Népszava, 1961. április (89. évfolyam, 78–102. szám)

1961-04-01 / 78. szám

A munkaverseny, a bérezés és a nyereségrészesedés• Kiosztották az irodalmi és művészeti díjakat néhány kérdéséről tájékoztatta a sajtót Varga György, a Szaktanács titkára Varga György, a Szaktanács titkára pénteken tájékoztatta a sajtó képviselőit ,a munka­verseny néhány problémájá­ról, valamint a bérrendszer to­vábbfejlesztéséről és az anyagi ösztönzésről. — Már ez év első hónapjai­nak tapasztalatai igazolják — mondotta Varga György —, hogy az üzemek munkaver­­seny-felajánlásai helyesen épültek azokra a legfontosabb feladatokra, amelyek a tervek teljesítését a gazdaságosság, a termelékenység, valamint az export szempontjából a lehető legjobban segítik. A továbbiakban a szocialis­ta brigádokról szólt — eddig több mint 4500 érte már el ezt a kitüntető címet — hangsúlyoz­va, hogy javítani kell a brigá­dok közötti tapasztalatcserén, amely sok segítséget adhatna munkájuk megjavításához. A munkaversennyel kapcsolat­ban problémaként jelentkezik, hogy egyes vállalatoknál az újító és ésszerűsítő mozgalmat még mindig a munkaversenytől függetlenül kezelik. Az anyagi ösztönzés kérdé­seiről szólva Varga György el­mondotta, hogy az utóbbi négy év alatt az átlagbér-ellenőrzési rendszer nagymértékben hoz­zájárult a helyesebb bérará­nyok kialakításához. — A bérezési formák — mondotta ezután — a legtöbb vállalatnál helyesen segítik a termelést, de egyes vezetők ahelyett, hogy az adott lehető­ségeikhez mérten a legösztön­zőbb bérformákat alkalmaz­nák, különböző vitákat folytat­nak a bérezési módszerekről. — A prémiumfeltételek a múlt évihez viszonyítva vál­toztak — állapította meg a Szaktanács titkára. — Tavaly a prémiumot sok helyen bér­­kiegészítésként kezelték. Éppen ezért nem segíthette elő kellően a termelési feladatok megoldá­sát. Ez évben már a vállalatok­nak pontosan meg kell hatá­rozniuk, kik azok, akik pré­miumban részesülhetnek. A prémiumfeltételek közt előtér­be kerül a műszaki fejlesztés, a termelékenység növelése, a gazdaságosság. Ezek kidolgo­zásánál és a prémiumban ré­szesíthető személyek kijelölé­sénél a szakszervezeti bizott­ságokat egyetértési jog illeti meg. A nyereségrészesedésekkel kapcsolatban elmondta, hogy az elmúlt négy évben a ter­melés növekedésével együtt nőtt a nyereségrészesedésre ki­fizethető összeg is. Az eddigi évektől eltérően ez év január­jától az üzemek három évre előre kapták meg a nyereség­­részesedés feltételeit. Ez azért helyes, mert a vállalatok így nagyobb gondot fordíthatnak a belső tartalékok feltárására. Feltétlenül fontos, hogy az üzemek ne csak a kifizetés al­kalmával, hanem rendszeresen foglalkozzanak a nyereségré­szesedés helyzetével. A munkanormákkal kapcso­latos tapasztalatokról beszélt ezután Varga elvtárs. A leg­­több vállalatnál helyesen mun­kanapfényképezéssel derítették fel a kieső időket. A veszte­ségidők általában 20—40 szá­zalékot tesznek ki. Ezek na­gyobbik része a vezetés hiá­nyosságaiból fakad. Feltétle­nül szükséges, hogy a válla­latok a normák rendezését ne csak munkaügyi feladatnak tekintsék. Ebben részt kell venni az alsó gazdasági veze­tőknek és szakszervezeti ak­tivistáknak is. A szakszerve­zeti szervek minden szinten követeljék meg a gazdasági vezetőktől a normarendezéssel kapcsolatos kormányhatároza­tok betartását, végrehajtását. Néhány vállalatnál vita fo­lyik arról, hogy helyes-e »pla­fon« és degresszív bérezési rendszer alkalmazása. Világo­san látni kell, hogy ez ott he­lyes, ahol a mennyiséggel szemben elsősorban a minőség, az anyagtakarékosság kerül előtérbe. Ilyen­ munkaterület például a televíziógyártás, a bányászat egyes munkahelyei, stb. Befejezésül Varga György ♦ arra hívta fel a figyelmet,­­ hogy minden munkaterületen­­ olyan bérezési rendszert kell­­ meghonosítani, amely a legjob­­­­ban segíti a párt és a kormány­­ gazdaságpolitikájának végre­­­­hajtását. (T. L.) „IRÁNYTŰ": Milyen szövetkezeti iparra jelentkezhetnek a fiatalok Olvasóink kívánságára is­mertetjük azokat az iparága­kat, amelyekben a szövetkezeti kisipar keretében az ipari tanulók felvételüket kérhetik. A Kisipari Szövetkezetek Or­szágos Szövetsége az alábbi iparágakban biztosította ipari tanulók felvételét: Építőipar, gépgyártás, fa­ipar, szolgáltató ipar, textil­­ruházati ipar, műszeripar, bőr­­ruházati ipar, villamos gép­ipar, vas- és fémtömegcikk ipar, építőanyagipar, papír­ipar, vegyes ipar, textilipar, élelmiszeripar és gumiipar. Vidéken az ipari tanulók a megyei KISZÖV-öknél az alábbi címeken jelentkezhet­nek felvételre: Baranya megye: Pécs, Megye u. 20., Bács megye: Kecske­mét, Vörösmarty u. 6., Békés megye: Békéscsaba, Gutenberg u. 3., Borsod megye: Miskolc, Szemere u. 8., Csongrád me­gye: Szeged, Horváth Mihály u. 3., Fejér megye: Székes­­fehérvár, Csók István u. 17, Győr megye: Győr, Árpád u. 43., Hajdú megye: Debrecen, Bajcsy Zs. u. 6., Heves megye: Eger, Kossuth tér 9., Komá­rom megye: Tatabánya, Kos­suth Lajos u. 14., Pest megye: Budapest V., Szent István tér 15., Nógrád megye: Salgótar­ján, Rákóczi út, Somogy me­gye: Kaposvár, Lenin u. 5/7, Szabolcs megye: Nyíregyháza, Báthory u. 5., Szolnok megye: Szolnok, Ságvári u. 5., Tolna megye: Szekszárd, Széchenyi u. 55., Vas megye: Szombathely, Kisfaludy u. 1, Veszprém me­gye: Veszprém, Pápai úti lak­tanya, Zala megye, Zalaeger­szeg, Marx tér 4. A fővárosi ipari tanulók je­lentkezése: Vas KISZÖV (Bu­dapest, Marx tér 5), Vegyi KISZÖV (Budapest V., Kos­suth Lajos u. 2), Fa KISZÖV (Budapest V., Kossuth Lajos u. 2), Bőr KISZÖV (Budapest IX., Üllői út 47), Textil KISZÖV (Budapest XIII., Já­szai Mari tér 5), Szolgáltató KISZÖV (Budapest V., Bajcsy Zs. út 72), Építő KISZÖV (Budapest VI., Dalszínház u. 1) és KISZÖV (Budapest V., Sütő u. 2). A megyei KISZÖV-öknél az összes szakmáikra, a budapesti KISZÖV-öknél pedig szak­áganként történik a jelentke­zés. A fent megadott címeken már megkezdték a jelentkezők összeírását. A KISZÖV-ök gondoskodnak arról, hogy a július és augusztus hónapban az illetékes szövetkezetek be­hívják az ipari tanulókat két­hetes próbaidőre. Amennyiben a jelentkezők a próbaidő alatt megfelelnek, úgy augusztus hónapban a szerződést meg­kötik velük a szövetkezetek. GALAMBOS ANTALNÉ (Buda­it): A tavaszi szünetet követő első iskolai tanítási nap április tó II. Eszerint hasznos, ha gyer­­­eküket elengedik a levelükben e­lített kirándulásra. HOOS LÁSZLÓ (Fertőszentmik­­ós): A Vasútgépészeti Techni­cum címe: Budapest, VII., Dam­­anich utca 4. A tanulmányi idő négy év. LADÁNYI JÓZSEF (Budapest): Érdeklődésére közöljük a nagyot­­halló készülékkel felszerelt fővá­­rosi mozik címét: Palota (XV., Eötvös u. 76), Puskin (V., Kos­­uth Lajos u. 18), Rákóczi (XXI., Rákóczi Ferenc u. 123), Szikra VI., Lenin körút 120), Tanács XIII., Szent István körút 16),­­ötös Csillag (VII., Lenin körút 5). FODOR ISTVÁN (Agárd): Ké­­ésükkel forduljanak a Mátra- Bükkvidéki Üdülési és Szanató­­rium Igazgatósághoz (Mátraháza). Akalmaztatásáról ugyanis közvet­­enül a fenti igazgatóság dönt. Esetleg próbálkozhatnának a na­­pilapokban közlendő hirdetés út­­ján is. »PÉTERFY KÓRHÁZ« (Buda­pest): A Fővárosi Tanács Közle­kedési Igazgatósága — javasla­tra — közölte szerkesztőségünk­­kel: A Rottenbiller utcában köz­­ekedő trolibuszjáratok megálló­helyei kb. 80—100 méternyire vannak a Péterfy Sándor utcától. A 33-as autóbusz megállója a Landler Jenő utcánál, az 5-ösé pe­dig a Dohány utca és Rottenbil­­ler utca sarkán található. Közük velünk végül, hogy a kórházak elé általában nem létesítenek megállót, mert a kocsi indítások alkalmával keletkező zaj zavarná a betegek nyugalmát, illetve az egészségügyi munkát. ÖZV. SZÉKELY FERENCNÉ (Budapest): Kérjük, közölje ve­lünk teljes címét, mert ügyében levélben szeretnénk válaszolni. MACHT KÁROLY (Budapest): A Magyar Filmtudományi Intézet és Archívum közlése szerint a Filmmúzeumban a zártkörű dél­előtti előadások ez év február hó 6-tól megszűntek. További problé­májára levélben­ választ kap. ÖZV. SZŰCS ISTVÁNNÉ (Sió­fok): Kérdésére közöljük, hogy a Kertészeti Technikumra (Buda­pest, XIV., Egressy út 73) 1961. március hó 15-ével megkezdődtek a jelentkezések. Bővebb felvilágo­sításért forduljon a technikum igazgatóságához.­­BP. VERA H.«: Verseit nem közölhetjük, mivel azokból csu­pán a jó szándékú kísérletező kedv derül ki. D. D. M. (Budapest): Körútja alkalmával szerzett »élményeit­­nagy érdeklődéssel olvastuk. Fogadja köszönetünket, hogy ezekre felhívta figyelmünket. Szí­vesen vennénk, ha hasonló konk­rét észrevételeit a jövőben is megírná szerkesztőségünknek. * Lenin-plakátkiállítás Lenin-plakátkiállítás nyílt a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetében, lengyel grafikusmű­vészek terveiből. Két éve írt ki ilyen tárgyú pályázatot a varsói Lenin Múzeum és a Lengyel Képzőművészek Egye­sülete. A nálunk kiállításra került plakátokat a legjobb pályaművek közül válogatták össze. Valamennyi a nagy egyéniség, a közvetlen ember, a máig is továbbható életmű minél átütőbb erejű kifejezé­sét célozza, a lengyel gra­fikusművészetre jellemző nagyvonalúsággal, könnyed­séggel, formai ötletességgel, tisztán betűkből álló egyszerű rajzoktól a fotómontázs össze­tettségéig terjed a megoldások skálája, s a plakátok többsé­­­gükben méltóak a vállalt fel­adathoz. Csak keveseknél lát­tunk ellentmondást, ott, aho­l művész öncélú formajáték­kal kísérletezett. A magyar plakát művésze minden bizonnyal értékes­ ta­nulságokat vonhat le e kiállí­tásból. (havas) Munkások az Operában A szokottnál korábban telt meg csütörtök este Operahá­zunk pompás, száz fényben csillogó nézőtere. A páholyoktól a karzatig mindenütt munkások ültek, a Ganz-MÁVAG kulturális szabadegyetemének hallgatói és a szo­cialista munkabrigádok tagjai. Előadást hallgattak Erkel Ferenc­ről és az általa megteremtett nemzeti operánkról. Majd hét óra után magasba lendült a fiatal Borbély Gyula karmesteri pálcája , és felcsendült az Erkel-remekmű, a Hunyadi László nyitánya. Sok szó esett mostanában az úgynevezett teltház-akciókról, arról, hogy egyes nagyüzemek vagy összefogó kisebb üzemek egész színházi estéket kötnek le. Mégis ritka alkalom volt a csütörtöki operaházi előadás: az első eset, hogy egy üzem operahallgatásra szervezte meg dolgozóit, s köztük a legjobba­kat — azokat, akik a legtöbbet vállalják a termelésből, s akik éppen ezért műveltebb, zeneileg is műveltebb emberek akarnak lenni. Már másfél évtizede estéről estére újabb arcokat ismerhe­tett meg ez a most 77 éves épület. Ezúttal azonban egész szék­sorokat töltöttek meg olyanok, akik annak idején sohasem, s az utóbbi években is csak ritkán jártak Operába. Erkel mu­zsikája most tényleg, azokhoz szólt, akik legjobb kulturális hagyományaink megismerésével és megőrzésével egy nép jólétét és új kultúráját is megteremtik: a munkásokhoz. (g. sz. 1.) Új kiváló és érdemes művészek Pénteken délelőtt a par­lament Munkácsy-termében Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke be­széd kíséretében átadta a Népköztársaság Elnöki Taná­csa határozata alapján a ki­váló és érdemes művész ki­tüntető címeket. A kitünteté­sek átadásánál megjelent Kál­lai Gyula, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács első elnökhelyet­tese, Benke Valéria művelő­désügyi miniszter, dr.­ Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kul­turális osztályának vezetője, Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagjai, s a művészeti élet számos más képviselője. A kitüntetettek nevében Kőmű­ves Sándor mondott köszöne­tet. , Kiváló és érdemes művészek A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze lett Kőműves Sándor színmű­vész, a Madách Színház tag­ja, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze és Feleki Kamill színművész, Kossuth-díjas, a Magyar Nép­­köztársaság érdemes művésze. A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze címben ré­szesült: Sulyok Mária színművész, Kossuth-díjas, a Vígszínház tagja; Sennyei Vera színművész, a Fővárosi Operett és a Petőfi Színház tagja; Csorba Géza Kossuth-díjas szobrászművész; Sármássy Miklós színművész, a Pécsi Nemzeti Színház tagja; Szabó Miklós operaénekes, a Szegedi Nemzeti Színház tag­ja; Pécsi Sándor színművész, kétszeres Kossuth-díjas, a Ma­dách Színház tagja; Selmeczy Mihály nyugdíjas színművész, a debreceni Cso­konai Színház volt tagja és Dénes Vera gordonkaművész, a Zeneművészeti Főiskola ta­nára (háromszoros Liszt-díjas). A Művészeti Szövetségek Házában pénteken délben­ át­adták az 1961. évi irodalmi és művészeti díjakat. Az ünnep­ségen részt vett Benke Valé­ria, művelődésügyi miniszter, dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsága tudomá­nyos és kulturális osztályának vezetője, Aczél György, a mű­velődésügyi miniszter első he­lyettese, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, valamint művészeti életünk számos képviselője. Az ünnepi beszé­det Benke Valéria művelődés­­ügyi miniszter tartotta, majd átnyújtotta a kitüntetettek­nek a díjakat. A kitüntetettek nevében Szinetár Miklós mon­dott köszönetet. Irodalmi és művészeti díjakban a következők részesültek: József Attila-díj I. FOKOZAT: Kis Ferenc Ami megőriz című kötetéért; Tatay Sándor Puskák és ga­lambok című ifjúsági regényéért; Vas István Rapszódia egy őszi kertben című kötetéért. I. FOKOZAT: Oravecz Paula Faforgácsok cí­mű családregényének első köte­téért; Dékány András Ismeretterjesztő ifjúsági regényeiért; Takács Imre A csillagok áru­lása című regényéért. HL FOKOZAT: Kiss Lajos Élet és esztétika cí­mű kötetéért. Erkel Ferenc-díj I. FOKOZAT: Ujfalussy József tudományos munkásságáért, különösen a zene­­esztétika kimunkálásában elért eredményeiért; Maróthy János zenekutatói tu­dományos munkásságáért. Az európai népzenék eredete című művéért. Munkácsy Mihály-díj I. FOKOZAT: Kalló Viktor emlékműveiért. Miháltz Pál 1959-ben rendezett gyűjteményes kiállításáért. II. FOKOZAT: Aszódi Weil Erzsébet 1960-ban rendezett önálló kiállításáért; Zelenák Crescencia a plakátmű­vészet terén elért eredményeiért. II. FOKOZAT: Plesznivy Károly a rackasző­nyeg tervezésében elért eredmé­nyeiért; Csomó Judit 1960-ban rendezett önálló kiállításáért és több kiál­lításon bemutatott műveiért; Perez János 1961-ben rendezett kiállításon bemutatott műveiért, valamint a fémművészet épület­díszként való alkalmazásában el­ért eredményeiért. Balázs Béla-díj I. FOKOZAT: Herskó János a Vasvirág és a Két emelet boldogság című játék­filmek rendezéséért, valamint­­ a magyar filmművészet érdekében kifejtett eredményes munkájáért; Macskássy Gyula a magyar rajz­filmgyártás megteremtésében szer­zett érdemeiért, a Párbaj, a Ce­ruza és a radír című rajzfilmek rendezéséért; Szemes Mihály rendezői mun­kásságáért, különös tekintettel a Kölyök és az Alba Regia című filmek rendezéséért. II. FOKOZAT: Vancsa Lajos a magyar termé­szettudományos filmek alkotásá­ban végzett operatőri munkássá­gáért. Liszt Ferenc-díj I. FOKOZAT: Mikó András a szegedi szabad­téri színpadon rendezett Hunyadi László, valamint az Albert Her­ring és más operák rendezéséért. n. FOKOZAT: A Weiner vonósnégyes tagjai: Szász József, Krasznai István, Szász Árpád, Székács János ha­zai és külföldi sikereikért, mű­vészi eredményeikért, a magyar művek bemutatása terén szerzett érdemeikért; Kocsis Albert hegedőművész és Szabó Zsuzsa zongoraművész szo­nátapár a kamarazene és az ifjú­ság zenei nevelése terén elért eredményeikért; Orosz Adél a klasszikus balet­tek kiváló megformálásáért; Réti József az operai szerepek elmélyült alakításán kívül a kon­certdobogón nyújtott művészi tel­­j­esítmény­elért; Szalma Ferenc (Szeged) az Ivan Szuszanyin és A bolygó hollandi című opera címszerepeinek ének­léséért. in. FOKOZAT: László Margit operaszerepeiért, különösen Mozart és Haydn ope­ráiban zeneileg és művészileg gondosan megformált alakításai­ért. Jászai Mari-díj , I. FOKOZAT: Szinetár Miklós a Fra Diavolo, az Ory grófja, a Cosi fan tutte című operák, valamint a Koldus­opera és az Egy szerelem három éjszakája című darabok kiváló rendezéséért; Rátonyi Róbert a klasszikus ope­rettekben nyújtott teljesítmé­nyeiért, lelkiismeretes művészi munkájáért, újszerű­­ konferan­­szaiért; Spányik Éva (Pécs) Az ember tragédiája, az Ellenségek, a Lju­­bov Jarovaja, a Stuart Mária, az Euripides, az Ilyen nagy szerelem című darabokban nyújtott színé­szi teljesítményeiért; Fenyvessy Balázs, a Déryné Színház alapító tagja a Bánk bán és mai paraszti témájú darabok­ban nyújtott alakításaiért. n. FOKOZAT: Horváth József Szentivánéji álom, Trkücki történet. Mákvirá­gok című darabokban nyújtott művészi teljesítményeiért; Némethy Ferenc (Miskolc) a Megperzselt lányok, Koldusopera, Svejk, Kormos ég, A Néva part­ján című darabokban nyújtott művészi telj­esítményeiért; Bángyörgyi Károly (Debrecen) a Romeo és Julia, Leszámolás, Az ember tragédiája, Kormos ég cí­mű darabokban nyújtott művészi teljesítményeiért; Seregi László (Kecskemét) szá­mos mai tárgyú darab rende­­­éséért; Tábori Nóra a Ványa, Az ez­red fia, Szellemesek, Antigone, Hivatalnok urak, Huncut kísértet című darabokban nyújtott művé­szi alakításaiért. in. FOKOZAT: Keres Emil előadóművészetéért, valamint Majakovszkij-alakításá­­ért; Kállai Ilona a Megperzselt lá­nyok, Boldogság, merre vagy, Fel­nőnek a gyerekek, Kötéltánc, Holdfény egy szivárványszínű sá­lon, Egy kis bécsi kávéház című darabokban nyújtott művészi tel­jesítményeiért ; Kassai Ilona, a Déryné Színház alapító tagja, a Tündérlaki lá­nyok, Ármány és szerelem, vala­mint a Bánk bán című darabok­ban nyújtott művészi alakítá­saiért; Sallós Gábor (Kaposvár) rende­zői munkásságáért, színészi ala­kításaiért. Ismét több üzem dolgozóinak adták át a Minisztertanács és a Szaktanács vörös vándor­zászlaját Pénteken ismét több üzem­nek adták át a Miniszterta­nács és a Szaktanács vörös vándorzászlaját a dolgozók múlt évi kiváló munkájáért A Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár ünnepségén meg­jelent Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Lombos Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja és Nagy Józsefné könnyűipari miniszter. Ezután a Győri Lenszövőgyár jubileumi ün­nepségén vettek részt. A Munka Vörös Zászló Ér­demrendjével kitüntetett Kö­zépdunántúli Szénbányászati Tröszt ezúttal hatodszor nyer­te el a Minisztertanács és a Szaktanács vörös vándorzász­laját. A Veszprémben meg­rendezett átadási ünnepségen részt vett Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szaktanács elnö­ke, Czottner Sándor nehéz­ipari miniszter, valamint Bla­­ha Béla, a Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezetének főtit­kára. Az ünnepség után Somogyi Miklós felkereste az ajkai szénosztályozót és a padrag­bányát. Pénteken délután ünnepé­lyesen átadták a Miniszterta­nács és a Szaktanács vándor zászlaját a gyulai állam gazdaság dolgozóinak. Az eb­ből az alkalomból rendezet ünnepségen a magas kitünte­tést és a vele járó pénzjutal­makat Fehér Lajos, a MSZMP Politikai Bizottságé­nak tagja adta át. A Lovászi Kőolajtermelő Vállalat ünnepségén jelen vol Kiss Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, Központi Bizottság titkára, Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnökhelyettese. A be­számoló után Kiss Károly ad­ta át a Minisztertanács és Szaktanács vándorzászlaját. Budapesten, a 4. számú Autójavító Vállalat dolgozói­nak ünnepségén megjelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának póttag­ja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Földvári Lászó közlekedés- és postaügyi mi­niszterhelyettes, Földvári Ala­dár, a Közlekedési és Szállí­tási Dolgozók Szakszervezeté­nek főtitkára. NÉPSZAVA Tájékoztatás a magyar—csehszlovák állampolgársági egyezményről Az egyezmény március 19-én lépett hatályba, rendelkezései szerint azok a személyek, aki­ket mind a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság, mind a Magyar Népköztársaság egy­idejűleg saját állampolgárai­nak elismert (kettős állam­polgárok) 1962. március 18-ig bejelenthetik, hogy a két ál­lampolgárság közül melyiket kívánják megtartani. A beje­lentést a kettős állampolgár lakóhelye szerinti nagykövet­ségen, illetve a bratiszlávai magyar főkonzulátuson kell megtenni. A nyilatkozatot 1962. március 18-ig lehet be­nyújtani. Azok a kettős ál­lampolgárok, akik egy év alatt nem tesznek bejelentést, an­nak az államn­ak maradnak állampolgárai, amelynek terü­letén laknak, másik állampol­gárságukat tehát elvesztik. A nyilatkozattétellel egy­idejűleg a megtartani kívánt állampolgárság tényleges fenn­állását okmányokkal kell iga­zolni. (Anyakönyvi kivonat, állampolgársági bizonyítvány, honosítási, visszahonosítási ok­irat stb.) Akinek nyilatkozatát az il­letékes magyar, illetve cseh­szlovák hatóságok elfogadták, lakóhelyükön mint külföldi állampolgárok tartoznak be­jelentkezni. Az állampolgárság megvá­lasztására vonatkozó nyilat­kozattétel semminemű átköl­­tözködési, vagy áttelepülési kötelezettséggel nem jár. Az egyezmény részletesen intézkedik a 18. életévüket be nem töltött gyermekek állam­­polgárságáról. Az egyezménnyel kapcsola­tos bejelentések, nyilatkoza­tok illetékmentesek. 1961. április 1

Next