Népszava, 1962. január (90. évfolyam, 1–25. szám)

1962-01-26 / 21. szám

Sokszor élcelődünk azon, hogy a szülők nemegyszer azért vásárolnak meg lelkesen egy-egy játékot gyermekeik­nek, hogy ők maguk játszhas­sanak vele. S ha elindul a család a Vidámparkba, tulaj­donképpen a felnőttek örül­nek jobban a várható izgal­mas szórakozásoknak. Most új »Vidámpark« nyílt — csak felnőtteknek, ponto­sabban 16 éven felülieknek. A József körúton a Pannónia Kávéház egy része naponta 13—20 óráig játékpresszóvá alakul át Van itt Rer és ka­rambolasztal, erőmérő, asztali futball, Totofix (futballjáték ez is, csakhogy ennél elektro­mos számtábla mutatja az eredményeket), falra akasztott ügyességi játékok. A »belépő­díj« 20 fillér és 2 forint kö­zött mozog. Húsz fillérért min­denki megbizonyosodhat arról, hogy milyen erős, játszthat a fali Bajazzóval, »aki« a lejtős vályúban futó golyóikat hiva­tott feltartóztatni. Ha sikerül úgy irányítaná a figurát, hogy elkapja a golyót, ingyen lehet ú­jra próbálkozni. Két forintért pedig négyen játszhatnak az asztali futballal tíz percig. S két mérkőzés között lehet szendvicset enni, kávét, hűsítőt vagy sört inni. Bort és égetett szeszes italt nem! Egyszóval lehet játszani, de csak­ szolidan! Reméljük, hogy ez utóbbira különösen ügyel­nek majd a játékipresszó ve­zetői.­k. 3-1 Milyen erős vagyok? (Gonda György felvétele) B­élyegekről E­g­y dániai közvéleménykutatás eredményéből értesülünk, hogy a dániai orvosok 35 százaléka »szen­vedélyes« bélyeggyűjtő. Bár ne­künk százalékszerű adat nem áll rendelkezésünkre, a szervezett gyűjtők nyilvántartása elárulja, hogy a magyar orvosok és kuta­tók jelentős része hódol a bélyeg­­gyűjtés szenvedélyének. Ezzel kapcsolatban megkérdez­tük .Jánossy Lajos Kossuth-díjas professzort, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetének igazgatóját, az egyik budapesti bélyeggyűjtő kör elnökét, miért gyűjt bélyeget? — A bélyeggyűjtés kitűnő ki­­kapcsolódás a szellemi munkából.« Persze, van sok másfajta kikap- j­­­solódás is, magam például na- u gyon sokat olvasok. A régi bé- 2 lyegek azonban maguk is, mint­­ egy regé­ny, beszámolnak a múlt-­­ ról. P­aergon érdekes megfigyelni,­­ milyen hűen tükrözik vissza min- s den ország bélyegei annak törté-­ nelmét — hangzik a válasz. *­­ A nyugati filatelista szaklapok­­ véleménye szerint az 1961. év nagy « »slágere« a Szovjetunió alumí-­­ nium fóliára nyomott rakétabé-­ lyege volt,­ amely a XXII. párt-­­ kongresszus tiszteletére felülnyo­­­­mással is megjelent. Az alacsony­­ példányszámban kiadott bélyeg- * pár rendkívül keresett, és hoz­­­­zánk is nagyon kevés jutott el be- f isle. hangszereken játszó nőalakokat láthatunk.* Az olasz postaigazgatóság­­az el­múlt 100 esztendőből visszama­radt és a posta raktárában poro­sodó bélyegkészletét most nyilvá­nos árverés alá bocsátja. A bé­lyegek értéke kilencmilliárd lírát tesz ki. Az olasz gyűjtők és ke­reskedők nagy felzúdulással fo­gadták a posta eljárását, attól tartanak, hogy a készletek áruba bocsátása kedvezőtlenül fogja be­folyásolni az olasz bélyegek ér­tékét. Dr. S. L. *­I A Vietnami Demokratikus Köz-­­­társaság »Muzsikáló asszonyok«­­ címmel igen kedves rajzú, négy­­ érték­ből álló bélyegsorozatot bo-­ csátott ki. Az egyes értékeken 4 nemzeti viseletbe öltözött, népi ! A közúti balesetek csökkentésére kerületenként ankétokat, közlekedési őrségek szervezését, a gépjárművek és vezetők fokozottabb ellenőrzését tervezik a budapesti szakszervezeti szervek ♦ Naponta sok tízezer buda­♦ pesti és vidéki gépjármű jár ♦ a főváros útjain. Ez azt is ♦ jelenti, hogy a baleseti ve­­­­szélyforrások száma állandóan növekszik — tájékoztatta el­nökségét a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának mun­kásvédelmi bizottsága. Budapesten 1961 első negye­dében 719, a második negyed­ben 1151, a harmadikban pe­dig 1314 közúti baleset tör­tént. Felmerülhet, hogy a balese­tek számának emelkedését a forgalom növekedése okozza , ám a járművek számának emelkedésével csa­k a veszély­­források szaporodnak. Ezeket viszont kellő elővigyázattal, a­­ közlekedési szabályok betartá­­­­sával csökkenteni lehet. Bizo­nyítja ezt az is, hogy a jár­művek — műszaki hibák miatt — a baleseteknek mind­össze 5 százalékáért »felelő­sek«. A fennmaradó 95 száza­lékban — amelyek figyelmet­lenségből, vagy a szabályok tudatos megszegéséből adód­tak — 40 százalék erejéig a gyalogosok, 55 százalékban pedig a járművezetők vétke­sek. A közlekedési csomópontok­nál előforduló legtöbb bal­esetnél a gyalogosok okolha­tók. A Körút és a Rákóczi út sarkán például 1961. január 1-től október 30-ig történt 33 balesetből 27-nek előidézője a gyalogos volt. A Szakszervezetek Buda­pesti Tanácsa felhívta a Szak­maközi Bizottságokat, hogy a kerületi tanácsokkal és a ke­rületi rendőrfőkapitányságok­­kal, társadalmi szervekkel együttműködve, készítsenek közös munkaprogramot a köz­úti balesetek megelőzésére, s szervezzék meg a felvilágosí­tó-­ és nevelőmunkát a kerü­letekben. — Azt­ szeretnénk elérni —­ mondották a Szakszervezetek­­ Budapesti Tanácsán —, hogy minden kerületben filmvetíté­sekkel egybekötve rendezze­nek közúti balesetelhárítási ankétokat. A szakszervezeti és társadalmi szervek a kerület iskoláiban ellenőrizzék, segít­sék a tanulók megfelelő okta­tását a közúti balesetek meg­előzésére, szorgalmazzák a köz­lekedési őrségek szervezését. A sok gyermeki baleset meg­előzésére tegyenek javaslato­kat játszóutcák kijelölésére és a játszóterek elkerítésére. Az üzemi szakszervezeti bi­zottságok feladata a folyama­tos ellenőrzés, hogy a gépjár­művezetők csak pihenten, jó­zan állapotban kezdhessék el a szolgálatukat. A szakszervezeti szervek feladata a gondoskodás is ar­ról, hogy a rendszeres bal­esetelhárítási oktatásban he­lyet kapjanak a közúti bal­esetelhárítás kérdései is. (lepies) „Vidámpark" a József körúton!NÉPSZAVA APRÓ BOSSZÚSÁGOK Kilincselés — kilincs-ügyben — A vízcsapszűrők nyomában »A múlt évben építkeztünk — írja Válóczi János salgó­tarjáni olvasónk — s azóta keresünk az üzletekben abla­kunkra kilincset, de hiába. Még ismerős gépkocsivezető­ket is megkértünk, ha a fo­kvárosban járnak, hozzanak on­­­­nan, azonban ők sem kaptak. ♦ Kérem, tudják meg az illeté­­­­kesektől, miért nincs és mikor ♦ lesz végre újra ablakkilincs.«­­ A VASÉRT-nél kérdésünk­­­­re elmondották, hogy tavaly X— különösen a harmadik ne­ X­gyedévben — néhány hétig X valóban hiánycikk volt a ki­­­­lincs, de decemberben már­­ nagyobb mennyiséggel látták ♦ el az üzleteket. Feltehető azon­­♦ bűn, hogy éppen ezért né­­♦ hány üzletben a raktárkészlet ♦ hamar elfogyott, s mert ja­­­nuár 1-től 24-ig leltároztak, ♦ nem gondoskodhattak után­­t­pótlásról. Most azonban már megindultak a szállítások és napokon belül újra lesz az üzletekben ablakkilincs. A válasz végső soron meg­nyugtató, bár helyes lett vol­na a hosszú ideig elhúzódó leltározás előtt az üzletek na­gyobb raktárkészletéről gon­doskodni.* Novák Ervin budapesti ol­vasónk panaszolja, hogy a vízcsap-szűrők minősége nem megfelelő és gyakran kell cse­rélni azokat. Egyúttal szóvá teszi azt is, hogy külön szűrő­betétet most nem árusítanak, pedig azelőtt volt a boltok­ban. Panaszát továbbítottuk a VASÉRT-hez, ahol elmondot­ták, hogy másfél év óta hú­zódó probléma ez az ő szá­mukra is. Viszonylag kevesen keresik ezt a cikket és ezért szériagyártásra nem állhat rá­­ egy üzem sem. Viszont csak­­most sikerült a Műanyagfel­­­­dolgozó Ktsz-szel, szerződést­­ kötniük. Remélhetőleg már az­­ első negyedév végén elláthat­­t­­ák az üzleteket az új szűrök­­­­kel, amelyekhez — éppen ol­­­­vasónk kérése alapján —majd a pótszűrőbetéteket is árusítá­snak. Elmondották azt is, hogy­­ a szűrök minőségében — a­­ régebben gyártottakhoz viszo­► nyitva — nincs különbség, de ► az erősebben klórozott vagy­­ nagyon meszes víz megtámad­na a fémszálak­ból szőtt szű­► rőt és ezért megy hamarább­­ tönkre. (K. I.) Hétszeres jegyüzér ! • A Művész-mozi jegyszedőjével­­ négyen is vitatkoztak. Odalépett fáz üzemvezető: Mi a baj? A négy ír mozilátogató méltatlankodott, hogy­­ a szünet előtt nem engedik be J őket. Amikor az üzemvezető meg­­­­ magyarázta, hogy ez a szabály,­­az egyik felcsattant: »Akkor amiért adnak el jegyet az előadás­­ megkezdése után!* az üzemvezető­­ megkérdezte, kitől vették a je­gyet? Attól a férfitól a mozi előtt !— volt a válasz. Az üzemvezető, * amikor a férfit meglátta, felkiál­­­tott: »Maga megint itt van?« ! A vevők pénzüket visszakapták, j£a férfihoz pedig visszakerültek a­­ jegyek, amelyeket gyorsan össze- t tépett, hogy ne legyenek »bűn­­* jelek«. Hamarosan rendőr került felő és az ügy előzményeire már­­a Központi Kerületi Bíróság előtt­­ kaptunk választ, amikor Varga J Ferenc 40 éves segédmunkás bűn­­­­ügyét tárgyalták.­­ Vargáról kiderült, hogy eddig tízszer volt bíróság előtt és ebből hat esetben jegyüzérkedés miatt. A mostani alkalommal négy da­rab 3 forintos erkély zsöllye je­gyet vásárolt. Az »erkély« szót letépte a jegyekről, mivel a föld-­­szinti zsöllyék drágábbak, így a jegyeket darabonként 10 forintos áron adta el, amikor a pénztár­nál megszűnt a jegykiadás. — Tessék elhinni, hogy most nem tovább eladásra vettem a jegyeket — védekezett Varga. —­ Barátom vette őket, hogy men-­­jünk el együtt moziba, de azután­ ő társaival elment szórakozni és nekem adta a jegyeket, hogy­ hármat adjak el és a negyedik-­k­kel menjek el moziba. A védekezés több helyen sán­­­­tít. Először is Varga rendőri fel-­­ügyelet alatt állt, s így nem volt szabad moziba sem mennie és­­ ezt tudta. Másodszor barátjának­ nevét és címét sem tudta, pedig­­ a bírósági tárgyalást el is napol-­ ták, hogy megtalálhassa mentő-­ tanúját. Végül, de nem utolsó-­ sorban, nehéz ezt a védekezést­­ elhinni annak, akit hatszor ítél-­ tek el jegyüzérkedésért. A bíró-­ ság nem is adott hitelt ennek és­ visszaesőként elkövetett árdrágító­ üzérkedés bűntette miatt egyévi­ börtönre és 500 forint vagyonel­­­­kobzásra ítélte Varga Ferencet,­ aki felmentésért fellebbezett. (szegő) . . A Meteorológiai Intézet jelenti: a várható időjárás péntek estig:­­ felhős, az évszakhoz képest eny­­­he idő, többfelé esővel. Élénk , északnyugati szél. Várható leg­­­magasabb nappali hőmérséklet , pénteken plusz 5—8 fok között. ­ A fénygyűjtő urna nem nitelte a „bliccelők” számát Kalauz nélkül közleked­nek a fogaskerekű kocsik A jegygyűjtő urnák csak­nem két hónapja, 1961. decem­ber 4-én léptek »szolgálatba­« a kalauzok helyett a fogaske­rekű villamosk­ocsikon. A Fővárosi Villamosvasút­­forgalmi főosztályán arról ér­­­deklődtünk, hogyan vált be a­­ kalauz nélküli közlekedés első­­­próbája. « — A közel­jövőben jár le a kísérletr­e szánt idő — mond­ja Kondri Pál, a forgalmi fő­osztály vezetője. Ez alatt na­ponként kértünk tájékoztatást a bevétel alakulásáról is. A többi között megállapították, hogy az előlegezett bizalomra csaknem valamennyi utas rá­szolgált, a bevéstél kalauzok nélkül sem csökkent. Az előre váltott jegyek nap mint nap megtöltötték az urnákat Ter­mészetesen az első hetekben gyakrabban szálltak fel ellen­őrök is a kocsikra, de »hor­gukra« alig akadt bliccelő, az utasok egymást ellenőrizték. Előfordult, hogy miaki jegy­bedobás nélkül próbált »át­csúszni­« az urna előtt; az em­berek szinte egyszerre nyúltak a zsebükben lapuló jegytömb után, és nyújtottak át egy szel­vényt a »bliccelőnek«. Az pi­rulva volt kénytelen elfogadni — nyilván máskor nem kísér­letezik potyautazással. A próbaidő határnapja ja­nuár 31. A jó tapasztalatok . §alapján továbbra is kalauzol­ó nélkül, jegygyűjtő urnákkal közlekednek a fogaskerekű vil­lamosok. Tervezik, hogy he­lyenként a városi járatokon is bevezetik ezt a módszert. (I. e.) A dioptria sem segít mindenen... Gyönge látásúak iskolája — és gondjaik A tízperces szünetben gye­rekek játszanak, fogócskodnak az iskola folyosóján. Az egyik sarokban két kisfiú hempe­reg. Óvatlan pillanatban egy vastag üvegű, feketekeretes szemüveg nagy ívben röpül, s apró darabkákra törik a kö­vön. A két verekedő egy szem­pillantás alatt felugrik. Az egyik villámgyorsan elinal, a másik erősen összehúzza sze­mét, tétován, félszegen elin­dul. Övé volt a szemüveg. Már jó néhányan körülveszik, csúfolják, lökdösik póruljárt társukat, a »vaksit«. A kis szemüveges sír... — Sajnos, nem ritka eset az ilyen az iskolákban — mondja dr. Tegyey Jenőné, a Gyöngén Látók Intézetének igazgatója..— Ugyanis a rosz­­szul látó gyerekek, ha általá­nos iskolába kerülnek, nem tudják megállni helyüket. Az iskolában tele lesznek gátlá­sokkal, félszegekké válnak, ki­sebbrendűnek érzik magukat. Itt, az intézetben, sajnos, nem tudunk helyet biztosítani szá­mukra. Jelenleg meglevő nö­vendékeinket is csak igen szű­ken tudják elhelyezni. Pedig ha ezek a gyöngén látó gye­rekek idejében hozzánk kerül­nének, teljes értékű emberek­ké válhatnának. — A Gyöngén Látók Inté­zete 1956-ban hosszú évek sür­getése után jött létre Csepelen. Sajnos, ez is csak félmegoldás volt. Jelenleg három osztály mű­ködik az iskolában. Az egyik osztályban, ha a harmadik sorban valaki feláll, az egész osztálynak is, fel kell állnia, hogy ki tudjon menni. Ez an­nál is súlyosabb, hiszen rosz­­szul látó gyerekekről van szó. A folyosók keskenyek. A na­gyobbak csak libasorban köz­lekedhetnek rajta. A mosdási lehetőségek is nagyon korláto­zottak. Igaz, a tanács már ed­dig is sokat áldozott az épü­letre, hogy valamennyire ké­nyelmesebbé próbálja tenni, de ez még mind kevés. A für­dőszoba is kicsi, szűk az ebédlőhelyiségük is. Az intézet lelkes kis peda­gógus-gárdája a rossz körül­mények ellenére kitűnő mun­kát végez. Speciális módszerekkel el­érték, hogy tanulóik együtt haladnak az általános iskolák párhuzamos osztályaival. Ezek a gyerekek aztán felsőbb is­kolába kerülve is jól megáll­ják majd helyüket. Sajnos, na­gyon sokan vannak még olyan gyengén látó gyerekek, akik normál iskolába járnak, így elmaradnak, kétszer-három­­szor is járják az elsőt, éppen azért, mert nem tudja őket felvenni az intézet. — Legalább 300 gyengén látó gyerek van Budapesten — folytatja az igazgatónő. — Sok felvételi kérelem fekszik az asztalomon. S ha részük­re óvodát is sikerülne szer­vezni, a korán megkezdett lá­tásneveléssel óriási eredmé­nyeket lehetne­ elérni. A fővárosi tanács oktatási osztályán ismerik az intézet helyzetét. Állandóan napiren­den tartják az ügyet, s amint mód és lehetőség nyílik rá, olyan helyet biztosítanak szá­mukra, amely kifogástalan lesz iskola és internátus cél­jaira. Reméljük, minél rövi­­debb időn belül... Kovács Ildikó Budapestre érkezett Mihail Romm A Művészeti Szakszerveze­­tek Szövetsége filmművészeti­­ szakosztályának meghívására , csütörtökön Budapestre érke­­­zett Mihail Romm, a világhírű­­ szovjet filmrendező és B. V. Metalnyikov forgatókönyvíró. Buzágh Aladár akadémikus temetése Buzágh Aladár akadémikust,­­a kolioidkémia világszerte is­­mert magyar tudósát csütörtö­► kön a farkasréti temetőiben kísérték utolsó útjára. A ra­­­vattainál Erdey-Grúz Tibor • akadémikus a Magyar Tudo­­o­mányos Akadémia kémiai tu­­­dományok osztálya nevében,­­ Lengyel Béla, az Eötvös Lo­­­­ránd Tudományegyetem rek­­­­torhelyettese az egyetemi ta­nács és a természettudomány­­ nevében, Számitó Ferenc ad­junktus a tanítványok neve­iben búcsúztatta az elhunytat. NE VÁRJON HÚSVÉTIG! Már most alakíttassa, tisztulássá női és férfi kalapjait a SAPKA ÉS KALAP KTSZ fiókjainál: IV., Árpád út 82, V., Tanács körút 8, V. , Múzeum körút 15, V., Váci utca 6, V., Szent István körút 15, VI. , Lenin körút 89, VIII., Rákó­czi út 71, VIII., József körút 27, XIII., Váci út 6, XIX., Vöröshad­sereg útja 103 és XXI., Rákóczi Ferenc út 107. (X)

Next