Népszava, 1963. január (91. évfolyam, 1–25. szám)

1963-01-03 / 1. szám

Szovjet államférfiak távirata magyar állam­fér A Szovjetunió Kom­uni- lista Pártja és kormánya ♦ezetöi — a magyar ál­lamférfiak üdvözlő táv­irataival egy időben — a következő táviratot küldték: KÁDÁR JÁNOS elvtársnak, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első tit­kárának, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt­­ kormány elnökének, DOBI ISTVÁN elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének. Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­­zottságának, a Legfelső Tanács Elnökségének, a Minisztertanácsnak és az egész szovjet népnek a nevében üdvözöljük őrlé­jét és a Magyar Népköz­­társaság összes dolgozóit 17 új év alkalmából. Az elmúlt esztendő fo­lyamán a szocializmus az egész világ előtt ismét jm­eggyőzően bebizonyítot­ta vitathatatlan fölényét a kapitalizmus fölött. Ez az esztendő a Szocialista Országok számára újabb s kereket hozott a politi­­ki, a gazdasági és a kul­turális élet minden terü­­letén: a béke és a hala­dás erőinek a reakció és a háború erői felett kiví­vott győzelmei esztende­je volt A szovjet nép őszintén örül a testvéri magyar nép sikereinek, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével elért a szocializmus alap­jainak építésében. Nem­ kétséges, hogy a szocialis­ta társadalom teljes fel­építésének nagyszerű fel­adatait amelyeket a párt­nak a közelmúltban meg­tartott VIII. kongresszusa jelölt meg, szintén sike­resen megoldják.­­ Kívá­nunk Önöknek, kedves barátaink és a Magyar Népköztársaság minden dolgozójának az új esz­tendőben is további sike­reket a szocialista épí­tésben, a békeharcban. Erősödjék és fejlődjék az örök, megbonthatatlan barátság népein­k és va­lamennyi szocialista or­szág népei között. N. SZ. HRUSCSOV, L. BREZSNYEV Moszkva, Kreml, 1962. december 30. * A. A. Gromiko szovjet külügyminiszter ugyan­csak táviratban üdvözölte Péter Jánost, a Magyar Népköztársaság külügymi­niszterét az új év alkal­mából.* Ugyancsak újévi üd­vözlő táviratváltás volt a magyar állami és pártve­zetők, valamint a Bolgár Népköztársaság, a Cseh­szlovák Szocialista Köz­társasági, a Kínai Nép­köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság, a Lengyel Nép­­köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársa­ság, a Román Népköztár­saság és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság állami és pártveze­tői kö­zött. Az új esztendő alkal­mából a magyar állam­férfiak számos más or­szág vezetőivel is üdvözlő táviratokat váltottak, így eddig Algéria, Afganisz­tán, Ausztria, Bolívia, Csád, az Egyesült Arab Köztársaság, Gabon, Gö­rögország, Guinea, Irán, Líbia, Mali, a Szíriai Arab Köztársaság és Tu­nézia vezetőitől kaptak, illetve ezekbe az orszá­gokba küldtek újévi üd­vözlő táviratot. (MTI) Nemzetközi indexszám az újságrokon és az időszaki lapokon export-import terjeszté­sének kérdésével. Megállapították, hogy a szocialista országok saj­tó­ter­jesztésének állan­dó fejlődése szükségessé te­szi a tagországok között olyan számrendszer ki­alakítását, amely biztosítj­­a a szükséges előfelté­teleket a sajtótermékek megrendeléséhez és az egységes nyilvántartási rendszer kiképzéséhez. Ebben a nemzetközi számrendszerben a Nép­szava a 25.005-ös szám­mal szerepel. Az index­számot a lap utolsó olda­lán elhelyezett k­epresz­­szumban tüntetjük fel A «Szocialista Országok Postai és Távközlési Együttműködési Szerve­zet»« foglalkozott a szo­cialista orsZágok hírlap- Kertes házak utcája Új magyar játékfilm íróikig, f stem­ű részi­leg is rendkívül igényes vál­lalkozás: választ adni a nehezen kifürkészhető kérdésre, amely gyakran megfogalmazatlanul, a szenvedők előtt is mind­örökre tisztázatlanul rág, őröl, pusztít a családi együttélések sokaságá­ban, féred és nő, férj és feleség sokágú emberi kapcsolatában. A kérdés: boldogság, kiegyensúlyo- zottság-e csakugyan, ami felszínes rátekintésre an­nak látszik — lehet-e egy em­­bert egyszerűen a reá­­nnk kiegészítésének tekin­ten­­i, elképzelhető-e meg­nyugtató férj-feleség kap­csolat ilyen alapon? Igé­nyes ez a vállalkozás már ekkor is, ha hű képet ad e kapcsolatok belső vilá­gáról — ha hű a kép, ez már nagyrészt a válasz is egyben. Kioktató vá­laszra, a megoldás szájba rágott tálalására a közön­ség úgysem tart igényt — ez már önmagában hűtlen az élethez, hiszen nem rendelkezik a sok nehéz gondot magában foglaló kérdés szerfelett bonyo­lult dialektikájával. Szerényebb igénnyel azonban a kérdéshez nyúl­ni hiba — a kép hűsége: minimális követelmény. A Budapest Filmstúdió új alkotása, Fejér Tamás rendező és Csurka István író új játékfilmje, a »Kertes házak utcája« nem felel meg ennek. Elismerjük: a rendező egyes jelenetek megfo­galmazásával — főleg a problémát leginkább hor­dozó asszony néma be­mutatására és ugyancsak szövegmentes hazatérési jelenetére gondolunk — magasan túlszárnyalta ko­rábbá önmagát. Egyes, el­szigetelt jelenetek érde­mei azonban sohasem nő­hetnek egy film érde­meivé — a jeleneteket csakis előzményeik, kö­vetkezményeik, a lényeg­gel való összefüggéseik tehetik valóban művészi­vé és naggyá. Elszigetelt jeleneteket, amennyiben sikerültek, üdvözölhetünk jóval kecsegtető ujjgya­korlatokként — a művé­szi igazság rangját azon­ban meg nem érdemel­hetik. » Ugyanezt mondhatjuk Hildebrand István néhány kifejező képére és Vuji­­csics Tihamér korszerű eszközöket alkalmazó filmzenéjére. A legfőbb hiba forrá­sáig ezúttal elég köny­­nyen nyomon követhető az út,­­ a nyomok túl­nyomó többsége a forga­tókönyvhöz vezet. (Az elég vaskos szerkezeti, felépítésbeli hibákat itt most telak éppen megem­lítjük — ebben a rende­zés is nagymértékben hi­bás. Az időbeli visszaka­­nyarodások, elrévülések beillesztése a filmbe, nemcsak hogy nem szíven ütő, hanem egyszerűen tisztázatlan, értelmileg zavaró.) Ezek a hibák azonban eltörpülnek a lé­nyegiek mellett. Vitathatatlan dolog: bo­nyolult emberek az élet bo­nyolult helyzeteiben, lel­kük feldúltságának álla­potában sok mindent tesznek, amin később ma­guk is csodálkoznak, ami mindenképpen váratlan és frappáns. De ennek a látszólagos belső rendet­lenségnek megvan a ma­ga szigorú rendje, össze­függése a jellemmel, (amelyet az író kötelessé­ge ábrázolni!), aki-okozati kapcsolata. Nem lehet azonban mesterkélten bi­zonyos cselekedetekbe hajszolni gyéren, vagy se­hogy nem jellemzett em­bereket »’­büntetlenül«, értve ez utóbbi alatt — anélkül, hogy a közön­ségnek azt ne kelljen megállapítania a látottak­ról: nem igaz, nem felel meg az életnek, az em­bernek, ilyen nincs. Az ember belső lénye­gének, mindennapjai ta­pasztalatának ellentmondó képtelenségek halmazát róhatjuk fel a film ábrá­zolta cselekménysor hi­bájául. Igen, az megtör­ténik, hogy egy főmérnök felesége életének egy pil­lanatában rádöbben élet­stílusa ürességére, tartha­tatlanságára. Az is meg­esik, sőt gyakran, hogy egy tehetséges mérnök kátyúba kerül önmagá­val, családjával, hogy egy titkárnő olykor mélyeb­ben rálát a dolgok velő­jére, mint azok maguk, akikben ezek a dolgok végbemennek. De nem így! Egyszóval: nem ott téved ez a film, ahol ezt a rendkívül fon­tos kérdéskomplexumot feszegeti, hanem ahogyan ezt teszi. Mert akármi-i­lyen »merész« is a téma, s akármilyen »modernül« bizonytalan is a kifejlet mindkét ábrázolt házas­ság dolgában, — az egész dolog rendkívül sematikus. Leegyszerűsí­tett a Máté-házaspár áb­rázolása és konfliktusa, magatartásuk az egybe­hívott Anna-napi társa­ság körében ellentmond, addig gyéren ábrázolt­­ jellemüknek, teljességgel elképzelhetetlen. Ugyan­így a kisvárosi asszony későbbi viselkedése sze­relmi fellángolásában Pa­lotás mérnökkel. Hogy ilyen is van? Igen, de nem ezzel az asszonnyal. Jelemektől független helyzeteket legfeljebb ki­gondolni lehet — az élet­ben ilyenek nincsenek. S olyan, szinte önnön típu­suk rosszul festett táblá­ját hordó titkárnők sem, amilyennel itt találko­zunk. Sajnos, a hasonló hibák sokaságában élhat az a nagy és megszívlelésre méltó igazság, amelyet a film mondani akart: min­denféle függvényélet hi­bás, a férfiönzés a házas­ságban és a házasságon kívül egyaránt amorá­­lis. Mindez egy­ébként tö­kéletesen igaz. A színészeik közül a két férfi főszereplő, Gábor Miklós és Pálos György, tetszett, játékuk hozzáad valamit a vékonyan meg­írt figurákhoz. Bara Mar­git szépsége sokat meg­magyaráz a filmben kö­rülötte történőkből — a volt szövőnő főmérnökné emberi képletéhez azon­ban nemm sok a köze. Schubert Éva rossz »ha­­gyományaiból« merített játékával Csak m­ég serm­a­­tikusabbá tette a titkárnő lehetetlen alakját. Tábori Nóra, Latinovits Zoltán, Tomaszek Nándor, M­ed­­gyesi Mária és a többi Szereplő tetszett. Rajk András 2 flöver... minoduar... .harmadszor.. LEGTÖBBET FIZET... hasznalt ruházati cikkeiért 3 HASZNALTCIKK KTSZ Felvévóhelyeink: 111.. Vörösvári út 11. VI., Aradi u. 16. VII.. Tanács korul I­I. Vili.. N­rpszunház u. 20. Vili.. Harminckettesek tere 1 (szobor mögött) Új orvos rendelők Baranyában Az új esztendőbeli je­lentősen fejlődik a bara­nyai üzemekben az egész­ségügyi szolgáltatás. Há­rom új orvosi rendelő nyílik, Mohácson a Se­­lyemszövőgyárban, a Tex­tilhulladékot Feldolgozó Vállalatnál és a Pécsi Kesztyűgyár Siklósi tele­pén, " Kitüntetések A Népköztársaság El­nöki Tanácsa dr. Fekete Sándornak, az orvostudo­mányok doktorának, a Szövetség utcai kórház­rendelőintézet igazgató­­főorvosának az egészség­ügy területén kifejtett több évtizedes munkássá­ga elismeréséül; dr. Bugyi István Kos­­suth-díjas­­sebész-főorvos­nak, az orvostudományok kandidátusának, a szen­tesi megyei kórház igaz­gató-főorvosának har­mincéves igazgatói mű­ködése. valamint több mint négy évtizedes gyó­gyító- és kutatómunkában elért jelentős eredmények elismeréséül, 65. születés­napja alkalmából a Mun­ka Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. Jelen volt a kitüntetések át­adásánál Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára és dr. Dolescha­ll Frigyes egészségügyi miniszter. . (MTI) Megalakult és letette az esküt a fővárosi választási elnökség Országszerte megalakultak a választások lebonyolítását segítő szervek Szerdán megalakult a fővárosi választási elnök­ség, amelynek tagjai Ve­res József, a fővárosi ta­nács végrehajtó bizottsá­ga elnöke előtt letették az esküt. Az ünnepélyes aktus után a választási elnökség megtartotta első ülését, amelyen megvá­lasztotta vezetőit. A főváros választási el­nökség elnöke Döbrentei Károly, a Könnyűipari Mi­nisztérium főosztályveze­tője, alelnöke dr. Kovács Máté, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tan­székvezető tanára, a Ha­zafias Népfront budapes­ti bizottságának alelnöke, titkára Szatmári István, a budapesti pártbizottság osztályvezetője. A választási elnökség tagjai: Komlós Juci szín­művésznő, Csákó Mihály, a Bőripari Dolgozók Szak­­szervezetének főtitkára, Fodor József hegesztő, a Csepel Vas- és Fémmű­vek szocialista brigádve­­zetője és dr. Mikó István, a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium jogügyi osztá­­­lyainak vezetője. Az elnökség legfőbb feladata, hogy segítse, el­lenőrizze a február 24-i képviselő- és tanácstagi választások budapesti elő­készületeit, gondoskodjék a szavazás titkosságának előfeltételeiről és őrködjék a választások törvényes­ségén, tisztaságán. Szerdán országszerte megalakultak és esküt tet­tek a választási elnöksé­gek, továbbá a választó­­kerületi bizottságok. Ezekben a szervekben munkások, parasztok, ér­telmiségiek, háziasszo­nyok, nyugdíjasok ezred, a társadalom legkülönbö­zőbb rétegének képvise­lői tevékenykednek majd a következő hetekben. Az elnökségek feladata lesz például a szavazatszedő bizottságok megalakítása. A választókerületi bizott­ságok egyebek között dön­tenek a Hazafias Nép­front által bejelentett ta­­nácsjelintek elfogadásá­ról, a választások után megállapítják a tanácsta­gokra vonatkozó szavazás eredményét és a megvá­lasztott tanácstagoknak átadják a megbízó leve­let A megyei, városi, járá­si és községi tanácsok épületeiben közszemlére teszik a választási szer­vek vezetőinek és tagjai­nak névsorát, lakcímét, valamint a szervek hiva­tali helyiségének címét is. A szavazásra jogosultak tehát a választással kap­csolatos kérdéseikkel, pa­naszaikkal, problémáik­kal közvetlenül e bizott­ságokhoz fordulhatnak tanácsért, segítségért. (MTI) NÉPSZAVA A diplomáciai testület újévi tisztelgése a népköztársaság Elnöki Tanácsánál Dobi István, a népköz­társaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke január elsején délben fogadta a Buda­pesten akkreditált diplo­máciai képviseletek veze­tőit, akik az új év alkal­mából jókívánságaikat fe­jelték ki. Részt vett­ a fogadáson Nagy Dániel, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kiss Károly, az Elnöki Ta­nács titkára, és Gyémánt András a­ Külügyminiszté­rium Protokoll osztályának vezetője. A diplomáciai testület részéről a következők je­lentek meg: Henryk Grochulskit a Lengyel Népköztársaság nagykövete, a diplomáciai testület doyenje, Mirko Tepavac, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársa­ság, Toivo H. Heikkilä, a Finn Köztársaság, Zsam­­balih Banzar, a Mongol Népköztársaság, V. I. Usztyinov, a szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsége, Frantisek Pi­tek, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság, Wil­helm Meissner, a Német Demokratikus Köztársa­ság, Csei Ce-min, a Kínai Népköztársaság, Mihail Rosianu, a Román Nép­­köztársaság, Jancso Geor­­giev, a Bolgár Népköztár­saság, Joseph Godson Amdrnov, a Ghánai Köz­társaság, Hoang Bao Son, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, Sarino Mom­­gunpranoto, az Indonéz Köztársaság, Mohammed Ibrahim, az Egyesült Arab Köztársaság, Szen Csan Kjöm, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság nagykövete, J. J. L. Pierre Vanheerswynghels, a Bel­ga Királyság, Burhan Isin, a Török Köztársaság, Théodore A. Griva Gardi­­kioui, A Görög Királyság, Dr. Johan Huibert Zee­­man, a Holland Királyság, Ivor Thomas Montague Pink, Nagy-Britannizia és Észak-Íro­rszág Egyesült Királyság, dr. Paolo Vitor Finzi, az Olasz Köztársa­­ság, Pierre Francfort, a Francia Köztársaság követ­­te. Poul Poulsen, a Dán Királyság, Meir Shah­ar, Izrael állam, dr. Hans Müller Svájc, Lutfi Meh­­mati, az Albán Népközt­­ársaság, dr. Juan Bautier­ta Vilatullo, az Argentin Köztársaság, S. Venkatar rámán, az Indiai Köztár­saság, Carl C. Son Kjell­berg, a Svéd Királyság, Turner B. Shelton, az Amerikai Egyesült Álla­­mok, Oscar Mas­aringuez­, a Kubai Köztársaság, dr. Friedrich C. Zanetti, az Osztrák Köztársaság, Luis de Almeida Cunha, a Bra­­zíliai Egyesült Államok, Ichiro Yoshioka, Japán ideiglenes ügyvivője, és dr. Martin Rusu, a Dunai Bizottság igazgatója. A fogadás szívélyes lég­­körben zajlott le. (MTI) Központi vezetőségi ülés az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetében A múlt évihez képest az új esztendőben 7,5-8 százalékkal kell többet termelni az élelmiszeripar­ban, hogy a tervezettnek megfelelően, 5 százalék­kal javuljon a lakosság élelmiszerellátása és a ta­valyinál mintegy 18 szá­zalékkal több jusson ex­portra is. De mindez nem csupán gépek és berendezések dolga; a mennyiség, csek úgy, mint a növekvő mi­nőségi követelmények tel­jesítése s a termelési költségek 70—80 százalé­kát kitevő anyagokkal való bánás az élelmiszer­ipar munkásain, dolgo­zóin múlik. S mert a szo­cialista munkaverseny­­ — az élelmiszeripari dolgo­zók törekvéseit is for­máló és egy irányba te­relő mozgalom — az el­múlt esztendőben is meg­tette a magáét, a szak­szervezet közpgonti veze­tősége szerdai ülésén a miniszterrel egyetértés­ben felhívással fordult az élelmiszeripari üzemek, vállalatok vezetőihez, munkásaihoz, hogy figyel­mük, tenniakarásuk az új esztendőben is, az ipar, a népgazdaság szempontjából fontos ter­melési, gazdasági felada­tok ellátására irányuljon. A központi vezetőség elhatározta, hogy ez év márciusában 16—17-ére összehívja a szakszerve­zet V. kongresszusát. Új gyermekotthon Győrött Az év első munkanap­ján új gyermekotthont avattak Győrött. Az egy­millió forintos költséggel átalakított épületben te­levíziós szobát, társalgót, s több száz kötetes könyv­tárt rendeztek be Szombaton temetik Remenyik Zsigmondot A Magyar Írók Szö­­vetsége közli, hogy Re­­menyik Zsigmond temeté­se januá­r 5-én fél 12 óra­kor lesz a farkasréti te­metőben. (MTI) cA­kel­­ilm­je Pedro a Sierrába megy A forradalmi Kubáról és a forradalmi Kuba mű­vészetéről ad hírt a Ped­­ro a Sierrába megy című film. A magyar mozilá­­togató közönség számára nem elsősorban azért iz­galmas ez a szép kubai film, mert egy távoli nép művészetébe nyújt bete­kintést, hanem azért, mert egy forradalmi át­alakulásban levő orszá­got hoz közelebb, fejlett művészettel. A film hajnali képek­kel kezdődik: egy nyurga, siheder fiú siet a jelleg­zetes, cukornádas, pálma­fás tájon, a »szakállasok­hoz«, a forradalmárokhoz szeretne beállni, akik a Sierra-hegységben ütöttek tanyát. Útközben szerez fegyvert, és meg van győ­ződve arról, hogy a fegy­ver és a lelkesedés elég a forradalomhoz. Pedro a fiatal kubai népet szimbolizálja, lel­kesedését, ösztönös forra­­dalmiságát, értelmességét és a szabadság utáni mér­hetetlen vágyát testesíti meg. A lírai szépségű, mé­lyen emberi film páto­szának egyik forrása a főhős alakja, vagyis ma­ga a nép és ezt igaznak, hitélesnek érezzük. Peti­té társai, a többi forra­­dásiztár azonban csak egy­­egy fő jellemzővel tűnik ki az összképből, s ezért Artemisa kivételével egyé­niségüket elnagyoltnak érezzük. Dicséretre méltó mér­téktartással alkalmaztak a film alkotó művészei filmhíradószerű doku­mentumokat, éreztetni akarták, hogy a harci je­lenetek bemutatása csak a keret, amelyben Pedro forradalmi érettsége ki­bontakozhat. Ez az elkép­zelés indokolja a költői szépségű szerelmi jelenet visszafogottságát is. Ped­ro abban a korban él,­­amelyben a fi­atal­oknak a szerelmét is fegyverrel kell megvédeniük. A ki­tűnő Blas Mora szinte eszközök nélkül, termé­­szetes egyszerűséggel ala­kítja a főhőst Julio Garcia Espinóza rendezésén felismerhető a neorealizmus hatása, azonban szerencsés mű­vészi áttételekkel, s így nem egyszerűen átvett módszerként hat, hanem sajátosan idomul az ala­kuló új kubai filmművé­szet viszonyaihoz. Talán némi része volt ebben a forgatókönyv íróit össze­­fogó Cesare Zavattininek, az olasz neorealizmus egyik legjelentősebb alak­jának is, akinek a film kétségtelenül sokat kö­szönhet. Mindenekelőtt azt, hogy egy fiatal film­művészet elkerülhetetlen f­otladozásait sikerült szülte észrevehetetlenné csökkentenie, s nemes pá­toszát igaza művészi szintre emelnie. 1963.­­január 3

Next