Népszava, 1958. november (86. évfolyam, 258–283. sz.)
1958-11-01 / 258. szám
.Feszültség az Elektromos Művek és a fogyasztók között A 110-ről 220 voltra áttérés problémái könösen a főváros áramelosztó hálózatának 110, illetve 220 voltos feszültségével függ öszsze. Amikor Magyarországon elkezdődött a villamosítás ,re került az áttérés a 110 voltos feszültségről a 220 voltosra. 1950-ben erre vonatkozóan kormányrendelet is megjelent, amely kötelezte a villamosa technika akkori fejlettsége- energia elosztó vállalatokat anek megfelelően a 110 voltos fokozatos áttérésre. £ öt tűzhely helyett— 10, ugyanazzal a vezetékkel Ennek igen nagy népgazdasági jelentősége van. 220 voltos ■feszültségnél ugyanis jóval kevesebb a hálózati elosztás közben keletkező energiaveszteség s ez végeredményben komoly szénmegtakarítást jelent. Emellett ugyanazzal a vezetékkel az említett magasabb feszültség révén kétszer annyi energiát lehet szállítani. Tehát, ha egy 110 voltos vezeték öt villamostűzhelyet láthat el árammal, akkor ugyanarra a vezetékre — ha feszültségét 220 voltra emeljük — már tíz villamostűzhelyet kapcsolhatunk. Nos, a szóbanforgó kormányrendelet óta csak Budapesten körülbelül 300 000 fogyasztó háztartásában történt meg az átkapcsolás 110 voltról 220 voltra. Ez az átkapcsolás a fogyasztók szempontjából azt jelenti, hogy 110 voltos villanykörtéiket ki kell cserélniük 220 voltosra és a meglevő háztartási elektromos készülékeik bizonyos belső szerkezetét is át kell alakítani, illetve kicserélni. Mindez természetesen a költséggel jár. Az Elektromos Művek e kiadáshoz háztartásonként 150 forint összeg határáig járul hozzá. A legtöbb háztartásban ez a visszatérítés fedezi is az átállítás költségeit. Ám azok a fogyasztók, akiknél az első években nagyobb volt az átkapcsolással járó kiadás, mint a visszatérített összeg — anyagi helyzetük »feszültségére«, meg egyebekre hivatkozva — egyenesen tiltakoztak az Elektromos Műveknél e munkálatok ellen. A Roham a 220 voltért Érdekes jelensége gazdasági fejlődésünknek, hogy ma az Elektromos Művek és a fogyasztók viszonyában a tv-Az áttérés sorrendjét azonban kizárólag a műszaki adottságok szabják meg, vagyis a legsúlyosabban terhelt hálózatrészek kerülnek elsősorban átkapcsolásra. Emiatt az egyéni érdekeket nem lehet figyelembe venni. Jó gyorsasággal kielégíteni mint ahogy bizonyos munkálatok után a feszültség 110-ről 220-ra ugrik. Ennek oka az, hogy ez az átállítás az államnak nagy költséget okoz. Ezért a 110-es feszültség végleges száműzése a főváros elektromos hálózatából csak 8—10 év alatt valósítható meg. Ebben közrejátszik természetesen az is, hogy ez nem csupán sok pénzt, hanem sok munkát és anyagot is kíván. Az érintett fogyasztókrészéről tehát türelemre és megér. Rögtön láttam Ilonán, hogy történhetett vele valami. Noha körmén piros lakk volt, szájára viszont lilás rúzst kent, és angol kosztümhöz franciás tűsarkú cipőt vett fel, továbbá sötét púdert szórt az arcára, amely finn tudósok megállapítása szerint öregít: ilyesmiket egy nő csak önkívületi állapotban követ el. — Laci rájött, hogy hűtlen lettem hozzá — suttogta, miközben olyan bánatosan, mint egy hervadó falevél, ereszkedett rá a székre. — Ez számomra is új — mondottam. — És ki a kiválasztott? — Miklós. Mint már annyiszor, most is döbbenten álltam a női lélek titokzatossága előtt. — Nem értelek, de hát Laci annyival különb össze sem lehet hasonlítani a kettőt! Bűnbánóan bólintott: — Igazad van. Először csak véletlen volt, futó kíváncsiság, hisz évek óta csak a Laci volt, senki más. Te tudod, hogy kitartottam mellette, pedig isten? látja, nem volt könnyű. Hány-t szót megkínzott a szeszélyével,♦ a türelmetlenségével. És aztán hozzászoktam Miklóshoz épp* éreztem, ő ismeri igazán az iz-j lésemet, egyéniségemet és ba- rátságos volt, kedves. ♦ — És Laci nem vett észre? semmit ? — De — gyanakodott. Hiszt sokkal ritkábban látott, minit azelőtt. Én persze tagadtam. Hidd el, csak azért, hogy nem okozzak neki fájdalmat. Ma* aztán megtörtént. Tetten ért? In flagranti. X — Rettenetes! Hogy történt? Z — Azt hittem, hogy délután nos, de tévedtem. Épp abban a pillanatban nyitott tie reg- gel az üzletbe, amikor Miklósi átfésülte a hajamat. Amit ő rakott be három nappal ezelőtt. Szidi hangjában ott érzett a számtalan töprengéssel töltött óra (munkaóra) vívódása, amint elgondolkozva szemembe nézve így szólt: — Akkor végül is mit gondolsz, mit vegyek észre? — Sötétszürke, berakott terségszoknyát, kis kabátkával — válaszoltam habozás nélkül, a megbízható jó barát hangján, akihez az élet minden válságában bizalommal lehet fordulni. Szidi fölényesen mosolygott: — Azt hiszed, ezért kérek tőled tanácsot? Ezt egy ötéves gyermek — mit, ötéves gyermek! —, egy csecsszopó is meg tudná nekem mondani! A jersey kiskosztüm a levegőben van. De hát csak nem tehetem magam lehetetlenné! Mindenki ezt hordja! Szidi érvelésének igazsága előtt meg kellett hajolnom: — Akkor vegyél csíkos pulóvert, ugyanolyan kabátkával — javasoltam. Szidi most olyan szánakozó mosollyal nézett rám, mint a felső matematika professzora, akit az egyszeregy alapelemeire akar oktatni a balga gyermek. — Tudd meg, hogy a csíkos pulóver az ugyancsak csíkos kiskabáttal —, egyenruha. Az a gyanúm, hogy létezik egy titkos utasítás, amely kötelezőségl írja elő a 14-től 30-ig terjedő serdültebb korosztály részére ezt a viseletét. Mindenki ezt hordja! Az ezek után következő építő javaslataim, mint pedig: bőhátú kabát, övvel, anélkül, vagy mindkettővel; klasszikus egyszerűségű kosztüm klaszszikusan magas árért; továbbá szűk kabát bő szoknyával, bő kabát szűk szoknyával, és így tovább... ugyanilyen fogadtatásban részesült. A válasz minden alkalommal ez volt: — Mindenki ezt hordja! Hosszas töprengésbe merültem: — Kordbársony ruha és háromnegyedes kabát — nyilatkoztam ki végül egy hoszszabb szakmai gyakorlattal bíró próféta hangján. Szidi megdöbbenve nézett rám: — Megőrültél? — Miért? — Senki sem hordja f üli hőt... Kertész Magda 1958. november 1 a Nagy az érdeklődés részletre vásárolható iparcikkek iránt Tausz János belkereskedelmi miniszter nyilatkozata cikkeket, amelyek iránt az életszínvonal emelkedésével mind fokozottabb érdeklődés nyilvánul meg, a kereskedelem részletre is árusítja. A Magyar Távirati Iroda munkatársa felkereste Tausz János belkereskedelmi minisztert és érdeklődött a szeptember 1-én megindított részletakció eddigi eredményeiről. — A részletakcióba bevont cikkek iránt — mondotta a miniszter —, mint várható volt, igen nagy az érdeklődés. Bár még rövid idő áll rendelkezésre és így végleges következtetéseket nem vonhatunk le a gazdasági bizottság határozatának végrehajtásáról, annak eredményeiről, annyit azonban máris meg lehet állómillió forint értékben tettak. — Jelenleg milyen cikkekre terjed ki a részletakció? hitelösszeg-határoktól függően változik. 1500 forint hitelig például az előleg 20 százalék, a kezelési költség 6 százalék, a törlesztési idő pedig maximálisan hat hónap. Nagyobb hitelösszegnél növekedik az előlegszázalék, a kezelési költség, és ugyanígy a törlesztési idő. Bármely OTP-fióknál és a kijelölt kereskedelmi boltokban, továbbá az áruházakban kapható részletvásárlási formanyomtatvány. Ezen kéri a dolgozó a munkáltató javaslatával a hitel folyósítását. Az OTP a benyújtástól számított 24 órán belül dönt és az előleg, továbbá a kezelési költség lefizetése ellenében kiadja a hitellevelet. Naponta hat vagon almát eszik Budapest, Szabolcs, Bács és Csongrád megyékben mutatkozik. Azonban e helyeken is az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben elsőosztályú almát szüreteltek. Dunántúlon Vas, Zala és Sopron megyékben, az északi megyék közül Nógrádban és Borsodban nagy a fehéralma-termés Országosan fehéralmából öt, öt és félezer, jonatánból és piros fajtákból három és félezer vagonnal termett. — Valamennyi étkezésre alkalmas almát felvásároljuk — tájékoztatta munkatársunkat a Zöldség-Gyümölcs Értékesítő Országos Szövetkezeti Központ Igazgatója, Hegedűs Tibor. " Úgy pénzügyileg, mint tárolóhelyekkel, göngyölegekkel felkészültünk a vásárlásra. — Naponta 100—110 vagon almát veszünk meg. Ennek egy részét Budapestre, a vidéki városokba és a falvakba exportterveiket is teljesíteni kell. Pillanatnyilag Budapesten 460 vagon eladásra váró téli almát tárolnak az állami kereskedelemben, a földművesszövetkezetek pedig 120-at. Az ÚTKERESZTEZŐDÉSEK gyalogos átjáróit és a terelőjelzéseket a Fővárosi Villamosvasút munkásai folyamatosan újrafestik. Nincs pardon a szabálytalanul közlekedőknek (MTI Fotó : Lajos György felvétele) NÉPSZAVA 3 cyfleJimw kiintő Vannak olyan természet alkotta ellenszenves embertípusok, akiktől akkor is irtózik mindenki, ha cukorédesen viselkednek, és a légynek sem ártanak. Barátunk, akiről a következőkben szó lesz, nevezett Csipaky Benő, ilyen típus volt, azzal az eltéréssel, hogy goromba volt, mint a lópokróc, és a légynek is ártott. Nem szerettük, mert a cégnél, ahol együtt dolgoztunk, mindenki ellen áskálódott, törtetett, és dzsentri módszerekkel krakélereskedett. Évekig vártuk az alkalmat, hogy visszafizessünk a sok keserűségért Benőnek. Egy napon aztán megvirradt. Kollégánk heves küzdelem után elfoglalta a dúsgazdag cégtulajdonos leányát, és kitűzték a mennyegzőt. Engem ért az a tisztesség, hogy az ünnepi lakomán a hivatali kollégák nevében az új élet küszöbén köszöntsem és méltassam közszeretetben álló kartársunk emberi érdemeit. A mennyegzői asztal főhelyén diadalittasan trónolt a gazdagocska és csúnyácska ara mellett a szerelmes Csipaky Benő. Mikor a pecsenye táján rám került a sor, hogy elmondjam a testületi pohárköszöntőt, felálltam, és az ünneplő násznép élénk figyelme közepette így kezdtem: — A nagy embereknek a hálás történelem sokféle formában állított örök emléket. Ki nem hallott még a Tournedo á la Rossini tálról, amely biztosítja a nagy zeneköltő halhatatlanságát? Ki ne ismerné a hadvezér Windischgrätz herceg nevét a róla elnevezett mártásról? Ki ne tudná, hogy jeles színművészünk nevét az Újházy tyúkleves őrzi minden idők végezetéig? Ki ne tudná, hogy Eszterházy herceg dicső tettei a róla elnevezett rostélyosban is kifejezésre jutnak? Éppen ezért úgy vélem, akkor tesszük ezt a szép napot örökre emlékezetessé mind a tisztelt vendégkoszorú, mind pedig az ünnepelt fiatal férj számára, ha e dús asztalon pirosló csodálatos sültet, a gasztronómiai művészetnek ezt a remekét róla nevezzük el. Legyen hát e sült neve mától kezdve: Benősült! Óriási taps és helyeslés az asztal minden oldalán. Kórusban zengték. Benősült, benősült, benősült... Ez volt életem első nagy szónoki sikere. És az utolsó is. Szegedi Emil