Népszava, 1962. március (90. évfolyam, 50–76. szám)
1962-03-01 / 50. szám
2 Mellékhelyiségből — gyárrészleg A szociális ellátottság problémái a Telefongyárban A Telefongyár elmúlt évi munkájával, fejlődésével nemrégiben foglalkoztunk lapunkban. Beszámoltunk róla, hogy az üzem kollektívája — kisebb hibáktól eltekintve — dicséretre méltóan dolgozott, így előreláthatólag körülbelül kétheti munkabérnek megfelelő nyereségrészesedésre számíthatnak. — Sajnos, nem minden vo- Szemlén . — Teljesen jogos a szakszervezeti bizottság észrevétele ■— tanúskodik a gyár üzemgazdasági osztályának a vezetője. — Vállalatunk termelése az utóbbi tíz év alatt megtöbbszöröződött, a létszám két és félszeresére növekedett, szociális és kommunális ellátottságunk ugyanakkor csak kevéssé változott... Szemlénket az üzemi ebédlővel kezdjük. A bejáratnál figyelmeztető tábla: »Előzetes helyfoglalás tilos* — fogad. A teremben ember ember hátán. — Mintegy 2200 dolgozó ebédeltetéséről kell gondoskodnunk — nyilatkozik kísérőnk. — A helyiség normális befogadó képessége 280—300 fő. Egy-egy turnusban ugyanekkor 360 embert kell kiszolgálni ... A továbbiakban megtudjuk, hogy az éttermet rövidesen önkiszolgálóvá alakítják át. Örömükbe azonban üröm is vegyül. Az étteremtől távol- Vita a fest ő — Szociális és kommunális ellátottságunk alapvető javítására a következő években sem lesz lehetőség, bár a gyárban jelenleg nagyarányú rekonstrukció folyik — válaszolnak kérdésünkre az üzemgazdasági osztályon. — Nem kaptunk rá pénzt, s engedélyt... — Persze, hogy nem kaptak, hiszen nem is igényeltek — néznek ránk csodálkozva a híradástechnikai iparigazgatóság ügyintézői. Majd elénk teszik a gyár vezetői által készített, később jóváhagyott beruházási programot, amelyben a budapesti törzsgyárat iletően semmiféle szociális beruházási igény nem szerepel — Ugyan, kérem, hát mit képzelnek rólunk — tiltakoznak másodszori visszatérésünkkor a Telefongyárban, s szintén egy több száz oldalas okmányhalmazt bocsátanak rendelkezésünkre, amelyben viszont benne van a gyár szociális és kommunális igénye... A helyzetet végül is sikerül tisztázni. Kiderül, hogy a Telefongyárban látott dokumentum az első vázlata a beruházási programnak. A gyár vezetői ebben 178 millió forintot kértek a fejlesztésre, nem kapták meg. Felsőbb hatóságuk először 114, majd 92 millió forint felhasználását engedélyezte az 1963 végéig előírt rekonstrukcióra. Annak kidolgozását, hogy a pénzből mit és hogyan akarnak fejleszteni, a gyár vezetőire bízta és kisebb módosítással el is fogadta. Az érvényes beruházási programban viszont a gyáriak (a vidéki telephelyet nem számítva) egyetlen szociális vagy kommunális jellegű tételt sem vettek bele ... — A kapott 92 millió forintos üzemfejlesztés nem áll összhangban a Telefongyárra kirótt jövőbeni termelési feladatokkal — indokol az üzemgazdasági osztály vezetője, miközben egy jegyzőkönyvet mutat, melyből kitűnik, hogy ezt az arra illetékeseknek hivatalosan is elmondotta: — Ha a rendelkezésünkre bocsátott pénzből szociális és kommunális célokra is költünk, akkor nem tudnánk teljesíteni az elkövetkező évek termelési feladatait. Ellentétes a pari politikájával , ezzel nagyjából az ügy végére is értünk. A tanulságok szinte önként kínálkoznak. Sommásan nézve a dolgot, most először is a telefongyári vezetők fejét kellene alaposan megmosni. Azonban anatkozásban zártuk eredményesen az évet. Szociális és kulturális szempontból tovább romlott ellátottságunk — mondta akkoriban a gyárlátogatás utáni búcsúzáskor a szakszervezeti bizottság titkára. Hozzáfűzte: — Szívesen vennénk, ha más alkalomkor segítenének problémáink megoldásában ... z üzemben eső konyhát ugyanis lebontják (helyére termelő üzemet telepítenek) és felköltöztetik a jelenlegizeneterembe. Az átépítés máris megkezdődött, így a többi között a Telefongyár országos hírű, több évtizedes, eredményes múltra viszszatekintő énekkarától elvették a próbalehetőséget. — Nemcsak a zeneterem esett áldozatul az évek óta folyó átépítési munkáknak — tájékoztat a szakszervezeti bizottság titkára. — Nem tréfa, de néhány műhelyt úgy korszerűsítettek, bővítettek, hogy megszüntették a WC-ket és helyettük nem építettek másokat... A megtekintett öltözőben, fürdőben nagy tisztaságot, de szűkös viszonyokat találunk. Mintegy 200 munkásnak így sem tudnak szekrényt, vagy fogast biztosítani. A központi alkatrészgyártó gyáregység mintegy 300 munkásának fürdőhelyiségében mindössze hat tussoló van. Mősségről problémát nem szabad ennyire leegyszerűsíteni. A telefongyári gazdasági vezetők ugyanis nem egyedül szenvednek atermelési feladat az elsődleges diagnózis- betegségben. Több más beruházás alkalmával sem gondoskodnak kielégítően az üzemek szociális ellátottságának fejlesztéséről — összegezik tapasztalataikat a vasasszakszervezet budapesti bizottságának munkatársai. — Gyakori, ha ilyen célra terveznek is megvalósítást, azt a kivitelezési időszak utolsó ütemére hagyják és ha időközben valamilyen oknál fogva csökkentik a beruházási keretösszeget, akkor az öltözők, mosdók és egyéb szociális létesítmények bővítését törlik elsősorban... Jól tudjuk, nem könnyű feladat a rendelkezésre álló beruházási összeg elosztása, felhasználásának megtervezése, mivel az igények általában nagyobbak a lehetőségeknél. A népgazdaság teherbíróképessége nem korlátlan, hiszen a párt és a kormány nem egyezhet bele, hogy az életszínvonal rovására növeljék a beruházásokat. A kormány és a szakszervezetek határozatai arra köteleznek minden rendű és rangú vezetőt, hogy a beruházásokat komplex módon kell megtervezni és kivitelezni, s nem szabad megengedni, hogy a termelés bővítésével egyidejűleg rosszabbodjanak a szociális és egészségvédelmi körülmények. S hogy a kötelező előírásokat az esetek egy részében nem tartják be, annak sokféle oka van. Elsősorban az anyagi érdekeltség hibáit tesszük szóvá. A termelés fejlesztését ugyanis azért is előnyben részesítik a gazdasági vezetők, mert a mindenkori terv teljesítése érzékenyen befolyásolja prémiumuk nagyságát. Az öltözési, fürdési, ebédelési és egyéb szociális, kulturális előírások rosszabbodásáért viszont még szóbeli felelősségre vonás is ritkán fordul elő. A szakszervezetek feladata A helyzetem, persze, mert csupán az anyagi ösztönzés és felelősségre vonás tökéletesítésével lehet javítani. A jelenleginél többet tehetnének a szakszervezetek is, ha a Szaktanács tavalyi teljes ülése határozatának szellemében minden esetben szigorúan megkövetelnék a munkásvédelmi előírások teljesítését és nem járulnának hozzá a tervekhez, illetve az üzembehelyezéshez, ha a munkásvédelmi berendezések és létesítmények hiányoznak. A vasasszakszervezet munkatársai általában érvényt szereznek a Szaktanács határozatának. Nemrégiben a Beloianniszban léptek fel eredményesen az ilyen helytelen törekvések ellen. Jelenleg a többi között az Egyesült Izzó -feledékeny- beruházóit (az öltözők és a fürdők nem készültek el időre), próbálják jó útra téríteni. Sajnos, a Telefongyár esetében eddig nem szóltak kellő eréllyel. Pedig az üzemi szakszervezeti bizottságok, az iparági szakszervezetek akkor cselekszenek helyesen, ha — a Telefongyárban és másutt — következetesen számon kérik a gazdasági vezetéstől a kormány és a párt politikáját, amely megengedhetetlennek tart minden takarékoskodást a dolgozók testi épségének, egészségének, szociális és kulturális ellátottságának rovására. Mocsári Károly szobákat, a csinos kis fürdőszobát és nagyon apró konyhát. — A bére még szebb — feleli Liisa asszony — bár ez még olcsóbérű, ötvenhat négyzetméter, tehát gázzal együtt 20 300 márka a lakbér És sajnos, elég messze van a férjem munkahelye, a villamosbérlet havonta 2000 márka. .. Tehát a nettó jövedelemnek majdnem fele a lakbér. Papírt ésruhát veszek elő, szabály költségvetést készítünk. — Ma főz mára? — Ma húsleves lesz. Ez a húsleves egészen más, mint a mi húslevesünk, inkább valami sűrű, krumplival teli gulyáshoz hasonlít, persze, az íze nem az ... Nézzük csak az összes napi kiadásokat. gyerektápszer 100,— kis a (reggelire) 50,— gylmölcs, V, kiló 70,— Ez tehát egyetlen napra, egy főétkezést számítva —, mert a család este eszik meleget, amikor az apa hazajön, másnap délben az előző napról maradt étel kerül az asztalra — kereken 1070 márka. — És a férje? — Nagyon jó helyen dolgozik. Van kantin, átlag 100 márkát költ ebédre. Ez nagyon jelentős dolog: viszonylag kevés vállalatnál van üzemi konyha és az árak, ahol van is, nem mindig ilyen olcsók. Számolgatunk Liisa asszonnyal, mennyi kell hát kosztra egy hónapban, otthon és a férjének a munkahelyén. (Közben feljegyzek még néhány adatot, amelyek Liisa asszonynak eszébe jutnak a számolgatás közben: egy üveg olaj, 10 kiló, 135 márka, egy kiló hal 350 márka.) — Nem mindennap egyforma. Körülbelül 25 000 márka kell egy hónapban, hiszen négyen vagyunk. És a férjem elvisz 3000 márkát, tehát 28 000. — Lehetetlen — adom össze a tételeket —, hiszen azt jelenti, hogy 49 000 márkából máris 51 300-at adtak ki és hol van még a ruha, a mosás, egy mozi, vagy más szórakozás ... Luisa asszony megnézi a papírost, ahol összeadtam a tételeket. — Kifelejtettem még néhány dolgot. A két gyerek után családi pótlék jár, az 2800 márka. A férjemnek minden hónapban van 3—4000 márka túlórája. És ne felejtse el, két hónappal ezelőtt még én is dolgoztam, akkor anyám felköltözött hozzánk faluról — addig félre is tudtunk tenni. Most, amíg itthon leszek, bizony elköltjük, amit megtakarítottam két év alatt. Mert két évvel ezelőtt minden megtakarított pénzünket elköltöttük, akkor vettünk egy televíziókészüléket. A televíziós készülék 109 000 márka volt. És sorra jönnek az árak, amelyek megmagyarázzák, hogy Mäkelä asszonynak mihamarabb újra el kell mennie dolgozni, mert a takarékkönyvben mindig csökken a betét. Egy hatéves fiúnak való gyermeknadrág 1200 márka, a mosókonyha használatának joga egy alkalomra, egy napra 400 márka — és még négy tantusz a mosógép használatához (200 márka), 150 a mángorlóbérlet — tehát egy nagymosás, mosóporral együtt 1400 márka. Liisa asszony három havonként egyszer megy fodrászhoz — egy dauer ára 2500 márka. Megismerkedtem Mäkelä úr ruhatárával is: három ruhája van — éppen a múlt hónapban vásárolt egy teklénnadrágot 4000 márkáért, decemberben leltár volt, a szokásosnál sokkal több túlórával... — Mindez rendben van. Ha én is dolgozom majd újra — mondja Liisa asszony — széfben megélünk, a férjemnek is megígérték, hogy nyáron kap 4000 márka emelést. Csak tudja, a gyerek betegsége ... Igen, a gyerek betegsége. A gyermekorvos egyszeri látogatása 2000 márka. Egyszer egy supracilininek megfelelő orvosság kellett, és még előtte egy sorozat penicillin — a kettőért 3775 márkát fizetett. — Ezt persze jövőre levonják majd az adóalapból, az orvost is, a gyógyszert is elmondja. Előveszem a cigarettát, rágyújtok. — Mi nem dohányzunk. Az túlságosan drága dolog. Maga Bostont szív? Mennyi abból egy doboz? Húsz darab 108 márka? Hát ezt megspóroljuk! így van ez hát a márkával, a bérekkel és az árakkal agazdagodó Finnországban. Vagy a Makela-család nem tipikus? Érdeklődjünk máshol is. ( Gárdos Miklós (Következik: Miért küzd 47 képviselő) Nézzük csak meg, hogyan él a finn család! Eino Mäkela otthona a Poorvonkatu egyik szép, öt éve épült házában átlagos otthonnak tekinthető, bár most, két hónapja, Liisa asszony nem dolgozik, beteg a kisebbik, a héthónapi fiú. A nagyobbik gyerek hatéves múlt, jövőre megy iskolába,tt hétéves korban kezdődik az iskolakötelezettség. Mäkelä úr raktáros egy kereskedelmi vállalatnál, hét éve, azelőtt vegyipari munkás volt, de az L liter tej 156,— orvos azt tanácsolta, hagyja ö 1 kg marhahús 250,— ott a szakmát. A családfő két kg krumpli 35,resete 56 000 márka. Az adó9 kg vaj 117,— levonás után 49 000 márkát 1 fej saláta a kicsinek 90,— visz haza. Darabka már a kicsinek 60,1 kenyér (kb. fél kiló) 42,— Nagyon szép ez a lakás kávé 50,—— dicsérem a világos, szép cukor 50,— az Áthelyezés közlése Az áthelyezést a dolgozóval az új munkahely elfoglalására IV. Liisa asszony háztartása Munkásvédelmi pályázatot hirdet a pedagógusszakszervezet A Pedagógusok Szakszervezete pályázatot hirdet, hogy elősegítse a felsőoktatási intézményeknél a munkásvédelmi és üzemegészségügyi feladatok megoldását. A pályázat három témaköre a következő: 1. Munkásvédelmi és üzemegészségügyi szempontok érvényesülése a tanszék, illetve az oktatott tantárgy keretében. 2. A felsőoktatási intézmény munkásvédelmi helyzete, a dolgozók és a hallgatók munkakörülményeinek alakulása. 3. Szabadon választott téma a felsőoktatási intézmények dolgozóinak és hallgatóinak munkásvédelmével és üzemegészségügyével kapcsolatban. A pályázaton részt vehet a Pedagógusok Szakszervezetéhez tartozó bármely felsőoktatási intézmény dolgozója. Egy személy több témakörben is pályázhat. A pályamunkát három példányban kell beküldeni április 15-ig a Pedagógusok Szakszervezete elnökségéhez (Budapest VI., Gorkij fasor 10). A pályadíjak: mindhárom témakörben egy-egy 1000 forintos első díj és egy-egy 500 forintos második díj. Ezenkívül a Szaktanács, az Egészségügyi Minisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium 2000, 1500, 1500, illetve 1000 forintos különdíjat is kitűzött. Ezek odaítéléséről az illetékes főhatóság vezetője dönt. (MTI) NÉPSZAVA TANÁCSADÓ a vállalati bérszabályzatok megkötéséhez A szakszervezeti bizottság feladata a bérszabályzatok készítésénél A bérszabályzatokról szóló kernek, a szövegezésben pedig határozat szerint: azok elke- egyszerű és félreérthetetlen, szítése vállalati feladat, elké- legyen, szítésükről az igazgatónak kell az észrevételeket, a módogondoskodnia. Ez azonban csak sító javaslatokat a szakszerű szabályzatok technikai kivezeti bizottság gyűjtse össze vitelezésére vonatkozik. Ami és még a kibővített szb-ülés a feladat érdemi részét illeti, előtt írásban közölje az igazat üzemi szakszervezeti szer-gazóval. vek felelőssége ezek elkészi- A bérszabályzatokról szóló tésénél igen jelentős. Tekint- határozat előírja, hogy a valve, hogy a bérszabályzatok a falati bérszabályzat tervezetét dolgozók munka- és életkörül — a módosító javaslatokkalményeit döntően befolyásolják — a szakszervezeti bizottság szerepét nem lehet leszűkíteni a bérszabályzat aláírására, hanem tevékenyen részt kell vennie annak érdemi elkészítésében. e fentt — kibővített szb-ülésen (amelyen részt vesznek a vállalat igazgatója, a vállalat gazdasági-műszaki vezetői) meg kell vitatni és a döntést — az egyes fejezetekre vonatkozóan — egyetértésben kell Jól bevált gyakorlat az, ha meghozni. Egyetértés hiányaa bérszabályzat tervezetének han a vitás kérdéseket a főegyes fejezeteit vizsgálják — tettes szervekhez kell feltérebbe a munkába a szakszerve- teszteni döntés végett. Ha a zeti bizottság minden tagját, szakszervezeti bizottság kell a bérbizottság és az üzem bér- előkészítés után tűzi napirendhálózatának tagjait, a bizal re a vállalati bérszabályzataiakat bevonják és témakör tervezetének megvitatáséit, úgy rönként (fejezetenként) külön az esetek túlnyomó többségemunkabizottságokat alakíta- ben biztosítható, hogy annak nak. A vizsgálat terjedjen ki minden egyes fejezete, tehát arra, hogy a tervezet a való maga a bérszabályzat, hasznosságot tükrözi-e, tartalmában eszköze lesz a dolgozók bérmegfedése a követelményeknek, a törvényességnek, a népgazdaság és a dolgozók érdebiztonságának és a törvényesség biztosításának. Bölcsföldi Tibor /nuk~htmt tl al AZ ÁTHELYEZÉSRŐL ? Több olvasónk kérésére ma ♦ a népgazdasági érdekből törté♦ nő áthelyezéssel kapcsolatos ♦ alapvető szabályokat ismertetjük. Rövidítések: Mt.=Munka Törvénykönyve, Mt. V.=Mun♦ ka Törvénykönyve végrehajtási rendelet. | ÁTHELYEZÉSI KORLÁTOZÁS ♦ A szakszervezet területi túlzottsága, járási bizottsága, a | szakszervezeti bizottság s a | műhelybizottság megválasztotttagját és póttagját, valamint | a területi, a vállalati és a | műhelyi egyeztető bizottságszakszervezeti tagjait csak a | közvetlen felsőbb szakszerve♦ zeti szerv hozzájárulásával lehet áthelyezni. (Mt. 134, § (2) I bekezdés.) A szakszervezeti bizalmit és az üzemi tanács választott tagját csak a műhelybizottság, illetve a szakszervezeti bizottság hozzájárulásával lehet áthelyezni. (Mt. V. 232 A. §.) kitűzött határnap előtt legalább 15 nappal írásban kell közölni. Ha az áthelyezés a vállalaton belül ugyanabban a helységben (városban, községben) levő munkahelyre és nem alacsonyabb munkakörbe történik, a közlésnek az új munkahely elfoglalására meghatározott időpont előtt legalább 8 nappal, ha pedig az új munkahely ugyanazon a telephelyen van, legalább 3 nappal előbb kell megtörténnie. Az áthelyezést elrendelő utasításban közölni kell a dolgozóval új munkakörét és munkabérét. Ha ez nem történt meg, a dolgozó az új munkahely elfoglalását megtagadhatja. Ha azonban új munkahelyét ennek ellenére elfoglalta, amiatt, hogy új munkakörét és munkabérét az áthelyezés elrendelésekor nem közölték vele, panasszal nem élhet. (Mt. 135. §.) panasz az Áthelyezés ELLEN A dolgozó az áthelyezés ellen annak közlésétől számított 8 nap alatt a vállalati egyeztető bizottsághoz panaszt terjeszthet elő. Az a dolgozó, akit más helységbe vagy alacsonyabb munkakörbe helyeztek át, továbbá az, aki egyetemi (főiskolai) tanulmányokat folytat, vagy a dolgozók középiskolájának tanulója, a panasz elsőfokú elintézéséig nem köteles az új munkahelyét elfoglalni. Más esetben az áthelyezett dolgozó új munkahelyét akkor is köteles elfoglalni, ha panaszt terjesztett elő. A vállalati egyeztető bizottság a panasz tárgyában 8 nap alatt köteles érdemi határozatot hozni. Ha az egyeztető bizottság az áthelyezést fenntartja, az áthelyezett dolgozó köteles új munkahelyét elfoglalni, illetve ha már elfoglalta, azt továbbra is betölteni. Ha ezt megtagadja, úgy kell tekinteni mint aki azonnali hatállyal önkényesen kilépett. Ezeket a rendelkezéseket nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha az áthelyezett dolgozó felmond azon a címen, hogy alacsonyabb fizetéssel járó munkakörbe helyezték és az alapbércsökkenés 10 százaléknál több. Ha az egyeztető bizottság az áthelyezést hatályon kívül helyezte, a dolgozót továbbra is régi munkahelyén kell foglalkoztatni. (Mt. 136. §.) 1962. március 1