Népszava, 1961. február (89. évfolyam, 27–50. szám)
1961-02-14 / 38. szám
Osztatlan lelkesedéssel üdvözlik világszerte a szovjet tudomány és technika újabb diadalát A Venus bolygó felé irányított szovjet automatikus bolygóközi állomás felbocsátása világszerte óriási szenzációt keltett. Vasárnap este az összes nagy hírügynökségek világgá röpít Reutera világűrkutatás legszenzációsabb eredményének nevezte azt a tényt, hogy a vasárnap felbocsátott automatikus bolygóközi állomás május második felében eléri a Venus térségét. Sir Bernard Lovell, az angliai Jodrell Bank obszervatórium igazgatója sok sikert kívánt a szovjet tudósoknak ehhez az újabb nagyszerű vállalkozásukhoz. Lovell bejelentette, hogy az obszervatórium — amely, mint ismeretes — a világ egyik legnagyobb rádióteleszkópjával rendelkezik — tették a hírt. A Reuter, az AP, az AFP és a UPI a TASZSZ közleményére hivatkozva, terjedelmes beszámolókban foglalkozik a szovjet tudománynak ezzel az újabb világra szóló sikerével, nyomon kíséri majd a szovjet automatikus bolygóközi állomást, amikor a Venus körülbelül két hónap múlva földközelbe kerül. H. Massey professzor, az angol Országos Űrkutatási Bizottság elnöke kijelentette: »Az oroszok rendkívül érdekes és izgalmas vállalkozásba kezdtek. Különösen figyelemre méltó, hogy az automatikus bolygóközi állomást egy nehéz mesterséges holdról bocsátották fel. Úgy vélem, hogy a kísérletet nagyon jól előkészítették és a kitűzött célok nagy jelentőségűek e, nyomon kísérik a szovjet automatikus bolygóközi állomást. Salinger elmondotta még, hogy az eseményről haladéktalanul értesítették Kennedy elnököt. A szovjet világűrkutatás újabb kimagasló eredményének híre villámgyorsan bejárta az Egyesült Államokat. A hírügynökségek nyombann átvették a moszkvai jelentést. Ezzel a jelentéssel kezdődik a rádió- és televíziós állomások mindegyik híradása. „Fantasztikus rakétasiker” A UPI hírügynökség a szovjet tudósok, mérnökök és munkások hőstettét »fantasztikus rakétasikernek» nevezi. A hírügynökségek washingtoni tudósítója rámutat, hogy amerikai űrhajózási szakemberek véleménye szerint »a Venus-rakéta fellövésével a Szovjetunió mintegy három évvel megelőzte az Egyesült Államokban tervbe vett hasonló kísérletet». John Darbour, az AP tudományos szakírója tudósoktól szokatlan költői nyelven így ír: »Az esti égbolt fényes ércköve, a Venus, mint valami titokzatos, lefátyolozott hölgy halad randevújára az orosz rakétával.Elfogják a szovjet űrhajó jelzéseit és figyelemmel kísérjék útját. A prágai rádió késő esti műsorába rendkívüli ankétot iktatott be, amelynek keretében a legkiválóbb csehszlovák csillagászok és űrkutatási szakemberek válaszolnak a hallgatók telefonon feltett kérdéseire. Dr. Vladimir Guth docens, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének igazgatója, kijelentette: az a tény, hogy néhány nap alatt hat és fél tonna súlyú mesterséges bolygót lőttek ki a Föld körüli pályájára, most pedig bolygóközi állomást bocsátottak fel a Venus felé, azt bizonyítja, hogy a szovjet tudósok ellenőrizték a mesterséges bolygó kilövésének pontosságát. Ennek a pontosságnak igen nagy szerepe van, mert a Venus távolsága a Földtől február 12-én huszonháromszor volt nagyobb, mint a Föld és a Hold távolsága. Május közepén pedig, amikor a rakétánál A világűrkutatás legszenzációsabb eredménye Washington: Az eredményről haladéktalanul értesítették Kennedyt Az AFP hírügynökség a szovjet tudomány és technika újabb eredményéről beszámoló jelentésében a következőket írja: »Ma valóban bámulatos eredményt ért el a Szovjetunió. Első ízben lőttek fel űrrakétát a naprendszer egyik bolygója felé. Első ízben alkalmazták a felbocsátásnál a kétfokozatú ugrást. Mint a Reuter jelenti, Salinger, a Fehér Ház sajtófőnöke vasárnap közölte, hogy az Egyesült Államokbannyomban észlelték a Venus felé irányított szovjet automatikus bolygóközi állomás felbocsátását«. Hozzáfűzte, hogy az amerikai megfigyelő állomások Az Egyesült Államok Edward SAlley, a Harvardegyetem csillagásza szerint a kísérlet azt mutatja, hogy »az oroszok körülbelül másfél évvel előttünk járnak». Dr. Hugh Dryden, az Amerikai Űrhajózási Hivatal aligazgatója szerint az Egyesült Államok másfél-két évvel jára előtt másfél -két évvel Szovjetunió mögött a »kétfokozatú ugrás« elérésében. A Venus-rakétát ugyanis nem a földről, hanem egy nagysúlyú szputnyikról bocsátották fel. Bizonyos idő óta tudtuk, hogy a Szovjetunió e feladat teljesítéséhez elegendő hajtóerővel rendelkezik — mondotta. London: Minden idők legbámulatosabb világűrkutatási csodatette Az angol sajtó kimeríti a korlátlan elismerés kifejezésének összes nyelvészeti lehetőségét a legújabb szovjet szputnyik fellövése pontosságának lelkes méltatása során. A szélsőjobboldali Daily Mail írja címlapján: — Szovjet rakéta száguld a Venus felé a világűr-korszak legizgalmasabb, legérdekesebb útján. Ezzel a szovjet tudósok megtették az első szédítően óriási lépést a bolygók titkainak kifürkészése felé. A legújabb szovjet világűrdiadal híre valósággal megtántorította a nyugati rakéta- és katonai szakértőket: a Szovjetunió ezzel az óriási lépésével ugyanis nemcsak a világűrmeghódítási verseny élén halad, hanem egyszersmind figyelmezteti a Nyugatot új katonai hatalom lehetőségére, mert a Venus felé kilőtt rakétát ugyanilyen hajszálpontossággal lehet a föld felé is lőni. Ez a csodálatos kísérlet ismét mutatja a szovjet tudósok óriási fölényét és rendíthetetlen bizalmát tudományuk tökéletességében. Leginkább meglepte a tudományos világot, hogy a szovjet tudósok ilyen mikroszkópikus pontossággal tudtak kilőni a Földről felküldött paranccsal a bolygóközi rakétát egy óriási első rakétáról, mint a kilövőterepről, amely maga is óránként 18 000 mérföld (28 800 km) sebességgel repül és hajszálpontossággal az előre meghatározott röppályára ment rá. A Daily Mail tudományos szakértője írja lelkeshangú hosszú cikkben: — A féltonna súlyú szovjet űrhajó önműködő műszereivel száguld úttörő pályáján az Eshajnal csillag felé a világegyetem kikémlelésére. Három hónap múlva a műszaki tudásnak ez a csodaműve jelentéseket küld majd vissza a Szovjetunió rádióhálózatába. Válaszolni fog olyan kérdésekre, amelyeken évszázadokon át töprengtek a csillagvizsgálók. Feltérképezi majd a Naprendszert, sőt fény derülhet arra is, hogyan keletkezett az élet a világegyetemben Ezzel a csodálatos teljesítménnyel az oroszok elsőbbséget szereztek számos fontos területen. A legfontosabb az, hogy ők repítették fel az első rakétát egy bolygó felé. A rakéta kilövése és irányítása borotvaés pontosságú célzást igényel. A Daily Herald szerint a szovjet tudósok utat törtek az emberiség számára a bolygók felé. Ez volt minden idők legbámulatosabb világűr-kutatási csodatette. A Daily Mirror írja: — A Szovjetunió fél tonna súlyú rakétát lőtt fel minden képzeletet felülmúló háromhónapos útjára, ahonnan rádiójeleket küld vissza a Szovjetunióba. Ez minden idők első sikeres rakétakilövése, amelyet tervszerűen egy másik bolygó felé irányítottak. A Daily Sketch szerint a szovjet szputnyik »nemcsak óriási lépés a világűrbe, hanem a Nyugat komoly fenyegetése is«. »Ha az oroszok el tudják találni a Venust 40 millió kilométer távolságban — írja a lap —, gyerekjáték számukra földi célpontot elérni». A Times idézi a Jodrell Bank-i rádió csillagvizsgáló intézet igazgatójának véleményét: »Fantasztikus teljesítmény, amellyel a Szovjetunió legalább három évvel előzte meg az Egyesült Államokat. Minden jelentés, amit a Venusról kaphatunk, felbecsülhetetlen tudományos értékű. Ezek után rövidesen várható, hogy a Szovjetunió embert fog küldeni a világűrbe és tudományos műszereket fog a Hold felszínére juttatni. 2 Párizs: Ez a teljesítmény eddig a tudományos fantázia birodalmába tartozott A párizsi sajtó hétfőn reggel vezető helyen és terjedelmes beszámolókban ismerteti a tudomány újabb szenzációját, a szovjet tudósok új sikerét. Jellemző, hogy a szélsőjobboldali Aurore hasábjain is ilyen elismerő megállapítások olvashatók. A szovjet tudósok egymás után érnek el szenzációs eredményeket. Teljes meglepetést okozott a TASZSZ közleménye, amikor bejelentette, hogy a kilőtt szputnyik maga szolgált a Venus felé irányított rakéta kilövőpályájául, ez a teljesítmény eddig a tudományos fantázia birodalmába tartozott. Hasonló elismerő hangnemben ír szinte valamennyi párizsi lap, az egyetlen kivétel Guy Mollet lapja, a szocialista Populaire, armmely megelégszik a TASZSZ jelentésének eldugott helyen való közlésével... A francia hírmagyarázókat a szovjet tudósok »célzási pontossága« ragadja meg a legjobban. Az Europe 1. rádió így szemléltette hallgatóival a »célzás« hihetetlen nehézségeit: mintha valaki Algírból puskával el akarná találni a párizsi Eiffel-torony tetejére tűzött legyet. A francia rádióhallgatók körében népszerű magánrádió, az Europe 1. tudományos munkatársa rögtönzött előadásban ismertette a szovjet tudomány új diadalának jelentőségét, és franciás szellemességgel az Europe 1. sietett nevet adni a szovjet űrhajónak és önműködő bolygóközi állomásának, »Cupidónak« nevezte el, és megjegyezte, Cupidot és Venus randevúját májusra tűzték ki. Bécs A hétfő reggeli bécsi lapok vezető helyen közölt szenzációja az új szovjet bolygóközi állomás kiröpítése. A lapok idézik a szovjet tudomány legújabb óriási sikerét elismerő nyugati szaktekintélyek nyilatkozatait és kiemelik: a szovjet tudósoknak először sikerült közbeneső állomásként szereplő műholdról űrrakétát kilőni. Beszámolnak az újságok arról is, hogy amerikai csillagvizsgálók felfedezték a Venus felé haladó szovjet bolygóközi állomást, és figyelemmel kísérik útját. Prága: Csehszlovákiában vasárnap este, néhány perccel fél 9 óra után a rádió és a televízió soronkívüli közleményeiből vált ismeretessé a szovjet tudomány és technika világra szóló új sikerének híre. A szovjet kutatók eddigi ragyogó eredményei ellenére a bolygóközi állomás kilövésének híre a szenzáció erejével hatott és osztatlan örömet és lelkesedést keltett a csehszlovák dolgozók körében. A csehszlovák csillagvizsgálók és megfigyelő állomások készültségben vannak, hogy Szenzáció erejével hatott... Berlin: Az ember első eset egy szomszéd A szovjet űrkutatás és rakétatechnika kimagasló diadaláról szóló hír futótűzként terjedt el a megosztott Berlinben. A DDR 1. rádióbemondója közölte a hallgatókkal, hogy amennyiben valakinek kérdése lenne, hívja fel a 63—28—31 telefonszámon a rádiót. Mét éjfélkor is szüntelenül csengett a rádió telefonja, s a stúdióban tartózkodó német tudósok és szakemberek soron kívül adásban, nyilvánosan válaszoltak a kérdésekre. Dr. Diedrich Wattenberg professzor kijelentette, hogy az automatikus bolygóközi állomás az űrhajózás fejlődésében valami egészen új és nemi is sejtett lépést jelent előre .E sikeres kísérlettel valóság Bartha Lajos, az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa, a Nemzetközi Bolygó- és Holdmegfigyelő Szövetség tagja lapunknak adott nyilatkozatában elmondotta, hogy a nagyszabású rakétakísérlet új lehetőséget nyitott a bolygók kutatásával foglalkozó csillagászok előtt. A többi között választ nyerhetünk a bolygók mágneses terével kapcsolatos kérdésekre is. Néhány évvel ezelőtt Houtgast holland csillagász bizonyos földmágneses jelenségekből arra következtetett, hogy a genus is rendelkezik mágneses térrel, amely öt en nyújtja ki kezét is bolygó felé vá válik a bolygóközi űrhajózás még akkor is, ha egyelőre csak automatikus bolygóközi állomásról van szó. Dr. Guentzel-Singer professzor, az NDK szputnyikmegfigyelőállomásának vezetője hangsúlyozta: »Első esetben fordult elő, hogy egy nehézsúlyú szputnyik fedélzetéről kozmikus rakétát bocsássanak a világűrbe. Ezzel az űrhajózás egyik rég vitatott elvi Varsó. Sikerült leküzdeni az űrhajó felbocsátát A lengyel rádió és televízió vasárnap este adását megszakítva közölte, hogy a Szovjet- szerte erősebb a földinél. Később Narayana hindu tudós felülvizsgálta ezeket a számításokat: szerinte a venusbeli mágnesesség csupán 60 százaléka lehet a mi bolygónkénak. A szovjet űrlaboratórium műszerei ezt a problémát közvetlen mérésekkel döntik majd el. Megtudhatjuk továbbá, van-e a Venusnak elektromosan töltött atomi részecskékből álló, úgynevezett sugárzás-gyűrűje. A Föld sugárgyűrűjét mesterséges holdakkal fedezték fel; valószínű, hogy az ilyen jellegű rakétakutatásokkal más bolygók hasonló övezete is megfigyelhető lesz. Bnyolult pályára térő anak nehézségeit unióban automatikus bolygóközi állomást indítottak útnak a Venus felé. A nagy esemény híre csakhamar bejárta egész Lengyelországot, és mindenfelé osztatlan örömet keltett. Michal Lunc akadémiai levelező tag, a Lengyel Űrhajózási Társaság elnöke kijelentette a PAP tudósítójának, hogy a szovjet bolygóközi állomás felbocsátása az űrhajózás legnagyszerűbb eredménye. Az új szovjet kísérlet arról tanúskodik, hogy sikerült leküzdeni a bonyolult pályára térő űrhajó felbocsátásának nehézségeit. Gyakorlatilag is megoldódott az, amit eddig csak az elmélet kutathatott. Ezentúl a Föld körül keringő külön állomásról lehet majd bolygóközi hajókat küldeni a világűrbe — mondotta a lengyel tudós. Közvetlen mérések a Venus mágneses terének kutatására Programirányítás hosszabb pályaszakaszon Nagy István György, az MTESZ asztronautikai szakosztályának vezetőségi tagja elmondotta munkatársunknak, hogy a február 12-én útnak indított bolygóközi űrállomás az irányítástechnika szempontjából is rendkívül figyelemre méltó eredményt jelent. Ugyanis a nehéz szputnyikról indított űrrakétánál lehetővé válik a hosszabb pályaszakaszon való irányítás. Feltételezhető, hogy — jelen esetben — az űrrakéta irányítása csak részben történt távműködtetés segítségével. Valószínűleg itt a programirányítás valamilyen módszerét alkalmazták, például az úgynevezett csillagászati navigációt. Az ilyen módszerrel irányított rakétákon két mérőtávcsövet helyeznek el, amelyek mindegyikét egy-egy erős fényű csillagra irányítják. Ezeket a mérő távcsöveket automatikus berendezések tartják a »célbavett« csillagon. Indítás előtt a pályaadatokat a rakétarendszer emlékező egységébe »programozzák«. A rakétán elhelyezett számoló automata pedig az esetleges eltéréshez képest a helyes irányításhoz szükséges elektromos jeleket kialakítja. — Kicsinosítom magamat, jön a vendég! NÉPSZAVA Új korszak hajnalcsillaga Napanyánk legpompásabb ékszere, kékesfehér: fényben tündöklő gyémánt az égbolt sötét bársonyán — a Venus bolygó. Derült estéken ott szikrázik a nyugati látóhatár felett; a közeledő tavaszt ígéri a szerelem istennőjének csillaga. Este hajnal csillagnak is hívják, mert napnyugta után, vagy napfelkelte előtt hunyorog szelíd fénye a Földre. Rómában galambot áldoztak tiszteletére, 15 századdal később pedig Galilei szegezett távcsövet felé, hogy titkait kifürkéssze. A misztikus elképzelések fátyla 1610 januárjában hullott le róla. A nagy olasz fizikus igazolta halhatatlan elődjének, Kopernikusznak, elméletét; a naprendszer második sorszámú bolygója ugyanolyan fényváltozásokat mutat, mint a Föld körül mozgó Hold. A Venus is — úgy, mint a Föld — a Nap körül végzi keringését. Már egy közepes teljesítményű csillagászati távcsőben is nagyszerű látványt nyújt a sarló alakú égitest. Ezekben a napokban — amikor mintegy 90 millió kilométerre jár a Földtől — csaknem félhold formájában mutatkozik a látómezőben; másodpercenként 30 kilométeres sebességgel száguld a kozmikus randevú felé. (Ott lesz időben!) De vágtat a rakéta is, amelynek indítási időpontját jól választották meg: mire a tudományos műszerekkel felszerelt, bolygóközi laboratórium befutja bonyolult matematikai pályáját, addig a Naptól 108 millió kilométer távolságban keringő Venus is a kívánt helyre érkezik. Háromszázötvenegy esztendeje, hogy az első kezdetleges lencsés távcső a Venusra irányult, ott suhan most az űrben naprendszerünk új tagja, amely kozmikus rakétakilövő-állomásról startolt és a másodperc törtrésze alatt közli az adatokat a földi irányító központtal. Kiszabadulva a földi gravitáció ölelő karjából, engedelmeskedve az egyetemes tömegvonzás törvényeinek, betartja az ember parancsolta útirányt. Minden idők legnagyobb tudományos diadala ennek az útnak kijelölése, amelynél négy fontos csillagászati tényezőt kellett figyelembe venni: a Föld tengelykörüli forgása, a nehéz mesterséges hold Föld körüli pályája, a Föld Nap körüli keringése és a Vemis Nap körüli keringése - megannyi kötelezően számításba kerülő probléma, amelyek összehangolása elengedhetetlenül szükséges az űrhajó sikeres útjához. És mindez megoldva! Több százezer kilométer messzeségben száguld már a Szovjetunió állami címerét hordozó rakéta. Új korszakot hirdet, a bolygóközi repülés korszakát, amelynek hajnalcsillaga az égbolton tündöklő Venus. (s. l.) , Venus térségébe kell érnie, ez a távolság 63,36 millió kilométer lesz, kérdése a kísérlet stádiumába jutott. A Nyugat-Berlinben megjelenő polgári lapok is első oldalon nagy elismeréssel írnak a Szovjetunió páratlan tudományos eredményéről. A Welt nyugat-berlini kiadása részletesen ismerteti a nyugati hírügynökségeknek a szovjet bolygóközi állomás fellövéséről szóló híreit, kommentárjában pedig megállapítja: »A Venus irányába fellőtt szovjet bolygóközi rakéta elsőrendű tudományos és műszaki szenzációnak számít, nemcsak azért, mert az ember első esetben nyújtja ki kezét egy szomszédos bolygó felé, hanem azért is, mert a bolygóközi állomás tulajdonképpen egy szputnyikról startolt. Széfig: Ez a hír minden ember szívét megdobogtatja A február 12-én fellőtt szovjet nehéz mesterséges hold, automatikus bolygóközi űrállomás kilövéséről szóló TASZSZ-közlemény a bolgár fővárosban és egész Bulgáriában pillanatok alatt elterjedt. A szófiai rádió, valamint az összes bolgár rádióállomások a hír vétele után műsorukat többször megszakítva ismertették a bolgár néppel a szovjet rakétatechnika ezen újabb csodálatos teljesítményét, az emberiség történelmében egyedülálló nagyszerű kísérletről. »Nagyszerű, csodálatos újság. Ez a hír minden ember szívét megdobogtatja — hangoztatta a szovjet automatikus űrállomásról a szófiai rádió kommentátora. — A szovjet tudománynak és technikának ez az újabb diadala nemcsak az emberi felfedezések új korszakában nyit új utakat, de feltárja az emberiség előtt a világűr titkait, amelyet az emberiség évszázadokon keresztül hiába kutatott. Ebben a nagyszerű, nemes harcban a szocialista világ, a Szovjetunió az első. Minden haladó ember csakis sikeres utat kívánhat ezek után az első szovjet űrállomásnak a Venus felé vezető útján — fejeződik be a szófiai rádió kommentárja. 1961. február 14