Népszava, 1956. október (84. évfolyam, 232-257. sz.)
1956-10-24 / 251. szám
Mit várnak a kutatók a vasas-szakszervezet XXII. kongresszusától? A vasas-szakszervezetbez tanozó kutatóintézetek dolgozói akkor számíthatnak arra hogy mostohagyermekből édesgyermekké válnak, ha hallathatják hangjukat a vasasés XXII. kongresszusán. Ennek elősegítése érdekében a budapesti bizottság 24-én, szerda délután fél 6 órakor ankétot tart a kutatóintézetiek részére, hogy megbízásokat adhassanak kongresszusi küldöttüknek. Reméljük, hogy a budapesti vasasok Fiumei úti helyisége megtelik érdeklődő kutatóintézeti dolgozókkal. Mint kongresszusi küldött szeretném az ankét sikerét néhány gondolattal előmozdítani. Mit is várnak a kutatóintézeti dolgozók ettől a kongresszustól? Minél több tettet, és a Központi Vezetőség júliusi és értelmiségi határo- zatának érvényesülését a szak- szervezet munkájában. A kutatóintézeti dolgozók tisztán látják, hogy saját sorsuk jobbrafordulása elsősorban az országos kérdések megoldásától függ, ezért azt várják, hogy a kongresszus tárgyalja meg a vasmunkások égető bérkérdését, emelje fel szavát a munkavédelem elhanyagolói, a bürokrácia és a helyenkénti mutatkozó mértéktelen túl- 5 óráztatás ellen. Kezdeményez- te, hogy — a fiatalkorúakhoz hasonlóan — az idős munká-i sok részére is biztosítsák a csökkentett munkaidőt, és ezt terjesszék ki a többgyermekes ♦ anyákra is. A szakszervezet olyan szer-} vezet legyen, amely a dolgozók jogos érdekeit védi, mint ahogy ezt a vasasok XX. kongresszusán nyolc évvel ez} előtt kimondták. ♦ Dolgozóink joggal várják el, hogy szűnjék meg az ér-} telmiség lebecsülése a vasa-« soknál is a Központi Vezető- ség határozatának megfelelően. Nem véletlen az, hogy a Mű-Mszaki és Természettudományi Egyesületek szeptemberi kong-J^ resszusán osztatlan helyeslés- ♦ ,sel találkozó felszólalások, hangzottak el, amelyek rá-« mutattak: az iparági szakszer-«lően a műszaki és agrárértelmiség érdekeit. Dolgozóink azt várják a kongresszustól: foglaljon állást, mit kíván és tud a maga kezében tartani a műszaki értelmiség érdekvédelméből és mit kíván átengedni a Műszaki és Természettudományos Egyesületeknek? A kutatóintézeti dolgozókat több speciális kérdés is foglalkoztatja még. Ilyen a kutatóintézetek 40 órás munkahete, valamint kötetlen napi munkaidő beosztása, és az intézetek fizikai dolgozóinak, elsősorban a vasipari szakmunkásoknak a bérrendezése. Ne büntessék ezeket a dolgozókat, mert magasabb szakképzettséget vagy gondosságot igénylő munkát végeznek. Itt is érvényesülnie kellene az anyagi érdekeltség elvének. Megfelelő arányban kell részesedniük az üdültetésekből és a külföldi jutalomüdülésekből. Biztosítani kell, hogy a kutatóintézeti dolgozók ügyét a területi egyeztető bizottságban szakszervezeti részről kizárólag kutatóintézetiek képviseljék. A szerdai ankét feladata, hogy ott a kutatóintézetek dolgozói kialakítsák végleges álláspontjukat, és határozati javaslat formájában a vasasszakszervezet XXII. kongreszszusa elé terjesszék. Lakatos György, a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet v. : A fesztivál záróhangversenye A Bartók-fesztivál ünnepségeit Mario Rossi hangversenye fejezte be. A nagyszerű olasz karmester már előzi estjén is valósággal lázba hozta a közönséget, második műsora szintén a legnagyobb közönségsiker jegyében zajlott le. Bár a bevezető Vivaldiconcerto az Állami Hangverseny Zenekar sok hibája miatt nem nyújtott teljes élvezetet, a hangverseny további számai a fesztivál legmaradandóbb élményei közé tartoztak. Bartók II. zongoraversenyét Cziffra György játszotta, tolmácsolása önmagában véve s nagyszerű teljesítmény volt; játéka nyomán a nem éppen könnyen áttekinthető, bonyoult mű teljesen tisztán, majával ragadóan szólalt meg. De ek Intelbe kell vennünk Cziff:a egyéni fejlődését is, néhány év előtti újra bemutat-;ozó hangversenyétől eddigi produkcióig. Művészünk, most már szinte a teljes ki- bontakozáshoz értek A Bai'- tók-muzsika differenciált lel- kivilága nyitva áll előtte ... s úgy érezzük, ezzel nyitva állítja a zeneirodalom minden stíluskorszaka, minden mes- tere felé is. Befejezésül Brahms II.zimfóniája szólalt meg. Rossi ebben a műben is mindég ■ szépséget feltárt. az előadás méltó lezárása volt a sok örömet, sok szép hangverseny nyújtó Bartók-fesztiválnak Ha minden hangverseny ilyen szép lett volna, ilyen nagy művészi élményt adott volna a közönségnek, akkor lett volnaa fesztivál igazán méltó Bartók nevéhez. De most, az ünnepségek után, felejtsük el a rossz szervezéseket, a gyengébben sikerült koncerteket és örüljünk annak, hogy Budapesten ismét nemzetközi vendégjárás, ünnepi hangversenysorozat tanúi voltunk. A következő fesztivál — reméljük — hibátlan lesz. V. P. : Vasutasok A Szovjetunióban 1957-ben 12 millió gyermeket oltanak be ► gyermekparalízis ellen. (Humanité) ► Albert E. Kahn cikket írt a Harvey Matusov perről. Matusov eredetileg McCarthy hamis tanúja volt kommunista és más haladó amerikaiak elleni perekben. Később nyilvánosan ■ elismerte, hogy hamisan vallott. Most öt évre ítélték a bíróság félrevezetése miatt. (Berliner Ztg.) Argentínában letartóztattak 70 peronistát, akik fel akarták robbantani a Buenos Ayres-i főerőművet. (N. Zürcher Ztg.) ► A monopóliumok támadnak ?■ — címmel cikk jelent meg, amely ismerteti, hogy Nyugat- Németországban a legfonto- sabb közszükségleti cikkek * árát emelték. Drágább a ke-2 nyél, a gáz, a villanyáram, a* szén stb. (N. Deutschland) Francia hadihajók az algé- riai partok előtt elfogták az* Athos nevű yachtot, amely Z 4—5000 felkelő számára ele-« gendő fegyvert és muníciót« szállított. A fegyverszállít« mányt állítólag az alexandriai* kikötőben rakodták be, egyiptotomi tisztek felügyelete mel« lett. Ez az egyiptomi—francia viszonyt még feszültebbé fog} ja tenni. (N. Zürcher Ztg.) A bonni kormány nagyobb« fegyvergyártási megrendelést » juttatott egy külföldi cégnek.« ( Ez cserébe jelentős anyagi esz«közökkel támogatja Adenauer«választási propagandáját. (Der« (Spiegel) | Kísérletek Belgiumban az» egyre emelkedő drágulás meg-« fékezésére (Drapeau Rouge). ♦ A hitleri külügyminiszté-rium titkos iratainak legutolsó? .kötete Angliában megjelent.« (Adatai szerint a nácik meg» s próbálják az USA-t távoltaej ► tani a háborútól (Times). « • Hányféle igazság van Szolnok megyében? A Szabad Nép 1956. június 12-i számában »Egy panaszos levél nyomában« című cikkében foglalkozott a kunhegyesi Sütőipari Vállalatnál leleplezett visszaélésekkel és a visszaéléseket leleplező Grünbaum Imre üldöztetésével. Elégtétellel vettük tudomásul, hogy az ügyészség végre vádat emelt a vállalat igazgatója, Vajó Sándor ellen, megállapítva, hogy »működése« nyomán a vállalatot 109 845 forint kár érte. Elégtétellel olvassuk a vádat a vállalatnál garázdálkodó sikkasztók, tolvajok, magánokirathamisítók ellen. Tudomásul kellett vennünk, hogy Grünbaum Imre ellen is vádat emeltek. Grünbaum Imre a vádirat szerint nem tolvaj, nem sikkasztó, nem okirathamisító, nem csaló. Egyetlen bűne, hogy képtelen volt megakadályozni a vállalat fosztogatását azon egyszerű oknál fogva,, mert az igazgató és a vállalat főkönyvelője maga is érdekelve volt a bűncselekményekben. Grünbaum — mint ismeretes — azonban nemcsak a vállalat igazgatójával és főkönyvelőjével találta magát szemben, amikor a jó gazda gondosságával leleplezni igyekezett a vállalatnál folyó manipulációkat. Amikor látta, hogy Vajó igazgató és Domokos főkönyvelő szabad teret enged a vállalatnál folyó szabad rablásnak, akkor kötelességéhez híven a vállalat felettes hatóságához, Turóczi Ferencnéhez, a megyei élelmiszeripari osztály vezetőjéhez fordult és elmondta gyanúját, valamint nehézségeit. Turócziné vizsgálatot ígért. Ígéretét nem tartotta meg. Látva Turócziné közömbösségét, bejelentette a vállalatnál folyó gyanús üzelmeket Turócziné felettes hatóságának, az Élelmiszeripari Minisztériumnak. Turócziné csaknem nyomban a bejelentést követően Grünbaumot egy évi időtartamra alacsonyabb munkakörbe helyezte, Vajó igazgató pedig önkényes kilépőnek minősítette, új munkahelyéről kidobatták, szülővárosából kiüldözték, később budapesti munkahelyéről ismét kidobatták, s most végül vádat emeltek ellene. Mint mondottuk, tudomásul vettük a Grünbaum ellen emelt vádat, a bíróság dolga eldönteni: óvta-e a társadalmi tulajdont vagy sem. De miért nem történt vádemelés azok ellen, akik Grünbaumot elhallgattatni, bírálatát elfojtani igyekeztek? Azok ellen akik a bejelentőt üldözték? Talán kétféle igazság van Szolnok megyében? Egy a bejelentők számára és egy másik a bejelentők üldözői, a bírálat elfojtói számára? A Szolnok megyei tanács végrehajtó bizottsága 1023/1956. sz. határozatában megállapította, hogy Turócziné igyekezett Grünbaum bírálatát elfojtani és bejelentéseit az 1954. évi I. törvényben foglaltak ellenére sem vette figyelembe. Ehhez hozzáfűzhetjük, hogy Turócziné Grünbaummal szemben munkaviszonya körében és egyébként is hátrányos intézkedéseket tett, azért, mert a minisztérium figyelmét a vállalatnál folyó gyanús üzelmekre felhívta. Ez pedig az 1954. évi I. törvény 9. paragrafusa szerint: bűntett. A bejelentőt most a bíróság elé állítják. Álljon a bíróság elé a bejelentő üldözője is! Döntse el a bíróság: ki járt el a társadalmi tulajdon védelmének érdekében helyesen? Grünbaum Imre-e, aki többször is bejelentette, hogy a kunhegyesi Sütőipari Vállalatnál a társadalmi tulajdon veszélyeztetve van, vagy Turóczi Ferencné, aki Grünbaum bírálatát elfojtani igyekezett, őt minden rendelkezésre álló eszközzel üldözte és ezáltal lehetővé tette, hogy a vállalat fosztogatói még egy évig zavartalanul folytathassák üzelmeiket? Ahhoz azonban, hogy a bíróság ebben a kérdésben dönteni tudjon, nemcsak Grünbaum ellen, hanem Turócziné és társa, Zilahi Gyula, az élelmiszeripari osztály főkönyvelője ellen is vádat kellene emelni. Falus Lajos, az Élelmiszeripari Minisztérium koordináló csoportjának vezetője Horváth József, az Élelmiszeripari Minisztéri...panaszirodájának vezetője A Tervhivatal pártbizottsága Berei Asidor felmentését kéri Az Országos Tervhivatal ♦ párt-végrehajtó bizottsága megtárgyalta az Országos ♦ Tervhivatal vezetésében fennálló súlyos hiányosságokat és olyan határozatokat hozott, ♦ hogy javasolja a Központi ^} Vezetőségnek BereiAndor - elvtárs felmentését az Országos Tervhivatal elnöki tiszte alól. A végrehajtó bizottság az elnökhelyettesek jelenlétében közölte határozatát Berei elvtárssal. A határozattal az elnökhelyettesek töbzsége egyetértett. (MTI) szél/GÁT SZAKSZERVEZETÉNEK HETI Jobb felkészülést a télre A téli forgalomra való felkészülés napjaiban vagyunk. A múlt évek tapasztalata bebizonyította, hogy a budapesti igazgatóság dolgozói gondos felkészüléssel és helytállással biztosítani tudták a zavartalan vasúti forgalmat. Az idei télre való felkészülést nagyban segíti szakszervezetünk IV. kongresszusának határozata, amely meghatározta, a szakszolgálati és mozgalmi szervek feladatait. Elősegíti a munkát az a versenyszerű felkészülés, amelyet Záhony csomópont dolgozói kezdeményeztek. Igazgatóságunk területén elsők között a ferencvárosi csomópont dolgozói csatlakoztak. Példájukat követték a szolgálati ágak munkájának összehangolásában a győri és komáromi vasutas dolgozók is. A csatlakozás mellett néhány helyen elhanyagolják a közös feladatok meghatározását. Ez történt a szolnoki csomóponton is. Az állomás dolgozói a társszolgálati helyek dolgozóitól függetlenül önállóan csatlakoztak a felhíváshoz. Szolnok állomás vezetői és dolgozói megfeledkeztek a később feltétlenül szükségessé váló együttműködésről. A zord télben csak a közös erőfeszítéssel végzett munka győzhet az elemi erőkkel szemben és csak így sikerülhet a műszaki elmaradottságból származó nehézségek leküzdése is. Nagyon fontos, hogy a szolgálati vezetők a legnehezebb feladatok, a termelési mutatók teljesítése mellett is törődjenek a dolgozó emberrel. Okuljunk az elmúlt évek hibáiból, s még a tél beállta előtt biztosítsák a védőruhákat és gondoskodjanak a védőételek és italok utasításszerű szolgáltatásának előkészítéséről. Az üzemi bizottságok a télre való felkészülés idején is szerezzenek érvényt a törvények betartásának. Védjék a dolgozók érdekeit, egészségét. Helyes intézkedésekkel előzzék meg a munkavédelmi felkészületlenségekből eredő baleseteket és sérüléseket. Nincs minden rendben a vasúti dolgozókról való gondoskodásban, a munka- és egészségvédelemben. A havi üzemszemléketnem minden szolgálati helyen tartják meg az előírt időben. A késve tartott üzemszemléken megállapított hibák megszüntetésével még jobban késlekednek. Huzavona tapasztalható számos szolgálati helyen az egészségvédelmi feladatok megoldásánál is. Budapest Déli pályaudvaron például hosszú idő óta húzódik az egyik szolgálati helyen az ivóvíz biztosítása. A kocsilakatos-laktanya tisztántartásának gyors megoldása több üzemszemlén felmerült. A Keleti Műszaki Kocsihivatal akkumulátor-üzemében nincs ventillátor és három hónap óta gázos, savas, egészségre ártalmas körülmények között dolgoznak a munkások. Mindezeket megállapították minden üzemszemlén. A szakszervezet területi bizottságának figyelmeztetése ellenére sem változott a helyzet. Meddig várjanak még a dolgozók az igazgatóság IV. osztályának »jótékony« intézkedésére? Az elmúlt télen sok bosszúságot okozott, hogy a legnagyobb hideg idején jelentek meg intézkedések a védőéte■ lek és italok szolgáltatásának szabályozásáról. A 20 fokos , hidegben, nem rendeletre, hanem védőételre és italra van ■ szükség. Olyan munkát várunk a vasúti főosztálytól, amely ■ nem ad okot a kétkedésre és bizonytalanságra. Doma Sándor munkavédelmi felügyelő ! Élénk viták a hajdúsági élelmiszeripari üzemekben A Hajdú megyei élelmiszeripari üzemek dolgozói taggyűléseken vitatták meg az ÉDOSZ III. kongresszusának határozatát és a SZOT határozattervezetét. A vitát röviden azzal lehetne összefoglalni: a dolgozók egyetértenek a határozattal és a határozattervezettel, de a határozatok végrehajtására biztosítékot kívánnak. Egészségesnek, helyesnek tartják az üzemek önállóságának növelését, azonban nem óhajtanak látszatönállóságot. Nem kívánják, hogy az eddigi miniszteriális parancsolgató bürokráciát most más ruhába öltöztetve sózzák a nyakukba. Néhány vállalatnál — a Debreceni Dohánygyárban, a Hajdúnánási Malomban, a Debreceni Sütőipari Vállalatnál — a gazdasági vezetők és a szakszervezeti tagság között élénk vita alakult ki arról, vajon az üzemi bizottságok képesek-e ellátni a nagyobb feladatokat? Nyiri és Gál elvtársak, a Debreceni Sütőipari Vállalattól hangsúlyozták: a dolgozók zöme úgy látja, hogy a szakszervezetek elég erősek, felkészültek arra, hogy részt vegyenek a vállalat irányításában, nagyobb beleszólásuk legyen a vezetésbe és bátrabban lépjenek fel a dolgozók érdekeinek védelmében. De ennek előfeltétele, hogy a szakszervezetek a jövőben ne csak állami feladatokkal foglalkozzanak, hanem mindenekelőtt a dolgozók problémáinak, ügyes-bajos dolgainak megoldásával. Nyíltan és őszintén beszéltek a dolgozók a szakszervezet iránti bizalomról is. Az üzemi bizottságok részére nagyobb önállóságot követeltek. Nem gyámkodást, nem utasítgatást, hanem módszerbeli segítséget igényelnek az üzemi bizottságok az ÉDOSZ Hajdú megyei területi bizottságától. Még csak néhány lépést tettünk e rövid időszak alatt a szakszervezeti élet demokratizálásában, de máris kezdeti eredmények, a mozgalom felfrissülése tapasztalható a Hajdúságban. A szakszervezetünk III. kongresszusán hozott határozatok valóraváltása a minőségi bérezés, a természetbeni juttatás bevezetése bizonyára tovább erősíti a dolgozók bizalmát. Lőrinczi János, az ÉDOSZ Hajdú-Bihar megyei tb elnöke Feladatunk: az általános műveltség növelése A területi bizottságok kultúrfelelősei és az üzemi kultúrotthon-igazgatók október 22-én aktívaülésen tárgyalták meg a SZOT IX. teljes ülésén hozott határozatból adódó kultúrnevelési feladatokat. Egyöntetű volt a vélemény, hogy az általános műveltséget növelni kell. A Baranya megyeiek célul tűzték, hogy az üzemekben még megtalálható analfabétizmust felszámolják. Pest megyében is — a dolgozók kezdeményezésére — általános iskolát indítottak néhány üzemben. Ennek a terjesztését, a továbbtanulók jogainak biztosítását és segítését jelölték meg feladatul az egész ipar területén. Élénk vita volt arról is, hogy a könyvtármozgalom központosításának melyik formája biztosítja legjobban az olvasómozgalom fellendülését. Várhelyi László WiNmáá mé MMámmá. KÖZLEMÉNYEI A gyógyszerészek nagyobb megbecsüléséről Az Egészségügyi Minisztérium kollégiuma szeptemberben szakszervezeti és szakcsoporti vezetők, valamint gyakorló gyógyszerészek bevonásával megvitatta a gyógyszerészek helyzetét, élet- és munkakörülményeit. A kollégiumi anyagot a minisztérium pártbizottságának kezdemezésére brigádvizsgálat alapján készítették és ebben szakszervezetünk jelentős munkát végzett. Több javaslatunkat az egészségügyi miniszter határozattá emelte. A kollégiumi határozat elvi bevezetője a többi között a következőket mondja ki: A gyógyszerészet az egészségügy szerves része .A gyógyszerészek politikai, társadalmi, gazdasági fejlődését az elmúlt évek során egyrészt az általános politikai helyzetből, másrészt különösen a gyógyszerészekkel szembeni szektás politikai állásfoglalásból adódó hiányosságok akadályozták és fékezték. Le kell szögezni azt a minden vonatkozásban követendő elvet, hogy a gyógyszerészet a magyar egészségügy szoros és szerves része. Az egészségügy vezetésében, irányításában gondoskodni kell ennek az elvnek gyakorlati érvényesítéséről. Okszerűen következik ebből az elvi állásfoglalásból, hogy az orvosok és a gyógyszerészek között különbséget tenni nem lehet, mert mindkét réteg értelmiségi dolgozó és politikai, társadalmi, gazdasági szempontból — figyelembe véve az egészségügy területén elfoglalt helyzetből folyó szükségszerű különbözőségeket — azonos elbírálást igényel. Sok olyan feladatot tartalmaz, amelynek megoldását, ha kevés eredménnyel vagy eredménytelenül, korábban is szorgalmaztuk. Éppen ezért a határozatokkal egyetértünk és megteszünk mindent azok megvalósításáért. Nyugdíj, korpótlék, premizálás Újabb javaslatot dolgoztunk ki a gyógyszerészek és özvegyeik nyugdíjának rendezésére és eljuttattuk az országgyűlés szociális, egészségügyi bizottságához, valamint a SZOT társadalombiztosítási főosztályához. Már ez év tavaszán javasoltuk a Minisztertanácsnak — és lépéseket is tettünk annak érdekében — hogy a gyógyszerészek szolgálati idejét is a diploma keltétől számítsák. Ez megoldaná a rendezetlen szabadság és kárpótlék problémákat is. Javaslatot dolgoztunk ki a gyógyszertári munka premizálására. Kértük, hogy biztosítsák a hetenként kétszeri köpeny mosatást, a gyógyszertári vezetők értekezleteit negyedévenként tartsák stb. Október végén megyei gyógyszerész-értekezleteken ismertetik a kollégium ülésének teljes anyagát és a határozatokat. A gyógyszerészek így teljes egészében megismerhetik a minisztérium és a szakszervezet terveit és javaslataikkal, további helytállásukkal segítséget nyújthatnak ahhoz, hogy az erkölcsi és anyagi megbecsülésüket szolgáló intézkedések eredményesen megvalósuljanak. Dr. Kádár Tibor, a szakszervezet munkatársa