Népszava, 1956. november (az MSZDP lapja: 77. évfolyam 1-4. szám; Népakarat, a Szakszervezetek lapja: 1. évfolyam, 1-16. szám)

1956-11-11 / 5. szám

A főváros vérkeringése, a közlekedés, hetek óta szüne­tel. Több főútvonalon, a for­galom főütőerein nem közle­kedhetnek a villamosok, tro­lik és autóbuszok, mert elsza­kadtak a felső vezetékek, sok­felé megrongálódtak a sínek és nem egy helyen barikáddá vál­tak az utcakövek. A város né­hány héttel ezelőtti esti fé­­­­nyeit komor sötétség váltotta­ fel. Nem feladatunk most az­ események értékelése. Hiszen­ erre is igazán csak akkor ke-­­rülhet Sor, amikor hazánk éle­­­te ismét a normális kerék-; vágásba lendül. Lendüljön hát; munkára mihamarabb minden; kéz, hogy meginduljon a fő-­ város vérkeringése, hogy a re-­ mizekből ismét kifuthassanak­ a villamosok, a garázsokból az! autóbuszok, hogy életet árasz-! tó zajuk ismét betöltse fővá-­ rosunk minden utcáját és te-! rét.­­­ Nyilvánvaló azonban, hogy­ a közlekedés dolgozói egyedül­ képtelenek gyorsan megbirkóz-­­ni a feladattal. Márpedig perc-­­nyi késedelemről sem lehet­ szó, mert enélkül a dolgozók­ nehezen juthatnak munkahe-­ lyeikre, mert pár hét múlva, nyakunkon a tél. És addigra­ teljesen helyre kell állítani a­ forgalmat. Ezért e munkára­­ azonnal mozgósítani kell a­ honvédség összes műszaki és­ más alakulatait is éppúgy,­ mint az árvizek és a földren-­ gés idején történt. Náluk nincs­ más alkalmasabb szervezett­ erő, amely segíthetné a közle-­ kedés és az Elektromos Művek­ közvilágítási dolgozóit. Ha le-! hét éjjel-nappal és vasárnap­ is folyjék e munka. Előfelté-­ tele ez a házak újjáépítésének­ és az építőanyag szállításának; is.­­ Ám még a honvédség sem; elég. Egyetemi ifjúságunk,­ amely elindítója volt a szán-­­dékait messze túlhaladó harc-; nak — most ismét álljon talp-­ ra. És mozgósítsa az üzemek­­ ifjúmunkásait és a környékig falvak parasztfiataljait is, nagyszabású munkára­t­aj közlekedés és megrongált­­ házak újjáépítése érdekében." Ez is az ifjúság egyik győzel­­­me lesz. " 4 4 Ceruzával írt versikét* * 4 ■ ■ 4 4 rajzszegezett egy férfi szeni-«­baton­a körúti fára. «Sztrájk?«« — volt a címe a »műnek«. Az­i után, mint aki elvégezvén » aznapi munkáját­­— beállt a­ közeli Közért előtti sorba,­­ hogy bevásárolja élelmiszerét. ‚ Elolvastam a versike névre is; méltatlan irka-firkát, amely­ J nek bárgyúságánál csak; lelkiismeretlensége nagyobb.­ «Hazafias« és »szabadságban-J cos« szólamokkal a munka fel- * vétele ellen uszít, amikor kö-;­rü­lötte romos, összelőtt házak J tucatjai merednek az utcára­ ü­vegnélküli ablakaikkal, ami-* kor az emberek nem mernek J a járdán közlekedni, nehogy­ valamilyen lógó falrész a fs­t­jükre zuhanjon. Sztrájkra buz- J ditja az úttest barikádjain J bukdácsoló járókelőket, holott« az emberek már azt szeret-* nék, ha a megrongált síneken* ismét villamosok csilingelné-$ nek. A bénult várost ismét* életre támasztható munka el-* len merészel szót emelni egyl ember, aki a pékek, a szállí-* tók és a kereskedelmi dolga-* zók helytállásának köszönheti,­ hogy felelőtlen agyszüleménye* után hozzájuthat majd kenyér-* hez és más ennivalóhoz. És rá- * adásul verssorokban merészel* acsarkodni a teremtő kéz el-* len, amikor legnagyobb köl- J tőink a többi között az alkotó,« építő emberről írták legszebb­­ verseiket, amikor Tóth Árpád,­­ egyik leggazdagabb érzelműi költőnk azzal biztatja a mun­i­kálkodó embert: «Formáld bol- * doggá pörölyös kezeddel« — az­ életet, mert enélkül még bol-* dogtalan élet sem lehetséges.­­ Mit szóljunk hát az ilyen esz- i télén utcai firkálókhoz? Fo­­­­gadják meg saját tanácsukat és lépjenek sztrájkba — mos­­­tani munkálkodásukban, rímfaragásban... ! Az ENSZ hétfői rendes közgyűlésén folytatja a magyarországi helyzet vitáját Élesen szembenálló állásfoglalások után elfogadták az olasz és az amerikai javaslatot — Egyetlen ENSZ-küldött sem szavazott a Magyarországnak nyújtandó azonnali nagy­arányú segítség ellen — India nem ért egyet a nemzetközi felügyelet alatt tartandó magyarországi választások tervével Az ENSZ rendkívüli közgyűlése — nyugati rádiójelenté­­­­sek szerint — szombaton este befejezte rendkívüli ülésszakát és úgy határozott, hogy a magyarországi helyzet vitáját, a közel-keleti konfliktussal egyetemben, hétfőn kezdődő 11. ren­des ülésszakán folytatja. A Szovjetunió és Magyarország ENSZ-képviselői tiltakoztak a határozat ellen. Kijelentették, hogy a magyarországi helyzet megvitatása beavatkozás a ma­gyar belügyekbe. Az ENSZ rendkívüli köz­gyűlése — a világközvélemény felfokozott érdeklődésének kö­zepette — pénteken és szám­Az első javaslatot Olaszor­szág terjesztette elő és ezt az olasz javaslatot Kuba, Írország és Pakisztán támogatta. Az olasz javaslat, amely szerint a Szovjetunió megsértette az­­ ENSZ alapokmányát, amikor beavatkozott Magyarország belügyeibe, a következő intéz­kedéseket tekintette szükséges­nek: 1. A Szovjetunió azonnal Az amerikai javaslat köve­telései az alábbiak voltak: 1. A Szovjetunió azonnal szün­tesse be akcióit Magyarorszá­gon. 2. A magyarországi ható­ságok könnyítsék meg, a Szov­Ausztria ENSZ-képviselője — az egész közgyűlés élénk helyeslése mellett — azt java­solta, hogy az ENSZ minden A javaslatok felett élénk vita alakult ki. A szovjet kül­dött hangsúlyozta, hogy a ma­gyar kérdés megvitatása az ENSZ alapokmányának meg­sértése, s beavatkozás Magyar-baton foglalkozott a magyar­­országi helyzettel. A közgyű­lési vita három javaslat felett folyt, vonja ki csapatait Magyaror­szágról. 2. A rend helyreállí­tása után közvetlenül tartsanak szabad választásokat az ENSZ felügyelete mellett Magyaror­szágon. 3. Az ENSZ főtitkára által kinevezett bizottság vizs­gálja meg a Magyarországon kialakult valóságos helyzetet. 4. A bizottság — munkájának befejezése után — azonnal te­gyen jelentést az ENSZ-nek. Jetunió pedig ne akadályozza a Magyarországra küldött ado­mányok szétosztását, hanem mindketten segítsék elő az ENSZ-szel való együttműkö­dést, tagja haladék nélkül azonnal nagyarányú segítséget nyújt­son Magyarországnak, ország belügyeibe. A szovjet delegáció követelte, hogy a magyar kérdést vegyék le az ENSZ közgyűlésének napi­rendjéről. Franciaország küldötte fel­szólalásában annak a kívánsá­gának adott hangot, hogy az ENSZ nemzetközi csapatokat küldjön Magyarországra. Románia ENSZ-képviselője az olasz és az amerikai javas­latok elvetését kérte. A román küldött is hangsúlyozta, hogy a javaslatok elfogadása tény­leges beavatkozás volna a ma­gyar belügyekbe. A kanadai képviselő beje­lentette, hogy Kanada 100 000 dollárt irányzott elő a magyar­A rendkívüli közgyűlésen nagy beszédet mondott az in­diai delegáció vezetője. Hang­súlyozta, hogy India elítéli a jelenlegi magyarországi hely­zetet s egyben azt szeretné, ha a világ minden országából kivonnák az idegen csapato­kat. Rámutatott azonban arra, hogy mégsem látja értelmét újabb határozatok meghozá­sának, hiszen az ENSZ főtit­kára már megbízást kapott a magyarországi helyzet meg­vizsgálására és jelentéstételre. Másrészt azt sem érti, hogyan lehetne bárhonnan is kivonni csapatokat az illetékes hatósá­gokkal folytatandó megfelelő tárgyalások nélkül. Kifejezés­re juttatta azt a reményét. Szám­os további felszólalás után került sor a szavazásra. Az olasz javaslatot 48 szava­zattal 11 ellenében elfogadták, 16 küldöttség tartózkodott a szavazástól. Az amerikai ja­vaslatot 53 szavazattal 9 elle­nében, 13 tartózkodással fo­gadták el. országi menekültek megsegíté­sére, további 100 000 dolá­rt pedig a Nemzetközi Vöröske­resztnek nyújt át, hogy ez a szervezet különböző élelmicik­keket és gyógyszereket küld­jön Magyarországra. A finn delegátus ellenezte az olasz és az amerikai javas­latot. Annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar és a szovjet kormány meg­egyezik majd a szovjet csapa­tok Magyarországról való ki­vonásának kérdésében, hogy felelős kormányok kép­viselői ülnek a teremben s nem azért ülnek, hogy céltala­nul vitatkozzanak. Bárhol is jelentkezzék elnyomás — fel­tétlenül elítélendő —, mondot­ta továbbá az indiai küldött, majd hozzáfűzte: — India kül­döttsége reméli, hogy a köz­gyűlés ugyanolyan szenvedé­lyes lesz akkor is, amikor a gyarmati elnyomásról lesz szó. Igen figyelemreméltó volt még az indiai delegáció vezetőjé­nek felszólalásában a követke­ző megjegyzés: «Mit szólna az ENSZ bármely szuverén tag­ja, ha a közgyűlés olyan hatá­rozatot hozna, hogy nemzet­közi felügyelet alatt szabad választásokat tartsanak vala­mely országban?!« A közgyűlés végül az Auszt­ria által beterjesztett javaslat felett szavazott. 68 szavazattal (7 tartózkodással) határozattá emelték, hogy az ENSZ vala­mennyi tagállama haladékta­lanul nagyarányú segítséget nyújtson Magyarországnak. A javaslat ellen egyetlen kül­dött sem szavazott. Ax olasz javaslat Ax amerikai javaslat Ax osztrák javaslat A vita Ax indiai küldött felszólalása A szavazás Egyiptom elfogadta az ideiglenes nemzetközi rendőrség létesítésének tervét A nyugati és izraeli megszállók kivonulnak Egyiptomból Elindultak az első „béke­őrségek" a Közel-Kelet felé Külföldi rádiójelentések szerint Egyiptom elfogadta az ideiglenes nemzetközi rendőrség,­­vagy mint a nyugati rádiók megfogalmazzák: békeőrség) létesítésének tervét. Az angol, a francia, valamint az izraeli kormány — hitelt érdemlő hírek szerint — ugyanakkor beleegyezett, hogy a nemzetközi rend­őrség megalakulása esetén visszavonja csapatait Egyiptom te­rületéről. A londoni rádió szombaton délután jelentette, hogy az angol—francia csapatok egyiptomi légi erőit máris kivonták Port-Saidból.­ ­ A világ közvéleményének s­s a különböző országok kormán­­nyainak békeakaratát világo­san jellemzi az a tény, hogy a­­ nemzetközi rendőrség megala­kítását számos kormány kész­ségesen támogatja. Eddig már­­ 14 ország jelentkezett a nem­­­­zetközi rendőrségben való­­ részvételre, a többi között Csehszlovákia, Olaszország,­­ Norvégia, Románia, Dánia, Ju­goszlávia, Svájc, Columbia, Pakisztán, Kanada és Brazília. Nehru miniszterelnök kijelen­tette, hogy India is szívesen részt vesz a nemzetközi rend­őrségben. Rádióhírek számol­nak be arról, hogy a nemzet­közi­­békeőrség­ első, még­pedig dán alakulatai már meg­érkeztek Olaszországba ahon­nan svájci repülőgépeken foly­tatják útjukat Egyiptom irá­nyába. Az olaszországi el­osztóközpont felé a norvég «békeerök« első csoportja is megindult, s útban vannak a svájci, columbiai, pakisztáni, kanadai és brazíliai alakula­tok is. Finnország adja a katonai tanácsadót ! Hammarskjöld, az ENSZ fő­­titkára a nemzetközi rendőr­ség megalakításával kapcsola­tos munkálatokhoz Markola­­finn tábornokot kérte fel ka-­atonai tanácsadóul.­­ Az egyiptomi konfliktus bé­­­kés rendezésének és a nemzet­közi rendőrség megalakításá­nak a kérdése rendkívül eleve­nen foglalkoztatja az egész vi­lágközvéleményt s a felmerülő problémákkal kapcsolatban sorra megnyilatkoznak a kü­lönböző országok vezető kor­­mányférfiai. Mit tett Anglia és Franciaország? Eden brit miniszterelnök — a londoni rádió híradása sze­rint — az angol alsóházban­­ elhangzott beszédében kije­lentette: a kérdés lényege az,­­hogy milyen hatékony lesz az­­ Egyiptom területén létesítendő­­ nemzetközi rendőrség. Megje­­­­gyezte, hogy ma már az egész­­ Közép-Kelet lángokban állna,­­ha »Anglia és Franciaország • nem avatkozott volna be az • egyiptomi—izraeli vitába«. Anglia és Franciaország azt tette — mondotta az angol­­ miniszterelnök —, amit az­­ENSZ nem tudott megtenni, ■miután nem rendelkezett fegy­veres alakulatokkal. Utalt to­vábbá arra a — fent már is­mertetett — tényre, hogy az angol főparancsnokság haza­­vezényli az egyiptomi hadmű­veletekben részt vevő légi kö­telékeket, s kijelentette, hogy Anglia Franciaországgal együtt hajlandó kivonni egyéb kato­nai erőit is Egyiptomból, mi­helyt a nemzetközi haderők biztosítani tudják a rendet és a nyugalmat az országban. A párizsi rádió jelentése sze­rint a francia fővárosban Guy Mollet francia miniszterelnök is foglalkozott egy díszebéden mondott beszédében a közel-keleti helyzettel. Beismerte, hogy nehéz, de szükséges fel­adat az ügyek általános ren­dezése a Közel-Keleten. Ugyan­akkor megjegyezte azt is, hogy az Egyiptomban állomásozó francia hadsereg — ha szük­sége volna rá — négy hónap­ra is elegendő tartalékkal ren­delkezik. Aya visszahívja csapatait Bur­ma területéről az 1941-ben megállapított demarkációs vo­nal mögé — jelenti a párizsi rádió. Egy állítólagos TASZSZ-jelentés A nyugati sajtó- és rádió­kommentátorok széltében­­hosszában foglalkoznak egy ál­lítólagos TASZSZ-jelentéssel. Bár elismerik, hogy a TASZSZ szerint a szovjet kormánykö­rök is megelégedéssel fogad­ták azt a hírt, hogy az angol, francia és izraeli csapatokat visszavonják Egyiptom terüle­téről, de nyugaton úgy értel­mezik ezt a jelentést, hogy az csupán időnyerésnek tekinti a tűzszünetet és kételkedik a csapatok tényleges visszavoná­sában. A nyugati hírmagyará­zók olyan álláspontot tulajdo­nítanak a szovjet hatóságoknak, miszerint nem akadályoznák meg, hogy önkéntes csapatok Egyiptom oldalán beavatkozza­nak a harcba , ha az angol, francia és izraeli csapatok Egyiptomban maradnának. Eisenhower nem ért egyet Svájc öthatalmi konferencia javaslatával Eisenhower amerikai elnök közölte a svájci kormánnyal, hogy nem­ ért egyet annak az öthatalmi konferenciának a tervével, amelyet Svájc java­solt s amelyen — a javaslat szerint — Anglia, Francia­­ország, Svájc, Szovjetunió és India, képviselői vettek volna részt. Az amerikai elnök véle­ménye szerint a nemzetközi válságokat célszerűbb az ENSZ útján megoldani. Egyezmény Kína és Burma között A Kínai Népköztársaság és Burma határegyezményt írt alá, amelynek értelmében a Kínai Népköztársaság kormá­ Nemzetközi hírek # NEHRU, indiai miniszter­elnök — mint nyugati sajtó­­kommentátorok hírül adják — a magyarországi eseményekkel kapcsolatban kijelentette, hogy sajnálatát fejezi ki, amiért a szovjet csapatok kénytelenek voltak beavatkozni Magyar­­országon. A továbbiakban an­nak a reményének adott kife­jezést, hogy a szovjet csapatok — a rend helyreállítása után — kivonulnak Magyarország­ról. Hírek szerint ebben az ügyben levelet írt Bulganyin szovjet miniszterelnökhöz, s fenti nyilatkozatát Bulganyin válaszának kézhezvétele után adta. # Guy Molid­ — párizsi je­lentés szerint — Washington­ba utazik, hogy Eisenhowerrel tárgyaljon. # Magyarországon fontos szovjet személyiségek tartóz­kodnak és tárgyalásokat foly­tatnak a forradalmi munkás­paraszt kormánnyal — jelentik belgrádi híradásokra hivatkoz­va a nyugati rádióállomások. * # Irak — párizsi jelentések szerint — megszakította dip­lomáciai kapcsolatait Francia­­országgal A Palacz-száláról A Rádió szombati adá­sában riportot közöl, mely­ben megemlíti a főváros három szállodája — a Béke-szálló, a margitszi­geti Nagyszálló és a Gel­­lért-szálló — a legnagyobb harcok alatt is zavartala­nul működött. Fehérabro­­szos asztaloknál kifogás­talan kiszolgálást kaptak a szálloda külföldi és belföl­di vendégei. Igaz, dicsére­tes és köszönetet érdemlő cselekedet. A hűség ked­véért azonban meg kellett volna említeni a legsúlyo­sabb harcok középpontjá­ban álló Palace-szállót is. Több belövést kapott. Többször kigyulladt, de a kiszolgálás zavartalanul folyt tovább a terített asz­talok mellett. Ágyúdörgés közepette a tányérok csö­römpöltek, a poharak ösz­­szezördültek, a vakolat hul­lott a falakról, de a felszol­gáló pincérek és a konyha személyzete a legnagyobb udvariassággal, figyelem­mel tálalta a frissen készült ebédet, vacsorát. Bámulat­ra méltó önuralomról, gon­doskodásról tettek tanúbi­zonyságot. Ezúttal köszön­jük meg a Rádió helyett is valamennyiüknek. Halló, itt mentek!... Örömmel jelenthetjük, hogy közel három hét után, szom­baton első ízben nem fordult elő a főváros területén a há­borús események következté­ben sérülés. A hívások leg­többje lakásokban bekövetke­zett balesetek, rosszullétek és szülések miatt történt. A fő­város területén a mai napon összesen 25 esetben vonultunk ki. Ez a szám megfelel a nor­mális békebeli forgalomnak. Halló, itt tűzoltók!... A budapesti tűzoltóság ma még nagyszámú olyan tűzeset­hez vonult, amelyek esetében az égések az előző napokból maradtak vissza. A többi kö­zött teljesen befejeztük a Royal Szálló és több lakóház, üzlet és raktár még lappangó tüzeinek oltását. Újabb nagy tűzeset szombaton nem for­dult elő sem középületben, sem lakóépületben. Az előfor­dult néhány lakástüzet az okoz­ta, hogy egyes helyeken a hideg idő beálltával az ideiglene­sen felállított fűtőberendezé­seket és füstelvezető csöveket szabálytalanul helyezték el A fosztogatás esztelen, nemzetellenes cselekedet A dolog úgy kezdődött, hogy Rákosrendezőn felnyitottak néhány élelmiszerrel megra­kott vagont. Ki nyitotta fel, k­i vitt először belőle? Nem lehet pontosan megállapítani. A Vá­ci út, Róbert Károly körút környéke rövidesen megtelt zsákot­­cipelő emberekkel. Út­jukat széttört, kifolyt kon­­zervlekvárok, eltaposott cso­koládéáruk jelezték. De mind­ez hagyján. Némileg menthe­tő, rendkívüli helyzet rendkí­vüli körülményeket teremt. Sok családnál fogytán az élel­miszer, nem lehet békebeli szemmel szemlélni a dolgokat. Rövidesen azonban már vit­ték a szőlőt, a csokoládét, más élelmiszert és helyenként mé­regdrágán árusítani is kezdték. Amire azonban semmi ment­ség: a fosztogatók nem eléged­tek meg az élelmiszerrel, dél­után már bálákban vitték a bőrt, a konfekcionált fehérne­műt, zsákokban a cipőt, csiz­mát, írógépet, televíziós rádiót, bútordarabokat. És ki tudja elsorolni, mi mindent tartal­mazott a több száz felnyitott tehervagon. A fosztogatási lehetőség híre futótűzként terjedt el. Egyes bűnös elemek a Lehel úti Fer­­roglobus falait áttörve, beha­toltak a Nyugati pályaudvarra. Hírek érkeztek arról, hogy ugyanezek történnek a Zuglói Aadiongyárban, a Déli pálya­udvaron, estére pedig az áru­házak kirablásához fogtak, sőt gyújtogattak. Minderre nincs mentség, nincsen ok! Mindez esztelen, nemzetellenes cselekedet.

Next