Népszava, 1956. szeptember (84. évfolyam, 206-231. sz.)
1956-09-01 / 206. szám
Erről lesz szó XVII. kongresszusunkon Írta: Gál László, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke Egy hét választ el bennünket szakszervezetünk XVII. kongresszusától. A tagság már hosszú ideje készülődik a fontos eseményre. Az elmúlt havi taggyűléseken a kiváló dolgozókat, a legjobb szakszervezeti aktivistákat választották meg küldöttnek, s ott helyben máris ellátták őket a szükséges útravalóval. A küldöttek azonban nem érték be ennyivel. Azóta is szorgalmasan kutatják munkástársaik észrevételeit, javaslatait, kisebb megbeszéléseken érdeklődnek: mi a véleményük a szakszervezet munkájáról, milyen kérdésekre várnak választ a kongresszustól. Jogos, mert a vegyipar anyagellátása már huzamosabb idő óta bizonytalan. Az alumínium-, a gyógyszer-, a nehézvegyipar, az olajfinomító ipar és a filmgyártás állandó nehézségekkel küzd emiatt. A fennakadások érzékenyen érintik népgazdaságunkat és erősen megsínyli ezt a dolgozók jövedelme is. Pártunk Központi Vezetőségének határozata biztosítékot nyújt a helyzet megváltozására, mert előírja, hogy már az elkövetkező években jelentősen meg kell javítani az egész ipar anyagellátását, gondoskodni kell a folyamatos termeléshez szükséges feltételekről. Ez azonban nem mentesíti szakszervezetünket kötelességei alól. Nekünk a határozathoz és a dolgozók követeléseihez híven, meg kell tennünk a szükséges intézkedéseket, elsősorban azért, hogy növeljék a vállalatok és a dolgozók érdekeltségét az anyagtakarékosságban. A másik, ennél is fontosabb tennivalónk, hogy a jövőben sokkal határozottabban lépjünk fel a minisztériummal szemben, ha nem biztosítja a megfelelő munkafeltételeket, vagyis a termeléshez szükséges anyagot. " A vegyipar dolgozói örömmel fogadták az utóbbi időben végrehajtott bérügyi intézkedéseket, hiszen a 12 százalékos alapbéremelés számottevő keresetnövekedést jelent. De egyre többen A műszaki dolgozóktól olyan javaslatok érkeztek hozzánk, hogy helyes lenne növelni az összkereseten belül az alapfizetést, a változó, bizonytalan prémium összegének rovására. A munkások kívánsága pedig, hogy a szakképzettséget anyagiakban is jobban becsüljük meg az eddigieknél. A szakszervezetnek módjában áll és kötelessége a tagság észrevételei alapján javaslatot kidolgozni, eljuttatni az illetékesekhez és küzdeni — az eddiginél következetesebben — megvalósításáért. Nincs olyan termelési értekezlet vagy taggyűlés, ahol ne kifogásolnák a dolgozók a munkaruha és védőétel elosztást. Mi a forrása ennek az elégedetlenségnek? A kétségtelenül tapasztalható pazarlás megszüntetése érdekében nemrégiben új rendelkezést dolgoztak ki, de sajnos nem vették figyelembe az üzemi körülményeket, nem voltak elég körültekintőek és nem ott alkalmazták a megszorításokat, ahol ez valóban indokolt lett volna. Igaz, a legsúlyosabb hibákat a szakszervezet közbelépésére korrigálták. Az alumíniumkohászatban továbbra is megkapták a tejet a munkások. Az alapvető hibák azonban ma is fennállnak. S a legnagyobb baj, hogy helytelenül, központilag szabályozzák a munka- és védőruha elosztását és ugyancsak központilag szabják meg a kihordási időt. A tapasztalat most már bebizonyította, hogy éppen ezek az intézkedések akadályozzák a rendelkezésünkre álló javak igazságos elosztását. A lakáshiány gyorsabb leküzdése érdekében is intézkedéseket várnak szakszervezetünktől a dolgozók. Több helyütt javasolták a küldötteknek: a vállalatok számára lehetővé kell tenni, hogy saját anyagi eszközeikkel, a dolgozók segítségével építhessenek lakásokat. Szóvá tették azt is, hogy a lakáselosztásban az üzemi bizottságoknak, a szakszervezeti taggyűléseknek ne csak javaslati joguk legyen, hanem az igazgatók kizárólag az üzemi bizottságokkal egyetértésben jelölhessék ki a legjobban rászorulókat. Végül: az üzemi bizottságok is nagy várakozással tekintenek a XVII. kongresszus elé. Az utóbbi időben egyre erőteljesebben kérik, hogy nagyobb önállóságot, hatáskört adjunk nekik. A befizetett tagdíjaknak mintegy 50—60 százalékát kívánják saját költségvetésükön belül, a taggyűlés jóváhagyásával felhasználni. Nagyobb önállóságot igényelnek az igazgatókkal közösen a különböző bérügyek intézésében, a prémium-feladatok meghatározásában. E cikk nem ad lehetőséget arra, hogy a tagságot foglalkoztató valamennyi kérdést, a kongresszusra váró minden feladatot részletesen nyilvánosságra hozzunk. De feltétlenül az előbb említett problémák a legégetőbbek, az utóbbi időkben ezek okozzák a legtöbb gondot a dolgozóknak és ezekben kell elsősorban érdemlegesen döntenie a kongresszusnak. A leggyakrabban visszatérő, jogos követelés: szüntessük meg az anyagellátás zavarait, igénylik az ösztönzőbb, a munka sajátosságainak jobban megfelelő prémium-rendszert, valamint a darabbér - prémium-rendszer kiterjesztését. Helyes tehát a munkásoknak az a követelése, hogy hallgassák meg őket a különböző juttatások odaítélésénél és bízzák az ilyen ügyek intézését az igazgatóra és az üzemi bizottságra. ÜDVÖZLÖM A KEZDEMÉNYEZÉST A szakszervezetek napilapja, a Népszava, az utóbbi hónapokban igen sokat változott. Az olvasók, a szervezett dolgozók kezdik magukénak érezni a lapot, mert igyekszik a ma már sokkal igényesebb olvasótáborának — a szervezett dolgozóknak — kívánságait kielégíteni. Az olvasók joggal elvárják a szakszervezeti mozgalom napilapjától, hogy többet és jobban foglalkozzék az egyes szakmák, szakszervezetek ügyeivel, munkájával. Ennek az igénynek a kielégítését látom abban is, hogy állandóan és rendszeresen helyet biztosítanak az egyes szakmák híreinek, közleményeinek. Ezzel a volt „Munkás Élet“ rovatra emlékeztető kezdeményezéssel a Népszava új színnel gazdagodik és jobb kapcsolatot teremt a szakmák dolgozóival. Mint a lap olvasója és mint szakszervezeti funkcionárius egyaránt örömmel üdvözlöm és támogatom ezt a hasznos kezdeményezést. Zenkó Béla, a KPDSZ budapesti bizottsága elnöke Elismerés helyett intézkedést A Munka Törvénykönyve IV. fejezet 121. paragrafusának helyes értelmezésével — bármily furcsán hangzik — megsértjük a törvényt. Ez a paragrafus ugyanis előírja: ha a dolgozó munkaszüneti napon, nyolc óránál többet dolgozik, vagyis a munkaszüneti napon túlórázik, ezért kevesebb bér jár, mint az előtte végzett munkáért. A könnyebb megértés kedvéért lássunk egy példát:: ha valaki augusztus 20-án 13 órát dolgozott, az első nyolc órát 200 százalékkal, a 9., 10. és 11. órát száz százalékkal, a 12. és 13. órát pedig 125 százalékkal fizetik meg részére. A furcsa csak az a dologban, hogy a rendelkezés helytelenségét a SZOT munkabérosztályától kezdve a Minisztertanács bértitkár- jságáig mindenki elismeri, az intézkedés azonban még mindig várat magára. ( Megkezdődtek az előkészületek a KPDSZ november elején sorra kerülő országos kongresszusára. A szakszervezet megyei, járási és nagyobb alapszervei társadalmi munkabizottságainak közreműködésével a szakszervezet elnöksége szeptember elején kidolgozza a kongresszus fő téziseit. A téziseket szeptember és október hónapban a kereskedelmi és pénzügyi dolgozók valamennyi alapszervben megvitatják, így a szakszervezet 208 000 tagja már előzetesen elmondhatja legfontosabb problémáit, melyeket a kongresszuson a küldöttek — a beszámoló alapján — megvitatnak és a szükséges határozatokat meghozzák. Zongora- és tangóharmonika-tanfolyamot indítanak a KPDSZ Ady Endre kultúrotthonában (Budapest, VI., Eötvös u. 25/a., telefon: 127—379) a szakszervezet tagjainak és gyermekeinek. Oktatás hetenként kétszer lesz a kultúrotthonban, havi tandíj: 40 forint. A Vörös Meteor SE szeptember 8-án és 9-én nemzetközi kispályás kézilabda-tornát rendez a Baross utcai sporttelepem A SZIVKINKESZTŐSÉG Szaból Ferencné (Csongrád): A betegségi biztosításban járó temetési segély összege, tekintet nélkül az elhalálozás vagy eltemetés helyére: a) dolgozó után 800, b) tízévesnél idősebb családtag után 600, c) tízévesnél fiatalabb családtag után 400 forint. A temetési segély annak fizethető ki, aki igazolja, hogy az eltemettetésről gondoskodott. Az elhalálozás megtörténtét halotti anyakönyvi kivonattal kell igazolni. Petróczi Vilmos (Budaörs): Túlórát csak a rendes napi munkaidőn felül teljesített munkáért lehet elszámolni, éspedig mindig arra a napra, amelyen a túlórázás történt. A félórán alul teljesített munka félórának, az azon felül teljesített munka pedig teljes órának számít. (Mt. V. 123—128. §.) Gelsey Antal (Budapest, V., Néphadsereg utca): Érdeklődésére közöljük, hogy Magyarországon nem törzskönyvezett és forgalombahozatalra nem engedélyezett külföldi gyógyszerkülönlegesség tudományos kísérletezés céljára külföldről csak az Egészségügyi Minisztérium anyagellátási igazgatóságának engedélye alapján hozható be térítés ellenében. A kérelmet a Gyógyáruértékesítő Vállalathoz (V. Irányi utca 21—23.) kell benyújtani, mely azt az anyagellátási igazgatósághoz továbbítja. Hauser György (Cinkota): A mezőgazdasági biztosított akkor jogosult a társadalombiztosítás szolgáltatásaira, ha utána — az igény megnyílását közvetlenül megelőző hatvan napon belül — legalább huszonnégy napi egységes társadalombiztosítási járulékot róttak le. Pénzes Sándorné (Székesfehérvár): A háztartási alkalmazottnak a terhességi-gyermekágyi segély egy napi összege tizenöt forint. Ha a háztartási alkalmazott keresőképtelensége alatt munkáltatójánál lakik és ettől a teljes ellátástovábbra is megkapja, erre az időre a terhességi-gyermekágyi segély fele összege jár. Bakonyi Jenő (Budapest, V., Váci utca): Az oktatásügyi miniszter utasítása értelmében a DISZ-munkát vezető tanárok heti kötelező óraszámát 1—6 tanulócsoporttal rendelkező középiskolákban 3 órával, 7—14 tanulócsoporttal rendelkező középiskolákban 4 órával, 15 vagy ennél több tanulócsoporttal rendelkező középiskolákban pedig 6 órával kell csökkenteni a munkabér érintetlenül hagyásával. A fenti utasítás 1956. szeptember 1-én lép életbe. Gulyánszky Lipót (Piliscsaba): Az általános lakásépítési kölcsönakcióról szóló rendelet értelmében építési kölcsönt munkások és alkalmazottak — elsősorban a nagyüzemi munkások, a bányászok és a műszaki alkalmazottak — részére lehet engedélyezni. Lehetőséget kell azonban biztosítani a szellemi foglalkozásúak (művészek, írók stb.), továbbá a nyugdíjasok igén 19evd/járeVt/f*üzérrá, AHOL BEVEZETTÉK A CSÖKKENTETT MUNKAIDŐT A vegyipar dolgozói nagy örömmel fogadták a csökkentett munkaidő bevezetését, mert ez kétszeresen is szolgálja egészségvédelmüket. Egyrészt naponta rövidebb ideig tartózkodnak a szervezetre ártalmas levegőben, másrészt több időt tölthetnek családjuk körében pihenéssel, szórakozással, sporttal és nem utolsósorban szakmai és kulturális képzésükkel. Bár a bevezetés óta eltelt rövid idő kevés ahhoz, hogy teljes képet adjunk, de több ütemben szerzett tapasztalataink alapján megállapíthatjuk, hogy ahol bevezették a csökkentett munkaidőt, máris kevesebb a foglalkozási megbetegedés. A Hajdúsági Gyógyszergyárban és a Chinoin-gyárban például a chloramfenicol gyártásánál, ahol egyidejűleg hathatós műszaki intézkedésekre is sor került, a hatórás műszak életbelépése óta egyáltalán nem történt megbetegedés. Pedig azelőtt napirenden volt az ilyesmi. A magyarázat kézenfekvő. A rövidebb munkaidő alatt kevesebb káros hatású anyag jut az ember testébe, s ami mégis felszívódik, a hosszabb pihenőidő alatt jobban kiszellőzik a szervezetből. A jobb munkakörülmények kedvezően befolyásolják a termelést is. Az Inotai Alumíniumkohóban például jelentősen javult a termékek minősége. A Chinoin-gyár chloramfenicol üzemében az előző időszakhoz képest mintegy húsz százalékkal emelkedett a termelés, ugyanakkor körülbelül tíz százalékkal csökkent az önköltség. A munkások sorozatosan adnak be újtásokat. Az eredményekben nagy része van annak, hogy a dolgozók a csökkentett munkaidő alatt kevesebb szellemi és fizikai fáradsággal végzik munkájukat. A csökkentett munkaidő bevezetése természetesen nem ment egészen simán. Az országos munkaerőhiány több vállalatnál komoly problémákat okozott. Egyik-másik igazgató, például az Ipari Robbanóanyaggyárban, különböző nehézségekre hivatkozva hoztahalasztotta a dolgot. De végül is a szakszervezet munkavédelmi osztálya a minisztérium munkatársainak segítségével megoldotta a problémát. Azután maguk a munkások tették szóvá, hogy a felmerülő vitás kérdésekről — például a szabadságok kiadásánál követendő eljárásról — nem intézkedett a minisztérium végrehajtási utasítása. (A dolog tisztázása már folyamatban van.) Az ajkai alumíniumkohóban pedig az új munkakezdés miatt még mindig gondot okoz a távolabb lakó munkások hazaszállítása. Itt ismét a minisztérium hathatós, sürgős segítségét várjuk. A későbbiek folyamán további munkakörökre kívánjuk kiterjeszteni a rövidített munkaidőt. A bővítés anyagát a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége a munkavédelmi osztály javaslata alapján most dolgozza fel. Eddigi tapasztalataink biztosítékul szolgálnak, hogy a jövőben már sokkal zökkenőmentesebben, nagyobb nehézségek nélkül alkalmazhatjuk a csökkentett munkaidőt. Piff Tibor Lengyel vendégek Kétheti tapasztalatcserére öttagú lengyel vegyipari szakszervezeti delegáció érkezett hazánkba. Látogatásuk során a többi között megtekintették a Ruggyantaárugyárat, a Chinoin Gyógyszervegyészeti gyárat. A delegáció tanulmányozza a szakszervezet felső és alsó vezető-irányító munkáját. A bérügyi és munkavédelmi intézkedések iránt szintén nagy érdeklődést tanúsítottak. Látogatásukat eredményesnek tartják. Kulcsár József Törvényekről , Rendeletekről Mennyi ideig jár a táppénz? A dolgozó táppénzjogosultságát törvényerejű rendelet és minisztertanácsi rendelet szabályozza. E rendelkezések szerint, ha a dolgozó keresetképtelenséget okozó megbetegedés miatt foglalkozását nem folytathatja, táppénzre jogosult a társadalombiztosítástól. A táppénz a keresetképtelenség tartamára, de legfeljebb egy évig, gümőkóros megbetegedés esetén pedig két évig jár. A rokkantsági nyugdíjban (járadékban) részesülő dolgozó naptári évenként legfeljebb kilencven napig kaphat táppénzt. A beteg dolgozó elvesztett munkabére helyett keresőképtelenségét közvetlenül megelőző háromhavi munkabére átlagának hatvanöt százalékát, ha pedig már két éve egyhelyben dolgozik és legalább egy éve szakszervezeti tag, akkor hetvenöt százalékát kapja táppénzként. Ha a dolgozó üzemi baleseti sérülés, vagy foglalkozási betegség következtében válik keresőképtelenné, időbeli korlátozás nélkül kap táppénzt, addig, amíg meggyógyul, vagy amíg állapota tartósan kialakul. A dolgozó nemcsak keresőképtelenséget okozó betegsége esetén kap táppénzt, hanem bizonyos esetekben akkor is, ha a gyermeke betegsége, vagy környezetében élő személy ragályos betegsége miatt éri keresetveszteség, így például táppénzt kap az az anya, aki nyemek kielégítésére is. Indokolt esetben — meghatározott keretben — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak is lehet kölcsönt engedélyezni. Építési kölcsönt főleg Budapesten, vidéki városokban és ipari településeken engedélyeznek. Kollár Ilona (Budapest, II., Retek utca): Annak a dolgozónak, akinek munkaviszonya megszűnt, munkakönyve kiadásával egyidejűleg a munkáltatója .Igazolvány egyévesnél fiatalabb beteg , gyermekét ápolja, vagy kórházi ápolás alatt álló gyermekét szoptatja és emiatt nem folytathatja foglalkozását. Az a dolgozó anya pedig, aki nem él házasságban, például özvegy, vagy — a többi között — akinek a férje első tényleges katonai szolgálatát teljesíti, egyévesnél idősebb, de kétévesnél fiatalabb beteg gyermekének ápolása idejére is kap táppénzt hatvan napig. Táppénzre jogosult az a dolgozó is, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltottak és más beosztást nem kap, vagy akit hatóságilag elkülönítettek (például tífuszos megbetegedés miatt a lakását egészségügyi zár alá helyezték) és emiatt keresetveszteség éri. A táppénzt a körzeti orvos és a felülvizsgáló főorvos által aláírt táppénzutalvány alapján folyósíthatják. A táppénzt utólag fizeti a társadalombiztosítás, éspedig az üzemi kifizetőhelynél a munkabér (munkabérelőleg) fizetésekor, az SZTK helyi szerveinél pedig hetenként, vagy legfeljebb kéthetenként utólagosan. A táppénzből csak a tartásdíjakat (gyermektartás stb.), valamint a táppénz címén jogtalanul kifizetett összegeket szabad levonni. A levonások együttes összege a táppénz harminchárom százalékát nem haladhatja meg, a társadalombiztosítási szolgáltatásokról« elnevezésű igazolást is köteles kiadni. Amennyiben a dolgozónak ilyen igazolványa még nincs, annak kiadását munkakönyve hátsó fedéllapjának belső oldalán a kiadás napjának feltüntetésével fel kell jegyezni. Arra is felhívjuk figyelmét, hogy a dolgozó új munkaviszonyba lépésekor az igazolványt munkakönyvével együtt köteles munkáltatójának átadni. Indul az új tanév A szakszervezet az új tan- az új tanévben csökkenteni a évben is fontos feladatának teheti kötelező tanítási óraszekintt a pedagógusok politikai mot. A tapasztalatok alapján a és szakmai nevelését. Jelen technikai műhelyoktatóknál is segítséget nyújt ehhez pár- ez megoldható. De szeretnénk tunk Központi Vezetőségének ennél tovább menni, kutathatározata az értelmiségi po- juk, hogy megvalósítható-e fizikáról. Fejleszteni szeretnénk valamennyi középiskolában, a szabad vitalehetőségeket, ahol vagy esetleg a nagyobb váraelsősorban világnézeti, s a ne- sokban, ahol megvan hozzá velők munkájában felmerülő a szükséges létszám, szakmai problémák megbe- Még nem mindenütt Tiajtszélésére nyújtunk alkalmat, ják végre kielégítően a falusi A vidéki pedagógusok tovább- és tanyai pedagógusok szolgaképzése érdekében szakszerű leti földjeinek biztosítására vezetünk Központi Vezetősége vonatkozó minisztertanácsi hamellett neves filozófusokból, tározatot. Ezért a területi és állami és mozgalmi funkcioná- jálási szakszervezeti bizottmusokból álló előadógárdát hóságok fontos feladataként hozünk létre, öt nagyvárosban lelte meg az elnökség, hogy a filozófiai előadássorozatot i következő gazdasági évben azdítunk. Valamennyi iskolában eddiginél sokkal hatékonyabrendszeresítjük a politikai vtban küzdjenek a még fennálló fákat. (Mindezt természetesen igények kielégítéséért. Ez a a legteljesebb önkéntesség munka persze csak akkor lealapján.) Fejlesztjük a könyvhét eredményes, ha a szakszertárhálózatot és szervezettévezeti bizottságok megfelelő tesszük a tagság könyvellátó- támogatást kapnak a pártbisát. Végül a legjobb pedagózottságoktól, valamint a Földgások tapasztalatainak összeművelési és az Állami Gazdagyűjtése, általánosítása Ordéságok Minisztériuma megfeltében a szakszervezet elnök-lelő szerveitől,sége szeretné felújítani a régi Néhány kiragadott példa pedagógus-tagozatokat; ez csupán arra, hogyan készül , fel a szakszervezet az új tan-A szakszervezet elnöksége évben a pedagógusok munkáe melett több olyan javaslaton,nnak segítésére, hogy minél dolgozik, amellyel a pedagógus eredményesebben végezhessük élet- és munkakörülmésok fontos munkájukat, a manyeit akarja javítani. Elsősor gyár ifjúság nevelését, ban azt vizsgáljuk, milyen Mezei Gyula, munkakörökben lehetne már az iskolaosztály vezetője Magyar pedagógusok külföldön A nyár folyamán sok magyar pedagógus jutott el külföldre. Legtöbben Csehszlovákiában jártak. Több csoport járt a Szovjetunióban, a Román Népköztársaságban, a Német Demokratikus Köztársaságban, Lengyelországban és Bulgáriában. Vidéki szakszervezeti bizottságaink közül is többen szerveztek külföldi turistalátogatást. A szakszervezet elnöksége a jövőben még inkább bővíteni akarja a cserelátogatások lehetőségét, főként azokba az országokba, ahová az idén még csak kis számban, vagy egyáltalán nem jutottak el. Elsősorban a jugoszláv tanítók, középiskolai tanárok, egyetemi tanárok egyesületével, továbbá az osztrák pedagógusokkal akarjuk erősíteni kapcsolatunkat. A kezdeményező lépéseket már meg is tettük. Kőszegi Dániel