Népakarat, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. sz.)
1957-03-03 / 52. szám
Holnap már lesz. Ketten vitetkártunk, a fiatal krutató-orvos és az újságíró, így, utólag már nehéz lenne megállapítani, hogyan kezdődött. Talán akkor robbant ki a vita, amikor az orvos közölte, hogy lemondott a szakszervezeti bizottságban viselt tisztségéről. De miért? — Nézze, engem annak idején, 1954-ben megválasztottak — valóban választottak. Nagyon örültem neki, szívesen csináltam, de ma már nem látom értelmét. Tulajdonképpen ezzel kezdődött közöttünk a vita. — Nekem sok minden nem tetszik. Csalódtam, becsaptak. Azt mondták például, hogy emelkedik az életszínvonal. És én éveken keresztül elhittem. Pedig — három gyermekem van — előfordult, hogy hónap vége felé nem jutott pénz kenyérre sem De én azt is elhittem, hogy nemcsak az számít, ami a borítékban van. Elhittem, meg láttam a hatalmas építkezéseket, a magam pályáján a betegbiztosítás kiterjesztését, azt, hogy olyanokat gyógyítunk a tüdőszanatóriumban, akik régen nem is gondolhattak erre. De láttam olyat is egy kis faluban, hogy a parasztok fél napokat álltak sorba kenyérért, mert nem futotta nekik a fejadagból. S aztán kiderült, hogy a statisztikai adatok hazudtak és ezt ugyanazok adták tudtunkra, akik addig kézzel-lábbal bizonyították az életszínvonal emelkedését... Én már nem hiszek senkinek... Senkinek. Málust szippant a cigarettából, majd áthatóan szemem közé nézve kérdezi: — Most bizonyára azt gondolja rólam, hogy jobboldali, ellenforradalmár vagyok. Vagy afféle értelmiségi nyavalygásnak tartja az egészet? — Értelmiségi — keserűen ismétli a szót. — Apám munkás volt, anyám is. Engem nemcsak érzelmi, hanem vérségi szálak fűznek a munkásosztályhoz ... — Megértem a kiábrándultságát, de most én kérdeznék valamit. Szeretném tudni, hogy miben látja a kiutat, mit akar tulajdonképpen? — Hogy mit akarok? Azt akarom, hogy ne éljenek emberek olyan nedves parasztházakban, mint azok, akiknél én laktam tavaly vidéki kutatóutam idején. Azt akarom, hogy még véletlenül se legyenek a ■tejben gümőkór-baktériumok. Azt akarom, hogy a falusi gyermek egészségére ugyanúgy vigyázzanak, mint a városiéra. Ne legyen olyan tbc-s beteg, akit ne gyógyítanának. És gondolja, hogy a szocializmuson kívül van olyan rendszer a világon, amely képes ezt megvalósítani? — Nem kell engem agitálni, kérem. Párttag voltam — mondja kissé méltatlankodva. A pillanatnyi siker felbátorít, újabb kérdéssel ostromlom. — Azt mondta, hogy orvos, nem érdekli más, mint a tbc elleni küzdelem Lehet-e ebben sikert elérni a társadalom segítsége nélkül? — Nem. Persze, hogy nem lehet. Ezért veszek részt a * SZILÁGYI GYÖRGY : TTIT munkájában is. — Felvillanyozva teszi hozzá: — Ha egyszer lesz ideje, keressen fel, sokmodén érdekeset tudnék erről mondani. Pillanatnyi csend után folytatja: — De a politika az más. Az nem érdekel. Rá kellett jönnöm, hogy ehhez én, az egyszerű kutatóorvos, buta vagyok. Ezentúl csak azzal foglalkozom, ami a szakmámhoz tartozik. Beoltom a tengeri malacokat és tanulmányozom az oltás hatását, keresem a magam területén az igazságot. Itt nincs stratégia és tak- tika, itt nem fordul elő olyas- mi, hogy ami ma még igaz, az holnap már hazugság. Itt meg lehet közelíteni az ab-szolut igazságot. S nekem ez a kötelességem. Belefáradtam a politizálásba, tehát abbahagyom. A betűk képtelenek megeleveteni a hangot és bizonyos fokig a hangulatot is. De aki — mint jómagam — fültanúja lehetett a szenvedélyektől áthatott szavaknak, aligha hiszi el, hogy S. doktort valóban nem ér-dekli más, mint a tengeri ma-placok reagálása az oltóanyagra. Igenis, végtelenül érdekli minden, ami az országban történik. Bár váltig hangoztatja, hogy nem olvas újságot és nem hallgat rádiót, minden második szavával rácáfol erre. Vita közben hol a sajtó, hol a rádió megállapításaival polemizál és utána mentegetőzve teszi hozzá: »Véletlenül belelapoztam az újságba ... Véletlenül meghallottam hogy a rádió ezt vagy azt mondta:« Az azonban nem »véletlen«, hogy mindenről véleménye van. S. doktor nem akar ezentúl szakszervezeti munkát végezni. Legalább is most ezt mondja. De S. doktor nem ellenforradalmár és nem lesz az soha. Aki felismeri a hibákat, akinek fáj minden elhibázott lépés és kimondott szavai mögött ott van a hő vagy a kibontakozás iránt, az valójában nem áll távol tőlünk... Akkor sem ha kétkedik, ha nem bólint mindenre . .. Hiszen e fiatal kutatóorvos kibontakozást akar, s e kibontakozást csak velünk együtt találhatja meg. Holnap — bizonyos vagyok benne — velünk együtt keresi majd ... Lukács Mária jrVTTV?»»TTTTTVTTVTTTTTTTTVTVTTTVTT»»TTtVWVTWTVTtVTTTTVtVtT’ ► I VÁLLALJUK mindennemű f 1•4 ! laboratóriumi és ipari röntgen f ► ^ l vizsgálat és szakértői munka elvégzését | ► i I Speciális munkaterületünk: l ► Bonyolult szilikátok (üvegek, zománcok) 1 ► Fémek és fémbevonatok vizsgálata | Metallográfia | Melegszakító vizsgálatok, 60000 kg-ig | ipari röntgenvizsgálatok ► , s 1 KŐBÁNYAI I mmAmcAuuGYÁn ► | Budapest, X., Gergely utca 27. | Telefon: 148—510 Ügyintézők: röntgen és mechanikai laboratórium: Táncos Imre, 177 mellék Vegyi laboratórium, Metallográfia: Harta János, 131 mellék &AAAAAAAAAAAA4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA ARCU&CAC ÉS A HÖRCSÖG Most jut eszembe ...! Kapott a kukac a fejéhez és lekiáltott a lyukba nejéhez: hé, asszony, hallod? Sikáld fel a padlót! A szőnyeget porold ki, legyen minden tiszta! Délután meglátogat a hörcsög — hadd lássa nem vagyok utolsó giliszta...! Ott legyen az asztalon pincém legjobb bora, — sőt tejfelt is keríts egy köcsöggel! Ki tudja, hogy fordul a világ sora? Nem árt jóba lenni a hörcsöggel... így is történt. —■ Kukacné egy percig sem időzött, azonnal hozzálátott és friss vacsorát főzött... S mire a sok ízes falat ott gőzölgött már a tálon, — bor is pezsgett tíz üvegben — a földalatti kis üregben vígan folyt a dínom-dánom... A hörcsög már annyit ivott, hogy bántották a görcsök... A kukac is intette: elég már... megárt! Végül rogyadozva és böfögve felállt... Barátaim! Fel a fejjel... hukk... nem kell soká várni... majd megmutatjuk .. bükk... mi hörcsögök, velünk nem lehet kibabrálni...! Eljön a nap és... bükk! a föld alól feljövünk... óh, hogy várom! Jóságtokat, meglátjátok bőségesen meghálálom... Én akkor úgyis újra föhörcsög leszek, irodát nyitok, adok-veszek.. „ Búzát gyűjtök sok kupacba — kisüt a nap ismét akkor valamennyi kis kukacra! A kis kukac nem bírta tovább, mint akin végigfut az áram — így rebegett áhítattal: reméljük, megéljük mindahányan . .! Ekkor a hörcsög hirtelen felkiáltott: halljátok? Dübörög a föld!!! — Jaj! — sikított Kukacné eszelősen — — A felmentő sereg már betört?!... Egymásra néztek, hármuk arcán földöntúli fény derengett, s mint, akiket megigéztek úgy hallgattak, közben a föld rengett, rengett... Aztán egy roppanás! Valami csattan: reccs...! Hideg vas vágott mindnek nyakára és az ünnepélyes pillanatban kiszánt belőlük a pára... Tavaszi szántás volt és éppen akkor ért föléjük a traktor... Az ekevas mélyen a földbe szántott s ahol elhaladt, összezúzta a földalatti odúkat egy perc alatt... HOREK Kőkövesd melletti Zsóri-fürdőn , a diósgyőri Lenin Kohászati Művek dolgozói részére. Nagyszabású ruhaparádét rendez is márciusban a Különle- ges Női Divatszalon a Váci utca 12. szám alatt. Erre az alkalomra mintegy hatvan ruhát készítenek alegújabb párizsi, illetve bécsi divat szerint. Halálozás: Mende Aladár 28-ám elhunyt. Temetése vasárnap 2 órakor Rákoskeresztúron. Telefon: 113—941. — Baczó László, a Fővárosi Elektromos Művek tisztviselője, kiváló dolgozó, 1957. február 26-án, 51 éves korában elhunyt. Temetése március 6-án 3 órakor lesz a megyeri temető halottasházából. (Megközelíthető a 3-as villamos végállomásától.) — 120 KILÓS VIZÁT fogtak a paksi halászok. Erre az utóbbi tíz évben nem volt példa a Duna paksi szakaszán. A vizát Pestre hozzák, ahol a paksi halászszövetkezet csárdájában halászlevet főznek az utóbbi évek legnagyobb halászzsákmányából. A BUDAPEST UTCÁIN újra megjelentek a lovasrendőrök, akik a budapesti rendőrfőkapitányság karhatalmi ezredének lovasszázadában teljesítenek szolgálatot. Süt a nap, de süvölt az északi szél, különösen a Duna fölött. Két kézzel fogják a kalapjukat az emberek, de egy elbizakodott svájci sapka megis lerepül a vízbe. Azt hitte, vele nem bír a szél... Most úszik a szürke habokon, át a híd felé — s mivé lesz egy fél óra múlva?! A Duna vize alatt ! Itt, a Margitszigeten, mindjárt a híd lábánál építkezés felvonulási épülete sárgállik — rozsdás vaskapuján hatalmas csavar leng, s felirat fölötte: •'■Ezzel tessék kolompolni.« Nem nagyon modern — de amit bent látok, annál inkább. A Duna alatti vízvezető csatorna építkezése ez. A csatorna már elkészült, s a nyáron lép majd működésbe. Most még nyugodtan lehet sétálni benne. Huszonöt méternyit kell üggyel-bajjal lefelé ereszkedni aknában, amíg leér az ember, keskeny kis lépcsőkön, létrácskákon, gerendán között bujkálva. Nemsokára megindul fentről a víztömeg: napi ötvenezer köbméter zuhan bele a csőbe. Ott pedig még most csak a visszhang mormol. Minden hangocska, mozdulat, lépés zaja többszörösen visszaverődik, s valami különös hullámzással tölti meg az embernyi magas folyosót. Vagy talán a víz zajgása hallatszik le ide? De hiszen hét méterrel vagyunk a meder alatt!... „De jobb“, mint a dió Csillognak a napfényben a kertészet üvegházai. Olyan hódító a levegő bennük, mint egy virágzó kertben a májusi éjszakákon. A szél nem furakodhat ide be, s a zöld aszparaguszok, a piros levelű, virágzó és bimbózó növények színesen engedik át a napfényt levélkéiken. Jácint-hadsereg, tulipán-regiment sorakozik az asztalon, és várja a névnapokat. A tavaszt nem, minek nekik a tavasz, értük n évnapokon jönnek a virásüzletekbe ... ! A Casino csendes, kihalt, maszatosak az üvegtáblái, rendetlen a csarnoka. A háta mögötti épületek egyikén viszont nyitott ablakot látok. M: lehet az? Az ajtón felirat: »De jó üzem.« Bent pedig kiderül, hogy itt »diógyártás« folyik. Hántolt napraforgómagból,de jobb — aztmondják —, mint a dió. Nagyobb a zsírtartalma. Asszonyok ülnek a modern konyhában, válogatják a magot. Aztán megdarálják, ízesítik — majd különféle sütemények♦ be kerül. S itt készül a Mézet * Mackó egyik kedvenc elede♦ je, a »mirelité«, más néven ♦ jégkrémtorta. Piskótából, tej♦ színhabból... de jobb, ha ♦ nem részletezem tovább, mert ♦ így is »minden mennyiség el£ fogy«. Nyáron bővítik az üzemet, s akkor majd többen ismerkedhetnek meg vele. Sok víz van a szigeten, jó ízű, tiszta ivóvíz. Ezt viszi majd át Lipótvárosba a vezeék, öt kutat építettek, három nár készen van belőlük. ásványvizet, feltölti szénsavval, s gyártja a Bambit. És most építkezik. Tudniillik a piszok és a rendetlenség nem jár feltétlenül együtt az üzemi jelleggel. Ez az új igazgató véleménye, s most rendbehozzák az épületet, öltözőket építenek, s modern rakodót, ahol az eddigi három óra helyett negyed óra alatt telik meg hét teherautó a csörömpölő üvegesládákkal. Ritka nevezetes üzem ez — többet termel idén februárban, mint tavaly nyáron — Bambiból. Mi ennek az oka? Nemcsak a növekvő termelékenység: kevés a sör, megis bor. De jelentős az üzemvízügyi tervek is. Nyáron vasárnapi inspekciót tartanak majd a város forgalmasabb helyein — például a jégboltokban — mert az italboltok nemigen adnak el ásványvizet. Vén fa, a tatárjárás idejéből Még egy nevezetes szigeti személyiséggel találkoztam. Kiskaréba vetkőzve, nagyokat nyögve verte az ékeket egy kivágott fa görcsös gyökérgubancába, verte csákánnyal, fejszével, törölgette a homlokát, s majdnem megharagudott rám. Először is azért, mert nem láttam meg rajta, hogy kertész, s azt hittem, hogy favágó. Másodszor pedig azért, mert elmondtam neki, hogy ismertem itt egy hosszúszakállú parkőrt. Az olyan szépen tudott mesélni az időgépről, ami majd megmutatja, hogyan élt a királylány itt a szigeten. Szegény szőrcsuhás, önkínzó királylány. — A, azt csak úgy hallotta — vágott közbe a kertész, s csak úgy röpködtek körülötte a sárga fatekervények. A világ legsárgább és legtekervényesebb fája ez. — Nem beszélve arról, hogy hagyta ellopni a rózsáimat. S különben én is tudok mesélni. Látja azt az öreg fát? (S megmondja a fa latin nevét.) — Befuttattuk ..........vei (újra latinul), mert olyan öreg már, hogy csak a törzse maradt meg. Még a tatárjáráskor ültették ... Hogy ez igaz, vagy nem, ki tudja? Aztán megmutatta még »Európa legnagyobb platánfáját«. Még a térképen is rajta van — közölte büszkén, s ezután el kell hinnem, hogy legalább olyan szépen mesél, mint régi barátom, a hosszúszakállú parkőr. S mielőtt az Árpád-hídhoz értem volna, láttam még egy sétáló párt. Egyet az egész szigeten. A nőnek piros táskája volt, s ballagtak lassan a Duna felé. Az első fecskék ... S ha más nem, hát ők biztosan meghozzák a tavaszt. Ha a Szigetnek nem is — maguknak bizonyosan. Salgó Rózsa ,,ÖRÖKÖS TAGOK“ és beugró siker az operai DON CARLOS-ban Nevezetes Don Carlos előadás zajlott le péntek este az Operaházban. A címszerepet a 63 éves Halmos János, az Operaház örökös tagja énekelte a tőle évtizedeken át megszokott nagy kultúrával. Halmos fellépése valóraváltása a dalszínházunkban született elhatározásnak, hogy az »örökös tagság« ne csak megtisztelő cím legyen. Ugyanezen az előadáson V. Károly szerepét is idős művész, a 65 éves Farkas Sándor örökös tag énekelte. Egészen rendkívülinek mondható Laczkó Mária beugrása egy próbával, Erzsébet szerepébe, amelyet az Operaház szó még soha nem énekelt. II. Fülöpöt újból Székely Mihály alakította és énekelte. A kiváló basszusénekest megjelenésekor s nevezetes nagyáriája után hosszan ünnepelte a közönség. NÉPAKARAT A „vízügyi terv“ Őrizetbe vették a december 8-i • Üdülőt építenek a Me-x salgótarjáni provokáció szervezőit A nógrád megyei rendőrkapitányság őrizetbe vett több olyan személyt, akik vezetői, szervezői és részesei voltak a Nógrád megyében történt ellenforradalmi cselekményeknek, valamint annak a Salgótarjánban múlt év december 13-án lezajlott súlyos provokációnak, amely több ember halálát okozta. Az őrizetbe vettek között van Szádvári Béla ♦ A Sportuszoda mellett van négy piros téglás épület — az! ♦ hinném, az uszodához tartozik ♦ Csakhogy olyan piszkos a kör ♦ nyéke — lóti ágya virít a ka♦ pu előtt —, hogy inkább istálló közelségére gyanakszik ♦ az ember. A Fővárosi Szikvízüzem székel itt. Palackozza a nagybátonyi lakos, aki a salgótarjáni szénmedencében, valamint az Acélárugyár dolgozói között a munka beszüntetésére izgatott és tüntetést szervezett, továbbá Beda József volt MTH-intézeti tanár aki részt vett a december 8-i salgótarjáni provokáció szervezésében. Valamint Szabó Ervin nagybátonyi lakos, aki sztrájkra uszított. PARAFADUGÓT vásárolunk minden mennyiségben és fajtában. Országos Üdülővendéglátó , Budapest, V., Vigadó utca 2 MSZMP aktívrülés a XVI. kerületben Az MSZMP XVI. kerületi szervezete szombaton az Ikarus-gyárban nagyaktíva-értekezletet tartott. Az értekezleten Marosán György, a Magyar Szocialista Munkáspárt intéző bizottságának tagja mondott beszédet. Az aktíván több felszólalás hangzott el. A felvetődött kérdéseikre Marosán György részletes választ adott. A bolgár nőküldöttség elutazott hazánkból A két hete hazánkban tartózkodó bolgár nőküldöttség szombaton elutazott Budapestről. A küldöttség tagjai elutazásuk előtt látogatást tettek a Hazafias Népfront székházában, majd a Magyar Nők Országos Tanácsának helyiségében sajtófogadást tartottak. Cvetana Kiranova, a bolgár nőbizottság főtitkára a többi között bejelentette, hogy márscius 12-én száz 6—12 éves ma 11 gyár gyerek utazik a bolgárengerpartra, pedagógusaival együtt. A magyar gyermekek július 12-ig maradnak Bulgáriában. A bolgár béketanácsa további 70 gyermeket lát majd vendégül. 1957. március 3. 4