Népszava, 1956. szeptember (84. évfolyam, 206-231. sz.)

1956-09-12 / 215. szám

Egy hír margójára »A Belkereskedel­mi Minisztériumba többé nem kell belé­pő cédula« (Tausz Já­nos miniszter sajtó­nyilatkozatából). Egy téglalap alakú kar­tonlappal soványabb lett táskám. Az emlékek archí­vumába helyeztek a, Belke­reskedelmi Minisztériumi Állandó Belépőm, annyi jó­ban és rosszban hűséges társam és kísérőm. De temetni jöttelek és nem dicsérni! Hadd árul­jak el hát most egy titkot: egy ízben bizony megcsal­talak. Úgy történt, hogy ott­honi elejtettelek.­­A Viga­dó utcai porta magas, szi­kár, nyilván gyomorbajos és emiatt zordon Cerberu­sa hivatása magas tudatá­ban állta utam és tanáros szigorúsággal szólt rám: «Akkor tessék belépőcédu­lát kérni.« Pedig váltig erősítgettem, hogy én ma is én vagyok, ugyanaz, aki tegnap állandó belépőm­mel bebocsátást nyertem. Ő hajthatatlan maradt. Megsemmisülve ódalog­­am el. És már-már beáll­tam a cédulára várakozók kígyózó sorába, amikor mentőötletem támadt és a Dorottya utcai miniszter­i bejáratnál minden iga­zolvány nélkül, a portás szeme láttára felsétál­tam . .. Most utólag fájó szívvel vallom be neked, állandó belépem ezt a hűtlenségem­be azért nyugodj békében! hiszen ezután már a ka­­mrészerzők sem háborgat­nak. (ábel) — Emlékülés az auschwitzi h­aláltábor feloszlatásának 11. évfordulója alkalmából. A bu­dapesti népfront-bizottság és a MÖHOSZ partizán tagozata kedd este gyűlést rendezett a KPDSZ dísztermében az auschwitzi haláltábor felosz­latásának 11. évfordulója al­kalmából. A gyűlésen Parragi György Kossuth-díjas újság­író mondott beszédet.­­ Az Aurore a magyar álla­mi cirkuszegyüttes párizsi ven­dégszerepléséről fényképpel illusztrált bírálatot közöl. A lap megállapítja, hogy az együttes néhány műsorszáma kitűnő. — O -A n­00 évnél rég­gebbi gyulai várat, Közép-Európa egyet­len, félig épségben megmaradt tégla­­erődítményét 200 000 forintos költséggel restaurálták. A helyreállítás köz­ben számos XVI—XVII. századbeli tárgy maradványai kerültek napvi­lágra, köztük egy kerek, 15 centimé­ter átmérőjű vas ágyúgolyó, a talál­gatások szerint a golyót a kuruc vagy a török tüzérség lőh­ette a vár falába — O — •— E hónapban olasz, belga, dán, francia, osztrák, holland, svájci, svéd, finn, angol, nor­vég és nyugatnémet csoportok látogatnak hazánkba. _ n _ RIBITA GÉZA elvtárs, a III. kerületi Sütőipari Vállalat vb-elnöke Népszava terjesztési tervét hat nap alatt 200 százalékra teljesítette. Jó szervező munkájának eredmé­nyeképpen a vállalat minden telephelyén van Népszava elő­fizető - O­­— Ginzburg szovjet zongora­­művész helyett honfitársa, Brjuskov­­ zongoraművész, aki a Liszt Ferenc-zongoraver­­seny zsűritagjaként tartózko­dik Budapesten, lép fel a Bar­­tók-fesztivál hangversenyén. — A Budapesti Rendőrkapi­tányság a budapesti dolgozók éjszakai­­nyugalmának biztosí­tására 10 Pobeda kocsit állí­tott üzembe. Ezek a gépkocsik az úgynevezett gyorsan mozgó járőrökkel egész éjszaka cir­kálnak fővárosunkban. Terv­be vették, hogy ezeket a kocsi­kat rádióval is ellátják. — Virágzik a cseresznyefa a Vas megyei Nemeskolta köz­ségben. A község határában másodszor virágzott ki az akácfa is. — Készülnek a télre ... A Fővárosi Köztisztasági Válla­lat dolgozói a hó eltakarításá­nál új módszerrel próbálkoz­nak. A főútvonalakon közvet­lenül a hóesés után kotrógé­pekkel az úttest szélére tolják a havat s szállítószalaggal teherautókba rakják. - O­­A közelmúltban megtartott tárgyalá­sok alapján a Pécsi Porcelángyár a jö­vő évre 60—65 000 darab szaba­dveze­tékei függő szige­telő szállítására kap megrendelést Jugoszláviától. Ugyancsak szabad vezetékű függő szigetelők minőségé­nek vizsgálata céljából járt Pécsett néhány nappal ezelőtt egy török mérnök. A Törökországnak szállí­tandó 12 000 darab szigetelőből eddig elkészített 1500 darabot vizsgálta meg és vette át. Átvételkor kijelen­tette, hogy a szigetelők minősége minden tekintetben felveszi a ver­senyt a legjobb gyártmányokkal. - O - — A katolikus papok orszá­gos békebizottságának választ­mánya kedden ülést tartott. Dr. Beresztóczy Miklós proto­­notárius kanonok, esztergomi érseki helynök, a papi béke­mozgalom országos elnöke a többi között hangsúlyozta a béke szolgálatának és a haza­szeretetre nevelésnek fontos­ságát. — A romániai evangélikus egyházaknál tett kéthetes lá­togatást Dezséry László evan­gélikus püspök.» Járt Kolozs­várott, Nagyváradon, Aradon, Bukarestben s látogatást tett Justinian patriarchánál, a ro­mán ortodox egyház fejénél is. — Szeptember 15-ig meghosz­szabbították a kisipari tanulók szerződtetésének határidejét. A magánkisiparosok 44 szak­mába vesznek fel tanulókat.­­ A magyar esztrádművé­szek fellépését Belgrádban minden alkalommal mintegy tízezren nézték végig. Az együttes műsora nagy sikert aratott. A nagy érdeklődésre való tekintettel a magyar mű­vészek szeptember 14-én és 16-án megismétlik fellépésüket Belgrádban. A Liszt-zongoraverseny folytatódott A Liszt-zongoraverseny vá­logatója tegnap folytatódott a Zeneakadémián. Ezen a napon is magyar művész, Szendrei Imre kezdte a sort. Utána Ro­bin Harrison (Anglia), Elisa­beth Brendel (Nyugat-Német­­ország), Paule Nekrouf (Algír), Annie Petit (Franciaország), Dimitrius Maharitsas (Görög­ország), Philip Challis (Ang­lia), Winfried van den Hove (Ausztria) és Azim Lewis (In­dia) következett. A kedd esti válogatón három magyar, há­rom francia, egy argentin, egy szovjet és egy csehszlovák zon­gorista került sorra. Név sze­rint a következők: Balás­say Attila, Bücher Mihály, Papp Zoltán, Andre Krust, Blandine Crosti, Claude Kahn, Edith Murano, Iszarij Berman és Vlastimil Lejsek. - o­s KÖZLEKEDÉSI BALESETEK Elütötte a DE 639. rendszámú ma­gán személygépkocsi a Hungária körút és Kerepesi út sarkán Demet­­rovics István 44 éves paksi lakost. Súlyos sérülésekkel szállították kór­házba. A baleset oka: Demetrovics meg nem engedett­­helyen haladt­­át az úttesten. Kiesett a 14-es számú AKÖV teher­gépkocsijából a Petőfi-híd pesti­ híd­főjénél Cseh Ferenc 43 éves kocsi­kísérő. A tehergépkocsi gyorshajtása okozta a balesetet. Cseh könnyebb sérüléseket szenvedett. - 0 - A nappali hőmérséklet csökken Várható időjárás: felhőátvonulá­sok. Néhány helyen eső, esetleg zivatar. Időnként élénk északnyu­gati, északi szél. A felmelegedés­­ fokozatosan gyengül. Várható legmagasabb napali hőmérséklet­­ szerdán északon 20—23, délen 23—26 fok között. A Duna vízállása kedd reggel Budapestnél 299 cm. AGRÁRÉRTELMISÉGI FIATALOK ANKÉTJA Kedden a Kertészeti és Sző­lészeti Főiskolán ankétra gyűl­tek össze a fiatal agrárértelmi­ségiek, hogy megvitassák az egyetemi oktatással és a gya­korlati munkával összefüggő kérdéseket. Megjelent Goszto­­nyi János, a DISZ KV titkára és Serflek Gyula, a földműves­lésügyi miniszter helyettese. Vitavezető előadást Tóth Pál, az FM szakoktatási főigazga­tóságának vezetője mondott. Ez­után a részvevők elmondot­ták problémáikat. Bagi József, a Velencei Állami Gazdaság fiatal igazgatója arról beszélt, hogy az agronómusokat nem becsülik eléggé, mert a cím általános és nem jelöli az egye­temi, vagy a főiskolai végzett­séget. Ezért javasolta, hogy az egyetemet és főiskolát végzett mezőgazdasági szakemberek kapják meg a mérnöki címet. Mások a gyakornokok alacsony fizetéséről beszéltek. Niczkó Rezső, a tatabányai Szabadság tsz agronómusa helytelenítet­te, hogy a szakemberek nem maradhatnak huzamosabb ideig ugyanazon a helyen. Mesterember tanácsot ad az ezermesternek A mezőgazdasági kiállítás újítási pavilonjában Kitől kérnek legszívesebben tanácsot az emberek? Attól, akiről tudják, hogy problémá­jukra válaszolni tud. A mező­­gazdasági kiállításon az újító­pavilonban is legszívesebben a »feltalálókhoz­ mennek az em­berek. Sok géppel, újítással ugyanis eljött készítője is. Már írtunk néhány szót ar­ról a szerelőállványról, ame­lyet Dobos Sándor és társai, a kenderesi mezőgazdasági tech­nikum oktatói, újításaként mutatnak be a kiállításon. De az a néhánysoros írás nem tükrözi azt az érdeklődést, amellyel találkozhatunk. A szakemberek egész tömege veszi körül Dobos Sándort, ér­deklődnek, méricskélnek, sok­szor egész kis műszaki konfe­renciát tartanak alkalmazásá­ról, de elsősorban az elkészí­téséről. Volt arra is példa, hogy az egyik szakembernek — sajnos Dobos elvtárs elfe­lejtette a nevét — nem volt mérőeszköze, elment, vásárolt mindenféle rajzszerszámot és ott a kiállítás pavilonjában va­lóságos rajztermet rendezett be. Persze nem maradt egye­dül. Rövid időn belül nyolcan­­tízen rajzoltak, méricskéltek. — Jó ez így — mondja Kordás Sándor szerelő, a Bor­sosi Állami Gazdaság kiállítási képviselője. — Tudja, annyi mindent mondanak és vitat­koznak, hogy még itt időköz­ben módosul, tökéletesedik a gép.­­ Igaza van az öreg Kordás­nak, mert a kiállított újítások között például találhatunk egy rendkívül egyszerű krumpli­kiemelő szerszámot. Akárme­lyik parasztember­eket a ligá­jára felszereli a falusi kovács. Ezért hát nagy az érdeklődés és miközben a tanácsokat ké­rik, »alakítgatnak« a szerszá­mon. Persze csak úgy elmélet­ben, mert ott azon változtatni nem lehet. De Cakó Albert, tornyosnémedi földműves le is rajzolta, hogy miként fogja megcsináltatni. És ő már a kö­vetkező érdeklődőnek így ma­gyarázta el az újítást. Az egyik mesterember tanácsot ad a másik ezermesternek. (L. V.) SZÓ­VÁTESSZÜK Nem akarunk elcsúszni A Bizományi Áruház Sza­muely utcai jól ismert, vö­röstéglás épületének kapu­ja alatt meglepő tábla: »Vegyiműveket Tervező Vállalat«. Érdemes bemen­ni. Ilyet manapság ritkán láthat az ember. A balolda­li üvegajtón belépve, szek­rénybarikád fogad, s ha azon átjutsz, hatalmas te­rem tárul eléd, tele író- és rajzasztalokkal. Kilencve­­nen, százan dolgoznak itt? A zsongó-zsivajgó zajban mérnökök, technikusok, rajzolók a második ötéves terv vegyipari létesítmé­nyeit tervezik. A Tiszavidé­­ki Vegyikombinátot, a Bor­sodi Vegyikombinátot és a többit. A gyógyszerosztályon 23 tervező egyetlen kis he­lyiségben­­ mozogni sem lehet az asztalok között, 3,1 négyzetméter,, vagyis mintegy kétszer másfél mé­­ternyi hely jut egy dolgo­zóra! Csoda-e, ha például a Tiszavidéki Vegyikombi­­nát rezsiműhelyének tervei két hónap késéssel készül­tek el? Csoda-e, ha a mér­nökök idegesek, nem tud­ják figyelmüket munkájuk­ra koncentrálni? Csoda-e, ha csökken a termelékeny­ség, azaz lassabban, hibák­kal készülnek a terveik? Márpedig ez egyáltalán nem közömbös számunkra. A második ötéves terv kulcskérdése a vegyipar fejlesztése, mind az alap­anyaggyártás, mind a me­zőgazdaság, mind a fogyasz­tási cikkek — tehát az élet­­színvonal tervezett emelése szempontjából. Az ötmil­liárdos vegyipari beruhá­zásból a Vegytervnek 1957 —1959-ig hárommilliárdnyi­nak a tervét kell elkészí­tenie. Ennek megfelelően létszámukat jövőre a tava­lyinak több mint kétszere­sére emelik. De a létszám­­emelés korántsem biztosít­ja, hogy a tervek időre el is készüljenek. Ahhoz em­beri munkakörülmények is kellenek. A vállalat vezetői már tucatnyi szervet sürgettek, tucatnyi megoldást javasol­tak. A KÖZELBIZ csak ak­kor tárgyal, ha cserébe la­kásokat kap, márpedig a Bizományi Áruháznak is szüksége van régi helyisé­geire, hiszen milliós érté­kek forognak veszélyben a jelenlegi zsúfoltság miatt. A VEM kollégiuma a minisz­térium vezetőinek szemé­lyes feladatává tette, hogy megfelelő helyiséget szerez­zenek a Vegytervnek —még július 1-i határidővel. Kép­telenek voltak végrehajta­ni. Még feljebb, a Minisz­tertanácsnál nem voltak hajlandók foglalkozni az üggyel: apróság... Lehet, hogy ezer tervező megfelelő elhelyezése az ötmilliárd forintos beruhá­záshoz viszonyítva olyan csekélység, mint a cseresz­nyemag a fához képest. Ám egy magon el is lehet csúsz­ni. Ezt pedig sennki sem sze­retné. Jobb lenne inkább sürgősen feltörni, bármi­lyen kemény — mintsem­­hogy ötéves tervünk csúsz­­szék el rajta. (mallát) BUDAPEST - KÜLFÖLDI SZEMMEL Városnézésen külföldi turistákkal Az elmúlt nyári hónapok­ban több, mint tizenkétezer külföldi turista kereste fel ha­zánkat. Kíváncsi szemmel, bí­ráló kedvvel érkeznek és a jól képzett IBUSZ csoport­­vezetőktől függ, hogy­­ a rendelkezésükre álló rövid órák, vagy napok alatt — mi mindent ismerhetnek főváro­sunk szépségeiből. « _ Erre a kérdésre megkapjuk a választ, ha mi is részt ve­szünk egy budapesti körsétán. Induljunk talán azzal a har­mincegy főből álló turistacso­porttal, amely nemrégen ér­kezett az­­­NDK-ból. Előzőleg három héten át Tihanyban nyaraltak. Jóbaráti viszony alakult ki Dávid Erzsébet cso­portvezető és a nagyrészt or­vosokból, mérnökökből, mű­szaki szakemberekből álló cso­port tagjai között, így meg­érthető a baráti figyelmezte­tés az autóbuszra való szál­lás közben: »Erzsébet, ma semmi múzeum.« A Margitsziget jól ápolt­­fő­­útján suhan az autóbusz, mi­közben Antalffy Györgyné — a másik csoportvezető — hal­kan magyarázza a mikrofon­ba: »Jobboldalt a teniszsta­dion, a Palatínus-fürdő és a Nemzeti Sportuszoda ...« A vendégek kíváncsisága meg­állást parancsol és jó negyed­óra is eltelik, míg betelnek a külső medence, az ugrótorony, a fedett uszoda látnivalóival. Sajnos, az idő nem engedte meg, hogy felkeressék a sza­badtéri színpad lelátóját, a mellette levő Domonkos-kolos­tor romjait és hogy néhány percig elidőzzenek a híres töl­gyek alatt és néhány szót hall­janak Arany Jánosról. Az autóbusz már kikanya­rodott a sziget bejárójáról és a vendégeknek innen van al­kalmuk először egy pillantás­ban összefogni a két dunapart összképét. A csoportvezető szakszerűen magyarázza a híd méreteit, építésének és újra­építésének idejét, körülmé­nyeit és felemlíti, hogy hat ehhez hasonló pompás híd biz­tosítja a két városrész zavar­talan kapcsolatát. (Bosszantó, hogy a kocsi hátulsó felében a farmotor egyenletes duruzso­lóba kitartóan birkózik a hang­szóró hangerejével és legtöbb­ször győztesként kerül ki a versenyből.) A Szabadság téren lassú tempóban halad a kocsi és jobbra-balra tekintve »gross­­artig«, »prachtvoll«, »wunder­bar« felkiáltással adóznak ven­dégeink a Lenin Intézet, a Ma­gyar Nemzeti Bank palotáinak. Néhány métert szaladunk az Október 6 utcán és a mikro­fonban már halljuk is a fi­gyelmeztetést: »Most láthatjuk Budapest legnagyobb római katolikus templomát — a Ba­zilikát.« Az ígért látvány he­lyett azonban a földalatti vas­útépítés egyik állomáshelyé­nek hevenyészett, stílustalan barakkjai tűnnek a kíván­csiak szeme elé. Teljesen le­rontják a Bazilika főbejára­tának térhatását. Nincs mód arra, hogy ezt a különben is házak közé zsúfolt műemlé­künket kiszabadítsuk előny­telen környezetéből? A méreteiben lenyűgöző templom csendes szemlélődés­re indítja a látogatókat. Na­gyobb hiba, hogy ezt a han­gulatot átveszi a csoport két vezetője is és egyikük sem hívja fel a figyelm­éét a temp­lomban levő Stróbl Alajos ál­tal készített fehér márvány Szent István-szoborra, Benczúr Gyula, Roskovics Ignác, Fesz­ti Árpád, Deák Ébner Lajos oltárképeire, Lotz Károly freskóira. Már a Sztálin út szépségé­ben gyönyörködik a társaság, és a hatalmas berlini sugár­utakhoz szokott szemek is szé­lesnek, imponálónak találják a mi »nagy utcánkat«. A ri­porter szégyenkezve és pirul­va látja az utca szélén táncoló sárguló faleveleket, eldobott papírszemetet és elfordítja a fejét. Az úton végig kattognak a Leicák, a miniatűr keskeny­­film-felvevők és mire befutunk a Hősök terére, már egy-egy albumra való negatív van a gépekben. A Hősök terén érdekes tör­ténelmi vita kerekedik meg­örökített királyaink személye körül. Valamennyien I. Ferenc József és Erzsébet királyné szobrát keresik és dr. Seidler orvosprofesszor Weimarból élénken magyarázza, hogy mi­lyen kiváló uralkodók voltak. A két csoportvezető dicsére­tére legyen mondva, nagy ta­pintattal, de rendíthetetlen nyugalommal magyarázza, hogy az összmonarchia szempont­jából lehet, hogy kiválóak vol­tak, de a magyar nemzet ér­dekeit háttérbe szorították, s nincs ott a helyük nemzeti nagyjaink között. A hét vezért ábrázoló lovas szoborcsoport megragadja a vendégek fantá­ziáját és egyre többet akarnak tudni történelmi szerepükről. (Itt bizonyosodik be, hogy mi­lyen jó, alapos az IBUSZ ide­genvezető tanfolyamok anya­ga.) A­­ Szépművészeti Múzeum hívogató kapui felé már el­indulna egy kisebb — fest­mények és szobrok iránt ér­deklődő — csoport, de a nagy többség nevetve emlékezteti Dávid Erzsébetet: »Megígérte, ma nem lesz múzeum.« Nem könnyű dolog egy ilyen nagy létszámú társaság általános igényeit kielégíteni. Sok tapin­tat, leleményesség kell hozzá. Újra felbúg a motor, hogy a Sztálin téren, Dózsa György úton át elérjük a délelőtt vég­célját, a Népstadion lenyűgöző épületét. Már az előcsarnok műtőre emlékeztető tisztasága, már­vánnyal, mozaikkal bővelkedő pompája megnyeri a tetszést. A férfiak — különösen a mű­szaki szakemberek — nagy el­ismeréssel adóznak az újság­író-terem nemzetközi telefon­összeköttetésének, a hangerősí­tő berendezéseknek és a tech­nikai megoldásoknak. A nőket az öltözők és mosdók higié­nikus berendezése ragadja meg. Az újságírókarzatról szép látvány nyílik a szemközti ha­talmas lelátóra és az üdezöld gyeppályára. Azzal búcsúzunk,­­hogy a legközelebbi olimpián mindenki itt lesz , mint néző: Balogh Jolán Rendőrségi AIDE­- es bírósági ■ ■»»»*■■» Kiss József 20 éves segédmunkás, miskolci lakos ez év júliusában éj­szaka az utcán két járókelőt arra kényszerített késével fenyegetőzve, hogy pénzüket és személyi igazolvá­nyukat neki átadják. A miskolci városi bíróság kétévi börtönbüntetéssel súj­totta. Zsótér József 23 éves magyarbán­­hegyesi lakos, MÁV kocsirendező a Nyugati pályaudvaron teljesített szol­gálatot. A beérkező szállítmányokat sorozatosan, körülbelül 15 alkalom­mal megdézsmálta és így több mint tízezer forint értékű árut lopott el. A budapesti közlekedési bíróság Zsótért két és félévi, orgazdáit pedig egyévi börtönbüntetésre ítélte. Jó eredménnyel folyik a Faipari Kutató Intézetben a fát helyettesítő bútorlapok kísérleti gyártása. Gyaluforgácsból készülnek és a bútorlapokat, illetve sok helyen a fenyőfát is he­lyettesítik. A kész forgácslapokat fűrésszel pontos méretre szelezik le (MTI Fotó: Járay Rudolf felv.J

Next