Népszava, 1963. december (91. évfolyam, 281–305. szám)
1963-12-01 / 281. szám
Ha adminisztrál a mérnök... »A műszaki színvonal emelésében bizonyos fejlődés megállapítható. A párt és a kormány által kitűzött feladatok végrehajtásában azonban lényeges előrehaladás még nem következett be... Iparvállalataink a termelést irányító munkahelyeken aránytalanul sok mérnököt foglalkoztatnak. Ezáltal erőt vonnak el a fejlesztési feladatoktól, holott lehetőségeink és problémáink figyelembe vételével sok helyen nem műszaki képesítésű káderek is megfelelnének... Ésszerűtlen és pazarló az ilyen gyakorlat...« (Az országgyűlésen elhangzott kormánybeszámolóból,ámítását a termelést irányító munkakörökben. A KGM kollégiumának határozatát megvitató mérnökgyűléseken, így a Diósgyőri Gépgyárban, a Szerszámgépipari Művekben és a Csavarárugyárban sokan kifogásolták a fejlesztő műszakiak hátrányos bérhelyzetét. Amit üt a szakemberhiány A gépiparban tehát már a kormány nyilvános bírálata előtt hozzákezdtek a fonákság felszámolásához. A kollégium határozatának megfelelően az üzemek igazgatói tanácsának ülésein megtárgyalták »a mérnökök helyzetét és az abból adódó tennivalókat«. Jó néhány helyen, így a Kismotor- és Gépgyárban, a Zománcipari Művekben, az Ikarus Jármű- és Karosszériagyárban máris megfelelő beosztásba helyeztek több mérnököt, akik eddig jórészt olyan feladatokkal voltak megbízva, melyek technikusi végzettséggel is elláthatók. Vizsgálják továbbá, hogy milyen úton-módon lehet mentesíteni a mérnököket az adminisztratív és az egyéb segéd-, vagy rutin jellegű munkáktól. Felkeresték a fizikai állományban dolgozó technikusokat, azzal a szándékkal, hogy az arra közvetlen és t udjuk, persze, bármilyen hasznos dolog lenne, ha — mondjuk — üzemegységvezetőnek, termelési osztályvezetőnek mindenhol egyetemi végzettségű szakembert állíthatnánk be, de ezt a luxust ma még nem engedhetjük meg magunknak. Nálunk fejlettebb országokban sem diplomás mérnökök irányítják középszinten a termelést. A mérnökök foglalkoztatásának ilyképpeni alakulása nem a véletlen műve. Inkább a korábbi évek mennyiségi szemléletének káros utóhatása. Igaz, ma már szavakban senki sem tagadja, hogy a műszaki fejlesztés és a termelési terv teljesíthetősége — távlatban — elszakíthatatlan kapcsolatban van egymással. Saját kárunkon kellett megtanulnunk, hogy a gyártmány- és a gyártásfejlesz- , tés elhanyagolása előbbutóbb értékesítési és így termelési nehézségeket A Kohó- és Gépipari Minisztérium vezetőit nem érte váratlanul a kormány bírálata. Számítottak rá, hiszen ők szolgáltatták hozzá a tényeket. A minisztérium személyzeti főosztálya hónapokkal ezelőtt feltérképezte az egyes iparágak és üzemek mérnök- és technikus-ellátottságát és felmérte, hogy a szakemberek foglalkoztatása mennyiben egyezik a lehetőségek adta követelményekkel. Megállapították, hogy az ipar mérnökigényét az egyetemek nem képesek hiánytalanul kielégíteni. 1962-ben például a tárcák közötti elosztáskor mindössze 776 mérnököt kaptak — a kért 2253- mal szemben. A minisztérium kollégiuma ennek ellenére nem ért egyet az olyan — üzemekből érkező — »magyarázkodásokkal«, melyek kizárólag a szakemberhiány zsákjába szeretnék varrni a kormány által kifogásolt gyártmány- és gyártásfejlesztés jelenlegi lassúságát, vontatottságát. A felmérés adataiból ugyanis egyére m lehet a zsákjába varrar telműen kitűnik, hogy a mérnökökre jó néhány helyen olyan feladatokat is bíznak, melyeket technikusok, sőt gyakran beosztott adminisztrátorok is elvégezhetnének. A kérdésre például a mérnökök 7 százaléka úgy válaszolt, hogy — saját véleménye szerint — munkakörében egyáltalán nem végez mérnöki munkát. További 15 százalék napi négy óránál kevesebbre, 32 százalék pedig napi négy—hat órára becsüli a felkészültségének megfelelő tevékenységet. A technikusokról összegyűjtött adatok ugyancsak elgondolkoztatóak. A gépiparban jelenleg egy mérnökre 2,4 technikus jut. A mérnöki munka hatékonyságának növelése megköveteli, hogy az arányt legalább 1,3-ra javítsák. Távlatban nézve, ez biztosítottnak látszik. A középfokú technikumokban 34 ezren tanulnak az idén. Ám a mérnöki munkaidő jobb hasznosítására addig is van lehetőség: jelenleg a technikusok egyheted része fizikai munkásként dolgozik. A határozások megfelelőket műszaki munkaterületre helyezzék. A kormány bírálata még nagyobb nyomatékot adott a KGM kollégiuma folyamatban levő intézkedéseinek. És erre a »nyomatékra« a jelek szerint szükség van. Tapasztalható, hogy egyes üzemekben nem jól értelmezik a kollégium határozatát. A Csavarárugyárban például mindössze 17 gépészmérnök dolgozik. Közülük 12 a napi termelés irányításával foglalkozik. És bár 8 mérnök úgy ítéli meg, hogy jelenlegi munkaköre ellátásához nem okvetlenül szükséges a mérnöki képesítés, az üzem vezetői mégsem tartják indokoltnak az erők célszerű átcsoportosítását. Annak ellenére, hogy például a központi gyáregységük 21 fős műszaki osztályán csupán 3 mérnök található t ávoli érdekek von maga után. Ugyanakkor, mivel a vállalatok erkölcsi és anyagi érdekeltsége a mennyiségi mutatók alakulásához fűződik, még mindig elhanyagolják a csak hoszszabb távon kamatozó műszaki fejlesztést a létszám tekintetében is. Egyébként jól példázza ezt, hogy míg néhány évvel ezelőtt a szűkre szabott műszaki fejlesztési létszámkeret miatt panaszkodtak az üzemek, addig ma már szinte mindenhol (különösen a híradástechnikában és a műszeriparban) jócskán akad betöltetlen státus. A kutató és a fejlesztő apparátus létszámszükségletének kielégítését nemegyszer a részvevők egyéni érdektelensége is akadályozza. A kormány által szükségesnek tartott átcsoportosítás gyakran éppen az érdekeltek ellenállásába ütközik. A mérnökök többsége jelenleg jobban megtalálja a szó követendő el v. Kihasználatra Mérnökeink ésszerű foglalkoztatása tehát nem csupán elhatározás dolga. Alapvető és gyors változást csakis akkor remélhetünk, ha rendet csinálunk az anyagi ösztönzésnél. S erre lehetőségünk van. Még csak új bérkategóriákat sem kell hozzá megállapítani. A jelenlegi egyenlősdit kell felszámolni, mint ahogy azt a kollégium határozata előírja: »A mérnökök besorolásánál jobban figyelembe kell venni a szakmai felkészültséget, tárgyismeretet...« Prémiumrendszerünk ugyancsak módot ad a szükséges ösztönzés megteremtésére. A Szovjet lehetőségek unió gépiparának prémiumrendszere például hasonló a mienkéhez. A termelő és a fejlesztő műszakiak prémiumának felső határa náluk is az alapbér 40 százaléka, kiemelkedő gazdasági eredménnyel járó fejlesztés esetén azonban a gyár kérheti felettes szerveitől, hogy magasabb prémium jogosítását is engedélyezzék, ez elérheti a 100 százalékot is. Ez az összeg hat hónapon keresztül fizethető. A különbség »csupán« az, hogy a szovjet vállalatok élnek ezzel az ösztönzési lehetőséggel, a mieink viszont általában nem. Mocsári Károly A közélet eseményei Fuad Sehab, a Libanoni Köztársaság elnöke, táviratban mondott köszönetet Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének a Libanon nemzeti ünnepe alkalmából küldött jókívánságokért.). Framoi Bérétének, a guineai kereskedelemügyi minisztérium külkereskedelmi igazgatójának vezetésével négytagú kereskedelmi delegáció érkezett Budapestre. A varsói Magyar Intézet fennállásának 15. évfordulója alkalmából Varga Ferenc, az intézet igazgatója koktélt adott a varsói magyar nagykövetségen. * ............. , A magyar—lengyel kulturális egyezmény ez évi munkaterve alapján Henryk Kornellel, a Lengyel Népköztársaság közoktatásügyi minisztériuma tantervi főosztályának vezetőjével közoktatásügyi küldöttség érkezett Budapestre. Átadtál a Tiszáim új kénsav- és szu Szolnokon szombaton ünnepélyesen átadták a Tiszamenti Vegyiművek két új létesítményét, a második kénsavgyárat és az első szuperfoszfát-gyárat. Ebből az alkalomból a Tisza-parti városba látogatott Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Az ünnepségen dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter méltatta a Tiszamenti Vegyiművek két új létesítményének jelentőségét. Többek között elmondotta, hogy a szuperfoszfátüzem évente 200 000 tonna értékes műtrágyát ad a mezőgazdaságnak. Az új kénsavüzem szovjet tervek alapján és szovjet gépekkel épült. A műtrágyagyárat és berendezéseinek túlnyomó többségét magyar mérnökök tervezték és magyar gyárak állították elő. A szem-feséző üzem úgynevezet tányéros granuláló berendezését az NDK szállította. Az új üzem a tervezettnél lényegesen rövidebb idő alatt készült el és kezdett termelni. A miniszter ezután rámutatott arra, hogy a KGST-országokkal való együttműködés a következő években mind erőteljesebb lesz. A Tiszamenti Vegyiművek egész piritszükségletét a KGST- országokban szerzi be, , így a Szovjetunióból, Bus Apáriából és Romániábról. A nyers foszfátot jelentő® , mennyiségben a Szovjet-unió szállítja. snti Vegyiművek terfoszfát-üzemét A miniszter beszéde végén köszönetet mondott mindazoknak, akik az új létesítmények tervezésében, építésében és berendezéseinek szerelésében részt vettek. Ezután Rónai Sándor átadt a Tiszamenti Vegyiművek építőinek, dolgozóinak az MSZMP Központi Bizottságának jókívánságait, majd J. A. Nazarov, a szovjet nagykövetség tanácsosa köszöntötte a két gyár építőit. A beszédek elhangzása után dr. Lévárdi Ferenc a tervező és a kivitelező vállalatok, valamint a Tiszamenti Vegyiművek 12 dolgozójának Szocialista Munkáért Érdemérem, 17 dolgozójának Munka Érdemérem kitüntetést és 31 dolgozónak a Nehézipar Kiváló Dolgozója kitüntető jelvényt adott át. Egymilliót kaptak • Tizenöt éves az 1,8 millió újítás, megtakarítás — Tizenöt évvel ezelőtt, 1948. november 30-án jelentek meg az újítási javasatok intézéséről és a találmányok szerzői jogvédelméről, díjazásáról szóló kormányrendeletek. Másfél évtized alatt 1,8 millió újítási javaslatot fogadtak el, ebből félmilliót vezettek be. Ezek gazdasági eredménye meghaladja a 16,3 milliárd forintot, az újítóknak pedig kereken egymilliárd forint újítási díjat fizetettek ki. Az újításokról szóló rendelet a körülmények és a követelmények változásainak megfelelően, hat esetben módosult. Bevezették például az újítási feladattervek rendszerét, megszüntették az újítások és találmányok díjazására korábban előírt felső ha t forintot Az újítók újítómozgalom 6,3 milliárd forint 1714 kiváló újító járt, s az újító a bírósághoz is fordulhat, ha úgy véli, hogy sérelem érte. Az újítók és feltalálók mozgalmában jelentős erkölcsi ösztönző erő a kiváló újító kitüntetések rendszere. 1959 óta összesen 3174-en kapták meg a kitüntetés arany-, ezüstvagy bronzfokozatát. (MTI) Új szociális Épnet Ferhegen Szombat délelőtt Rónai Rudolf közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes átadta a Ferihegyi repülőtér új szociális épületét. Az átadási ünnepségen a többi között részt vett Kaszás Béla, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének titkára is. Az új létesítményben egy 120 személyes önkiszolgáló étterem, elektromos konyha, fürdő és öltözőhelyiség kapott helyet. A reprezentatív étterem most már teljes egészében a közönség rendelkezésére áll. NÉPSZAVA Rendelkezés az alsó- és középfokú oktatási intézmények dolgozóinak szervezett étkeztetéséről A munkaügyi miniszter — a művelődésügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, a Pedagógusok Szakszervezetével és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — rendelkezést adott ki az alsó- és középfokú oktatási intézmények dolgozóinak üzemi (iskolai) étkeztetéséről. A rendelet lehetővé teszi az oktatásügyi dolgozók kedvezményes étkeztetését. A Munkaügyi Közlöny legutóbbi számában megjelent rendelkezés hatálya az iparitanuló-intézetek és az egészségügyi szakiskolák kivételével az ország valamennyi alsó- és középfokú oktatási intézményére kiterjed. A rendelet értelmében az oktatásügyi dolgozók szervezett étkeztetését elsősorban diákotthonban, menzán, gyógypedagógiai, vagy gyermekvédelmi intézményben biztosíthatják. Napközi otthonban az oktatásügyi dolgozók akkor étkezhetnek, ha a helységben az említett intézmények közül egy nem működik, illetve, ha étkeztetésük a felsorolt intézményekben akadályozná az oktató-nevelő munkát. Az étkeztetés csak az esetben engedélyezhető, ha az ugyanott ellátott tanulók számát emiatt nem kell csökkenteni. Kimondja a rendelet, hogy étkezési igények elbírálására a járási, városi (Budapesten kerületi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke jogosult, a Pedagógusok Szakszervezetének járási, városi, kerületi bizottságával egyetértésben. Az általános iskolai és óvodai napközi othonban a beiratkozott gyerekeken, az oktatásügyi dolgozókon, valamint a védőnőkön kívül mást nem étkeztethetnek. (MTI) Lakodalom A Körösök vidékén az őszi betakarítás után rendezik meg a nagy lakodalmakat. Szombaton 50 ifjú pár esküdött örök hűséget egymásnak. Ekkor mondta ki a boldogító 50 ifjú párral igent a Körös-vidék egyetlen halászleánya, Kiss Mária, a gyomai Viharsarok Halászati Tsz tagja is. A leány szülőfalujában, Köröstarcsán, hét határra szóló lagzit rendeztek. _____________ „Legalább csendőrs Pontosan száz esztendő szürke téli reggelen az a földmunkások, kény özv. Tüske Istvánnén sem beszélnek arról, hogy nagymamát a községházmunkásság szabadította ki közül. Pedig hogy így tört a Békés megyei főispánig december 2-án kelt levelét jóságú gróf, császári, királ királyi helytartó úr tudor földmunkások lázadását. Ez a két oldal terjedő kegyelmes úrtól a főispán: csúzik el, igen sokat mon az ínségről, de az orosz öntudatáról is. És beszél a király rendfenntartóinak , derült, hogy a szegény néldása a néptömeg hatalmas ispán ugyanis csengve kön egy század csendőrséget házára, Csabára pedig két s hogy a szegény népet megf Az orosházi földmunkásot de csupán az összetart! uralkodókat. A múlt s vezettségről sem beszél az Európát átjáró forradalm búza hazájába, oda, ahol csőt süthetett az, akinek te Csakhogy az orosház özv. Tüske Istvánnénak és sós kalácsra nem tellett a' amelyet ők termeltek, hanyérre sem. Ezért követelt a tiszai töltésnél szerettek tek valami kevés keresetet jelentésben a főispáni 1 »Több munkás itt egyelőre Száz év eltelt. Orosház munkások felkelése óta se volt. Ez az a város, ahol a időben a magyar falvak meg hazánkban a munkás 1-ét. És ez a város is a, amelyet a többi között a az úri rend legyőzéséért i harsaroknak neveznek. És a munkások az elsők között városi munkássághoz vezet Orosháza ma méltóana emberek tudatával épít már rég ennek az új sújtja a várost a kény falat gondja. Lakói ország magukra találva fejlesztik telepítenek. S most, száz értenek az ősökre, akik sze királyi úri renddel. --------------------------------------- egy század éget...“ telt el azóta, hogy egy Alföld mélyén fellázadtak erei, munkát követeltek,ak talán már az unokái a nagymamát, vagy déda megrohanása idején a a »csendlegények« kezeiént, ezt maga Kiss János, helytartó bizonyította 1863. ben, amelyben a nagymélyi altábornagy és magyar nására hozta az orosházi lmű jelentés, amelyben a helytartó alázatosan tud az akkori viszonyokról, ami földmunkások ébredő ez a jelentés a császár és gyengeségéről is, mert ki 1863. december 1-i lázaerejét bizonyította. A főgörög, hogy legalább még küldjenek sürgősen Orosszázad gyalog katonaságot, félemlítsék. csak nem volt fegyverük, srájuk is megriasztotta a század közepén még szerhettek, csupán arról, hogy nak szele eljutott ide, a jó jó kenyeret, foszlós kalállett rá. A felkelés résztvevőinek, társainak nemhogy foszloból az orosházi búzából, nem egyszerű barna keck az összefogás erejével: volna dolgozni, ott remél. Azonban, mint ahogy, a helytartó magyarázkodik: ő nem alkalmaztathatni.Ha az első harcok, a földek dicső küzdelem tanúja pesti munkássággal egyközül elsőnek ünnepelték mág nagy ünnepét, májushoz a vidékhez tartozik, jobbért való törekvés és Indított harcok miatt éiebben a városban a földkeresték az utat, mely agy múlthoz. Felszabadult ,s az új világot, s a búza világnak terem. S nem ér, a mindennapi betevő ,és érdekeket nézve, öna mezőgazdaságot, ipart a múltán, büszkén tekintbeszálltak a császári— (lendvai) Vita a budapesti kulturális a Szaki A Szakszervezetek Budapesti Tanácsának agitációs és propaganda munkabizottsága ülést tartott a Szaktanács székházában. 19 budapesti szakszervezet kulturális bizottságának vezetői tanácskoztak az üzemekben és művelődési házakban folyó népművelési munka időszerű kérdéseiről. Takács Györgynének, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa kulturális bizottsága vezetője szakszemeteki ii fikájáról inácsban nek beszámolója alapján megtárgyalták az 1964. évi munkaterv irányelveit. Ezek között elsősorban a munkásszállások lakóinak, a bejáró vidéki dolgozók, a munkásifjúság kulturális nevelésére vonatkozó elképzeléseket vitatták meg. Behatóan megvizsgálták az öntevékeny művészeti tömegmozgalom problémáit. Jelenleg a fővárosban a szakszervezetek irányításával ezer különféle művészeti csoport működik, mintegy 18 000 részvevővel. Az ülésen megvitatták a népművelő munka céljára rendelkezésre bocsátott anyagi eszközök legcélszerűbb felhasználásának módozatait. Eltemették Major Frigyest Szombaton a Mező Imre úti temető ravatalozójából nagy részvét mellett kísérték utolsó útjára Major Frigyest, a párt és a munkásmozgalom régi harcosát. A végső tiszteletadáson a gyászoló hozzátartozókon kívül megjelent Aczél György, Szerényi Sándor, Veres József, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, Gábor István, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, ott volt a spanyol nép szabadságharcában részt vett nemzetközi brigádok számos magyar tagja, az elhunytsok ismerőse és jó barátja. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Szerényi Sándor, a Magyar Partizán Szövetség és a volt spanyol brigádok tagjai nevében dr. Felkai Dénes, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője búcsúzott az elhunyttól, akinek koporsóját azután gyászzene dallamai közben, a munkásmozgalmi harcosok temetőjébe, a fővárosi tanács által adományozott díszsírhelyre vitték. Itt Schiffer Pál, az IBUSZ vezérigazgatója a volt munkatársak nevében mondott búcsúszavakat. A koporsót az Internacionálé hangjai közben bocsátották a sírba, amelyet elborítottak a kegyelet virágai. (MTI) A NÉPSZAVA TELEFONSZÁMA: 224—819* 1963. december 1