Népakarat, 1958. január (3. évfolyam, 1–26. sz.)

1958-01-01 / 1. szám

Fock Jenő nyilatkozata n­ehéz megpróbáltatásokban, de sikerekben is gazdag esz­tendő maradt el mögöttünk. A dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztályunk újból bebizonyította, hogy a külső és belső ellenforradalmi erők rágalmai és tevé­kenysége ellenére is az MSZMP vezetésével képes — és csak­ egyedül ő képes — hazánkat, népünket a haladás, a béke és a nemzeti felemelkedés útjára vezetni. Ha visszapillantunk 1957 januárjára, vigasztalan kép tárul elénk: rombolások, áru- és nyersanyaghiány, gazdasági szer­vezetlenség és bizony elég sok politikailag megzavarodott ember. A magyar munkásosztály azonban, támaszkodva a nemzet­közi munkásosztályra, ezen belül a szocializmust építő orszá­gok dolgozóira — elsősorban a Szovjetunió népeinek segítsé­gére —, legyőzte az eléje táruló nehézségek jelentékeny részét. Megakadályozta az infláció fenyegető rémének kibontakozását, rendet, fegyelmet, normális életet teremtett. A magyar szakszervezeti mozgalom már sok vihart, meg­próbáltatást élt át. Az ellenforradalom megbontotta sorainkat, ’­A tiszta demokrácia­, a ‘’nemzeti kommunizmus« és egyéb, az ellenforradalom által terjesztett zagyvas­ággal szem­ben pártunk vezetésével felvet­tük a küzdelmet, és ma már nyugodtan elmondhatjuk, hogy munkásosztályunk felismerte a nemzetközi reakció és hazai bérencei által elindított tévesz­mék veszélyességét, melyek ki­bontakozása megsemmisíthette volna a magyar munkásosztály áldozatos küzdelme során eddig elért összes vívmányait. A magyar szakszervezetek a szabadság, a béke védelme, a dolgozó nép jólétének emelése, a proletárforradalom megszi­lárdítása érdekében minden erejükkel támogatták és támogat­ják a forradalmi munkás-paraszt kormányt, a Magyar Szo­cialista Munkáspártot. Szakszervezeteinknek erre a munkájára büszkék vagyunk és büszkék is lehetünk. 1957 a szakszervezeti mozgalom újbóli megerősödésének esztendeje volt. A dogmatikus és revizionista nézetek elleni harc közben nagy lépéseket tettünk előre az osztályharcos, marxizmus—leninizmus alapján álló szakszervezeti mozgalom továbbfejlesztése érdekében. Erősödött a szakszervezeti vezető­szervek és a tagság közötti kapcsolat, üzemi, területi és köz­ponti szeneink munkájában egyre döntőbb szerepet kapott a dolgozó tömegeket foglalkoztató kérdések vizsgálata, tárgya­lása, megoldása vagy megválaszolása. Sok ezer dolgozó pana­szát, baját orvosoltuk. Előbbre vittük a szocialista bérezés meg­valósítását, megvédtük a szocialista munkaverseny becsületét és megkezdtük a bürokrácia nélküli versenymozgalom kifej­lesztését. A forradalmi munkás-paraszt kormány a szakszer­vezetek javaslatára nagyon nehéz körülmények között általá­nos béremelést engedélyezett, aminek következtében a bérből és fizetésből élő dolgozók átlagkeresete 1089 forintról 1­120 forintra emelkedett. A forradalmi munkás-paraszt kormány és a Szaktanács elnöksége ebben az évben határozta el a szakszervezetek vezetésével működő, az üzemi demokrácia fejlődésének komoly állomását jelentő üzemi tanácsok felállí­tását. A felsoroltak természetesen csak kis részét jelentik annak a munkának, melyet 1957-ben végeztünk. Az elért eredménye­ket azoknak a szakszervezeti vezetőknek, szakszervezeti bizott­sági tagoknak, bizalmiaknak, aktivistáknak köszönhetjük, akik időt és fáradságot nem kímélve végezték és végzik munkáju­­kat dolgozó társaik körében. Ők azok, akik a legnagyobb tisz­teletet és megbecsülést érdemlik meg. Amikor azonban számot adunk eredményeinkről, nem hallgathatunk szakszervezeti mozgalmunk hiányosságairól Kém. ír­okról a hiányosságokról, amelyeknek leküzdése elsőrendű feladatunk kell hogy legyen az új esztendőben. Legfontosabb tennivalónk, hogy a szervezett munkásokban felébresszük és tudatosítsuk az uralkodó osztály kötelességeit, jogait. Jelenlegi Az erősödés esztendeje írta: SOMOGYI MIKLÓS helyzetünkben számos olyan munkás van, aki még nem új gazda szemével nézi az országot, az üzemet, a szocialista tulaj- t dont. Ez bizonyos mértékig természetes is, hiszen a szociális-­ más építésének hazánkban eltelt rövid időszaka alatt a mun­­­­kásosztályba nagy tömegekben kerültek és kerülnek be új embe­­­­rek a faluról, a fiatalság, a nők köréből és a volt uralkodóosztály­­ és azok kiszolgálói közül. A volt uralkodóosztály tagjai — a kapi­­­ talisták, földbirtokosok, csendőr-, rendőrtisztek és a többiek­­ —­ kényszerűségből lettek munkások; gondolkodásuk nagy­­ tömegükben soha nem változik munkás gondolkodássá. — A szakszervezetek a kommunizmus iskolái — állapította­­ meg nagy tanítómesterünk, Lenin. A magyar­ szakszervezeti­ mozgalom rendelkezik azokkal az eszközökkel, melyek segít-­ ségével ezt a nevelési feladatát az eddiginél sokkal jobban be­ tudja tölteni. Jogaink a bérrendszer kialakításánál, a termelési­ tanácskozások rendszere, a most létrejövő üzemi tanácsok, a­ társadalombiztosítási, munkavédelmi ügyek intézése, az üzemi­ kultúr- és sportélet megszervezése mind-mind olyan eszköz ési lehetőség, amelyek segítségével fokozhatjuk a munkások oszt­­tályöntudatának fejlődését, a­ közösségi tudat kialakítását, erősítését. Munkásosztályunk, dolgozó népünk nagy tömegeiben alap­jában sokkal jobb életviszo­nyok között él, mint a történe­lem során bármikor. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy nin­csenek egyes családokban, egyes dolgozó rétegeknél olyan jellegű problémák, amelyeken nem kellene segíteni. Gondo­lunk itt például az 1954 előtt nyugdíjba mentek elég nehéz anyagi helyzetére. Jó lenne ezeket a problémákat 1958-ban megoldani. De nyíltan meg kell mondani, hogy ezt állami esz­közökből ebben az évben nem tudjuk megtenni. Az ellenforradalom szennyes hullámai következtében megnövekedett az üzemi lopások, tolvajok száma. Sajnos meg kell állapítanunk, hogy szakszervezeti aktivistáink, bizalmiaink, de a régi öntudatos szervezeti munkások sem lépnek fel kellő eréllyel a tolvajokkal, selejtgyártókkal szemben. Ha a szakszer­vezeti mozgalom 97 ezer bizalmija a csoportját arra neveli, hogy a szocialista tulajdon nem lehet egyes emberek szabad prédája, és közösen fellép a lelkiismeretlen huligánokkal szemben, sokmilliós értéket tudnánk megmenteni a közösség számára. A munkásöntudat, a gazda tudatának kifejlesztése meg­követeli, hogy gazdasági vezetőink, az eddiginél sokkal jobban támaszkodjanak a munkások és a szakszervezetek vélemé­­nyére, segítségére. Az üzemi tanácsokon keresztül vonják be a­ dolgozókat a gazdasági vezetés gondjába, bajába. A gazda­sági vezetőktől meg kell követelni, hogy mielőtt valamely dolgozó ügyében döntenek, akár bérkérdésben vagy más, élet- és munkakörülményt érintő ügyben, kérjék ki a bizalmiak vé­leményét. Ilyen módon erősödve, a szakszervezetek teremtsék meg munkájuk társadalmi alapjait. A munkásosztály osztály­öntudatának fejlesztéséhez hozzátartozik a törvények és ren­deletek következetes betartására irányuló szakszervezeti munka. Szakszervezeti szerveinknek az új esztendőben fokoz­niuk kell munkájukat a törvények védelmében. Az új értékek forrása, amely az életszínvonal emelésének egyedüli feltétele, a műszakiak kezdeményező készsége, jó ve­zetése, a munkások jó munkája. 1958-ban a munka termelé­kenységének emelésével biztosítani kell a jelenlegi életszín­vonal fenntartását és meg kell kezdeni a további életszínvonal­emelés gazdasági alapjainak megteremtését. Sok munka, nagy feladatok állnak­ előttünk. Biztosak vagyunk abban, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével a szakszervezeti aktivisták százezreinek munkájával meg fogjuk oldani felada­tainkat. A magyar szakszervezetek minden tagjának és veze­tőjének ehhez a munkához az új esztendőben sok sikert, erőt és jó egészséget kívánunk. HALLÓ, RÁDIÓ BUDAPEST! Ha valaki belátogat a Ma­gyar Rádió épületébe, sokféle idegen szó üti meg a fülét. Kéziratokkal, magnetofonsza- l­ag-tekercsekkel, hangleme­zekkel jönnek-melyek a rádió rövidhullámú osztályának mun­katársai A rövidhullámú osztály nagy és­ sokágú munkát végez: mun­katársai rendszeres időközök­ben német, francia, angol, spa­nyol, olasz, finn, görög és török nyelven adnak műsort, ame­lyet aztán a lakihegyi nagy­adó sugároz az éterbe — így ad hírt a magyar nép munkájáról, a magyar valóságról a nagyvi­lágnak. Levelek Fokföldtől Kanadáig A rövidhullámú adásokról Simó Gyula, a rádió alelnöke tájékoztat: " A Magyar Rádió rövid­hulláma valósággal körbefutja a Földet. Ahogy hallgatóink­tól értesülünk, a világ legtá­volabbi pontjain is kitűnően fogják adásainkat. Nemrégiben az olasz csizma alsó szárából, Apukából adtak hírt különö­sen érdekes és megható szo­kásról. Olasz parasztok, akik egyébként ott is «a tyúkokkal fekszenek«, este a magyar rö­vidhullámra beállítva nyitva hagyják rádiójukat, hogy hangjára felébredjenek és meghallgassák. A rövidhullám postája na­ponta száz levélre tehető. De a■nemrésiben egyetlen napon csak Törökországból 74 levél futott be. A külföldi, más nem­zetiségű hallgatók legtöbbször egy-egy eseményre reagálnak. A szputnyikok idejében pél­dául szinte a műholdakhoz méltó gyorsasággal repítették a leveleket a Fokföldtől Kana­dáig a Magyar Rádió címére is. Volt, aki csak csodálatát fe­jezte ki, sokan teljes műszaki ismertetést kívántak a rádió­tól. Rengeteg világszerte a rádióamatőr-hallgató. Ezek egy idő után már jelentkeznek is rádióamatőr-igazolványért. A Magyar Rádió havonta mint­egy kétszáz ilyen igazolványt leüld szét szerte a világba. Valósággal külön család, a rádiópályázatok részvevőinek csoportja. Az utóbbi hónapok legérdekesebb levelét Spanyol­­országból kapták: »Itt a kör­nyéken forgatnak egy filmet, ’’Magyar rapszódia« lesz a cí­me — írja a spanyol hallgató —, biztos, hogy valami nagy disznóság, mert felvételeik alatt letakarják az utcaneve­ket, félig kész házakat, romo­kat fényképeznek.« Otthon hízót vágtunk — itt savanyú pofát Ugyancsak a rádió rövid­hullámú osztálya a gazdája a külföldön élő magyarok között világszerte hallgatott »Szülő­földem« műsornak. A külföldi magyaroktól érkező levelek mindegyikéből kicsendül a honvágy. A legkisebb hazai eseményre is reagálnak, és hogy milyen sebesen, arra ta­lán a legjobb bizonyíték, hogy Népakarat k­ezdeményezte Gyermekváros milyen gyorsan belopta magát a rövidhullám­­hallgatók szívébe. Sokan panaszkodnak a leve­lekben — főleg az ellenforra­dalom óta külföldre távozott magyarok — a kapitalista ál­lamokban dívó orvosi ellátás­ra. »Beküldtek Bázelben rönt­genre — írják Svájcból. — Négy nap múlva már jött a csekk, hogy fizessünk. Nem elég, hogy az ember beteg, nem keres, még fizessen is. A Krankenkasse nem fizeti, mert betegségem régebbi eredetű. Nevetnem kell a magunk nyo­morúságán. Mióta házasok va­gyunk, minden évben hízót vágtunk, itt csak — savanyú pofát.« A »Szülőföldem-»-hez érke­zett levelek zömében a haza­térés lehetőségeiről érdeklőd­nek. Különösen meghatóak a nagy ákom-hóhamos gyermek­­levelek. Íme egy a sok közül: „Gyere Bodri kutyám“ Svédországból érkezett: ’’Ki­lencen va­gyunk itten, a leg-­ öregebb én vagyok, 14 éves,­ a legfiatalabb 11 éves. A ten-­­gerparton vagyunk. A hajók­ messze járnak, csak néha lát-; juk, figyeljük, melyiken van; magyar zászló. Akkor lopnánk­ egy csónakot és eveznénk a­ hajóig, megkérnénk, hogy vi­­ gyenek haza. Már beszéltük,­ ha tudnánk, hogy merre van­ a Duna, akkor egy csónakkal­ hazamennén­k, de még azt sem­ tudjuk. Szépen kérjük Szer-; kesztő bácsit, üzenjen nekünk­ a rádión, mit csináljunk. Sze-; gény Bodri kutyánk már meg­ sem ismerne, pedig úgy szere-; tem Bodrit, és ő is engem.­ 25-én üzenje meg nekünk­ .Bodri­ jeligére, hogyan tud-; nánk hazamenni, és küldje azt­ a nótát, hogy :Gyere Bodri, kutyám...’ — apukám mindig ! ezt szokta danulni.« Mert a rövidhullám családi? üzenetközvetítő is, és nemcsak? a magyarok részére, így nem-J egyszer előfordul például, hogy a görög emigránsok Belgium? valamelyik bányájából üzen-J nek a Magyar Rádión kérész-? tül hozzátartozóik születésnap-1 .jára.­­ *­­ Amikor a rádió épületéből« távoztunk, a kapuban éppen J­enry idősebb asszony mondta az másiknak: | — Szív küldi-t adtam fel a£ fiamnak Ausztráliába. Buda-| pesti képeslapokat is kért, de­ azt nem küldök. Miért fájdít-­­sam még jobban a szivét... X A. O. * (Folytatás az 1. oldalról) tét stb. figyelembevételével. Elosztani csak azt tudjuk, amit megtermeltünk. Ezért tovább kell emelnünk a termelés színvonalát, a nem­zeti jövedelmet. Mindenki megértheti, hogy külföldi köl­csönökből tartósan nem emel­hetjük az életszínvonalat. Eh­hez elsősorban az kell, hogy mielőbb a magunk lábára áll­junk. Néhány év alatt ezt el is érhetjük a dolgozók erő­feszítésének segítségével. — A dolgozók eredményes munkája nem utolsósorban az anyagellátástól függ. Biz­tosítottnak tekinthető-e az energia- és a nyersanyagel­látás 1958-ra? — Az energiaellátás biztosí­tottnak tekinthető. Számítunk arra is, hogy bányászaink túl­teljesítik a széntermelés ter­vét. Ez az energiaellátásban nagyobb biztonságot adhat, esetleg lehetővé teheti más iparágaik, pl. az építőanyagipar tervének túlteljesítését. Általá­ban kielégítő lesz a nyersanyag­­ellátás is. A legfontosabb anya­gokból elegendő átmenő kész­lettel rendelkezünk. De nem számolhatunk oly zavartalan nyersanyagellátással, mint 1957-ben. Több fontos nyers­­anyag még nincs teljes egészé­ben biztosítva. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy az anyagok felhasználásában im­­port­­takarékosság érvényesül­jön.­­ Meg kell mondani, hogy ezen a téren még egyáltalán nincs rendben a helyzet. Anyagnormáink nincsenek vagy elavultak. A technológiai előírások nem veszik számí­tásba a nehéz anyaghelyzetet, az üzemekben nem ellenőrzik megfelelően az anyagfelhasz­nálást. Sürgős és fontos fel­adatunk, hogy gyorsan változ­tassunk ezen a tarthatatlan állapoton. Nyersanyagaink jó része importanyag és ezért külkereskedelmi helyzetünk­ből is az következik, hogy ra­dikális intézkedésekkel bizto­sítsuk a legszigorúbb anyagta­karékosságot. Üzemi dolgo­zóinktól, műszaki értelmisé­günktől nagy erőfeszítéseket várunk anyagellátásunk meg­javítása érdekében. Gazdasági vezetőink elé pedig azt a kö­vetelményt állítjuk, hogy a rendelkezésre bocsátott anya­got a népgazdaság számára legcélszerűbben használják fel, szigorítsák meg az anyagfel­használás ellenőrzését és az anyagtakarékosságot egyik leg­fontosabb feladatuknak te­kintsék. Az üzemi tanácsok működéséről — Miben látja Fock elv­társ az üzemi tanácsok mű­ködésének gazdasági jelen­tőségét? — Tapasztalat alapján mond­hatom, hogy a dolgozók több­sége helyesli az üzemi taná­csok létrehozását. Sok helyen azonban még nem egészen ér­tik meg az üzemi tanácsok je­lentőségét. Ennek oka a mun­kástanácsokból való kiábrán­dulás mellett az is, hogy még nem magyaráztuk meg a dol­gozóknak az üzemi tanácsok felállításának elvi jelentőségét. Meg kell itt jegyeznem, hogy az ellenséges erők már vilá­gosan látják az üzemi taná­csok fontosságát és ezért már most támadnak ellene.­­ Az üzemi tanácsok létre­hozása jelentős lépés az üzemi demokrácia kifejlesztése út­ján. A jól dolgozó üzemi ta­nács nagy segítséget nyújthat a népgazdaság problémáinak­ megoldásához, a helyi felada­tok végrehajtásához. Kollektív munkával számos tartalék tár­ható fel az üzemekben. Az­­ üzemi tanács elősegítheti a dolgozók alkotó kezdeménye­zéseinek kibontakozását is- Nagy szerepe van az üzemi ta­nácsnak a munkafegyelem megszilárdításában, a társa­dalmi tulajdon megvédésében. Ha csupán a fent említett né­hány tényezőt vesszük figye­lembe, akkor is láthatjuk, hogy az üzemi tanács helyes műkö­dése népgazdasági szempontból nagyon jelentős. De rendkí­vül fontos az üzemi tanácsok jó munkája a dolgozók közvetlen érdekeltsége szempontjából is, hiszen nem­ kis mértékben raj­tuk múlik a vállalat nyeresége, tehát a dolgozók nyereség­részesedése.­­ Még egy utolsó kérdést azzal kapcsolatban, hogy a befejezetlen beruházások erősen emelkedtek 1957-ben. ► Hogyan állítjuk meg ezt az­­ egészségtelen folyamatot? ► — Nézzük csak meg köze­lebbről, milyen okok idézték ► elő, hogy 1957 első három ne­­gyedében növekedett a befe­► jezetlen beruházások állomá­nnyá. Beruházó szerveink (mi­­­­nisztéri­um­ők, főhatóságok,­­ üzemek) nem értették meg a­­ kérdés fontosságát. Ellen­­­tőrzésre és intézkedésre hív­i­vatott szerveink (Országos­­ Tervhivatal, Beruházási Bank)­­nem voltak felkészülve a be­­­ru­házások szigorú ellenőrzé­­­sére,­­későn ismerték f­el a hi­­­bát. Objektív okok te közre­­­ játszottak: pl. a korábbi évek­énél nagyobb arányú lakás­­t építés évközben növelte a be­­­­ruházások állományát, de az ► év végére, a lakások elkészü­► résével csökkent a befejezet­­t­­en állomány. Sok esetben a ► rendelkezésre álló kevés be­ruházási összeg nem adott mó­dot a beruházás különben in­dokolt befejezésére.­­ Bár nem sikerült kellően megvalósítani a beruházások koncentrálására vonatkozó el­gondolásokat, az év végére — a harmadik negyedévhez ké­pest — csökkent a befeje­zetlen beruházások állomá­nya. Ennek ellenére semmi­képpen sem kedvező a kiala­kult helyzet. Gazdasági veze­tőink nem tartották megfele­lően szem előtt a beruházások koncentrálására vonatkozó uta­sításokat és nemegyszer — a 1. állami fegyelmet megszegve — a helyi érdekeket a nép­gazdaság érdekei elé helyez­ték. Az illetékes állami szer­vek már megbízást kaptak arra, hogy radikális rendsza­bályokat dolgozzanak ki és javaslatokat terjesszenek a kormány elé annak érdekei­ben, hogy a beruházások kon­centrálása végre megvalósul­jon. Meggyőződésünk, hogy a gazdasági vezetők 1958-ban job­­ban megértik és átérzik a népgazdaság érdekeit. Így si­kerül majd fordulatot elér­nünk a beruházások terén. ládáin) A magyar kormány határozata a földrengés által sújtott mongol lakosság megsegítésére A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány a Mon­gol Népköztársaságban pusztí­tott földrengés következtében kárt szenvedett lakosság meg­segítésére 100 000 forint értékű­­ gyógyszert, orvosi műszert és­ állategészségügyi felszerelést« adományozott. ? Magyar—albán árucsereforgalmi és fizetési megállapodás Baráti légkörben megtartott tárgyalások után december 31-én aláírták a Magyar Nép­­köztársaság és az Albán Nép­­köztársaság 1958. évi árucsere­­forgalmi és fizetési megálla­podását. Az aláírt jegyzőkönyv értel­mében 1958-ban a múlt évhez viszonyítva mind exportban, mind importban 40 százalék­kal növekszik a két ország kö­­ánicsereforgallom. Ma­­gyarország különböző komplett gyárberendezéseket, elektro­mos cikkeket, kábeleket és hu­zalokat, mezőgazdasági gépe­ket, gyógyszereket, kötél- és zsinegárut és különféle fo­gyasztási cikkeket szállít Albá­niának. Albánia krómércet, szenet, nyersolajat, bitument, különbö­ző bőröket, déligyümölcsöt szállít Magyarországnak. A katolikus püspöki kar újévi szózata A magyar katolikus püspöki kar újévi szózattal fordult hí­veihez. Hangoztatja a kato­­lkus püspökök szózata: bízunk az isteni gondviselésben és bí­­zujik a népek béke vágyában, mely mind erősebben és álta­lánosabban nyilvánul meg vi­lágszerte, szervezett mozgal­makban, spontán tüntetések­ben és a népek vezetőinek fel­hívásaiban. Elkészü­lt a nyolccsatornás elektromos agyvizsgáló • A Budapesti Orvosi Műszer­­­­gyár nemrégiben adta át az felső hazai gyártmányú négy­­­­csatornás elektromos agyvizs­­­gálót, amely sikerrel működik­­az Országos Idegsebészeti Tu­dományos Intézet élettani osz­­­­tályán. Most ezt a készüléket , továbbfejlesztve elkészült a­­­nyolccsatornás elektroenkefbio­gráf. Ez már vetekszik a kül­földön előállított hasonló agy­­vizsgálókkal. Az új berende­zés korszerűbb, nagyobb és sokkal »többet tud« kisebb tár­sánál, pontosabb felvilágosí­tást ad az agy különféle meg­betegedéseiről. Az elektroen­­kefalográf mintapéldányát a szakértőkből álló bizottság el­fogadta , így jövőre megkez­dődhetik a gyártása. NÉPAKARAT 1958. január 1

Next