Népszava, 1956. január (84. évfolyam, 1-26. sz.)

1956-01-22 / 19. szám

SIH­ÍREK A Tanácsköztársaság egykori újpesti harcosainak baráti találkozója A IV. kerületi pártbizottság, a kerületi tanács és az MSZT IV. kerületi elnöksége szom­bat este baráti találkozót ren­dezett a dicsőséges Tanácsköz­társaság egykori újpesti har­cosainak részvételével a Ság­­vári Endre kulturális otthon­ban. A találkozón részt vett Tóth Lajos vezérőrnagy, a ma­gyar néphadsereg vezérkari főnöke, aki a felszabadulás előtt az újpesti KIMSZ-szer­­vezet egyik vezetője volt, Mód Aladár, a TTIT főtitkára, Paksi József, a Tanácsköztár­saság f­orradalmi törvényszé­kének egykori elnöke, ott vol­tak a magyar munkásmozga­lom legrégibb újpesti harcosai. A találkozón Illés Béla Kos­­suth-díjas író, az újpesti di­rektórium egykori tagja em­lékezett vissza a dicsőséges Tanácsköztársaság napjaira. A bensőséges baráti találko­zó a késő esti órákban ért véget. - O -— A közlekedési építőipar vezetői, az út-, a hídépítő és fenntartó vállalatok igazgatói, főmérnökei, párt- és szakszer­vezeti vezetői szombaton az építőmunkások szakszervezeté­nek székházában aktívaérte­kezleten beszélték meg a KV novemberi határozatát, az 1956. évi tervfeladatokat. — Gyermekbénulás elleni új oltószert találtak fel Angliá­ban. A Salk-szérum módosított változata ez. R. Turton, angol közegészségügyi miniszter sze­rint biztonságosabb az ameri­kai oltószernél. Ez év májusá­ban Angliában már 250—500 ezer gyermeket oltanak be az új szérummal. — EGYSZERŰSÍTIK A KÍ­NAI ÍRÁST. 1955-ben a la­pok és folyóiratok többsége al­kalmazni kezdte 517 írásjel és 54 gyökjel egyszerűsített írá­sát. Az elkövetkező két év alatt még körülbelül 3500-at egyszerűsítenek a ma általá­ban használt 7000 írásjel kö­zül.­­ A gáz falisütők gyártását a Gázkészülékgyártó Vállalat rövidesen megkezdi. Ebben a negyedévben mintegy ezret, az év végéig pedig további négy­ezret gyártanak ebből a fon­tos fürdőszobai berendezésből. ASSZONYOKNAK - LÁNYOKNAK HORGOLT CSILLAG Nyolcvanas vagy százas, krém színű horgolócérnával ké­szíthető, egyszerű lyukakból és hosszú pálcákból álló, körül­belül 30—35 centiméter nagyságú terítő mintáját közöljük ol­vasóink kérésére. A terítő szélét rövid pálcákkal horgoljuk körül. JÁR A BABA... Fiatal mamák gyakran panaszolják: egyéves a gyermekem és még nem jár... A gyermek 6—9 hónapos kora között gurul, mászik, 9—12 hónapos korában fel­térdel, felül, feláll, járni egy—másféléves kora kö­zött kezd. De ha a csecsemő egészséges, élénk, jól mo­zog, az sem baj, ha a fel­üléssel, járással el is késik egy kissé. Erőszakkal ültetni, állí­tani nem szabad a csecse­mőt, mert akkor túl korán tanul meg ülni, állni, járni , amikor még gyengék eh­hez a csontjai. Az ilyen gyermeknek lesz görbe a hátgerince, a lábaszára és minél többet jár, annál job­ban elgörbülnek a csontjai. Az egészséges gyermek­nek, aki maga kezd el jár­ni, magától is kiegyenese­dik a lábszára, állandóan erősödnek csontjai, izmai. Annál kevesebbet esik ké­sőbb, minél önállóbban ta­nulja meg a felállás és a járás műveletét. Színes szőttest, vagy olyan kézi­munkát, amelyről feltételezzük, hogy engedi a színét, hi­deg ecetes vízben, szappan nélkül mos­sunk, s ugyanolyan­ban öblítsünk. A zsír nem avaso­­dik meg, ha — pré­selt zsírnál — kiol­vasztáskor enyhén megsózzuk, vagy ha hájat sütünk ki, elő­zőleg, kevés tejet ön­tünk a lábosba a háj alá.★ A villanyvasaló vagy gyorsfőző zsinórját ne összetekerve a fiókban, hanem egyik végét két szög közé akasztva tartsuk, így nem szakadnak el benne a vékony dró­tok s elkerülhetjük a rövidzárlatot. ★ Tiszta és szép színű lesz a szőnyeg o ha hetenként egy-két al­kalommal sóval be­szórjuk és jó erősen lekeféljük. A sava­nyított káposzta le­vével történő bedör­­zsölés is jól tisztít. Négy darab 25 wat­tos villanykörte ke­vesebb fényt ad, mint egyetlen százas... A villanyégők fényé­nek tíz százalékát el­veszi a rárakodó por­réteg, ezért a körté­ket ajánlatos időn­ként letisztítani. Ruhaanyag kisza­básánál ügyeljünk arra, hogy bal kézzel ne emeljük, hanem inkább szorítsuk le a szövetet a munkaasz­talra az olló mellett, így nem csúszik el, nem húzódik félre az anyag — a vágás egyenes és pontos lesz* JÓ TUDNI... Miért húzódnak el egyes építkezések Sok építkezésünk ideje jó­val hosszabbra nyúlik a ter­vezettnél. Erről beszél Gál György elvtárs, az Építésügyi Minisztérium lakásépítési igaz­gatóságának főmérnöke is. Az 1955-re tervezett lakások kö­zül majdnem háromszázat emiatt nem tudtak tulajdo­nosaiknak átadni. Várpalotán, Békéscsabán, Petőfibányán, Gyöngyösön, Veszprémben, Pesten és másutt nem fejez­tek be időre számos épületet. A folyamatos munka és­­ a törzsgárda Mi az elmaradás oka? Az időben el nem készült háromszáz lakás az összesen tervezett és befejezett laká­sok számához viszonyítva nem sok. Hiszen az elmúlt években sokkal súlyosabbak voltak az ilyen elmaradások. 1955-ben már kétségkívül lé­nyeges volt a javulás az épít­kezéseknél. Sok jel azonban arra mutat, hogy még mindig vannak olyan hibák, amelyek továbbra is gátolják a gyors, folyamatos építkezést. Az építőipar vezetői a ha­táridők eltolódásáról szólva, állandóan visszatérő refrén­ként hangoztatják: »Az ok: a munkaerőhiány-'-'. Hazánkban valóban nagy probléma a munkaerő biztosítása. Kevés a munkás az építkezéseken. Mit tesznek az építkezések vezetői a helyzet megváltoz­tatásáért? A szakmunkáskép­zésben jelentős az előrehala­dás. Sok tanfolyam működik és nem is kis eredménnyel. De még mindig sok az ön­kényes kilépő és számosan hozzájárulással hagynak el egy-egy építkezést. Mi e nagy vándorlás oka? Miért oly vontatott egy-egy vállalatnál a törzsgárda ki­alakítása? A legfőbb ok, nem biztosít­ják a megfelelő munkafel­tételeket! Kelemen László elvtárs, a 4-es igazgatóság főmérnöke például elmondja: — Ritka az egyik évről a másikra áthúzódó munkánk. Emiatt év elején kevés a munkaterületünk, nem tud­juk kielégítően foglalkoz­tatni a dolgozókat. Sajnos, az idén sem látni sok változást. Pedig éppen a téli időszak­ban vonhatnánk be a legjob­ban a mezőgazdaságban ilyen­kor felszabaduló munkaerőt. Hasonlóan vélekedik Ga­lambos István elvtárs, a Buda­pesti Magasépítő Vállalat igazgatója is. Előrelátóbb tervezést! — A beruházók elve, hogy december 31-ig mindent be kell fejezni, teljesen felborít­ja a vállalati és a munkaerő­szervezést. Nincsenek téli mun­káink, így történhetett, hogy a téli időszakokban, nem egé­szen két év alatt csak­ a mi vállalatunkat több mint 250 munkás hagyta ott. Mindennek következménye: novemberben és decemberben olyan hajrámunka folyik az építőiparban, hogy sok esetben még a vállalatok adminisztra­tív dolgozói is kint dolgoznak az építkezéseken. Lehetne ezen változtatni? Feltétlenül lehetne! Elsősor­ban: előrelátóbb tervezéssel. A budapesti lakásépítkezések jelentős részét, melyek az ÉM lakásépítési igazgatóság beru­házásában épülnek, ebben az évben például már úgy tervez­ték, hogy a munkálatokat a kö­vetkező év elején fejezik be. Jó példát mutat az Oktatásügyi Minisztérium is, amely jófor­mán teljes egészében átmenő építkezéseket tervez. Ha az Építésügyi Miniszté­rium határozottabban fellépne annak érdekében, hogy az egyes minisztériumok tervez­zenek átmenő építkezéseket is — ezzel jelentős mértékben biztosíthatnák a téli munká­kat és ez az építőipari válla­latok törzsgárdájának kialakí­tását is megkönnyítené. A látszatérdekek és »kamatjuk« Gyakori, hogy egyes építő­ipari vállalatok a pillanatnyi előnyökért felelőtlen ígérete­ket is tesznek. Kirívó példa erre, hogy a súlyos munkaerő­­hiány ellenére egyes vállala­tok még a megkezdett építke­zések befejezése előtt ú­jabb építkezéseket vállalnak, holott a legtöbbször már előre tud­ják: nem teljesíthetik köte­lezettségüket. Ehhez a mód­szerhez azért nyúlnak, mert új építkezés vállalásánál je­lentős anyagelőleget kapnak, amivel a vállalat más építke­zéseknél felmerülő ellátási zavarokat igyekszik megol­dani. Nem kevésbé »kecseg­tető« a vállalat pillanatnyi látszatérdekei szempontjából, hogy az építkezések felvonu­lása igen magas termelési ér­téket jelent és ez rövid idő alatt is kimutatható a tervtel­jesítésben. E helytelen mód­szer egyik következménye, hogy szétforgácsolódnak és elaprózódnak a vállalatok erői. Például 1955 októberé­ben az építőipari vállalatok munkáslétszámának nyolcvan százaléka olyan épületeken dolgozott, ahol a munkások száma nem haladta meg a húsz főt! A másik következ­ménye pedig az, hogy a ha­táridők többé-kevésbé minden építkezésen eltolódnak. A jó együttműködés feltétele Az építkezések elhúzódásá­nak másik oka: az úgyneve­zett kooperációs tervek elha­nyagolása. Miről van itt szó? A beruházó megbízza az egyik építőipari vállalatot az építkezéssel. Az építőipari vállalat azonban csak a kő­művesmunkákat végzi el, a többi munkára meg kell ál­lapodnia a szakipari és a sze­relő vállalatokkal. Ezt a meg­állapodást a kooperációs szer­ződésekben fektetik le. Pon­tosan meghatározzák, az épü­letnek mikor, melyik részét adják át a szakiparosoknak vagy a szerelőknek. A szerző­dést az építkezés megkezdé­sekor kötik és az épület befe­jezéséig szól. Ezenkívül min­den hónap 25-ig részletesen is megállapodnak a következő hónap munkáinak ütemezésé­ben. De a gyakorlatban a legtöbb esetben sem az egész építkezésre, sem pedig a havi ütemezésre szóló kooperációs szerződést nem tartják be. En­nek következményeként meg­kezdődik a vállalatok közötti kötbérháború. Például: a Dunavölgyi Épí­tőipari Vállalatot megbízták az ajkai lakások építésével. A kooperációs szerződés szerint 33 lakást szeptember 10-re át kellett volna adni az Épület­szerelő Vállalatnak. Ehelyett a szerelők csak november vé­gén kapták meg a lakásokat, de a földszinti üzlethelyisége­ket még ma sem adták át. Ugyancsak itt 41 lakásból az utolsót október 6-ig kellett volna átadni szerelésre, de csak november közepén adták át­­ az elsőt, így a lakások a múlt év vége helyett a mai napig sem készültek el A 41-es Építőipari Vállalat a XI. kerületi Bocskai úti 12-es épületet december 1 helyett csak 20-án adta át a szerelőknek. Eredetileg a 32 lakás szereléséhez tíz dolgo­zóra lett volna szükség, de a késés miatt a befejezés érde­kében 18-an dolgoztak és 200 túlórát is felhasználtak. A kooperációs szerződések ilyen zökkenőinek okait ku­tatva visszajutunk — a mun­kaerőhiányhoz! Ugyanis ép­pen az alacsony szakmunkás­létszám miatt nepi tudják időre befejezni a kőműves­­munkákat. Tehát a megoldás ismét csak az, ha átmenő munkák tervezésével biztosít­ják a folyamatos építkezése­ket. Ezzel ha nem is teljes egészében, de jelentős mér­tékben csökken majd a mun­kaerőhiány. Mindent összevetve megál­lapítható tehát: megfelelő szá­mú átmenő építkezés tervezé­sével az építővállalatok fo­lyamatosan foglalkoztathatják szakmunkásaikat. Ez az alap­ja a vállalati törzsgárdák ki­alakításának is, ami pedig nélkülözhetetlen a tervszerű, ütemes építkezéshez és a vál­lalatok egészséges, ésszerű együttműködéséhez. Baranyai György Enyhe idő Várható időjárás: felhőátvonulá­sok, több helyen, elsősorban az északi megyékben eső. A maga­sabb hegyeken kisebb havazás. Többfelé köd. Mérsékelt, északon kissé élénkebb délnyugati, nyu­gati szél. Az idő enyhe marad. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 3—6 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet vasárnap 0— plusz 4 fok között.­­ G­­— A Déli-sarkvidéken széles­­­ körű tudományos kutató munka indul meg a közelgő nemzetközi geofizikai év keretében a Szov­jetunió, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Kana­da és más országok részvéte­lével. A Reuter hírügynökség szerint a »Theron« hajó fedél­zetén az angol tudományos ex­pedíció útját előkészítő 17 tagú utazócsoport útban van a Déli-sark felé.­­ A Bőripari Dolgozók Szakszervezete VI. Bajza utca 24. sz. alatt levő új helyisé­gébe költözött átj SZÓ­VÁTESSZÜK Ing. Czeke Endre „szakvéleménye" avagy hogyan lehet eredményesen harcolni az újítómozgalom ellen Ma már talán mindenki előtt ismeretes, hogy a szénbányászat igen sok bá­nyafát használ el. A bányá­szat egyik legfontosabb fel­adata, hogy ezzel takaré­koskodjék, hiszen túlnyomó többségét külföldről kell beszereznünk. Érthető te­hát, hogy ez a probléma mind a bányászokat, mind a műszaki vezetőket sokat foglalkoztatja. A Szénbányászati Mi­nisztérium bányabiztonsági osztályának egyik fiatal gé­pészmérnöke, Varga Ele­mér Sz. A. Fjodorov: »Bá­nyanyitó és feltáró vága­tok« című könyvében igen hasznos dolgokat olvasott, s ennek alapján újítási ja­vaslatot dolgozott ki. Az újítás lényege, hogy a bá­nyákban a járópadlók he­lyett 5 mm-es bordás vasle­mezt, oldaldeszkázat helyett pedig dróthálót alkalmazza­nak. Javaslatát, rajzokkal műszaki leírásokkal együtt először Posgai Antal mér­nökkel, a Dorog-Tatai Ak­namélyítő Vállalat techno­lógiai osztályának vezető­jével véleményeztette — aki helyeselte azt —, majd el­küldte a Bányászati Kutató Intézetnek elbírálás végett. Hogy az újítás jó-e vagy sem — azt majd az ille­tékesek elbírálják. De most nem is erről van szó, ha­nem arról, hogy milyen vé­leményt adott a javaslat­ról Ing. Czeke Endre. Ha a Bányászati Kutató Inté­zetnek az a célja, hogy el­vegye a dolgozók kedvét az újításoktól, úgy ez a mód­szer igen eredményesnek ígérkezik. És Ing. Czeke Endrét ebben az esetben csak a legteljesebb elisme­rés illethetné. íme bizonyí­tékul néhány részlet a »szakvéleményből«. »Az újítónak javaslata... annyira primitív, hogy ezzel ilyen komolyan foglalkozni nem is volt érdemes.« »A ,drótháló oldaldeszká­zat’ annyiban új, hogy nem fából vaskarika, hanem ,vasból oldaldeszka’. Külön­ben is ez a ,megoldott ol­dalzáró’ már Magyarorszá­gon is régen halott. Az újító a halottak feltámasztásával foglalkozik, amikor ilyen céltalan és gazdaságtalan, anyagpazarló javaslatokkal tölti idejét.«­­Humora úgy látszik van a szakvéleményezőnek. Még­sem ártott volna, ha job­ban érdeklődik a »drót­háló oldaldeszkázat« iránt, hiszen Dorogon minden ak­nában széles körben alkal­mazzák és most kívánják bevezetni a tatabányai XII-es aknán is. De nézzük tovább a »szakvéleményt«.) »Még a légörvény ma­gyarázatára is kitér és mi­ként minden kifejezésben, úgy itt is a legnagyobb tá­jékozatlanságot és a termé­szettudományi alapismere­tek tökéletes hiányát árulja el.« A legfelháborítóbb azon­ban a következő megálla­pítás: »Fontosabb mindezeknél, hogy javaslatát a ,Minisz­­tertanács’-ra hivatkozva kezdi és a... párt és kor­mányhatározatokra való hi­vatkozással fejezi be. Ezzel akarván befolyásolni a ja­vaslat bírálóját, véleménye­zőjét.« Tizenkét­ oldalon keresz­tül ebben a hangnemben »érvel« és bírál Ing. Czeke Endre. A tanulságok levo­nása kedvéért még egy részletet idézünk, íme: »Nagyobb baj az, amikor ezek a lehetetlen, káros ja­vaslatok úgynevezett szak­képzett egyénektől származ­nak és még nagyobb baj az, hogy az ilyen „szakkép­zett egyének”, akik a bá­nyászatban teljesen tájé­kozatlanok, „szakképzettség alapján” az ország szénbá­nyászatának központi veze­tői, illetve ellenőrzői helyén ülnek.­« Úgy gondolom, sokkal nagyobb baj az, hogy olyan régi szakképzett mérnökök, akik ilyen szakvéleménye­ket írnak fiatalabb társaik­nak — olyan helyen ülnek, ahol lehetőségük van a dol­gozók kezdeményezését, len­dületét megölni — örökre elvenni a kedvüket attól, hogy hazájuk építését, gaz­dasági erősödését ötleteik­kel, javaslataikkal, minden erejükkel szolgálják. De talán nem is egyedül Czeke Endre a hibás. A Bá­nyászati Kutató Intézet újí­tásokat elbíráló munkájával szemben nem ez az első ész­revétel. Jó lenne, ha a Szénbányászati Miniszté­rium sürgősen felülvizsgál­ná tevékenységét, mert kü­lönben a műszaki fejlesz­tésben, az újítómozgalom fellendítésében egy jottá­nyit se jutnak előbbre. Rozsmann István Szódaszív-ládd­isályi igazolváni­? Eddig azt hittem, csak a folyóvízhez kell vízjártassági igazolvány. Most már tudom, hogy a szódavízhez is kell szódavízi-jár­­tassági. Ezt az­óta tudom, ami­óta van Autoszi­­fon-készülékem. Ugyanis vettem egyet. És hazavit­tem. És elolvas­­tam a gyönyörű papírra nyomta­tott használati utasítást, amelyen felül ez áll: »Ké­szítsünk otthon friss, olcsó szóda­vizet.« És lelki szemeimmel már láttam, hogyan nyomom az üveg billentyűjét és lelki számban már éreztem a friss és olcsó otthoni szó­davíz bizsergető szurkolását... Eh­hez azonban ok­vetlen el kell ol­vasnom a haszná­lati utasítást, mert ezt a telkemre kö­tötték a boltban. Az első monda­tokkal nem volt baj. De később ... Már az gyanús volt, amikor azt olvastam, hogy az első használatnál tanácsos az üveg nyakán levő külső menetrészt étolajjal bekenni. Ezt nem mondták a bolt­ban. Majd veszek egy liter étolajat, hogy legyen szóda­vizem, olcsón és frissen. A szifon­fejben levő pat­­rontartót is be kell kenni étolajjal. (Ez az üveg több ola­jat fogyaszt, mint az Aladdin csoda­lámpása.) Hohó, nincs baj! A pat­ronokat viszont le kell törölni, mert azokat a gyárban beolajozzák. Ez a kérdés megoldódott — só­hajtottam meg­könnyebbülten ... Korai volt az öröm. A haszná­lati utasítás sze­rint a patront le kell mérnem, mert — mint írják — a sorozatgyártásnál előfordul, hogy a tömítődugasz ebo­­nit’carikája meg­pattan és a pat­ronból lassú szi­várgással a szén­sav egy része el­illan«. Az otthoni szódavízhez előbb méricskélnem is kel! Nemcsak friss és olcsó, de kényelmes is! Ám ez még semmi! Közli velem a használati utasí­tás, hogy »a szi­­fonfej szúrótűjét rögzítő nyakgumi smorzsolódik, el­szakad«. Figyel­meztet, hogy »az autoszifonfej és a test összecsavará­sánál csepeg a szódavíz...« hogy a csőgumi pere­me megkeménye­dik, ellaposodik, tehát nem tömít, hogy a fej a víz­csőnél, vagy a nyomókar tövénél csepeg, egyszóval igazán nagy ked­vet csinál nekem, a vevőnek a most vásárolt, vadonat­új készülékhez. Még sorolhat­nám a sok lelke­sítő hibaforrást, amit a díszes pros­pektus felsorol, de az utolsó mondat megadta számom­ra a kegyelemdö­fést. Ez így szól: »Ismételten felhív­juk fogyasztóink figyelmét arra, hogy a nívócső csak tökéletes tö­mítés esetén nyújt t­ljes bizt­oságot!» Miért a fogyasz­tó figyelmét hív­ják fel? Miért nem hívja fel a gyár erre a körül­ményre a saját fi­gyelmét? Szerencsére bá­tor ember vagyok, eldobtam hát a rémképek pros­pektusát, vizet töl­töttem az üvegbe és azóta haszná­lom, minden baj nélkül. Csak azon tűnődöm, miért veszi el előre a derűlátó vásárló kedvét a gyár egy ilyen borúlátó le­írással? Vajda Albert

Next