Népakarat, 1957. december (2. évfolyam, 282–304. sz.)

1957-12-19 / 297. szám

­ „Fiatal harcosok hőstettei66 »Forradalmárokról« ír december 6-án a bécsi Arbei­ter Zeitung, azokról a magyar fiatalokról, akik immár egy éve tartózkodnak Ausztriában. »A legnagyobb ha­tást valamennyiünkben a fiatal harcosok hőstetteiről szóló beszámolók keltették... Éreztük, hogy sokkal tar­tozunk nekik" — emlékezik egy évvel ezelőttre. Most, egy év után e­­harcosok- azóta véghezvitt -hőstettei«-ről is beszámol. »Az iselsbergi holland me­nekült-iskolában fellázadtak a diákok." »Lázongtak a fiatal menekültek Neuhausban is" — olvassuk. Figyelemre méltó. Mi itthon jóleső érzéssel tapasz­taljuk, hogy a mi iskoláinkban, kollégiumainkban teljes a rend. Nyilván Arbeiter Zeitungékat is el kellene gon­­dolkoztatnia: vajon nem éppen a salak volt az, amit dicsőítettek? De nem. Az Arbeiter Zeitung továbbra is "forra­dalmároknak" nevezi őket s könnyedén veti oda, hogy »nem szabad komolyan venni" a dolgokat. Mit nem szabad komolyan venni? Hogy — mint az Arbeiter Zeitung írja — a fiatal hősök »berzenkednek az iskolapad ellen". Hogy a neuhausi tábor 36 ifja közül egy sem akar iskolába járni, 30 pedig munkát sem vál­lal. Hogy »a környéken hamar megutálták őket". Hogy »az esti ellenőrzésnél leütöttek egy csendőrt". Hogy »a Linz melletti holland iskolában a rektort (egy magyar lelkészt) majdnem agyonverték". Csodálatos hőstettek. Méltók azokhoz, amelyeket itthon követtek el. Biztos, hogy e fiatalok között sok jobbsorsra érde­mes volt Olyan, aki félrevezetetten, megtévesztetten sodródott a tragikus eseményekbe. Ezek — ha itthon maradnak — azóta megtalálták volna helyüket a társa­dalomban. Odakint nem sok reményük van erre.­­Hős­tett­ — olvassák, hallják odakint itthoni bűncselekmé­nyeikről. Persze, hogy ezen az úton próbálnak tovább­haladni , vajon milyen példák állnak előttük? Az egyik­­menekült-internátus« igazgatójáról — egy papról — ezt írja az Arbeiter Zeitung: »Nemcsak, hogy túlságosan szabad életet folytat az egyik tanítónővel, hanem a gond­jára bízott magyar leányok körül is forgolódik." A lelke Mensócrnél, mellyel fiatalok ezreinek az éle­tét törik össze, talán csak a cinizmus nagyobb: »nem szabad komolyan venni...­ Hiszen­­csak­ emberekről van szó. (b) Világ proletárjai egyesüljetek! A MAGYAR SZABAD SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA 2. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1957. DECEMBER 19. CSÜTÖRTÖK Széleskörű gazdasági és műszaki segítséget, |­ hosszúlejáratú hitelt nyújt a Szovjetunió Magyarországnak Közlemény a szovjet—magyar gazdasági tárgyalásokról Moszkva, dec. 18. (MTI) A m­agyar kormány és a szovjet kormány 1957. március 28-i nyilatkozatának megfele­lően a Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége és a Szov­jetunió kormányküldöttsége október végén és december elején tárgyalásokat folytatott Moszkvában gazdasági és mű­szaki segítségről, amelyet a Szovjetunió nyújt a Magyar Népköztársaságnak. A Szovjetunió kormánya, teljesítve a Magyar Népköz­­társaság kormányának kéré­sét, elhatározta, hogy a prole­tár nemzetköziség szellemében gazdasági és műszaki segítsé­get nyújt a magyar gazdasági élet fejlődésének segítésére kohászati, gépipari, erősáramú, vegyipari, olajbányászati, könnyűipari és más iparági üzemek építéséhez és átépíté­séhez, valamint a közlekedés fejlesztéséhez. A szovjet részről Magyar­­országnak szállítandó gépek és berendezések, valamint a mű­szaki segítség ellenértékének kiegyenlítésére a Szovjetunió kormánya kedvező feltételek mellett megfelelő összegű hosszúlejáratú hitelt nyújtott a Magyar Népköztársaság kor­mányának. A magyar—szovjet tárgyalá­sokon célszerűnek tartották a két ország ipari, tudományos és technikai együttműködésé­nek kiszélesítését, elsősorban az erős- és gyengeáramú be­rendezések, műszerek és die­sel-motorok gyártásában. Az együttműködés kiszélesítése lehetővé teszi a termelőképes­ség kihasználásának megjaví­tását, a haladó technológia el­sajátítását, valamint a terme­lés gazdaságosságának növelé­sét. A Magyar Népköztársaság népgazdaságának fejlesztésé­hez nyújtott szovjet gazdasági és műszaki segítségről szóló egyezményt 1957. december 18-án írták alá. Az egyezményt magyar rész­ről Apró Antal, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnökhelyettese, szovjet részről M. G. Pervuhin, a szov­­jet minisztertanács külföldi gazdasági kapcsolatok állami bizottságának elnöke írta alá. Az egyezmény aláírásánál magyar részről jelen volt: Kiss Árpád, az Országos Tervhiva­tal elnöke, Incze Jenő kül­kereskedelmi miniszter, Csergő János kohó- és gépipari mi­niszter, Kardos Géza pénzügy­­miniszterhelyettes, Kolos Ri­chard kohó- és gépipari mi­niszterhelyettes, Kovács Jó­zsef, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és Grei­ner Sándor, a Magyar Népköz-­ társaság moszkvai nagykövet-,­ségének kereskedelmi főtaná­csosa. Szovjet részről ott volt: I. G. Kabanov, a Szovjetunió külke­reskedelmi minisztere, P. A. Maletyin és P. V. Nyikityin, a szovjet minisztertanács kül-­­földi gazdasági kapcsolatok ál­lami bizottságának elnökhe­lyettese­, J. V. Juhin, N. A. Pautyin és P. Sz. Csermijics­­kin, a Szovjetunió állami terv­bizottsága kollégiumának tag­jai, M. G. Losankov, a Szovjet­unió külkereskedelmi minisz­tériuma kollégiumának tagja, E. I. Gromov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, P. Sz. Gyeduskin, a Szovjetunió kül­ügyminisztériuma V., európai osztályának megbízott vezető­je, N. P. Mojszejenko, a Szov­jetunió magyarországi keres­kedelmi képviselője­ és M. I. Malahov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének gazda­sági tanácsosa. Az SZKP központi bizottságának a kommunista és munkáspártok tanácskozásának eredményeiről Moszkva, december 18. (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista Pártjának központi bizottsága­­1957. december 16—17-én ülést tartott. A központi bizottság a sokan célszerűnek tartották a­ következő kérdéseket vitatta meg: két ország ipari, tudományosa­i. a kommunista és munkáspártok képviselői tanácskozá- és technikai együttműködését é­s annak eredményei. Előadó: Szuszlov elvtárs. nek kiszélesítését, elsősorban a 7. A Szovjetunió szakszervezeteinek munkája. Előadó: Gri­­az erős- és gyengeáramú be-c­sin elvtárs. rendezések, műszerek és die-j A központi bizottság Muhitdinov elvtársat az SZKP köz­­jel-motorok gyártásában. Az 1 ponti bizottsága elnökségének tagjává választotta, együttműködés kiszélesítése. A központi bizottság Ignatov, Kiricsenko és Muhitdinov lehetővé teszi a termelőképes-­ elvtársat az SZKP központi bizottságának titkárává válasz­­jég kihasználásának megjaví- * tatta­­tását, a haladó technológia el-5 (Az 1. napirendi ponttal kapcsolatos határozatot az 5. sajátítását, valamint a terme-* oldalon ismertetjük.) *X': A BÜKKBEN MÁR IGAZI TÉL VAN, emberek és őzikék egyformán érzik a decembert. A kecses őzike fut, topog a különös, nedves, fehér közegben, a hóban... S a hideg úgy űzi, hogy még félénkségét is legyőzi: bepillant a vadászház ablakán — kíváncsian, hogy vajon ég-e a tűz a kályhában... A munkaidő beosztása és a bérfizetés időpontja karácsonykor és újévkor Munkaszüneti napok A munkaszüneti napot meg­előző vagy követő heti pihenő­nap áthelyezésére a vonatkozó rendelkezések szerint csak ak­kor kerülhet sor, ha a munka­szüneti nap és a heti pihenő­nap között csak egy munka­nap van. Miután ebben az év­ben a karácsonyi ünnepeket, illetve újév napját két-két munkanap választja el a heti pihenőnapoktól, a heti pihenő­napok naptár szerinti beosztá­sa nem változik. Ennek meg­felelően december 21-én szom­bati munkaidőt kell tartani, december 22-én vasárnapi pihenő­nap, december 23. munkanap, december 24. munkanap. Dec. 24-én azon­ban a két és három mű­szakban dolgozó vállalatoknál a Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletének 61. §-a szerint — a miniszternek a szakszervezettel egyetértésben kiadott engedélye alapján — az első és a második műszak munkaidejét hat órára lehet csökkenteni, a három műszak­ban dolgozó üzemekben pedig A karácsonyi ünnepiekkel kapcsolatban mind a munka­idő beosztására, mind a bér­fizetés időpontjára vonatkozó­lag a vállalatok több kérdéssel — kivéve a folyamatos terme­lést folytató vállalatokat — a harmadik műszak elmaradhat. Az egyműszakos üzemekben, illetőleg hivatalokban és intéz­ményekben a kormány határo­zata szerint a szombati napok­ra megállapított munkaidőnek megfelelően lehet dolgozni. A csökkentett munkaidő ese­tében munkabér csak a mun­kában töltött időre jár, a havi­díjas dolgozók munkabérét azonban csökkenteni nem kell. December 25 és 26: munka­szüneti nap; december 27: munkanap; december 28-án szombati munkaidőt kell tartani; december 29: heti pihenőnap; december 30: munkanap; december 31: munkanap, a munkaidő ugyanúgy csökkent­hető, mint december 24-én; január 1: munkaszüneti nap. A fentiek nem érintik a ke­reskedelem és a közlekedés területén a karácsony és újév előtti munkabeosztásra kiadott rendelkezéseket fordultak a minisztériumok­hoz. Ezzel kapcsolatban a Munkaügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium részéről a következőket közölték:­ kel kapcsolatos kormányhatá­rozatot a Magyar Közlöny csütörtöki száma közli A boltok nyitvatartása az ünnepek előtt Az ünnepek előtt módosul a budapesti fodrászüzletek nyitvatartása. Aranyvasárnap csak az Állami Fodrászat fiókjai lesznek nyitva reggel 8 órától 18 óráig. December 24-én az Állami Fodrászat fiókjai fél 7-től 16 óráig, a szövetkezetek üzletei pedig 18 óráig tartanak nyitva. De­cember 25-én és 26-án a fod­rászatok zárva lesznek. Szil­veszter napján a szokásos idő­ben zárnak, január 1-én pedig egész nap zárva tartanak. A fényképész szövetkezetek üzletei december 24-én 18 óráig állnak a lakosság szol­gálatára, 25-én zárva lesznek, 26-án a vasárnapi, 31-én pedig a rendes nyitvatartás szerint dolgoznak. A Belkereskedelmi Minisz­térium közleménye alapján az iparcikkeket árusító kiskeres­kedelmi boltok és áruházak szombaton a rendes hétköz­napi nyitvatartás szerint, il­letve a 18 óra után záró bol­tok 18 óráig, aranyvasárnapon 10 órától 18 óráig, kedden 17 óráig tartanak nyitva. A fővárosi fürdők nyitvatartási rendje A fővárosi fürdőigazgatóság közlése szerint a fővárosi für­dők az ü­nnepek előtt és az ünnepek alatt a következő időpontokban állnak a közön­ség rendelkezésére: december 24-én minden fürdőben 17 óráig lesz pénztár, 18 óráig fürdés, december 25-én min­den fürdő zárva tart. Decem­ber 26-án minden fürdőben a vasárnapi, december 31-én a rendes hétköznapi üzemmenet szerint tartanak nyitva, míg január 1-én a melegfürdők zárva, a Gellért-pezsgő, a Ru­das- és a Lukács-uszodák, a Szabadság-strand rendes va­sárnapi időben lesz nyitva. Bérfizetési napok és 22-én kifizetésre kerülő bérek, továbbá az egyébként 23-án kifizetendő kisipari ter­melőszövetkezeti bérek. December 23-án fizetendők ki az egyéb hónapokban 23-án, 25-én és 26-án, december 24-én fizetendők ki az egyéb hónap­okban 24-én és 27-én kifizetendő bérek. Az építőiparban, ahol ka­rácsony előtt december 22-én dolgoznak utoljára, a béreket ezen a nap­on kell kifizetni. A bankfiókok is értesítik a vállalatokat az új bérfizetési napokról és a bérfizetési na­plókat megelőző napon a bé­rek kifizetéséhez szükséges összegeket a vállalatok ren­delkezésére bocsátják. Az ez­A bérfizetési nap­okra a kö­vetkezők az irányadók: December 21-én fizetendőik ki az egyéb hónapokban 21-én a szénbányászat befejezte évi tervét A Nehézipari Minisztérium szénbányászati főosztálya beje­lentette: A szénbányászat de­cember 18-án teljesítette 1957. évi termelési tervét. Különös jelentősége van e ténynek alig több mint egy évvel az elmúlt esztendő ok­tóberének súlyos eseményei után. Az ellenforradalom a bá­nyák nagy részét megbénítot­ta. Hideg, megpróbáltatások­kal terhes tél elé nézett az ország. A erőművek és az ipari­ üzemek szénhiánnyá küzdöttek, a kórházak és egyéb szociális intézmények valamint a lakóházak fűtése is gondot okozott. A forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány intézkedéseire azonban a bányákban is megindult a munka. Bányászaink megér­tették a párt és a kormány kérését: szenet az országnak! Egyes vállalatok már no­vember végén, december ele­jén jelentették, hogy határ­idő előtt teljesítették 1957. évi tervüket. November 20-án a Dorogi Szénbányászati Tröszt csolnoki üzeme, december 3-án a Középdunántúli Szénbányá­szati Tröszt pusztavámi üze­me nyitotta meg a sort. A­­ trösztök közül elsőnek decem-­­ber 11-én a Középdunántúli­­ Szénbányászati Tröszt, decem-­­ber 18-án pedig a borsodi és­ a dorogi tröszt fejezte be tervét. 1 1,4 milliárd forint a mezőgazdaság gépesítésére Elkészült a mezőgazdaság gépesítésének hároméves terve, amelyről Szőke Mátyás föld­művelésügyi miniszterhelyettes adott tájékoztatást.­­ A mezőgazdaság gépesíté-­ sének színvonala nálunk ala-­ csony és a gépesítésen belül bizonyos aránytalanságok is vannak. Bár az elkövetkező három évben a gépesítés na­­gyobb arányú fejlesztését nem tudjuk célul tűzni, mégis a rendelkezésre álló lehetősége­ken belül igyekszünk csökken­teni az egyes területeken levő elmaradottságunkat. A mező­gazdaság szocialista szektora részére az elkövetkező három évben hozzávetőlegesen 1400 millió forint értékű gépet vá­sárolunk. Marosán György előadása Az MSZMP budapesti bizott-­ ságának marxizmus—leniniz­­mus esti egyetemén szerda­ este konzultációt rendeztek az­­ időszerű politikai kérdésekről.­ Előadást tartott Marosán­ György, az MSZMP Politikai­­ Bizottságának tagja, a Buda-­­pesti Pártbizottság első tit­­­kára. NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÓRA a zsámbéki tsz elnök­képző iskolából. Képünk: a növénytermesztés egyik elméleti anyagá­­■ nak ismertetése a laboratóriumban mikroszkóppal

Next