Népszava, 1960. március (88. évfolyam, 51–77. szám)
1960-03-01 / 51. szám
Gáspár Sándor: A dolgosok megnövekedett aktivitása felmérhetetlen segítséget ad a szakszervezeteknek A határozati javaslattervezet vitájában felszólalt Gáspár Sándor, az MSZMP Budapesti Pártbizottságának első titkára, a Politikai Bizottság póttagja. Elöljáróban tolmácsolta a kongresszusnak az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét. Megállapította, hogy még sohasem voltak annyira biztosítottak a feltételek egy kongresszus határozatainak végrehajtásához, mint most. Ennek egyik legfontosabb feltételeként jelölte meg az MSZMP helyes politikáját, amellyel az ország legszélesebb dolgozó tömegei egyetértenek. Ezt bizonyítják a szocialista építésben az elmúlt három év alatt elért gazdasági eredmények is. A párt politikájának helyességét igazolja az is, hogy találkozik a nemzetközi munkásosztály közvéleményének megelégedésével is. Ilyen egészséges politikai légkörben — folytatta Gáspár Sándor — természetszerű, hogy jelentősen megnőtt a dolgozók tömegaktivitása, ami felmérhetetlen segítséget ad a szakszervezeti munka jó végzéséhez. Ez pedig nagyon fontos, hiszen közismert, hogy a szakszervezetek kétmillió szervezett dolgozót tömörítenek soraikba. Örömmel lehet üdvözölni a szakszervezetek egyre javuló munkáját. Ma már minden fontosabb kérdéssel érdemben foglalkoznak. De egy pillanatra se felejtsék el a szakszervezeti tisztségviselők — hívta fel a figyelmet —, hogy tömsegaktivitás nélkül — amely a párt politikájának eredménye — a szakszervezetek nem lennének képesek ellátni széles skálájú, sokrétű munkájukat. A továbbiakban részletesen elemezte a szakszervezetek fontos szerepét és feladatait a gazdasági építőmunkában, a dolgozók munka- és életkörülményeinek állandó javításában. Brutyó János: Meg kell szüntetni a mértéktelen túlóráztatást Brutyó János, a SZOT főtitkára a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében üdvözölte a kongresszus küldötteit és az egyesített szakszervezet valamennyi tagját. Megemlítette, hogy a szakszervezeti mozgalom történetének jelentős állomásai a kongresszusok, amelyek mérlegelik az elvégzett munkát, és kijelölik az elkövetkező időszak feladatait. A továbbiakban a szakszervezet egyik fontos feladatának jelölte meg a mértéktelen túlóráztatás megszüntetését. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt év termelési eredményeiben — helytelenül — túlzott szerepe volt a nagyszámú túlórának. Gyakran szó volt már a mértéktelen túlóráztatás megszüntetéséről — mondotta. — De a gyakorlatban, népgazdasági érdekekre hivatkozva, még a szakszervezet funkcionáriusai is aláírták a túlórák engedélyezését, pedig a túlmunkában végzett munka nagyon drága, tehát a mértéken túli túlmunka ellentétes a népgazdaság érdekével is. A munka jó megszervezésével, a műszaki fejlesztéssel és egy sor más intézkedéssel biztosítani lehet a gazdaságosabb termelést, nagyrészt túlórák nélkül. Csergő János kohó- és gépipari miniszter a múlt évi termelési eredmények között megemlítette, hogy az ipar dolgozói terven felül 3 milliárd 800 millió forint értékű terméket adtak az országnak. Felhívta a figyelmet azonban arra is, hogy a szép eredményeket olyan negatív jelenségek is kísérték, amelyeknek ez évben nem szabad előfordulniuk. Az exportkötelezettségek teljesítésével például a hajóiparban, a vagongyártásban és a híradástechnikában adósak maradtak az ipar dolgozói, annak ellenére, hogy ezekben az iparágakban a megengedettnél több túlórát használtak fel. Éppen ezért kell a leghatározottabban szembeszállni azzal a káros szemlélettel, amely a termelés növelését túlórákkal akarja megoldani. Kijelentette, hogy a minisztérium a jövőben a legszigorúbban felelősségre vonja a túlórarendeletet megszegő vállalati igazgatókat. A továbbiakban Csergő János az 1960. évi terv sikeres teljesítésének nagy jelentőségéről szólva, kiemelte, hogy ez alapul szolgálhat a második ötéves terv kidolgozásához. Éppen ezért a műszaki fejlesző központi vezetőség megtartotta első ülését, ahol a 19 tagú elnökség, valamint a szakszervezeti vezető tisztségek viselőinek megválasztására került sor. Ennek alapján a szakszervezet elnöke: Háner József, alelnökei: Drahos Lajos és Steinhercz Simon, főtitkára, tésen belül már ez évben is nagy gondot fordítanak a gyártástechnológia korszerűsítésére. Csökkentik az építkezési beruházásokat, a gépi és egyéb technológiai berendezések beruházásainak javára. Emellett gyártástechnológiai korszerűsítési tervet dolgoznak ki. Ezután megemlítette, hogy az év első két hónapjában elmaradások tapasztalhatók a termelékenységben, az egy munkásra jutó termelési érték növekedése nem ütötte meg a tervezett szintet. Részletesen szólott a szociális, kulturális és egészségvédelmi beruházásokról is, amelyre ez évben 150 millió forintot költenek. Felhívta az üzemek vezetőinek figyelmét, hogy az állami beruházások mellett törekedjenek a helyi erőforrások felhasználásával is a dolgozók munkakörülményeinek állandó javítására. A vitát követően, a kongresszus elfogadta a határozati javaslatot. Ezután a kongreszszus megválasztotta a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének 111 rendes és 15 póttagból álló központi vezetőségét, valamint 7 rendes és 4 póttagból álló számvizsgáló bizottságát. Török István, titkárai: Pólyák János, Varga János és Kormos István. A kohásziparági bizottság vezetője Kormos Ist-ván. A Vas- és Fémipari Dél-Igazók Szakszervezetének XXIII. kongresszusa Háner József elnök zárszavával ért véget. * A sok túlóra megszüntetése azonban nem lehet egyedül a szakszervezet feladata — húzta alá Brutyó János. — E kérdésben csakis a minisztériummal együttesen lehet eredményt elérni. Ezt követően részletesen beszélt a minőség javításáról, amely — mint mondotta — azért is nagyon fontos, mert a vasipar jó munkája más iparágakban is befolyásolja a minőség alakulását. A továbbiakban kiemelte a Csergő János miniszter az idei terv sikeres teljesítésének jelentőségéről ,amennyi tagjának. Elnök: Háner József, főtitkár : Török István 2 Egy ügyetlen kamasz baklövései Magyarul beszélő szovjet ifjúsági film Bemutató: vidéken március 3 Befejezte munkáját a vasas- és a kohászisakszervezet egyesítő kongresszusa Megválasztották a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségét, számvizsgáló bizottságát, elnökségét Vasárnap reggel a vasasszakszervezet székházának dísztermében több százezer vasas- és kohászdolgozó nevében — a szombati határozat alapján — összeült a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének, valamint a Kohászati Dolgozók Szakszervezetének egyesítő kongresszusa. E napon Adduccio Giacoma, a Szakszervezeti Világszövetség vasipari tagozatának főtitkára, valamint Marillier Jean és Krautzer Paul, a vasipari tagozat titkárai is megjelentek. Pólyák János üdvözlő szavai után Szabadkai Gyula, a mandátumvizsgáló bizottság A határozati javaslattervezet vitája előtt Adduccio Giacoma emelkedett szólásra. Az SZVSZ vasipari tagozatának tízmillió szervezett dolgozója elnöke bejelentette, hogy tanácskozási joggal 340 küldött, vagyis a küldöttek 96 százaléka jelent meg a kongresszuson. A mandátumvizsgáló bizottság jelentése után a kongresszus tagjai együttesen megszavazták a két szakszervezet egyesítését. Ezután Kormos István ismertette az egységes határozati javaslattervezetet. Elmondotta, hogy sok hasznos javaslat hangzott el a vitában a termelés, a bér, a dolgozók szociális és kulturális ügyei tekintetében, amelyeket a határozati javaslat kidolgozásánál figyelembe vettek, nevében üdvözölte a kongresszust. Beszédében méltatta a magyar dolgozók eredményes munkáját a szocialista gazdasági rendszer megerősítésében. A nemzetközi helyzetről szólva Adduccio Giacoma kijelentette, hogy az SZVSZ sok millió szervezett munkás nevében élesen szembeszáll azokkal a kapitalista országokban működő reakciós erőkkel, amelyek élen járnak a hidegháborús uszításban és a fegyverkezési versenyben. Adenauer a nyugati hidegháborús politika egyik fő zászlóvivője, aki minden erejével azon van, hogy újjáélessze a militarista szellemet. Reményét fejezte ki, hogy a szakszervezetekbe tömörült tömegek összefogása is hozzájárul majd a béke védelméhez. Befejezésül köszönetét fejezte ki a vasasszakszervezetnek, amely munkájával segíti az SZDSZ céljainak megvalósítását, a béke megvédését. Adduccio Giacoma felszólalása Az óvónők munkájával foglalkozott a pedagógusszakszervezet elnöksége A Pedagógusok Szakszerve- zetének elnöksége hétfői ülé-sén az óvónői tagozat munka-díját vitatta meg. Megállapítot ta, hogy mint oktatási intéziményeink általában, óvodáink,is nagy fejlődési folyamaton is mentek át az utóbbis néhány esztendőben. Ugyan-akkor az óvodai hálózat to-továbbfejlesztése, a nevelőigmunka tárgyi feltételeinek fokkozottabb biztosítása mind pe-dagógiai, mind szociális, mind társadalompolitikai szempont,ból kívánatos. Megvitatta az elnökség szakszervezet 1959. évi gazdál-]kodását is. Helyeselte, hogy a] bevételek 65 százaléka a területen, a iskolákban került felihasználásra, s az alapszervek 12 kiadásainak csaknem 50 szájzaléka szociális jellegű. A börtönbüntetés ♦ nem mindig szakítja meg a munkaviszonyt 2 Kovács József nagytoldi♦ pusztai olvasónk aziránt érdeklődik, hogy a bíróság által ♦ kiszabott szabadságvesztés ♦ büntetés megszakítja-e a munkaviszonyt. A bírói ítélettel kiszabott börtönbüntetés önmagában nem szakítja meg a munkaviszonyt és annak folyamatosságát. A munkaviszony folyamatossága csak akkor szakad meg ilyen esetben, ha a vállalat felmondással, vagy fegyelmi úton megszünteti a munkaviszonyt, vagy a bírói ítélet kifejezettért elrendeli a munkaviszony megszüntetését. Ha ez nem történt meg, akkor a Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelet 93. § (2) bekezdés f) pontja értelmében a munkaviszony folyamatosnak tekintendő. Mikor vehető igénybe a mentő Széplaki Péter kisvárdai olvasónk kérdi, hogy milyenesetben lehet igénybe venni ►betegszállításra a mentőket? Ha a beteg az orvos véleményeszerint olyan álapotban van,hogy más közlekedési eszközzel ►nem szállítható, a mentőszolgálat ► útján kell elszállítani. A mentőszállítás a betegségi biztosítás ► szolgáltatásaira jogosult betegekének ingyenes. A mentőszolgálategyébként olyan esetben vehető ►igénybe,amikor a szállítást baleset, közvetlen életveszély, rend►kívfil sürgős orvosi beavatkozás ► indokolja, továbbá akkor, ha a [beteg fekve vagy ülve szállítását ► az orvos feltétlenül szükségesnek tartja. Mentőszolgálat csak az illetékes orvos rendelkezése alapján ] vehető igénybe, kivéve a sürgős szükség esetét. A körzeti orvos mentőszálításra külön utalványt ad, a kórházból mentőkkel töröténő hazaszállítás iránt a kórház, intézkedik. A bedolgozók munkaviszonyai Ferenczy Rezső nárai olvasónk arra kér választ, hogy a bedolgozóknak valóban nem jár fizetett szabadság és ebéd-] idő. A vállalata helyesen tájékoztatta. A vonatkozó rendelkezések értelmében a bedolgozók nem mindenben tekintendők rendes munkavállalóknak, így részükre nem jár fizetett szabadság és fizetett ebédidő. Ez folyománya annak, hogy kötött munkaidejük sincs. További különbség még az, hogy csak bizonyos kereseti határ felett kell őket bejelenteni a betegbiztosító intézetbe. A hadmentességi adóról kell hadmentességi adót fizetnie. Az 1959. évi 26. számú törvényerejű rendelet 1. § 2. pontja ugyanis kimondja, hogy akit a katonai szolgálatból egy év letelte előtt leszereltek, annak fizetnie kell az adót. A fizetési kötelezettség az elbocsátást követő második hónap első napjától kezdődik. Balogh Lajos nagydémi olvasónk arra kér választ, hogy kell-e hadmentességi adót fizetnie, ha már négy hónap katonai szolgálatot teljesített. teljes szocialista munkaverseny szerepét a gazdasági építésben, s ezen belül méltatta a szocialista brigádmozgalom nagy jelentőségét. Végül helyeslésének adott kifejezést a határozati javaslatot illetően, amely világosan megszabja a szakszervezet legfontosabb feladatait — megszavazása esetére sikeres végrehajtásához eredményes munkát kívánt a meg NÉPSZAVA A kereskedelmi és pénzügyi dolgozók időszerű kérdéseiről tárgyalt a KPVDSZ központi vezetősége Ülést tartott hétfő délelőtt a KPVDSZ központi vezetősége. Az ülésen részt vett Brutyó János, a SZOT főtitkára, Beckl Sándor, a SZOT titkára, Domenico Banchieri, az SZVSZ kereskedelmi tagozatának főtitkára és Dimitru Usturoi, a kereskedelmi tagozat titkára, valamint Tausz János belkereskedelmi, Nyers Rezső pénzügyminiszter, Baczoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes. Ligeti László, a KPVDSZ főtitkára beszámolt a szakszervezet 1959. évi munkájának tapasztalatairól és az idei fő feladatokról az MSZMP VII. kongresszusának határozata alapján. Elmondotta, hogy az állami és a szövetkezeti kereskedelem együttesen 5,4 százalékkal teljesítette túl 1959. évi áruforgalmi tervét, ez az 1959. évinél 11,2 százalékkal magasabb forgalmat jelentett. A széleskörű takarékossági mozgalom eredményeként mintegy százmillió forinttal javult a költséggazdálkodás eredméye a kereskedelemben és a földművesszövetkezetekben. Az 1960. évi terv szerint a tavalyinál 4,4 százalékkal magasabb lesz az áruforgalom. A beszámoló megemlékezett a szakszervezeti célok megvalósításának feltételeiről is, hangsúlyozva a magasabb szakmai színvonal fontosságát, az állami szervekkel való jobb kapcsolat, a szakszervezet tervezésben való részvétele szerepét. Elemezte a bérezés terén az eredményeket s feladatokat, szót emelt a túlóráit magas száma ellen, majd aláhúzta, hogy a balesetek számának növekedése miatt az elnökségnek napirendre kell tűznie a sérülések okainak alapos elemzését és intézkedéseket kell kidolgoznia csökkentésükre. Az elnökség beszámolója a kulturális nevelőmunka tennivalóinak vázolásával zárult. Ezután Szász Ferencné, a szakszervezet titkára a belkereskedelem második ötéves tervével kapcsolatos szakszervezeti feladatokat ismertette. A két beszámolót vita követte, amelyben felszólalt Brutyó János, a SZOT főtitkára és Domenico Banchieri is. Végül szervezeti és gazdasági kérdésekről tárgyalt a központi vezetőség. (i. m.) Pest megyei termelőszövetkezeti aktívaülés az ÉDOSZ-székházban Az MSZMP Pest megyei bizottsága és a Pest megyei tanács végrehajtó bizottsága hétfőn az ÉDOSZ székházában termelőszövetkezeti aktívaülést rendezett. A megye tsz-einek, gépállomásainak, állami gazdaságainak vezetői a mezőgazdasággal foglalkozó párt-, tanács- és tömegszervezeti vezetők tanácskoztak a közös gazdaságok megerősítésének módjáról. Beszámolót Király László, az MSZMP megyei bizottságának titkára tartott. Óriás szputnyikkal a bolygók felé választandó központi vezető-, . .ségnek és a szakszervezet van«Beszélgetés Dobronravov professzorral, az ismert szputnyik- és rakétaszakértővel A januári óriásrakéta-kísér- letek — ha lehet — még jobban megnövelték azt az érdeklődést, amelyet az 1957 októberében felbocsátott első szputnyik keltett, s amely most elsősorban az űrkutatás további perspektíváira irányul. Kiküldött munkatársunk erre vonatkozó kérdéseket tett fel szovjet tudósoknak Moszkvában. Első cikkünk a Dobronravov profeszszorral folytatott beszélgetést írja le. Dobronravov professzor neve azóta vált világszerte ismertté, amióta a szputnyikok éslunyikok megkezdték a világlűr meghódítását. Egyike azoknak a szakértőknek, akikgyors és pontos tájékoztatást nyújtottak az érdeklődők hatalmas táborának a sajtó, a rádió, a televízió útján. A professzort a moszkvai Bauman műszaki főiskolábantaláltuk meg, ahol előadásokattart. Kérdéseinkre szívesenadott választ, noha hangsúlyozta, hogy ne várjunk tőleszenzációs titkokat. Automatikus tárolóberendezés Először arra kértük a processzort, beszéljen az óriás♦szputnyikok berendezéséről, amelyeket a januárban felbo♦ csatott rakétatípussal juttattak a kozmikus térbe. ♦ — Az új szputnyikon min♦ denekelőtt igen tökéletes tároló rendszert kell elhelyezni, amelynek segítségével térbeli helyzetét önmaga irányíthatja ♦ a Földhöz vagy a Naphoz viszonyítva. Ennek a pontosabb ♦ irányításnak természetszerűleg az lesz a következménye, hogy az óriás-szputnyik minden eddiginél pontosabb megfigyelések elvégzésére lesz alkalmas — mondotta a professzor és hozzáfűzte: — A földi légkör, mint azt bizonyára tudják, jelentős mértékben befolyásolja a csillagászati megfigyeléseket. Rendkívül zavarólag hat a légkör, noha megfigyelő eszközeink az évszázadok folyamán óriási mértékben tökéletesedtek. Ezért rendkívül fontos az óriás-szputnyik csillagászati berendezése, mert ez lehetővé teszi a földi légkör zavaró hatásainak kiküszöbölését. Ez a lehetőség szinte azzal egyenértékű, hogy a légkörön túlra helyezünk el egy csillagászati megfigyelőállomást. Einstein elméletének igazolása Dobronravov professzor ezután már szinte kérdés nélkül is beszél az óriás-szputnyik vagy szputnyikok nyújtotta lehetőségekről. Az óriás-szputnyikkal lehetőség nyílik arra is, hogy kísérletileg ellenőrizzük a nagy tudós, Einstein relativitás-elméletét az időre vonatkozóan. Einstein szerint ugyanis nincsen egységes idő a világmindenségben. Minél nagyobb a sebesség, annál lassabban halad az idő. Ha tehát például egy óriásrakéta a fénysebességet megközelítő gyorsasággal halad — mondjuk — egy évig, ezalatt a Földön több nemzedék válthatja egymást, vagyis eltelhet több mint egy évszázad. A rendkívül nagy gyorsasággal mozgó szputnyikon különleges, molekuláris órát helyezhetnek el, amely alkalmas Einstein elméletének igazolására. Ha ez az óra egy esztendő alatt egy századmásodpercet késik — akkor már igazolja a nagy tudós hipotézisét, noha sokak számára ez a századmásodpercnyi idő az első pillantásra jelentéktelennek tűnik. Bár tudományos cikkekből és fantasztikus regényekből már ismert sokak előtt a lehetőség, amely szerint az évszázadunkban a fénysebességet megközelítő gyorsasággal útnak induló rakéta utasai visszatérésükkor már egészen más világot találnak a Földön, mert évtizedek sokasága telt el közben, mégis kissé álomnak tűnik ennek a lehetőségnek a tudományos igazolása. Mars- és Venus-fénykép Dobronravov professzor végül arról beszél, hogy a következő szputnyikok sok olyan gyakorlati mérést is végrehajthatnak, amelyek biztosabbá tehetik a meteorológiai előrejelzést, rádiós és televíziós méréseket hajthatnak végre. S még valamit a rakétákról. Ezek az óriásrakéták már alkalmasak arra is, hogy egészen a Marsig és a Venusig szállítsanak tudományos felszereléseket, sőt ezeket eljuttassák e két szomszédos bolygó felszínére is. Minden valószínűség amellett szól, hogy ez a tudományos felszerelés először olyan lesz, mint amilyen a Hold számunkra láthatatlan oldalát lefényképezte! Az ideje lejárt, ezért búcsút vesz a professzor. Szemüvegén megcsillannak a fények, barátságosan búcsút int. Néhány szava, amelyeket a Népszava olvasói számára mondott el, kicsi ablakokat nyitott arra a beláthatatlan területre, amely az űrkutatás új szakaszával nyílt meg az emberiség előtt. Mátray Ferenc 1960. március 1