Népszava, 1962. március (90. évfolyam, 50–76. szám)

1962-03-01 / 50. szám

2 Mellékhelyiségből — gyárrészleg A szociális ellátottság problémái a Telefongyárban A Telefongyár elmúlt évi munkájával, fejlődésével nem­régiben foglalkoztunk lapunk­ban. Beszámoltunk róla, hogy az üzem kollektívája — kisebb hibáktól eltekintve — dicsé­retre méltóan dolgozott, így előreláthatólag körülbelül két­heti munkabérnek megfelelő nyereségrészesedésre számít­hatnak. — Sajnos, nem minden vo- Szemlén . — Teljesen jogos a szak­­szervezeti bizottság észrevétele ■— tanúskodik a gyár üzem­­gazdasági osztályának a ve­zetője. — Vállalatunk terme­lése az utóbbi tíz év alatt meg­többszöröződött, a létszám két és félszeresére növekedett, szociális és kommunális ellá­tottságunk ugyanakkor csak kevéssé változott... Szemlénket az üzemi ebédlő­vel kezdjük. A bejáratnál fi­gyelmeztető tábla: »Előzetes helyfoglalás tilos­* — fogad. A teremben ember ember há­tán. — Mintegy 2200 dolgozó ebédeltetéséről kell gondos­kodnunk — nyilatkozik kísé­rőnk. — A helyiség normális befogadó képessége 280—300 fő. Egy-egy turnusban ugyan­ekkor 360 embert kell kiszol­gálni ... A továbbiakban megtudjuk, hogy az éttermet rövidesen önkiszolgálóvá alakítják át. Örömükbe azonban üröm is vegyül. Az étteremtől távol- Vita a fest­ ő — Szociális és kommunális ellátottságunk alapvető javítá­sára a következő években sem lesz lehetőség, bár a gyárban jelenleg nagyarányú rekonst­rukció folyik — válaszolnak kérdésünkre az üzemgazdasági osztályon. — Nem kaptunk rá pénzt, s engedélyt... — Persze, hogy nem kap­tak, hiszen nem is igényeltek — néznek ránk csodálkozva a híradástechnikai iparigazgató­ság ügyintézői. Majd elénk teszik a gyár vezetői által ké­szített, később jóváhagyott beruházási programot, amely­ben a budapesti törzsgyárat iletően semmiféle szociális beruházási igény nem szere­­pel — Ugyan, kérem, hát mit képzelnek rólunk — tiltakoz­nak másodszori visszatéré­sünkkor a Telefongyárban, s szintén egy több száz oldalas okmányhalmazt bocsátanak rendelkezésünkre, amelyben viszont benne van a gyár szo­ciális és kommunális igénye... A helyzetet végül is sikerül tisztázni. Kiderül, hogy a Te­lefongyárban látott dokumen­tum az első vázlata a beru­házási programnak. A gyár vezetői ebben 178 millió fo­rintot kértek a fejlesztésre, nem kapták­ meg. Felsőbb ha­tóságuk először 114, majd 92 millió forint felhasználását engedélyezte az 1963 végéig előírt rekonstrukcióra. Annak kidolgozását, hogy a pénzből mit és hogyan akarnak fej­leszteni, a gyár vezetőire bíz­ta és kisebb módosítással el is fogadta. Az érvényes beru­házási programban viszont a gyáriak (a vidéki telephelyet nem számítva) egyetlen szo­ciális vagy kommunális jelle­gű tételt sem vettek bele ... — A kapott 92 millió forin­tos üzemfejlesztés nem áll összhangban a Telefongyárra kirótt jövőbeni termelési fel­adatokkal — indokol az üzem­­gazdasági osztály vezetője, mi­közben egy jegyzőkönyvet mu­tat, melyből kitűnik, hogy ezt az arra illetékeseknek hivata­losan is elmondotta: — Ha a rendelkezésünkre bocsátott pénzből szociális és kommu­nális célokra is költünk, akkor nem tudnánk teljesíteni az el­következő évek termelési fel­adatait. Ellentétes a pari politikájával , ezzel nagyjából az ügy végére is értünk. A tanulsá­gok szinte önként­­ kínálkoz­nak. Sommásan nézve a dol­got, most először is a telefon­gyári vezetők fejét kellene alaposan megmosni. Azonban a­natkozásban zártuk eredmé­nyesen az évet. Szociális és kulturális szempontból tovább romlott ellátottságunk — mondta akkoriban a gyárláto­gatás utáni búcsúzáskor a szakszervezeti bizottság titká­ra. Hozzáfűzte: — Szívesen vennénk, ha más alkalomkor segítenének problémáink meg­oldásában ... z üzemben eső konyhát ugyanis lebont­ják (helyére termelő üzemet telepítenek) és felköltöztetik a jelenlegi­­zeneterembe­. Az átépítés máris megkezdődött, így a többi között a Telefon­gyár országos hírű, több évti­zedes, eredményes múltra visz­­szatekintő énekkarától elvet­ték a próbalehetőséget. — Nemcsak a zeneterem esett áldozatul az évek óta folyó átépítési munkáknak — tájékoztat a szakszervezeti bizottság titkára. — Nem tré­fa, de néhány műhelyt úgy korszerűsítettek, bővítettek, hogy megszüntették a WC-ket és helyettük nem építettek másoka­t... A megtekintett öltözőben, fürdőben nagy tisztaságot, de szűkös viszonyokat találunk. Mintegy 200 munkásnak így sem tudnak szekrényt, vagy fogast biztosítani. A központi alkatrészgyártó gyáregység mintegy 300 munkásának für­dőhelyiségében mindössze hat tussoló van. Mősségről problémát nem szabad ennyi­re leegyszerűsíteni. A telefon­gyári gazdasági vezetők ugyan­is nem egyedül szenvednek a­­termelési feladat az elsődle­ges­ diagnózis- betegségben.­­ Több más beruházás al­kalmával sem gondoskodnak kielégítően az üzemek szociá­lis ellátottságának fejlesztésé­ről — összegezik tapasztalatai­kat a vasasszakszervezet bu­dapesti bizottságának munka­társai. — Gyakori, ha ilyen célra terveznek is megvalósí­tást, azt a kivitelezési időszak utolsó ütemére hagyják és ha időközben valamilyen oknál fogva csökkentik a beruházási keretösszeget, akkor az öltö­zők, mosdók és egyéb szociális létesítmények bővítését törlik elsősorban... Jól tudjuk, nem könnyű fel­adat a rendelkezésre álló be­ruházási összeg elosztása, fel­használásának megtervezése, mivel az igények általában na­gyobbak a lehetőségeknél. A népgazdaság teherbíróképessé­ge nem korlátlan, hiszen a párt és a kormány nem egyez­het bele, hogy az életszínvo­nal rovására növeljék a beru­házásokat. A kormány és a szakszerve­zetek határozatai arra köte­leznek minden rendű és ran­gú vezetőt, hogy a beruhá­zásokat komplex módon kell megtervezni és kivitelezni, s nem szabad megengedni, hogy a termelés bővítésével egyide­jűleg rosszabbodjanak a szo­ciális és egészségvédelmi kö­rülmények. S hogy a kötelező előírásokat az esetek egy ré­szében nem tartják be, annak sokféle oka van. Elsősorban az anyagi érde­keltség hibáit tesszük szóvá. A termelés fejlesztését ugyan­is azért is előnyben részesí­tik a gazdasági vezetők, mert a mindenkori terv teljesítése érzékenyen befolyásolja pré­miumuk nagyságát. Az öltö­zési, fürdési, ebédelési és egyéb szociális, kulturális elő­írások rosszabbodásáért vi­szont még szóbeli felelősségre vonás is ritkán fordul elő. A szakszervezetek feladata A helyzetem, persze, mert csupán az anyagi ösztönzés és felelősségre vonás tökéletesíté­sével lehet javítani. A j­elen­­leginél többet tehetnének a szakszervezetek is, ha a Szak­tanács tavalyi teljes ülése ha­tározatának szellemében min­den esetben szigorúan meg­követelnék a munkásvédelmi előírások teljesítését és nem járulnának hozzá a tervekhez, illetve az üzembehelyezéshez, ha a munkásvédelmi berende­zések és létesítmények hiá­nyoznak. A vasasszakszervezet munkatársai általában érvényt szereznek a Szaktanács hatá­rozatának. Nemrégiben a Be­­loianniszban léptek fel ered­ményesen az ilyen helytelen törekvések ellen. Jelenleg a többi között az Egyesült Izzó -feledékeny- beruházóit (az öltözők és a fürdők nem ké­szültek el időre), próbálják jó útra téríteni. Sajnos, a Tele­fongyár esetében eddig nem szóltak kellő eréllyel. Pedig az üzemi szakszerve­zeti bizottságok, az iparági szakszervezetek akkor cselek­szenek helyesen, ha — a Tele­fongyárban és másutt — kö­vetkezetesen számon kérik a gazdasági vezetéstől a kor­mány és a párt politikáját, amely megengedhetetlennek tart minden takarékoskodást a dolgozók testi épségének, egészségének, szociális és kul­turális ellátottságának rová­sára. Mocsári Károly szobákat, a csinos kis fürdő­szobát és nagyon apró kony­hát. — A bére még szebb — fe­leli Liisa asszony — bár ez még olcsóbérű, ötvenhat négyzetméter, tehát gázzal együtt 20 300 márka a lakbér És sajnos, elég messze van a férjem mu­nkahelye, a villa­mosbérlet havonta 2000 már­ka. .. Tehát a nettó jövedelemnek majdnem­­ fele a lakbér. Pa­pírt és­­ruhát veszek elő, szabály költségvetést készí­tünk. — Ma főz mára? — Ma húsleves lesz. Ez a húsleves egészen más, mint a mi húslevesünk, in­kább valami sűrű, krumplival teli gulyáshoz hasonlít, per­sze, az íze nem az ... Nézzük csak az összes napi kiadáso­kat. gyere­ktápszer 100,— kis a (reggelire) 50,— gy­lmölcs, V, kiló 70,— Ez tehát egyetlen napra, egy főétkezést számítva —, mert a család este eszik meleget, ami­kor az apa hazajön, másnap délben az előző napról ma­radt étel kerül az asztalra — kereken 1070 márka. — És a férje? — Nagyon jó helyen dolgo­zik. Van kantin, átlag 100 márkát költ ebédre. Ez nagyon jelentős dolog: viszonylag kevés vállalatnál van üzemi konyha és az árak, ahol van is, nem mindig ilyen olcsók. Számolgatunk Liisa asszonnyal, mennyi kell hát kosztra egy hónapban, otthon és a férjének a munkahelyén. (Közben feljegyzek még né­hány adatot, amelyek Liisa asszonynak eszébe jutnak a számolgatás közben: egy üveg olaj, 10 kiló, 135 márka, egy kiló hal 350 márka.) — Nem mindennap egyfor­ma. Körülbelül 25 000 márka kell egy hónapban, hiszen né­gyen vagyunk. És a férjem el­visz 3000 márkát, tehát 28 000. — Lehetetlen — adom össze a tételeket —, hiszen azt je­lenti, hogy 49 000 márkából máris 51 300-at adtak ki és hol van még a ruha, a mosás, egy mozi, vagy más szórakozás ... Luisa asszony megnézi a papírost, ahol összeadtam a tételeket. — Kifelejtettem még né­hány dolgot. A két gyerek után családi pótlék jár, az 2800 márka. A férjemnek min­den hónapban van 3—4000 márka túlórája. És ne felejt­se el, két hónappal ezelőtt még én is dolgoztam, akkor anyám felköltözött hozzánk faluról — addig félre is tud­tunk tenni. Most, amíg itthon leszek, bizony elköltjük, amit megtakarítottam két év alatt. Mert két évvel ezelőtt minden megtakarított pénzünket el­költöttük, akkor vettünk egy televíziókészüléket. A televíziós készülék 109 000 márka volt. És sorra jönnek az árak, amelyek megmagya­rázzák, hogy Mäkelä asszony­nak mihamarabb újra el kell mennie dolgozni, mert a ta­karékkönyvben mindig csök­ken a betét. Egy hatéves fiúnak való gyermeknadrág 1200 márka, a mosókonyha használatának jo­ga egy alkalomra, egy napra 400 márka — és még négy tantusz a mosógép használa­tához (200 márka), 150 a mán­gorlóbérlet — tehát egy nagy­mosás, mosóporral együtt 1400 márka. Liisa asszony há­rom havonként egyszer megy fodrászhoz — egy dauer ára 2500 márka. Megismerkedtem Mäkelä úr ruhatárával is: három ruhája van — éppen a múlt hónap­ban vásárolt egy tek­lén­nad­­rágot 4000 márkáért, decem­berben leltár volt, a szokásos­nál sokkal több túlórával... — Mindez rendben van. Ha én is dolgozom majd újra — mondja Liisa asszony — szé­fben megélünk, a férjemnek is megígérték, hogy nyáron kap 4000 márka emelést. Csak tud­ja, a gyerek betegsége ... Igen, a gyerek betegsége. A gyermekorvos egyszeri látoga­tása 2000 márka. Egyszer egy supracilininek megfelelő or­vosság kellett, és még előtte egy sorozat penicillin — a kettőért 3775 márkát fizetett. — Ezt persze jövőre levon­ják majd az adóalapból, az orvost is, a gyógyszert is el­­mondja. Előveszem a cigarettát, rá­gyújtok. — Mi nem dohányzunk. Az túlságosan­ drága dolog. Maga Bostont szív? Mennyi abból egy doboz? Húsz darab 108 márka? Hát ezt megspóroljuk! így van ez hát a márkával, a bérekkel és az árakkal a­­gazdagodó­­ Finnországban. Vagy a Makela-család nem tipikus? Érdeklődjünk máshol is. ( Gárdos Miklós (Következik: Miért küzd 47 képviselő) Nézzük csak meg, hogyan él a finn család! Eino Mäkela otthona a Poorvonkatu egyik szép, öt éve épült házában átlagos otthonnak tekinthető, bár most, két hónapja, Liisa asszony nem dolgozik, beteg a kisebbik, a héthónapi fiú. A nagyobbik gyerek hatéves múlt, jövőre megy iskolába,­tt hétéves korban kezdődik az iskolakötelezettség. Mäkelä úr raktáros egy kereskedelmi vállalatnál, hét éve, azelőtt vegyipari munkás volt, de az L liter tej 156,— orvos azt tanácsolta, hagyja ö­ 1 kg marhahús 250,— ott a szakmát. A családfő ké­t kg krumpli 35,­resete 56 000 márka. Az adó­9 kg vaj 117,— levonás után 49 000 márkát 1 fej saláta a kicsinek 90,— visz haza. Darabka már a kicsinek 60,­1 kenyér (kb. fél kiló) 42,­— Nagyon szép ez a lakás kávé 50,—— dicsérem a világos, szép cukor 50,— az Áthelyezés közlése Az áthelyezést a dolgozóval az új munkahely elfoglalására IV. Liisa asszony háztartása Munkásvédelmi pályázatot hirdet a pedagógusszakszervezet A Pedagógusok Szakszervezete pályázatot hirdet, hogy elősegít­se a felsőoktatási intézményeknél a munkásvédelmi és üzemegész­ségügyi feladatok megoldását. A pályázat három témaköre a kö­vetkező: 1. Munkásvédelmi és üzem­egészségügyi szempontok érvénye­sülése a tanszék, illetve az okta­tott tantárgy keretében. 2. A felsőoktatási intézmény munkásvédelmi helyzete, a dol­gozók és a hallgatók munkakö­rülményeinek alakulása. 3. Szabadon választott téma a felsőoktatási intézmények dolgo­zóinak és hallgatóinak munkásvé­delmével és üzemegészségügyével kapcsolatban. A pályázaton részt vehet a Pe­dagógusok Szakszervezetéhez tar­tozó bármely felsőoktatási intéz­mény dolgozója. Egy személy több témakörben is pályázhat. A pá­lyamunkát három példányban kell beküldeni április 15-ig a Peda­gógusok Szakszervezete elnöksé­géhez (Budapest VI., Gorkij fasor 10). A pályadíjak: mindhárom téma­körben egy-egy 1000 forintos első díj és egy-egy 500 forintos máso­dik díj. Ezenkívül a Szaktanács, az Egészségügyi Minisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium 2000, 1500, 1500, illetve 1000 forintos kü­lön­díjat is kitűzött. Ezek odaíté­léséről az illetékes főhatóság ve­zetője dönt. (MTI) NÉPSZAVA TANÁCSADÓ a vállalati bér­szabályzat­ok megkötéséhez A szakszervezeti bizottság feladata a bérszabályzatok készítésénél A bérszabályzatokról szóló kernek, a szövegezésben pedig határozat szerint: azok elke- egyszerű és félreérthetetlen, szítése vállalati feladat, elké- legyen, szítésükről az igazgatónak kell az észrevételeket, a módo­­gondoskodnia. Ez azonban csak sító javaslatokat a szakszer­­ű szabályzatok technikai ki­­vezeti bizottság gyűjtse öss­ze vitelezésére vonatkozik. Ami és még a kibővített szb-ülés a feladat érdemi részét illeti, előtt írásban közölje az igaz­­at üzemi szakszervezeti szer-­gazóval. vek felelőssége ezek elkészi- A bérszabályzatokról szóló tésénél igen jelentős. Tekint- határozat előírja, hogy a val­ve, hogy a bérszabályzatok a falati bérszabályzat tervezetét dolgozók munka- és életkörül­ — a módosító javaslatokkal­ményeit döntően befolyásol­ják — a szakszervezeti bizott­ság szerepét nem lehet leszű­kíteni a bérszabályzat alá­írására, hanem tevékenyen részt kell vennie annak érde­mi elkészítésében. e­ fentt — kibővített szb-ülésen (amelyen részt vesznek a vál­lalat igazgatója, a vállalat gazdasági-műszaki vezetői) meg kell vitatni és a döntést — az egyes fejezetekre vonat­kozóan — egyetértésben kell Jól bevált gyakorlat az, ha meghozni. Egyetértés hiánya­­a bérszabályzat tervezetének han a vitás kérdéseket a fő­­egyes fejezeteit vizsgálják — tettes szervekhez kell feltér­­ebbe a munkába a szakszerve- teszteni döntés végett. Ha a zeti bizottság minden tag­ját, szakszervezeti bizottság kell a bérbizottság és az üzem bér- előkészítés után tűzi napirend­hálózatának tagjait, a bizal­ re a vállalati bérszabályzat­aiakat bevonják és témakör tervezetének megvitatáséit, úgy rönként (fejezetenként) külön az esetek túlnyomó többsége­­munkabizottságokat alakíta- ben biztosítható, hogy annak nak. A vizsgálat terjedjen ki minden egyes fejezete, tehát arra, hogy a tervezet a való­ maga a bérszabályzat, hasznos­ságot tükrözi-e, tartalmában eszköze lesz a dolgozók bér­megfedés­e a követelmények­nek, a törvényességnek, a nép­gazdaság és a dolgozók érde­biztonságának és a törvényes­ség biztosításának. Bölcsföldi Tibor /nuk­~htmt tl a­l AZ ÁTHELYEZÉSRŐL ? Több olvasónk kérésére ma ♦ a népgazdasági érdekből törté­♦ nő áthelyezéssel kapcsolatos ♦ alapvető szabályokat ismertet­­­jük. Rövidítések: Mt.=Munka­­ Törvénykönyve, Mt. V.=Mun­♦ ka Törvénykönyve végrehaj­­­­tási rendelet. | ÁTHELYEZÉSI KORLÁTO­ZÁS ♦ A szakszervezet területi tú­lzottsága, járási bizottsága, a | szakszervezeti bizottság s a | műhelybizottság megválasztott­­tagját és póttagját, valamint | a területi, a vállalati és a | műhelyi egyeztető bizottság­­szakszervezeti tagjait csak a | közvetlen felsőbb szakszerve­♦ zeti szerv hozzájárulásával le­­­­het áthelyezni. (Mt. 134, § (2) I bekezdés.) A szakszervezeti bizalmit és az üzemi tanács választott tag­ját csak a műhelybizottság, il­letve a szakszervezeti bizott­ság hozzájárulásával lehet át­helyezni. (Mt. V. 232 A. §.) kitűzött határnap előtt leg­alább 15 nappal írásban kell közölni. Ha az áthelyezés a vállalaton belül ugyanabban a helységben (városban, község­ben) levő munkahelyre és nem alacsonyabb munkakörbe tör­ténik, a közlésnek az új munkahely elfoglalására meg­határozott időpont előtt leg­alább 8 nappal, ha pedig az új munkahely ugyanazon a telephelyen van, legalább 3 nappal előbb kell megtörtén­nie. Az áthelyezést elrendelő utasításban közölni kell a dol­gozóval új munkakörét és munkabérét. Ha ez nem tör­tént meg, a dolgozó az új munkahely elfoglalását meg­tagadhatja. Ha azonban új munkahelyét ennek ellenére elfoglalta, amiatt, hogy új munkakörét és munkabérét az áthelyezés elrendelésekor nem közölték vele, panasszal nem élhet. (Mt. 135. §.) panasz az Áthelyezés ELLEN A dolgozó az áthelyezés el­len annak közlésétől számí­tott 8 nap alatt a vállalati egyeztető bizottsághoz panaszt terjeszthet elő. Az a dolgozó, akit más helységbe vagy ala­csonyabb munkakörbe helyez­tek át, továbbá az, aki egye­temi (főiskolai) tanulmányokat folytat, vagy a dolgozók kö­zépiskolájának tanulója, a pa­nasz elsőfokú elintézéséig nem köteles az új munkahelyét el­foglalni. Más esetben az át­helyezett dolgozó új munka­helyét akkor is köteles elfog­lalni, ha panaszt terjesztett elő. A vállalati egyeztető bizott­ság a panasz tárgyában 8 nap alatt köteles érdemi határoza­tot hozni. Ha az egyeztető bi­zottság az áthelyezést fenn­tartja, az áthelyezett dolgozó köteles új munkahelyét el­foglalni, illetve ha már el­foglalta, azt továbbra is betöl­teni. Ha ezt megtagadja, úgy kell tekinteni mint aki azon­nali hatállyal önkényesen ki­lépett. Ezeket a rendelkezése­ket nem lehet alkalmazni ab­ban az esetben, ha az áthelye­zett dolgozó felmond azon a címen, hogy alacsonyabb fize­téssel járó munkakörbe he­lyezték és az alapbércsökkenés 10 százaléknál több. Ha az egyeztető bizottság az áthelye­zést hatályon kívül helyezte, a dolgozót továbbra is régi mun­kahelyén kell foglalkoztatni. (Mt. 136. §.) 1962. március 1

Next