Népszava, 1963. február (91. évfolyam, 26–49. szám)
1963-02-01 / 26. szám
Kongresszusra készülünk A vegyipar térhódításáról, a szakszervezet tennivalóiról, a munkások érdekeinek védelméről nyilatkozik Szilágyi Sándor, a vegyészszakszervezet főtitkára Patika és gyógyszer. Jó néhány éve még ilyen fogalomként jelentkezett a közvéleményben a magyar vegyipar. S akinek ma módjában van beletekinteni a szakszervezet XIX. kongresszusára készülő beszámoló vázlatába, az egészen mást tapasztal. Vegyiparunk rohamos fejlődéséről és az ezzel együttjáró gondokról olvashat belőle. De nemcsak erről. Felrajzolódik szocialista mezőgazdaságunk fejlődése. A több kenyérgabona, kukorica termesztésének, a hústermelés bővítésének ugyanis a mezőgazdaság kemizálása igen fontos feltétele. Értékelhető a beszámoló vázlatából textiliparunk Gondoljuk, nagy felelősség hárul ezek miatt a vegyipar vezetőire, dolgozóira, nem utolsósorban a szakszervezeti tisztségviselőkre. — Úgy érezzük, tiszta lelkiismerettel állhatunk szakszervezetünk február 16—17-én tartandó XIX. kongresszusa elé —mondja Szilágyi Sándor főtitkár. — Eredményekről és gondokról egyaránt lesz mit mondani a küldötteknek. 1961-ben például 20, a múlt évben pedig további 46 százalékkal adott többet temékeiből a Vegyipar, mint 1960-ban. — De mi most a gondjaink megszüntetésével foglalkozunk többet. Indokolt ez, hiszen a termelés számadatai csak az- A nevelés és — A szakszerveztek következetesebb munkája segítheti a gondok megszűnését, vagy legalábbis mérséklését. Milyen elgondolásai vannak az elnökségnek ezzel kapcsolatban? — Versenyszervező munkánkban — a vegyipari dolgozók tapasztalatai alapján — új elemeket szeretnénk bekapcsolni. Ki kell terjesztenünk például a munka- és üzemszervezésre, mert e területen nagy értékek vesznek el. Elég gyakori például a párhuzamos gyártás. Kiaknázatlan terület a termelőerők megfelelőbb koncentrálása úgy hazai, mint szocialista relációban. Mindenekelőtt a fejekben kell rendet teremteni, s ez sajátosan szakszervezeti feladat. A szellemi erők koncentrálását már korábban elkezdtük. — Úgy ítéljük meg, hogy most előtérbe kerül a szakszervezet nevelő-, felvilágosító, agitációs munkája. Foglalkoznak-e modernizálása. Mert a műszálakból készült ízléses ruhadarabok sem készülhetnének el, ha vegyiparunk egy helyben topogna. Lakáskultúránk fejlődése is a vegyipar függvénye. A gyorsan közkedveltté vált poliészter fényezésű bútorok és a lemosható festékkel bevont falak nem elégíthetnék ki egyre több ember igényét a vegyipari dolgozók találékonysága, szorgalma nélkül. Jármű- és gépiparunk sem exportálhatna a világpiaci igényeknek megfelelő gépeket, hajókat, autóbuszokat korszerű eljárással, vegyi úton előállított festékfajták és műszaki gumiáruk nélkül. s gongok kor ilyen kedvezőek, ha a mai állapotokat a múlthoz és önmagunkhoz viszonyítjuk. Ha már az igényeinket is belekalkuláljuk, akkor egyáltalán nem lehetünk nyugodtak. A mezőgazdaság például több, a jelenleginél sokkal több műtrágyát, Hungazint és egyéb növényvédő, gyomirtó szert, valamint — az öntözött területek növeléséhez — csöveket vár tőlünk. Ezek hiánya miatt felmérhetetlen értékű mezőgazdasági terméktől esünk el. S ha a világpiaci árakat, színvonalat és az iparilag fejlett országok termelését is nézzük, akkor — az elismerésre méltó sikerek ellenére — még indokoltabb a türelmetlenségünk, a kooperáció ezzel megfelelő súllyal a kongresszuson ? — A munkások nevelése, felvilágosítása sohasem volt elhanyagolható, de most különösen fontos. Ha nem értik meg, s ezért nem értenek egyet elképzeléseinkkel, a vegyipar gyors ütemű fejlesztése nem valósítható meg. Itt van például az úgynevezett közvetett exportunk, pontosabban fogalmazva a KGM és a vegyipari üzemek kooperációja. Látszólag ez nem nagy jelentőségű, mert mind a vegyipar, mind a KGM volumenében — például egy szerszámgép vagy hajó esetében — a festék, illetve a műszaki gumiáru nem nagy értéket képvisel Azonban ha ezek a termékek rossz tervezés vagy egyéb késedelem miatt nem készülnek el időben, előtérbe kerülnek a kooperáció költséges jogi vonatkozásai, amelyek tetemes öszszegű pönálé-fizetésekkel zárulnak. A kooperáció jogi vonatkozásai fontosak, de mi a munkások tényleges munkakapcsolataivá szeretnénk fejleszteni. Ez pedig nevelés, tájékoztatás kérdése, egyszóval: szakszervezeti munka, vagy ha úgy tetszik, politikai kérdés. Elgondolhatjuk, mi történik, ha egy szerszámgépet vagy autóbuszt behajózunk és csak a kirakás után veszik észre, hogy pattogzik róla a festék. Súlyos gazdasági bajok származnak belőle. Visszaküldik. De rosszabb ennél a do— Bizonyára szóba kerül majd a kongresszuson a munkások érdekvédelme is. Mit mondhat ezzel kapcsolatban Szilágyi elvtárs? — A hagyományos érdekvédelmi munkát a legfontosabb feladatunknak tekintjük. Hosszabb ideje vizsgáljuk például, kifizetik-e a megdolgozott munkáért járó bért. Ahol szabálytalanságot észlelünk, a felelősségre vonás is megtörténik. Konkrét intézkedéseket, javaslatokat dolgoztunk ki, milyen sorrendben és ütemben kell javítani dolgozóink tisztálkodási lehetőségein. Több olyan üzemünk van, ahol azonnal segíteni kell. Megjegyzem, hogy csak 1963- ban mintegy 90 millió forintot költünk szociális és munkásragi beruházások kivitelezésére. Egész sor intézkedést tettünk a túlórák, ezen belül a törvénytelen túlórák megszüntetésére és a balesetelhárítás javítására. Néhány esetben, sajnos, a bíróságon kell érvényt szerezni jogainknak, mert úgy ítéljük meg, hogy a mulasztás már oda tartozik. Aztizika a hatás. Ezért arra is törekszünk, hogy gyakrabban találkozzanak a vegyipar és a KGM-üzemek munkáskollektívái, így időben megvitathatják, hogy például a festékben vagy a festésben van-e a hiba. Ha a felvilágosító munkánk eredményeként sikerül a kooperáció jogi vonatkozásait munkakapcsolatokká fejleszteni, meggyőződésem, hogy sokat javul a helyzet, mondhatom, minden tevékenységünket a munkások érdekvédelme vezérli. Figyelembe vesszük azonban, hogy a szakszervezetek úgynevezett tradicionális érdekvédelme jelentősen bővült. Hatalmon belül vagyunk, s ha nem segítjük teljes erőnkkel a javak előállítását, akkor nem tudunk mit elosztani sem. Ezért mi erőnkhöz mérten mindent megteszünk, hogy — éppen a gazdaságos termelés érdekében — szélesítsük például az üzemi demokráciát, hogy figyelembe vegyék dolgozóink elgondolásait úgy a tervek elkészítésénél, mint azok végrehajtásánál. Ilyen gondokkal küzdenek a vegyipar szervezett munkásai és választott vezetői — nem kevésbé az irányító szervek dolgozói és az üzemi műszaki értelmiségi gárda — szakszervezetük XIX. kongresszusa előtt. S ha ízeket — és azokat is, amikről e beszélgetés során nem esett szó — a küldöttek elé tárják, minden bizonnyal megkapják tőlük a segítséget. Zsidai Pál Számok : Bővült a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysége A VERSENY ÁRUHÁZ értesíti kedves vásárlóit, hogy folyó hó 2-án este 5—6—7 órai kezdettel divatbemutatót tart A bemutatott ruhák hétfőtől megvásárolhatók Mindenkit szeretettel vár a VERSENY ÁRUHÁZ Rákóczi út 12. A nagy görög komédiaköltőnek, a »múzsák neveletlen kedvencének« tizenegy fennmaradt vígjátéka közül kétségtelen e műve szól miden időben a legidőszerűbben az emberiség legnagyobb vágyáról, az örök béke megteremtéséről. De nemcsak az erre való vágyat fejezi ki, hanem az antik komédia sajátos keretei közt a megvalósulás lehetőségeit is időtállóan tárja közönsége elé. Mint minden játékát, ezt is egy elképesztő ötlettel indítja. Trügaiosz, a »szüretelő ember« ganajtúró bogár hátán emelkedik az égbe, hogy az istenektől kikönyörögje a békét. Azok azonban nem bírták már az emberek civakodását látni, s ezért elköltöztek meszszibb egekbe. A régi lakhelyen csak Hermész tartózkodik. Megjelenik a Háború, aki a Békét egy mélységes barlangba vetette és iszonyú nagy szikladarabokat görgetett a nyílás fölé. És ekkor Trügaiosz száján keresztül az áldatlan peloponesosi háborúba belefáradt athénieket a komédiaköltő közös összefogásra buzdítja — másként a béke örök időkre el van zárva előlük. A semmi tekintélyt el nem ismerő, kíméletlen nyelvöltő csúfondárosságáról híres költő kíméletlenül leleplezi azokat, akiknek lételemük a háború, ezért fittyet hánynak az egyszerű emberek érdekeinek. Ezek az emberek közé furakodnak s igyekeznek megakadályozni őket abban, hogy a sziklákat kötéllel elhúzzák. így tűnik fel az athéni hadvezér és a háborúban megtollasodott kereskedők siserahada. Átkos tevékenységüknek a földművesek kara vet véget. Elzavarja az acsargókat, majd nekilátva, sikerrel eltávolítják a sziklaakadályt. Feltűnhet tehát a béke istennője, oldalán a Szüret és az Ünnepély megszemélyesítőivel. Ezután kezdődik meg a kétkezi dolgozók népi ünnepsége. Eközben jó alkalmat talál a szerző arra is, hogy a vallás maszlagéval fellépő papot, valamint a fegyvergyárosok társaságát alaposan csúffá tegye. A vígjátékot, amelyet most mutatott be a Nemzeti Színház, Devecseri Gábor és Karinthy Ferenc fordította és alkalmazta mai színpadra. Való igaz, Arany János klasszikus értékű, sok korabeli utalást, általánosságban nem ismert mitológiai vonatkozást megőrző fordítását nem lehetett érintetlenül hagyni. Az is igaz, hogy az új ráfordítás és átdolgozás igyekezett betartani az arisztophanészi komédia játékszabályait, vagyis a színpadi illúzió időnkénti megtörését, az élő személyekkel való csúfolódást, vagy a könnyedén kezelt drasztikumot. Mindennek ellenére a komédia jelenlegi formában történt felfrissítését nem érezzük sikerültnek, sőt, sok tekintetben elhibázottnak tartjuk. Az újrafordítás kétségtelenül sok nyelvi ötlettel fűszerezett, Arany János alkotására is ügyelő munka. A történet napjainkba való helyezését érezzük azonban sok helyütt erőszakoltnak. Ráadásul az egyes ötletek sem hatnak elég szellemesen. Például a nagy tragédiaírók — Szophoklész, Euripidész — helyett a mai írókkal való csipkelődések ebben a keretben és formában túlságosan kisszerűek. Elsősorban nem azt kifogásoljuk, hogy a szervvel szemben tiszteletlenül jártak el, hanem azt, hogy a békéért való küzdelem időszerűsítése helyenként a művészetnek ellentmondó szólamszerű agitációként hat. Különösen kirívó ez a Tudós szerepében, aki alaposan leegyszerűsített körülmények között toppan a színpadra. Másutt viszont a bizsergető látványosságra való, néhol olcsónak ható törekvést tartjuk teljesen feleslegesnek. Nyilván elsőrendűen ebből fakadt a Béke szerepének az eredetitől eltérő átszabása és lenge öltözetben végig a színen tartása. Az előadást Major Tamás rendezte, híven követve a szövegkönyv új változatát. Ha munkáját ehhez mérjük, az eredmény sikeresnek mondható. Különösen a kar mozgatása volt szellemes, ugyanakkor a játék mindvégig simán gördült előre. A népes szereplőgárdából Rajz János Trugaiosz, Ungvári László a karvezető, Szirtes Ádám és Horváth József a szolgák, Geley Kornél a pórul járt jós, Fülöp Zsigmond pedig Hermész szerepében tűnt ki. Szabó Ferenc egyszerű díszlete és Nagyajtay Teréz színes jelmezei találóak voltak. Szombathelyi Ervin A béke Arisztophanész vígjátéka a Nemzeti Színházban 110 millió forint a sütőipar fejlesztésére A sütőipar 1963-as fejlesztési terveiről tájékoztatta a lapok munkatársait csütörtökön délelőtt Vokány Béla, az Élelmezésügyi Minisztérium sütőipari igazgatója. A korszerűtlen, kiskapacitású üzemekkel korábban nehéz volt kielégíteni az egyre fokozódó igényeket — mondotta. — Nagyobb arányú műszaki fejlesztésre 1960- ban került sor. Az azóta eltelt két esztendő alatt a többi között korszerű FNA- és FNK-kemencéket szereltek fel a kenyérgyárakban és üzemekben, amelyek szinte teljesen automatikusan, s jóval nagyobb teljesítménnyel dolgoznak, mint a hagyományos, régi magyar kemencék. Az iparigazgató hangsúlyozta: 1963-ban a tervek szerint 110 millió forintot fordítanak az ipar-,ág fejlesztésére. A korszerűsítés kétirányú: a meglevő üzemeket mo-dernizálják és gépesítik, — ott, ahol a legszükségesebb — új, modern gyárakat építenek. Rövidesen üzembehelyezik például a kazincbarcikai kenyérgyárat, amely napi 160 mázsa kenyeret, s pékárut süt majd. Még ebben az „esztendőben elkészülnek a tiszapalkonyai, a kállói, a kaposvári, a zalaegerszegi, a szobi sütödék is. Valószínűleg az év végéig befejezik a várva várt győri kenyérgyárat, amely napi 300 mázsa különböző pékárut készít majd, s átadják a salgótarjáni, a balatonfüredi sütödéket is. Rövidesen a püspökladányi üzem korszerűsítése is befejeződik, s az év végéig elkészül a budapesti XV. kerületi Czébány Samu utcai, a VII. kerületi Szövetség utcai s a VIII. kerületi József utcai üzemek gépesítése, felújítása. Ebben az esztendőben megkezdődik sok új üzem építése is. A többi között például Izsák, Kecskemét, Szarvas, Ricse, Balmazújváros, Lábatlan, Szigetszentmiklós, Pápa, Bonyhád kap kenyérgyárat, illetve sütödét. (k. i.) Elkészültek a termelőszövetkezeti zárszámadások Január utolsó napjára a termelőszövetkezetekben lényegében elkészült az elmúlt év gazdálkodásának értékelése, a zárszámadás. A munkát csak néhány szövetkezetben nem fejezték még be, főképpen azokban a gazdaságokban, ahol a rendkívüli időjárás közlekedési akadályokat okozott. A pénzügyi mérlegből, jövedelem-kimutatásból és gazdasági beszámolóból álló zárszámadások csaknem 4000 termelőszövetkezetnek mintegy 8 millió holdon folytatott egyesztendei gazdálkodásáról, több mint egymillió szövetkezeti tagnak a közös munkából származó jövedelméről adnak képet. A jövedelemkimutatás most első ízben a bruttó jövedelmet veszi alapul. Így a szövetkezetek vezetői részletesen elemezhetik, hogy a közös gazdálkodás egyes ágai milyen mértékben járultak hozzá a jövedelemhez, vagy esetleg milyen veszteséget okoztak, s hogy a jövedelem tényleges alakulása milyen tényezőkön múlott. A színvonalasabb, reálisabb zárszámadásokban nagy része van annak is, hogy egy év alatt több ezerrel növekedett a termelőszövetkezeti könyvelők száma, s hogy tavaly már valamennyi közös gazdaságban kettős könyvelést vezettek. Január végéig a járási tanácsok a zárszámadásoknak csaknem a felét felülvizsgálták, s mintegy ezer termelőszövetkezetben már a közgyűlés is jóváhagyta a múlt évi közös gazdálkodásról szóló számvetést. A Földművelésügyi Minisztérium tapasztalatai szerint a közgyűlések országszerte népesebbek, élénkebbek, mint az elmúlt évben; a szakmai vezetés javulásának megfelelően jobbak, tartalmasabbak a gazdasági beszámolók, s a tagság jelentős hányada vesz tevékenyen részt a tapasztalatok értékelésében és hasznosításában. (MTI) Színháza Péntek, február 1 Operaház: Háry János (D- bérl. 5. előad., 7). — Erkel Színház: Szöktetés a szerájból (Környey-bérl. 6. és Kis Erkel-bérl. V. sor., 3. előad., 7). — Nemzeti Színház: Galilei élete (Bajor-bérl. 4. előad., 7). — Katona József Színház: A két Bolyai (7). — Vígszínház: A nadrág (7). — Madách Színház: Tanner John házassága (7). — Madách Kamara Színház: Változnak az idők (7). — Petőfi Színház: Irma, te édes (7). — Fővárosi Operett Színház: A mosoly országa (7). — Jó k műsora kat Színház: Bűn és bűnűödés (7). — József Attila Színház: A három testőr (7). — Állami Bábszínház: A császár új ruhája (de. 10), Csilicsala csodája (du. 3). — Vidám Színpad: Bohózat-album (fél 8). — Kis Színpad: Susmus (7). — Zeneakadémia: MÁV-bérl. VIII. (fél 8). — Kamaraterem: Kamarazene-bérl. V/3. (fél 8). — Bartók-terem: Az ezemevű lány (du. 3). — Kamara Varieté: Különleges vidám lap (6, fél 9). — Tarka Színpad: Őfelsége, a sztár (fél 8). — Jégszínház: Paprikacocktail (7 órakor). A RÁDIÓ ÉS A KOSSUTH RADnó 4.30: H. Időjár. 4.40: 7. 5.30: H. Időjár. 6: Falurádió. 6.15: Jó reggelt! 7: H. Időjár. 7.10: A mai MISORA Új könyvek. 7.30: Műsorok. 8: Műsorism. Időjár. 8.10: Operarész. 8.40: Versek. 9.15: Napirenden . .. 9.20: Rádióegyetem. 10: H. Lapszemle. Időjár. 10.10: Óvodások műsora. 10.51: Leánykórus. 10.59: Lottóeredm. 11: Nagy Péter szerecsene. Bib. rádióra alk. 11.42: Az MR és Tv énekkara. 12: H. Lottóeredm. Idő jár. 12.15: HgL 14: Részeg eső. Regény folyt. XIL 14.20: Kórusok. 14.45: Mezőgadás. 15: H. Közi. Idő jár. 15.10: Gyermekrádió. 15.30: Beszéljünk szépen ma-agyarul. 15.45: Népz. 16.05: Az ipari rov. műsora. II.25: Hgv. 16.55: Műsorism. 17: H. Idő jár. 17.15: Hgr. 17.40: Rádióisk. 18.25: Virágénekek. 18.40: Ifj. rádió. 19: Pénteken este. 23: Kamaraz. 24: H. Idő jár. 0.10: Könnyűz. PETŐFI RÁDIÓ 5.50: H. Időjár. 6. 7. 6.25: Műsorok. 6.30: Torna. 8: H. Időjár. 14: Időjáró és vízállásjel. 14.15: Műsorism. 14 20: Táncz. 15.10: Regényrészi. 15.30: Dalok. 16: H. Időjár. 16 05: Szív küldi. 16.45: 1000 szó franciául. 16.55: Gyermekrádió. 17.20: Ifj. rádió. 17.40: Hgv. 18: H. Időjár. 18.05: Műsorism. 18.10: Operarészt. 19: H. Időjár. 19.05: Népek zenéje. 19.35: Komor Imre írása. 19.50: A Magy. All. Hgvzkar. A szünetben 21.08: H. Időjár. 22: Hgv-naptár. 22.20: Sporthíradó. 22.35: Kult, jegyzet. 22.40: Operettdalok. 23: H. időjár. URH 18.30: H. Időjár. 18.40: Zkari hgv. 19.50: Könnyűz. 20-30: Vidéki színház — vidéki közönség. 20.45: Operarészi. 21.35: Táncz. 22: Hgv. 22.30: H. Időjár. TELEVÍZIÓ 10: Tv-híradó ism. 10.15: Telesport ism. 10.30: Igor és társai. Szovjet film. BRATISLAVAI TV 18: Orosz nyelvtant. 18.30: Diákklubok műsora. 20: Tvhíradó. 20.20: Mezőgadás. 20.30: Öt töltényhüvely. NDK-film. 21.55: Ének a nagy menetről. Költemény. 22.25: Tv-híradó. NDK fotócikkek KIÁLLÍTÁSA az BEMUTATÓTERMÉBEN február 7 — március 2-ig (V., Alpári Gyula utca 2. szám) FELHÍVJUK FIGYELMÉT A PRAKTI FÉNYKÉPEZŐGÉPRE ! NÉPSZAVA 1963. február 1