Népakarat, 1956. december (1. évfolyam, 17-41. sz.)

1956-12-01 / 17. szám

A disszidálási hullámról, a külföldi gyűjtőtáborokról és a hazatérőkről nyilatkozik dr. Münnich Ferenc, a fegyveres erők minisztere A Népakarat rr­unkatársa beszélgetést folytatott a disszi­­dálási hisztériáról dr. Münnich Ferenccel, a fegyveres erők miniszterével, aki bevezetőben ezt mondta: — Ami a Nyugatra szökött disszidálókat illeti, ezek több rétegből tevődtek össze. Sokan azért mentek ki, mert részt vettek a fegyveres felkelésben. Mások azért disszidáltak, mert az elmúlt idők helytelen gazdaságpolitikája miatt ki­ábrándultság és elkeseredés vett rajtuk erőt. Sok fiatal csupán a kalandvágy csábere­jének nem tudott ellenállni. Igen nagy azoknak a száma, akik azért szöktek Nyugatra, mert komolyan vették a rém­híreket, mert hagyták magukat megszédíteni nyugati, zavart­­keltő, uszító rádióadóktól, ame­lyek céltudatosan rémhíreket terjesztettek, s emellett fűt-fát ígé- .nek, hogy meggondolatlan lé­lkre késztessék a hiszé­keny embereket. Nos, sok sze­rencsétlen honfitársunk ala­posan póruljárt és becsapódott. — Mi a helyzet ma nyugati ha­tárunkon? — Ma már ott tartunk, hogy egyre több azoknak a Nyugatról visszatérteknek a száma, akiket gondolkodóba ejt az az egyszerű tény, hogy — enyhén szólva — nem egé­szen korszerű gyűjtőtáborok­ban súlyos nélkülözéseket kell elszenvedniük,­ülönböző ké­tes ügynökök bizonytalan fel­tételek mellett szénbányákba, idegenlégióba stb. toborozzák a férfiakat és megalázó aján­latokat tesznek a fiatal nők­nek. Ilyen perspektíváik mel­lett persze nem egy disszi­­densnek jut eszébe Budapes­ten hagyott összkomfortos la­kása és a visszatérés gondo­latával foglalkozik. — Milyen intézkedésekkel segít­ hazatérni szándékozó honfitársain­kat a magyar kormány? — Azok, akik megbánták meggondolatlan szökésüket, örömmel veszik tudomásul, hogy a forradalmi munkás­paraszt kormány márciusig terjedő amnesztiát biztosított számukra és a magyar kül­képviseleti, valamint határ­­védelmi hatóságok minden tá­mogatást megadnak nekik, hogy lakóhelyükre visszatér­jenek. — Va­n konkrét hatása a kor­­tárti amnesztia­ rendeletének? «*» Ma már nemcsak egyes csoportok térnek haza, hanem a magyar határra küldött megbízottak több ezer embert magukba foglaló egész tábo­rok visszatérését vetik fel a magyar hatóságok előtt. Ezenkívül tudunk arról, hogy más, rendkívül nagy disszi­­dens-csoportok a kormány amnesztia-rendeletét diszkre­­ditálni szándékozó nyugati rádióadók hatása alatt per­sze még ingadoznak a súlyos nélkülözések további válla­lása és a hazatérés között. — Mi történik a hazatérőkkel? — A magyar kormányszer­vek először is alaposan jólla­katják őket, majd civilizált környezetben létesített el­osztópontokról azonnal lakó­helyükre szállítják a hazaté­rőket. Akik eddig visszatér­tek, valamennyien meggyő­ződhettek arról, hogy az am­nesztiával élőknek semmilyen bántódásuk sem esett, sem­milyen eljárás nem indult el­lenük, s minden késedelem nélkül egyenesen visszatér­hettek lakóhelyükre — fe­jezte be nyilatkozatát dr. Münnich Ferenc. Mr. Meyer, a Nemzetközi Vöröskereszt megbízottja a Magyarországra érkező adományok elosztásáról A Nemzetközi Vöröskereszt külön bizottságot jelölt ki a Magyarországra érkező szál­lítmányok tervszerű elosztá­sának segítésére. A Vörös­­kereszt budapesti irodájának vezetője, Mr. Meyer tegnap délután sajtófogadást tartott, ahol újságírók kérdéseire vá­laszolt. Kifejtette álláspontját, hogy a Nemzetközi és a Ma­gyar Vöröskeresztnek rend­szeres együttműködés alapján kell dolgozniuk. A beérkező Vöröskereszt­adományokat a csepeli raktá­rakban tárolják. Több szállít­mány áttekintése után tudnak kiosztási akciókat tartani. El­sősorban ruhanemű- és gyer­mekellátási akciókra kerül sor. Tegnap a legjobban meg­rongált kerületekben kifogás­talan ruhaneműt, háromezer gyapjútakarót osztottak ki. December 1-én megindul a gyermekkórházak gyógyszer­­ellátása. December 3-án táp­szer- és étkeztetési akció kez­dődik. Egyelőre ötvenezer, ké­sőbb kétszázezer gyermeket tudnak ellátni naponta étellel. Csepelen háromszáz-ötszáz tonnányi árukészletet tárolnak. Napi utánpótlás körülbelül száz tonna. A szállítást most akadálymentessé tudják ten­ni: két hajórakomány útban van Budapest felé, körülbelül 1500 tonna áruval Az adomá­nyokat a Nemzetközi Vörös­­kereszt most szervezett külön járatai szállítják majd, ezek az állomásokon elsőbbséget élveznek. Hetenként több sze­relvény érkezik majd. Egy szerelvény körülbelül negyven vagon árut hoz, úgy­­hogy a következő napokban jobban kielégíthetik majd a szükség­leteket . Megalakul a Mérnökök és A Műszaki és Természet­­tudományos Egyesületek Szö­vetségének (MTESZ) székhá­zában összegyűltek a mérnö­kök, agromérnökök és mű­szaki emberek, hogy a MTESZ helyett önálló érdek­­védelmi szervet létesítsenek. A Ganz Hajógyár műszaki ér­telmiségi gárdája megfogal­mazott egy javaslattervezetet a Mérnökök és Technikusok Szövetségének megalakítá­sára. Beható vita után az az ál- Technikusok Szövetsége­ láspont alakult ki, hogy he­lyes, ha létrehozzák ezt a szervet. De nem a szakszer­vezettől függetlenül, hanem a 77­-11 szorosan együttműködve. Visi Istvánnak, a Ganz Hajó­gyár főtechnológusának véle­ményét fogadta el a többség: — Mi — mondotta — nem akarunk megválni a vasas tagságunktól. Éppen ezért nem újabb szakszervezetet, hanem szövetséget hozunk létre, amely lehetővé teszi a kettős tagságot. Nem vesztik el a félévet az egyetemi hallgatók Egyesítik az Oktatási és Népművelési Minisztériumot Az egyetem rektorai, a fő­iskolák igazgatói és a felső­­oktatási szervek ideiglenes forradalmi bizottságainak el­nökei pénteken országos érte­kezletet tartottak az Oktatás­ügyi Minisztériumban. Kónya Albert oktatásügyi kormány­­biztos tartott referátumot. Az egyetemi autonómia kér­déseiről szólva, hangsúlyozta a tanszabadság fontosságát. — Egyetemi professzoraink ré­szére — mondotta — biztosí­tani kell véleményük, tudo­mányos álláspontjuk szabad kifejtését. A továbbiakban az egyetemi felvételek kérdésé­vel foglalkozott. Rámutatott arra, hogy el kell kerülni a túlzott mennyiségű diploma­szerzést, ami az állástalan diplomások tömegéhez vezet­ne. Elkerülhetetlen valamiféle felvételi vizsga és ennek — véleménye szerint — az egye­tem hatáskörében kell meg­történnie, nyilvános verseny­­vizsga jelleggel. A továbbiakban a felsőokta­tási tanács, majd az országos ösztöndíj-tanács létrehozásá­nak szükségéről beszélt. Az egyetemi szervezeti kér­désekkel kapcsolatban célsze­rűnek vélte, hogy a jövőben — ha lehet — egyes egyete­mek az Oktatásügyi Miniszté­rium hatáskörébe kerüljenek. A művészeti főiskolák irányí­tása megoldódik az Oktatás­ügyi és Népművelési Miniszté­rium egyesítésével. A Soproni Erdőmérnöki Főiskola átvétele már folyamatban van s ez a Soproni Bányászati Egyetem­hez tartozik majd. Az egyetemi tanév folytatá­sát úgy kell megoldani — mondotta —, hogy a hallgató­kat félév- vagy évveszteség ne érje. A Szegedi Pedagógiai Fő­iskola már közölte, hogy de­cember 3-án megkezdheti az oktatást. Sopronban tanulnak a diákok, a budapesti egyeteme­ken pedig valószínűleg január elején indul meg a rendszeres oktatómunka. Intézkedés tör­tént a levelező és az esti ok­­t­tatás zavartalan folytatásá­ról is. A tartalmi kérdésekről szól­va, elmondotta: a jogi karon már dolgoznak az új tanterv bevezetésén. Egy idegen nyelv tanulását írták elő a válasz­tás szerint. Az ideológiai tár­gyaknál ugyancsak átalakítá­sok történnek: a párttörténet tanítását már október 23-a előtt megszüntették. Megvizs­gálják a többi ideológiai tár­gyat is. Az egyetemeken a személyzeti osztályokra nincs tovább szükség. Végezetül szólt az Oktatásügyi és Nép­művelési Minisztérium egyesí­téséről. Személyi kérdésekkel­­ kapcsolatban bejelentette,­ hogy Sőtér István és Kassai­ Géza oktatásügyi miniszter­­helyettesek felmentése folya­matban van. Kónya Albert referátumát vita követte. A Fővárosi Vasútépítő Vállalat ideiglenes forradalmi munkástanácsa és igazgatósága felhívja a vidéken lakó és tartózkodó összes dolgozóit, hogy a budapesti közlekedés mielőbbi helyreállítása céljából SÜRGŐSEN jelentkezzenek a vállalat központjában.­ Budapest, VII., Akácfa u. 15. szám Csou En-la): Minden országnak el kell fogadnia a békés együttélés öt alapelvét I­ kínai miniszterelnök beszéde az indiai parlamentben Új-Delhi, nov­ 30. (Új Kína.) Csou En-laj kínai miniszter­­elnök csütörtökön az indiai parlamentben beszédet mon­dott. Beszédében a többi kö­zött kijelentette: — Most, hogy két és fél év után ismét Indiába jöttünk, megelégedéssel tapasztaljuk, hogy Kínának és Indiának az öt alapelven alapuló barátsága jelentős fejlődésen ment ke­resztül. Gazdasági és kulturá­lis cserénk nagymértékben fokozódott. Együttműködé­sünk a béke fenntartására szorosabbá vált. A kínai miniszterelnök ez­után a két országnak a gyar­mati rendszer elleni győze­delmes harcáról beszélt, majd megállapította: Kína és India egyaránt kivívta politikai függetlenségét és most az or­szágépítés hatalmas feladata előtt áll. Reméljük, hogy há­rom ötéves terv során, vagy valamivel hosszabb idő alatt, lényegében kiépíthetünk egy teljes ipari rendszert.­­ A kínai forradalom győ­zelmének eredményeként Kí­na olyan rendszert hozott lét­re, mely a népre támaszkodik, azaz népi demokráciát. Kíná­ban a kisebbség nem tud ki­provokálni egy olyan háborút, amely elkerülhetetlen szeren­csétlenséget hozna a többség­re. Ugyanakkor Kínában sen­ki sem számíthat arra, hogy hasznot húzhat a háborúból. Ellenkezőleg, a kínai nép sa­ját és mások történelmi ta­pasztalatai alapján felismer­te, hogy vereség vár minden agresszorra és nem lehet sza­bad az a nemzet, amely el­nyom másokat. Mi kínaiak lefektettük alkotmányunk­­ban, hogy a nemzetközi ügyekben szilárd és állhata­tos politikánk arra irányul, hogy a világbéke nemes ügyéért és az emberiség hala­dásáért küzdjünk. Csou En-laj ezután éles szavakkal bélyegezte meg az Egyiptom elleni agressziót, majd kijelentette: — Az egyiptomellenes ag­resszió miatt támadt egyete­mes felháborodás és az ezzel szembeni ellenállás azt bizo­nyítja, hogy ma a gyarmati rendszer elszigetelődött a vi­lágban. Ha India és Kína né­pe kitartó harcok révén győ­zelmet tudott aratni egy olyan időben, amikor a gyar­mati rendszer sokkal hatal­masabb volt, mint manapság, Csou En-laj pénteken há­romórás megbeszélést folyta­tott Nehru indiai miniszter­­elnökkel. Az AP amerikai hír­­ügynökség Új-Delhiből szár­mazó értesülése szerint átte­kintették az egész világhely­zetet és a megbeszélések kap­csolatban állnak Nehru és Eisenhower küszöbönálló ügy az egyiptomi nép a világ békeszerető erőinek támogatá­sával bizonyára ki fogja vívni a végső győzelmet kitartó harcában. Kína hajlandó együttműködni Indiával an­nak érdekében, hogy megtör­ténjék a behatoló csapatok teljes visszavonása Egyiptom­ból. — Noha a nemzetközi viták megoldására ismét nyíltan az erő alkalmazásához folyamod­nak — mondotta Csou En-laj —, újólag kifejezést kell ad­nunk azon szilárd meggyőző­désünknek, hogy minden or­szágnak, a társadalmi és po­litikai rendszerek különböző­sége ellenére el kell fogadnia a területi sértetlenség és szu­verenitás kölcsönös tisztelet­­ben tartásának, az egymás belügyeibe való be nem avat­kozásnak, az egyenlőségnek és kölcsönös előnyöknek, va­lamint a békés egymás mel­lett élésnek az elvét, washingtoni tárgyalásaival. Indiai szóvivő szerint Nehru és Csou En-laj közös nyilatko­zatot ad ki «lehetséges, hogy már holnap, de még valószí­nűbb, hogy december második felében«, amikor Nehru visz­­szatérése után a két minisz­terelnök újból megbeszélést tart. Cu­ou En-laj és Nehru megbeszéléseiken áttekintették az egész világhelyzetet Támadás esetén Szíria külföldi segítséget kér , jelentette ki a szíriai külügyminiszter A Közép-Keletről érkező hí­rek közül változatlanul a szíriai helyzettel kapcsolatos jelentések emelkednek ki. Az ENSZ-ben Hammarskjöld fő­titkár több küldöttség vezető­jével megbeszéléseket folyta­tott azokról a veszélyekről, amelyeket a szíriai helyzet rejt magában. Figyelemre méltó az ameri­kai külügyminisztérium hiva­talos közleménye, amely sze­rint az Egyesült Államok «rendkívül súlyosnak tekint minden fenyegetést«, amely a bagdadi szerződés tagállamai ellen irányul. Ez Washington első olyan hivatalos állásfog­lalása, amelyben nyílt támoga­tásáról biztosítja a bagdadi tömb részvevőit s ez annál jelentősebb, mert a közép­keleti feszültség egyik leg­lényegesebb eleme e pillanat­ban éppen a Szíria és a bag­dadi tömbhöz tartozó Irak kö­zötti viszony kiélesedése. Ebben a helyzetben nagy­fontosságú a szíriai külügy­miniszter nyilatkozata, aki propaganda-rémhírként visz­­szautasított minden olyan je­lentést, hogy Szíria szovjet támaszponttá vált. Arra a kér­désre, hogy miként fogadná Szíria önkéntesek felajánlását, a külügyminiszter azt vála­szolta: «Támadás esetén a jo­gos önvédelem állapotában volnánk. Elsősorban saját arab fegyveres erőinkre támasz­kodnánk, de mindenféle politi­kai és katonai segítséget kér­nénk minden államtól.« Lengyel lap érdekes cikke a lengyel és a jugoszláv fejlődés eltérő sajátosságairól Varsó, nov. 30. (Tanjug) A Zycie Warszawy «Len­gyelország és Jugoszlávia« címmel közölt cikkében utal egyes nyugati lapok cikkeire és egyes nyugati kommunista pártok vezető szerveinek olyan megállapításaira, amelyek fe­lületesen vagy gépiesen mérik fel a lengyelországi esemé­nyek alakulását és ezeket az eseményeket a jugoszláv pél­da másolásának minősítik. A lap ezután visszatér a VIII. plénum előtt kialakult politikai helyzetre és megálla­pítja: A lengyel kommunis­ták nem akarták beérni a »Berija-féle banda« és a »sze­mélyi kultusz« elítélésével. Másrészt viszont a konzerva­tív elemek kezdtek megerő­södni, lármát csapva arról, hogy a bíráló támadások nem a kompromittált sztálinista rendszert, hanem állítólag magát a szocializmus eszmé­jét értél­. A lap a továbbiakban azt fejtegeti: egyre nyilvánvalób­bá vált, hogy aligha lehet ér­vényesíteni bármilyen önálló felfogást, ha előzőleg nem va­lósítják meg a népek igazi szuverenitását és egyenjogú­ságát. A lap határozottan cá­folja, hogy az, ami Lengyel­­országban történik, gépies másolása a «titoizmusnak«. Lengyel földünkre — írja — igen jelentős pillanatban a testvéri jugoszláv munkás­­mozgalom bizonyos gondola­tainak és eszméinek magvai hullottak, amelyek ténylege­sen és kétségkívül pozitív be­folyást gyakoroltak az ese­mények alakulására. Egyéb­ként ugyanilyen nagy befo­lyást gyakorolt a lengyel változásokra az SZKP XX. kongresszusa, valamint — természetesen más mértékben — a VIII. kínai pártkong­resszus is. A befolyások köl­csönös kereszteződése a mun­kásmozgalmakon belül, külö­nösen a szocialista elvek megújhodásának mostani pil­lanataiban, általános világ­jelentőségű és elválaszthatat­lan az internacionalizmus el­vétől. A Zycie Warszawy ezután hangsúlyozza, hogy Jugo­szlávia nagy lengyelországi népszerűsége nem jelenti az összes jugoszláv politikai fel­fogások bírálatmentes helyes­lését. A lap azt a véleményt fejti ki, hogy Lengyelország egyes szakaszokon tovább is ment Jugoszláviánál és hogy a lengyel fejlődés nagy ér­deklődést kelt Jugoszláviá­ban. Bulganyin válasza a kanadai miniszterelnöknek a magyar kérdésben Moszkvából jelenti a TASZSZ, hogy Zaharov szovjet külügy­miniszterhelyettes átnyújtotta Kanada moszkvai nagyköveté­nek Bulganyin válaszüzenetét St. Laurent kanadai minisz­terelnöknek arra az üzeneté­re, amely a magyarországi eseményekről, valamint a ka­nadai kormánynak e tekintet­ben elfoglalt álláspontjáról szól. Bulganyin válaszában a töb­bi között megjegyzi: «A ma­gyarországi belső reakciós erők bizonyos külső körök ak­tív támogatásával az ország demokratikus rendszerének megdöntésére és Horthy­fasiszta rezsim megteremtésé­re törekedtek. Magyarország belső- hazafias erői a varsói szerződés értelmében Magyar­­országon tartózkodó szovjet csapatokat segítségül híva, a népi demokratikus rendszer védelmére keltek.­ Ami a szovjet kormánynak a Szovjetunió és Magyaror­szág kölcsönös kapcsolatai kérdésében elfoglalt álláspont­ját illeti — folytatja Bulga­nyin válaszában —, ezt az ál­láspontot kimerítő teljesség­gel fogalmazza meg az 1956. október 31-én nyilvánosságra hozott szovjet kormánynyilat­kozat. Hammarskjöld jelentést tett az ENSZ közgyűlésének a magyar ügyről Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára pénteken bejelen­tette az ENSZ közgyűlésének, hogy még mindig nem áll módjában megfigyelőket kül­deni Magyarországra. Az ENSZ-közgyűlés elé terjesz­tett különleges jelentésében a főtitkár hangoztatta: még mindig fenntartja azt a szán­dékát, hogy Budapestre utaz­zék, noha mind ez ideig még nem érkezett erre az ajánla­tára közvetlen válasz. Hammarskjöld bejelentette: remélte, hogy jelentését elha­laszthatja addig, amíg a ma­gyar kormány teljesen tisz­tázza álláspontját, de most már nem várhatott tovább. A VOROSILOV, BULGA­NYIN és HRUSCSOV csü­törtökön megbeszélést folyta­tott a Kínai Népi Gyűlés és Peking város küldötteivel az aktuális politikai és nemzet­közi kérdésekről.

Next