Népakarat, 1958. január (3. évfolyam, 1–26. sz.)
1958-01-01 / 1. szám
Fock Jenő nyilatkozata nehéz megpróbáltatásokban, de sikerekben is gazdag esztendő maradt el mögöttünk. A dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztályunk újból bebizonyította, hogy a külső és belső ellenforradalmi erők rágalmai és tevékenysége ellenére is az MSZMP vezetésével képes — és csak egyedül ő képes — hazánkat, népünket a haladás, a béke és a nemzeti felemelkedés útjára vezetni. Ha visszapillantunk 1957 januárjára, vigasztalan kép tárul elénk: rombolások, áru- és nyersanyaghiány, gazdasági szervezetlenség és bizony elég sok politikailag megzavarodott ember. A magyar munkásosztály azonban, támaszkodva a nemzetközi munkásosztályra, ezen belül a szocializmust építő országok dolgozóira — elsősorban a Szovjetunió népeinek segítségére —, legyőzte az eléje táruló nehézségek jelentékeny részét. Megakadályozta az infláció fenyegető rémének kibontakozását, rendet, fegyelmet, normális életet teremtett. A magyar szakszervezeti mozgalom már sok vihart, megpróbáltatást élt át. Az ellenforradalom megbontotta sorainkat, ’A tiszta demokrácia, a ‘’nemzeti kommunizmus« és egyéb, az ellenforradalom által terjesztett zagyvasággal szemben pártunk vezetésével felvettük a küzdelmet, és ma már nyugodtan elmondhatjuk, hogy munkásosztályunk felismerte a nemzetközi reakció és hazai bérencei által elindított téveszmék veszélyességét, melyek kibontakozása megsemmisíthette volna a magyar munkásosztály áldozatos küzdelme során eddig elért összes vívmányait. A magyar szakszervezetek a szabadság, a béke védelme, a dolgozó nép jólétének emelése, a proletárforradalom megszilárdítása érdekében minden erejükkel támogatták és támogatják a forradalmi munkás-paraszt kormányt, a Magyar Szocialista Munkáspártot. Szakszervezeteinknek erre a munkájára büszkék vagyunk és büszkék is lehetünk. 1957 a szakszervezeti mozgalom újbóli megerősödésének esztendeje volt. A dogmatikus és revizionista nézetek elleni harc közben nagy lépéseket tettünk előre az osztályharcos, marxizmus—leninizmus alapján álló szakszervezeti mozgalom továbbfejlesztése érdekében. Erősödött a szakszervezeti vezetőszervek és a tagság közötti kapcsolat, üzemi, területi és központi szeneink munkájában egyre döntőbb szerepet kapott a dolgozó tömegeket foglalkoztató kérdések vizsgálata, tárgyalása, megoldása vagy megválaszolása. Sok ezer dolgozó panaszát, baját orvosoltuk. Előbbre vittük a szocialista bérezés megvalósítását, megvédtük a szocialista munkaverseny becsületét és megkezdtük a bürokrácia nélküli versenymozgalom kifejlesztését. A forradalmi munkás-paraszt kormány a szakszervezetek javaslatára nagyon nehéz körülmények között általános béremelést engedélyezett, aminek következtében a bérből és fizetésből élő dolgozók átlagkeresete 1089 forintról 1120 forintra emelkedett. A forradalmi munkás-paraszt kormány és a Szaktanács elnöksége ebben az évben határozta el a szakszervezetek vezetésével működő, az üzemi demokrácia fejlődésének komoly állomását jelentő üzemi tanácsok felállítását. A felsoroltak természetesen csak kis részét jelentik annak a munkának, melyet 1957-ben végeztünk. Az elért eredményeket azoknak a szakszervezeti vezetőknek, szakszervezeti bizottsági tagoknak, bizalmiaknak, aktivistáknak köszönhetjük, akik időt és fáradságot nem kímélve végezték és végzik munkájukat dolgozó társaik körében. Ők azok, akik a legnagyobb tiszteletet és megbecsülést érdemlik meg. Amikor azonban számot adunk eredményeinkről, nem hallgathatunk szakszervezeti mozgalmunk hiányosságairól Kém. írokról a hiányosságokról, amelyeknek leküzdése elsőrendű feladatunk kell hogy legyen az új esztendőben. Legfontosabb tennivalónk, hogy a szervezett munkásokban felébresszük és tudatosítsuk az uralkodó osztály kötelességeit, jogait. Jelenlegi Az erősödés esztendeje írta: SOMOGYI MIKLÓS helyzetünkben számos olyan munkás van, aki még nem új gazda szemével nézi az országot, az üzemet, a szocialista tulaj- t dont. Ez bizonyos mértékig természetes is, hiszen a szociális- más építésének hazánkban eltelt rövid időszaka alatt a munkásosztályba nagy tömegekben kerültek és kerülnek be új emberek a faluról, a fiatalság, a nők köréből és a volt uralkodóosztály és azok kiszolgálói közül. A volt uralkodóosztály tagjai — a kapi talisták, földbirtokosok, csendőr-, rendőrtisztek és a többiek — kényszerűségből lettek munkások; gondolkodásuk nagy tömegükben soha nem változik munkás gondolkodássá. — A szakszervezetek a kommunizmus iskolái — állapította meg nagy tanítómesterünk, Lenin. A magyar szakszervezeti mozgalom rendelkezik azokkal az eszközökkel, melyek segít- ségével ezt a nevelési feladatát az eddiginél sokkal jobban be tudja tölteni. Jogaink a bérrendszer kialakításánál, a termelési tanácskozások rendszere, a most létrejövő üzemi tanácsok, a társadalombiztosítási, munkavédelmi ügyek intézése, az üzemi kultúr- és sportélet megszervezése mind-mind olyan eszköz ési lehetőség, amelyek segítségével fokozhatjuk a munkások oszttályöntudatának fejlődését, a közösségi tudat kialakítását, erősítését. Munkásosztályunk, dolgozó népünk nagy tömegeiben alapjában sokkal jobb életviszonyok között él, mint a történelem során bármikor. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek egyes családokban, egyes dolgozó rétegeknél olyan jellegű problémák, amelyeken nem kellene segíteni. Gondolunk itt például az 1954 előtt nyugdíjba mentek elég nehéz anyagi helyzetére. Jó lenne ezeket a problémákat 1958-ban megoldani. De nyíltan meg kell mondani, hogy ezt állami eszközökből ebben az évben nem tudjuk megtenni. Az ellenforradalom szennyes hullámai következtében megnövekedett az üzemi lopások, tolvajok száma. Sajnos meg kell állapítanunk, hogy szakszervezeti aktivistáink, bizalmiaink, de a régi öntudatos szervezeti munkások sem lépnek fel kellő eréllyel a tolvajokkal, selejtgyártókkal szemben. Ha a szakszervezeti mozgalom 97 ezer bizalmija a csoportját arra neveli, hogy a szocialista tulajdon nem lehet egyes emberek szabad prédája, és közösen fellép a lelkiismeretlen huligánokkal szemben, sokmilliós értéket tudnánk megmenteni a közösség számára. A munkásöntudat, a gazda tudatának kifejlesztése megköveteli, hogy gazdasági vezetőink, az eddiginél sokkal jobban támaszkodjanak a munkások és a szakszervezetek véleményére, segítségére. Az üzemi tanácsokon keresztül vonják be a dolgozókat a gazdasági vezetés gondjába, bajába. A gazdasági vezetőktől meg kell követelni, hogy mielőtt valamely dolgozó ügyében döntenek, akár bérkérdésben vagy más, élet- és munkakörülményt érintő ügyben, kérjék ki a bizalmiak véleményét. Ilyen módon erősödve, a szakszervezetek teremtsék meg munkájuk társadalmi alapjait. A munkásosztály osztályöntudatának fejlesztéséhez hozzátartozik a törvények és rendeletek következetes betartására irányuló szakszervezeti munka. Szakszervezeti szerveinknek az új esztendőben fokozniuk kell munkájukat a törvények védelmében. Az új értékek forrása, amely az életszínvonal emelésének egyedüli feltétele, a műszakiak kezdeményező készsége, jó vezetése, a munkások jó munkája. 1958-ban a munka termelékenységének emelésével biztosítani kell a jelenlegi életszínvonal fenntartását és meg kell kezdeni a további életszínvonalemelés gazdasági alapjainak megteremtését. Sok munka, nagy feladatok állnak előttünk. Biztosak vagyunk abban, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével a szakszervezeti aktivisták százezreinek munkájával meg fogjuk oldani feladatainkat. A magyar szakszervezetek minden tagjának és vezetőjének ehhez a munkához az új esztendőben sok sikert, erőt és jó egészséget kívánunk. HALLÓ, RÁDIÓ BUDAPEST! Ha valaki belátogat a Magyar Rádió épületébe, sokféle idegen szó üti meg a fülét. Kéziratokkal, magnetofonsza- lag-tekercsekkel, hanglemezekkel jönnek-melyek a rádió rövidhullámú osztályának munkatársai A rövidhullámú osztály nagy és sokágú munkát végez: munkatársai rendszeres időközökben német, francia, angol, spanyol, olasz, finn, görög és török nyelven adnak műsort, amelyet aztán a lakihegyi nagyadó sugároz az éterbe — így ad hírt a magyar nép munkájáról, a magyar valóságról a nagyvilágnak. Levelek Fokföldtől Kanadáig A rövidhullámú adásokról Simó Gyula, a rádió alelnöke tájékoztat: " A Magyar Rádió rövidhulláma valósággal körbefutja a Földet. Ahogy hallgatóinktól értesülünk, a világ legtávolabbi pontjain is kitűnően fogják adásainkat. Nemrégiben az olasz csizma alsó szárából, Apukából adtak hírt különösen érdekes és megható szokásról. Olasz parasztok, akik egyébként ott is «a tyúkokkal fekszenek«, este a magyar rövidhullámra beállítva nyitva hagyják rádiójukat, hogy hangjára felébredjenek és meghallgassák. A rövidhullám postája naponta száz levélre tehető. De a■nemrésiben egyetlen napon csak Törökországból 74 levél futott be. A külföldi, más nemzetiségű hallgatók legtöbbször egy-egy eseményre reagálnak. A szputnyikok idejében például szinte a műholdakhoz méltó gyorsasággal repítették a leveleket a Fokföldtől Kanadáig a Magyar Rádió címére is. Volt, aki csak csodálatát fejezte ki, sokan teljes műszaki ismertetést kívántak a rádiótól. Rengeteg világszerte a rádióamatőr-hallgató. Ezek egy idő után már jelentkeznek is rádióamatőr-igazolványért. A Magyar Rádió havonta mintegy kétszáz ilyen igazolványt leüld szét szerte a világba. Valósággal külön család, a rádiópályázatok részvevőinek csoportja. Az utóbbi hónapok legérdekesebb levelét Spanyolországból kapták: »Itt a környéken forgatnak egy filmet, ’’Magyar rapszódia« lesz a címe — írja a spanyol hallgató —, biztos, hogy valami nagy disznóság, mert felvételeik alatt letakarják az utcaneveket, félig kész házakat, romokat fényképeznek.« Otthon hízót vágtunk — itt savanyú pofát Ugyancsak a rádió rövidhullámú osztálya a gazdája a külföldön élő magyarok között világszerte hallgatott »Szülőföldem« műsornak. A külföldi magyaroktól érkező levelek mindegyikéből kicsendül a honvágy. A legkisebb hazai eseményre is reagálnak, és hogy milyen sebesen, arra talán a legjobb bizonyíték, hogy Népakarat kezdeményezte Gyermekváros milyen gyorsan belopta magát a rövidhullámhallgatók szívébe. Sokan panaszkodnak a levelekben — főleg az ellenforradalom óta külföldre távozott magyarok — a kapitalista államokban dívó orvosi ellátásra. »Beküldtek Bázelben röntgenre — írják Svájcból. — Négy nap múlva már jött a csekk, hogy fizessünk. Nem elég, hogy az ember beteg, nem keres, még fizessen is. A Krankenkasse nem fizeti, mert betegségem régebbi eredetű. Nevetnem kell a magunk nyomorúságán. Mióta házasok vagyunk, minden évben hízót vágtunk, itt csak — savanyú pofát.« A »Szülőföldem-»-hez érkezett levelek zömében a hazatérés lehetőségeiről érdeklődnek. Különösen meghatóak a nagy ákom-hóhamos gyermeklevelek. Íme egy a sok közül: „Gyere Bodri kutyám“ Svédországból érkezett: ’’Kilencen vagyunk itten, a leg- öregebb én vagyok, 14 éves, a legfiatalabb 11 éves. A ten-gerparton vagyunk. A hajók messze járnak, csak néha lát-; juk, figyeljük, melyiken van; magyar zászló. Akkor lopnánk egy csónakot és eveznénk a hajóig, megkérnénk, hogy vi gyenek haza. Már beszéltük, ha tudnánk, hogy merre van a Duna, akkor egy csónakkal hazamennénk, de még azt sem tudjuk. Szépen kérjük Szer-; kesztő bácsit, üzenjen nekünk a rádión, mit csináljunk. Sze-; gény Bodri kutyánk már meg sem ismerne, pedig úgy szere-; tem Bodrit, és ő is engem. 25-én üzenje meg nekünk .Bodri jeligére, hogyan tud-; nánk hazamenni, és küldje azt a nótát, hogy :Gyere Bodri, kutyám...’ — apukám mindig ! ezt szokta danulni.« Mert a rövidhullám családi? üzenetközvetítő is, és nemcsak? a magyarok részére, így nem-J egyszer előfordul például, hogy a görög emigránsok Belgium? valamelyik bányájából üzen-J nek a Magyar Rádión kérész-? tül hozzátartozóik születésnap-1 .jára. * Amikor a rádió épületéből« távoztunk, a kapuban éppen Jenry idősebb asszony mondta az másiknak: | — Szív küldi-t adtam fel a£ fiamnak Ausztráliába. Buda-| pesti képeslapokat is kért, de azt nem küldök. Miért fájdít-sam még jobban a szivét... X A. O. * (Folytatás az 1. oldalról) tét stb. figyelembevételével. Elosztani csak azt tudjuk, amit megtermeltünk. Ezért tovább kell emelnünk a termelés színvonalát, a nemzeti jövedelmet. Mindenki megértheti, hogy külföldi kölcsönökből tartósan nem emelhetjük az életszínvonalat. Ehhez elsősorban az kell, hogy mielőbb a magunk lábára álljunk. Néhány év alatt ezt el is érhetjük a dolgozók erőfeszítésének segítségével. — A dolgozók eredményes munkája nem utolsósorban az anyagellátástól függ. Biztosítottnak tekinthető-e az energia- és a nyersanyagellátás 1958-ra? — Az energiaellátás biztosítottnak tekinthető. Számítunk arra is, hogy bányászaink túlteljesítik a széntermelés tervét. Ez az energiaellátásban nagyobb biztonságot adhat, esetleg lehetővé teheti más iparágaik, pl. az építőanyagipar tervének túlteljesítését. Általában kielégítő lesz a nyersanyagellátás is. A legfontosabb anyagokból elegendő átmenő készlettel rendelkezünk. De nem számolhatunk oly zavartalan nyersanyagellátással, mint 1957-ben. Több fontos nyersanyag még nincs teljes egészében biztosítva. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy az anyagok felhasználásában importtakarékosság érvényesüljön. Meg kell mondani, hogy ezen a téren még egyáltalán nincs rendben a helyzet. Anyagnormáink nincsenek vagy elavultak. A technológiai előírások nem veszik számításba a nehéz anyaghelyzetet, az üzemekben nem ellenőrzik megfelelően az anyagfelhasználást. Sürgős és fontos feladatunk, hogy gyorsan változtassunk ezen a tarthatatlan állapoton. Nyersanyagaink jó része importanyag és ezért külkereskedelmi helyzetünkből is az következik, hogy radikális intézkedésekkel biztosítsuk a legszigorúbb anyagtakarékosságot. Üzemi dolgozóinktól, műszaki értelmiségünktől nagy erőfeszítéseket várunk anyagellátásunk megjavítása érdekében. Gazdasági vezetőink elé pedig azt a követelményt állítjuk, hogy a rendelkezésre bocsátott anyagot a népgazdaság számára legcélszerűbben használják fel, szigorítsák meg az anyagfelhasználás ellenőrzését és az anyagtakarékosságot egyik legfontosabb feladatuknak tekintsék. Az üzemi tanácsok működéséről — Miben látja Fock elvtárs az üzemi tanácsok működésének gazdasági jelentőségét? — Tapasztalat alapján mondhatom, hogy a dolgozók többsége helyesli az üzemi tanácsok létrehozását. Sok helyen azonban még nem egészen értik meg az üzemi tanácsok jelentőségét. Ennek oka a munkástanácsokból való kiábrándulás mellett az is, hogy még nem magyaráztuk meg a dolgozóknak az üzemi tanácsok felállításának elvi jelentőségét. Meg kell itt jegyeznem, hogy az ellenséges erők már világosan látják az üzemi tanácsok fontosságát és ezért már most támadnak ellene. Az üzemi tanácsok létrehozása jelentős lépés az üzemi demokrácia kifejlesztése útján. A jól dolgozó üzemi tanács nagy segítséget nyújthat a népgazdaság problémáinak megoldásához, a helyi feladatok végrehajtásához. Kollektív munkával számos tartalék tárható fel az üzemekben. Az üzemi tanács elősegítheti a dolgozók alkotó kezdeményezéseinek kibontakozását is- Nagy szerepe van az üzemi tanácsnak a munkafegyelem megszilárdításában, a társadalmi tulajdon megvédésében. Ha csupán a fent említett néhány tényezőt vesszük figyelembe, akkor is láthatjuk, hogy az üzemi tanács helyes működése népgazdasági szempontból nagyon jelentős. De rendkívül fontos az üzemi tanácsok jó munkája a dolgozók közvetlen érdekeltsége szempontjából is, hiszen nem kis mértékben rajtuk múlik a vállalat nyeresége, tehát a dolgozók nyereségrészesedése. Még egy utolsó kérdést azzal kapcsolatban, hogy a befejezetlen beruházások erősen emelkedtek 1957-ben. ► Hogyan állítjuk meg ezt az egészségtelen folyamatot? ► — Nézzük csak meg közelebbről, milyen okok idézték ► elő, hogy 1957 első három negyedében növekedett a befe► jezetlen beruházások állománnyá. Beruházó szerveink (minisztériumők, főhatóságok, üzemek) nem értették meg a kérdés fontosságát. Ellentőrzésre és intézkedésre hívivatott szerveink (Országos Tervhivatal, Beruházási Bank)nem voltak felkészülve a beruházások szigorú ellenőrzésére,későn ismerték fel a hibát. Objektív okok te közre játszottak: pl. a korábbi évekénél nagyobb arányú lakást építés évközben növelte a beruházások állományát, de az ► év végére, a lakások elkészü► résével csökkent a befejezetten állomány. Sok esetben a ► rendelkezésre álló kevés beruházási összeg nem adott módot a beruházás különben indokolt befejezésére. Bár nem sikerült kellően megvalósítani a beruházások koncentrálására vonatkozó elgondolásokat, az év végére — a harmadik negyedévhez képest — csökkent a befejezetlen beruházások állománya. Ennek ellenére semmiképpen sem kedvező a kialakult helyzet. Gazdasági vezetőink nem tartották megfelelően szem előtt a beruházások koncentrálására vonatkozó utasításokat és nemegyszer — a 1. állami fegyelmet megszegve — a helyi érdekeket a népgazdaság érdekei elé helyezték. Az illetékes állami szervek már megbízást kaptak arra, hogy radikális rendszabályokat dolgozzanak ki és javaslatokat terjesszenek a kormány elé annak érdekeiben, hogy a beruházások koncentrálása végre megvalósuljon. Meggyőződésünk, hogy a gazdasági vezetők 1958-ban jobban megértik és átérzik a népgazdaság érdekeit. Így sikerül majd fordulatot elérnünk a beruházások terén. ládáin) A magyar kormány határozata a földrengés által sújtott mongol lakosság megsegítésére A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány a Mongol Népköztársaságban pusztított földrengés következtében kárt szenvedett lakosság megsegítésére 100 000 forint értékű gyógyszert, orvosi műszert és állategészségügyi felszerelést« adományozott. ? Magyar—albán árucsereforgalmi és fizetési megállapodás Baráti légkörben megtartott tárgyalások után december 31-én aláírták a Magyar Népköztársaság és az Albán Népköztársaság 1958. évi árucsereforgalmi és fizetési megállapodását. Az aláírt jegyzőkönyv értelmében 1958-ban a múlt évhez viszonyítva mind exportban, mind importban 40 százalékkal növekszik a két ország köánicsereforgallom. Magyarország különböző komplett gyárberendezéseket, elektromos cikkeket, kábeleket és huzalokat, mezőgazdasági gépeket, gyógyszereket, kötél- és zsinegárut és különféle fogyasztási cikkeket szállít Albániának. Albánia krómércet, szenet, nyersolajat, bitument, különböző bőröket, déligyümölcsöt szállít Magyarországnak. A katolikus püspöki kar újévi szózata A magyar katolikus püspöki kar újévi szózattal fordult híveihez. Hangoztatja a katolkus püspökök szózata: bízunk az isteni gondviselésben és bízujik a népek béke vágyában, mely mind erősebben és általánosabban nyilvánul meg világszerte, szervezett mozgalmakban, spontán tüntetésekben és a népek vezetőinek felhívásaiban. Elkészült a nyolccsatornás elektromos agyvizsgáló • A Budapesti Orvosi Műszergyár nemrégiben adta át az felső hazai gyártmányú négycsatornás elektromos agyvizsgálót, amely sikerrel működikaz Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet élettani osztályán. Most ezt a készüléket , továbbfejlesztve elkészült anyolccsatornás elektroenkefbiográf. Ez már vetekszik a külföldön előállított hasonló agyvizsgálókkal. Az új berendezés korszerűbb, nagyobb és sokkal »többet tud« kisebb társánál, pontosabb felvilágosítást ad az agy különféle megbetegedéseiről. Az elektroenkefalográf mintapéldányát a szakértőkből álló bizottság elfogadta , így jövőre megkezdődhetik a gyártása. NÉPAKARAT 1958. január 1