Népszava, 1960. május (88. évfolyam, 103–128. szám)
1960-05-01 / 103. szám
A bérhelyzetről és a kereseti arányokról: Kibővül a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Mint ismeretes, a hároméves terv a bérből és fizetésből élők reálbérének 6 százalékos (évenként 2 százalékos) növekedését irányozta elő. A gazdasági fejlődés gyorsabb ütemének eredményeként azonban lehetővé vált, hogy az 1960 végére tervezett reálbéremelés már az 1959-es évben megvalósuljon. Az elmúlt évben a szocialista szektorban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak reálbére körülbelül 4,5 százalékkal emelkedett, jelentősen meghaladta azt a szintet, amely az elmúlt évre tervezve volt. Ennek jelentős része, mintegy tovább javult a termelés és a béralapfelhasználás közötti összhang is. Ezt elősegítette az is, hogy a vállalatok gazdasági vezetői az üzemek irányítása terén nagyobb önállóságot kaptak, amellyel megfelelően éltek is. Az átlagbértartalék képzése terén a III. plénum határozata óta is jelentős javulás történt. Tartalékot főleg a vállalatok képeztek, amelyet év végére általában felhasználtak. Például a pamut- és rövidáruiparban az év elején óránként 9—10 fillér volt a tartalék, amely az végéig csaknem teljesen felhasználásra került. Tapasztalataink szerint az átlagbér felfutására fordítható összegnek — az iparág sajátosságától függően — 40—80 százalékát használták fel a terAz egyes munkakörök közötti helyes kereseti arányok kialakítását azonban megnehezíti az egyes vállalatok részéről tapasztalható helytelen munkaerőgazdálkodás. Ismeretes, hogy vannak szakmák amelyekben még mindig munkaerőhiány mutatkozik. Egyes vállalatok a munkaerőhiányt úgy akarják megszüntetni, hogy más vállalatoktól csalódanak át szakmunkásokat magasabb bérrel, még úgy is, hogy ezekben a munkakörökben az újonnan felvett dolgozóknak a vállalat törzsgárdájának kereseti szintjénél már a felvételnél magasabb keretet biztosítanak. Nem törődnek azzal hogy ezzel feszültséget idéznek elő vállalaton belül, vagy vállalatok között. Veszélyeztetik saját törzsgárdájuk kialakítását és növelik a vállalatok kőnégy százaléka, az átlagkeresetek növekedésének eredményeként jött létre. Az átlagot meghaladó mértékben emelkedtek a keresetek az építőiparban, a mezőgazdaságban, ahol a nagyobb termelési eredmények — és a költségvetési szerveknél, ahol az elmúlt évben végrehajtott bérpolitikai intézkedések tették azt indokolttá. A tervezettet jelentősen meghaladó mértékben növekedtek a keresetek az állami iparban foglalkoztatott munkásoknál is, ahol az 1958-as évhez viszonyítva, az elmúlt évben 3,1 százalékos bérnövekedés következett be e telékenység növekedésének elősegítésére, az alkalmazásban levő bérrendszerek továbbfejlesztésére. Például a vasipar az összeg körülbelül 40—50 százalékát a bérrendszerek továbbfejlesztésére és a teljesítményplafon emelésére, az építőipar 80 százalékát, a bőripar 70 százalékát használta fel a termelékenység növekedésének fedezésére. Az elmúlt évben végrehajtott bérpolitikai intézkedéseik, valamint a népgazdaság egyéb területein megvalósult bérfelfutások következtében, tovább javultak a kereseti arányok. Csökkent az alacsonykeresetű dolgozók száma, ugyanakkor örvendetes jelenség, hogy az 1501 forinton felül keresők aránya mintegy 4,6 százalékkal növekedett a zötti munkaerővándorlást is. Ezen a módszeren sürgősen változtatni kell. A munkaerővándorlás mértéke, a vállalat törzsgárdájának kialakítása nagyban függ attól, hogy azonos szakmákban — figyelembe véve a körülményeket — a kereseti szintek hogyan alakulnak. Ezért törekedni kell a vállalaton belül és vállalatok között is a helyes kereseti arányok kialakítására. Ennek módszere lehet a szakmai iránybérek meghatározása, amelyet már több iparágban kiadtak, vagy a munkáknak, illetve munkásoknak besorolására olyan központi irányelveknek a kiadása, amelyek a vállalati önállóság megsértése nélkül elősegítik az e téren még meglevő hiányosságok megszüntetését, tik a szakszervezetek legjobban e célkitűzések megvalósítását. Az ez évi népgazdasági terv teljesítését nagy mértékben elősegítheti a helyesen alkalmazott anyagi ösztönzés. A vállalatoknak a bérrendszereiket úgy válasszák meg, hogy a népgazdaság és a dolgozók érdeke ne legyen ellentétes. A bérrendszerek javításával arra törekedjenek, hogy a mennyiségi ösztönző mellett a minőség javítása, az anyagtakarékosság, a szerszámfelhasználás valamint a selejt csökkentése legyen az ösztönzés fő iránya. Az alapbérek megállapításánál legyenek figyelemmel arra is, hogy az megfelelően ösztönözzön a szakmai továbbképzésre is. A prémiumot még sok helyen helytelenül, fizetéskiegészítésként kezelik, ugyanakkor a prémiumfelosztásnál is tapasztalható egyenlősítési törekvés, amely kóros szemlélet ellen a leghatározottabban fel kell lépni. A bérrendszer, a prémium és az egyéb anyagi ösztönzők akkor helyesek, ha a műszaki fejlesztést és a gazdaságos termelést hatékonyan elősegítik. Alá kell azonban húznunk, hogy a legjobb anyagi ösztönzők sem pótolhatják azokat a tervezési és üzemszervezési munkákat, amelyek a folyamatos és gazdaságos termelés előfeltételei. Az anyagi ösztönzést tehát párosítani kell a jó üzemszervezéssel, az ütemes termeléssel, a körültekintő és megfontolt vállalatvezetéssel. Csak ilyen körülmények között tud az anyagi ösztönzés helyes irányban hatni, amely a dolgozók és az egész népgazdaság érdeke. Fejlődött a bérrendszer • A munkaerővándorlás okai Tovább növekedett a keresők aránya Jelentős eredményt értünk el az elmúlt évben a foglalkoztatottság növekedése terén is. A keresők aránya a munkaképes népességen belül az elmúlt évben — 1958-hoz viszonyítva— tovább növekedett. Ennek eredményeként csökkent a 100 keresőre jutó eltartottak száma. A lehetőségekhez képest az elmúlt évben is tovább csökkentettük a munkaidőt. Így az egyes, egészségre ártalmas munkakörökben a heti 48 órás munkaidő helyett 42 órás, illetve 36 órás foglalkoztatást vezettünk be. Ugyancsak csökkentettük a MÁV utazószemélyzet korábbi magas szolgálati óráinak számát is. Az 1959. évi foglalkoztatási intézkedések nyomán lényegében megszűnt a fiataloknak és lényegesen enyhült a nők elhelyezésének problémája. A fiatalok elhelyezkedését elősegítette a 4—6 órás foglalkoztatási lehetőségek bővítése. A foglalkoztatott fiatalok száma megkétszereződött, ezen belül is legjelentősebben emelkedett a lányok munkába állításának lehetősége. A legjobban rászoruló nők elhelyezkedési problémái megoldását — a munkahelyek számának növelése mellett — elősegítette az is, hogy 1959-ben újabb kilenc városban, csaknem minden munkakörre bevezetésre került a kötelező munkaközvetítés. Így a tanácsok az elhelyezéseknél a munkára jelentkezők szociális helyzetét figyelembe vehették. " % l A szakszervezetek közbeléptek A szakszervezetek vezető szervei (központi vezetőség, elnökség) az elmúlt évben gyakran vizsgálták a hozzájuk tartozó minisztériumok és iparágak bérhelyzetét. Egyes problémákat konkrétan is megvizsgáltak és azok megoldására a gazdasági szervek felé megfelelő javaslatot tettek. A vasasszakszervezet elnöksége például tárgyalta az Erőmű kazánüzemében az egyéni teljesítmény alapján történő bérezés lehetőségét és javaslatukra mamár három hőerőműben bevezették az egyéni teljesítménybéres elszámolást. A bányászszakszervezet elnöksége tárgyalta a túlzott bértartalékolás okait, ennek alapján a minisztériummal együttesen új módszert dolgoztak ki az átlagbér és béralapellenőrzésre vonatkozóan, amit 1960. január 1-vel bevezettek. A textiles szakszervezet a Könnyűipari Minisztériummal együttesen szakmai iránybéreket adott ki a kereseti aránytalanságok csökkentése érdekében. A többi szakszervezet elnöksége is eredményesen foglalkozott a bér- és munkaügyi kérdésekkel. Az üzemi szakszervezeti szervek tevékenysége is javult. A vállalatok és a szakszervezeti bizottságok nagyobb önállósággal általában helyesen éltek. Ezt mutatja az is, hogy az elmúlt évben lényegesen csökkent a bérügyi panaszok száma. Ezt a munkát segíti elő a bérosztályzatok megkötése és betartatása, az üzemi bérhálózat oktatása, működtetése. A műszaki fejlesztésre és a gazdaságos termelésre ösztönözzön Az 1960-as év újabb feladatok elé állítja úgy a gazdasági, mint a szakszervezeti szerveket. E kérdéssel foglalkozott a SZOT VII. teljes ülése is és meghatározta, hoevan seatthe- írta: varga György, a szoT titkárai és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság együttműködése Szombaton a Kulturális Kapcsolatok Intézetében Vadász Elemér Kossuth-díjas akadémikus és V. P. Druzin — a két társaság elnökei — aláírták a Szovjet—Magyar Batári Társaság és a Magyar— Szovjet Baráti Társaság közötti, 1960. évi együttműködés tervét. Jelen volt az aláírásnál Kardos László Kossuthdíjas egyetemi tanár, az MSZBT alelnöke, Demeter Sándor, MSZBT főtitkár, a Sajtókonferencia a Szovjet- Szombaton az Újságírószövetség székházában a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége beszámolt hazánkban szerzett tapasztalatairól. Siklósi Norbert, a MUOSZ főtitkára üdvözlő szavai után V. P. Druzin, a küldöttség vezetője elmondotta, hogy igen jó tapasztalatokat szereztek az országban és azzal az érzéssel utaznak most haza, hogy a két nép barátsága a jövőben tovább gazdagodik és erősödik. társaság országos elnökségének több tagja, a Külügyminisztérium képviselői, valamint a Szovjet—Magyar Baráti Társaság hazáinkban tartózkodó küldöttsége, M. A. Popov, a szovjet nagykövetség ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több munkatársa. Az aláírás után a két társaság elnöke rövid beszédben méltatta a közös munka jelentőségét. Az idei együttműködési terv Ezután a küldöttség tagjai számoltak be tapasztalataikról, elsősorban a magyar szakemberekkel történt találkozásaikról. F. D. Ovcsarenko kijevi kémikus-professzor méltatta a magyar kémikusok munkásságát, különösen Buzágh professzornak azt a javaslatát, amely szorosabb együttműködést indítványoz a magyar, szovjet és csehszlovák kutatók között. Sz. A. Birjukov elmondotta, hogy szókiszélesíti a két testvérszervezet kooperációját, több kölcsönös látogatást, szakembercserét, közösen megrendezett konferenciákat, Mikszáth Kálmán-, Csajkovszkij-, Ciolkov- Szikij- és Erkel-ünnepségek rendezését, számos közös kiállítást, hanglemez-, fénykép- és folyóiratcserét és a legújabb színdarabok kölcsönös megküldését irányozza elő, más magyarral találkozott, akivel együtt harcolt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején. A. M. Likova fejőnő, a szocialista munka hőse a meglátogatott tsz-ek és állami gazdaságok munkájáról szólott elismeréssel, A. A. Taalberg, az észtországi Kukruze bánya brigádvezetője a magyar bányászokkal történt találkozásairól szólott. Végül a küldöttség tagjai az újságírók kérdéseire válaszoltak. Magyar Baráti Társaság küldöttsége tapasztalatairól Kádár János fogadta a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttségét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta a Szovjet—Magyar Baráti Társaság V. P. Druzin vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttségét A küldöttséget elkísérte M. A. Popov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A szívélyes baráti találkozón részt vett Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke, Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, valamint Demeter Sándor, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára. (MTI) A SZOT elnökségének üdvözlete a külföldi szakszervezetekhez A SZOT elnöksége május 1, a proletár nemzetköziség nagy ünnepe alkalmából testvéri üdvözletét küldte a Szakszervezeti Világszövetségnek és az SZVSZ titkárságán keresztül a világ valamennyi szervezett dolgozójának. A távirat többek között megállapítja: »A magyar szervezett dolgozókat örömmel és bizakodással töltik el azok a jelentős eredmények, amelyeket az SZVSZ következetes harca nyomán a világszervezet dolgozói elértek a hidegháborús légkör felszámolásának, a békés egymás mellett élés megvalósításának útján.■» Táviratban küldött üdvözletet a SZOT elnöksége a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának. A távirat többek között megállapítja: »A magyar munkások és alkalmazottak nevében forró baráti üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük a szovjet szakszervezeteknek, a Szovjetunió dolgozóinak, akik hazájukban sikeresen tevékenykednek a XXI. pártkongresszus történelmi jeletőségén, határozatainak megvalósításán, a kommunizmus építésének nagy feladatain. Dolgozó népünk, mint a Szovjetunió népe és a világ békeszerető erői, nagy örömmel és megnyugvással fogadta a Szovjetunió kormányának az általános és teljes leszerelésre, a Németországgal kötendő békeszerződésre, a világbéke megteremtésére irányuló erőfeszítéseit. A SZOT elnöksége Üdvözletet küldött az öt világrész számos országába, szakszervezeti szervezeteikhez, szakszervezeti harcosokhoz. Az üdvözletekben többek között a SZOT elnöksége kifejezésre juttatja azt a kívánságát, hogy minél hamarabb siker koronázza a népek közötti békéért, az általános és teljes leszerelésért, a dolgozók növekvő jólétéért folytatott közös harcot. Baráti találkozó a SZOT-ban május 1. alkalmából A SZOT titkársága május 1. alkalmából — mint más években — az idén is meghívta a mozgalomban régóta résztvevőik és a KISZ-fiatalok képviselőit. A szombat délutáni bensőséges találkozáson részt vett Somogyi Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, Brutyó János, a Központi Bizottság tagja, a SZOT főtitkára, Bugár Jánosné, a SZOT titkára. A mindvégig meleghangú, baráti beszélgetést Somogyi Miklós nyitotta meg, majd a KISZ-fiatalok köszöntötték a mozgalom régi harcosait, közöttük elsőnek a 91 éves Polgár Jakabot, aki 74 éve szakszervezeti tag és már 70 évvel ezelőtt részt vett az első május 1-i felvonuláson. (MTI) A területi egyeztető bizottságok gyakorlatából Ma a nyereségrészesedéssel kapcsolatos munkaügyi vitákkal foglalkozunk a Fővárosi Területi Egyeztető Bizottság gyakorlata alapján. Amikor nem jár nyereségrészesedés A Mezőgazdasági Termékeket Rakodó, Szolgáltató és Feldolgozó Szövetkezeti Vállalat volt dolgozója, Olejár János panasszal fordult a vállalati egyeztető bizottsághoz, mert nem kapta meg a nyereségrészesedést. A VEB panaszát elutasította, hivatkozva felügyeleti szerve, a SZÖVOSZ 46/1959. számú utasítására, amely kimondja, hogy a közös megegyezéssel vagy hozzájárulással kilépett munkavállaló részére — kivéve, ha a nyugdíjazás, egészségére káros munka, vagy a dolgozó egészségi állapotára való tekintettel történt a munkaviszony megszüntetése — nyereségrészesedést nem lehet kifizetni. A panaszos a TEB-hez fellebbezett, arra hivatkozással, hogy betegsége miatt szüntette meg annak idején a munkaviszonyt. A TEB megállapította, hogy a felmondás idején aholérezte magát, mivel nem kapott igazgatói jutalmat, és csak az egyeztető bizottsági eljárás során mutatott be orvosi igazolást. A panaszos sem állította, hogy előbb is bemutatta igazolásait. A TEB így a panaszt elutasította, mert megállapította, hogy a dolgozó mondott fel vállalatának, és erre nem volt a SZÖVOSZ utasításában felsorolt oka. Kinek az érdekében történt az áthelyezés A következő ügy érdekessége, hogy a TEB nem a nyereségrészesedés, hanem annak előfeltétele kérdésében döntött. Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára volt dolgozója, Csige Sándor a bírósághoz fordult, hogy ítélje meg részére az áthelyezése előtti időre járó nyereségrészesedést. A Pesti Központi Kerületi Bíróság meg is ítélte a követelést, a gyár azonban fellebbezett. A Fővárosi Bíróság a fellebbezési eljárást felfüggesztette annak a vitás kérdésnek elbírálása céljából, hogy a dolgozó áthelyezése népgazdasági érdekből történt-e vagy sem. Az ügyet áttették a vállalati egyeztető bizottsághoz. Az szavazategyenlőség folytán nem hozott határozatot, így került az ügy a TEB-hez. A TEB megállapította, hogy a dolgozót saját kérelmére helyezték át a Műszaki Művekhez, bár kikérő levelet hozott. A gyár igazgatója azért adta hozzájárulását, mert a dolgozó új munkahelyén magasabb munkakörbe került magasabb bérrel. Az általános joggyakorlat szerint — állapította meg a TEB —, népgazdasági érdekből történt áthelyezésnek az az áthelyezés minősül, amelynél két vállalat felett felügyeletet gyakorló szerv intézkedése alapján az áthelyező és kikérő szerv igazgatója megegyezik az áthelyezés kérdésében. Ilyen esetben azonban sohasem a dolgozó maga kezdeményezi az áthelyezést. Az adott esetben a dolgozó maga keresett kedvezőbb elhelyezkedési lehetőséget, kikérő levelet hozott, és a munkáltató a dolgozó egyéni érdekeire való tekintettel járult hozzá a dolgozó áthelyezéséhez. Ez az áthelyezés tehát nem népgazdasági érdekből, hanem a dolgozó kérelmére történt. (szegő) NÉPSZAVA A SZOT elnökségének fogadása a hazánkba érkezett külföldi szakszervezeti küldöttségek tiszteletére Szombaton este a SZOT elnöksége fogadást adott a városligeti Gundel Étteremben a május 1. alkalmából hazánkba érkezett szakszervezeti küldöttségek tiszteletére. A fogadáson részt vettek Marosán György és Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az MSZMP Központi Bizottságának több tagja, a SZOT elnökségének tagjai, a Szakszervezeti Világszövetség titkárságának képviselője, a szovjet, a kínai, az algériai, a bolgár, a csehszlovák szakszervezetek, a Fekete-Afrikai Dolgozók Általános Szövetsége, a jugoszláv, a koreai, a lengyel, a mongol szakszervezetek, a Német Demokratikus Köztársaság szakszervezetének, az Olasz Általános Munkásszövetségnek, a román és a vietnami szakszervezeteknek küldöttségei, valamint az angol pedagógusszakszervezet hazánkban tartózkodó küldöttsége. A vendégeket Brutyó János, a SZOT főtitkára és a SZOT titkárságának tagjai fogadták. A fogadás meleg baráti légkörben zajlott le. Veres József távirata Berlin főpolgármesteréhez Veres József, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke Berlin felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából táviratban tolmácsolta üdvözletét és jókívánságait Friedrich Ebert főpolgármesternek. (MTI) Fogadás a holland nemzeti ünnep alkalmából Dr. W. V. Cohen Stuart holland ideiglenes ügyvivő Julianna királynő születésnapja, a Holland Királyság nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott. A fogadáson megjelent Szarka Károly külügyminiszterhelyettes, a Külügyminisztérium, a külkereskedelmi minisztérium több vezető munkatársa, a gazdasági és kulturális élet számos képviselője. Jelen volt a diplomáciai testület számos vezetője és tagja. (MTI) A NÉPSZAVA TELEFONSZÁMA: 224—819* 1960. május 1 1