Népszava, 1958. június (86. évfolyam, 128–152. sz.)
1958-06-24 / 147. szám
A magyar párt- és kormányküldöttség Szófiában (Folytatás az 1. oldalról) Lányküldöttségének látogatása — élén drága elvtársunkkal és barátunkkal, Kádár Jánossal — még jobban elmélyíti a bolgár—magyar barátságot, hozzájárul az országaink közötti politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatok elmélyítéséhez, amelyek a proletár internacionalizmus elvein nyugszanak és hozzájárul a Szovjetunió vezette szocialista tábor egységének erősödésé- hez, a béke megvédéséhez. " Kádár János: Találkozásunk tovább erősíti barátságunkat, együttműködésünket és a szocialista tábor egységét Todor Zsivkov nagy tapssal fogadott beszéde után Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, államminszter válaszolt. — Mindnyájan őszinte örömmel és jó szívvel jöttünk baráti látogatásra az általunk szeretett és tisztelt harcos és dolgos bolgár néphez, a szocialista, baráti Bolgár Népköztársaságba — mondotta Kádár János. Ezután népeink barátságának évszázados történelmi hagyományairól beszélt, majd így folytatta: — Népeink ma együtt vannak és vállvetve küzdenek a szocializmust építő népek Szovjetunió vezette nagy, egységes, megbonthatatlan és legyőzhetetlen táborában. Testvérek vagyunk, közös az örömünk, a gondunk, egyesítettük erőinket és együtt haladunk igaz ügyünk, a szocializmus végső győzelme felé. Közösek eszméink és céljaink, teljes egyetértés van közöttünk, mert pártjaink egyetértése a marxizmus-leninizmus elméletéhez való hűségen alapszik, mert népeinket és kormányainkat a szocializmus eltökélt építésének, a béke eltökélt védelmének közös politikája kapcsolja össze. Egységünk erősödött 1956-ban, mert az ellenforradalommal és az imperializmussal küzdő magyar nép mellett teljes szívvel és minden erejével ott állt forradalmi pártja vezetésével a bolgár nép. Erősödött egységünk 1957-ben, mert a Magyar Népköztársaságban járt Zsivkov és Jugov elvtársak vezette bolgár párt- és kormányküldöttség jó munkát végzett nálunk barátságunk erősítésével. — Abban a biztos tudatban jöttünk ma a Bolgár Népköztársaságba, hogy küldöttségünk jelenlegi útja, mostani tárgyalásaink még jobban fogják erősíteni népeink barátságát, országaink politikai, gazdasági és kulturális együttműködését. Biztosak vagyunk abban, hogy találkozásunk tovább fogja erősíteni pártjaink elvhű, internacionalista, régi és kipróbált barátságát. Biztosak vagyunk abban, hogy találkozásunk erősíteni fogja a szocialista tábor egységét, a szocializmus és béka ügyének fő erejét. Kádár János beszédét az egybegyűltek nagy tapssal foogadták. Ezután a díszszázad elvonult a vendégek és a bolgár vezetők előtt, majd Kádár János,* Kiss Károly, Todor Zsivkovj és Anton Jugov gépkocsiba ült, és a magyar küldöttség szállítására hajtatott. Végig, a fellobogózott bolgár főváros utcáin mindenfelé, lelkes tömegek üdvözölték* kendőlobogtatással és virág-* csokrokkal a magyar és a bolgár vezetőket. * A magyar küldöttség * megkoszorúzta a Dimitrov-mauzóleumot és a szovjet hősi emlékművet* Hétfő délben a magyar párt- és kormányküldöttség tagjai ünnepélyes külsőségek között] koszorúzták meg a bolgár népi nagy fia, a nemzetközi mun-kásmozgalom kiemelkedő alaka, Georgi Dimitrov mauzóleumát, és a Szófia egyik legszebb ] parkjában felállított szovjet hősi emlékművet. ] A magyar küldöttség látogatása Zsivkovnál és Jugovnál A magyar párt- és kormányküldöttség tagjai Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, államminiszter vezetésével hétfő délben látogatáson jelent meg Todor Zsivkovnál, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárránál és Anton Jugovnál, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökénél. A látogatás szívélyes, baráti légkörben zajlott le. Hétfőn délután megkezdődtek a párt- és kormányközi tárgyalások . 1958. június 23-án délután Szófiában a Minisztertanács épületében megkezdődtek a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság pártos kormányküldöttségei közötti tárgyalások. A tárgyalásokon a Magyar Népköztársaság párt- és kormányüldöttsége a következő össeeiben vesz részt: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, államminiszter, Kiss Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Magyar Szocialista Munkáspárt Középonti Bizottságának titkára, Dögei Imre, a Magyar Szocia-l lista Munkáspárt Központi Bi-i zottságának tagja, földműve- l lésügyi miniszter, Péter János, a külügyminiszter első helyet- tese, Némely Béla, a Magyar Népköztársaság szófiai nagy-követe. A Bolgár Népköztársaság ♦ párt- és kormányküldöttségé- nek tagjai: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Köz- ponti Bizottságának első tit-kára, a nemzetgyűlés elnöksé- gének tagja, Anton Jugov, a Minisztertanács elnöke, a Bol- gár Kommunista Párt Közpon-t ti Bizottsága politikai irodájá- nak tagja. Sztojan Toncsevi város- és községgazdálkodási miniszter Milko Taraba-nov külügyminiszter ,helyettes, Krasztju Sztojcsev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. Magyar részről a tárgyalá- son részt vett: Darvasi István, az MSZMP Központi Bizott- sága ágit. prop. osztályának* helyettes vezetője, Mányik Pál,* a Külügyminisztérium kollé- giumának tagja, I. politikai osztályvezetője, Csatorday Ká-* roly, a Külügyminisztérium * protokollosztályának vezetője, Czimer J. Gyula, a Külkereskedelemügyi Minisztérium kollégiumának tagja, főosztályvezető, dr. Kerékgyártó Elemér, a Kultúrkapcsolatok Intézetének osztályvezetője. Bolgár részről a tárgyalásokon részt vett: Csokomonov, az állami tervbizottság elnökhelyettese, Atanasz Koszlop kereskedelmi miniszterhelyettes, Georgi Mihajlov igazságügyminiszterhelyettes, Dimitr Jurukov földművelésügyi miniszterhelyetets, Vaszil Vaszilev ........................... meghatalmazott miniszter, a Külügyminisztérium osztályvezetője, Jordan Sztefanov, a Külügyminisztérium protokollosztályának vezetője és Krasztju Sztrezov, a Külügyminisztérium osztályvezetője. A tárgyalások baráti légkörben és teljes egyetértésben folynak. Hétfőn este a magyar párt- és kormányküldöttség tisztelétére a szófiai Nemzeti Szín-házban díszelőadást tartottak. A szövetkezeti gazdálkodás lehetőség a jobb életre Dobi István beszéde Debrecenben ! A tiszántúli jubiláló ter► melőszövetkezetek tanácskozásán június 23-án, hétfőn Debrecenben megjelent Dobi Ist Iván, az Elnöki Tanács elnöke,a Termelőszövetkezeti Tanács ► elnöke s előadást tartott, ► amelyben a termelőszövetke► zöld mozgalom tízéves eredmé► nyélről beszélt. ► — A nehézségek ellenére ► szépen fejlődésnek indult szó: ► vetkezeti mozgalmunk — mon- ► dotta a többi között. Annak; ► hatására, hogy a tsz-ek fele a ► tagság öntudatos és bátor; ► helytállása révén fennmaradt, ► sok ezer ember lépett a szövet-; ► kezeti tagság sorába. A szö- ► vetkezeti gazdálkodás nemi ► egyéb, mint lehetőség a jobb; ► életre — bár még nem min-1 idenütt élnek vele. ► Nem törvényszerű és nem is; ► érdekünk, hogy erőszakkal; ► szervezzük a szövetkezeteket.; ► A kényszer útján létrehozott] ► tsz-ek inkább ártanak a moz-f :galom és a termelés ügyének mint használnak. A feladat most az, hogy a termelés nö- velése és a szocialista építés', érdekében még szorosabban' fogjuk össze társadalmunk', minden rétegét. A nagy tapssal fogadott be- szed után számos alapító tsz- tag mondta el a tízéves munka tapasztalatait. 125 ifjú vasast avattak segéddé Ünnepi sokaság gyűlt össze szombat délután a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének dísztermében, ott, ahová alig tizenöt évvel ezelőtt gyakran titokban kellett besurranni, mert a szakszervezet látogatóit a munkanélküliség réme fenyegette. A szakszervezetben hagyomány, hogy a vasas szakma ma legjobb eredménnyel szabaduló segédeit ünnepélyesen avatják fel. Szombaton Budapestről és környékéről 125 ifjú segéd jött el, boldog büszkeséggel. A padsorokban mindannyiuknak akadt ismerőse. Az egyik vidéki bácsi a fiát kísérte el, a másik sorban egy katonatiszt, az ő fia is az ünnepeltek között van. Eljöttek a szakma veteránjai is, a fiatalok mesterei, tanárai. A meghívottak között voltak a legifjabbak is, az első- és másodéves ipari tanulók. A terem lassan megtelt. A díszemelvényről Pintér János, a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke üdvözölte az ünnepelteket. Ez' után Kisházi Ödön munka- ügyi miniszter, majd Kolonics Lajos, a KISZ központi bizott-',ságának tagja beszélt a fiata'lokhöz, majd díszoklevelet és', emléktárgyakat nyújtottak át az ünnepelteknek. Kultúrműsor és éjfélig tartó tánc fejezte be a jelenlevők számára sokkáig emlékezetes napot. (tóth)! ! A nagy teremben dermesztő is hideg volt, hiszen eredeti■ lég csak nyáron használták,harmad- és negyedrangú társulatok játszottak benne édeskés operetteket és vérfa A korszerű műveltségről, az élet és az iskola kapcsolatáról, az általános iskola jelentőségéről tárgyalt a Pedagógus Szakszervezet központi vezetősége M Iskolai oktató-nevelő munkánkat egyre több oldalról teszik elemző kritika tárgyávámind elméleti, mind gyakorlati vonatkozásban a pedagógusok, az elméleti szakírók, a pedagógiai tudományok képviselői, sőt az egyszerű emberek is. Ezt a folyamatot termé-szetesnek kell tekinteni — ál►lapította meg a pedagógus- szakszervezet központi vezetősége hétfői ülésén —, mert köznevelésünk minden terület! A továbbiakban nincs lehetőségünk elég részletesen beszámolni az ülésen lezajlott vitáról, csupán néhány közérdeklődésre számottartó megállapításra utalunk. Ismeretes, hogy az iskola is a társadalom szükségletét hivatott kielégíteni, de ez csak akkor jár sikerrel, ha ismeri a fejlődő szocialista társadalom igényeit az úgynevezett korszerű műveltség elsajátítása iránt. A korszerű műveltség tartalmának meghatározása mindenekelőtt a pedagógiai tudomány képviselőinek munkaterületéhez tartozik. A szakszervezet feladata azonban, hogy a jelenlegi helyzetre irányítsa a köznevelés vezetőinek figyelmét, széleskörű közvéleménykutatást szervezzen, s ennek tapasztalatait bocsássa rendelkezésükre. ► Az általános iskola nem kész ► embereket ad át az életnek. De a legfőbb pozitívuma, hogy tág ►lehetőségeket nyújt az alapműveltséget magasabb szintire emelő középfokú oktatásinak. Sajnos, a múltból örököl► tük azt a felfogást, hogy a ► gimnáziumok legfőbb — és ► egyetlen feladata az egyete► mekre, főiskolákra előkészítetni az ifjúságot. Az élet egyre ► több oldalról bizonyítja e felfogás helytelenségét. A termelés jelenlegi színvonala ugyant is megköveteli, hogy a munkásnak helyes fogalma legyen szó fizikáról, kémiáról, matemaitikáról. (Hogy mást ne említésünk, a mezőgazdaság gépesítése géptani ismereteket, a gyomirtó és növényápoló feladatok pedig kémiai ismereteiket igényelnek.) [ Nem szabad szemet hunyni [az előtt a tény előtt sem —[ami összefügg az előbb említett nézettel —, hogy a közép-tén az alkotó szellemű viták reneszánszához érkeztünk. A viták oka, s egyben a feladatok alapja, hogy korunk technikai fejlettsége és egész oktatási rendszerünk, valamint népünk műveltségének jellege között ellentmondás van. Ez a helyzet egyre inkább fékezi a szocializmus egyik alapvető feladatának megoldását, a fizikai és a szellemi munka közötti lényeges különbségek fokozatos felszámolását. A központi vezetőség elegendő tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy — a teljességre törekvés igénye nélkül — szóvá tegyen néhány problémát, elsősorban a korszerű műveltség tartalmát illetően. Megállapította, hogy ez magában foglalja a természettudomány és a technika alapos ismeretét, valamint a humanisztikus műveltséget, sőt az utóbbi bizonyos területeinek fejlesztését is. (Például esztétikai műveltség.) Vagyis ifjúságunknak továbbra is szüksége van az emberiség eddigi története során felhalmozott kulturális értékek elsajátítására, s ugyanakkor az ipari és a mezőgazdasági termelés alapvető folyamatainak, ismeretére. Ezért a nevelőmunka fontos feladata megértetni, mit jelent a munkához való új viszony elve és gyakorlata. iskolát végzett fiatalok jelentős hányada vonakodik a ter-melőmunkától. Ezért szükségesnek tartja a központi vezetőség a középfokú oktatás tartalmának és szervezeti kereteinek bizonyos átalakítását, amely elősegíti, hogy az iskola fő feladatának tekintse az ifjúság nevelését hasznos munkára, a szocialista társadalom elveinek tiszteletben tartására. E célt szolgálja majd a még gyerekcipőben járó politechnikai képzés megvalósítása. Felmerülhet olyan aggály, hogy mindez a humántárgyak oktatásának rovására megy. A BKV véleménye szerint törvény- ■ ként kell leszögezni, s követel-* ményként megszabni a humán- tárgyak előadásainak bővítését,* és főként minőségi megváltoz-* tatását. Azért is szükséges ez, mert a humántárgyak előadd-* sainak igen nagy a jelentősége* a marxista—leninista világ- ] nézet kialakításában. túlnyomó részét az iskolában sajátítsák el a tanulók, ez viszont csak a pedagógiai munka javításával lehetséges. Nyilvánvaló, hogy a felsorolt követelmények szükségessé teszik az egységes, magasfokú alapműveltséget nyújtó iskolák kialakítását. Ezek az egységes, 12 osztályos iskolák — a mai általános iskolák és gimnáziumaik örökébe lépnének, de természetesen nem egyszerűen az általános iskolák és gimnáziumok összeragasztásából jönnének létre. Új tantervekkel dolgoznának, amelyek már magukban foglalják a korszerű műveltség alapjait. Lényegében ezek az iskolák lennének képesek megszüntetni a túlterhet, a felesleges ismételgetéseket és így tovább. A hangsúly: az általános iskolán Az egységes iskolarendszer megvalósítása a távolabbi jövőre tartozik. A közoktatás további javításának egyik legidőszerűbb kérdése viszont a nyolcosztályos általános iskola kötelezővé tétele és törvénybeiktatása — amint a központi vezetőség tagjai végül hangsúlyozták. A magasabb technikai műveltség követelményével ugyanis nem fér össze, hogy jelenleg tízezrével kerülnek az üzemekbe olyan munkások, akik az általános iskola nyolc osztályát sem végezték el. A pedagógusok körében sok szó esik iskolarendszerünk jövőjéről. A szakszervezet központi vezetősége e kérdésekre igyekezett választ adni, s értékes elgondolásaik bizonnyal meghallgatásra találnak az oktatásügy vezetőinél. * A központi vezetőség szervezeti kérdésekkel is foglalkozott és a szakszervezet főtitkárává Péter Ernőt választotta meg. Zs. P. Továbbra is szükséges a humanisztikus műveltség Tágabb teret az életnek, a gyakorlatnak Tanulni — elsősorban az iskolában ! De vajon a műveltség tartalmának újbóli megszabása, az élettel szorosabban összekap- i esőti iskola nem rejti-e eleve Imagában a tanulók túlterhelé- isét? Feltétlenül van ilyen veszély. A túlterhelés azonban.nemcsak a tanulmányi anyag I túladagolásából áll, hanem az iskolai foglalkoztatások túlméretezettségéből, a felesleges ismételgetésekből, a tanulköny- évek túl beszédességéből, ese-j tanként elégtelen pedagógiai J munkából stíó. Egyes nevelők J például úgy vélekednek, hogy J a fő munkát nem az órán kell J kifejteni — a hallgatók tanul-] .ják meg otthon az anyagot. A központi vezetőség helytelen]nek tartja ezt az álláspontot.] véleménye szerint a tananyagi í<z a Uacc its<z a víasá... Hetven éve énekelték először az Internacionálét gyasztó rémdrámákat. Most csak egy fiatal nő állt a színpadon. Nem volt színésznő, de szavai jobban gyújtottak a legvérforralóbb költeménynél... Oroszországból jött és az orosz forradalomról számolt be a fiumei munkásoknak. A fellelkesült munkások előhúzták a kabátjuk alatt rejtve hozott vörös lobogót és a beszéd végén elkezdték énekelni az Internacionálét. Ennek hangjai mellett kísérte hazáig a tömeg az előadót. Ekkor, 1905. november 27-én csendült fel először Magyarországon nyilvános helyen a dal. Ekkor énekelték nálunk először és azóta hányszor, de hányszor! Énekelték munkásgyűléseken, kirándulásokon — felcsendült 1919. március 21 után a Magyar Tanácsköztársaság idején hivatalos ünnepségeken, ezt énekelték a magyar vöröshadsereg katonái s a Tanácsköztársaság vérbefojtása után sok csüggedőbe öntött reményt a dal. Sokszor zengett fel az erdők mélyén, vagy halkan, egészen halkan szegényes szobákban, hiszen éneklése büntetendő cselekmény volt és aki énekelte, pár hónap börtönt is kapott érte ... De a szabadság utáni vágyat és a jövőbe vetett hitet nem lehet megölni. Maga a dal szövege, a költemény a legvadabb üldözés idején született. Szövegét Eugene Pottier francia textilmunkás és proletárköltő írta, mikor a párizsi kommün bukása után menekülnie kellett hazájából, mert tagja volt a Kommünnek. Halála után egy évvel, 1888-ban zenésítette meg a szöveget Pierre Degeyter, az ugyancsak francia munkászeneszerző. Hetven évvel ezelőtt, 1888. június 23-án Lillében, egy füstös teremben énekelte először egy munkáskórus a dalt, amely azóta ismertebb és népszerűbb lett minden eddig írt és ismert dalnál. Degeyter még megérhette, hogy dala a világ első szocialista államának himnusza lett és nyolcvanéves korában, 1928. május 1-én látta maga előtt elvonulni a moszkvai Vörös téren a győztes forradalom harcosainak és építőinek százezreit, ajkukon az ő dalával. A fasizmus legyőzése után végre nálunk is szabadon szárnyalhatott a dal, sok öreg és fiatal kommunistának csalt könnyet a szemébe, mikor először énekelhette szabadon, tele tüdővel... »Ez a harc lesz a végső. Csak összefogni hát...« (H. É.) it . .. .. " ..r * Megkezdődött a hajóipar dieselesitési programjának végrehajtása [ A dieselesitési program alapján az elavult gőzhajók helyett ► fokozatosan áttér iparunk a [ dieselmotoros hajók gyártásába. Az óbudai Hajógyárban és [a Balatonfüredi Hajógyárban [hozzákezdtek a dieselesítési [program végrehajtásához. [Mindkét vállalatunknál most [készül az első olyan vontató, [amit gőz helyett 800 lóerős [motor hajt. Az Óbudai Hajósgyár még az idén átadja a [MAHART-nak és külkereskedelmünknek az első két diesel motoros vontatót, sőt az év végéig elkészíti az első diesel motorral hajtott személyhajótis.