Népszava, 1956. október (84. évfolyam, 232-257. sz.)
1956-10-02 / 232. szám
A haladó nyugatnémet kiadóknak sikerült elérniük, hogy a fasiszta sajtótermékek ne kapjanak helyet a hagyományos könyvvásáron (Szovjet Kultúra). A francia filmgyártás helyzete javul. Az amerikai filmek erősen háttérbe szorultak. Míg 1954-ben 87 film készült és ebből csak 55 volt tiszta francia, addig 1956 első felében már 45 készült, ehhez jön 17 koprodukció. 1956-ra összesen 130 film van előirányozva — a koprodukciókat is beleértve. Erősen megnőtt a filmexport is (Humanité). A nepáli kormány megszigorította a Himalája-expedíciók feltételeit. Pontos életrajzot kíván minden expedíciós tagtól. Minden jövendő expedíciónak hivatalosan, vagy félhivatalosan szervezettnek kell lennie. Az intézkedés oka: egyik expedíció tagjai áttévedtek a tibeti határon, egy másik expedíció tagjai meztelen sherpa-asszonyokat fotografáltak (N. Zürcher Ztg. és Le Monde). Angliában egy »atomkísérleti gazdaságban« atommal besugárzott búzát vetettek el. Az eredmény 72 méter mázsa lett hektáronként ugyanakkor, amikor a »rendes« búza átlagtermése 30,7 mázsa. A búzából '' őrölt liszt minősége olyan, mint a legfinomabb kanadai: búzából őrölt liszté (Figaro). Átütő sikert aratott a berlini fesztiválon a 30 éves Hanz Werner Henze »Szarvaski- rály« c. operájának ősbemuta- tója. (Carlo Gozzi: Reservo- ja alapján.) A kritikus szerint, a mű a jelenkori operairoda-lom egészen kivételes sikere. A közönség félóránál tovább ünnepelte a szerzőt és a függ igöny negyvennyolcszor ment fel. A legkiválóbb énekesek közt megemlíti Kónya Sándor nevét (Le Monde és Times). Október 28-ára összehívták az újságírók közgyűlését A Magyar Újságírók Országos Szövetségének választmánya szeptember 28-án kibővített ülést tartott. A választmány október 28-ra összehívta az újságírószövetség közgyűlését. A közgyűlés előkészítésére, a választmány előkészítő bizottságot választott. Tagjai: Antalffy Gyula, Bajor Nagy• Ernő, Betten Oszkár, Bolgár István, Boldizsár Iván, Csatár Imre, Demeter Imre, Fazekas György, Fekete Sándor, Gábor■ Pál, Gimes Miklós, Haraszti Sándor, Hartai László, Horváth Zoltán, Kertész Róbert, Kéri János, Koncsek László, Korolovszky Lajos, Losonczy Géza, Mocsári Károly, Matusek Tivadar, Mihelics Vid, Nemes György, Novobáczky Sándor, Oroszt István, Pethő Tibor, Rejtő László, Siklósi Norbert, Vadász Ferenc, Vásárhelyi Miklós. A bizottság elnökévé Haraszti Sándort, titkárává Vadász Ferencet választotta meg. A Pénzügyminisztérium szerint sok A szükséglet szerint kevésA PEDAGÓGUS ___________________________________ Viharos elnökségi ülés zajlott le augusztus utolsó napjaiban a pedagógus-szakszervezetben. Dióhéjban arról volt szó, hogy jóllehet az oktatásügy pedagógushiánnyal küzd, ♦ pillanatnyilag még sincs be♦ osztása 1635 idősebb és idén ♦ végzett nevelőnek. ♦ E furcsa ellentmondás alapján indultunk el megvizsgálni, mi a való helyzet. 1635 „felesleges" nevelő Az 1635 pedagógus azért »felesleges«, mert az Oktatásügyi Minisztérium jóval kisebb létszámkeretet kapott, mint ahány embert el kell helyeznie, továbbá a szó szoros értelmében betervezték a részére ezer nevelő nyugdíjazását, illetve a Munka Törvénykönyve »C« paragrafusa (munkája elvégzésére nem alkalmas) alapján való leváltását. Az elbocsátottak egy része fellebbezett az egyeztető bizottságokhoz és jó néhányan erkölcsi elégtételt kaptak. Erkölcsit — mert közben kijelölték már utódaikat is, így lett tehát állástalan 1635 pedagógus. Igaz, hogy ügyük a napokban szerencsésen lezárult. A Minisztertanács — jobb későn, mint soha — végre biztosította az ehhez szükséges összeg jelentős részét. Csak éppen azt nem érti meg a józan gondolkodású ember, miért kellett szeptember végéig várni, amikor az Oktatásügyi Minisztérium még júniusban elkészítette az előterjesztést ebben az ügyben. És hogyan lehet olyan dolgokat egyáltalán vitatni, amit félreérthetetlenül biztosít a törvény, történetesen azt, hogy a végzett nevelőket kötelező szakmai gyakorlatra kell beosztani. A dolog alighanem ott kezdődik, hogy az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium évente kisebb létszámkeretet engedélyez, mint amenynyit az oktatásügy igényel, mondván, hogy nincs szükség »annyi« pedagógusra. Amíg 60 gyerek van egy osztályban De vajon hogy állíthat ilyesmit bárki addig, amíg sok helyütt 50—60 gyerek jár egyegy osztályba? Hogyan lehet ennyi gyereket becsületesen feleltetni az órákon? Micsoda idegmegpróbáltatás egyszerre hatvan gyerekre figyelni, milyen megfeszített munka kell hatvan dolgozat javításához, a házifeladatok ellenőrzéséhez! Igaz, hogy a kisebb tanulócsoportok létrehozását nemcsak a státus , hanem a tanteremhiány is gátolja. De nem mindenütt. Aszódon például, ahol két első osztály van 60— 60 tanulóval, vagy Nagykátán, ahol 61-en járnak egy osztályba, a délutáni tanítás bevezetésével lényegesen javulna a helyzet. Mert bár a kétváltásos rendszer hátrányai közismertek, mégis egészségesebb megoldás, mint egy helyiségbe zsúfolni 50—60 gyereket. Még egy példa: a Pénzügyminisztérium legutóbbi Pest megyei revíziójánál kiderült, hogy 280-nal kevesebb státust adtak a megyének a hivatalosan engedélyezettnél. Sok helyütt a meglevő státushoz képest is hiány van. A dabasi járásban például 17 betöltetlen állás volt szeptember első két hetében. A győri iskolából négy tanár hiányzott, és így tovább. Inkább hiány van Végül néhány országos adat, amely bizonyítja, hogy szó sincsen feleslegről. Jelentős létszámot igényelne például a 972 vidéki osztatlan (összevont osztályú) iskola átszervezése. Vagy amire már utaltunk: jelenleg 5000 általánosiskolai tanulócsoportban 40—50 fő között van a létszám, 711- ben 50-en felül. 2496 óvodai gyermekcsoportban nincsen délutános óvónő, reggeltől estig egy személy foglalkozik a gyermekekkel. Nem akarunk most bővebben kitérni a nap-közi otthonok külön cikket igénylő problémájára, a szülési szabadság, betegség vagy egyéb kiesés idején megol-dandó helyettesítésekre, vagy például arra, hogy a Központi Vezetőség értelmiségi határo- zata előírja a nevelők köte-! lező óraszámának csökkenté- sét. Ha mindezt összevetjük, végeredményben kiderül, hogy! a követelményekhez képest! korántsem felesleg, hanem ! több ezres hiány van. Véget kell vetni tehát an-! nak a tűrhetetlen helyzetnek, hogy az iskolák nehézségekkel küzdenek pedagógushiány miatt, ugyanakkor a pedagó-! gusok állás nélkül maradnak. Mindezt azért szükséges nyo- matékkal hangsúlyozni, mert 1957-ben az ideinél is több ta-! nítójelölt, tanár végez. Ezért helyes lenne, ha a Pénzügy- minisztérium és az Oktatás- ügyi Minisztérium rendet csi-! nálna, összhangot teremtene a »beiskolázás« és a létszámfej-! lesztési keret között, s távlati munkaerőgazdálkodási tervet készítene a szükségletek, s az ügy fontosságának sokkal alaj posabb figyelembe vételével. ’; Lukács Mária Kényszerítő körülmények vagy törvénysértés Nemrégiben felkereste szakszervezetünket Vaszari Géza a Középdunántúli Bányászati Aknamélyítő Vállalat várpalotai üzeméből. Elpanaszolta, hogy augusztus 31-én írást kapott: szeptember elsejével áthelyezték Ajkacsingervölgybe. Az esetet a helyszínen megvizsgáltuk s kiderült, hogy Vaszari Gézával együtt még negyven bányásszal jártak el ily módon. De csupán Vaszari Géza nem fogadta el az áthelyezést, mondván, hogy a Munka Törvénykönyve szerint erről tizenöt nappal előbb kellett volna értesíteni. Az igazgató elismerte ugyan a jogtalanságot, de kényszerítő körülményekre hivatkozott. Mik voltak ezek a »kényszerítő körülmények«? Röviden: az üzemnek le kellett állnia. A létszámra viszont továbbra is szükség volt, tehát áthelyezték őket. De azt nem közölték velük, hogy kevesebb lesz a keresetük. Az áthelyezett bányászok azonban — természetesen — csakhamar rájöttek erre, s azt kezdték hajtogatni, hogy elmennek a vállalattól. »önkényesen kilépett« bejegyzést írok a munkakönyvükbe — mondotta erre az igazgató és hozzátette, hogy a munkaközvetítő úgyis ide küldi vissza őket. Mindehhez csak annyit szeretnénk hozzáfűzni, hogy persze sokkal kényelmesebb kész helyzet elé állítani a dolgozókat, mint megértetni velük, miért fontos, hogy a vállalatnál maradjanak. S aztán amikor a dolgozók rájönnek, hogy rászedték őket, »önkényes kilépés« bejegyzéssel fenyegetőzni. Kétszeresen helytelen volt tehát az igazgató eljárása. S az egészben az a leginkább elítélendő, hogy a dolgozók kijátszása az üzemi bizottság szeme láttára történt. Az üb nem követelte meg az igazgatótól és az üzemvezetőtől a Munka Törvénykönyve előírásait. Katona Ferenc Változatlanul sok panasz érkezik hozzánk a szakszervezeti társadalmi moziüze- mek részéről a filmellátás, a műsorbeosztás ellen. A bá- nyaiparban 42 moziüzem van a szakszervezet kezelésé- ben, részben normál-, részben keskenyfilm-vetítő berendezéssel. Több alkalommal megtörtént, hogy a mozi- üzemi vállalatok úgy készítették el a műsorbeosztástt ; kát, hogy egy-egy helyen fél éven belül kétszer kapták , meg ugyanazt a filmet, amely ráadásul nem is tetszett ! ; a közönségnek. A legújabb, legfrissebb filmek csak hetek, de sokszor hónapok múlva jutnak el a társadalmi mozikhoz. S a vállalatok elég gyakran megfeledkeznek arról is, hogy a játékfilm mellé kísérő filmet, híradót küldjenek. S Jobb munkát várunk a területileg illetékes megyei moziüzemi vállalatoktól. Bányaipari Dolgozók Szakszervezete kultúrnevelési osztály Eredménnyel próbáltak ki egy rákellenes gyógyszert Az osztrák orvosszövetség Bécsben folyó kongresszusán dr. Denk egyetemi tanár bejelentette, hogy a vezetése alatt álló klinikán kipróbálták és hatásosnak értékelték a rákbetegség ellen ajánlott »Mitomen« elnevezésű új japán gyógyszert. ! A »Mitomen«-t a rákos daganat műtéti eltávolítása után veszik igénybe. Az új gyógy-szer megakadályozza újabb rákos daganatok keletkezését. ! Tájékoztató a termelőszövetkezetek A Minisztertanácsnak a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről szóló határozata alapján a földművelésügyi miniszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke közös utasítást adott ki. A határozat szerint az új termelőszövetkezetek részére a Nemzeti Bank fiókjai úgynevezett alapítási hitelt folyósítanak, ami azt jelenti, hogy a saját pénzzel még nem rendelkező fiatal szövetkezetek a közös gazdálkodás megindítá-sához szükséges kiadásokat hi-telből fedezhetik. Az eddiginél lényegesen kedvezőbb feltéte-leket teremt a határozat az új belépők számára is. A ter-emelőszövetkezetek ugyanis hitelt kaphatnak arra, hogy az új belépőnek azonnal egy ösz- szegben kifizethessék a bevitt jószág, valamint a takarmány árát. Tehetetlenség és hozzá nem értés A budapesti vendéglátóipari zenészek tarthatatlan helyzetéről egyre több szó esik, de sajnos kevés eredménnyel. A MÜDOSZ harcos támogatása és országgyűlési képviselői közbenjárás ellenére is, csupán Budapesten 200—250, szakmailag jó zenész áll kenyér nélkül a tél előtt. Pedig lehetne kenyerük. Népgazdaságunknak több valuta jutna és külföldi kulturális kapcsolataink is bővülnének, ha tehetetlenség és hozzá nem értés ezt nem akadályozná. Külföldről egyre több meghívás érkezik magyar zenészek szerepeltetésére. A nagyarányú külföldi kereslet és a belföldi munkaerő-kínálat azonban nem találkozhat, mert egyes szervek hatásköri vitát folytatnak, hogy melyik illetékes intézkedni. Vendéglátóipari zenészeinkkel a Budapesti Népi és Tánczenei Központ (BNTK) foglalkozik legtöbbet. Az intézmény szakmai és szakszervezeti vezetői ismerik egyedül a zenészek szakmai tudását, sajátos képességeit, egyszóval mindazt, ami a jó külföldi közvetítéshez szükséges. Kézenfekvő lenne tehát, hogy a vendéglátóipari zenészek külföldi közvetítését is a BNTK intézze. Ma közvetít a Filharmónia, az Országos Cirkusz Vállalat, csak a BNTK nem, mert »budapesti« intézmény és külföldre közvetíteni csak »országos« szervnek van joga. Nincs a BNTK-nak olyan számlakerete sem, amelyre a külföldi közvetítésből származó hasznot könyvelhetné. Valami mégis jut a BNTK-nak: szaktanáccsal ellátja az »illetékes« közvetítőszerveket, helyettük öszszeállítja az együtteseket, előkészíti a szerződtetettek szükséges adatait. A pályaudvaron elbúcsúztatja őket, és utána meghallgatja és »levezeti« az itthon maradt családtagok panaszait. A Nyugat-Németországba szerződött Czirokegyüttes családtagjai például most nálunk panaszolják, hogy még egyetlen fillért sem kaptak, lassan eladogatják ingóságaikat. Az »illetékes« közvetítő szervek ugyanis nem rendezték az átutalási lehetőséget, nem intézték el a hazatérők vámkedvezményét, pedig átutalási lehetőség nélkül ez az egyetlen mód, hogy megdolgozott munkabérüket forintra válthassák. A családtagoknak még SZTK biztosításuk is elintézetlen. A szerződtető Filharmónia vagy OCV ugyanis csak 10 százalék közvetítési jutalék bevételezéséről illetékes (nekik van megfelelő számlakeretük!), a zenész minden további kérését a BNTK szakszervezeti bizottságához irányítják. De panaszkodnak azok is, akik külföldre szerződhetnének. Alig egy hónapja, például a baráti cseh állam, népművelési szervek közreműködésével a BNTK-nál kötött előzetes szerződést mintegy 60—70 zenész szerepeltetésére. Azóta is tart a vita, vajon ki szerződtessen. Ugyanakkor itthon első osztályú minősítésű zongoristákat és hegedűsöket nem tudott a BNTK »költségkeret hiány miatt« szerződtetni. Úgy halljuk készül már egy rendelet, de eddig senkinek nem jutott eszébe a zenészek véleményét meghallgatni. Azonnali intézkedés szükséges. Javasoljuk, hogy a rendelet megjelenéséig »ideiglenes jelleggel« bízza a népművelési miniszter ezt a zeneexportot a BNTK-ra. Monostori Gyula, a BNTK szb-titkára Zavartalan marad az élelmiszerfelhozatal, megfelelő készleteket tárolnak . Minden évszak piacának [megvan a maga sajátos arculata. Ilyenkor, október elején [szőlő-, alma-, dióhalmok emelkednek, szilvából pedig valóságos hegyek kéklenek. Nincs hiány hízott és sovány vágott baromfiban sem. [Az ára az utóbbi napokban [esett, a szövetkezeteknél szép [hízott kacsát árultak 32 forintért [kg-ként. Tojás is van bőven az [őstermelőknél, 2—2,10 forintot [kérnek darabjáért. A múlt hét [elején egy-két napig 2,20—2,40 [re ugrott fel, de aztán ismét [visszaesett. (Nem vigaszképpen említem, de tavaly ilyenkor 2,40-ért adták darabját.) A piacokat járva, a Tolbuchin körúti csarnokban a fővárosi tanács kereskedelmi osztályvezetőjével, Sósát Sándorral találkoztunk. Együtt figyeltük a piac forgatagát, a kínálatot, amely úgyszólván felülmúlja a keresletet.— Olyan hírek járnak — szegeztük neki a kérdést —, hogy a vasúti korlátozás kihat a felhozatalra és az árakra is, mi igaz ebből? — Ettől nem kell tartani — válaszolja Sásdi Sándor. — A felhozatal zavartalanul, az élelmiszerszállítás akár az állami kereskedelem, akár ,az őstermelők részére továbbra is biztosított, nemcsak a 30 kilométeres körzetben, de a távolabbi vidékekről is. Emellett mind az üzletekben, mind a nagykereskedelemnél 18—20 napos készletet tartunk és a raktárakat — ahogy a polcok ürülnek — ismét és ismét feltöltetjük. Egyre telnek a téli tárolóhelyeink is, burgonyából már 250 vagont »raktunk el«, a hét végére ez a menynyiség 600 vagonra emelkedik.Jelentősek a készleteink zöldségből, káposztából, almából. [ Később érdeklődésünkre a [Belkereskedelmi Minisztérium ] élelmiszer főigazgatóságának [ vezetőjétől, Bihari Ferenctől [és a Zöldség- és Gyümölcsértékesítési Szövetkezet központjának igazgatójától, Szigeti [ Miklóstól is szinte szóról szóraa fenti felvilágosítást kaptuk. . á. o. Budapestre látogat ’■a moszkvai Művész Színház . A Kulturális Kapcsolatok intézetének meghívására a moszkvai Művész Színház együttese csehszlovákiai vendégszereplése után október7-én Budapestre is ellátogat.Első előadását október 8-án tartja a Nemzeti Színházban ; Csehov »Három nővér« címűművének bemutatásával. . Megkezdődött : a „híres hét" Kecskeméten . Vasárnap megnyílt Kecskeméten a »Híres Hét«. A megnyitó ünnepségre a megyébőltízezren gyűltek össze. Dinnyés Lajos, a Hazafias Népifront országos tanácsának tagja mondott beszédet. A városterületén három kiállítás nyílt: •a városi tanács dísztermében : szőlő-, gyümölcs- és terménykiállítás, az új kollégium dísztermében kisállat- és a Széchenyi téren gépkiállítás. Tisztességesen bánjanak az újítókkal A Posta területén még mindig elég nagy a huzavona az újítások elbírálásánál. A számszerű adatok általában azt bizonyítják, hogy az összes újításoknak körülbelül csak nyolcvan százalékát bírálják, fogadják el három hónapon belül. Mi történik a fennmaradó húsz százalékkal? Három példával szeretném bizonyítani, milyen lelkiismeretlenül bánnak az újítási javaslatokkal. Íme az egyik: Pál Tibor a tablórendszerre nyújtott be ésszerűsítést 1954. szeptember 25-én és csak 1956. május 29-én intézték el. Kik voltak a ludasok ebben? Először is a Központi Hírlapiroda, ahol hónapokig hevert az újítás. Azután a vezérigazgatóság küldötte ide-oda az ügyiratot. Sallai Dezső, a Pécsi Postaigazgatóság dolgozója a vállalati-beszélgetések rendszeresítésére adott be javaslatot. Ezt egyik évben elutasították, a másik évben kisebb módosításokkal bevezették. A bevezetésről szóló rendelkezés meg is jelent a postaügyi értesítőben, de mindmáig nem ismerték el újításnak. Feltesszük a kérdést: ha a javaslat jó és bevezethető volt, mi az oka annak, hogy elütik Sallait az újítás jogától és díjától? A legfurcsább eset Keresztes Ernővel, a Postavezérigazgatóság előadójával történt. Az »U« vasszerkezet módosítására terjesztett elő újítási javaslatot. A Postavezérigazgatóság még 1953-ban elfogadta és megvalósította azt. Az első gazdasági évben megtakarított hatszázezer forintot figyelembe véve, 26 000 forint kifizetését javasolta az újítónak. Az újítási döntőbizottság a feltételezhető minőségromlás miatt 15 000 forintra mérsékelte az összeget. És Keresztes Ernő végül kapott kilencezer forintot. A szakszervezet a legfőbb ügyészséghez továbbította az ügyet. S az ügyészség felhívása alapján a Minisztertanács utasította a közlekedés- és postaügyi minisztert, hogy Keresztes Ernő részére fizesse ki az őt törvényesen még megillető hatezer forint újítási díjat. Az említett példák legfőbb tanulsága: ne fektessék el az újításokat, bánjanak tisztességesen az újítókkal. Zsíros István, a bér- és termelési osztály munkatársa hírek □ A Nemzetközi Postás Turista és Sport Szövetség ez évben a jugoszláviai Splitben tartja évi kongresszusát. A kongresszuson a magyar postás dolgozókat Révész Gyula, a Postavezérigazgatóság nemzetközi osztályának vezetője és Fatalin János, a budapesti bizottság elnöke képviseli. — Ieányszállást, egy-két ágyas szobákat biztosítottak a komlói postás nődolgozók részére. □ Az árvízsújtotta postásoknak szakszervezetünk eddig közel 30 ezer forint segélyt osztott szét. További segítségadásról most tárgyal szakszervezetünk elnöksége és a Posta vezérigazgatóság. □ Szakszervezetünk elnökségének szeptember 27-i ülésén hozott határozat értelmében — a posta sajátosságainak megismerésére, valamint a szakszervezeti munka megjavítása érdekében — ismét szakszervezeti bentlakásos iskolák indulnak. A tanfolyamok egy- négyhetes időtartamúak lesznek.