Népszava, 1960. augusztus (88. évfolyam, 182–206. szám)

1960-08-02 / 182. szám

A kisebb üzemek összefogásával emelhető a vállalati üdültetés kulturáltsága is .vente mintegy 170—180 000, vagyis csaknem annyi ember üdül a különböző vállalatok, üzemek és hivatalok saját, illetve bérelt üdülőiben, mint eennyien részt vesznek a szakszervezetek által szervezett kedvezményes üdültetésijén. Ezeknek az üdülőknek a fenntartása — amelyet az adott üzemek dolgozóinak kö- Több fizikai A határozat megjelenése óta több mint egy esztendő telt el- Mennyiben javult a helyzet, hogyan érvényesül a vállalati üdültetésnél is az az elv, hogy elsősorban a termelőmunkában becsülettel helytállt munkásokat és műszaki dolgozókat jutalmazzák a beutalókkal, erről tanácskozott legutóbb a Ruházatipari Dolgozók Szakszervetének elnöksége. A széleskörű ellenőrzés során megállapították, hogy a korábbihoz képest egyik lényeges kérdésben — abban, hogy kik kerülnek a vállalati üdülőkbe — alapvető változás következett be. Ebben az évben már csaknem valamennyi vállalati üdülőben 70— 80 százalékban üdülnek fizikai munkások és a termelésben közvetlenül részt vevő műszaki dolgozók. Ezt tapasztalták a Május 1 Ruhagyár balatonzamárdi, a Fehér nemű gyár balatonszéplaski, a Kaposvári Ruhaüzem, fonyódi és más vállalatok üdülőiben egyaránt. A felsorolt három üdülőben például összesen 80 dolgozó él egy kéthetes turnusban, s az ellenőrzés ideje alatt, valamint az azt megelőző csoportokban is a nyolcvan beutaltból átlagban hetvenheten voltak fizikai munkások. [ Sokba kerül] mégsem kielégítő ! A legtöbb helyen — a lehetőségeket véve alapul — az ellátás kielégítő. A szórakozási és művelődési lehetőségek már kevésbé. Korszerűség és általános színvonal tekintetében —■ egyes esetektől eltekintve a vállalati üdülők jóval alatta maradnak annak, amit nyújtanak a SZOT, illetve a szakszervezetek kezelésében levő nagy üdülők, annak ellenére, hogy jelentős összegeket fordítanak ezeknek az üdülők,nek fenntartására. A Fehérnegy, műgyár például 700 ezer forintot költött berendezésekre és 80 ezret a nyári szezon költségeinek fedezésére. A Májusi Ruhagyárnak is évi 160 ezer forintjába kerül az üdülő fenntartása. Általános probléma a helyszűke. A kis befogadótér miatt, a lehetőségek igen korlátozót;; tftk. Egy-egy szobába öt-hat;; embert is bezsúfolnak, hogy;; gazdaságos legyen az üzemel;; tetés. Rádió, televízió csaknem valamennyi vállalati Üdülőben van, de a legtöbb;; helyen nincs olyan helyiség, ahol megfelelő körülményekközött hallhatnák, illetve láthatnák az adásokat. Különösen a kisebb vállalati üdülőkben okoz nagy nehézségeket a megfelelő tisztálkodási feltétezés kasszájából, a nyereségrészesedésből és más forrásokból fedeznek — hatalmas összegeket emészt fel. A Minisztertanács és a SZOT az üzemi szakszervezeti bizottságokra ruházta a vállalati üdülőkbe történő beutalás jogit és felelőssé tette őket az üdültetéssel összefüggő költségek hovafordításáért is. munkás üdül ők biztosítása, s általában e közművesítés elégtelen állapota. A vállalatok ugyanis ilyen célra semmit vagy csak jelentéktelen összegeket tudnak fordítani. Általában csak kisebb karbantartási munkálatokat végeznek, egy vállalat erejéből nem telik korszerűsítésre. Sok esetben pedig az is közrejátszik az üdülők elhanyagoltságánál, hogy azok nem a vállalatok tulajdonát képezik, és így nem ruháznak be. A vállalati üdültetésnek egy másik változata a bérlemény, ami lényegében csak néhány ember üdültetését teszi lehetővé és mégis drága mulatság. Ilyen például a Könnyűipari Minisztérium Gépgyártó Válllalatának a balatonzamárdi, kétszobás bérleménye, amelyért évi 15 ezer forintot fizetnek. És annak ellenére, hogy semmilyen szórakozási, étkezési lehetőség nincs, a beutaltak napi 36 forintot fizetnek egy másik üdülőnek a kosztért. Hasonlóan járnak el a Női Fehérneműgyár, a Minőségi Fehérneműgyár és a Ruhaipari Tervező Vállalat vezetői ig, akik két-három szobából álló helyiségekért sok ezer forintot fizetnek évente. ♦ Megnyílt a Ruhaipari Szövetkezet GYERMEKRUHA SZALONJA Pesterzsébeten, XX. kém Kossuth Lajos utca 65. szám alatt. Ha elegáns és praktikus ruhát akar gyermekének csináltatni, tekintse meg modelljeinket. I. osztályú munka Pontos kiszolgálás r . A Csepel Vas- és Fémművek Varrógépgyárában történt. Megeshetett volna másoikkal is — a történet mindenképpen tanulságos. Ezért is változtattuk meg a szereplők nevét. Pár nappal ezelőtt indult meg az új típusú, 56/2-es számú házi varrógép gyártása. Az új gép jobb és tetszetősebb, mint a régi. Az indulás nem ment zökkenő nélkül, pedig semminemű úgynevezett technikai akadálya nem volt. De a szereldében már napokkal előbb megindult a suttogás: — Hallottad? Még a szódavízre valót sem keressük meg... — Ide szúrjátok a rozsdás kést, ha én megcsinálom. — Ha megkezdjük a szériát, füves a keresetnek. — Azért, mert az »okosok« .’,most kitaláltak valamit? És ha .’,nem sikerül? Az én pénzemről van szó, nem az övékéről! A suttogó csoportból kiválik egy fiatal munkás. Miközben ,ia földön cipője sarkával előnyomja égő cigarettáját, odaőszól az idősebb B. Péternek: — Ebből se lesz széria — mutat a szerelősoron lógó új géptípusra. Másnap reggel az üzemvezető elhűlve látja, hogy az új gép szerelése nem megy. Hiába kérdez, segít, magyaráz *— három nap alatt készül el az első néhány darab... A szerelde háromnapi termelésének »■eredménye«: 300 000 forint »úszik« — ennyivel csökkent a termelés. — Pedig az új 56-os típusú varrógép jobb, mint a régi, a számítások szerint olcsóbb is. Nem értem... — panaszolja a Varrógépgyár igazgatója a AZ pártbizottságon. — A kísérleti konstrukciót még egyszer átjavítottuk. Legfeljebb három óra a szerelési idő. De három nap?! Nem értem... Közben a suttogás tovább folyik... A gyáron kívül, a talponállóban hangoskodó társaság üríti a »kételyeiket«. — Azt hiszik, meszet ettünk? — szól az egyik, M. Károly szerelősori munkás. — Ki sem próbáltátok, és már jár a szátok? Nektek mindenki ellenség, csak az ellenség nem az? — kérdi B. Péter nyugodt tekintettel, de kissé éles hangon. M. Károly felkapja fejét: — Ha én elkezdem, egy hónap múlva a fizetésemnek csak a háromnegyedét keresem meg! — Honnan tudod? Kipróbáltad? — kérdez vissza csökönyösen, de okosan B. Péter. Ismerős lép be az ajtón. Sokan tudják róla, hogy képzett szakmunkás volt, most művezető a gyárukban, Sz. Dénes. Az utolsó szófoszlányt elkapta. Látszik az arcon. Odatelepszik a vitatkozó társasághoz. Komoly és kimért a magatartása. A poharát forgatja a kezében. Egy darabig hallgat a kérdő tekintetek tüzében, majd töprengve megszólal: —■ Nézzétek, én vezető vagyok, nem mondhatok el mindent, de ti... ti megmondhatjátok, nektek nem lehet semmi bajotok belőle. Ha én szólnék, még azt mondanák, hogy irigy vagyok... Szóval, az a gép nem jó, higgyétek el nekem. Ebből sohasem lehet SZÍJBA széria. Meg se kérdeztek, úgy indították be, ha megtették volna, én megmondtam volna a véleményemet. — Akkor mi lett volna? — kérdezi gúnyos hangon a beállt csendben B. Péter. — Azt mondtad volna, amit itt? — A Varrógépgyár igazgatója szenvedélyesen kutatja a kudarc okát, keresi a megoldást. — Mi a teendő maga szerint? — kérdezi Sz. Dénes művezetőtől. — Semmi különösebb ... A széria beindulhat hamarosan, nem lesz itt semmi baj, kérem — válaszol talponállóbeli ismerősünk és karját szélesre tárva jelzi: lehet ezen egyáltalán problémázni? A szerelősornak véleményét is szeretné hallani az igazgató, de azok hallgatnak. Végül M. Károly kipakol: — Nem megy ez, igazgató elvtárs, hiába. Nem tudjuk megkeresni ezzel a szódavízre valót sem. Én megmondhatom magának, én egy munkás vagyok, mi történhet? Más úgysem meri megmondani. Az igazgató elhűlve hallgatja az elképesztő szavakat — éppen az egyik legszorgalmasabb munkás szájából. A pártbizottságon újabb szócsata hullámzik az új széria körül, de az igazgató mér határozott: — Kipróbáltuk, higgyék el, elvtársak, ez jó. Valami más van emögött, de megtaláljuk ennek is az ellenszerét... Pár nap múlva a szerelősort munkások más munkát kapnak." Csak B. Péter marad a helyén, saját kérésére. Az újtípusú varrógép szerelését a kísérleti műhely munkásai veszik át. Nem is sejtik, milyen izzó hangulatban figyeli munkájukat, a perceket és az órákat a főmérnök, az igazgató, a pártbizottság és a szakszervezeti bizottság munkatársai... Egy óra... kettő... Még le sem telik a három óra — a szerelésre előírt idő —, amikor ott állnak a vezetők a sor mellett. Az elkészült első munkadarabokat nézik. Újabb három óra múlva kész a másik széria. És így megy ez több napon keresztül, zökkenő nélkül. Végül az időelemzők kijelentik, hogy az új varrógréptípus elkészítési ideje két és fél-három óra lehet. Az igazgató boldogan nyúl a telefonkagyló után: — A csatát megnyertük!... IS-A szerelősori munkások még a helyükön állnak. A következő napon már ők is három óra alatt szerelik az új típusú varrógépet. És amikor elmegy mellettük Sz. Dénes művezető, B. Péter megszólítja: —* Ide figyeljen, szaktárs! Ide szúrja a rozsdás kést, ha ezzel a munkával nem tudunk többet keresni, mint a régivel! De ugye, nem haragszik? Mert ugyebár egy munkáé mindent megmondhat?! Horváth Zsóka Helyes állásfoglalás A szakszervezet elnöksége alaposan elemezte ezeket a körülményeket, s úgy határozott, hogy a Könnyűipari Minisztérium illetékes vezetőivel tervet dolgoznak ki, mely szerint összevonják a különböző ruhaipari vállalatok és üzemek erőforrásait és arra ösztönzik, hogy közös erővel, korszerű és minden igényt kielégítő üdülőket építsenek. . Helyes lenne, ha a ruhaipari szakszervezet vezetőinek ezt a lépését mások is követnék. A többi iparágban szerzett ta pasztalataink is azt bizonyít-ták, hogy évente sok millió forint eprózódik el így, amit ha koncentráltan használnánk fel, minden esztendőben építhet-j nénk modern és nagy befogd-adóképességű üdülőket. Egyéb-J ként az MT és a SZOT hatá r rovatai is erre ösztönöznek,* csak éppen többet kellene ten-J ni a megvalósulás érdekében, Fekete Béla . A pedagógus szülési szabadsága Virágh Lászlóné gyulaházi olvasónk aziránt érdeklődik, mennyi a szülési szabadság és a pedagógus, ha nyáron szül, megkapja-e szabadságát. A terhes, illetőleg szülő nőt a szülés előtt és után összesen 12 heti szabadság illeti meg. Ezt rendszerint a szülés előtt és után két részben kel kiadni, de az, kérelmére a szülés után egyben is kiadható, ha az orvosi vélemény szerint a szülést megelőző, végzett munka nem veszélyezteti egészségét. A szülési szabadság tartama alatt fizetett szabadsága szünetel, tehát a szülési szabadság lejárta után kiveheti a még hátralevő fizetett szabadságát. Tekintettel arra azonban, hogy a pedagógusok 36 munkanap pótszabadságából 18 napot igénybe lehet venni, a fenti esetben is igénybe vehető a 18 nap. A sűtő melegségi pótléka Takács András dunaföldvári olvasónk arra kér választ. hogy a kazánfűtőiknek jár-e melegségi pótlék. A fűtök bérezését úgy állapították meg, hogy abba a melegségi pótlékot is belefoglalták. Ezért a fűtök bérükön felül külön melegségi pótlékot nem igényelhetnek. A házfelügyelő szabadsága Sólyom István budapesti olvasónk azt kérdi, hogy jár-e a házfelügyelőnek szabadság, s ha igen, ki helyettesíti szabadsága alatt. A házfelügyelőt is megilleti az évi rendes szabadság. Helyettesről a házfelügyelő tartozik gondoskodni. Hozzátartozója is helyettesítheti. A helyettesítést végző dolgozó a házfelügyelő megállapított évi alapbérének négy százalékát kapja. Ezt az összeget a helyetesítés megszűntekor fizeti ki egy összegben a munkáltató. Ha a házfelügyelő szabadságát több részletben veszi rá, az előbb említett helyettesítési összeg arányos részét kezd fizetni. A névviselésről Molnár Jánosné budapesti olvasónk aziránt érdeklődik, hogy ha második férjétől elválik, viselheti-e újból elhunyt első férje nevét. Második házasságával megszűnt a joga, hogy elhunyt első férje nevét viselje. Ha második házasságát felbontják, akkor névviselési kérelme alapján viselheti második férje nevét, vagy ha erre nem tart igényt, leánykori nevét. A nyugdíjfolyósítás kezdete Kovács Lajos mezőberényi olvasónk arra kér választ, mikortól lehet a nyugdíjat folyósítani. A nyugellátást annak a hónapnak az első napjától kezdődően kell folyósítani, amelyben az igényjogosultság feltételei beállottak. Az igénybejelentés hónapjától visszafelé számított három hónapnál hosszabb időre azonban a nyugellátást folyósítani nem lehet. A rokkantsági nyugdíjat és a baleseti járadékot az első ízbeni táppénzsegélyezés befejezésétől lehet legkorábban folyósítani. Amikor nem kell felmondás Fülöp Péter bácsalmási olvasónk azt kérdi, hogy helyesen jért-e el a járási tanács, amikor felmondás nélkül megszüntette azt a munkaviszonyát, amelyet egy építkezés elvégzésére létesítettek. A tanács eljárása helyes volt Ugyanis meghatározott munkára létesítettek munkaviszonyt szerződéssel. A Munka Törvénykönyve 34. §-a értelmében a meghatározott munka elvégzésére létesített munkaviszony a meghatározott munka befejeztével külön felmondás nélkül megszűnik. I. T- Novikov szovjet miniszter előadása is (Folytatás az 1. oldalról) Inél előbb felépíteni a Nagyimaros környéki szivattyús téri rolókat. Az atomerőművek jövőbeni szerepéről beszélt ezután I. T.Novikov. A Szovjetunió ren►delkezik minden olyanfajta »atomreaktorral, amilyenek a [fejlett nyugati országokban ]vannak, egyelőre azonban nem törekszik mindenáron atomerő üzemeltetésére, mert ezek jelenleg még 20—30 százalékkal nagyobb önköltséggel dolgoznak, mint a hagyományos erőművek átlagosan. A közeljövőben befejezik a különböző reaktorokkal megkezdett kísérteteket, és a tapasztalatok összegezése után döntik el, milyen irányban kezdik meg az atomerőművek építését. A Szovjetunió a hétéves terv időszakában több erőművet épít, mint a szovjethatalom megelőző esztendeiben. A hét esztendő alatt több mint kétszeresére növekszik az erőművek teljesítőképessége. Csupán nagy hőerőművet huszonháromat építenek, általában 300 megawattos gépegységekkel, egyenként 2400 megawattos teljesítőképességgel. A tervidőszak végén már hatszáz megawattos gépegységeket is előállítanak és szerelnek fel. A jövő azonban a 800 megawattos teljesítményű turbiná-;ké, ezeket már szintén tervezik a Szovjetunióban. A Jeniszej folyón olyan erőmű épül, melyet 800 megawattos gépegységekkel látnak el. A vízierőmű építésben a Szovjetunió már megelőzte az Egyesült Államokat. A kujdzsevi és a sztálingrádi erőmű a világ legnagyobb vízierőművei, örömmel látta azokat a terveket, amelyek azt célozzák, hogy a magyar villamosenergiaipar is áttérjen a nagyobb egységteljesítményű gépek alkalmazására, részben gyártásból, részben behozatal útján és 1960—1970-ben 300 megawattos gépegységeiket építsen be erőműveibe. Az előadást és az értékes észrevételeket Csenterics Sándor miniszterhelyettes köszönte meg. NÉPSZAVA A szilikózis-veszély csökkentésére bizottságok tanulmányozzák az üzemeket Az építők szakszervezetének kezdeményezésére tervezőkből, vállalati dolgozókból és az Építésügyi Minisztérium szakembereiből szervezett bizottságok vizsgálják felül a finomkerámiai ipari üzemeket és javaslatokat készítenek a szilikózis veszély csökkentésére. A Budapesti Porcelángyár, valamint a Gránit Csiszolókorong- és Kőedénygyár korongozó üzemeiben már befejezték a vizsgálatokat. A bizottság a veszély elhárítására e műhelyek belső átépítését, korszerűsítését javasolja. A Budapesti Porcelángyár korongozó üzemének részletes átépítési terve még az év végéig elkészül. Eszerint mintegy 10 millió forintos beruházással átszervezik a gyártást és műszárítót állítanak fel. Elkülönített csiszolóhelyiséget is építenek, ahol elszívó berendezés mellett és teljes biztonságot nyújtó por álarccal ellátva két dolgozó csiszolja majd az összes porcelánárut. Hasonló módon építik át a másik gyár korongozó üzemét is. A szilikózisos megbetegedés ellen védekeznek a gépesítéssel is. Az idén már mintegy 20 különböző automatikus és más korszerű gépet szereztek be, s az év végéig újabb 22 berendezést kapnak a finomkerámiai üzemek. A szilikózis elleni védekezésként a Budapesti Porcelángyár az iparágban elsőnek most fejezi be üzemi inhaláló kamrájának építését, amelyben munka után sós, szódabikarbonátos gőz belélegzésével tisztíthatják meg a portól tüdejüket a dolgozók. A Kőbányai Porcelángyárban is terveznek egy ilyentüdőtisztító- kamrát. (MTI) Munkás-népművész találkozók, kiállítások a népművészeti hónap programjában megrendezik. A fafaragók, szövő- és hímzőasszonyok, keramikusok nagy seregszemléjét máris élénk készülődés előzi meg. A Népművészeti és Háziipari Vállalat boltjaiba egyre több remekbekészült munka kerül, nehogy üres kézzel távozzék majd a vendég. A hónap rendkívül gazdag programját már összeállították. A különböző népművészeti kiállításokkal tulajdonképpen máris megkezdődött az eseménysorozat. Elsőnek Egerben nyitottak kiállítást a legszebb Heves megyei, mezőkövesdi, sárközi, kalocsai és somogyi népművészeti remekekből. Hasonló kiállítás színhelye lesz Csepel és Ózd is. Az idei népművészeti hónap egyik legfontosabb célkitűzése, hogy e népművészeket közelebb hozzuk a gyári és üzemi munkásokhoz. A csepeli kiállítás keretében például megrendezzük a munkások és népművészek találkozóját Hasonlóképpen ismertetjük meg a népművészeket az Ózdi Kohászati Üzemekkel, s a várpalotai bányászok életével — mondották munkatársunknak a Népművészeti és Háziipari Vállalat vezetői. A népművészeti hónap keretében Balatonfüreden mestertalálkozót rendeznek. A mesterek munkáiból a SZOT- szanatórium dísztermében augusztus 20-án kiállítás nyílik. A dunántúli faragó népművészek Balatonlellén tartják hagyományos találkozójukat. Itt adják majd át a híres somogyi faragómesterről, Kapott Antalról elnevezett díjat is, az elmúlt esztendőben legjobb eredményt elért népművésznek. (k) A minden évben nagy népszerűségnek örvendő népművészeti hónapot az idén is 36 keresett lehetőséggel FELVESZÜNK azonnali belépésre budapesti és vidéki munkákra SZOBAFESTŐ, MÁZOLÓ szakmunkásokat KUBIKOSOKAT Vidékieknek és étkezést adunk Jelentkezés: Bányászati Építő Vállalat Bp. I., Iskola utca 13. sz., földszint 24., munkaerőgazdálkodás 1960. augusztus 2 .