Népakarat, 1957. december (2. évfolyam, 282–304. sz.)

1957-12-19 / 297. szám

Addig nyújtózkodh­atunk, ameddig a takarónk ér Az ellenség mindig rossz. A munkásosztály egyik legrosz­­szabb ellenségének Lenin a demagógokat tartja, mert az­­ elmaradottabb munkások rém tudják felism­erni kilétükk­et .A legrosszabbak azért — írja Lenin —, mert a ziláltság és ingadozás korszakában mi sem könnyebb, mint demagógiá­val elragadni a tömeget.« Igen könnyű demagógod­ni elragadni az embereket Az ellenforradalom idősza­kában és még hónapokig utá­na nálunk is igen széles­ körű demagógia kapott lábra. Ügyes munkástanácsok valósággal világmegváltást ígértek. Olyan­­j­ószívű bérpoli­tikát folytat­tak, amely bizonyosan inflá­cióhoz vezetett volna, ha a kormány kemény gazdasági intézkedésekkel gátat nem szab a termelés emelkedése nélkül felfutó béreknek. A nagy követelési hullám egy ideig még józan embere­ket — köztük sok szakszerve­zeti aktivistát — is meginga­tott. Nehezen tudták elválasz­tani a jogos és jogtalan kérel­meket, helyenként teret nyert — és még ma sem tűnt el — a szociális demagógia, a köve­­telődzés, amely nem törődik azzal: van-e lehetőség a meg­valósításra vagy nincs. »Mi sem könnyebb, mint demagógiával elragadni az em­bereket.« Így van ez, egyrészt, mert az igények mindig na­gyobbak, mint a lehetőségek, és az emberek jóhiszeműen is panaszkodnak, másrészt van­nak olyanok, akik — emlékez­zünk csak az ellenforra­dalomra — tudatosan szítják a jogt­alan követeléseket. Hol a határ ? Lehet-e határt szabni a jo­gos és jogtalan követelések között? Ha élesen,­­éte’esen nehéz is — de szükséges vala­­milyen határt szabni, mis a ha­­térvonalat az ország gazda­sági helyzete jelenti. A régi közmondással élve: Add­­g nyújtózkodhatunk­ csak, amed­dig a takarónk ér. Államunk se emelte a bére­ket Erejéhez mérten áldoz az egészség- és a munkavédelem­­re, a nyugdíjra, a szociális beruházásokra. Nem állítjuk, hogy nem jönne jól még több, hi­szen mindenki szívesebben élne jobban, könnyebben De a nincsből követeléssel sem lehet valamit előteremteni. Hiába térte nemrégiben szám­talan üzemi és központi nő­gyűlés hogy indítsanak rész­letekért a háztartási gépekre és más cikkekre. A felemelt bérek mellé még hitelt is ad­ni — nem jelentene több árut, csak nagyobb keresletet. Amit lehetett, segített a gazdasági vezetés. A szakszervezetekre bízták a mosógének 30 száza­lékának elosztását, hogy a leg­jobban rászorulók is hozzájut­hassanak. A ma is jelentkező káros szociális demagógia leküzdésé­ben a szakszervezetek tehet­nek legtöbbet. A dolgozók ké­réseikkel, javaslataikkal — természetesen túlzott követe­léseikkel is — a legtöbb eset­ben hozzájuk fordulnak. A jogos és a jogtalan A szakszervezet helyesen teszi, hogy amikor fellép a javak rossz felhasználása, a sok helyütt tapasztalható bér­arány­talanságok, a közvagyon elherdálása, ellopása ellen — harcol bizonyos lehető javítá­­sokér , de minden üzemi bi­zottság minden bizalmi mér­egében, nehogy túllépje a ha­tárt. Mert fennállhat a veszé­lye, hogy nem a jogos igénye­det szolgálja, hanem a névi állam ellen szervezi a köz­véleményt. Nagyon kell vigyázni a jo­gos, de jelenleg nem teljesít­hető igényekkel is. Például a szakszervezetek most folyó V-em­pressz­use­in előtérbe került a lakásgond. Jogos, hogy az emberek tisztességesen lakja­nak, otthonuk legyen. De hatá­rozottan meg kell mondanunk, hogy mik­or nyílik lehetőség a lakáskérdés menő adására. Nem szabad ígérgetni, vagy azzal áltatni a közvéleményt, hogy a szakszervezet általában­ kö­veteli a lakásépítést. Ezt senki­ sem várja és ebből senkinek sem jut lakás. Az igényeket és kérelmeket mérlegelve, a szakszervezeti vezetőknek világosan meg kell mondaniuk: melyik teljesít­hető, melyik nem. Egyben szervezniük kel­­l az embereket a legalkalmag­abb megoldásra, megmutatni, hogyan tudnánk azt a bizonyos »takarót« — gazdasági lehetőségeinket — a rom­bafegrelem betartásával, jó termelő munkával megtol­dani. A szervezett munkások ilyen irányú nevelése és tájé­koztatása a szociális demagó­gia leküzdésének leghatéko­nyabb eszköze. Tóth Katalin Az Akadémia nagygyűlésének negyedik napja Szerdán megkezdődtek a szlavisztikai napok és előadá­sokkal folytatódott a Magyar Tudományos Akadémia 1957. évi nagygyűlése. A nyelv- és irodalomtudo­mányok osztályán Kniezsa István akadémikus a magyar szlavisztika problémáiról és feladatairól szólva elmon­dotta, hogy a magyar szlavis­­ták első alkalommal ülnek össze számvetésre. Az eddig végzett munka értékelését a jövő évben Moszkvában össze­ülő nemzetközi szlavisztikai kongresszus előkészületeinek jegyében teszik. Waldapfel József, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia levelező tagja Gorkij és Madách című elő­adásában Gorkijnak a magyar irodalom iránti érdeklődésé­ről, Madách műveivel való is­merkedéséről, valamint az Ember tragédiája orosz nyel­vű fordításairól szólott. Gálai László, a nyelvészeti tudomá­nyok doktora a szlavisztikai jövevényszó-kutatás néhány kérdéséről tartott előadást. A műszaki tudományok osz­tályán dr. Gillemot László, a­ Magyar Tudományos Akadé-­­mia levelező tagja a kémiai­ tudományok osztályán dr.­ Freund Mihály­ akadémikus, a­ biológiai csoport ülésén Törő Imre akadémikus és dr. Ha­­ranghy László, az orvostudo­mányok doktora tartott elő-­­adást. Nemes Dezső előadása a magyarországi revizionizmusról A társadalomtörténeti tudo­mányok osztályán Nemes De­zső, a történelemtudomány kandidátusa tartott előadást »A magyarországi revízioniz­­mus, mint az ellenforradalom eszmei előkészítésének szerves része« címmel. Nemes Dezső előadásában hangsúlyozta, hogy a revizio­­nizmus a múlt évi ellenforra­dalom eszmei és gyakorlati előkészítésében is igen jelen­tő® szerepet töltött be. Eszmei befolyásának szélesedését min­denekelőtt a régi, Rákosi-féle vezetés súlyos, komoly meg­rázkódtatásokat előidéző hibái tették lehetővé. Nagy Imre út­jának különböző állomásait ismertetve elmondotta, hogy már 1947—48-ban­ is fellépett a szocialista építés ellen, mert véleménye szerint Magyar­­országon csak a burzsoá­ de­­mokratikus átalakulás van napirenden, e nézeteit azonban 1949 szeptemberében — mint később bebizonyosodott, nem őszintén — visszavonta. Szólott Nagy Imre közre-; működéséről az Irreálisan fel-; emelt ötéves terv kidolgozásá­ban, vezető szerepéről a be­gyűjtési politika eltorzítása-­­ban, arról az opportunista fel-; lépéséről, amellyel 1953 júniu­­­sában úgy nyilatkozott a fel­­­tárt hibákról, mintha azokban­ semmi része nem lett volna. Majd a júniusi határozatok végrehajtásával kapcsolatos huzavonáról s Nagy Imre opportunizmusának az 1955 márciusi határozat utáni gyors­ kifejlődéséről beszélt, elütést téve az 1955—56-ban írt, 1957- ben pedig külföldre csempé­szett és ott kiadott elmefutta­tásairól. Végül a magyar revi­zionisták nacionalista koncep­ciójáról, és a revizionizmus eszmei és politikai fertőzésé­nek veszedelmes kihatásairól, és a revizion­izmus eszmei­ örökségének felszámolásáért vívandó harcról szólott. A társadalomtörténeti tudo­mányok osztályán délután­­ Szabó Imre akadémikus tartott­ székfoglaló előadást a polgári­ törvénykönyv tervezetéről és jogértelmezéséről. Vállalat értesíti a vásárló közönséget, hogy ARANYVASÁRNAP minden b-'t I l-líl úr'i ;;r’ vitv jjn»TVTTVTTTTTVtV1’TV?TfT?r»TTVV | l SZERELEM, ]i l AHOGY B ASSZONY ARIS \ ► 5 A nagy téma: 3 házasság és hivatás | I ** \ URÁNIA !. *T7GLGl 3 £ I •s­­ iu­muiuuuMumuu 1 Specmzlauuura a „g­azd­assági csoda" • Üzemi tanácstagokat választottak a Budai Dobozgyárban A Budai Dobozgyárban szer­da délután választották meg az üzemi tanács tagjait. Jóval két óra előtt már benépesedett a kultúrterem, a gyár 500 dol­gozójából több mint 400-an je­lentek meg. A szakszervezeti bizalmiak javaslata alapján a dolgozók a szakszervezeti de­legáltakon kívül 11 tanácsta­got választottak meg. A Dobozgyár 41 tagú üzemi tanácsa biztosíték lesz arra — mondotta Krisztekanity János­­né szb-elnök —, hogy rövide­sen megoldást nyerjen egy-két olyan gond, mint az öltöző és a tisztálkodási helyiségek bő­vítése, a munkafegyelem meg­javítása, a termelékenység növelése, valamint a szocialis­ta tulajdon fokozottabb védel­me is. Az üzemi tanács elnöke a többi között arról beszélt, hogy a dolgozók körében még nem eléggé tisztázott és ért­hető az üzemi tanács hatás-­­köre és feladata, ezt majd csak a gyakorlati tevékenysé­ge alapján fogják megérteni. Ráthonyi Ferenc igazgató hoz­zászólásában arra kérte az üzemi tanács kollektíváját, hogy működjön közre az üzem bővítésével járó feladatok eredményes megoldásában. OCSZ A Német Szövetségi Köztár­­­saságot a gazdasági csoda or­­s­­zágának nevezik. Ebben a­­ csodaországban azonban jelen- i­leg nincs olyan törvény vagy­­ rendelet, s ezért nincs olyan­­ hatóság sem, amely korlátoz­► hatná a fiatalok kizsákmányo­lását. Az iparfelügyelők leg­­­­utóbb azt jelentették, hogy­­ egy düsszeldorfi jutagyárban ► hetenként negyvenkét és fé­­lóra hosszat dolgoztatnak isko­­­­laköteles fiúkat és lányokat. A­­zsákok válogatásánál alkalma­zott gyermekeket iskolai szün­­­­napokon még tíz és félórán át­­ is az üzemben tartották és­­ csak az iparfelügyelőség vizs­­­gálata után büntették meg a­­ iutagyár tulajdonosát — 150 ■ márkára. Szinte általános szo­­­kás, hogy iskolaköteles korú­­ gyermekeket iskoláik elvégzése­­ előtt félévvel már »m­óba­­, lanoncidőre« alkalmaznak, és a­ tanítási idő után délután há­romtól foglalkoztatják őket. Tizenöt-tizenhat éves ifjak dolgoznak légkalapácsoknál és betonkeverő gépeknél, leányok pedig nehéz szállítási munkák­nál. Egyes üzemekben napi ti­zennégy órán és heti nyolcvan­­három órán át dolgoztatnak ta­­troncokat és az is előfordult, hogy egy bérműszövő üzemben tizenhat éven aluli fiatalokat megszakítás nélkül 36 órán át dolgoztattak. Egy tizenöt éves segédmunkást olyan hosszú időn át foglalkoztattak napi 13 órai munkaidőben, míg végül túlerőltetéstől kapott fáradtság­­gi rohamában a védőberende­zéssel el nem látott excenter­­prés alá került és elvesztette egyik ujját. A tulajdonost eb­ben az esetben is mindössze 170 márka pénzbüntetéssel súj­tották. Mozdonyvezető helyett —­­ elektromos berendezés . Mint az egyik szovjet szak­alap beszámol róla, a Kujbi­­­­sev—Bezimjanka szakaszon ki­próbálták az első távirányítót, mozdonnyal haladó vasúti sze­lvényt. A vonatot mozdony­vezető helyett elektromos be­rendezés irányítja, amellyel in­dulás előtt »köztik« a szüksé­ges adatokat, amelyek a sebes­ségre, az út hosszára és a meg­állóhelyekre vonatkoznak. Uta­zás közben a készülék maga számol az út adottságaival, s az emelkedőkhöz, illetve lej­tőkhöz képest automatikusan szabályozza a sebességet. A kés­zülék a szemafomjelzések­­re is reagál és a szükség sze­rint gyorsítja vagy lassítja a szerelvény menetét. A lap je­lentése szerint a kísérlet tel­jes sikerű volt, egyelőre azon­ban mégis szükséges mozdony­­vezetőt, azaz az elektromos automatakészüléket ellenőrzi személyt is a vonatra ültetni. ­ A fordítógép teljesítménye: 30000 szó négy óra alatt ♦ A washingtoni Georgetown­ megfelel egy jól képzett ford­tegyetem könyvtárosnője olyan dító egyheti teljesítményének, ♦mesterséges agyat dolgozott ki. A szovjet tudósok által az , amely meggyorsítja a Szovjet- utóbbi időben nyilvánosságra­­ Unióból kapott­­ tudományos hozott nagy tudományos ered­­®közlemények fordítását. A fel­­mények egyre fokozzák az év­­­ találónő szerint a gép mechr­­deklődést Amerikában a Szov­♦ nikus úton találja meg az jetunióból érkező tudományos porosz szavak angol megfelelő­ közlemények s ezzel egyidejű­­tjét és körülbelül négy óra fog az orosz—angol fordítógép­­alatt 30 000 szót fordít le. Ez iránt. NÉPAKARAT népi e-Ve­scraes bevezetése segít i is korrupció visszaszorításában A SZÖVOSZ IV. kongresszusának második napja­ ­i Szerdán tovább folytatta tá­ji nácskozását a SZÖVOSZ IV.­­ kongresszusa. A második na­­p­pon került sor Fehér Lajos­ának, az MSZMP Politikai Bi­­izottsá­g tagjának fe­szétalá­­­sára. Beszédének bevezető ré­­­­szében ismertette, hogy a­­Központi Bizottság véleménye aszerint három fő területen kell­­ tevékenykedniük a földműves­­-szövetkezeteknek. Ezek: a­­falu és város közötti árukap­­­csolatok megjavítása, a mező­­­­gazdasági termelés fellendí­­t­­ése és a falu szocialista átala­­l­kításának munkája. » Köztudomású — mondotta ’Fehér Lajos —, hogy ma és az­­ elkövetkezendő években a szo­cializmus építésének fő frontja , a falun lesz. Ezt a­­fő feladatot, s a falu szocialista átszervezé­­■ jének érdekeit kell előmozdí­­­taniuk minden tevékenységük­kel a földművesszövetkezet­­eknek is. Ezek után az előadó hossza­san beszélt a szerződéses ter­meltetési rendszer kiterjeszté­séről. Hangsúlyozta, hogy ez a módszer a munkásosztály, a város biztonságosabb ellátá­sának egyik feltétele. A to­vábbiakban azt tisztázta: mit kell érteni a földművesszö­vetkezeteknél érdekvédelem alatt. Beszélt Fehér elvtárs a korrupcióról és egyéb vissza­élésekről is. Hangsúlyozta, hogy a laza ellenőrzés tette lehetővé a visszaélések elsza­porodását. A korrupció üldö­zése, mint mondotta, azonban nemcsak és nem egyedül a büntetőszervek feladata. Az országgyűlés mostani üléssza­kán tárgyalja a népi ellenőr­zés bevezetéséről szóló tör­vényjavaslatot. Az volna a kí­­­vánatos, hogy a törvény meg­­­­hozatala után, arra támasz­kodva a földművesszövetke­zeti tagság is teljes mellel fel­vegye a harcot a korrupció visszaszorítására. A népi el­lenőrök munkájában különö­sen nagy segítséget tudnak majd adni a szövetkezeti asz­­szonyok. A kongresszus az esti órákig­­ folytatta munkáját, majd a­­ küldöttek az Állami Operaház­­ Erkel Színházában megtekin­­­­tették a földművesszövetke­­­­zeti kultúrcsoportok országos­­ seregszemléjét. Ma reggel is­­mét összeül a kongresszus. A „KIS" ÜGYEK Az utóbbi időben sokan fordultak szerkesztőségünk­höz, akik könnyebb munkát vállalnának. Felhívjuk a fi­gyelmüket a gobelin hímzés­re. A Gobelin Háziipari Szö­vetkezet (V., Alpári Gyula u. 10. sz.) évek óta működik, de eddig nem sokan ismerték. Jelenleg csak exportra dolgo­zik. Megtudtuk, hogy eddig háromezer asszonynak, leány­nak, gyermekét nevelő "édes­anyának ad kenyeret. A világ minden tájára szállítanak ké­­­­peket, táskákat. Újabban go­­­belin keresztöltésű szőnyege­­­­ket is készítenek. Havonta át­­­­lag ezer forintot visznek haza , a szövetkezetből az asszonyok.­­ Még sok szorgalmas kezet­­ tudnának munkával ellátni. A­­ kezdőket megtanítják a hím­­­­zésre. Budapesten kétheten­­­­ként indul tanfolyam, ahol­­ mindkét fajta hímzést megta­­­­nítják. Vidéken is szerveznek tanfolyamokat. Aki kedvet érez a gobelin hímzéshez, ta- I nulja meg ezt a művészi mun­­­■ kát. Van rá lehetőség — és­­ érdemes is. : — ISI — : A békéscsabai Kulích Gyula kö­z­zépiskolás fiúotthon egyik tanter­­e­pjében Kelemen Lajos, az írtézet ; egykori altisztje 25 évvel ezelőtt magról , mram­-fát féd­ett. Azóta évenként 40—55 narancs termett a kis fán. A fa tu­lajd­onosa most­­ beteges, nyugdíjba ment s sze­retné a fát gondos kezekre bizni. Szívesen eladná egy növénytani In­­tézetnek vagy magánembernek. A Dohány utca 80-as számú ház lakói fordultak szerkesz­tőségünkhöz. A házat március óta tatarozzák s közben a munkálatok során egymás után törték be a lakások ab­lakait. Most már itt a tél, s a gyermekes családok és a be­teges öregek a szimpla vagy törött ablakok mellett fagyos­kodnak. Kérik a Budapesti Városi Építőipari Vállalatot, hogy sürgősen javítsák ki a hibákat, viseljék szívükön a fagyoskodó emberek kérését. Szabó Istvánné huszonhatéves asszonyka. Életének nagy öröme, hogy van egy hároméves kislá­nya. Örömébe azonban súlyos gond vegyül: szeretett kislányá­val nem lehet együtt, mert nincs lakásuk. Férje elhagyta, s jelen­leg egyedül él. Legnagyobb bol­dogsága lenne, ha egy idős há­zaspárnál vagy egyedülálló néni­nél otthont találna kislányával együtt. Egy kis albérleti szoba is megoldás lenne. Megértő embere­ket keres s kéri, hoggy értesítsék munkahelyén. Gyógváry Értéke­sítő Vállalat, Majakovszkij u. 12. - isi -Nagyon öreg, nagyon beteg anyóka özv. Böhm Károlyné. November 29-én hagyta el hosszabb idő után a kórházat. A gyógyulás feletti örömét azonban hamar megrontotta valami: a néni ugyanis még aznap elveszítette kis kord­­bársony szatyorját összes ira­­­taival. Benne volt személyi igazolványán kívül a kórházi elbocsátó levél és teljes va-­­gyona: 140 forint. Kérjük a becsületes megtalálót, juttassa el a szatyrot III., Hévízi út 92. szám alá. Ügyeskezű asszonyok figyelmébe ! —Egy­ narancsfa gazdát keres — A szegényt özvegy fillérjei F­ényképnegatív pozitív látása Fényképészek, amatőrök sok­szor kíváncsiak volnának ne­­gatívjaik pozitív megjelenésé­re. Az új »Vertoskop« ne­vű készülékben egy foszfo­­reszkáló anyaggal bevont er­nyőre vetítik a negatívot ult­raibolya fénnyel. A fény kiol­tása után infravörös sugárzást vetítenek az ernyőre s ekkor m­egjelenik a pozitív kép. A készülékben 1000 wattos lámpa adja a fényt, két személy fi­gyelheti egyszerre a megjelenő pozitív képet. DOHÁNYOSOKNAK legszebb ajándék pipa szipka öngyújtó cigar­e­t­tat arca Megvásárolhatja a 1957. december 19 .

Next