Népszava, 1961. augusztus (89. évfolyam, 180–206. szám)
1961-08-01 / 180. szám
nem lehet a nemzetközi viták megoldásának eszköze, s nem szabad, hogy azzá váljék. Az SZKP-nak a f A tervezet második része, miután leszögezi, hogy a kommunista társadalom felépítése a szovjet nép közvetlen gyakorlati feladatává vált, röviden összefoglalja a kommunista társadalmi rendszer lényegét. A kommunizmusban teljesen megszűnnek az osztályok, a város és a falu közti társadalmi-gazdasági és kulturális , életmódbeli különbségek. Az emberek termelőtevékenységében a szellemi és a fizikai munka szervesen összefonódik. A kitűnően szervezett termelésen és a fejlett technikán alapuló kommunista társadalom megváltoztatja a munka jellegét, de nem mentesíti a társadalom tagjait a munkától. Egyáltalán nem lesz az anarchia, a tétlenség és a henyélés társadalma. A társadalmi munkában mindenki részt vesz, s biztosítja a társadalom anyagi és szellemi javainak szakadatlan növelését. A munka és a fegyelem nem lesz teher az ember számára; a munkatevékenység nem lesz többé az élet eszköze csupán, s igazi alkotássá, öröm forrásává válik. A kommunizmus a társadalmi élet szervezetének legmagasabb formája. Minden termelési sejt, minden önkormányzatú társulás harmonikusan kapcsolódik egymáshoz a tervszerűen megszervezett közös gazdaságban, a társadalmi munka egységes ritmusában. A kommunizmusban végbemegy a nemzeteknek mind nagyobb arányú, minden oldalú közeledése a gazdasági, politikai és szellemi érdekek teljes A Szovjetunió következetesen síkra szállt és síkra száll a jövőben is a különböző társ i kommunista társak kapcsolatos feladatai közössége, a testvéri barátság és együttműködés alapján. Az SZKP programtervezete a továbbiakban a kommunista építés gyakorlati feladataival foglalkozik. Az 1961—1970-es legközelebbi évtizedében a Szovjetunió a kommunizmus anyagi-műszaki alapjának megteremtésével az egy főre jutó termékek termelése tekintetében túlszárnyalja a leghatalmasabb és leggazdagabb kapitalista országot, az Egyesült Államokat; jelentősen emeli a dolgozók anyagi jólétét és kulturális technikai színvonalát, mindenki számára biztosítja az anyagi bőséget, minden kolhoz és szavhoz magas termelékenységű és nagy jövedelmű gazdasággá válik; lényegébe kielégülnek a szovjet emberek szükségletei, a minden kényelemmel ellátott lakások tekintetében; megszűnik a nehéz fizikai munka, a Szovjetunió lesz az az ország, amelyben legrövidebb a munkanap. Az 1971—1980-as második évtizedben megteremtjük a kommunizmus anyagi-technikai bázisát, s az egész lakosság számára biztosítjuk az anyagi és művelődési javak bőségét; a szovjet társadalom szorosan megközelíti a szükségletek szerinti elosztás elvének megvalósítását, s megtörténik az egységes köztulajdonra való fokozatos átmenet. A Szovjetunióban tehát lényegében felépül a kommunista társadalom. A kommunista társadalom teljes felépítése az ezután következő időszakban fejeződik be.sadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének politikájáért, alom építésével érdekeltség elvére kell támaszkodni. A munkáért fizetett bér a következő 20 esztendőben a dolgozók anyagi és kulturális igényei kielégítésének alapvető forrása marad. A kommunizmus felé haladva azonban a személyi ige- Megvalósul az anyag bős A Szovjetunió nemzeti jövedelme a következő 10 esztendőben két és félszeresére növekszik, 20 év alatt pedig csaknem megötszöröződik. Az egy lakosra jutó reáljövedelem 20 év alatt több mint három és félszeresére nő. A következő 10 évben a munkások és az alkalmazottak reáljövedelme (a társadalmi alapok beszámításával) egy dolgozóra számított átlagban csaknem megkétszereződik, 20 év alatt pedig három-három és félszeresére emelkedik. Már az első 10 esztendőben megtörténik a viszonylag kisebb fizetésű munkások és alkalmazottak reáljövedelmének felemelése olyan színvonalra, hogy az országban nem lesz többé kisfizetésű munkás és alkalmazott. A kolhozparasztok — átlagos reáljövedelme a munkatermelékenység növekedésének gyorsabb üteme alapján — gyorsabban növekszik majd, mint a munkásoké és egy dolgozóra számítva az első tíz esztendőben több mint megkétszereződik, húsz év alatt pedig több mint megnégyszereződik. Jelentősen emelkedik a szovjet értelmiség széles rétegeinek, — mérnököknek és technikusoknak, agronómusoknak és állattenyésztőknek, pedagógusoknak és orvosoknak, a népművelés dolgozóinak — fizetése. A második 10 esztendőben megvalósul az anyagi és kulturális javak bősége az egész lakosság számára, megteremtődnek az anyagi feltételek ahhoz, hogy a rákövetkező időszakban áttérjünk a javak Közérdekű szolgál E két évtized eredményeképpen a társadalmi fogyasztási alap összege a lakosság reáljövedelme egész összegének hozzávetőlegesen a felét fogja alkotni. Ez lehetővé teszi a társadalom terhére a következő szolgáltatásokat: a gyermekek ingyenes ellátása a gyermekintézményekben és bentlakásos iskolákban (a szülők kívánsága szerint), a munkaképtelenek anyagi ellátása; ingyenes oktatás, minden tanintézetben; minden állampolgár ingyenes orvosi ellátása, beleértve a gyógyszerellátást és a betegek kórházi kezelését; ingyenes lakás és a közszolgáltatások ingyenes igénybevétele; ingyenes közlekedés; a mindennapi élettel összefüggő bizonyos közérdekű szolgáltatások ingyenes igénybevétele, az üdülők, penziók, turistaszállások díjának fokozatos csökkentése, illetve részben ingyenes használatuk, a lakosság mind szélesebb körű ellányok kielégítése egyre inkább a társadalmi fogyasztási alapból történik, s ennek növekedési üteme meg fogja haladni az egyéni munkabér növekedésének ütemét. A kommunista elosztásra való áttérés azután történik meg, hogy a munka szerinti elosztás elve teljesen érvényét veszti, vagyis amikor bekövetkezik az anyagi és kulturális javak bősége, s a munka a társadalom minden tagja számára elsőrendű életszükségletté válik, s és kulturális javak égő szükségletek szerint történő elosztásának kommunista elvére. Az SZKP feladatul tűzte ki a lakáskérdésnek — a szovjet nép jóléte emelése szempontjából a legégetőbb problémának — a megoldását. A második 10 esztendő végén minden egyes családnak, a fiatal házasokat is beleértve, a higiénia és a kulturált élet követelményeinek megfelelő egészséges lakása lesz. A második 10 esztendő folyamán a lakóházak használata fokozatosan ingyenessé válik minden állampolgár számára. A közlekedési eszközök (villamos, autóbusz, trolibusz, metró) használata a második 10 esztendőben már ingyenes lesz és a második 10 esztendő végére ingyenesek lesznek az olyan közszolgáltatások mint a víz, gázellátás, s fűtés. Az első 10 esztendő folyamán megvalósul az áttérés a 6 órás munkanapra — úgy, hogy hetenként egy pihenőnap lesz — illetve a 34—36 órás munkahétre, heti 2 pihenőnappal. A föld alatt végzett és az egészségre ártalmas munkakörökben 5 órás lesz a munkanap, illetve 30 órás az ötnapos munkahét. A második 10 esztendőben a munka termelékenységének megfelelő növekedése alapján megkezdődik az áttérés még rövidebb munkahétre. Ily módon a Szovjetunióban lesz a világon a legrövidebb, s egyszersmind a legtermékenyebb és legjobban megfizetett munkanap. Ezzel egyidejűleg növekedni fog a dolgozók évi fizetett szabadságának tartama is. Itatások — ingyen tása segélyekkel, kedvezményekkel és ösztöndíjakkal (egyedülálló anyák megsegítése, ösztöndíjak a diákoknak); fokozatos áttérés az ingyenes közétkeztetésre (ebédeltetésre) a vállalatoknál, az intézményeknél és a termelőmunkában elfoglalt kolhozparasztoknál. A kitűzött program sikeresen teljesíthető békés viszonyok között. A nemzetközi helyzet bonyolódása és ennek következtében a honvédelmi kiadások elengedhetetlen növelése késleltetheti a népjólét emelésére vonatkozó tervek végrehajtását. A nemzetközi kapcsolatok tartós rendezése, a katonai kiadások csökkentése, különösen pedig az általános és teljes leszerelés megvalósítása megfelelő államközi egyezmény alapján, lehetővé tenné a dolgozók életszínvonalának emelésére vonatkozó tervek jelentős túlteljesítését, a népi képviselet formáinak tökéletesítését és a szovjet választási rendszer demokratikus elveinek fejlesztését. A tervezet kimondja, rendszeresíteni kell, hogy a dolgozók megvitassák a törvénytervezeteket és más állami vagy helyi jelentőségű döntéseket. A legfontosabb törvénytervezeteket népszavazásra kell bocsátani. A tervezet rámutat arra, hogy a kommunizmus építésének általánosan kibontakozó időszakában fokozódik a társadalmi szervezetek szerepe. Különösen megnövekszik a szakszervezeteknek, a kommunista ifjúsági szövetségnek, a különböző szövetkezeti szervezetek szerepe is. A társadalmi szervezetek öntevékenységének fejlesztése céljából a párt szükségesnek tartja ezek fizetett apparátusának további csökkentését alulról felfelé, továbbá a soron következő választásokon minden egyes társadalmi szerv személyi állománya mintegy felének felújítását. Célszerűnek tartja, hogy a társadalmi szervezetek vezető munkatársait egymásután rendszerint legfeljebb két alkalommal válasszák meg. A szocialista államiság fejlődése fokozatosan arra vezet, hogy ez az államiság társadalmi kommunista önkormányzattá alakul át, amelyben egyesülnek a szovjetek, a szakszervezetek, a szövetkezeti és más tömegszervezetek. Ez a folyamat a demokrácia A tervezet a továbbiakban azokról a feladatokról beszél, amelyeket a pártnak az ideológia, a nevelés, a képzés, a tudomány és a kultúra területén kell megoldania. A különböző társadalmi rendszerű államok békés együttműködése nem jelenti az ideológiai harc megszűnését. A kommunista párt a jövőben is leleplezi a kapitalizmus népellenes,reakciós lényegét, s a kapitalista rend szépítgetésére irányuló mindenféle próbálkozást. A közoktatás rendszerét oly módon építjük fel, hogy a felnövekvő nemzedék oktatása és nevelése szorosan kapcsolódjék az élethez, a termelőmunkához, s hogy a felnőtt lakosság a termelésben végzett munkáját összeköthesse a tanulás és a képzés folytatásával a maga hivatásának és a társadalom szükségleteinek megfelelően. A tudomány alkalmazása döntő tényezője lesz a társadalmi termelőerők hatalmas növekedésének. Meghatározza a kulturális építés, az irodalom és a művészet területén jelentkező feladatokat is. A szovjet irodalom, a zene, a festőművészet, a film, a színház, a művészet minden ága újabb magaslatokra jut az eszmeipártovábbi fejlődését fogja jelenteni. A tervezet rámutat arra, hogy a kommunizmus építésének általánosan kibontakozó időszakában fokozódik a társadalmi szervezetek szerepe. Különösen megnövekszik a szakszervezeteknek, mint az igazgatás, a gazdálkodás és a kommunizmus iskoláinak szerepe. A történelmi fejlődés elkerülhetetlenül az állam elhalására vezet. Az állam teljes elhalásához szükséges a belső feltételek — a fejlett kommunista társadalom felépítése, valamint a külső feltételek megteremtése —, a kapitalizmus és a kommunizmus közötti ellentmondásnak nemzetközi síkon, a kommunizmus javára történő végleges megoldása. A tervezet a továbbiakban meghatározza az SZKP feladatait a Szovjetunió fegyveres erőinek és védelmi képességének fokozása területén, s rámutat, hogy a békés egymás mellett élés lenini elve a szovjet állam külpolitikájának általános irányelve volt, az is marad. A nemzetiségi kapcsolatok kérdéséről a programtervezet a többi között a következőket mondja: A kommunizmusnak a Szovjetunióban bekövetkező győzelmével a nemzetiségek még közelebb jutnak egymáshoz, megnövekszik gazdasági és eszmei közösségük, kifejlődnek szellemi arculatuknak közös kommunista vonásai talom és a művészi kifejezőkészség fejlődésében. A programtervezet a következőkben rámutat: Mivel az egyes országokban a szocialista forradalom különböző időpontokban játszódik le és a gazdasági és kulturális fejlődés színvonala is más és más, a különböző országokban nem feltétlenül egyidejű a szocializmus építésének befejezése, illetve az áttérés a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének időszakára.A szocialista államok fejlődése az egységes szocialista világrendszerben, e rendszer törvényszerűségeinek és fölényének alkalmazása azonban megadja ezeknek az országoknak a lehetőséget arra, hogy lerövidítsék a szocializmus építésének idejét, megnyílik előttük az a távlat, hogy egyazon történelmi korszakon belül, többé-kevésbé egyidejűleg térjenek át a kommunizmusra. A tervezet meghatározza az SZKP feladtait a többi szocialista ország kommunista pártjaival való együttműködésre politikai, gazdasági és kulturális téren. Az SZKP és a szovjet nép mindent megtesz azért, hogy a szocializmus és a kommunizmus építésében segítséget nyújtson a szocialista tábor minden népének. Tennivalók szellemi téren 2 0 év alatt két és fél a mezőgazdás A párt megszervezi a mezőgazdaság termelő erőinek hatalmas fellendítését, amely lehetővé teszi két, egymáshoz szorosan kapcsolódó feladat megvalósítását: a nagy értékű tápanyagok bőségének megteremtését a lakosság, s a nyersanyagok bőségének megteremtését az ipar számára; b) biztosítja a szovjet falunak a kommunista társadalmi kapcsolatokra való fokozatos áttérését. A mezőgazdaság a műszaki felszerelés és a termelés szervezettsége tekintetében megközelíti az ipar színvonalát; a mezőgazdasági munka az ipari munka válfajává lesz; a mezőgazdaságnak a természeti erőktől való függősége jelentősen csökken, majd egészen minimálissá válik. A kolhozrendszer gazdasági felvirágzása megteremti a feltételeit annak, hogy a kolhoztulajdon közeledjék az egységes köztulajdonhoz, távlatilag pedig össze is olvadjon vele egységes kommunista tulajdonná. Az egész lakosság és a népgazdaság mezőgazdasági termékek iránti igényeinek teljes kielégítése céljából a mezőgazdasági termelés egész hozamát tíz év alatt mintegy két és félszeresére kell emelni, húsz esztendő alatt pedig három és félszeresére. A mezőgazdasági termelés növekedésének felül kell múlnia a szeresére emelkedik tág termelése mezőgazdasági termékek iránti növekvő keresletet. A Szovjetunió az első 10 esztendőben túl fogja szárnyalni az Amerikai Egyesült Államokat az alapvető mezőgazdasági termékek egy főre jutó menynyiségének termelésében. A mezőgazdaságban a munka termelékenysége 10 év alatt legalább két és félszeresére, húsz év alatt pedig öt, hatszorosára emelkedik. A tervezet nagy figyelmet szentel a gazdasági vezetés és tervezés tökéletesítésének. A kommunista építés feltételezi az irányítás demokratikus alapjainak általános fejlesztését, a népgazdaság központosított állami irányításának megerősítésével és tökéletesítésével egyidejűleg. Az egységes népgazdasági terv keretein belül tovább bővül a helyi szervek és vállalatok gazdasági önállósága és jogköre: a tervezésben mind nagyobb szerepet kell játszani- ők az alulról — a vállalatoktól — kiinduló terveknek és javaslatoknak. A nép anyagi jólétének emelését illetően az SZKP azt a világtörténelmi jelentőségű feladatot tűzi ki, hogy a Szovjetunióban — bármely tőkés országhoz hasonlítva — el kell érni a legmagasabb életszínvonalat. A párt abból a lenini tételből indul ki, hogy a kommunizmus építésében az anyagi Ax LxKP feladati és a szocialista demokt tér A tervezet meghatározza az SZKP feladatait az államépítés és a szocialista demokrácia továbbfejlesztése terén. A szocialista forradalomból megszületett proletárdiktatúra világtörténelmi szerepet játszott és biztosította a szocializmus győzelmét a Szovjetunióban. A szocializmus építésének folyamatában a proletárdiktatúra maga is módosult. A munkásosztály — a történelemben az egyetlen osztály, amely nem tűzi célul, hogy hatalma örökös legyen. A szocializmus — a kommunizmus első szakasza —, teljes és végérvényes győzelmének biztosításával és a kommunizmus építésének általánosan kibontakozó szakaszába való áttéréssel a proletariátus diktatúrája betöltötte történelmi küldetését és a belső fejlődés feladatainak szempontjából szükségszerűsége meg ti az államépítés rádia továbbfejlesztésében szűnik a Szovjetunióban. Az állam, amely a proletárdiktatúra államaként jött létre, egységes népi állammá, az egész nép érdekeinek és akaratának kifejezőjévé vált. A tervezet a továbbiakban rámutat, hogy a munkásosztály diktatúrájának szükségessége előbb szűnik meg, mint ahogy az állam elhal. Az állam, mint egységes népi szervezet, megmarad a kommunizmus teljes győzelméig. A szocialista demokrácia további fejlődésének folyamatában az államhatalom szervei fokozatosan átalakulnak a társadalmi önkormányzat szerveivé. A kommunista építés során fokozódni fog a tanácsok szerepe, amelyek a nép mindent átfogó szervezetévé, a nép egységének megtestesítőjévé váltak. A párt szükségesnek tartja. A párt belső életének törvényei A párt életének törvényválasztásán az SZKP Központi szögezi le a következő részben Bizottságának és elnökségének a tervezet — a pártélet lenini összetételét legalább negyednormáinak és a közösségi vezerészben megújítják. Az elnöklés elvének következetes bőség tagjait rendszerint legfeltartása, jobb csak három alkalommal A pártélet lenini elveivel választják meg egymásután. Összeegyeztethetelen a szeme- Egyes pártvezetők elismert lyi kultusz, s a vele kapcsoló tekintélyüknél rendkívüli porosan a kollektív vezetés, a fizikai, szervezői és egyéb képárton belüli demokrácia és apességeiknél fogva egymásszocialista törvényesség meg- után hosszabb időre is bevásérléselaszthatók a párt vezetőszervei-A kollektív vezetés leminiel- be, ha zárt (titkos) szavazáson vének következetes megváló- megkapják a szavazatok legsítálsa, a párt friss, új erőinek alább háromnegyedét, a vezető pártszervezetekbe van a szövetségi köztársaságok jó széleskörű bevonása, az idős kommunista pártjai központi és a fiatal káderek tevékeny bizottságának, a kerületi biségének helyes összehangolása zottságoknak, a területi biérdekében, valamint azért, zottságoknak személyi állomáhogy egyes funkcionáriusok nyár minden rendes választókezébe ne összpontosulhasson son legalább egyharmadában mértéktelenül a hatalom és megújítják, a körzeti, a várahogy a közösség ellenőrzése is, és a lakóterületi bizottsámindig érvényesüljön, a pártok esetében, a pártbizottsászükségesnek tartja egész sornok vagy az alapszervezeti reintézkedés végrehajtását a zetőségek személyi állományát többi között annak a gyakor- pedig felében újítják meg. s annak a valóraváltását, hogy Ezeknek a vezető pártszermeghatározott arányban rendveknek a tagjait legfeljebb szeresen felújítsák a pártrá- háromszor lehet egymásután fasztott szerveinek személyt megválasztani. Az alapszerállományát, kezdve az alapvezetők titkárai legfeljebb szervezetektől a Központi Bi- csak két alkalommal választzottságig, s egyszersmind bizhatók meg egymásután. tosítsák a vezetés folyamatos- A pártszervezet politikai késágát.pességekre és hozzáértésre te-Minden egyes rendes tekintettel a vezetőszervek ál- 20 év alatt hatsza a Szovjetunió Az SZKP célul tűzi ki az ipari termelés egész mennyiségének növelését, úgy, hogy ez a legközelebbi tíz esztendő folyamán körülbelül két és félszeres lesz, s túlszárnyalja az Egyesült Államok mai ipari termelési színvonalát. 20 esztendő alatt legalább hatszorosra növekszik, s ezzel messze maga mögött hagyja az Egyesült Államok jelenlegi egész ipari termelését. Ehhez 10 év alatt több mint kétszeresen, 20 év alatt pedig négy-négy és félszeresen növelni kell a munka termelékenységét az iparban. Húsz év múlva a munka termelékenysége a szovjet iparban kétszeresen túlszárnyalja majd az Egyesült Államok mai termelékenységi színvonalát, az egy órára jutó termelékenység tekintetében pedig — minthogy a Szovjetunióban megrövidül a munkanap — ez a fölény sokkal nagyobb arányú lesz. A második évtizedben 16- trosára növekszik Ipari termelése nyegében befejeződik az egész ország villamosítása. Húsz esztendő alatt a vaskohászat eléri azt a színvonalat, amely lehetővé teszi, hogy évente mintegy 250 millió tonna acélt öntsünk. További gyors fejlődést ér el a legújabb reaktív technika, legelsősorban a légi közlekedés területén, valamint a világűr meghódítása céljából is. Az SZKP minden erőfeszítést megtesz, hogy biztosítsa a közfogyasztási cikkek termelésének gyors növelését. A kommunizmus általánosan kibontakozó építése az ipar mind ésszerűbb telepítését követeli meg, amely biztosítja a társadalmi munka gazdaságos kihasználását, a körzetek komplex fejlődését és gazdaságuk szakosodását, megszünteti a lakosságnak a nagyvárosokban való mértéktelen összezsúfolódását. NÉPSZAVA 1961. augusztus 1