Népszava, 1961. április (89. évfolyam, 78–102. szám)
1961-04-01 / 78. szám
A munkaverseny, a bérezés és a nyereségrészesedés• Kiosztották az irodalmi és művészeti díjakat néhány kérdéséről tájékoztatta a sajtót Varga György, a Szaktanács titkára Varga György, a Szaktanács titkára pénteken tájékoztatta a sajtó képviselőit ,a munkaverseny néhány problémájáról, valamint a bérrendszer továbbfejlesztéséről és az anyagi ösztönzésről. — Már ez év első hónapjainak tapasztalatai igazolják — mondotta Varga György —, hogy az üzemek munkaverseny-felajánlásai helyesen épültek azokra a legfontosabb feladatokra, amelyek a tervek teljesítését a gazdaságosság, a termelékenység, valamint az export szempontjából a lehető legjobban segítik. A továbbiakban a szocialista brigádokról szólt — eddig több mint 4500 érte már el ezt a kitüntető címet — hangsúlyozva, hogy javítani kell a brigádok közötti tapasztalatcserén, amely sok segítséget adhatna munkájuk megjavításához. A munkaversennyel kapcsolatban problémaként jelentkezik, hogy egyes vállalatoknál az újító és ésszerűsítő mozgalmat még mindig a munkaversenytől függetlenül kezelik. Az anyagi ösztönzés kérdéseiről szólva Varga György elmondotta, hogy az utóbbi négy év alatt az átlagbér-ellenőrzési rendszer nagymértékben hozzájárult a helyesebb bérarányok kialakításához. — A bérezési formák — mondotta ezután — a legtöbb vállalatnál helyesen segítik a termelést, de egyes vezetők ahelyett, hogy az adott lehetőségeikhez mérten a legösztönzőbb bérformákat alkalmaznák, különböző vitákat folytatnak a bérezési módszerekről. — A prémiumfeltételek a múlt évihez viszonyítva változtak — állapította meg a Szaktanács titkára. — Tavaly a prémiumot sok helyen bérkiegészítésként kezelték. Éppen ezért nem segíthette elő kellően a termelési feladatok megoldását. Ez évben már a vállalatoknak pontosan meg kell határozniuk, kik azok, akik prémiumban részesülhetnek. A prémiumfeltételek közt előtérbe kerül a műszaki fejlesztés, a termelékenység növelése, a gazdaságosság. Ezek kidolgozásánál és a prémiumban részesíthető személyek kijelölésénél a szakszervezeti bizottságokat egyetértési jog illeti meg. A nyereségrészesedésekkel kapcsolatban elmondta, hogy az elmúlt négy évben a termelés növekedésével együtt nőtt a nyereségrészesedésre kifizethető összeg is. Az eddigi évektől eltérően ez év januárjától az üzemek három évre előre kapták meg a nyereségrészesedés feltételeit. Ez azért helyes, mert a vállalatok így nagyobb gondot fordíthatnak a belső tartalékok feltárására. Feltétlenül fontos, hogy az üzemek ne csak a kifizetés alkalmával, hanem rendszeresen foglalkozzanak a nyereségrészesedés helyzetével. A munkanormákkal kapcsolatos tapasztalatokról beszélt ezután Varga elvtárs. A legtöbb vállalatnál helyesen munkanapfényképezéssel derítették fel a kieső időket. A veszteségidők általában 20—40 százalékot tesznek ki. Ezek nagyobbik része a vezetés hiányosságaiból fakad. Feltétlenül szükséges, hogy a vállalatok a normák rendezését ne csak munkaügyi feladatnak tekintsék. Ebben részt kell venni az alsó gazdasági vezetőknek és szakszervezeti aktivistáknak is. A szakszervezeti szervek minden szinten követeljék meg a gazdasági vezetőktől a normarendezéssel kapcsolatos kormányhatározatok betartását, végrehajtását. Néhány vállalatnál vita folyik arról, hogy helyes-e »plafon« és degresszív bérezési rendszer alkalmazása. Világosan látni kell, hogy ez ott helyes, ahol a mennyiséggel szemben elsősorban a minőség, az anyagtakarékosság kerül előtérbe. Ilyen munkaterület például a televíziógyártás, a bányászat egyes munkahelyei, stb. Befejezésül Varga György ♦ arra hívta fel a figyelmet, hogy minden munkaterületen olyan bérezési rendszert kell meghonosítani, amely a legjobban segíti a párt és a kormány gazdaságpolitikájának végrehajtását. (T. L.) „IRÁNYTŰ": Milyen szövetkezeti iparra jelentkezhetnek a fiatalok Olvasóink kívánságára ismertetjük azokat az iparágakat, amelyekben a szövetkezeti kisipar keretében az ipari tanulók felvételüket kérhetik. A Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége az alábbi iparágakban biztosította ipari tanulók felvételét: Építőipar, gépgyártás, faipar, szolgáltató ipar, textilruházati ipar, műszeripar, bőrruházati ipar, villamos gépipar, vas- és fémtömegcikk ipar, építőanyagipar, papíripar, vegyes ipar, textilipar, élelmiszeripar és gumiipar. Vidéken az ipari tanulók a megyei KISZÖV-öknél az alábbi címeken jelentkezhetnek felvételre: Baranya megye: Pécs, Megye u. 20., Bács megye: Kecskemét, Vörösmarty u. 6., Békés megye: Békéscsaba, Gutenberg u. 3., Borsod megye: Miskolc, Szemere u. 8., Csongrád megye: Szeged, Horváth Mihály u. 3., Fejér megye: Székesfehérvár, Csók István u. 17, Győr megye: Győr, Árpád u. 43., Hajdú megye: Debrecen, Bajcsy Zs. u. 6., Heves megye: Eger, Kossuth tér 9., Komárom megye: Tatabánya, Kossuth Lajos u. 14., Pest megye: Budapest V., Szent István tér 15., Nógrád megye: Salgótarján, Rákóczi út, Somogy megye: Kaposvár, Lenin u. 5/7, Szabolcs megye: Nyíregyháza, Báthory u. 5., Szolnok megye: Szolnok, Ságvári u. 5., Tolna megye: Szekszárd, Széchenyi u. 55., Vas megye: Szombathely, Kisfaludy u. 1, Veszprém megye: Veszprém, Pápai úti laktanya, Zala megye, Zalaegerszeg, Marx tér 4. A fővárosi ipari tanulók jelentkezése: Vas KISZÖV (Budapest, Marx tér 5), Vegyi KISZÖV (Budapest V., Kossuth Lajos u. 2), Fa KISZÖV (Budapest V., Kossuth Lajos u. 2), Bőr KISZÖV (Budapest IX., Üllői út 47), Textil KISZÖV (Budapest XIII., Jászai Mari tér 5), Szolgáltató KISZÖV (Budapest V., Bajcsy Zs. út 72), Építő KISZÖV (Budapest VI., Dalszínház u. 1) és KISZÖV (Budapest V., Sütő u. 2). A megyei KISZÖV-öknél az összes szakmáikra, a budapesti KISZÖV-öknél pedig szakáganként történik a jelentkezés. A fent megadott címeken már megkezdték a jelentkezők összeírását. A KISZÖV-ök gondoskodnak arról, hogy a július és augusztus hónapban az illetékes szövetkezetek behívják az ipari tanulókat kéthetes próbaidőre. Amennyiben a jelentkezők a próbaidő alatt megfelelnek, úgy augusztus hónapban a szerződést megkötik velük a szövetkezetek. GALAMBOS ANTALNÉ (Budait): A tavaszi szünetet követő első iskolai tanítási nap április tó II. Eszerint hasznos, ha gyereküket elengedik a levelükben elített kirándulásra. HOOS LÁSZLÓ (Fertőszentmikós): A Vasútgépészeti Technicum címe: Budapest, VII., Damanich utca 4. A tanulmányi idő négy év. LADÁNYI JÓZSEF (Budapest): Érdeklődésére közöljük a nagyothalló készülékkel felszerelt fővárosi mozik címét: Palota (XV., Eötvös u. 76), Puskin (V., Kosuth Lajos u. 18), Rákóczi (XXI., Rákóczi Ferenc u. 123), Szikra VI., Lenin körút 120), Tanács XIII., Szent István körút 16),ötös Csillag (VII., Lenin körút 5). FODOR ISTVÁN (Agárd): Kéésükkel forduljanak a Mátra- Bükkvidéki Üdülési és Szanatórium Igazgatósághoz (Mátraháza). Akalmaztatásáról ugyanis közvetenül a fenti igazgatóság dönt. Esetleg próbálkozhatnának a napilapokban közlendő hirdetés útján is. »PÉTERFY KÓRHÁZ« (Budapest): A Fővárosi Tanács Közlekedési Igazgatósága — javaslatra — közölte szerkesztőségünkkel: A Rottenbiller utcában közekedő trolibuszjáratok megállóhelyei kb. 80—100 méternyire vannak a Péterfy Sándor utcától. A 33-as autóbusz megállója a Landler Jenő utcánál, az 5-ösé pedig a Dohány utca és Rottenbiller utca sarkán található. Közük velünk végül, hogy a kórházak elé általában nem létesítenek megállót, mert a kocsi indítások alkalmával keletkező zaj zavarná a betegek nyugalmát, illetve az egészségügyi munkát. ÖZV. SZÉKELY FERENCNÉ (Budapest): Kérjük, közölje velünk teljes címét, mert ügyében levélben szeretnénk válaszolni. MACHT KÁROLY (Budapest): A Magyar Filmtudományi Intézet és Archívum közlése szerint a Filmmúzeumban a zártkörű délelőtti előadások ez év február hó 6-tól megszűntek. További problémájára levélben választ kap. ÖZV. SZŰCS ISTVÁNNÉ (Siófok): Kérdésére közöljük, hogy a Kertészeti Technikumra (Budapest, XIV., Egressy út 73) 1961. március hó 15-ével megkezdődtek a jelentkezések. Bővebb felvilágosításért forduljon a technikum igazgatóságához.BP. VERA H.«: Verseit nem közölhetjük, mivel azokból csupán a jó szándékú kísérletező kedv derül ki. D. D. M. (Budapest): Körútja alkalmával szerzett »élményeitnagy érdeklődéssel olvastuk. Fogadja köszönetünket, hogy ezekre felhívta figyelmünket. Szívesen vennénk, ha hasonló konkrét észrevételeit a jövőben is megírná szerkesztőségünknek. * Lenin-plakátkiállítás Lenin-plakátkiállítás nyílt a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, lengyel grafikusművészek terveiből. Két éve írt ki ilyen tárgyú pályázatot a varsói Lenin Múzeum és a Lengyel Képzőművészek Egyesülete. A nálunk kiállításra került plakátokat a legjobb pályaművek közül válogatták össze. Valamennyi a nagy egyéniség, a közvetlen ember, a máig is továbbható életmű minél átütőbb erejű kifejezését célozza, a lengyel grafikusművészetre jellemző nagyvonalúsággal, könnyedséggel, formai ötletességgel, tisztán betűkből álló egyszerű rajzoktól a fotómontázs összetettségéig terjed a megoldások skálája, s a plakátok többségükben méltóak a vállalt feladathoz. Csak keveseknél láttunk ellentmondást, ott, ahol művész öncélú formajátékkal kísérletezett. A magyar plakát művésze minden bizonnyal értékes tanulságokat vonhat le e kiállításból. (havas) Munkások az Operában A szokottnál korábban telt meg csütörtök este Operaházunk pompás, száz fényben csillogó nézőtere. A páholyoktól a karzatig mindenütt munkások ültek, a Ganz-MÁVAG kulturális szabadegyetemének hallgatói és a szocialista munkabrigádok tagjai. Előadást hallgattak Erkel Ferencről és az általa megteremtett nemzeti operánkról. Majd hét óra után magasba lendült a fiatal Borbély Gyula karmesteri pálcája , és felcsendült az Erkel-remekmű, a Hunyadi László nyitánya. Sok szó esett mostanában az úgynevezett teltház-akciókról, arról, hogy egyes nagyüzemek vagy összefogó kisebb üzemek egész színházi estéket kötnek le. Mégis ritka alkalom volt a csütörtöki operaházi előadás: az első eset, hogy egy üzem operahallgatásra szervezte meg dolgozóit, s köztük a legjobbakat — azokat, akik a legtöbbet vállalják a termelésből, s akik éppen ezért műveltebb, zeneileg is műveltebb emberek akarnak lenni. Már másfél évtizede estéről estére újabb arcokat ismerhetett meg ez a most 77 éves épület. Ezúttal azonban egész széksorokat töltöttek meg olyanok, akik annak idején sohasem, s az utóbbi években is csak ritkán jártak Operába. Erkel muzsikája most tényleg, azokhoz szólt, akik legjobb kulturális hagyományaink megismerésével és megőrzésével egy nép jólétét és új kultúráját is megteremtik: a munkásokhoz. (g. sz. 1.) Új kiváló és érdemes művészek Pénteken délelőtt a parlament Munkácsy-termében Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke beszéd kíséretében átadta a Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozata alapján a kiváló és érdemes művész kitüntető címeket. A kitüntetések átadásánál megjelent Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Benke Valéria művelődésügyi miniszter, dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának vezetője, Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, s a művészeti élet számos más képviselője. A kitüntetettek nevében Kőműves Sándor mondott köszönetet. , Kiváló és érdemes művészek A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze lett Kőműves Sándor színművész, a Madách Színház tagja, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze és Feleki Kamill színművész, Kossuth-díjas, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze. A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze címben részesült: Sulyok Mária színművész, Kossuth-díjas, a Vígszínház tagja; Sennyei Vera színművész, a Fővárosi Operett és a Petőfi Színház tagja; Csorba Géza Kossuth-díjas szobrászművész; Sármássy Miklós színművész, a Pécsi Nemzeti Színház tagja; Szabó Miklós operaénekes, a Szegedi Nemzeti Színház tagja; Pécsi Sándor színművész, kétszeres Kossuth-díjas, a Madách Színház tagja; Selmeczy Mihály nyugdíjas színművész, a debreceni Csokonai Színház volt tagja és Dénes Vera gordonkaművész, a Zeneművészeti Főiskola tanára (háromszoros Liszt-díjas). A Művészeti Szövetségek Házában pénteken délben átadták az 1961. évi irodalmi és művészeti díjakat. Az ünnepségen részt vett Benke Valéria, művelődésügyi miniszter, dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának vezetője, Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, valamint művészeti életünk számos képviselője. Az ünnepi beszédet Benke Valéria művelődésügyi miniszter tartotta, majd átnyújtotta a kitüntetetteknek a díjakat. A kitüntetettek nevében Szinetár Miklós mondott köszönetet. Irodalmi és művészeti díjakban a következők részesültek: József Attila-díj I. FOKOZAT: Kis Ferenc Ami megőriz című kötetéért; Tatay Sándor Puskák és galambok című ifjúsági regényéért; Vas István Rapszódia egy őszi kertben című kötetéért. I. FOKOZAT: Oravecz Paula Faforgácsok című családregényének első kötetéért; Dékány András Ismeretterjesztő ifjúsági regényeiért; Takács Imre A csillagok árulása című regényéért. HL FOKOZAT: Kiss Lajos Élet és esztétika című kötetéért. Erkel Ferenc-díj I. FOKOZAT: Ujfalussy József tudományos munkásságáért, különösen a zeneesztétika kimunkálásában elért eredményeiért; Maróthy János zenekutatói tudományos munkásságáért. Az európai népzenék eredete című művéért. Munkácsy Mihály-díj I. FOKOZAT: Kalló Viktor emlékműveiért. Miháltz Pál 1959-ben rendezett gyűjteményes kiállításáért. II. FOKOZAT: Aszódi Weil Erzsébet 1960-ban rendezett önálló kiállításáért; Zelenák Crescencia a plakátművészet terén elért eredményeiért. II. FOKOZAT: Plesznivy Károly a rackaszőnyeg tervezésében elért eredményeiért; Csomó Judit 1960-ban rendezett önálló kiállításáért és több kiállításon bemutatott műveiért; Perez János 1961-ben rendezett kiállításon bemutatott műveiért, valamint a fémművészet épületdíszként való alkalmazásában elért eredményeiért. Balázs Béla-díj I. FOKOZAT: Herskó János a Vasvirág és a Két emelet boldogság című játékfilmek rendezéséért, valamint a magyar filmművészet érdekében kifejtett eredményes munkájáért; Macskássy Gyula a magyar rajzfilmgyártás megteremtésében szerzett érdemeiért, a Párbaj, a Ceruza és a radír című rajzfilmek rendezéséért; Szemes Mihály rendezői munkásságáért, különös tekintettel a Kölyök és az Alba Regia című filmek rendezéséért. II. FOKOZAT: Vancsa Lajos a magyar természettudományos filmek alkotásában végzett operatőri munkásságáért. Liszt Ferenc-díj I. FOKOZAT: Mikó András a szegedi szabadtéri színpadon rendezett Hunyadi László, valamint az Albert Herring és más operák rendezéséért. n. FOKOZAT: A Weiner vonósnégyes tagjai: Szász József, Krasznai István, Szász Árpád, Székács János hazai és külföldi sikereikért, művészi eredményeikért, a magyar művek bemutatása terén szerzett érdemeikért; Kocsis Albert hegedőművész és Szabó Zsuzsa zongoraművész szonátapár a kamarazene és az ifjúság zenei nevelése terén elért eredményeikért; Orosz Adél a klasszikus balettek kiváló megformálásáért; Réti József az operai szerepek elmélyült alakításán kívül a koncertdobogón nyújtott művészi teljesítményelért; Szalma Ferenc (Szeged) az Ivan Szuszanyin és A bolygó hollandi című opera címszerepeinek énekléséért. in. FOKOZAT: László Margit operaszerepeiért, különösen Mozart és Haydn operáiban zeneileg és művészileg gondosan megformált alakításaiért. Jászai Mari-díj , I. FOKOZAT: Szinetár Miklós a Fra Diavolo, az Ory grófja, a Cosi fan tutte című operák, valamint a Koldusopera és az Egy szerelem három éjszakája című darabok kiváló rendezéséért; Rátonyi Róbert a klasszikus operettekben nyújtott teljesítményeiért, lelkiismeretes művészi munkájáért, újszerű konferanszaiért; Spányik Éva (Pécs) Az ember tragédiája, az Ellenségek, a Ljubov Jarovaja, a Stuart Mária, az Euripides, az Ilyen nagy szerelem című darabokban nyújtott színészi teljesítményeiért; Fenyvessy Balázs, a Déryné Színház alapító tagja a Bánk bán és mai paraszti témájú darabokban nyújtott alakításaiért. n. FOKOZAT: Horváth József Szentivánéji álom, Trkücki történet. Mákvirágok című darabokban nyújtott művészi teljesítményeiért; Némethy Ferenc (Miskolc) a Megperzselt lányok, Koldusopera, Svejk, Kormos ég, A Néva partján című darabokban nyújtott művészi teljesítményeiért; Bángyörgyi Károly (Debrecen) a Romeo és Julia, Leszámolás, Az ember tragédiája, Kormos ég című darabokban nyújtott művészi teljesítményeiért; Seregi László (Kecskemét) számos mai tárgyú darab rendeéséért; Tábori Nóra a Ványa, Az ezred fia, Szellemesek, Antigone, Hivatalnok urak, Huncut kísértet című darabokban nyújtott művészi alakításaiért. in. FOKOZAT: Keres Emil előadóművészetéért, valamint Majakovszkij-alakításáért; Kállai Ilona a Megperzselt lányok, Boldogság, merre vagy, Felnőnek a gyerekek, Kötéltánc, Holdfény egy szivárványszínű sálon, Egy kis bécsi kávéház című darabokban nyújtott művészi teljesítményeiért ; Kassai Ilona, a Déryné Színház alapító tagja, a Tündérlaki lányok, Ármány és szerelem, valamint a Bánk bán című darabokban nyújtott művészi alakításaiért; Sallós Gábor (Kaposvár) rendezői munkásságáért, színészi alakításaiért. Ismét több üzem dolgozóinak adták át a Minisztertanács és a Szaktanács vörös vándorzászlaját Pénteken ismét több üzemnek adták át a Minisztertanács és a Szaktanács vörös vándorzászlaját a dolgozók múlt évi kiváló munkájáért A Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár ünnepségén megjelent Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Lombos Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja és Nagy Józsefné könnyűipari miniszter. Ezután a Győri Lenszövőgyár jubileumi ünnepségén vettek részt. A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett Középdunántúli Szénbányászati Tröszt ezúttal hatodszor nyerte el a Minisztertanács és a Szaktanács vörös vándorzászlaját. A Veszprémben megrendezett átadási ünnepségen részt vett Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szaktanács elnöke, Czottner Sándor nehézipari miniszter, valamint Blaha Béla, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Az ünnepség után Somogyi Miklós felkereste az ajkai szénosztályozót és a padragbányát. Pénteken délután ünnepélyesen átadták a Minisztertanács és a Szaktanács vándor zászlaját a gyulai állam gazdaság dolgozóinak. Az ebből az alkalomból rendezet ünnepségen a magas kitüntetést és a vele járó pénzjutalmakat Fehér Lajos, a MSZMP Politikai Bizottságénak tagja adta át. A Lovászi Kőolajtermelő Vállalat ünnepségén jelen vol Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Központi Bizottság titkára, Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese. A beszámoló után Kiss Károly adta át a Minisztertanács és Szaktanács vándorzászlaját. Budapesten, a 4. számú Autójavító Vállalat dolgozóinak ünnepségén megjelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Földvári Lászó közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, Földvári Aladár, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. NÉPSZAVA Tájékoztatás a magyar—csehszlovák állampolgársági egyezményről Az egyezmény március 19-én lépett hatályba, rendelkezései szerint azok a személyek, akiket mind a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, mind a Magyar Népköztársaság egyidejűleg saját állampolgárainak elismert (kettős állampolgárok) 1962. március 18-ig bejelenthetik, hogy a két állampolgárság közül melyiket kívánják megtartani. A bejelentést a kettős állampolgár lakóhelye szerinti nagykövetségen, illetve a bratiszlávai magyar főkonzulátuson kell megtenni. A nyilatkozatot 1962. március 18-ig lehet benyújtani. Azok a kettős állampolgárok, akik egy év alatt nem tesznek bejelentést, annak az államnak maradnak állampolgárai, amelynek területén laknak, másik állampolgárságukat tehát elvesztik. A nyilatkozattétellel egyidejűleg a megtartani kívánt állampolgárság tényleges fennállását okmányokkal kell igazolni. (Anyakönyvi kivonat, állampolgársági bizonyítvány, honosítási, visszahonosítási okirat stb.) Akinek nyilatkozatát az illetékes magyar, illetve csehszlovák hatóságok elfogadták, lakóhelyükön mint külföldi állampolgárok tartoznak bejelentkezni. Az állampolgárság megválasztására vonatkozó nyilatkozattétel semminemű átköltözködési, vagy áttelepülési kötelezettséggel nem jár. Az egyezmény részletesen intézkedik a 18. életévüket be nem töltött gyermekek állampolgárságáról. Az egyezménnyel kapcsolatos bejelentések, nyilatkozatok illetékmentesek. 1961. április 1