Népszava, 1959. február (87. évfolyam, 27–50. sz.)

1959-02-01 / 27. szám

2 A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) unió vívmányaiban saját jövő­jét, minden szabad nép jöven­dőjét látja. Majd arról szólt, hogyan har­col a Spanyol Kommunista Párt, a szakszervezeti mozga­lom, a spanyol nép a francóis­­ta diktatúra ellen. Ezt a har­cot még a dühödt rendőri meg­torló intézkedések sem tudták elfojtani — mondotta. Az önök kommunista pártjá­nak sokéves tapasztalata — folytatta — a Spanyol Kom­munista Párt számára is kime­ríthetetlen kincsestár és az lesz a jövőben is. Pártunkban le­­küzdjük a szektásság és a dog­­matizmus csökevényeit, szilár­­dan állást foglalunk a revizio­­nizmus ellen. A Spanyol Kom­munista Párt teljesen egyetért a testvérpártok kapcsolatainak lenini értelmezésével, amelyről Hruscsov elvtárs megemléke­zett beszámolójában. Dolores Ibárruri ezután a következőket mondotta: Az önök győzelmei felmérhetetlen segítséget nyújtanak a Spa­nyolország demokratizálásáért vívott harchoz. Egész népünk lelkesedéssel és örömmel fi­gyelte a szovjet szputnyikokat és a világűrrakétát, amelyek a szocializmus fölényét bizonyít­ják a kapitalizmus felett. Büsz­kék vagyunk rá, hogy először szovjet rakéta röppent fel a világűrbe. Arra is büszkék va­gyunk, hogy önök elsőként léptek a kommunizmus építé­sének útjára. Dolores Ibárruri beszéde után bejelentették, hogy a kongresszus üdvözlő táviratot kapott a portugál, a ciprusi, a szudáni és a török testvérpárt­tól. A tatár olajmezők dolgozói táviratban jelentették a kong­resszusnak, hogy új olajlelő­helyeket fedeztek fel, amelyek nagy jelentőségűek a gazdag Volga menti olaj­vidék fejlődé­se szempontjából. Szombaton, január 31-én lesz a kongresszus ötödik napja. A délelőtti ülés moszkvai idő sze­­rint 1íz óra­ktor kezdődik. A kongresszus szombati napjának tanácskozásai Az SZKP XXI. kongresszu­sának szombat délelőtti ülé­sén elnöklő Leonyid Jefremov (Gorkij város) elsőnek J. D. Musztafajevnek, Azerbajd­zsán Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak adta meg a szót. Musz­­tafajev elmondotta, hogy Azer­bajdzsán felkészült a nép­­gazdaságfejlesztési terv ellen­őrző számaiban kifejezésre juttatott feladatok megoldá­sára. A hétéves terv vécére a köztársaság teljes termelése hozzávetőleg 93 százalékkal növekszik. 1965-ben Azerbajd­zsán 22 millió tonna kőolajat ad majd a népgazdaságnak. Nemcsak Apseron, hanem a köztársaság többi olajmezőjé­nek, egyebek között a tengeri kőolaj-kitermelésnek a szere­pe is megnövekszik. Musztafajev hangsúlyozta, hogy az azerbajdzsáni nép ba­rátságban akar élni a szomszé­dos Iránnal és Törökországgal. A nyugati hatalmak a­gr­esz­szív imperialista körei igyek­szenek megzavarni ezt a ba­rátságot. Ez azonban nem si­kerül nekik. Egy keleti köz­mondás szerint jobb a közel­ben egy jó szomszéd, mint messze egy rokon. Szomszé­daink biztosak lehetnek benne, hogy a legjobb szándékkal vi­seltetünk irántuk. A. Kiricsenko: A kommunizmus eszméi igazságukkal ejtik hatalmukba a népeket A második felszólaló Alek­­szej Kiricsenko, az SZKP Köz­ponti Bizottságának titkára, a Központi Bizottság elnökségé­nek tagja volt. A XXI. kongresszus — mon­dotta — az a határmezsgye, amely jelzi, hogy országunk egy új, magasabb fejlődési fok­ra lép, s megkezdődik az át­menet a kommunista társa­dalom általánosan kibontakozó építésébe. Az utóbbi öt esz­tendőben és különösen az SZKP XX. kongresszusa óta a Szovjetunió olyan magas­latra jutott, ahonnan feltárul­nak a hétéves országfejlesz­tési terv széles és nagyszerű távlatai. Kiricsenko elítélte Malen­kov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov pártel­lenes csoportját, amely nyom­ban Sztálin halála után min­dent támadott a Központi Bi­zottság elnökségének ülésein, ami új, ami a lenini tanítás­ból, az ország életének köve­telményeiből fakad. Közismert — mondotta Kiri­­csanko —, hogy a pártellenes csoport tagjai a konzervativiz­mus mocsarába süppedtek, csupán a marxizmus—leniniz­­mus klasszikusaiból vett idé­zetekkel operáltak, s elsza­kadtak az élettől és a néptől. Elmondhatjuk — hangsúlyoz­ta Kiricsenko —, hogy e párt­ellenes csoport szétzúzása pártunk nagy győzelme a le­nini vonal érvényesítéséért vívott harcban. Kiricsenko aláhúzta azok­nak az intézkedéseknek fon­tosságát és jelentőségét, ame­lyeket a Szovjetunióban a Köz­ponti Bizottság kezdeménye­zésére az ipar és építőipar igazgatásának átszervezésére hajtottak végre, valamint azoknak a központi bizottsági határozatoknak jelentőségét, amelyek a szovjet mezőgazda­ság rohamos fejlesztését tűz­ték ki célul. A XX. pártkongresszus — mondotta Kiricsenko ,— új sza­kaszt nyitott meg az ország pártszervezeteinek életében. Megélénkült a munka a párt alapszervezeteiben, erősödött a párt tömegkapcsolata. A párt és a nép szoros kapcsolatainak bizonyítéka az állam gazda­sági és kulturális fejlesztését célzó valamennyi fontosabb ja­vaslat általános megvitatása. A Központi Bizottság üléseire meghívjuk a gyárak vezetőit, a termelésben kitűnt dolgo­zókat, az ipari és a mezőgaz­dasági szakembereket. Kiricsenko megállapította, hogy most a XX. pártkong­resszust megelőző időszakhoz képest sokkal többen kérik fel­vételüket a kommunista párt­ba. Kiváló munkások, kol­­hozparasztok és értelmiségiek jelentkeznek felvételre. A kommunista építés szaka­szába lépve a Szovjetunió minden népének eltökélt szán­déka, hogy teljesíti a párt ál­tal felvázolt nagyszerű ter­vet. Kiricsenko megjegyezte, hogy a Szovjetunió valameny­­nyi népe vállvetve, s egyide­jűleg valósítja meg a kommu­nizmusba való átmenetet. A népek barátsága — hangoztat­ta — a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának egyik legna­gyobb vívmánya. Kiricsenko foglalkozott a káderek kiválasztásának, el­helyezésének és nevelésének kérdéseivel. Hangoztatta, hogy ipari, mezőgazdasági szakem­bereket és fiatal dolgozókat kell vezető munkakörbe beosz­tani. Nemcsak Moszkvában, Leningrádban és az ország más központi kerületében kell vezető kádereket képezni, ha­nem a vidéken is. A kommunizmus eszméi igazságukkal ejtik hatalmukba a népeket — jelentette ki Ki­ricsenko, s utalt a kapitaliz­mus ideológusaira, akik jobb ügyhöz méltó buzgalommal próbálják leplezni a kapitaliz­mus fekélyeit, valamiféle jó­tékonysági intézménynek tün­tetik fel a kapitalizmust, sőt a kapitalizmus «evolúciójá­ról­«, «a kapitalizmus szocia­lizmusba való átnövéséről« szóló elméleteket gyártanak. Bármilyen elméleteket agyal­nak is ki a kapitalizmus ideo­lógusai, nem menthetik meg a kapitalizmust, amely már ide­jét múlta. Kiricsenko rámu­tatott, hogy világszerte gyorsan erősödik a kommunista és munkásmozgalom, növeksze­nek a testvéri kommunista és munkáspártok, s a tőkésor­szágokban sokasodnak a for­radalmi ifjúság sorai. Kiri­csenko azt mondotta, hogy a kommunizmus az emberiség tavasza, s a kommunizmus esz­méi a tavaszi vizekhez hason­lóan szerteáradnak minden or­szágban. Nem kétséges — mondotta a jelenlevők viharos tapsa köz­ben Kiricsenko —, hogy a XXI. kongresszus egyhangúlag jóváhagyja a Szovjetunió kom­munista építésének program­ját. A következő felszólaló, Dmit­­rij Baraskin, a minszki autó­gyár olvasztára kijelentette: a kongresszusra őt jelölő kom­munisták és a gyár összes munkásai egyöntetűen helyes­lik a népgazdaság fejlesztésé­nek ellenőrző számait. A gyár munkájáról beszámolva­­ 1958- ban terven felül 43,3 mil­lió rubel értékű árut termel­tek — ismertette saját vállalá­sát is, amellyel ki akarja venni részét a hétéves terv teljesíté­séből. Vlagyimir Mijazscsikov, az SZKP Központi Bizottságában az Oroszországi Föderáció me­zőgazdasági ügyeivel foglalko­zó osztály vezetője, az OSZSZSZK mezőgazdaságának fejlesztésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unióban a XX. pártkongresz­­szus után a mezőgazdasági ter­melés növelésére foganatosított intézkedések elősegítik az 1959— 1965. évi tervelőirány­zatok teljesítését. A mezőgazdasági termelés növelésének forrásaként min­denekelőtt a terméshozam emelését, a kukorica vetésterü­letének növelését és a gabona­­neműek megosztott gépi beta­karítását említette. E tartalé­kok felhasználása elősegíti a hétéves terv mezőgazdasági előirányzatainak határidő előtti teljesítését — mondotta. Aguirre: Lat­in-Amerika megszűnt az amerikai imperializmus tartaléka lenni A kongresszus küldöttei me­leg fogadtatásban részesítették Livero Aguirrét, a Kubai Népi Szocialista Párt országos bi­zottságának képviselőjét. A kubai nép — mondotta — mélységes rokonszenvvel és őszinte érdeklődéssel figyeli a Szovjetunió hatalmas sikereit. A kubai hazafiaknak az átélt sötét napokban nagy örömet hozott a három szovjet szput­­nyik. Az űrrakéta felbocsátása újabb győzelem a kapitalista tömegbutítás erői fölött. Ez a győzelem — tette hozzá — egybeesett a kubai n­épnek az imperialista elnyomók fölött aratott győzelmével. A Szovjetunió győzelmei — mutatott rá Aguirre — haté­kony segítséget nyújtanak a kubai néphez hasonlóan az im­perialisták ellen harcoló más népeknek. Az amerikai impe­rializmus azért juttatta hata­lomra Batistát, a véreskezű diktátort, hogy Kubát gyarma­tává tegye és az imperializmus hadiszekeréhez láncolja. Ba­tista klikkje a kommunistael­­lenesség kopott zászlaját fel­emelve megtorló hadjáratot indított az ország demokra­tikus erői ellen. De a marxiz­mus—leninizmus tanításán ne­velkedett kubai kommunisták soha nem veszítették el a nép­be vetett hitüket. A Népi Szo­cialista Párt az illegalitásban, sok vezetője élete árán kapcso­latot tartott fenn a néppel és harcolt a forradalmi erők tö­mörítéséért. Batista diktatúrája összeom­lott — mondotta a kubai kül­dött. A kommunisták a fel­kelők első soraiban harcoltak és kivívták bajtársaik nagyra­becsülését. Kubában a hata­lom a Fidel Castro vezette fel­kelő erők kezébe került, szét­zúzták a régi államapparátust, új hadsereg alakult, a parancs­noki és kormánypozíciókba olyan személyek kerültek, aki­ket a felkelők jelöltek ki vagy hagytak jóvá. A megalakult ideiglenes kormány a nép tá­mogatását élvezi. Tapasztala­taink — mondotta Aguirre — megcáfolják az állításokat, amelyek szerint a latin-ameri­kai országokban lehetetlen si­kerrel harcolni az imperializ­mus ellen. Biztos a győzelem,­­amikor felkel a nép és kezébe veszi sorsa irányítását. A győzelmet az új nemzet­közi erőviszonyok, a szocialista tábor országainak erőgyara­podása, az ázsiai és afrikai né­pek imperialistaellenes harc­ban elért sikerei tették lehető­vé. Latin-Amerika megszűnt az amerikai imperializmus tar­taléka lenni. Az amerikai propaganda — folytatta a kubai küldött — igyekszik félrevezetni a közvé­leményt, hogy leplezze az Egyesült Államok politikájá­nak támadó jellegét és gyen­gítse azt a széleskörű támoga­tást, amelyben a közvélemény a kubai hazafiakat részesíti. Az Egyesült Államok gazda­sági bojkottal, sőt fegyveres invázióval fenyegeti Kubát, kommunistaellenes hadjáratot folytat, hogy elszigetelje a bal­oldali pártokat. Kuba képviselője köszönetét fejezte ki a világ valamennyi kommunista- és munkáspárt­­jának a kubai nép ügye iránti szolidaritásukért. A szovjet népnek nagyszerű hétéves terve sikeres teljesítését kíván­­juk — mondotta végezetül. A. Arisztov. NÉPSZAVA Fejlődésünk üteme 16-szor gyorsabb az Egyesült Államokénál következőnek Averkij Arisztov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tag­ja szólalt fel. A hétéves terv életereje és realitása abból fa­kad, hogy kidolgozásában részt vett az egész szovjet nép és hogy benne testet öltenek pártunk gazdag tapasztalatai. Arisztov a továbbiakban ösz­­szehasonlította az ipari ter­melés növekedésének ütemét a Szovjetunióban és az Egye­sült Államokban. Az első szov­jet ötéves tervek megvalósí­tása óta — mondotta — a Szovjetunió ipari fejlődésének gyorsabb üteme révén évről évre csökkenti a szovjet és az amerikai termelési színvonal különbségét. A második világháború né­hány évvel visszavetette a Szovjetuniót — mondotta Arisztov. — A Szovjetunió csak 1948-ra állította helyre termelésének háború előtti színvonalát, az Egyesült Álla­mok viszont eddig az időpon­tig másfélszeresével megha­ladta háború előtti mutató­számait. Ez azért történt — állapította meg —, mert az Egyesült Államok gazdasági élete nem érezte a háború pusztító erőit, az amerikai üzemekre nem hullottak el­lenséges bombák. Ezen túlme­nően a fegyverszállítások óriá­si nyereséget hoztak a tőké­seknek. Hétéves tervünk megkezdé­sekor — mondotta Arisztov — a szovjet ipari termelés növe­kedésének üteme kilenc és félszeresen meghaladta az amerikaiak ütemét. A hétéves terv előirányzatai azt mutat­ják, hogy az 1913-ig 1965-ig terjedő időszakot alapul véve fejlődésünk üteme hozzávető­leg 13-szor olyan gyors lesz, mint az Egyesült Államoké. Ebbe aztán belefájdulhat az amerikai monopolisták feje. Ezek az adatok azt mutat­ják — folytatta Arisztov —, hogy a szocialista rendszer ereje évről évre szakadatla­nul növekszik, s hogy a szo­cialista rendszernek milyen nagy a fölénye a kapitalista rendszer fölött. Ezek után fa­batkát sem érnek azok a le­gendák, amelyek szerint a Szovjetunióban lassul a fejlő­dés üteme! Ásványi kincsekben — mu­tatott rá Arisztov — gazda­gabbak vagyunk a kapitalista tábor bármelyik országánál. A Szovjetunió a 16 legfonto­sabb ásványi kincs közül 13- ban az első helyet foglalja el a világon. A szovjet tudósok, mérnö­kök és munkások azáltal ér­hették el­­ sikereiket a Föld mesterséges holdjainak meg­alkotásában és az űrrakéta felbocsátásában — hangsú­lyozta Arisztov —, hogy ná­lunk ilyen problémákat nem magányosan dolgozó feltalá­lók, hanem egész kollektívák oldhatják meg. Folytatjuk a világmindenség rejtelmeinek tanulmányozását. Szocialista országunknak van ereje eh­hez. És ez — fűzte hozzá — szintén jó fajtája a verseny­nek. Érjenek utól bennünket a kapitalisták. Józanul számot vetünk az-­ zal — folytatta —, hogy az­ Egyesült Államok nagy ered-­ ményeket ért el a tudomány-­ ban, a technikában és a gazda-­ ság néhány területén. De fel-', tétlenül megelőzzük Amerikát,­, s akkor majd a kapitalista or-­­szágok dolgozóiban az utolsó­ kételyek is eloszlanak ,afelől­­­melyik rendszer a tökélete-­­­sebb: a szocialista vagy a ka-a pitalista. Arisztov a továbbiakban­ számokkal és tényekkel jelle-­ mezte az Oroszországi Föderá-­ ció népgazdasági tanácsainak­ eredményes munkáját. Ezek az f­ adatok tanúsítják, mennyire helyes volt a párt határozata az ipar és építőipar igazgatásá­nak átszervezéséről. Az Orosz­­országi Föderáció hétéves fej­lesztési terve teljese­n reális, s nemcsak teljesítjük, hanem túl is teljesítjük. A továbbiakban rámutatott, hogy a Szovjetunió ma az atomenergia békés felhaszná­lásában, a repülőgépgyártás­ban, a rakétatechnikában és más területeken az élen halad. Az elsőséget olyan fontos gaz­dasági ágbak­ is meg kell sze­reznünk, mint a gépgyártás — mondotta. — A korszerű gé­pek létrehozásában nem a kül­földi újdonságok lemásolása a legfőbb út. Ebben az esetben csupán ismert dolgokat ismé­telünk. A külföldi tudósok és Ezután Szabir Kamalov,­ Üz­­bekisztán Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a szovjet népgazdaság nagyszerű fejlesztésének terve a Szovjetunió eddig elért sike­reinek arárat talapzatán nyug­szik. A továbbiakban arról be­szélt, hogy az utóbbi években számottevően kibővült a szö­vetségi köztársaságok jogkö­re a gazdasági és kulturális építés kérdéseiben. Ez elő­mozdította a szovjet népek testvéri együttműködésének és barátságának további erő­södését Kamalov számadatokkal jel­lemezte Üzbekisztán termelő­erőinek virágzását, iparának és mezőgazdaságának fejlődését. A köztársaságban ez idő sze­rint 1300 kitűnő műszaki jel­technikusok vívmányait azért kell átvennünk, hogy alkotó­munkával új gépeket teremt­sünk, új lépéseket tegyünk elő­re a technika fejlesztésében. Ezután Arisztov arról be­szélt, hogy a tudományokat és a tudományos kutatóintézete­ket közelebb kell vinni a ter­meléshez. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a hétéves terv teljesíté­sének sorsa az üzemekben, gyárakban, bányákban dől el. Oda összpontosítják tehát pártszervezeteink erőfeszítései­ket. A technikát csak úgy fej­leszthetjük, ha több olyan pártmunkásunk lesz, aki is­meri és szereti a technikát, ha vezető munkára új, fiatal ká­dereket emelünk ki. szerelésű nagyvállalat van, több, mint 70 iparág virágzik. Üzbekisztán kolhozai és szov­­hozai a múlt évben példátla­nul nagy mennyiségű — mint­egy hárommillió tonna — gya­potot adtak el az államnak. Szovjet-Üzbekisztán sikerei — folytatta — közismertek. A múlt évben a világ 75 orszá­gából 629 küldöttség látogatott a köztársaságba. Barátaink kö­rében ujjongó lelkesedést kel­tenek az ü­zbég nép történelmi eredményei. A Szovjetunió el­lenségei kisebbíteni szeretnék ezeket az eredményeket, de bármit mondjanak is, az üzbég nép a boldogság, a kommuniz­mus útján halad. Üzbekisztán kommunistái­nak és minden dolgozójának eltökélt szándéka, teljesíti a hétéves tervet — fejezte be felszólalását Kamalov.­ na Lzbekisztánban több mint 70 iparág virágzik Úttörők köszöntik a kongresszust A délelőtti ülés végén 500 úttörő vonult be a kongresszus üléstermébe. Virágcsokrokat adtak át a kongresszusi elnök­ség tagjainak és a külföldi vendégeknek, majd vörös út­törő-nyakkendőt kötöttek nya­kukba. A gyermekek üdvözlő sza­vaira a kongresszus küldöttei viharos tapssal válaszoltak. HATALMAS ERŐMŰ GRÚZIÁBAN. A Grúz SZSZK szívében Tbiliszi közelében épült fel e szovjet köztársaság Lenin névt viselő, első hatalmas vízierőműve. Ez nyitotta meg Grúzia ipa­rosításának útját. Építését még a szovjet hatalom első éveibe kezdték. Ma a távvezetékek hálózatán keresztül innen látja el olcsó villamosener­giá­val Grúzia ipari üzemeinek nagy része Képünk: a korszerű erőmű géptermét mutatja 1959. február 1

Next