Népszava, 1958. december (86. évfolyam, 284-307. sz.)
1958-12-02 / 284. szám
A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata a berlini kérdésről (folytatás az 1. oldalról) mát vezettek be, lépéseket tettek a nyugatnémet különkormány létrehozására, majd egyre fokozottabban megkezdték Nyugat-Németország felfegyverzését. A nyugati megszállók ezen intézkedéseikkel már akkor megfosztották magukat azon joguktól, hogy Berlin egyes részeiben fenntartsák csapataikat, mert megszüntették Németország egységes igazgatási rendszerét. Azóta a békeszerető német nép megalakította a Német Demokratikus Köztársaságot, amely fennállásának rövid néhány esztendeje alatt bebizonyította, hogy a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja a Németországra vonatkozó nemzetközi szerződéseket és minden erejével azon fáradozik, hogy megteremtse a békés alkotó munkát folytató, demokratikus és egységes Németországot s ezzel hozzájáruljon Európa békéjének biztosításához. A nyugati hatalmak általi katonai megszállás erőszakos és jogtalan fenntartása a szuverén Német Demokratikus Köztársaság szívében fekvő Berlinben akadályozza a német kérdés békés megoldását, s az elhúzódó megszállási rendszer felszámolását. A revansista-militarista szellem Újjáélesztése, a fegyverkezés és a háborús támaszpontok építése a Német Szövetségi Köztársaságban egyre nagyobb méreteket ölt, s ez súlyosan veszélyezteti Európa és ezzel a Magyar Népköztársaság békéjét is. A magyar nép keserű tapasztalataiból tudja, milyen veszélyeket rejt magában a német militarizmus fölélesztése. A Szovjetunió kormányának mostani javaslata figyelembe veszi az adott helyzetet és az e kérdésben nemzetközi síkon ható ellentéteket, s olyan megoldást terjeszt elő, amely járható utat nyit meg valamennyi érdekelt fél számára. Ez a szovjet javaslat ismét lehetőséget ad egy olyan probléma rendezésére, amelyet a nyugati hatalmak egyoldalú cselekedeteikkel, a jaltai és a potsdami szerződések megszegésével idéztek elő, és évek óta holtponton tartanak. A Szovjetunió kormányának november 27-i javaslata jelentős lépés az európai feszültség enyhítésére. A Magyar Népköztársaság kormányának álláspontja e kérdésben is egyezik a világ békeszerető népeinek érdekeivel: szilárdan támogatja a Szovjetunió kormányának javaslatát a berlini kérdés megoldására, és élesen elítél minden olyan fellépést, amely ennek a béke ügyét előrevivő javaslatnak megvalósítását erőszakkal kívánja megakadályozni. A magyar kormány ezúttal is leszögezi, hogy teljes mér- ■ lékben szolidáris a Német ; Demokratikus Köztársasággal, • és erejéhez képest minden • támogatást megad a Német ; DemokratikusKöztársaság• kormányának szuverenitása , megőrzéséért és Európa béke-; jéért vívott harcához, és ha a Német Demokratikus Köztár- saságot, Csehszlovákiát, Len- gyelországot, vagy a varsói szerződés bármely más álla- mát bármilyen támadás érné, a Magyar Népköztársaság kor- ■ mánya teljesíteni fogja a var- sói szerződésben vállalt köte- ■ lezettségeit. Ugyanakkor a Magyar Nép-köztársaság népe és kormánya ; örömmel üdvözöl minden olyan lépést, amely a ketté- szakadt Európa országainak egymáshoz való közeledését, a. .köztük fenálló vitás kérdések- nek az egymás belügyeibe való , be nem, avatkozás és a kölcsönös érdekek figyelembevétele alapján történő rendezését, s ezzel valamennyi európai nép békés együttműködését elősegíti. (MTI) Korszerűbb lesz a kenyérsütés Új gépekkel többfajta péksüteményt készítenek az utóbbi időben sokat javult a kenyérellátás, időnként és helyenként azonban mégis akad panasz. Az Élelmezésügyi Minisztérium műszaki tanácsa a napokban a sütőipar műszaki fejlesztéséről tárgyalt. A kidolgozott tervezet — figyelembe véve az iparág sajátosságait — részletesen foglalkozik a helyenként még leküzdendő nehézségekkel és a sütőipar fejlesztését elősegítő tervekkel. Első feladat a nehéz fizikai munka gépesítése. A dagaszto 04 nmmort 11 mbbi már majdnem teljesen gépesítették, a kenyér feldolgozását (»csípés«, mérés, formálás) azonban még kézzel végzik. Ezeket a munkákat is gépesíteni kívánják, elsősorban azokban az üzemekben, ahol erre már most is van lehetőség. Korszerűsíteni akarják a sütödék berendezéseit is. Az újfajta kemencetípusokba jórészt automatikusan kerül a kenyér. Az új gépek új üzemtípusokat kívánnak. Több működőzemet modernizálnak, az új üzemeket pedig már a korszerű követelmények, figyelembe vételével építik. A kenyérgyárak műszaki fejlesztésére kísérleti üzemeket is létesítenek az újfajta gépek prototípusának kipróbálására. A kísérleti üzemekben alakítják ki az újfajta gépekhez alkalmas technológiát a péksütemények választékának bővítésére. A műszaki tanács a sütőipar műszaki fejlesztése mellett az újfajta technológia bevezetéséhez szükséges szakemberek továbbképzésének problémájával is foglalkozott. (á. o.) Kisiipari szövetkezetek kulturális seregszemléje A kisipari szövetkezeti mozgalom tízéves fennállása alkalmából szombaton és vasárnap kulturális seregszemlét rendeztek. A Néphadsereg Színházában a záró díszelőadáson megjelent Nagy Józsefné könnyűipari miniszter is. A kétnapos gazdag műsorban 39 együttes 1250 tagja szerepelt. A művelődésügyi miniszter a »Szocialista Kultúráért« kitüntetést adta a mezőkövesdi matyó népi együttesnek, a szegedi szövetkezeti énekkarnak, a nagyikállói színjátszó csoportnak, az újpesti Cipész ktsz. Szabadság-kórusának és a kórus egyik alapító tagjának, Oszkó Józsefnek. Filmforgatás Csepelről — Csepelen Nincs az a filmrendező — Máriássy Félix sem kivétel — aki bizonyos dolgokban okosabb lehetne a statisztáknál. A kérdés persze az: milyen dologról, s milyen statisztákról van szó. Ezúttal csepeli munkásokról és munkásasszonyokról, akik november 27-én és 28-án elözönlötték a Vasmű előtti Tanácsház teret, hogy az »Álmatlan évek« című, Csepel népét és történetét megörökítő játékfilm számára »eljátsszák« az 1944. december 5-i bátor és véres tüntetést a németek, a kitelepítési parancs ellen. Eljátsszák? Nem sok rendezői utasítás szükséges, inkább ők adnak tanácsot. Legnagyobb meglepetésre azt kezdik kiabálni: »Le a láncot a zsiliproll« S mikor Gammer Imréné a Csőgyárból, Miklósi József, aki azóta már nyugdíjass lett, s a többiek, akik maguk csinálták ezt a tüntetést tizennégy évvel ezelőtt, megmagyarázzák, mert volt olyan fontos a kitelepítés megakadályozására, hogy lekerüljenek a fel- - robbantás érdekében odaszerelt láncok a zsilipről — nos,a megváltozik a forgatókönyvnek ez a része. Végtére, ezt igazán ők tudják a legjobban. • A filmben, amely Csepel 1916-os, 1919-es, 1932-es, 1942- es és 1944-es ,álmatlan évekből elevenít fel egy-egy jellegzetes történetet — van egy epizódszerep, a főiskolás Szekeres Ilonára osztották. Mit tesz a véletlen: forgatás közben derült ki, hogy gyermekként ő is ott volt, édesanyja kezét fogva, azon az emlékezetes tüntetésen. ott laknak ma is a forgatás helyétől két percnyire. A tüntetés után éppen negyed századot ugrik vissza minden szereplő lélekben. Átvonulunk a gyárkerítés mellé, ahol tökéletesen hűen felépítették a Weiss Manfréd Művek, hajdani volt 1-es kapuját. A »Weiss Manfréd« betűket azonban erősen megtépázták, hiszen 1919-ben vagyunk, nevezetesen a kapitalizmus temetésén, amelyet a csepeli munkások annak idején vagy, vidám vonulatban megrendeztek. Az öreg Malackov Pista bácsi, aki akkoron papnak öltözve kísérte a koporsót — már nem él. Annál vidámabban él Hadik Miklós elvtárs hengerész, a Csőgyár egyik pártalapszervezetének titkára, az egész »stáb« kedvence, aki szinte minden forgatásnál ott van. Ezúttal felvételre festve, hosszú papi öltözetben, összetákolt kereszttel a kezében kíséri a kivételesen jókedvű temetési menetet, s a koporsót, amelyen ez áll: »Kizsákmányolás, élt sok száz évet, Bake poraira.« A film megmutatja e gonosz halott feltámadásának következő, keserves esztendőit is , majd végső, visszavonhatatlan halálát. A csepeliek nagyon kíváncsian várják a kész filmet, amelyet már most »filmünk«-ként emlegetnek. (rajk) Csapástól most a föld A kard és a kulcs Az élet érvelése áll: Vénség az ifjú kikeletben, A teremtő nyár ölén: halál.« (Tompa Mihály, 1863.) A szabadságharc leverése óta immár ötödször sújtotta a magyar földet a szörnyű csapás — az aszály. 1862 száraz nyara után, az 1883-as év még sanyarúbb volt. Az egykori szemtanú így emlékezett rá: »Az emberek füvet, a sertések húst esznek.. . Egy dinnye s egy ló egy árú, ez is, amaz is 25 garas. Akár’merre megy az ember, az úton döglött lovakat talál...« A csanádi főispán 1863 júliusában azt jelentette, hogy a kaszálók »nem adtak az egész megyében egy kaszavágás szér nőt«. A nép éhezett és a rossz termés még növelte a munkát hiába keresőik számát, hiszen a földiárén zsellérek mellett (pedig ezek sem voltak kevesen) most már a szegényparasztok is munkát kerestek, de hiába ... Magyarországon abban az időbeni az ipar jelentéktelen volt, a nincstelenek legnagyobb részének a mezőgazdaságban kellett megkeresnie az egész évre valót, leginkább napszámosként, részes munkásként. Csakhogy a kisült földeken nemigen volt mit aratni. Lehetőségt inkább az épülő vasútvonalaknál és a Tisza szabályozásánál adódott. De ez csak egy csöpp volt a tengerben. Egy 1863 nyarán készült kimutatás szerint egyedül Békés megyében 45 000 volt a bérmunkások száma, és ebből összesen háromszáz dolgozott ... A kormány — lázadástól tartva — gabonasegélyt juttatott az aszály sújtotta vidékeknek, de ezt a módosabb gazdák igyekeztek megkaparintani a vetőmagnak. Ugyanakkor a vasútépítkezés egész nyáron át— vagyis a földmunkára legalkalmasabb időben — szünetelt, és csak a fagyok beállta után kezdtek hozzá. Nem csoda, hogy a tömegek lázongtak, hol itt, hol ott . S tört ki az elkeseredés az emberekből. v . , 1863. december 1-én Qros- ’ házán gyűlt össze nagyobb tö- meg a községháza előtt, mun- kát és kenyeret követelve. A községházára is behatoltak és az elöljáróságot »szemtől szem- ibe megtámadták, kihúzással, és ■ agyonütéssel fenyegették« — mondja a főispán! jelentés. Mikor a csendőrök egy özvegy- s asszonyt — aid állítólag a töb- .biaket felbiztatta — közrefog- tak és a fogdába akartak hur- I coin!, a tömeg őket is megtámadta, az asszonyt kiszabadd- tolták, a csendőröket pedig, megverték. Ezért a főispán sürgette, hogy addig is, amíg valamit tehet a munkásokért , küldjenek egy század katonát Orosházára, kettőt pedig Békéscsabára. Békéscsabán azért kellett a katonaság, mert pár nappal ejőbb ott is nagy tüntetés zajlott le. Bíróválasztás volt, ami annyit jelentett, hogy a szolgabíró kijelölte az új bírót és megszavaztatta. Csakhogy »a szegény ügyefogyott nép és... a most ínséggel küzdő nagy sokaság a szabad választás hibás öntudatában nagy számmal gyűlt össze« — mint az egykori tudósító írja — és kö-' vetelte, hogy a saját jelölte, bizonyos Hrabovszky Mihály legyen a bíró, mert az megígérte a segélygabona szétosztását a nép között, méghozzá ingyen. A szolgabírót megtámadták és amikor az őt kisíró hajdú kardot rántod, attól a ■kardot elvették, a váróék át bezárták, a kulcsot pedig a karddal együtt ünnepélyeen átnyújtották Hrabovszky Mihálynak Ilyesfajta kisebb-nagyobb zendülések sokfelé voltak abban az időben, ami nem is csoda, hiszen az osztrák kormányzet még ilyen ínséges időkben is katonasággal igyekezett az adót kipréselni e gyarmati sorban tartott magyar népből A hol itt, holott kitörő elégedetlenség segített a magyar uraikat meggyőzni arról, hogy kedvező''b számára az osztrák e'nyomokkal való kiegyezés, mint a néppel való összefogás — a független Magyarországért.,, Hofman Éva kietlen! [Csökkent a felett-nőtt a nyereségrészesedés — Sok vita, veszekedés volt [azokban a napokban az öntőidében — emlékeznek vissza aVörös Csillag Traktorgyár [szakszervezeti bizottságán. A félévi mérlegbeszámolóbólugyanis arról értesültek az öntöde dolgozói, hogy az első félévben havi 125 000, júniusbanpedig 145 000 forint kárt okoztak a selejttel. Emiatt 71 tonna lemaradással zárták a második negyedévi tervet. Nemcsak az anyagban volt a hiba A vélemények megosztottak. • [Voltak, akik úgy vélekedtek: [olyan öntő még nem született, [aki selejt nélkül dolgozna. [Egyébként is van hétnapi ]nyereségrészesedés és ez a fontos. — De nekünk ne más kaparja ki a gesztenyét — mondották a jobb szakmunkások.— Nem igaz az, hogy ilyen magjs selejttel kell ontani. Jóival több lehetett volna a nyereség, ha mi is gazdaságosabban dolgoznánk. Egyesek a [vas minőségét, mások a bérezést okolták. A jó munkának [nincs meg a kellő becsülete — [állították többen is. A vitákat végül is az zártale, hogy a szakszervezeti bizottság és a gazdasági vezetők ,egy bizottságot hoztak létre,amely több napon át kutatta a magas selejt okát. Több vezetővel és munkással beszélgettek és feljegyezték javaslataikat, észrevételeiket. Berecz József formázó például azt, kifogásolta, hogy gyakran melegen, máskor megigen nedvesen kapják a homokot. S ez a formák tökéletes kidolgozásának rovására megys. A bizottság feljegyezte: laboratóriumi vizsgálattal kell megállapítani a homok hibáját. Jack hajós öntő szóvátette, hogy sokszor nincs meg a préslégszerszámokhoz szükséges hat légkörnyomás, így aztán nem lehet megfelelően homokot döngölni. Az öntéskor keletkező gáz könnyen szétnyomja a formát. ' v— Az előbbiekhez hasonló észrevételek egész sora került először a jegyzőkönyvbe, majd a megoldás útjára — mondja Fontana Gusztáv, az öntöde főművezetője. A munkások javaslatait megvalósították Az öntők már az új technológiai utasítás szerint kapták a homokot és pontosan előírták, hogy, milyen keverésűt használjanak a különböző öntésekhez. Ujj levegőtartályokat szereltek fel, kijavították a hibás kompresszorokat. Szervezeti intézkedés is történt. Azelőtt az öntők elkészítették a formákat, de az öntést már a vashordók és a művezetők végezték. Utasítás: az öntő a maga készített formákat, maga köteles leönteni. Korábban az öntőt, a formázót és a magkészítőt egyaránt felelősségre vonták a selejtért. Most, ha egy munkadarab selejtté válik, igyekeznek megállapítani, hogy ki követte el a hibát, így a személy szerinti felelősségrevonás szintén nagyobb gondosságra készteti a munkásokat. Jutalmazás és kártérítés A műszaki intézkedések mellett a munkások követelésére érvényt szereznek a rendeletnek: a jó munkát végzőket jutalmazzák, viszont ahol szükséges, kártérítést fizet a felelőtlenül dolgozó. Ma már az öntők 80 százaléka a megengedett selejtnél is kevesebbet gyárt. Aki hanyagul dolgozik, az kétszeresen bánja: egyrészt levonják tőlük az okozott kár 5—10 százalékát, másrészt nem részesülhet a havi 150—200 forint minőségi jutalomból. A gyár szakszervezeti bizottsága kiállítást is szervezett, ahol bemutatták a selejtes öntvényeket, feltüntetve azt is, hogyan lehetett volna elkerülni a hibát. S mindez azzal járt, hogy 105,8 százalékra teljesítették a harmadik negyedévi tervet. A 171,5 tonna lemaradást 8 tonnára csökkentették. A második negyedévi 100 forint bérre eső érték 291 forintról 344 forintra emelkedett. A nyereségrészesedés miatt sem kell már szégyenkezni az öntöde dolgozóinak. A félévi hét nap helyett tizennégy nap a harmadik negyedév után várható részesedés és ehhez már ők is hozzájárultak. De még ezzel sem elégedettek. Úgy szeretnék segíteni üzemük munkáját, hogy a múlt évi 18 napnak megfelelő nyereségrészesedés összegét elérjék. Tatai László A munkaruhák szétosztásáról, a házfelügyelők bérrendezéséről, a társadalombiztosítási költségvetésről tárgyaltak a szakszervezetek elnökségei Ösztöndíjat és rendkívüli segélyt nyújt az ÉDOSZ a tanulni vágyó fiatal szakszervezeti tagoknak Az ÉDOSZ elnöksége hétfői ülésén a többi között megtárgyalta a dolgozók munka -és védőruha ellátását. Megállapította, hogy az üzemek többségében helyesen hajtották népre a munkaruha ellátására és elosztására vonatkozó,rendeletet, azonban sok helyen felesleges tartalékokat képeztek, illetve nem használták fel a rendelkezésre álló összegeket, máshol pedig jelentősen túllépték az engedélyezett keretet Szó esett arról is, hogy a munkaruhák minőségével a dolgozók nincs esettek mindenütt megeléged- ve. Az elnökség határozatot hozott arról is, hogy ösztöndíjat és rendkívüli segélyalapot léte- ' sít' özön ifjú’..élelmiszer’ipari dolgozók, szakszervezeti tagok ' megsegítésére, akik technika- , mpn, vagy más tanintézetekben képezik tovább magukat és ehhez anyagi támogatásra van szükségük, szociális helyzetük- [ nél, vagy egyéb okoknál fog-va. A jogosságot minden eset , bert az illetékes szakszervezeti szervek javaslata alapján az elnökség fogja elbírálni. A HVDSZ elnöksége hétfői ülésén megtárgyalta a házfelügyelők munka-, bér- és jogviszonyai rendezésének tapasztalatait. A bérrendezésbe kapott összeg átlagban mintegy 65 százalékos béremelést tett lehetővé. A munkaviszony rendezése is általános megelégedést keltett. Az elnökség megállapította, hogy a rendelkezés helyes végrehajtásában jó munkát végeztek a szakszervezeti aktivisták is. A vasutas-szakszervezet elnöksége hétfői ülésén a többi között megvitatta a vasutas társadalombiztosítás 1959. évi költségvetési tervezetét és az ezzel kapcsolatos feladatokat. A terv szerint 1959-ben családvédelemre, készpénzsegélyre, gyógyszerellátásra 238 millió 184 ezer forintot fordítanak. Az üzemi balesetekből kifolyóan mintegy 20 százalékkal kevesebb táppénznap összegének kifizetésére volt szükség, ami azt mutatja, hogy javultak a munkakörülmények és csökkentek a baleseti veszélyforrások. NÉPSZAVA 40 éve halt meg Kaffka Margit A magyar polgári demokratikus forradalom napjaiban, 1918. december 15-én, pótolhatatlan ■ veszteség érte az új — Nyugat köré csoportosult — modern, magyar irodalmat. Az országban dühöngő spanyol influenza-járvány elvitte Kaffka Margitot is, kisfiával együtt. Korai halálával nagy tehetségű író szállott sírba bátor szavú, világnézetében kora közfelfogását messze meghaladó literátor. Azok közé a haladó polgári írók közé tartozott, akik felismerték koruk* társadalmának szociális, társa* dalmi bajait, látták és megér-* tették a gazdasági összefüggd-* Leket. Lehántotta a burkokat* a magyar dzsentrivilág pusz-* tuló, mindinkább süllyedő éle-* téről.’ Kaffka szerető együtt-* érzéssel ábrázolta a proletár-* asszonyok sanyarú életét. Írói* eszközöknél küzdött a nők tár-* sadalmi, gazdasági felszabadí-x tásáért, írásművészetének kő-* képpontjában mindig az igaz- sáp felderítése állt. j 1958. december 2 N1