Népszava, 1956. november (az MSZDP lapja: 77. évfolyam 1-4. szám; Népakarat, a Szakszervezetek lapja: 1. évfolyam, 1-16. szám)
1956-11-11 / 5. szám
NÉPAKARAT A MAGYAR SZABAD SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOSSZÖVETSÉGÉNEK LAPJA 1. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ÁRA SO FILLÉR 1954. NOVEMBER 11. VASÁRNAP* Felhívás a szakszervezetekhez és szerveikhez: FEDELET A HAJLÉKTALANOKNAK, KONYHÁT AZ ÜZEMEKBE! Szabad szakszervezetek! Üzemi szakszervezeti bizottságok! Budapest lakossága, munkások, alkalmazottak, értelmiségiek, emberek százai maradtak lakás nélkül, akadozik az élelemellátás, kiürülnek az üzletek. Lehet, hogy néhány nap eltelik, amíg Budapestre elegendő élelem érkezik. Addig is segítenünk kell önmagunkon. Felhívjuk a szakszervezeteket, üzemi bizottságokat, saját hatáskörükben intézkedjenek elsősorban a lakás nélkül maradtak megsegítésére. Ajánlják fel az összes nélkülözhető szakszervezete és sporthelyiségeket, továbbá:",a lakásra alkalmas pestkörnyéki víkend-házakat a fedél nélkül maradtaknak. A fegyveres erők és közbiztonsági ügyek miniszteréhez fordulunk, segítse ezt az akciónkat ágyak és egyéb lakberendezési tárgyak rendelkezésre bocsátásával. Fontolják meg, nem nyújthatna-e a kormány segítséget laktanyák vagy azok egyes részeinek átadásával lakás céljaira. Felhívjuk továbbá az állami hivatalok, minisztériumok vezetőit, szabadítsanak fel helyiségeket a hajléktalanoknak. Az üzemi szakszervezeti bizottságok haladéktalanul szorgalmazzák a vállalatok vezetőinél, a munkástanácsoknál az üzemi konyhák felállítását, vegyék fel a kapcsolatot ennek érdekében a közellátási szervekkel. Sürgősen lássanak hozzá az üzemi szakszervezeti bizottságok a gyermekintézmények megindításához. A munkába álló asszonyoknak igen nagy gondot okoz majd a közlekedés és az élelem beszerzése. Ezért szükséges, hogy — ahol csak lehet — újra működjenek a napközik és óvodák. Szabad szakszervezetek! Üzemi, szakszervezeti bizottságok! Segítsük Budapest dolgozó népét minden lehető módon a helyi erők felhasználásával ezekben a nehéz napokban! SZABAD SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Megszűnik a gyermektelenségi adó A forradalmi munkás-paraszt kormány jogosnak tartja a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége és az ifjúság széles tömegeinek azt a kívánságát, hogy a gyermektelenségi adót meg kell szüntetni, mert ez ellentétes a családalapítás önkéntességének elvével. Ezért a forradalmi munkás-paraszt kormány a 4 százalékos gyermektelenségi adót 1957. január 1. napjával eltörli. Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke A kormány már elfogadta egyes javaslatainkat — mondotta Gáspár Sándor, a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke A szervezett munkások érdeklődve várják a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének álláspontját az ország helyzetéről. Ezzel kapcsolatban tettünk fel néhány kérdést Gáspár Sándornak, a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége elnökének. — Mi a véleménye a szakszervezeteknek a kormány politikai célkitűzéseiről? — A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége támogatja a kormány politikáját, amennyiben megvalósítja célkitűzéseit. Ezek, mint ismeretes, a rend és a közbiztonság helyreállítása, az ország függetlenségének biztosítása, minden rákosi egerlista viszi,a húzó kísérlet elleni következetes harc. Feltétlenül támogatjuk a kormánynak a munka azonnali felvételére szóló felhívását. Az ország súlyos helyzetben van. A fenyegető inflációt azonban el tudjuk kerülni, ha mindenki azonnal felveszi a munkát. Rendkívül sok olyan bért fizettünk ki már eddig is, amely mögött nem volt megfelelő termelés. Ezt tovább folytatni, vagy ezt követelni csak katasztrófát jelentene. A csatszervetek által javasolt intézkedéseket is csak úgy tudja megvalósítani a kormány, ha megindul az eredményes termelőmunka. — Milyen javaslatokat tett a Szakszervezetek Országos Szövetsége a kormánynak? — Elsősorban a béremelésbe tettünk javaslatot és a négyszázalékos gyermektelenségi adó eltörlésére. Ezért rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a munkástanácsokat körültekintően válasszák meg az üzemekben. A munkástanácsoktól függ majd az, hogy a helyi adottságoknak megfelelően miképpen tudják a bérezésbeli igazságtalanságokat kiküszöbölni. — Hogyan fogadta a kormány a szakszervezetek javaslatait? — Javaslatainkat a minisztertanács elfogadta és remélhető, hogy néhány, itt még fel nem sorolt követelésünket is rövidesen teljesíti . — fejezte be nyilatkozatát Gáspár Sándor. Fontos közlemény a fizetésekről Az október 24—29-i időszakra vonatkozó bérek fizetéséről szóló pénzügyminiszteri rendelet az ország egész területére érvényes és ezt kell alkalmazni az október 30 és 31-i bérek kifizetésénél is. A forradalmi munkás-paraszt kormány továbbá megerősíti a pénzügyminiszter november 7-i rendeletét a november 10-ig munkát felvevő dolgozóknak folyósítható előleg tárgyában. Budapest, 1956. november 10. Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány, elnöke. Hírmagyarázónk írja: A pénzügyminiszter rendelete értelmében valamennyi vállalat, hivatal és intézmény fizetési előleget folyósít azok- nak a dolgozóknak, akik november 10-ig felvették a munkát. Az előleg azonban nem haladhatja meg a dolgozók szokásos átlagkeresetének 50 százalékát. A rendelet továbbá úgy intézkedik, hogy akik no- vember 10-ig is termelő mun-kát végeztek, illetve kórházi , vagy hivatali munkahelyükön, rendszeres munkát láttak el, azoknak ki kell fizetni a teljes fizetésüket. A fizetések végle- ges elszámolásáról később tör- ténik intézkedés. . . 4 TÍZ SZÁZALÉKOS BÉRALAPEMELÉS A forradalmi munkás-paraszt kormány egyetért a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének azzal a javaslatával, hogy a legégetőbb bérproblémákat rendezni kell. Ezért figyelembe véve az ország nehéz gazdasági helyzetét, a kormány elrendeli,hogy 1957. január 1. napjával az ipari, építőipari, helyiipari és bányavállalatok munkás, valamint nem ipari és kisegítő állományú dolgozókbérétem kell emelni. A béremelésre az ipari, építőipari, helyiipari és bányavállalatok munkás, valamint nem ipari és kisegítő állomány béralapjának 10 százalékát lehet felhasználni. A béremelést az alábbi irányelvek szerint kell végrehajtani. 1. Az 1200 forint alatti havi kereseteket mintegy 12—25 százalékkal, az 1201—1500 forint közötti kereseteket mintegy 8—10 százalékkal kell felemelni. 2. Iparágon belül az egyes szakmák béreit a helyi sajátosságoknak megfelelően a fenti mértéktől eltérően is lehet rendezni a rendelkezésre bocsátott kereteken belül. A bérrendezéshez a minisztériumok a szakszervezetekkel közösen adjanak ki részletes irányelveket. A bérrendezést a vállalati munkástanácsok az üzemi bizottságokkal hajtsák végre. A forradalmi munkás-paraszt kormány tudatában van terpés ,hogy ez a rendelkezés csak részleges segítséget jelent és hogy a munkások és alkalmazottak életszínvonalának emelése további intézkedéseket kíván. Az ország nehéz gazdasági helyzete és az utóbbi hetek során bekövetkezett súlyos károk jelenleg egyéb intézkedéseket nem tesznek lehetővé. Természetesen a gaz- dasági helyzet megszilárdulásával, a termelés fokozásával párhuzamosan a kormány intézkedik a dolgozók további jogos igényeinek kielégítéséről.› Budapest, 1935. navartiotír -II.‚ Kádár János s. k. › Amit a Népakarat akar ! A »Népakarat«, amelyforradalmi harcban született, a nép akaratát képviseli és ezt fogja képviselni ezután is. A»Népakarat« a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének a lapja. Azt akarja, amit a szervezett dolgozók, a szakszervezetekbe tömörült munkások akarnak. Nehéz és súlyos napokat élünk. Budapesten és az ország sok más részén nincs közbiztonság, veszélyben az emberélet, gyermekeink fáznak és éhesek. Házak, lakások dőltek romba. Nincs közlekedés, nincs szállítás, kevés az élelem, hosszú sorok állnak a mindennapi kenyérért, élelemért. Nem így gondoltuk! Nem így gondolták az október 23-án tiszta szándékkal tüntető munkások és egyetemisták. Nem, nem ezt akartuk. Mi, és velünk együtt minden józan magyar ember rendet, és még nagyobb rendet, tiszta, és még tisztább politikai és erkölcsi közéletet, jó és még jobb gazdasági életet akart. Nagyobb életszínvonalat, vidámabb ifjúságot, elégedettebb munkásosztályt, biztos és szilárd utat a szocialista Magyarország felé. E nehéz és súlyos napokban újra és újra meg kell ismételnünk: ma is ugyanezt akarjuk. A jövőt már most fel kell rajzolnunk. Őszintén, minden kétértelműség nélkül, bátran. A történelem ítélőszéke, a magyar nép józan tisztasága ítélni fog — reméljük, minél hamarabb — a bűnösök felett, az ország romlását, fővárosunk pusztulását, az emberéletek kioltását előidéző bűnös politika és azok népellenes kiszolgálói felett. Ebben az országban soha többé nem kerülhetnek uralomra a Rákosi— Gerő-klikk emberei, de szó sem lehet semmiféle kapitalista, földesúri restaurációról sem. A magunk útján, a független Magyarországban szabadon akarunk előrehaladni. A magyar szabad szakszervezetek gyökeresen leszámolnak a közelmúlt minden bűnével és hibájával. Újjászervezik soraikat és készségesen, szeretettel várják a régi szakszervezeti harcosokat, vezetőket, akiket az elmúlt bűnös rezsim megfosztott tisztségüktől, bebörtönzött és a vezetéstől eltiltott. A szakszervezetek együtt akarnak dolgozni minden olyan szakszervezeti vezetővel, aki a munkások felemelkedésén, a független Magyarország szocialista jövőjén kíván munkálkodni. A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége kormánytól és pártoktól független, önálló szervezet. A magyar szakszervezetek messzehangzóan hirdetik: miközben szakítanak a múlt hibáival, fenntartják programjukat, amelyben a mostani tragikus események előtt is leszögezték a magyar munkások követeléseit politikai és gazdasági téren. A szervezett munkásság ma elsősorban rendet, békét és nyugalmat akar, mert tudja: ez az alapja a termelő munka megindulásának, pénzünk stabilitásának, ez az alapja további gazdasági felemelkedésünknek, szabadságunknak. Árut az üzletekbe, kenyeret az asztalokra, meleget a lakásokba, közlekedést az egész országban csak a munka adhat. Rendet, békét, nyugalmat csak a munka szülhet. A széleskörű gazdasági programunkat, amely egybeesik a munkásság érdekeivel, csakis a munkával valósíthatjuk meg. A szakszervezetek programja: egyes bérek felemelése, ahol indokolt és a munkások helyeslik a normák megszüntetése, a gyermektelenségi adó megszüntetése, az alacsony nyugdíjak és a családi pótlék növelése, hatalmas társadalmi mozgalom lakások sorozatos építésére. Természetesen ma elsősorban a sérült, rombadőlt lakásokat kell felépíteni. A józan, becsületes magyar munkások helyeslik ezt a programot. De magától ez sem, mint ahogy semmi sem valósulhat meg. A magyar szabad szakszervezetek most elsősorban rendet akarnak. A magyar szabad szakszervezetek megteremtették és megteremtik a kapcsolatot minden ország munkásosztályával, és annak szakszervezeteivel. A magyar szervezett munkások jó testvéri, baráti viszonyt akarnak kiépíteni minden ország munkásaival, dolgozóival és szakszervezeteivel. Elég volt, elég volt a vérontásból, szabadságunk, felemelkedésünk záloga most a munka. Javaslat végleges munkástanácsok és igazgatótanácsok választására . Annak érdekében, hogy agyárakban, üzemekben, bányákban, vállalatoknál megvalósuljon a munkások, a dolgozók önigazgatása, aMagyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségehelyesnek és szükségesnektartja a végleges munkástanácsok megalakítását. A végleges munkástaná♦csot akkor lehet megválasz♦ tani, ha az összes dolgozókénak legalább kétharmada ♦megielenik munkahelyén. ♦ Javaslat a munkástanácsok ♦ létszámára és összetételére: {j—r Azokban az üzemek{1* ben, ahol a dolgozókösszlétszáma nem éri el a100 főt, a munkástanácsot ♦ az összes dolgozók együttesen alkották, Imn Ahol a dolgozók öszIes létszáma a 100 főt ♦ meghaladta. 21—71 főből ♦ álló munkástanácsot lehetválasztani. A munkástanácsban azüzem dolgozóinak mindencsoportja kapjon képviseletet. Mindenképpen biztosítani kell, hogy a termelésiben részt vevő dolgozókmegfelelően képviselve legyenek. Ennek érdekében atermelő üzemekben a munkástanács tagjainak kétharmadát a termelő munkások »közül válasszák. Hogyan történjék a munkástanácsok megválasztása: » A munkástanácsot az üzemi dolgozói üzemi gyűlésen, közvetlenül és titkosan válasszák meg. ► A választást az üzemi, szak► szervezeti bizottság készíti elő, í a dolgozók bevonásával. ► Nagyüzemekben, ahol önálló ► gyáregységek vannak (például ► a Csepeli Vas- és Fémművek► ben) önálló üzemi bizottságok► kar, a munkástanácsot gyár-egységenként külön-külön rasszák meg. Ilyen nagyüzeekben alakítsanak központi munkástanácsot is, és ebben a gyárrészlegek (egységek) létszámuk arányában legyenek képviselve. A munkástanács tagjainak megválasztandó dolgozókra az üzemi, szakszervezeti bizottság listán terjesszen javaslatot az üzemi gyűlés elé. A választás nagyobb üzemekben üzemrészenként, műhelyenként egybehívott gyűlésen történjék. A gyűlést az üzemi bizottság valamelyik tagja, illetve a műhelybizottság elnöke vezesse be. Személyenkénti, titkos szavazás A dolgozóknak joguk van az előterjesztett listát megváltoztatni, illetőleg az általuk javasolt személyekkel a listát kiegészíteni. A titkos szavazás alkalmával a választóknak joguk van a listáról bármely jelöltet kihúzni és helyette mást beírni. A dolgozók nem listára, hanem egyes személyekre szavaznak. Az üzemi, szakszervezeti bizottság, valamint a műhelybizottságok tagjai, továbbá a vállalat igazgatója, főmérnöke és főkönyvelője nem választható be a munkástanácsba. Az üzemi, szakszervezeti bizottság képviselője és a vállalat igazgatója a munkástanács ülésein tanácskozási joggal vesz részt. A megválasztott munkástanács névsorát lehetőleg még a választás napján, legkésőbb pedig a választást követő 24 órán belül ismertessék a dolgozókkal. A választott munkástanács a választást követően legkésőbb 24 órán belül összeül és tagjai sorából megválasztja a munkástanács elnökét, elnökhelyettesét és titkárát. A munkástanács tagjai közül 5—15 főből álló igazgató tanácsot választ. Az igazgató tanács tagjaira a munkástanács elnöke az üzemi, szakszervezeti bizottság elnökével egyetértésben,a-dolgozók véleményének meghallgatásával tesz javaslatot. Az igazgató tanács feladata és jogköre Az igazgató tanács elnöke a munkástanács elnökhelyettese. Az igazgató tanács a munkástanácsnak van alárendelve. Tagjai sorából titkárt választ. A titkár egyben a jegyzői teendőket is ellátja (jegyzőkönyvvezetés, adminisztrálás). Az igazgató tanács ülésein az üzemi, szakszervezeti bizottság képviselője (a dolgozók érdekvédelmi szerve nevében) és a vállalat igazgatója (beosztásánál fogva) részt vesz. A munkástanács az üzem, munkahely legfontosabb kérdéseiben dönt. Az igazgató tanács a munkástanács határozatainak megfelelően tevékenykedik, megszabva az igazgató feladatait. Törvényes rendeletekkel (határozatokkal) ellentétes határozatokat nem köteles végrehajtani. Abban az esetben, ha az igazgató tanács törvénysértő határozatot hoz, úgy az igazgató a törvényesség betartása érdekében köteles a vállalat közvetlen felügyeleti szervét, valamint a munkástanácsot tájékoztatni. A munkástanács és az igazgató tanács, mint társadalmi szerv tevékenykedik, tagjai nem függetlenítettek. A munkástanács és az igazgató tanács szükség szerint ülésezik. A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége szükségesnek tartja és javasolja, hogy mindenütt, ahol megalakították már ugyan a végleges munkástanácsot, de az személyi összetételénél fogva nem tudja hivatását betölteni, a fenti irányelvek figyelembevételével újonnan válasszanak munkástanácsot. A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége ♦