Népszava, 1958. február (86. évfolyam, 27–50. sz.)

1958-02-21 / 44. szám

Tizenhárom új bányát nyitnak és közművesítik a bányászlakásokat Az 1958. évi termelési feladatokról, a takarékosságról, a társadalmi tulajdon védelméről, a gazdaságos termelésről tárgyalt a kommunista bányász-aktíva Az MSZMP Központi Bi­zottságának ipari és közleke­dési osztálya csütörtökön or­szágos kommunista bányász­aktívát rendezett a Nehézipari Minisztériumban. A tanácsko­záson megjelent Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Varga György, a Szaktanács titkára, Blaha Béla, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Lé­váról Ferenc, a nehézipari mi­niszter első helyettese. Ott vol­tak a bányák párt-, szakszer­vezeti, gazdasági és műszaki vezetői, bányászai, a megyei, járási és a vidéki­­pártbizott­ságok titkárai. Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának ipari és közlekedési osz­tálya vezetője megnyitó beszé­de után Haracska Imre nehéz­ipari miniszterhelyettes szá­molt be a múlt évi eredmé­nyekről, hiányosságokról és az 1958. évi feladatokról. — Fontos feladat ebben az évben e szén minőségének ja­vítása, fűtőértékének növelése — mondotta a miniszterhelyet­tes. — A jelenlegi meddő­arányt az elkövetkezendő évek­ben 30—40 százalékkal kell csökkenteni. Növelni kell a produktív létszámot, az impro­duktívat pedig leépíteni. — Sok az olyan heverő gép a bányákban, amely nem áll a termelés szolgálatában — mondotta, s felhívta a kommu­nista vezetőket, teljes erővel (Folytatás a 2. oldalon) T­öbb mint ezer kiállító az idei Budapesti Ipari Vásáron A csupasz fáktól övezett Vá­rosliget területén egy idő óta mozgalmas az élet: itt építik a május 23 és június 2 között tartandó Budapesti Ipari Vá­sár új csarnokait, amelyek ré­vén idén 40 százalékkal bőví­tik a vásár területét. Hogyan képviseli majd a vásár a ma­gyar ipar témákéit, hányan je­lentették be részvételüket, er­ről érdeklődtünk a vásár igaz­gatójától. — Belföldről több mint ezer résztvevő jelentkezett. A Kohó- és Gépipari Minisztérium ipar-­ ágai, így a híradástechnika,­ a műszer-, a járműipar, a szer-; számgépgyártás, a tömegcikk-­ ipar sok korszerű újdonságé­­­val reprezentatív módon vesz­ részt a bemutatón. Ugyanezt­ mondhatjuk el az építőiparról,­ amely idén első ízben »jelenik­ meg« a vásáron: 50 vállalata; a lakásépítés tudományával is-­­merteti meg a látogatókat. A­ vásár megnyitásának napjára, a fővárosi tanács építési osztá-l lyának segítségével három la-J kast építenek fel a vásár terü-­ letén. Az egyik az állami lakó-J házak, a másik az OTP-építtce-J­zések, a harmadik pedig a sa­­­­át erőből készülő házak laká-­­sainak egy-egy típusát mu-­­tatja be. A látogatók a lakások i­kat nemcsak szemügyre vehe-j tik, de véleményt is nyilvánít- t hatnak, sőt javaslatot is te-­ hetnek. Az Élelmiszeripari­ Minisztérium üzemei közül fő-­­leg a konzervipar állítja kis termékeit nagy bőségben.­­ Vegyiparunk anyagából ki-J emelkednek majd a műanyag-J gyártás újdonságai. J — Természetesen a kter-ek.J a helyiipar vállalatai, sőt aj magánkisiparosok sem marad­j nak el a vásártól. Nemcsak be-J mutatják legiszebb termékei­ket, hanem egy-egy cikket ott helyben árusítanak is. A Könnyűipari Minisztérium vállalatai egyelőre nem mu­tatnak elég érdeklődést a vá­sár iránt. Pedig a könnyűipar­nak is volna mutatnivalója, annál is inkább, mert az ellen­­forradalom okozta visszaesés után munkájuk egy év alatt meglehetősen szépen fejlődött, s a közönség érdeklődik köny­­nyűiparunk termékei iránt. Az elmúlt évek során a vá­sár rendezősége azt tapasztalta, hogy az esti 8 órai zárás miatt a hétköznap kilátogató dolgo­zók — akiknek legtöbbje fél 5, 5 óráig munkában van — csak felületesen tekinthette meg a vásárt. Sokan emiatt szombat­ra és vasárnapra tartogatták a látogatást, ami viszont nagy tolongást idézett elő. Ezért idén délelőtt 10 órától este 10 óráig tartják nyitva a vásárt, s esténként valósággal fényár­ban úszik majd a Városliget. Ábel Olga Két világcég már alkalmazza az új magyar légkondenzációs rendszert ► A Komplex Külkereskedelmi Ivállalat csütörtökön délután ► értekezleten tájékoztatta a saj­► tó munkatársait a hő- és atom­­erőművek számára kidolgozott W­eller—Forgó-féle légkonden­► zációs rendszer és az azt meg­► valósító műszaki berendezés ► külföldön elért sikeréről. ► — Már 1939-ben megkezd­ték Németországban az első ► légkompenzációs berendezés í építését, de a tökéletes meg­► oldást csak most találta fel * Heller László, a műszaki egye­► tem tanára és Forgó László,­­ a HŐTERV főmérnöke — mon­­­dotta Dés István, a Komplex ► igazgatója. — Alig néhány ►napja érkezett vissza Nyugat­­- Európában a feltalálókból, a­­ gyártó vállalat képviselőjéből, ► valamint a Komplex küldöttei­dből álló bizottság, amely szer­eződést kötött a londoni Eng­­­­lish Electric Co. Ltd., és a­­ nyugatnémet GEA Luftkühler­­►gesellschaft világcégekkel a­­ szabadalmak használatára, va­­lamint az English Electric Co. Ltd.-al a 120 megawattos hő­erőműhöz szükséges hűtőele­mek szállítására is. A Heller­— Forgó-féle légkondenzációs be­rendezés iránt élénken érdek­lődik a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és az NDK is. — A Heller—Forgó - féle rendszerrel 1954 márciusában Soroksáron felépült egy lég­kondenzációs próbaüzem — is­mertette találmányát Heller László. — Igaz, hogy ez csak másfél megawattos teljesítmé­nyű, de elgondolásunk helyes­ségét bebizonyítottuk. A meg­oldás lényege, hogy a hőerő­művekben a tápvíz- és a hűtő­vízkörben, teljesen zárt rend­szerben, azonos lágyított víz forog. Ezáltal az eddig hasz­nált felületi kondenzátor he­lyett lényegesen kisebb méretű keverőkondenzátor alkalmaz­ható. A cirkuláló vizet elég egyszer feltölteni, mert a zárt rendszeren belül nincs szük­ség a víz utánpótlására. Ez a berendezés lehetővé teszi a­ fáradt gőz lehűtését olyan te­rületen, ahol a hűtésre nincs­ elegendő víz. Az egyre jobban­ fejlődő atomiparban a talál-­ mány azért nagyjelentőségű,­ mert segítségével az atom-­ erőmű-reaktorok jól elszigetel- ■ hetők, azaz elkerülhető a hu-| gázfertőzés. — A körbe keringő víz hűté-­ sére — mondotta Forgó László,­ a HŐTERV főmérnöke — az­ eddiginél sokkal hatásosabb! apróbordás, cserélhető felületű! hőkicserélőt, radiátort haszná-'' lünk. A radiátort réz helyett­ most már alumíniumból ké­­ szítjük, ami a követelmények-­ nek sokkal jobban megfelel.­ Az angol rádió és sajtó e­ szerződés létrejötte után nagy­ elismeréssel kommentálta a­ magyar találmányt. Az angol 3 lóktól a találmányért az els­ö­­­vetkezendő években évenként, mintegy 200 000—250 000 angol­­ font szabadalmi díjat kapunk. 3 (m. j.) 3 d­¡ÉtÉ»i»tt*Ét átá«É . »Hát, kérem szépen, először is, ez még nem a végleges bi­zonyítvány ... — mondja ,a Bauer’, Karinthy feledhetetlen nebulója szigorú papájának. — Hogy ma van a féléves bi­zonyítvány-nap, az nem jelent semmit... az enyémet fel kel­lett küldeni a minisztérium­ba ...« Menjünk hát magunk is a minisztériumba, ahol Puzsera Tibor tanulmányi osztályveze­tő szívesen »megmagyarázza« az általános iskolás »Bauerok« és »jeles Steinmannok« félévi bizonyítványát. Sőt, a pedagó­gusokét és a szülőkét is, amint alább következik. Viszonylag sok a bukás -­— Bevallom, nem készültem ■— tréfálkozik az osztályveze­tő. —­ Helyesebben: még nem készült el a félév eredményei­nek összefoglaló jelentése, hi­szen csak a minap volt a bi­zonyítványosztás. De azért eddigi tapasztalataink alapján elmondhatom, hogy az általá­nos iskolások tanulmányi eredménye kielégítő. Persze, figyelembe vesszük, hogy a múlt évi kényszerszünetek ha­tása máig is érezhető: a ta­valy szerzett ismeretek nem szilárdulhattak meg kellőkép­pen. Az őszi influenza-járvány is hetekig gátolta a tovább­haladást. A bukások száma azonban meglehetősen nagy. Sok pedagógus serkentésnek szánja a félévi elégtelent és az helyes is mindaddig, amíg nem viszik túlzásba. — Előfordulhattak ilyen túl­zások? — Bizonyára — bólint Puzsera Tibor. — Mint ahogy másfajta, jó szándékból eredő túlhajtást is tapasztaltunk sok tanár és szülő részéről. A pe­dagógusok olykor »túlteljesítik« a tanterv előírásait, a szülők egy része pedig — főleg Bu­dapesten — rengeteg külön­órával terheli a gyermekeket. Hogyan tanuljon és éljen vi­dáman az olyan iskolásgyerek, aki sokszor az apjánál is el­­foglaltabb? A »bizonyítvány-magyará­zat« eddigi eredménye — 1:0 a gyerekek javára. Ám az osz­tályvezető mindjárt egyenlít, mert elmondja: a tanulók ma­gatartása, fegyelme sem vala­mi példás. S ezzel átlépünk a nevelési kérdések — sok mák­virágtól tarka — mezejére. Az erkölcsi nevelés próbái — A nevelési eredmények­kel bizony nem vagyunk elé­gedettek — mondja az osztály­­vezető. — Az ellenforradalom és annak iskolai hullámveré­sei nyomán tavaly alaposan megbomlott a fegyelem. Az akkori állapothoz képest ter­mészetesen óriási a javulás, de ezzel nem érhetjük be. Minden egyes tanulótól kultu­rált magatartást kell köve­telni. Mindjárt hozzáteszem, hogy az utóbbi időben több iskolában elterjedt a helyte­len, megszégyenítő büntetés, sőt sajnos, a testi, fenyítés is. A minisztérium elvi álláspont­ja az, hogy — bár egyes kirívó esetekben megbocsátható egy-egy »makarenkói nyakleves­­— a testi fenyíték alkalmazá­sa pedagógiailag helytelen és teljességgel megengedhetetlen. S itt megint szóba kerül a szülők felelőssége. Nem kevés az olyan szülő, aki meg biztat­ja a pedagógust: »Csak sózzon oda a gyereknek, tanár úr.« Puzsera Tibor elmondja, hogy sok pedagógus szerint, az ott­hon veréshez szokott gyerek az iskolában érzéketlen a fino­mabb, figyelmeztető szóra. Az iskolának azonban mégis meg kell maradnia a fegyelmezés pedagógiailag helyes módjai mellett.­­ A múlt félévben már er­kölcsi tárgyú beszélgetések töl­tötték ki a felsősök osztályfő­nöki óráit — folytatja Puzsera Tibor. — Ezek az órák (még nem erkölcstan órák!) egy kis pezsgést, némi fellendülést hoztak az erkölcsi nevelésben. A hazaszeretetről, a munká­ról, a barátságról és egyéb té­mákról szóló beszélgetések­-­­heti egy órában — nem old­hatják meg az erkölcsi neve­lés problémáit. Ne várják ezt a szülők sem, de a pedagógu­sok sem. A tanulónak minden egyes órán, a szakkörökben, az úttörő­ mozgalomban és otthon egységes, jó nevelőhatást kell kapnia. Ez persze nem megy máról holnapra, hiszen nem­csak a szülők, hanem még a pedagógusok felfogása, világ­nézete sem mondható egysé­gesnek. A félév mérlege Állítsuk fel a félév mérle­gét. Egyik oldalon a kielégítő tanulmányi eredmény, a mási­kon a még botladozó nevelő­munka és annak következmé­nyei . A mérleg azonban mégis­ kiegyensúlyozott, mert­­-sokat ■ nyom a latban- a félév egyik­ ígéretes eredménye: további növekedett a társadalom ér-­ deklődése a nevelési problé-­ mák iránt. S ez az érdeklődés­ — ha az iskolák, a szülői­ munkaközösségek, a társadal-­ mi szervezetek jól gyümöl-­ csöztetik — új, sokkal jobb­ eredmények szülője lesz.­­ Vajk Vera­­ „Magyarázzuk a bizonyítványokat“ Tanulásból: jó, fegyelemből: elégséges A Művelődésügyi Minisztérium az általános iskolák félévi eredményeiről Elutazott a Román Népköztársaságba a magyar párt- és kormányküldöttség Tudósítás a küldöttség útjáról A Román Munkáspárt köz­ponti vezetősége és a Román Népköztársaság kormánya meghívására csütörtök reggel Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, állam­miniszter vezetésével párt- és kormányküldöttség utazott a Román Népköztársaságba. A delegáció tagjai: Apró Antal, az MSZMP politikai bizottsá­­gának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese, Kállai Gyula, az MSZMP politikai bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, államminisz­ter, Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, Sebes István kül­ügyminiszterhelyettes és Keleti Ferenc, a Magyar Népköztár­saság bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A párt és kormányküldött­ség kíséretében utazik Ion Popescu, a Román Népköztár­saság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A küldöttség búcsúztatására a Nyugati pályaudvaron meg­jelent Dobi István, a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsának el­nöke, dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, Fock Jenő, Marosán György, Rónai Sándor, Somo­éi­­ Miklós, az MSZMP politi­kai bizottságának tagjai, Ne­mes Dezső, a politikai bizott­ság póttagja, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, a Miniszter­­tanács, az Elnöki Tanács szá­mos tagja a politikai, a gazda­sági és a kulturális élet sok vezető személyisége. Megjelent a búcsúztatásnál a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője és tagja. Jelen voltak a budapesti román nagykövetség tagjai. A szolnoki, majd a békéscsa­bai állomás után a lökösházi határállomáson is sok száz fő­(Folytatás az 5. oldalon) Kádár János, dr. Münnich Ferenc és Marosán György elvtársak a Nyugati pályaudvaron (Gyulavári Béla felvétele) Újszerű kiadványok turisták és külföldi látogatók részére . A kiránduló idény kezdete ► előtt felkerestük a Kartográ­► fiai Vállalatot, hogy megtud­► jük, milyen új térképeket ké­► szítenek a turisták számára. ► — A felszabadulás óta nem ► adtunk ki térképet a Balaiton­► r­ól és környékéről. Az erre vo­► natkozó kéréseknek most ele­► get teszünk és a »Balaton és ► környéke« turistatérképet már ► február végén eljuttatjuk az ► üzletekbe — tájékoztat Urbá­► nyi Gyula. — A térképen sze­repel a Balaton, az összes kör» ► nyező helységek megjelölésé­re­ és a Bakony. ► Szeged és Eger térképét már­­►eiusban hozzuk forgalomba. E ► két kiadvány nagy jelentőségű i idegenforgalmi szempontból mert a városok nevezetességeit nem írjuk ki, hanem képeikké­ illusztráljuk, úgy, hogy jelma­gyarázat sem szükséges. Így például képpel jelöljük a sze­gedi dómot, a szállodákat szál­lodaportással, az eszpresszókat kávéscsészékkel, a szórakozó­helyeket táncospárral. A második negyedévben ki­adunk egy teljesen újfajta Ba­­kony-térképet. Ebben újszerű illusztrál­ási módot alkalmaz­­tünk. Az utakat turisták, a sé­tányokat sétáló párok, a fürdő­helyeket fürdőruhás nőalak je­löli majd. A térképet körülbe­lül április—május hónapban kezdik árusítani. (molnár) Autóbusznál bevált ♦ Villamosnál nem megy­ ­ Hétfőtől csütörtök reggelig ♦ — mint ismeretes — a főváros­i legforgalmasabb autóbusz- és a sorbanállás villamosmegállóinál sorba állí­tották a várakozókat. — A Fővárosi Autóbusz­­üzemnél kitűnően bevált a ► sorbanállási rendszer — mond­► ja Szepes Ödön főosztályveze­tő. Ha a közönség megérti a­­ rendszer fontosságát, az autó­­­­buszforgalom 25—30 százalék­­­kal meggyorsul. A 7-es, illetve­­a 12-es autóbusz útvonalán az­­ elmúlt négy »kísérleti napon«­­ bebizonyosodott, hogy az utá­nzók nagy része örömmel f­­­gad­ja a tolakodás elkerülésé­inek lehetőségét.­­ — A Fővárosi Villamos­­­vasútnál nem vált be a sorban­­állási rendszer — mondja — , Bognár István forgalmi osz­tályvezető. — A sorbanállást­­ nagymértékben akadályozza,­­hogy a forgalmas útvonalakon,­­ például a Nagykörúton, négy­­ különböző járat közlekedik. A­­ villamosoknál egyébként nem­­két, hanem­­ — háromkocsis­­ szerelvény esetében — hat aj­tó áll az utasok rendélkezé­­►sére. Véleményünk szerint a­­ Fővárosi Villamosvasútnál elő-.­­ ször a trolibuszokon kellene­­ kipróbálni ezt a módszert.­­ A fővárosi tanács közleke­­­dési igazgatósága, a közleke- I dési rendőrség s a két közle­­skedési vállalat vezetői hama­rosan megtárgyalják a négy­­ nap tapasztalatait és kidolgoz- t zák a forgalom zavartalan le- s bonyolítását célzó terveket. I­­mti .

Next