Népszava, 1958. július (86. évfolyam, 153–179. sz.)

1958-07-01 / 153. szám

Hazaérkezett a magyar párt- és kormányküldöttség Bulgáriából (folytatás az 1. oldalról) a szocialista társadalom alapjait az élet minden területén. Ez annál is fontosabb, mert szocialista társadalomban dolgozni más, mint olyan társadalomban, amilyen a mienk, ahol még mindig az átmenet állapota uralkodik. A bolgár nép már megízlelte mi az, szocializmusban élni és dolgozni. A bolgárokon is úgy láttam, hogy ez nem lehet rossz dolog, mert jó a hangulatuk, gyönyörűen dolgoznak és rendesen élnek. Iparuk van! Szinte leírhatatlan, hogy a bolgár ipar az utolsó 1,2—13 év alatt mit fejlődött, forradalmárt vontak felelősségre. De milyen igazság az, hogyha azt, aki tesz valamit, megbüntetik, de aki az egészet kigondolta, elhatározta, megszervezte és irányította, nem vonják felelősségre? Azt mondják egyes nyugati újságok, hogy az embereket megdöbbentette az ítélet. Ki tudja, kiket értenek ők az emberek« alatt. Bullest például tényleg megdöbbentette a do log, más személyeket, akiket[ nem akarok megnevezni, szín- ; tén megdöbbentett. Mi Bulgá- riában találkoztunk jó néhány emberrel, akik szintén embe-rek, legalább annyira, mint [ Dulles úr. Szófia főterén leg- 1 kevesebb 300 000 emberrel ta- 1 lálkoztunk egy gyűlésen, és még másutt is sok helyen ta- 1 lálkoztunk emberekkel. Sem-miféle elkeseredést vagy meg- 3 döbbenést az emberek arcán nem láttunk, éppen ellenkező-leg. A bolgár elvtársak helyesen alkalmazták a marxismus -latinizmust A várnai tapasztalatokkal kapcsolatban elmondotta Kádár János, hogy három-négyemeletes, gyönyörűen berendezett szállodákat látni a tengerparton, ott, ahol egy-két éve csak homok volt, most ezekben üdülnek a dolgozók, s e szállodák valutát is hoznak az országnak. — Nekünk van Balatonunk, van Mátránk és még sok mindenünk. Mi is tehetnénk egyet s mást, hogy dolgozóink egy kicsit jobban pihenjenek és jövedelmet is szerezzünk az országnak. Megmondtuk a bolgár elvtársaknak, hogy most utol akarjuk őket érni, versenyezni is akarunk velük, s aztán majd meglátjuk, ki építi jobban a szocializmust. Gondoljunk rájuk úgy, mint akiktől mi is rengeteget tanulhatunk, anélkül, hogy bármit is gépiesen lemásolnánk. A bolgár elvtársak helyesen alkalmazzák a marxizmus—leninizmust a bulgáriai viszonyokra. Ebben van erejük egyik forrása. — A XX. kongresszus után egy-két héttel — talán még emlékeznek rá — elhangzott nálunk az a szerencsétlen megállapítás, hogy »a XX. kongresszus mindenben minket igazolt«. Akkoriban azokat az ismert hibákat akarták ezzel elkenni, amelyekről nem akart tudomást venni egyik-másik «érdemes« felelős. Bulgáriában nem is voltak olyan súlyos hibák, mint Magyarországon, de a párt Központi Bizottsága nekiült és a XX. kongresszus fényénél átvizsgálta egész munkáját. Találtak igazítanivalót és kiigazították. Elmondják, hogy soha olyan lelkesedéssel a nép nem tömörült a párt körül, mint azóta, hogy ehhez a munkához láttak. Ezután röviden beszámolt a tárgyalásokról, az együttműködés kiszélesítéséről, elvi egyetértésünkről s arról, hogy a ta-* lálkozó révén a szocialista tá-3 bor egységes ereje is növeke- 3 dett. — Ez fontos -2 dolog — 3 folytatta —, mert SP szocializ- 3 mus ügyének és a béke meg- 3 őrzésének jelenleg leghatalma- 3 sabb ereje a szocialista tábor egysége. Aki ezt erősíti, az erő- 3 siti a szocializmust és véd el- 3 mezi a békét, aki pedig ezt« bomlasztja vagy robbantani« akarja, az a szocializmus ellen « lép fel és a békét veszélyezteti, 3 akár tudatosan teszi ezt, akarj nem. 1 Senki sem szegheti meg az alkotmányunkra letett esküt Végül a Nagy Imre ügyében hozott ítélet visszhangjáról szólt Kádár elvtárs. — Aki nekivágott november 4-nek, vagyis a szocialista forradalmi ellentámadásnak — mondotta —, annak végig kell mennie ezen az úton, mert különben nincs értelme. (Viharos taps és felkiáltások; Éljen a párt!) Emlékezzenek vissza, hogyan volt annak idején. Gondolom, réteg béketűrőek voltütik.Mi pedig nehéz volt a helyzet. Szép szóval megkértük az ellenforradalmi felkelés mozgatóit és cselekvő részvevőit, hogy tegyétek le a fegyvert és ha letettétek, akkor megbocsát nektek a nép. Ám ők nem tették le a fegyvert. Ha pedig az ellenség nem teszi le a fegyvert, akkor pusztuljon! Azt mondják nekünk egyesek, hogy Nagy Imrével kapcsolatban megszegtük szavunkat. Ez rágalom. Ki tudhatta, hogy mit akar valójában az a Nagy Imre, aki október 23-án kijelentette, hogy súlyosnak ítéli a helyzetet, kész segíteni az ellenforradalom — akkor ő is ezt a kifejezést használta — leverésében. Arról akkor egy árva szót sem szólt, hogy neki 1955 decemberéből van egy irata, melyben benne van, hogy ki kell lépni a varsói szerződésből, hogy vissza kell állítani az úgynevezett koalíciós pártokat és azokkal kell kormányt alakítani. Azt mondják nekünk, hogy a mi bíróságunk antirevizionista akciót hajtott végre. Lehet és természetes is, hogyha Nagy Imréékre ülnek, a revizionisták tyúkszeme fáj. Erről az összefüggésről mi nem tehetünk. Nagy Imrééket nem a nézeteik miatt, nem ilyen vagy olyan hibák miatt vonta felelősségre a bíróság, hanem olyasmiért, amit senkinek sincs joga megtenni. Senki sem szegheti meg az alkotmányunkra letett esküt. Ha ő, mondjuk október 23-án este megmondta volna, hogy azon a véleményen van, vissza kell állítani a kisgazdapártot, be kell vonni a kormányba, ki kell lépni a varsói szerződésből, mi történt volna vele? A világon semmi, csak nem lett volna miniszterelnök, nem lett volna központi bizottsági tag, de nem is került volna soha bíróság elé. De ő mindezt nem mondta meg, hanem az ellenséges nyomást kihasználva, csalással belopta magát a hatalomba. Ha ő nem hazudja azt, hogy kész az ellenforradalmi felkelés ellen harcolni, sohasem került volna hatalomra. Van egy másik oldala is a dolognak — folytatta KádárJános. — Bíróságaink 1956. november 4 óta számos ellen- mi 1846 egyik őszi estéjén nagytekintélyű professzorok sétáltak a bécsi közkórház 1-es számú klinikájának főfolyosóján. Arról vitatkoztak, vajon mi az oka annak, hogy Klein tanár osztályán minden tizedik szülés után egy halott fiatalasszonyt és gyermeket visznek ki a boncintézetbe? Miért halt meg a klinikán — ahol orvostanhallgatókat képeznek — húsz hónap alatt 5000 szülőnő közül 800. gyermekével együtt? — Hiába, ez a »divinum aliquid« (az isteni valami) — mondta az egyik szaktekintély. — Én a gyermekágyi elhalálozás nagy arányát a nők »sértett szeméremérzetében« látom, hiszen férfiak jelenlétében szülnek — szólt a másik. — És ön szerint a sértett szeméremérzet gyermekágyi lázt okoz? — kérdezte egy izgalomtól visszafojtott hang. A professzorok meglepődve fordultak vissza. Haragos tekintetű, fiatal orvos állt előttük, akinek arcára mély barázdákat vont a sok virrasztás és keserű ténelődés. Klein professzor ettől kezdve rossz szemmel nézte ideiglenes tanársegédjét, Semmelweis Ignácot és ahol tehette, üldözte. De a fiatal magyar orvos nem nyugodott bele, hogy életerős, egészséges szülőnők, gyermekeikkel együtt egyik óráról a másikra elpusztuljanak anélkül, hogy bárki meg tudta volna mondani a halál okét. A körülötte levő orvosok nem sokat törődtek a rettenetes kínok között haldokló asszonyokkal. Magánpraxisuk zavartalan volt, mert — különös módon — a gyermekágyi láz ritkán jelentkezett magánlakásokban. Semmelweis Ignác éjjelnappal kutatott, tépelődött. A megoldást azután egy szomorú eset szolgáltatta: barátja, Kolletschka tanár boncolásnál megsértette az ujját és meghalt. Semmelweis felismerte, hogy mindkét esetben hullamérgezés okozza a halált. A következő lépés az volt: »eldönteni, honnét és hogyan olthatnak be a szülőnőkbe rothadt hullarészek?« És feldereng előtte óriási jelentőségű felfedezésének első pontja: »Ezen hullarészek átviteli forrása a tanulók és gyógykezelő orvosok kezein volt fellelhető.. Csodálatos éleslátásával nemsokára rámutatott a fertőzés elleni védekezés módjára. Elkezdődött a harc a maradi és hiú orvostársak ellen, akik eleinte hallani sem akartak a fertőtlenítő klóros kézmosások bevezetéséről. De a statisztika nem csalt: novemberben a nőknek több mint 10 százaléka halt meg, decemberben ez a szám a felére esett, februárban még alacsonyabbra. Semmelweis Ignác megfékezte a dühöngő gyermekágyi lázat! Irigyei — köztük európai szaktekintélyek — nem akarták elismerni felfedezése jelentőségét. 1850-ben Pestre költözött és itt folytatta a küzdelmet. 1861-ben kiadta nagy munkáját a gyermekágyi lázról, de könyve akkor még nem győzte meg Európa szülészeit. »... jogom volt hozzá, hogy úgy harcoljak, mint harcoltam« — fejezte be művét. Utolsó öröme életében a szentpétervári orvosegyesület elismerése volt, ahol elfogadták tanait. Halálát ar műtét közben szerzett ujjsérülése és az azt követő vérmérgezés okozta: ugyanaz a betegség, amely ellen egész életében küzdött. Semmelweis Ignác világraszóló felfedezését csak az"utókor tudta értékelni. A magyar orvos neve mindörökre bevonult az orvostudomány nagyjai közé. Jankovszky János Aki legyőzte az „isteni valamit66 140 éve született az anyák megmertője Népéhez hű csak az maradhat, aki nem tesz engedményt a nép ellenségeinek Ezután arról szólt Kádár János elvtárs, milyen büszkeségérzést ébresztettek benne azok az üdvözletek, az a jó vélemény, amelyet a magyar népről Bulgáriában hallott. Jólesik hallani — mondotta —, amikor az embernek saját népéről jót mondanak Azt válaszoltam: biztosak lehetnek, a szocialista forradalom ügyéhez, a munkások nemzetköziségéhez és testvérnépeinkhez, köztük a bolgár néphez, mindörökre hűek leszünk. Ahogyan hűek maradunk népünkhöz, ugyanúgy hűek maradunk ahhoz az elhatározásunkhoz is, hogy az osztályel- J lenségnek, a világimperializ- musnak engedményt nem te- J szűrik. Népéhez hű csak az, maradhat, aki nem tesz en- n gedményt a nép ellenségének. J A budapesti dolgozók ezrei 3 hosszantartó, ütemes, lelkes J tapssal fogadták Kádár János 3 beszámolóját. 3 * 3 A küldöttség nevében Ká- 3dár János elvtárs táviratot intézett Todor Zsivkovhoz, a 3 Bolgár Kommunista Párt első 3 titkárához és Anton Jugovhoz, a Bolgár Népköztársaság Mi-nisztertanácsának elnökéhez. Lényegesen jobban ismerjük Földünket, mint egy évvel ezelőtt Egy éve kezdődött aNemzetközi Geofizikai Év ► Egy évvel ezelőtt, július 1-én ► kezdődött a Nemzetközi Geofizikai Év. Az évfordulóval ► kapcsolatosan dr. Egyed László ► Kossuth-díjas egyetemi tanár ► a Nemzetközi Geofizikai Év ► magyar bizottságának titkára a ► következőket mondotta a Ma► gyár Távirati Iroda munka► társának: ► — Ez a nagy tudományosmunka az emberiség eddigilegnagyobb ilyen jellegű vállalkozása. Olyan határállomások jelzik az útját, mint a ► mesterséges holdak, az antarkttiszi expedíció, a jégen úszó obszervatóriumok stb. Ezek főleg egzotikus voltuknál fogva ► keltik fel elsősorban a naigyt közönség érdeklődését, holott ma sok ezer obszervatóriumban [ százezer kutató megfeszített munkája ontja a megfigyelési adatokat, amelyeknek feldol► gozására alig lehet gondolni a geofizikai év befejezése, 1958. december 31 előtt. A jelek arra mutatnak, hogy csak részben fejeződik be ekkor a geofizikai év. Igen sok kutatási ágban már most kívánatosnak mutatkozik a mérések, megfigyelések folytatása december 31-e után is. Azt, hogy folytatják-e a Nemzetközi Geofizikai Évet és milyen mértékben, a július végén Moszkvában kezdődő ötödik teljes ülés fogja eldönteni. Annyit azonban már elmondhatunk: ma lényegesen jobban ismerjük a Földet, tengereket és a levegőt, mint egy évvel ezelőtt. S míg a Holdba való utazás egy évszázaddal ezelőtt csak az író fantáziájában élt, addig ma már a megvalósulás küszöbén áll. Ez mind annak a valóban nemzetközi tudományos vállalkozásnak az eredménye, amelyet Nemzetközi Geofizikai Évnek neveznek. . Szállítható autógarázsok gyártását készítik elő Csepelen . A gépkocsik számának nagyarányú növekedése miatt szinte az egész vitágon gondotokoz a garázshiány. Ez adta az ötletet a Csepel Művek Szerkezet- és Emelőgépgyára vezetőinek kisméretű, szállítható garázs tervezésére. Olyan [ törpegarázs terveit készítették fel, amelynek hossza 4,5, szélessége 2,5, magassága 2 mé ter. Vasszerkezete és alumí[nium hullámlemez-burkolata [szétszedhető, s az egésznek a súlya alig 3,5 mázsa. Már kapcsolatba léptek az ARTEX [ Külkereskedelmi Vállalattal, amely több külföldi kereskedelmi szakemberrel megkezdtte tárgyalásait. Az első üzletkötés lényegében máris létrejött: az árajánlat részletes kidolgozása után a Német Demokratikus Köztársaság 2000 szállítható autógarázst kíván vásárolni. A csepeli gyár július közepén kezdi meg új termékének készítését. Befejeződött a Kossuth Lajos utca átépítése Július 2-án reggeltől kezdve teljesen helyreáll a közlekedési rend a Kossuth Lajos utca, Petőfi Sándor utca, Felszabadulás tér útvonalon. i Második hároméves tervünk Mire költjük a nemzeti jövedelmet Hároméves tervünkben a nemzeti jövedelem elosztásalényegesen más képet mutat, mint az ötéves tervben. A régi , gazdasági vezetés egyik fő hibája éppen az volt, hogy erőnkön felüli összegeket fordított beruházásokra, a nemzeti jövedelem aránytalanul nagy részét — 1951-ben és 1953-ban több mint 30 százalékát — használta felhalmozásra. Ennek megfelelően kevesebb jutott a lakosság fogyasztására, 1953-banpéldául alig a fele a nemzeti jövedelemnek. Normális helyzete csak 1955-ben alakult ki, amikor felhalmozásra kb. 20 százalékot, fogyasztásra 68 százalékot fordítottunk. A hároméves tervben viszont a nemzeti jövedelem 80 százalékát fogyasztjael a lakosság, míg felhalmozásra (beruházásokra és készlet■ gyarapításra) alig jut több, mint 10—12 százalék. Meg kell mondani: nem egészséges ez az arány. Nagyon kevés marad beruházásra. Ezt az arányt egyedül az indokolja, hogy a tavaly kialakult fogyasztási színvonalat feltétlenül tartani kell, sőt a lehetőség szerint tovább kell fejleszteni. A baj gyökere ott van, hogy a termelés még nem érte utol az előreszaladt béreket. Az utóbbiak mintegy 25 százalékkal haladták meg az 1955. évi színvonalat, a termelés viszont a hároméves terv elején alig néhány százalékkal. Minthogy pedig anemzeti jövedelem viszonylag kevés (ne felejtsük el: két év kiesett a fejlődésből), sokkal nagyobb hányadát kell most a fogyasztás biztosítására fordítani. Beruházásokra összesen — a vállalatok, tsz-ek stb. saját eszközeivel együtt — 36 milliárdot költünk a három év alatt. Nehéz ezt a viszonylag kis összeget oly módon elosztani, hogy sokfelé jusson és mégse aprózódjanak el a beruházások. Mert , kell a pénz az iparnak és a mezőgazdaságnak, lakásépítésre és iskolaépítésre egyaránt. Növelni kell a jólétet is, de azt is, amiből a jólét fakad: a nemzeti jövedelmet, a termelést. Ezért helyes a beruházásoknak olyan elosztása, amely a legnagyobb összeget — az összes beruházásnak csaknem a felét — az iparfejlesztésére fordítja és ezúttal csak kevesebbet fordít a többi gazdasági ágra és az építkezésekre. A súlypontképzés azért is helyes, mivel az iparra fordított összegek növelik a leggyorsabban a ma még alacsony nemzeti jövedelmet. De azért jut egyéb célokra is, amennyire ezt a lehetőségek engedik: így pl. 110 ezer új lakás és 3500 általános iskolai tanterem épül állami pénzből vagy állami támogatással a három év alatt. A nemzeti jövedelem túlnyomó része azonban közvetlenül a lakosság fogyasztását szolgálja. A fogyasztási alapot a három év alatt összesen 11 százalékkal növeli a terv. Az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma 4 százalékkal, az iparcikkeké pedig 22 százalékkal emelkedik. A terv tehát számol azokkal a lényeges változásokkal, amelyek a jövedelmek emelkedése következtében a fogyasztás összetételébenjelentkeznek. A kereslet ugyanis mindinkább a jobb minőségű és az értékesebb árucikkek felé tolódik el, növekszik a tartós fogyasztási cikkek, a háztartási gépek, bútorok, rádiók, motorkerékpárok, építőanyagok stb. forgalma. Az átlagos bérszínvonal — a nagyobb teljesítmények, az emelkedő termelékenység nyomán — 6 százalékkal növekszik a három év alatt. A foglalkoztatottak számának emelkedése is növeli a béralapot. Ehhez járul a nyereségrészesedés, továbbá a legégetőbb nyugdíjproblémák rendezése — ennél többre még a beruházások ily nagyarányú leszorítása mellett sem futja a három évre előirányzott nemzeti jövedelemből. . ..évi jövedelemtöbblet a fogyasztásnak csupán ekkora többletét fedezi. Hogyan növelhetjük mégis a nemzeti jövedelmet, tehát az életszínvonalat is ennél nagyobb mértékben — erről lesz szó a következőkben. Ádám László Havi 100 forintot takarít meg a Ganz Vagongyár minden dolgozója A Ganz Vagongyár dolgozói az év elején takarékossági mozgalmat indítottak és december elejéig öt és félmillió forint többletnyereség elérését tűzték ki célul. Mozgalmuk a második félévben újabb kezdeményezéssel még jobban kiszélesedik: a gyári pártbizottság és az igazgatóság javaslatára — elsősorban az [ anyagtakarékosság érdekében [ — július 1-től az egyéni és a [ csoportos takarékoskodás új [ formáját vezetik be. El akar- ják érni, hogy minden dolgozó havonta 100 forint értéket takarítson meg a népgazdaság [ nak. A mozgalomban egyéni [ leg . részvevők, továbbá a mű-[ helyek és üzemrészek ered [ ményeinek nyilvántartására bevezetik az üzemi takarék- ' könyvek rendszerét. A takarékosságban kiváló, eredményt elérő dolgozók részére külön jutalmazási keretet biztosítanak, s a különféle vállalati és szakszervezeti kedvezmények odaítélésénél előnyben részesítik őket. (MTI) Fácánt tenyésztenek egy állami gazdaságban . A Csongrád megyei Kláramajori állami gazdaság új ,üzemágat nyitott, vadszárnyastenyésztésre rendezkedett be.A gazdaság 8000 holdas vadászterülettel rendelkezik. 120ezer forintos beruházással bővítik a fácántelepüiket. A csapdákkal és hálókkal fogott lábánokat addig tartják fogva,amíg kikeltik tojásaikat, azután szabadon engedik. Eztminden évben megismétlik.