Népszava, 1961. február (89. évfolyam, 27–50. szám)
1961-02-04 / 30. szám
Külkereskedelmünk az ipar szemével... A külkereskedelem és az ipar kapcsolata — nemcsak a külkereskedő, hanem az ipari szakember szemével nézve is — az elmúlt egy-két esztendőben nagyon sokat javult. A külkereskedelmi vállalatok ma már egyre több ipari szakembert utaztatnak, mindjobban bevonják őket az üzletkötésekbe. A kapcsolatok Azonos tervet ipari A jobb kapcsolatok kialakításához jelentősen hozzájárulhatnának az Országos Tervhivatal és a szakminisztériumok tervező szervei. Az elmúlt esztendőben ugyanis több ipari vezető bosszankodott azért, mert ugyanarra az iparcikkre ők és a velük együttműködő külkereskedelmi vállalat más és más exporttervet kapott, így például a gyógyszeriparnak az éves tervben körülbelül harminc százalékkal kisebb exportfeladatot adtak, mint a gyógyszert exportáló MEDIMPEX Külkereskedelmi Vállalatnak. A műszeriparnak is más exportszáma volt, mint a gyártmányaival kereskedő METRIMPEX Vállalatnak. Ezért fordul elő, hogy az év végén egyes iparvállalatok és iparágak nagyobb arányban teljesítik exporttervüket, mint az árucikkeikkel kereskedő külkereskedelmi vállalatok. Ez pedig sok esetben megtévesztő, mintha az ipar a kívánt exporttermékből jóval többet gyártott volna, mint amenynyit a külkereskedelem kiszállított. Miből adódnak az eltérések? Egyrészt abból a gyakorlatból, hogy a külkereskedelmi vállalatok devizaforintban jobb piacismeretet, de Az ipar szeretné távlatokban látni exportgyártása fejlődését. Az általános gépipari igazgatóságon például így vélekednek: Sajnos, a külkereskedelem sokszor csak azt nézi, hogyan lehet ma, az idén teljesíteni az export-üzletkötéseket. Azzal már kevesebbet foglalkoznak, hogy felmérjék a piacot a jövőre nézve. Mi pedig azt is szeretnénk tudni, hogy az elkövetkezendő esztendőkre körülbelül milyen megrendeléseket várhatunk. A kívánság indokolt. Az ipar szeretne gazdaságosabban, olcsóbban gyártani. Ehhez azonban az is szükséges, hogy egy-egy gyártmányt hol, milyen mennyiségben lehet értékesíteni. Készítünk például világviszonylatban is korszerű, kitűnő konzervgyári berendezéseket. Ezekből a konzervgyárakból azonban lényegében még csak egyetlen külföldi államba szállítunk. Külkereskedőink ugyanis eddig nem kerestek újabb piacokat. Nem azért, mert erre az árura véleményük szerint nincs vevő. A világpiacon ilyen cikkekre javulását mutatja az a tény is, hogy az export-üzletkötések száma nagyon gyors ütemben növekszik, az ipar pedig teljesíti a mind nagyobb arányú exportrendeléseket. Mégis helyes, ha azt vizsgáljuk, hogyan lehetne a külkereskedelmi tevékenységet és az ipari termelés kapcsolatát tervszerűbbé tenni. Ők, kereskedelemnek kapják meg tervüket és ezt számolják át forintra, míg az iparvállalatok forinttervet kapnak. A külkereskedelemben az átszámítások annyi hibalehetőséget hordoznak magukban, hogy az esetek többségében nem egyezik tervszámuk az iparéval. Másrészt a népgazdasági tervek bontásakor néha a gondos körültekintés hiányában keletkeznek mennyiségi eltérések. Félreértés ne essék, itt nem arról van szó, hogy a népgazdasági terv egészének fő mutatói nincsenek összhangban. Akkor keletkezik a hiba, amikor a részlettervek kidolgozásakor nem egyeztetik körültekintően az ipar és a kereskedelem feladatait. Helyes lenne, ha a tervező szervek ezeket a hibaforrásokat alaposan felülvizsgálnák. A tervek készítésénél meg kell keresni azt a módszert, melynek segítségével mindkét félnek, a külkereskedelemnek és az iparnak egyértelműen szabhatják meg export feladataikat. A terveltérések sok vitára, tárgyalásra adnak okot. Rengeteg idő vész el, amit mind az ipar embere, mind pedig a külkereskedő hasznosabban tudna felhasználni. Ívszerűbb piackutatást általában kereslet mutatkozik. Csakhogy az igények felmérésére sorra kellene járni azokat az országokat, ahol konzervgyártás folyik, vagy ahol lehetőség kínálkozik konzervgyártásra, a gazdaságilag elmaradott országokat, hogy újabb piacokat kutassanak fel. Ez pedig komoly munka, sokkal nehezebb, mint a jelentkező vevőtől felvenni a megrendelést. A külkereskedelemtől csaknem minden iparág tervszerű piackutatást, jobb piacismeretet vár. Erre a külkereskedelem kétségkívül kevés energiát fordít még. Egyes területeken az ipar próbálkozik ezen segíteni. Mint az ipar vezetői elmondták, a gépipar nagyobb üzemeinél piackutató részlegeket kívánnak szervezni a jobb, tervszerűbb külkereskedelmi munka segítésére. A piaci ismeret hiányában előfordulhat olyan eset, hogy egy-egy nagyobb megrendelés nyomán a gyár vezetői erőteljesebben futtatják fel a kívánt cikk termelését, mint ahogyan az a megrendelés alapján gazdaságos lenne. Ez történt például a Gamma gyárban, a mikroszkóp gyártásánál. A nagyarányú megrendelés alapján arra számítottak, hogy újabb megrendeléseket is kapnak. Miután kereskedelem nem ismeri eléggé a piacot, nem tudt újabb üzleteket szerezni. A ilyen eseteknek rendszerint a a következménye, hogy a adott üzemrészben rövidebb hosszabb ideig nem tudja megfelelően kihasználni gyártási kapacitást. Mi indokolja még a jobb piacismeretet, a rendszere piackutatást? Az, hogy eze keresztül lehetőség kínálkozik az ipari termelés job összpontosításához is. Ez iparágon belül, legyen az aka műszeripar, híradástechnik vagy a gépiparnak más ági gazdaságosabban lehet termelni, ha a külkereskedelem a piac alapos felmérése óta kevesebb árufajtát kér a ipartól. Jelenleg ugyanis megfelelő piacismeret hiányába sokféle árut kér, s ennek következtében a gyártási kapacitást szétforgácsolják. Igazodjék a vevőhöz a kereskedő Sok fontos részletkérdésan, amelynek megoldása tovább javíthatná a külkereskedelem és az ipar közötti együttműködést. így példáu az, hogy a külkereskedelm vállalatok szervezeti felépítése nem igazodik eléggé a felhasználóhoz, a vásárlóhoz. A vásárló ugyanis azt szeretné, ha szakmai területén mindent egy helyen kaphatna meg. Ha egy vevő például orvosi felszerelést akar vásárolni, akkor helyes lenne, ha csak egy céggel kellene tárgyalnia. A jelenlegi gyakorlat szerint azonban három céggel is beszélhet, a MEDIKOR-ral, a METRIMPEX-szel és az ELEKTROIMPEX-szel. Az orvosi műszerek, berendezési tárgyak értékesítésének ilyen széttagoltsága különösen akkor válik nehézkessé, ha a mi utazónk látogat külföldre. Azon is érdemes lenne gondolkozni, hogy nemcsak az iparban, hanem a külkereskedelemben is vannak munkaigényes áruk. Nyilvánvaló, hogy 15 000—20 000 műszer piacait felkutatni egy idegen országban s vevőt szerezni nehezebb munka, mint százféle szerszámgépet eladni, ami jelenleg az egész világon keresett cikk. A cégnek megfelelően kellene a külkereskedelmi vállalatoknál és a külképviseleteknél is megállapítani a létszámot. Az ipari termelés növekedését tehát a külkereskedelem dolgozói is elő tudnák segíteni. Ehhez azonban a külkereskedelem részéről tervszerűbb munkát, s nagyobb előrelátást várnak az ipar szakemberei. Pusztai Ferenc Gárdos Miklós. Szőke csendesen behúzta az ajtót, hadd aludjon még az asszony. Én lassan, mondatról mondatra fordítottam a füzet tartalmát. Amikor a nyomozás befejeződött, Hegedűs őrnagy megengedte, hogy még egyszer megnézzem a kék dossziét. Ott már hivatalos fordításban találkoztam újra a füzet tartalmával. Az őrnagy megengedte, hogy lemásoljam. Itt van a teljes szöveg: »Néhány perccel ezelőtt lépett ki a lakásból Hans. Tizenkét éve nem találkoztunk, én igyekeztem elkerülni diákkorom és ifjúságom legjobb társát, az örök barátot, Hans Fretwurstot. Most, hogy elment, odaálltam az ablak mellé, lenéztem az utcára, még hallottam, hogy begyújtja a motort s láttam is, ahogy a kocsi befordult a Hölderlin strassére ... Az asztalon hevert a térképvázlat. Az első, hirtelen feltörő szándékom az volt, hogy összegyűröm, széttépem, elégetem, már a gyufásdoboz után is kinyújtottam a kezemet ... A kéz aztán lehanyatlott — megértettem, hogy ezt nem tehetem. Esztendők óta nem írtam egyetlen sort sem a naplómba, s most heves, türelmetlen kívánság az, hogy legalább önmagam előtt tisztázzam, hogyan is kerültem én, a politikától annyira irtózó, a világ apró kis gonoszságaitól mindig óvatosan félreálló ember ebbe a — igen, leírom! — szörnyű históriába. Először azt hittem, hogy Havis iránt érzett barátságom akkor tört össze, amikor tizenkét évvel ezelőtt Kölnben tanúként hallgattak ki ügyében. Az volt a kölni nácitlanító bíróság utolsó tárgyalása — Hansot felmentették. Egyszer már el kell mondanom valakinek, talán Tinának, hogyan is történt. De most tudom — és most tudom csak —, hogy barátságunk vége már sokkal előbb bekövetkezett... Vannak napok, események, beszélgetések, amelyek örökké benne élnek az emberben, hiába akarjuk elfeledni őket. Így él bennem, a pillanatok törtrészeinek éles rajzával az a budapesti augusztus-délután is, amikor Hans először beszélt nekem az ékszereiről. Akkor még csak sejtettem, de már tudom, hogy az az 1944-es augusztus már a nagy fordulat után volt. Hitlernek akkor már vége volt és mi, a náci hadsereg katonái, egy megvert, reménytelen hadsereg emberei voltunk. Ezt még nem mindenki látta ilyen pontosan; Budapesten például korlátlan úr volt az SS és a Wehrmacht, reggelente, ahogy a körletből elmentem a központi élelmezési raktár irodájába, millió jelét kellett látnom ennek a hatalomnak. A körlet a Svábhegyen volt, az iroda a Margit körúton, a hegyről fogaskerekű vasúttal mentem le a villamosig, majd egy nagy térről, gyalog az irodáig. A zöld és a fekete egyenruhák uralkodtak Itt; azóta sem tudok másként gondolni a gyűlöletre, haragra, kiszolgáltatottságra, mint úgy, hogy magam elé idézem a budapestiek szótlan ajkai felett égő szemét... Ha most, másfél évtized után leírom ezt a néhány mondatot, csodálkoznom kell, hogy kezemben töltőtollammal, ilyen nyugodtan ülök egy füzet fölött. Miféle ördögi varázslat, vagy miféle bénító, lelket megölő betegség ült rajtam azokban az években? Jártam az utcán szürkészöld egyenruhámban és mintha sohasem tettem volna mást, könyveltem a dán hordósvajat, a magyar lisztet, a halkonzervet, a levesport, és rövidszárú csizmát... Ez volt a nap nagyobbik része, a szolgálat. A körletben volt egy asztalom (csak néhányan laktunk egy villában) ott kezdődött a nap másik ■ fele. Akkoriban készítettem elő egy müncheni kiadó számára egy válogatást Goethe és Eckermann beszélgetéseiből. Egész koffernyi könyvem volt, testes borítékokban őriztem a még kiadatlan feljegyzések fotókópiáit. A munka gyorsan ment, igaz, voltak napok, amikor délután öttől hajnalig ültem az asztalnál... Milyen büszke voltam, hogy sikerült megteremtenem a magam világát! Azt mondtam önmagamnak: ember, most csak azt engeded tudatodig, amit akarsz; a külső világ, a háború nem hatolhat be hozzád! És sokáig azt hittem, jól működik ez a magam alkotta szűrő! Voltak események, amelyeket egyszerűen nem vettem tudomásul, ráparancsoltam magamra, hogy ezt pedig el kell felejteni. Ilyen kép volt az is, amely évekig előhívatlanul, elraktározottan élt bennem, mint a fényérzékeny filmen, mielőtt a fenolos oldal élesen kirajzolja a megörökített pillanatot, egy üldözötteket kísérő SS-katona dölyfös arca is ... Most megráztak, megdöbbentettek az 1944-es nyár emlékei. Ezért tudom most oly pontosan visszaidézni a régmúltat. Az előhívó oldal erős volt: a kép éles, még a részletvonások rajza is ... Én akkor a 409-es ellátási oszlop írnoka voltam — persze ezt a kényelmes, szinte polgári beosztást is Hans szerezte. Ő is a hegyen lakott, egy szállodát rekviráltak parancsnoksága számára. Úgy emlékszem, Majestic volt a neve. Hans akkor Obersturmführer volt, a beosztása szerint az SS-lakásrekviráló osztagának parancsnoka. Soha nem érdeklődtem, miféle munka ez; különös dolog is lett volna, ha én, a közlegény, kérdezősködöm ... Ez nagyon ritkán fordult elő barátságunk évei alatt. Hans a kölni bűnügyi rendőrség tisztje volt még akkor, harminchárom előtt, miért érdeklődtem volna én, az irodalomtörténész, a feleséggyilkosok vagy iskolás-] lányokkal erőszakoskodó ke-reskedelmi utazók ügyei iránt?] (Folytatása következik) 2 NÉPSZAVA Januárban a kohó- és gépipar 19 százalékkal többet termelt, mint a múlt év első hónapjában A minisztérium kollégiuma az 1961-es év feladatairól tárgyalt Az 1961. évi terv fontosabb feladatairól és problémáiróltárgyalt pénteken a Kohó- és Gépipari Minisztérium kollégiuma. Megállapították, hogya minisztérium vállalatai jól kezdték az új esztendőt. Ez év januárjában a kohó- és gépipar 19 százalékkal termelt többet, mint a múlt év azonos időszakában. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy jó volt az ipar anyagellátása, bár több iparigazgató anyagellátási hiányokra hívta fel a kollégium figyelmét. A minisztérium vezetői azonban nyomatékosan hangsúlyozták, hogy az iparágaknál, a vállalatoknál felül kell vizsgálni az anyagfelhasználást, a műszakiak széleskörű bevonásával rendezni kell az anyagnormákat, és ennek segítségével lényegesen javítható az anyaggazdálkodás színvonala. Ez annál is fontosabb, mert az idén a kohó- és gépipar a Minisztertanács által jóváhagyott éves tervhez képest növelni akarja termelését. A gépgyártás több mint 370 millió forinttal több terméket akar előállítani. Ennek megfelelően az alapanyaggyártás gyorsabb ütemű fejlesztését tűzte ki célul a kollégium. Bár a kohó- és gépipar termelése erőteljesen növekszik az idén, a Minisztertanács által jóváhagyott tervnél nagyobb feladatot vállalt, így is számolni kell azzal — a már ismert rendelésállomány alapján —, hogy a gépgyártás termelési volumene nem teszi lehetővé egy sor belföldi igény kielégítését. A kollégium azért az iparigazgatóságok, vállalatok vezetőit arra figyelmeztette, hogy elsősorban a kiemelt létesítményeket kell szem előtt tartani, az exporthoz és a belkereskedelmi szállításokhoz szükséges kooperációs igényeket kell kielégíteni. Éles bírálatot kapott a kooperációs feladatok rendezetlenségéért a kohászat és a Csepel Művek. Az idén jelentősen emelkedik a kohó- és gépipar exporttermelése is. Az elmúlt évhez viszonyítva a kohászat 14,9 százalékkal, a gépgyártás 22,8 százalékkal több exportárut készít. Különösen a műszeripar, az általános gépipar, a mezőgépipar és az autóipar exportfeladata emelkedett jelentősen. A gépiparban az exportterv teljesítése az egyik legnagyobb feladat. (p. f.) „IRÁNYTŰ A gépjárművek átírásáról Többen érdeklődtek olvasóink közül, hogy mi az eljárás, ha gépkocsi- vagy motorkerékpárátírásra kerül sor gépjármű adás-vétel esetén. A gépjármű eladója és vevője személyesen tartozik megjelenni a BM közlekedésrendészeti osztályán XIV., Hungária körút 149. szám alatt. (Vidéken a megyei rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályán.) Ott bemutatja a gépjármű forgalmi engedélyét, vagy a forgalomból való kivonás igazolását, illetve kitiltás esetén a kitiltási véghatározatot. Ugyancsak fel kell mutatni a rendezett adólapot. Személygépkocsi átírása esetén a vevőnek vagy érvényes személygépkocsi vezetői igazolványt, vagy ennek hiányában erkölcsi bizonyítványt kell bemutatnia. A személygépkocsi eladását tanúsító szerződésen az átruházott gépkocsi motorjának hengerűrtartalma után köbcentiméterenként 2,50 forint illetéket, a motorkerékpár adás-vételi szerződésén az eladási ár 3 százalékát kell illetékbélyeggel leróni, amely azonban nem lehet kevesebb, mint 100 kem után 100 forint, 125 kem Után 150, 250 kem után 200, 300 kem után 250, 351—500 kem-ig 300, 501—600 kem-ig 350, 601—650 kem-ig 450, 651— 70 kem-ig 500, 701—750 kemig 550, 751—800 kem-ig 600 , forint. Oldalkocsis motorkerékpár- nál a megállapított legkisebb új díjat egy fokozattal maga-sabb díjtétel szerint kell számítani. Csak oldalkocsi átírása ] esetében 50 forint illetéket kell leróni. ] < Budapesti ipari technikumok ] Olvasóink kívánságának teszünk eleget, amikor az alábbiakban a budapesti ipari technikumok címí meit s — ahol az elnevezésből ez nem tűnik ki — szakágazatait is ismertetjük az alábbiakban: Épületgépészeti Technikum I., Szabó Ilonka u. 2, Építőanyag- ipari Technikum I., Toldy Ferenc u. 30, Than Károly Ipari Tech- nikum (körvegyipari, textilvegy- ipari) XI., Lajos u. 1, Bláthy Ottói Ipari Technikum (erősáramú) III., Nagyszombat u. 19, Faipari Technikum IV., Dózsa György út 26, Landler Jenő Gépipari Technikum] IV., Dózsa György út 26 (híradás-, ipari, közlekedésgépészeti), Posta-] forgalmi Technikum V., Irányi u. ‘ з, Bolyai János Ipari Technikum] (fonó, hurkoló, szövő) V., Markó ] u. 18, Élelmiszeripari Technikumi (erjedésipari, sütő- és édesipari, tartósító- és húsipari) VI., Izabella, u. 46, Kvassay Jenő Ipari Techni-] kum (híd- és vízműépítési) VI., Rippl Rónai u. 26, Autóközlekedési Technikum VI., Rippl Rónai] u. 26, Pályafenntartási és Vasútépítési Technikum VI., Rippl Ró-] nai u. 26, Vasútgépészeti Techni-ikum VII., Damjanich u. 4., Ma-] lomipari Technikum VIII., Nép-] színház u. 8, Bánki Donát Ipari] Technikum (általános gépipari,] mezőgazdasági gépgyártási) VIII.,, Népszínház u. 8, Kulich Gyula] Ipari technikum (ruházati, cipő- ipari) VIII., Rákóczi tér 4, Kandó] Kálmán Ipari Technikum (hír- ] adásipari, műszeripari, optikai és finommechanikai) VIII., Tavasz-] mező u. 15, Puskás Tivadar Ipari Technikum (távközlési) IX., Gyán] út 22, József Attila Ipari Technikum (általános gépipari) IX., Ven] del u. 3/b., Növényolajipari Tech- nikum X., Pataki István tér 24,' Szabó József Ipari Technikum] (geológiai) XI., Szabadság u. 18,Vendéglátóipari Technikum XIII., Huba u. 7, Villamosenergiaipari Technikum XIII., Üteg u. 15, Pét- ■ rik Lajos Vegyipari Technikum XIV., Thököly út 48, Ybl Miklós Ipari Technikum (építőipari) XIV., Thököly út 74, Eötvös Loránd Ipa ri Technikum (acélszerkezeti, légi- , közlekedési gépészeti) XX., Töröki Flóris u. 89, Kossuth Lajos Ipari Technikum (általános gépipari, öntőipari) XXI., Kossuth Lajos u. 12, Borgazdasági Technikum, XXII., Kossuth Lajos u. 83. 4 BESENYEI KÁROLY (Csong- grád): Levelében közölt problémájával kapcsolatban javasoljuk, hogy forduljon közvetlenül a szakszervezetek Csongrád megyei tanácsához. Szeged, Tolbuhin sugárút 14. GÁL VENDEL (Budapest): Köszönjük jókívánságait, melyeket ezúton viszonozunk. Kérjük, kísérje figyelemmel továbbra is munkánkat, s írja meg a jövőben is észrevételeit, illetve javaslatait. Újabb levelét várjuk. GYŐRI FERENC (Görcsöny): A kérdezett Központi Lakcímhivatal L1111L • d llttíl f J 101/, AZK... V novcpu 30/b. Leveléhez mellékeljen egy darab 5 forintos okmánybélyeget is. JÁVOR LÁSZLÓ (Székesfehérvár): A B—1 vitamintartalmú Graham-kenyér Budapesten a diabetikus boltokban kapható. DRÓZDIK LÁSZLÓ (Budapest): A levelében jelzett észrevételére felhívtuk a Kőbányai úti Egészségház figyelmét. MÓROCZ GABRIELLA (Szekszárdi: Verseit megkaptuk. Sajnos, ezek még nem ütik meg a kívánt színvonalat. Javasoljuk, hogy sokat olvasson és tanuljon, é s alkalomadtán ismét jelentkezzék , újabb írásaival. -FŐVÁROSI ÜDÜLŐ BEUTALTÁJAI« (Hévíz): Javaslatukra a fővárosi tanács vb üdültetési csoportja közölte velünk, hogy ez , évben hengerkavicsok terítésével ] kívánják a rossz utat megjavítani. ] KREKÁCS OTTÓNÉ (Budapest): • Csökkent munkaképességű dolgozókat a kerületi Kézműipari Vállalatok foglalkoztatnak. Alkalmaztatása ügyében keresse fel a lakóhelye szerint illetékes kerületi tanács szociálpolitikai csoportját. A ] továbbiakról értesítsen bennünket. : SZANISZLÓ JÁNOS (Szolnok): Kérdésére közöljük, hogy a De■mokratikus Ifjúság Világszövetsége 1945. nov. 10-én alakult meg. Ezen a napon ünnepük a »Világifjúság napjá-t. További kérdésére közöljük a DÍVSZ címét: Budapest, VI., Benczúr u. 34. , PONYI JÁNOS (Pintértelep): Tehetséges munkatársukra felhívtuk a Népművészeti Intézet képzőművészeti csoportjának figyelmét. Az intézet várja, hogy munkatársuk néhány mintadarabot, vagy jó fotót küldjön be (Budapest, I., Corvin tér 1). GARDOS ANDRÁS (Mogyoród): A Belkereskedelmi Minisztérium TÜZÉP Főigazgatóságától kapott válasz alapján értesítjük, hogy vidéken a kokszszükséglet felmérése lényegében már megtörtént. A TÜZÉP-vállalatok esetenként ellenőrzik a kokszigény indokoltságát, ez azonban nincs semmilyen befolyással az igényjogosultak folyamatos ellátására. G. ANDREA (Budapest): Divatrajzait megkaptuk. Köszönjük seítőkészségét. Miután lapunknak már dolgozik egy divattervező, így az ön rajzait nem vehetjük figyelembe. KISS BÉLA (Miskolc): Az AR 301 Orion típusú rádióhoz szükséges alkatrészt megszerezheti — postai rendelés útján is — az Orion szervizben, Budapest, VL. Dr. Münnich Ferenc távirata Ceylon miniszterelnökéhez Dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke Ceylon függetlenségi napja alkalmából üdvözlő táviratot küldött Sirimavov Bandaranaike asszonynak Ceylon miniszterelnökének. Szerdán temetik Csók Istvánt Csók István kétszeres Kossuth-díjas festőművész, a Magyar Népköztársaság kiváló művészének temetése február 8-án, szerda délben 2 órakor lesz a Kerepesi úti temetőben, a főváros által adományozott díszsírhelyen. (MTI)a 1961. február 4