Népszava, 1964. január (92. évfolyam, 1-25. sz.)
1964-01-12 / 9. szám
Mit egyék az idős ember? Az Egészségüys Világszervezet legújabb jelentése szerint jelenleg 175 millió 60 évesnél idősebb ember él a Földön; a világ népességének csaknem 7 százaléka idősebb 60 évesnél. Korunk hatalmas társadalmi vívmányai, tudományos felfedezései az utóbbi évtizedekben megkétszerezték az átlagos emberi életkort, s remény van rá, hogy a következő évtizedekben az átlagos életkor határa még inkább kitolódik. Érthető tehát, hogy szerte a világon orvosok, biológusok, biokémikusok, közgazdászok, szociológusok és más szakemberek tíz- és tízezrei kutatják a sok milliónyi idős ember optimális egészségét, teljesítőképességét és életmódját biztosító lehetőségeket. Különösen érdekesek és tanulságosak az öregkori táplálkozásra vonatkozó tudományos vizsgálatok legújabb eredményei; e világméretű kutatás adatait a minap foglalta öszsze egy nyugatnémet tudományos folyóirat Anélkül, hogy az öregedő szervezetben végbemenő bonyolult biológiai és biokémiai folyamatokat csak felvázolni is megkísérelnénk, szögezzük le elöljáróban e kutatások legfontosabb eredményét: idős korban jóval kevesebb táplálékra van szükség. Az öregedő szervezet anyagcseréje ugyanis lényegesen csökken, ami a szervezet hőtermelésében is megnyilvánul: a gyermek szervezete óránként és négyzetméterenként mintegy 50 kalória, a hetedik évtizedében levő emberé pedig már csak 33 kalória hőt termel. Amerikai vizsgálatok szerint a hatodik évtizedében levő embernek mintegy 20, a hetedikben levőnek pedig már 30 százalékkal kevesebb táplálékra van szüksége, mint a 20—30 éveseknek. A túlzott táplálkozás, az elhízás halálos ellensége az öregedő szervezetnek. Íme a statisztika: egymillió emberből 397 kövéret ér agyvérzés, de csak 112 soványat, 384 kövér szenved szívbántalmakban, de csak 128 sovány, s 136 cukorbeteg kerül ki a kövérek köréből, s ugyanakkor csak 6 sovány. Már ebből a néhány számadatból is kitűnik, hogy a hosszú és panaszoktól mentes életkor egyik, záloga a mértékletes táplálkozás — ne legyen csak az evés az öregedő emberek életének egyetlen értelme. Persze, az idős emberek táplálkozásának nemcsak a mennyisége, hanem az összetétele is döntő fontosságú. Tudományos vizsgálatok szerint az öregedő szervezet fehérjeszükségletének legkedvezőbb értéke naponta 12—1,5 gramm testsúly-kilogrammonként — ennyi fehérje tökéletesen elegendő a testi és szellemi frisseség megőrzésére. Egy 75 kg testsúlyú idős ember tehát 90—110 gramm fehérjét fogyasszon naponta , hanem e fehérjemennyiség többsége, 60 százaléka nagy értékű állati fehérje, sovány hús legyen. A fehérjehiány súlyos következményekkel járhat öregkorban: egyebek között a szervezet elveszíti ellenállását a különböző fertőzésekkel szemben, a test egészségügyi rendőreinek, a fehérvérsejteknek a vándorlási sebessége fehérjehiány hatására lényegesen csökken. A sovány húson kívül kitűnő fehérjeforrás még a sovány hal, a nem zsíros sajtok, a tej és a joghurt is. Az idős embernek különösen tartózkodnia kell a túlzott zsírfogyasztástól; a túlzott zsírfogyasztás és a keringési zavarok közötti összefüggés napjainkban már teljesen bizonyított. A kutatók javaslata a következő: az idős ember semmiképpen se fogyasszon 50—60 gramm zsírnál többet naponta, s ennek nagy része is vaj, margarin vagy növényi olaj legyen. Kerüljék a zsíros hús, szalonna, kolbász, zsíros hal fogyasztását, a túl sok zsír nemcsak életüket rövidíti meg, hanem az öregedő szervezet teljesítőképességét is csökkenti. Bár kisebb mértékben, mint a zsírok, a szénhidrátok is jelentősen terhelik az idős szervezet anyagcseréjét. Itt csak annyit említünk meg, hogy öregkorban visszafejlődnek a szervezet inzulintermelő sejtjei, következésképpen az idős emberek szervezetében mindig lappangó inzulinhiány jelentkezik. Ilyen módon a glukóz, amelynek elbontása rendkívül bonyolult, kevésbé hasznosítódik, mint az azonnal elégethető és asszimilálható szőlőcukor. Következésképp a fruktóztartalmú szénhidrátok, a méz és az édes gyümölcsök fogyasztása idős korban különösen ajánlatos. Ne fogyasszunk azonban túlságosan sok cukrot, édes süteményt, tortákat. Minthogy az idős embernek kevesebb táplálékra van szüksége, hamarabb is léphet fel ásványi só- és vitaminhiány szervezetében. A tej kitűnően alkalmas arra, hogy az idős szervezet ásványi sószükségletét fedezze. Persze, óvakodjunk a konyhasó túlzott fogyasztásától, az idős szervezet számára nem gyógyír a füstölt hús vagy a sózott hering. Az öregkori vitaminhiány elkerülésére — ennek következményei :farkasvakság, kiütések, foghúsvérzés, fáradékonyság stb. lehetnek — fogyasszunk bőségesen gyümölcsöket, salátát, főzelékféléket, összefoglalva tehát a legújabb kutatások eredményeit, a legfontosabb szabály: mértékletesség az evésben és az ivásban. Ne fogyasszunk se túlságosan meleg, se túlságosan hideg ételeket, s gondosan és alaposan rágjuk meg az ételt. Ne vonjuk el mással, például újságolvasással a figyelmünket étkezés közben. Biztosítsuk a szervezet megfelelő fehérjeellátását, de tartózkodjunk a túlzott zsír- és szénhidrátfogyasztástól. Tartózkodjunk az úgynevezett élvezeti mérgektől is, a bor és a sör ugyan kevésbé veszélyes, mint az erős dohányzás, s végül ne feledkezzünk meg a kellő testmozgásról sem, a séta, a nem megerőltető torna is hozzátartozik a mind több embernek kijutó hosszú élet titkához. 12 Mozgójárda A legutóbbi hannoveri textilgépipari világkiállításon kísérletképpen olyan 150 méter hosszúságú mozgójárdát helyeztek üzembe, amely egy óra alatt 12 ezer vásárlátogatót juttatott gyorsan és fáradság nélkül az egyik kiállítási csarnoktól a másikig. Minthogy a kísérlet a várakozáson felüli beváltotta a hozzá fűzött reményeket, azt tervezik, hogy a hannoveri vásárokon ezt az újközlekedési eszközt általánosan bevezetik. Dr. Szalay Béla: FIZIKA (Műszaki Könyvkiadó, 767 oldal,ára kötve 57,5 Ft) A technika rohamléptű fejlődése, a fokozódó gépesítés, automatizálás egyre erőteljesebben veti fel az alaptudományok, elsősorban a matematikai és fizikai ismeretek széles körű elterjedésének szükségességét. Ez indította arra a Műszaki Könyvkiadót, hogy a nagy sikerű matematikai kézikönyv után most a fizikát is sokféle igénynek és követelménynek megfelelően feldolgozó, kitűnő kézikönyvet adjon a haladással lépést tartani kívánó szakemberek kezébe. Az értékes kötet a klasszikus sorrendet követi az anyag feldolgozásában, vagyis a mechanikával foglalkozó fejezet a legterjedelmesebb, s ezt követik a hőtan, a hangtan, az elektromosságtan, a fénytan és az atomfizika ismereteit tárgyaló részek. Az elméleti és gyakorlati ismeretek után kidolgozott példákat és feladatokat is közöl a könyv a bemutatott összefüggések szemléltetésére és a mértékegységek gyakorlására. A Tresher tragédiája nyomában Az amerikai atomhajtású Tresher tengeralattjáró elsüllyedésének színhelyén az amerikai hajózási szervek még mindig nem fejezték be a kutatásokat A tervek szerint tavasszal újabb mélytengeri kutatóhajóról próbálnak majd fényképfelvételeket készíteni a szerencsétlenül járt tengeralattjáró roncsáról. Az eddigi vizsgálatokkal — a legkorszerűbb műszerek bevetésével — már sikerült pontosan behatárolni a roncs helyét, s a tengerfenéknek erről a pontjáról számos fényképfelvételt is készítettek a Trieste mélytengeri kutatóhajóról. Modellkísérletek révén azt is megállapították, hogy az áramvonalas Tresher óriási, mintegy 150 csomós sebességre felgyorsulva érte el az óceán fenekét, s így feltehetően eltemetődött az iszapban. „Fűtött“ takaró Nyugat- Németországban olyan újfajta takarókat hoztak forgalomba, amelyek hideg szobában is biztosítják a kellemes pihenést: »beépített« ellenálláshuzaljaik útján ugyanis »fűthetők«. Az összesen 34 méter hosszúságú ellenálláshuzal nylonszövetből kialakított, vízálló csatornákban, egymástól teljesen elszigetelve helyezkedik el, így az újfajta takarók moshatók is. Anyaguk egyébként 60 százalék műszál, 40 százalék gyapjú. A fűtőrendszer hat tartományban, fokozat nélküli átmenetben szabályozza a hőmérsékletet, így a hőteljesítmény mindig egyenletes. A szigetelés megsérülése, vagy a fűtőszál szakadása következtében fellépő rövidzárlat esetében a fűtőrendszer egy század másodpercen belül kikapcsol. Gépkocsi-akkumulátorra kapcsolva is működtethető, s jó szolgálatot tehet a kórházakban, szanatóriumokban a szabadban fekvő kúrázók számára is. Több célú fűtőberendezés Nyugat- Németországban a minap olyan ötletes melegítő- és szárítóberendezést hoztak forgalomba, amelynek érdekessége, hogy különböző, könnyen felszerelhető kiegészítő alkatrészek segítségével a helyiség fűtésén kívül edények és fehérnemű szárítására, valamint tányérok előmelegítésére is felhasználható. Beállítható termosztát gondoskodik az egyenletes fűtésről, valamint a berendezés ki- és bekapcsolásáról. A tudomány műhelytitkaiból LOVATLAN INDIÁNOK A hollywoodi filmekjóvoltából- szerte a világon olyan kép terjedt el az észak-amerikai indiánokról, hogy vakmerő lovasokként száguldoztak a végtelen prériken, s lovon üldözték táplálékuk fő forrását, a hatalmas bölénycsordákat. A legújabb archeológiai és embertani kutatások kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a cheyenne, kiowa, comanche, arapacho és apache indiánok ősei a történelem előtti időkben, vagyis a spanyol hódítókat megelőző időkben gyalog vadásztak, s kutyákkal szállították szegényes felszerelésüket, borsátraikat és a sátorkarókat az egyik táborhelyről a másikra. Megművelték a földeket és cserépedényeket is készítettek, de csak olyan tárgyakat, amelyeket gyorsan szállíthattak a bölény csordák nyomában. Ezekben az időkben a mai Kansas, Nebraska és Colorado államok területe hallatlanul gazdag volt vadban, 750 vad is jutott egy-egy vadászra. Nyáron tehát meglehetősen könnyen éltek az indiánok, télen azonban gyakran éheztek, s a kis tápértékű szárított táplálékon voltak kénytelenek tengetni életüket. Kiválásos analízissel egyébként az arzénnel dolgozó munkások hajának vizsgálata révén a szervezet arzéntartalma folyamatosan ellenőrizhető, s az esetleges mérgezés már a kezdeti stádiumban felismerhető. Minden jel arra vall, hogy az aktiválásos analízis más érzékeny módszerekkel kém- HEGYMÁSZÓ A MAGASHEGY Az orvosi szakirodalom számos olyan rejtélyes halálesetet tart, számon, amelynek áldozatai jobbára fiatal, edzett turisták, hegymászók. Ezek a hegymászók a tengerszint magasságából hirtelen nagy magasságba emelkedve, s megerőltető munkát végezve gyorsan lezajló tüdőgyulladás tüneteivel haltak meg. Svájci orvosok most pontos vizsgálatokkal megállapították, hogy e rejtélyes halálesetek oka nem tüdőgyulladás, hanem magashegyi tüdővizenyő, amely gyakran a magashegyi környezethez hozzászokott szervezetet is megtámadja. A magashegyi binalva számos, ma még rejtélyes folyamat alapos megismeréséhez segítheti hozzá az orvostudományt és a biokémiát. K ELLENSÉGEI TÜDŐVIZENYŐ tüdővizenyő nem tévesztendő össze az úgynevezett hegyi betegséggel. A tüdővizenyő csak órás lappangás után jelentkezik. Tünetei: fáradtság, álmatlanság, étvágytalanság, fejfájás és légzési zavarok. A nehéz légzés nyugalmi állapotban is jelentkezik, s gyakran véres köhögéssel párosul. Súlyosabb esetben a beteg elveszíti eszméletét, kóma lép fel, s a beteg meghal. A tüdővizenyő oka: egyéni érzékenységgel párosult oxigénhiány. Ebből adódik a kezelés módja is: oxigénnel való mesterséges ellátás, s a beteg mielőbbi leszállítása a hegyről. NEUTRONAKTIVALAS az orvostudományban A neutronokkal vagy nehéz hidrogénmagokkal való aktiválás az elemek kimutatásának rendkívül érzékeny módszere. Lényege: az elemeket neutronokkal vagy nehéz hidrogénmagokkal besugározzák, majd megfelelő műszerekkel megmérik indukált sugárzásukat. A kibocsátott sugárzás felezési idejéből, fajtájából és energiájából pontosan meghatározható a sugárzó elem, sőt ezen a módon az elemek rendkívül parányi mennyisége is kimutatható. Az aktiválásos analízisnek a jelek szerint óriási a jelentősége az orvostudomány különböző ágaiban is. Egyebek között felhasználják az emberi szervezetben rendkívül kis menynyiségben levő úgynevezett nyomelemek kutatására; e nyomelemek szerepe ma még kevéssé ismert. E nyomelemeknek gyakran több funkciójuk van, a vasnak például nemcsak a vérfesték »gyártásában« van fontos szerepe, hanem egyes enzimreakciókban és a sejtek légzésében is. Aktiválásos analízissel egyébként számos nyomelem jelenlétét mutatták ki a vérben és a szövetekben. Meghökkentő felfedezés például, hogy a rákos sejtekben megváltozik a nyomelemek összetétele. Kísérleti állatok rákos daganataiban kimutatták, hogy a sejtek réz- és kobalttartalma nő, cink tartalma viszont csökken. Más rosszindulatú betegségek, például a fehérvérűség esetében is változásokat mutattak ki a vérplazma és a vérsejtek nyomelem-összetételében. .Ak Csőszállítás a tekercsben A Szovjetunió két nagyüzemében újfajta, »tekercselt« acélcsövek sorozatgyártását kezdték meg Az újfajta csöveket acélszalagból állítják elő oly módon, hogy az acélszalagok két szélét összehegesztik. A lapos csövek feltekercselve, az eddigieknél jóval kisebb helyen és egyszerűbben szállíthatók. A felhasználás színhelyén tíz légköri belső nyomás hatására a lapos csövek körkeresztmetszetet vesznek fel. További előny, hogy az újfajta csövek falvastagsága mindössze 2 mm, mégis ugyanakkora nyomással terhelhetők, mint az eddigi 6 mm falvastagságú Csövek, így gyártásukkal nagy mennyiségű acél takarítható meg. (BUDAPEST VI. KERÜLET NAGYMEZŐ U. 25. SZÁM) 1964. évi új gyártmányainak egyike az igen nagy húzóerejű mágneses talpakkal ellátott fúrógép állvány, mely nagymértékben segíti a kézifúrógépek használatát méretpontosság és fizikai erőt illetően. Felvilágosítással szolgál: SANOCZKY FERENC (Tel.: 316—303). Forgalomba hozza SZERSZÁMÉS KISGÉPÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT, VI., ker. Dalszínház utca 1. Apfel áramkör, gépátus, műszerlapok fotózott és maratott kivitelben exportminőségben Számozott leltárcimkék stb. XI. HÁZTARTÁSI TÖMEGCIKKGYÁRTÓ KTSZ Budapest XI. Bartók Bála út 119. Telefon: 468-778 NÉPSZAVA WH»»*!»»»»«'» TECHNIKA- TUDOMÁNY-TECHNIKA-TUDOMÁNY-TECHNIKA-TUDOMÁNY-TECHNIKA-TUDOMÁNY-TECHNIKA- TUDOMÁNY- TECHNIKA-TUDOMÁNY- TI Nagy fényerejű gépkocsilámpák gyártását kezdték meg gépkocsi- reflektorokban való felhasználásra. A wattramszálas izzólámpák fényerejét végső soron az izzószál hőmérséklete korlátozza; ha ez az izzási hőmérséklet túlságosan magas, az izzószál anyaga gyorsan elpárolog, elfeketedik a búra, s elszakad az izzószál. Ha tehát az izzószál hőfokát nagyobbra méretezik, növekszik ugyan a fénykibocsátás, a lámpa élettartama azonban csökken. A Philips-gyár kvarco jód lámpái is gáztöltésű, wolframszálas izzók, de két tekintetben alapvetően különböznek a hrgyományos lámpáktól Búrájukba ugyanis kis mennyiségű jódot is juttatnak, s izzószálukat egészen a magas hőmérsékletért is elviselő kvarcüveg-búra közvetlen közelében helyezik el. Az ilyen lámpák izzószálának hőfoka a 3100 C fokot is elérheti, fénykibocsátásuk tehát a kétszerese lehet a hagyományos izzókénak Üzem közben az újfajta izzóban érdekes folyamat megy végbe. Az izzószál wolframgőze a 600 C fokot elérő hőmérsékletű kvarcüvegbura felületén wolframjodidot alkot a jódgőzzal. A wolframjodid viszont az izzószállal érintkezve, elbomlik, a wolfram lerakódik az izzószál felületén, a jódmolekulák pedig felszabadulnak. A wolframnak ez a cirkulációja gyakorlatilag korlátlan ideig tart. Az újfajta nagy fényerejű reflektor-izzót egyelőre 12 W feszültségre, 55 W-os teljesítményben gyártják A hollandiai Philipsgyárban az eddigieknél jóval nagyobb fényerejű és tartósabb izzólámpák 1964. január 13