Népszava, 1962. február (90. évfolyam, 26–49. szám)
1962-02-01 / 26. szám
Az első és az utolsó szám Húsz éve - 1942 február elsején - jelent meg az illegális Szabad Nép első száma. AZ ELSŐ MÁR LEGENDA 1942 első havának végén — fél havát jelzi a naptár —, dermesztő az élet Magyarországon. Csönd vin, háború van, sötétség van, nyugtalanság a szívekben és félelem az elmékben, valami roppant dráma gyűrűzik az ország körül, halálos szorítását mindenki érzi. Vad rézmuzsika recseg a rádiókban és sortüzek tompa döreje hajnali kaszárnya udvarokon, fenn a Várban egyfajta feszes udvari légkör, sötét politikai ármányokkal, lenn a városban csöndes, elszánt, szívós emberi lánc: kommunisták szervezik az ellenállást, terjesztik az igazság fényeit abban a vaksötétben. Ezer alattomos rendőrtekintet, loholó nyomozók, rajtaütések és középkori vallatások és mégis, mégis ... Február elsején, titkos nyomdában megjelenik az első kommunista újság, a Szabad Nép, háborús papíron, néhol fakó nyomással — sietni kell —, de a sorokból valami tűz árad ... Egy mérnök szerkeszti, aki a Hitler ellen gyürkőző német kommunisták közt tanulta meg a harcot: Rózsa Ferenc s körülötte fiatal nyomdászok, diákok, munkáslányok, akik csöndesen rakosgatják a kattogó gépbe a papirost, minden példány egy kis mécs lesz, amely világosságot terjeszt... S KÖZÜLÜK MA EGY SEM ÉL Rózsát elhurcolják, halálra kínozzák, hullanak a lánc élő, emberi szemei s a lánc mégis egyre erősebb lesz: megszületik az első fakó nyomtatványokkal a legenda, nem vagyunk egyedül — mint a fasiszta hetilap hirdeti —, vannak emberek lenn a mélyben, titkos zugokban, akik lapot nyomnak és asszonyok, akik piaci kosárban hordják szét a városban ... Elesnek az első sorok s mögöttük ott a másik, a harmadik. Munkaszolgálatból és büntető századokból jönnek, szerkesztik a lapot és kinyomtatják egy kis gépen, amelyet alkatrészekre szedve, aktatáskában hordoznak Pasarétről Zuglóba, hol egy értelmiségi ember a házigazda, hol egy faipari munkás, de sohasem hontalan a nyomda és a szerkesztőség. Egyszer egy csendőrezredes elhagyott otthonában állítják össze a kis sajtógépet, aztán megint mennek tovább. Egy sejt lebukik s a nyomába lép a másik ... 1944. március 19. Fekete ég, fekete éjszaka, fekete uniformisok zörögnek alvó emberek ajtaján, fegyverek ropognak eszpresszókban és magánlakásokban, homoksárga Gestapo-autók száguldoznak a városban és az országban, zsúfoltak a börtönök és mennek a vonatok a frontra és a hitleri »Hinterland« megsemmisítő lágereibe s a lap megjelenik ... Szórványosan, de lobogó hangon tudósít a frontról, amely enyre csak rövidül és szűkül és töredezik, a partizánokról s a napkeltéről, amely már felfénylik a keleti égen ... A LAP MEGJELENIK Három év telik el az első szám óta s a lap fejlécén megjelenik az üzenet: Halál a német megszállókra!... Decembert írunk — télelő havát jelzi a kalendárium — nyikordul éjjel egy lezárt, leállított Bezerédi utcai nyomdában a gép, pedig vastag papírba burkolták, hogy halkan járjon, készül a lap ... Két szedő, egy gépmester, egy berakólány s egy összekötő, aki ezt a végsőkig elszánt kis csoportot öszszekapcsolja az elszánt emberek elszórt csoportjaival, akiket egy ritka emberi láncon túl, vasnál erősebb kötés köt: a meggyőződés ... Kétszer megjelenik a lap, a harmadik példány készül — ők odalenn a pincében még nem tudják, hogy az utolsó illegális szám —, amikor feltörik a vasredőnyt, három katona dübörög lefelé a pincébe s a házmester. Csönd, a gép leáll, az ólomfestékes kezek a zsebbe nyúlnak, a fegyver után... Havas, törmelékes, véres az utca, közel ropognak a fegyverek — már 1945. január negyedik napját írjuk —, a három ember futásnak ered. Kettő még él, a harmadik — Szegedi István — holtan marad a Népszínház utca kövén. Heller Mihály négy golyóval a testében összeesik a Körút sarkán, a kórházban tér magához, ma sem tudja, ki mentette meg. Rákosi Endre kalapját lefújta a szél futás közben, az üldöző katona elszaladt mellette... Az utolsó szám a gépben maradt, s öt ember túlélte az utolsó számot... S nem sokkal utóbb a szabad Budapesten megjelent az illegális újság legális édestestvére ... Baróti Géza A közelmúlt új magyar játékfilmjei közül többel kapcsolatban merült fel a jogos igény: az értékelők, a bírálók a vitathatatlan hibák, esztétikai tökéletlenségek mellett vegyék észre az új hangvételt, az új és egészséges szándékokat, tartalmi vonatkozású és stlusbeli törekvéseket. Ez természetesen mindig kötelező — amikor jelentkeznek ilyen törekvések — most meg éppen az, hiszen játékfilmgyártásunkban általában félreismerhetetlen az új levegővétel időszaka. Ez persze, sok mindent hord magában , a többi között tévedéseket is — egészében azonban nagyon egészséges folyamat. Ebben a folyamatban készült legújabb játékfilmünk, a Májusi fagy is — figyelemre méltó érdemeit növeli, hogy a fiatal Budapest Filmstúdióban fiatal játékfilmrendező, Kis József, és fiatal író, Csurka István, készítette. A stúdió művészi vezetői több helyütt és több ízben nyilatkoztak arról: elhatározott szándékuk, hogy a fiatalok sajátos problematikáját sok oldalról megközelítik, pestiesen szólva »nem szállnak le« erről a témáról. Visszafelé és némileg előre is ismerve a filmgyár munkáját, elmondható: következetesek elhatározásuk megvalósításában. A Májusi fagy messze a legjobb eddigi hasonló alkotásaik közül é s játékfilmjeink között egyébként is jól megállja a hekét. A film komolyan és felelősséggel közelíti meg fiataljaink szerelmi életének problémáit — kár, hogy a mű önmagával szemben nem kö-vetkezette®, s így a felvetett kérdés mélyéig valóságosan lehatolni van képes. A film erkölcsi »koordinátái« a következők. Egy Pesten dolgozó fiaiból kőműves, inkább csak unalomütésből egy szombat este falujában a szépet kezdi tenni egy szép, nagyon fiatal, falujabeli lánynak. A lány hétköznapjain ugyancsak Pesten dolgozik. Elsőbben inkább csak játékból, kivagyiságból valódi falusi lánynak teszi magát — de már itt érződik: oka is van rá. A dologból szerelem lesz — de a lányt hazugsága még zavarja. S mind nehezebb megmondani az igazat. Nemcsak, mert egy illúzió foszlik széjjel, hanem, mert egy másik kapcsolatot is fel kellene számolni előbb. Párhuzamos a fiú hazugsága , amelyet persze, amúgy fiús modorban könnyebb szívvel iktat be növekvő szerelmi érzése mellé, vagy alá: ő meg egy szépasszonnyal kezd afféle futónak szánt viszonyt. A két párhuzamos hazugság keserű, kiábrándító, rossz eredményre vezet: tán a lehető legroszszabbkor és a legbántóbb helyzetben találkozik váratlanul a két fiatal, úgy hogy a két hazugság egyszerre lepleződik le félreérthetetlenül. Hogy meg lehet-e menteni a történtek ellenére ezt a jobb sorsra érdemes szerelmet? A választ a film ránk bízza. (S hadd közöljük akkor már a magunk válaszát a filmben sajnos, nem elég tisztán felvetett kérdésre: igen, meg lehet menteni. S akkor is meg lehetne, ha a film őszintébben veti fel önnön tételét.) A Májusi fagy több részletében, képi ábrázolásban, rendezésben is és forgatókönyvileg is új, friss levegőt lehel. Fiatal ábrázolásában szinte semmi nem érződik egy sor hasonló filmünk csináltságából, képletszerűségéből. Ez legfőbb érdeme. Nagyon örülünk jó néhány kitűnően sikerült dialógusának is, mert bár a film, persze, nem elsőrendűen a párbeszédek műfaja , azért öreg hiba, hogy erre általában a kelleténél kevesebb figyelmet fordítunk, őszinte líra is szíven üt jelenetei egy részében (a falusi bál, a folyópart), bár egy-két ilyen részletet konstruáltnak érzünk. A fő baj azonban másutt van — és, sajnos, komolyabb. Gyakori hiba — ideje kellő hangsúllyal beszélni róla. Nem kerülhetünk igazán közel a fő mondanivaló igazságához, ha az ennek támogatására szolgáló legfőbb mellékszál nem igaz. Nem lehet igaz, a két fiatal főhős, Klári és Miska egész lelki folyamata, sőt, története sem, ha Klári kapcsolata egy másik fiúval, Ferivel hamis, konstruált, külső megfontolásokból így-úgy az emberihez képest megmásított. Klárinak nagy oka kellene legyen a film egész alapját képező hazugságra, viszonylag erős szálaiknak kellene őt kötniük a másik fiúhoz — akkor igaz az egész, s akikor drámai, s akkor hasonlít fiataljaink tényleges hasonló problémáihoz. Ehhez képest mellékes hiba hogy a cselekmény döntő eseményeit teljesen feleslegesen egyazon lakás két szomszédos szobájába összpontosították — amihez, persze, a véletlent túlontúl be kellett kapcsolni Miska kapcsolata is az említett fiatalasszonnyal olyan pillanatban indul el, amikor ez lélektanilag az adott figuránál nemigen képzelhető el. (Nem a megismerkedés, hanem az asszonynál töltött éjszaka jelenetére gondolunk.) Új játékfilmünk ezekkel a hibákkal is a termés jobbik feléhez tartozik , s ebben Bodrossy Félix általában jó, helyenként éppen nagyon beszédes fényképezése, Patachich Iván tartalmas, megfelelően szerény zenéje is segít. Nagyon tetszett a színészek játéka is , és sok fiatalról lévén szó, a rendező érdemeit itt is nyomatékkal kell hangsúlyozni. Sztankai István újból beigazolja a képességeinek már jó ideje előlegezett bizalmat. A fiatalok közül Bodrogi Gyula és az iskoláról most kikerült Petényi Ilona is tetszett. Csurka László is helytáll szerepében, de beállítását az adott figurában szereposztási tévedésnek tartjuk, amely elmélyítette az egyébként sem sikerült »második vonal« hibáit. Kiss Manyit és Máthé Erzsit mozivásznon is mindig szívesen látjuk. Nagyon örvendetes végül, hogy a néhány éve, még szinte gyermekként filmen látott Moór Mariann a film női főszerepében igaz tehetséget árul el, s nagyon vonzó, szép teremtés. Rajk András MÁJUSI FAGY Új magyar játékfilm Megalakult az építőanyagipari szilikózis bizottság Új gyártási eljárások kialakításával szervezik meg a védekezést A szilikózis elleni küzdelem fontos állomása, hogy az Építésügyi, az Egészségügyi és a Munkaügyi Minisztérium, az építők szakszervezete, az építőanyagipar központi kutató intézet és az Országos Munkaegészségügyi Intézet képviselőiből, valamint az iparágak vezetőiből megalakult az építőanyagipari szilikózis bizottság. A bizottság megszervezi a tudományosan megalapozott és tervszerű harcot a szilikózis ellen. Szokup Lajos építésügyi miniszterhelyettesnek, a bizottság elnökének vezetésével máris megkezdődött az intézkedések tervének kidolgozása. A legfontosabb feladat, hogy a porképződésnek a megszüntetésével nyújtsanak hatásosabb védelmet. Ezért új gyártási eljárásokat dolgoznak ki, korszerűsítik az üzemeket és áttérnek arra is, hogy a poros anyagokat zárt csőrendszerben, levegőnyomás segítségével szállítsák. A finomkerámiai iparban többek között a Gránit Csiszolókorong- és Kőedénygyár, valamint a Budapesti Porcelángyár korongos műhelyében, teljesen átszervezik a termelést. A Romhányi Cserépkályhagyár és más vállalatok masszaüzemében is zárt burkolatú gépeket szerelnek fel, s hogy az őrlés, a szitálás és az anyagszállítás ne szennyezze a műhely levegőjét (MTI) A magyar újságírás időszerű kérdéseiről tanácskozik a MÚOSZ küldöttközgyűlése A Magyar Újságírók Országos Szövetségének kétnapos küldöttközgyűlése szerdán délelőtt az Építők Rózsa Ferenc művelődési házának kamaratermében kezdte meg tanácskozását. Megjelent Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára, Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság póttagja, a Népszabadság szerkesztőbizottságának vezetője, Darvasi István, a Központi Bizottság agit.-prop. osztályának helyettes vezetője, Naményi Géza, a kormány tájékoztatási hivatalának vezetője, Terényi László, a nyomdászszakszervezet főtitkára. Szakasits Árpád, a MUOSZ elnöke megnyitó beszédében megemlékezett a Vörös Újságról, amely az első kommunista újság volt Magyarországon és zászlaja volt a proletárforradalomnak 1919-ben. Ez indokolttá teszi, hogy ennek a ragyogó kommunista újságnak a születésnapja legyen a jövőben a magyar sajtó napja A magyar újságírók büszkék arra, hogy folytatói lehetnek a Vörös Újság történelmet formáló munkájának és harcainak. Ezután Siklósi Norbert, a MUOSZ főtitkára tartotta meg beszámolóját. Bevezetőben megállapította, hogy a szövetség legutóbbi közgyűlése óta a sajtó munkásai is becsülettel helytálltak, s arra törekedtek, hogy hazánk, népünk érdekeinek megfelelően, a párt útmutatásai alapján sajtónk betöltse a kollektív szervező, propagandista és agitátor szerepét. — Fejlődő, művelődő népünk mind nagyobb igényességgel tekint a sajtóra — mondotta ezután — s ez arra kötelezi a lelkiismeretes újságírót, hogy tovább tanuljon, fáradhatatlanul gyarapítsa ismereteit és szüntelenül keresse, miképpen tudná alkotóképességét politikai és szakmai munkájában még jobban érvényesíteni. Ennek elősegítésére szervezte meg az újságírószövetség a munkáját és ennek szolgálatába állította teljes apparátusát A továbbiakban a szövetség szervező- és oktatómunkájáról beszélt. Kiemelte, hogy a MUOSZ az újságírószolidaritás fejlesztése és a nemzetközi együttműködés érdekében állandó, egyre mélyülő és terebélyesedő baráti kapcsolatokat tart fenn a szocialista tábor újságírószövetségeivel. Részt vett a különböző nemzetközi újságírószervezetek munkájában, képviseltette magát azok kongresszusain, nemzetközi konferenciáin. Ilyen irányú tevékenységének elismerését jelenti a Nemzetközi Újságíró Szervezet végrehajtó bizottságának nemrég megtartott havannai ülésén hozott megtisztelő határozata is, amely szerint a szervezet ez év szeptemberében Budapesten rendezi meg ötödik kongresszusát. Ezután a magyar sajtó előtt álló legfontosabb feladatokat ismertette a beszámoló, s ezzel kapcsolatiban hangsúlyozta: a hírlapíró a legnagyobb felelősséggel tartozik munkájáért az olvasónak, az egész dolgozó népnek. Mindez azt is jelenti, hogy a színvonalas sajtóhoz, rádióhoz, televízióhoz művelt, sokrétű ismerettel rendelkező, a magyar nyelv szépségeit jól ismerő újságírók kellenek, akik tollakkal és magatartásukkal egyaránt képesek a nép széles rétegeiben fejleszteni az igényes művészi ízlést, a kulturáltságot, a szocialista emberi magatartást, az ország ügyei iránti érdeklődést. A magyar sajtónak az elmúlt esztendőkben elért fejlődése, az újságírószövetség tevékenységének gazdagodása megannyi bizonyítéka annak, hogy politikai és társadalmi életünkben mindinkább meghonosodnak pártunk VII. kongresszusának útmutatásai. E nagyszerű, felemelő célért vívott harcban az újságíróknak is megtisztelő szerepük volt és lesz a jövőben is — mondotta befejezésül Siklósi Norbert. A beszámolót vita követte. Felszólalt Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is A párt Központi Bizottságának szívélyes üdvözletét, s Kádár János elvtárs személyes jókívánságait tolmácsolta a küldöttközgyűlésnek, majd a magyar újságírás időszerű kérdéseiről szólott. A tanácskozást csütörtökön délelőtt folytatják. (MTI) Népgazdasági feladatok megoldását segítik a Budapesti Műszaki Egyetem kutatói Az idén készült eloszt egységes kutatási terv a bapesti Műszaki Egyeteme Tudományos alapkérdésektatása mellett a tanszékek és főtéma keretében az ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását elősegítő problémák megoldását is vállalták., Az atommag és az elemi részecskék vizsgálata elméleti jelentőségein túl a radioaktív izotópok alkalmazására is új területeket nyithat meg. A szilárdságtani és anyagvizsgálati alapkérdések tisztázása a többi közt a fogaskerékgyártás fejlesztését is magával hozza. Foglalkoznak az automatizálást elősegítő gépipari, gyártási eljárások kidolgozásával, élelmiszerek tartósításával, tárolásával, csomagolásával összefüggő tudományos kérdésekkel is. (MTI) NÉPSZAVA A Zrínyi Könyvkiadó idei tervéből A Zrínyi Kiadó 1962-ben több érdekesnek ígérkező szépirodalmi mű, ismeretterjesztő könyv és katonai szakkönyv kiadását tervezi. Ezek között van Kulis »A második front« című tanulmánya, Györkei »Nemzetközi brigádok a spanyol polgárháborúban« című munkája, Papp Bálint »A rakétafegyver« «című könyve, Konstantyin Szimonov »Front« című haditudósítás- és elbeszélés-gyűjteménye a Nagy Honvédők Háború korszakáról és Kotovicz »Frontutakon« című regénye. Kiadják »Amikor az ágyúk dörögtek« címmel Birjaszov katonai emlékiratait a második világháborúról, szovjet költők poémáit és balladáit a ♦ Nagy Honvédő Háborúról és Baróti Géza—Horváth Zsóka ♦ »Napkelte előtt« című írását, amely a Vörös Brigád történetét dolgozza fel. Három kalandos regény kiadását is tervezi a Zrínyi Ki- 2adó. úlh Ultim d n . A MUNKAKÖZI SZÜNETRŐL Az elmúlt héten a Gh. Dej Hajógyárban tartott olvasóankét résztvevői azt kérték, hogy ismertessük az ebédidővel (munkaközi szünet) kapcsolatos szabályokat. Kérésükre közöljük a vonatkozó rendelkezéseket. (Rövidítések: Mt. = Munka Törvénykönyve; Mt. V. Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelet.) A MUNKAKÖZI SZÜNET TARTAMA A . dolgozót mindennap, amelyen napi munkaidejének megfelelő időt munkában tölt, munkaközi szünet illeti meg. A munkaközi szünet általában fél óra. (Mt. 45. § (1) és (2) bekezdései.) A vállalat igazgatója a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben fél óránál hoszszabb, de egy órát meg nem haladó időtartamú munkaközi szünetet is megállapíthat. A dolgozót minden három és fél órai túlmunka után fél óra munkaközi szünet illeti meg. (Mt. V. 71. §.) Azoknak a dolgozóknak, akiknek munkakörében az étkezés és tisztálkodás lehetősége egyébként is biztosítva van, munkaközi szünet nem jár. Ezeket a munkaköröket az illetékes miniszter állapítja meg. (Mt. 45. § (3) bekezdés.) A közszolgálati alkalmazottak, valamint a MÁV és a Posta központi, továbbá folyamatos üzemi munkán és utazó szolgálatban foglalkoztatott dolgozói részére a munkaközi szünet a munkaidőn belül jár és az a munkaidőbe beszámít. A miniszter a szakszervezettel egyetértésben az előbb meghatározott eseteken felül is engedélyezheti a munkaközi szünetnek a munkaidőn belül történő kiadását, ha ez a munka folyamatosságát nem gátolja. (Mt. V. 75. § (1) és (2) bekezdés.) A MUNKAKÖZI SZÜNET HELYE A munkaközi szünet elsősorban étkezésre és tisztálkodásra szolgál. Munkaközi szünetet csak annak a dolgozónak lehet kiadni, aki napi munkaidejének legalább a felét már munkában töltötte. Szombaton munkaközi szünet csak akkor illeti meg a dolgozót, ha legalább négy órát munkában töltött. (Mt. V. 73. §) A munkaközi szünetet a dolgozó a vállalat telephelyén, illetőleg a munkahelyén köteles eltölteni. A munkaközi szünetet a munkaidő végén kell kiadni és azt a dolgozó a vállalat telephelyén kívül is eltöltheti: szombaton, ha a munkaidő rendszeresen kevesebb, mint más munkanapokon; a három műszakban dolgozó üzemekben, ha a ténylegesen munkában töltött idő műszakonként nyolc óra, túlmunka esetén az utolsó három és fél óra után járó szünetet. A vállalat igazgatója az előbb meghatározott eseteken felül is engedélyezheti, hogy a dolgozó a munkaközi szünetet a vállalat telephelyén kívül töltse el. (Mt. V. 74. §.) A MUNKAKÖZI SZÜNET NEM DÍJAZHATÓ A, munkaközi szünetre díjazás nem fizethető azoknak a dolgozóknak, akik a munkaközi szünetet munkaidőn belül kapják meg és így munkabérük azt magában foglalja; azoknak a dolgozóknak, akik túlmunka díjazásban nem részesülhetnek; a mezőgazdaságban és a rokon termelőágakban foglalkoztatott dolgozóknak; munkaszüneti napokon, ha a dolgozó munkát nem végez; a rendes és rendkívüli szabadság időtartama alatt; egésznapos iskolán tartózkodás ideje alatt; abban a hónapban, amelyben a dolgozó igazolatlanul mulasztott. Annak a dolgozónak, aki rendszeres munkaideje alatt sem jogosult munkaközi szünet díjazására, túlmunka esetén sem jár a munkaközi szünet díjazása. (Mt. V. 137. § (3) és (4) bekezdés.) 1962. február 1