Népszava, 1955. augusztus (83. évfolyam, 180-204. sz.)

1955-08-21 / 197. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 83. évfolyam, 197. számÁra 50 fillér 1955. augusztus 23. kedd Alapozzuk meg a verseny újabb sikereit Pábeczki Ferenc olvasztár­nak még a szava is elakadt, amikor martinkemencéjének sarka beszakadt. Oda a 70 ton­nás adag, ördögé a program­teljesítés. A XII-es kemence sérült oldalából áradt a hőség, sebzett teste feltárult az oda­­sereglő kemence-kőművesek előtt. Azok karjukkal védve arcukat, mind közelebb és kö­zelebb nyomultak. Nem riad­tak vissza a hőségtől, nem ret­tentek meg a vadul hánykolódó acélhengertől. Dolgoztak. Verejtékezve hord­ták a 15 kilogrammos idom­­téglákat, gondosan és mégis villámgyorsan gyógyították, foltozták a martinkemence szörnyű sebét. Dolgoztak, s megmentettek 60 tonnányi acélt, megmentették a kemen­cét, megmentették a napi programot. Az ózdi kemence­­kőművesek 2 óra 50 perc alatt végezték el az egyébként 12 órás munkát. Íme, egyetlen hőstett a sok közül, egyetlen brigád — Dó­zsa János ózdi karbantartó brigádja — a sokezernyi bri­gád közül, egyetlen pillanatkép az augusztus 20-i verseny mun­kanapjaiból. Ugyanígy leírhat­nánk a tatabányai X-es akna dolgozóinak harcét a mind jobban erősödő bányatűz ellen, azokat a hatalmas erőfeszíté­seket, amelyekkel mégis elér­ték e hónap első dekádjában a 100,1 százalékos tervteljesí­tést. Vagy talán az Újpesti Bútorgyár dolgozóiról kellene beszélnünk, akik augusztus első harmadában még a júliusi 102,7 százalékos tervteljesítést is túlszárnyalták. Méltán kö­vetel helyet magának az a tény is, hogy a most épült Miskolci Pamutfonógyárban a vállalt határidő előtt hat nappal dol­gozott már a gyűrűsfonó tíz­ezredik orsója. Augusztus 20-a a tervteljesí­tés első félévi eredményei után nem csupán mérföldköve a megtett útnak, hanem kiinduló pont is a további feladatok végrehajtásához. Épp ezért ér­demes néhány tanulságot is feljegyezni az élenjárók mun­katapasztalataiból. Azt pél­dául, milyen nagy mértékben viszi előre a tervteljesítés ügyét, ha a dolgozók kezdemé­nyezéseinek, javaslatainak szé­lesebb kaput nyitunk, s azokat minden erővel támogatjuk. A MÁVAG hídgyárában Fock Tibor esztergályos kopírozó lé­cet alkalmazott a kötéldob esz­­tergálásánál, így 46 perc he­lyett 10 perc alatt végzett egy­­egy alkatrésszel. Ezzel nem­csak teljesítette, hanem túl is szárnyalta vállalását, a 200 szá­zalékos teljesítményt. A mis­kolci "Kenderréten-'-', ahol 1700 lakást építenek, Motolai János és Ferenc István állványozó brigádjai áttértek a vaskam­­pós állványozásra. Az egyszerű módszer alkalmazásával egy 30—35 lakásos épület állványo­zásánál rendszeresen több mint 10 köbméter faanyagot takarí­tanak meg. Az ilyen és ehhez hasonló újítások, kezdeményezések el­sősorban ott születnek, ahol a szocialista munkaverseny szel­leme nemcsak jelentésekben szeepel, hanem ott él a mű­helyekben, a dolgozók szívé­ben. A verseny valóban előre­­lendítője a mindennapi mun­kának, ahol a műhelybizottsá­­gok — mint a Vadásztöltény­gyárban — nap-nap után meg­beszélik a művezetőkkel a ver­seny alakulását, a feladatokat, s az elért eredményeket azon­nal nyilvánosságra hozzák. A jó versenyszervezés és nyilvánosság azonban csak egyik éltető eleme a szocialista m­unkaversenynek. A másik, nem kevésbé fontos feltétele a jó munkaszervezés, a munka műszaki megalapozottsága. A Ganz Vagongyár e téren jó példát mutat. A raktárosok, az anyagelőkészítők és az üzemi diszpécserek már jóval augusz­tus 20-a előtt gondoskodtak az ünnepek utáni zavartalan munkáról. A termelési osztály vezetője és a vezető diszpécser még a múlt hét végén ellen­őrizte, hogy elegendő anyagot, szerszámot készítettek-e elő, így érthető, hogy például a gépgyártás mobihajtómű rész­legében Dedera Károly eszter­gályos, Hável Gyula köszörűs, Németh Ferenc marós és más dolgozók teljesítménye az ün­nep utáni hétfőn sem esett vissza és normájukat magasan túlteljesítették. Még nem mérhető fel az augusztus 20-i verseny vala­mennyi eredménye. De nem láthatók teljes egészükben azok a hibák sem, amelyek a további előrehaladást gátolják. Márpedig — sajnos — ilyen hibák vannak és ezek vetettek vissza néhány üzemet, sőt egész iparágakat júliusban, sőt az ünnepi műszakok alatt is. A Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját elnyert komlói bánya az első félévben elért kiváló eredmé­nyek ellenére, például az utób­bi hetekben nem teljesítette vállalását. A várpalotai bá­nyászok csak 90,5 százalékra teljesítették havi tervük eddig esedékes részét. Az egész szén­bányászat csupán 96,6 százalé­kos tervteljesítést ért el eddig. Néhány nappal ezelőtt a szer­vetlen vegyipar, az ércbányá­szat, az ásvány- és bauxit­bányászat még tervlemaradás­sal küzdött. Vajon mi okozza az ilyen el­maradásokat? A minisztériu­mokban, a szakszervezetekben választ kell adni erre a kér­désre. A szénbányászatban például mondják csak ki bát­ran, hogy igen sok helyen a gépellenesség, a maradiság szelleme és a laza munkafegye­lem akadályozza a további előrehaladást. Az, hogy a már meglevő gépek karbantartásá­ról, megfelelő kihasználásáról sem gondoskodnak eléggé, az, hogy olyan modern módszerek, mint például a millszekundos robbantás, még mindig nem váltak általánossá. A gépgyár­tásban a hóvégi hajrá, a selejt és a rossz munkaszervezés foj­togat nem egy üzemet. Olyan nagyjelentőségű új technoló­giai eljárások, mint a precí­ziós öntés, a szikraforgácsolás, még mindig nem kapták meg méltó helyüket az üzemszerű termelésben. Olyan kiváló munkamódszerek, mint a fi­nommarás, a többkéses gyalu­­lás és még sok más, az augusztus 20-i verseny során sem vált közkinccsé. És így sorolhatnánk tovább. A lényeg azonban az, hogy a hősöket formáló verseny ered­ményeinek megszilárdításá­hoz, az elmaradások meg­szüntetéséhez mindenütt ren­delkezésre állnak a megfelelő eszközök: a szocialista munka­verseny szakszerű, céltudatos szervezése, a tapasztalatcsere­értekezletek, a szakmai bemu­tatók, az élenjáró munkamód­szerek sokféle terjesztési le­hetősége, a munka műszaki előfeltételeinek biztosítása és így tovább. Ezek mind-mind olyan eszközök a minisztériu­mok és a szakszervezetek szá­mára, amelyekkel a dolgozók tíz- és százezreit vihetik harcba a technikai színvonal növeléséért, a munkaszervezés tökéletesítéséért, a fegyelem megszilárdításáért, a harma­dik negyedévi tervek teljesíté­séért.­ Ünnepi vásár Kecskeméten Vonaton, szekéren jöttek a környékbeli falvak lakosai Kecskemétre, hogy el ne mu­lasszák a nagy eseményt, az al­kotmány­ ünnepi »híres vá­sárt«. A város ünnepi díszben fogadta vendégeit, s még az idő is megemberelte magát: ragyogott a nyári napsütés. A tér árnyas fái alatt sürgő-forgó tömeget azonban nem zavarta a hőség: a sok szemet-lelket gyönyörködtető áru elvonta a figyelmet róla. Cipők, ruhák, háztartási cikkek, mezőgazda­­sági kisgépek, hangszerek nagy választékban sorakoztak az ál­lami áruházaik, kiskereskedel­mi vállalatok, földművesszövet­kezetek boltjaiban. Nyolc kilométeren át húzód­nak a fából készült, ízléses pavilonok. Sok árucikket le­szállított árakon vásárolhatott A TARTALOMBÓL: A román nép a felszabadulás 11. évfor­dulójára készül — N. Sz. Hruscsov Buka­restbe érkezett — A világsajtó a genfi atomértekezlet befejezéséről — A Moszk­vába utazó jugoszláv gazdasági küldött­ség átutazott Budapesten — A KPDSZ központi vezetőségének ülése — A „kő­műveskertváros“ lakói közt — Könyves­polc — Sport Város és falu dolgozói együtt ünnepelték augusztus 20-át Augusztus 20-án alkotmá­nyunk hatesztendős évforduló­ját ünnepelte országunk népe. Ez a nap egyúttal a munkás­osztály és a dolgozó paraszt­ság megbonthatatlan szövet­ségének ünnepe is volt. Or­szágszerte lelkes hangulatú Augusztus 20-án mintegy 40 Szolnok megyei községben és mind a négy termelőszövetke­zeti városban lelkes hangu­latú munkás-paraszt találko­zók voltak. Kunhegyes ter­melőszövetkezeti község dol­gozói a Vörös Csillag Traktor­gyár munkásait látták vendé­gül. Kenderesen, Horthy egy­kori birtokán az­­országos hírű Vörös Csepel termelőszövetke­zetet az RM Művek Csőgyárá­nak mintegy 50 dolgozója ke­reste fel. A látogatások, a kultúrműsorok és­­sportmérkő­zések még szorosabbra fűzték a városi és falusi dolgozók barátságát. Szegeden 25 helyen adtak egymásnak baráti találkozót ipari munkások és dolgozó pa­rasztok. Ezen a napon avatták fel a csaknem kétmillió forin­tos beruházással kibővített Móra Ferenc Múzeumot. Szék­kutason nagygyűlést tartottak, amelynek ünnepi előadója Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke volt. Hódmezővásárhelyen Házi Árpád, az Állami Ellen­őrző Központ elnöke. Szente­sen Nagy Dániel, az Elnöki Ta­nács elnökhelyettese beszélt. Karcag határában az alkot­mány ünnepén avatták fel az 1919-es harcokban elesett hő­sök emlékére az Ismeretlen Vöröskatona sírját, Baranya megyében több mint 150 üzemben és termelő­­szövetkezetben tartottak mun­kás-paraszt találkozót. Pécsett húsz üzem látott vendégül ter­melőszövetkezeti parasztokat és egyéni gazdákat. A megyében számos községben kenyérszegő ünnepet tartottak. A Zala megyei Bázakeret­­­tyén, Lovásziban, kilenc ter­melőszövetkezet legjobb tag­jai és számos község kiválóan gazdálkodó dolgozó parasztjai ünnepeltek együtt az olaj­bányászok legjobbjaival. Az ünnepségek mér a kora reg­geli órákban kezdődtek és késő éjszakáig tartottak. Győr- Sopron megyében négy kuízúr­­otthont avattak az alkotmány ünnepén. Ötvenezer ifjú találkozóra Siófokon Somogyban is megyeszerte lelkesen ünnepelték a dolgo­zók augusztus 20-át. A nap legkiemelkedőbb esemé­nye a Siófokon megrendezett munkás-paraszt ifjúsági béke­találkozó volt, amelyen több mint 50 000 f­iatal vett részt. Az ünnepi nagygyűlésen Hra­­bovszki Mihály, a Somogy me­gyei DISZ-bizottság első tit­kára tartott beszédet, majd a találkozón részt vevő kínai, koreai és iráni küldöttségek vezetői üdvözölték az egybe­gyűlteket. Ezután több szabad­munkás-paraszt találkozókat rendeztek. A gyárak és üze­mek munkásai ellátogattak a falvakba, ugyanakkor a dol­gozó parasztság küldötteit nagy szeretettel fogadták a városokban az üzemek dolgo­zói. téli színpadon színes kulturá­lis műsor kezdődött. Több sportversenyt is rendeztek. Ezenkívül kiállításon mutat­ták be a siófoki járás termelő­szövetkezetei a szövetkezeti gazdálkodás eredményeit. Honvédek és dolgozó parasz­tok együttes ünnepét rendez­ték meg a Hajdú megyei Nyir­­acsád községben. Az ünnepi nagygyűlésen Szabó István al­tábornagy, honvédelmi minisz­terhelyettes mondott ünnepi beszédet. Az ünnep kulturá­lis műsorában a többi között a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitünte­tett Művészegyüttese is fel­lépett. Budapest mezőgazdasági kerületeiben a találkozókon részt vettek a kerületi tsz-ek tagjain kívül az egyénileg gazdálkodók is, valamint a patronáló üzemek munkásai. A XVII. kerületben a rákos­ligeti Hősök terén vidám vá­sárt is tartottak. A XVI. kerü­letben Cinkotán rendeztek egésznapos ünnepélyt. A rá­kospalotai Dózsa György gim­náziumban a kerület dolgozó parasztjai és üzemei tartottak bemutatót, Kazincbarcika lakói kettős ünnepet tartottak augusztus 20-án. Az alkotmány évfordu­lójának megünneplésén kívül ünnepséget tartottak abból az alkalomból is, hogy ezen a na­pon megkezdődött hazánk egyik legnagyobb és legmoder­nebb vegyi gyárában a mű­trágyagyártás. Az ünnepségre eljöttek a környék dolgozó pa­rasztjai is. Vasárnap is folytatódtak az alkotmányunk 6. évfordulója alkalmából rendezett ünnepsé­gek. Országszerte számos mun­­­kás-paraszt találkozót rendez­tek, és az ifjak tízezrei ünne­pelték az ifjúság napját. Népünnepélyek országszerte A kettős ünnepen változatos, vidám rendezvényeken, nép­ünnepélyeken szórakozott az ország népe. A főváros vala­mennyi kerületében a két ün­nepnapon egymást követték a színes kulturális programok. A Városliget, Népliget, Hűvös­völgy, Városmajor, Margit­sziget, az itt felállított szabad­téri színpadok voltak a vidám­ság, a szórakozás központjai. Sokezres tömegek a MAHART kiránduló- és sétahajóin utaz­tak. Egész napon át jártak a sétahajók, mindig tele utassal. A dolgozók utcabálokon fejez­ték be az alkotmány ünnep­napját. Nagyszabású utcabál volt a Hősök terén, ahol tíz­ezrek táncoltak a rádió tánc­zenekarának és a Fővárosi Népi Zenekar muzsikájára, az ünnepi vásár közönsége. A vásárlási kedvre jellemző, hogy a kecskeméti vásár két napján egymillió forinttal több értékű árucikket adtak el, mint amennyire számítottak. Az első napon, délelőtt tíz óráig, a Bútorért Vállalat már kétnapi tervét teljesítette! Nagy volt a forgalom a háztartási cikkeket árusító boltokban, legnagyobb keletjük a bográcsoknak volt. Sok­ nézőt vonzott a kecske­méti földművesszövetkezet gyönyörű gyümölcs-ikirakata, a festeni való barackokkal, al­mákkal teli ládák. S ha fes­tők nem is nyüzsögtek a bolt körül, vásárlók annál inkább. Egy kicsit odébb, a kecs­keméti barack egy-egy má­sik változatát láthattuk — már üvegben. A finom sültkolbász és lacipecse­­nye után, melyeknek ínycsik­landozó illata a lacikonyhák­ból árad , bizony nem esett rosszul a jó bor sem. Aki megvásárolta azt, amire szüksége volt és jól is lakott, még nem hagyta el azért a vá­sár területét: egésznapos sport- és kultúrműsorban gyönyör­ködhettek a látogatók. Kassai Ferenc Munkás-paraszt találkozók A MAVAUT-FŐMŰHELYBEN Helvéciai termelőszövetkezeti tagok és egyéli gazdák látogat­ták meg az alkotmány ünnepén a főműhely dolgozóit (Magyar Fotó: Bányász Anna felv.) MUNKÁVAL ÜNNEPELT A FALU Országszerte zúgtak szomba­ton és vasárnap a cséplőgépek, hogy pótolják az esős időjárás okozta kieséseket és mielőbb magtárakba kerüljön dolgozó népünk kenyere. A falu népe alkotmányunk születésének hatodik évfordulóját munkával köszöntötte. SOMOGY MEGYÉBEN mint­egy 300 cséplőcsapat látott munkához szombat reggel. A marcali gépállomás körzetében 40 cséplőgép dolgozott és több ■mint 50 vagon gabonát eresz­tettek zsákokba. Ivók Gyula, a kürtöspusztai Latinka 1070-es gépével 180 mázsát csépelt a tsz gabonaosztagjából. A csép­lőmunkások vasárnap is dol­goztak. A JÁSZSÁGBAN is mun­kában találta szombaton és vasárnap a kelő nap a cséplő­csapatokat. A jászberényi gép­állomás körzetében már csak az egyéni gazdák szérnjén fo­lyik a cséplés. Jászfény szaru­ban 12 gép csépelt vasárnap és 1500 mázsánál több termény került a zsákokba. Túrkevén 10 gép dolgozott. A Vörös Csil­lag tsz-ben Vajda István, a gépállomás egyik legjobb trak­torosa estére teljesen befejezte munkáját. A vasárnapi csép­lés elősegítette, hogy — a szá­mítások szerint — három na­pon belül Túrkeve egész terü­letén befejeződik a cséplés. A NYÍRTELEKI GÉPÁLLO­MÁS körzetében már 20-án éjfélkor felzúgtak a gépek, 21-én 30 cséplőcsapat kelt ver­senyre egymással. Elhatároz­ták, hogy ezen a napon az 1070-es cséplőgépekkel 180, az 1200-as gépekkel pedig 200 má­zsa kenyérgabonát csépelnek el. Délig átlagosan 110 mázsa volt az eredmény. Id. Szűcs M. József, a nagyvarsányi gépál­lomás traktorosa vasárnap öt­ször állította gépét az egyéni gazdák szérűjén, a déli órákig mégis egy fél utcasor gaboná­ját elcsépelte munkacsapatá­val. SZABOLCS-SZATMÁR ME­GYÉBEN igás szekerek, von­tatók és tehergépkocsik hosz­­szú sora hordta a szérükre a tsz-ek és az egyéni gazdák ga­bonáját. A szép napsütéses va­sárnapon több mint 75 000 ke­reszt gabona került osztagba. Egész nap folyt a cséplés is. A cséplőcsapatok lendületes munkája nyomán csaknem 300 vagon gabona került a raktá­rakba. Ózdi durvahengermű: 113,9 százalékos tervteljesítés Az Ózdi Kohászati Üzemek durvahengerművének dolgozói azzal az elhatározással fejez­ték be az alkotmányműszako­kat, hogy sok sikert hozó ver­senyüket tovább folytatják. Vasárnap különösen nagy­szerű eredményeket értek el a blokksorozatiak: a nappalos műszakon 4, a délutánin 13, az éjszakain pedig 23 blokkot hengereltek előírásukon felül, s ezzel a tovább feldolgozó sorozatok számára is megte­remtették a kiváló eredmények elérésének feltételeit. A lehe­tőséget legjobban a tartósoro­zatiak használták ki. Vasárnap délelőtt Bredár József előhen­­gerész-brigádja 129, a délutá­­nos műszakon Vlicsinyi Lajos csoportja 160,5, míg az éj­jeles műszakon Tőkés Gyula kollek­tívája 133,2 százalékos tervtel­jesítést ért el. A hétfő reggel végződő mű­szakon nemcsak a tartósoro­zati hengerészek, hanem a durvahengermű valamennyi dolgozója kitett magáért. En­nek eredménye, hogy az egész üzem 113,9 százalékra teljesí­tette hengerlési előirányzatát.

Next