Népszava, 1964. január (92. évfolyam, 1-25. sz.)

1964-01-12 / 9. szám

Mit egyék az idős ember?­ ­ Az Egészségüys Világ­szervezet legújabb jelen­tése szerint jelenleg 175 millió 60 évesnél idősebb ember él a Földön; a vi­lág népességének csak­nem 7 százaléka idősebb 60 évesnél. Korunk hatal­mas társadalmi vívmá­nyai, tudományos felfede­zései az utóbbi évtizedek­ben megkétszerezték az átlagos emberi életkort, s remény van rá, hogy a következő évtizedekben az átlagos életkor határa még inkább kitolódik. Érthető tehát, hogy szer­te a világon orvosok, bio­lógusok, biokémikusok, közgazdászok, szociológu­sok és más szakemberek tíz- és tízezrei kutatják a sok milliónyi idős ember optimális egészségét, tel­jesítőképességét és élet­módját biztosító lehetősé­geket. Különösen érdekesek és tanulságosak az öregkori táplálkozásra vonatkozó tudományos vizsgálatok legújabb eredményei; e világméretű kutatás ada­tait a minap foglalta ösz­­sze egy nyugatnémet tu­dományos folyóirat Anél­kül, hogy az öregedő szer­vezetben végbemenő bo­nyolult biológiai és bio­kémiai folyamatokat csak felvázolni is megkísérel­nénk, szögezzük le elöljá­róban e kutatások legfon­tosabb eredményét: idős korban jóval kevesebb táplálékra van szükség. Az öregedő szervezet anyagcseréje ugyanis lé­­nyegesen csökken, ami a szervezet hőtermelésében is megnyilvánul: a gyer­mek szervezete óránként és négyzetméterenként mintegy 50 kalória, a he­tedik évtizedében levő emberé pedig már csak 33 kalória hőt termel. Amerikai vizsgálatok sze­rint a hatodik évtizedé­ben levő embernek mint­egy 20, a hetedikben le­vőnek pedig már 30 szá­zalékkal kevesebb táplá­lékra van szüksége, mint a 20—30 éveseknek. A túlzott táplálkozás, az elhízás halálos ellensé­ge az öregedő szervezet­nek. Íme a statisztika: egymillió emberből 397 kövéret ér agyvérzés, de csak 112 soványat, 384 kö­vér szenved szívbántal­­makban, de csak 128 so­vány, s 136 cukorbeteg ke­rül ki a kövérek köréből, s ugyanakkor csak 6 so­vány. Már ebből a néhány számadatból is kitűnik, hogy a hosszú és pana­szoktól mentes életkor egyik, záloga a mértékle­tes táplálkozás — ne le­gyen csak az evés az öre­gedő emberek életének egyetlen értelme. Persze, az idős embe­rek táplálkozásának nem­csak a mennyisége, ha­nem az összetétele is dön­tő fontosságú. Tudomá­nyos vizsgálatok szerint az öregedő szervezet fe­hérjeszükségletének leg­kedvezőbb értéke napon­ta 1­2—1,5 gramm test­súly-kilogrammonként — ennyi fehérje tökéletesen elegendő a testi és szelle­mi frisseség megőrzésére. Egy 75 kg testsúlyú idős ember tehát 90—110 gramm fehérjét fogyas­­­szon naponta , hanem e fehérjemennyiség többsé­ge, 60 százaléka nagy ér­tékű állati fehérje, so­vány hús legyen. A fe­­hérjehiány súlyos követ­kezményekkel járhat öreg­korban: egyebek között a szervezet elveszíti ellen­állását a különböző fertő­zésekkel szemben, a test egészségügyi rendőreinek, a fehérvérsejteknek a vándorlási sebessége fe­hér­jehiány hatására lé­nyegesen csökken. A so­vány húson kívül kitűnő fehérjeforrás még a so­vány hal, a nem zsíros sajtok, a tej és a joghurt is. Az idős embernek kü­lönösen tartózkodnia kell a túlzott zsírfogyasztástól; a túlzott zsírfogyasztás és a keringési zavarok kö­zötti összefüggés nap­jainkban már teljesen bi­zonyított. A kutatók ja­vaslata a következő: az idős ember semmiképpen se fogyasszon 50—60 gramm zsírnál többet na­ponta, s ennek nagy ré­sze is vaj, margarin vagy növényi olaj legyen. Ke­rüljék a zsíros hús, sza­lonna, kolbász, zsíros hal fogyasztását, a túl sok zsír nemcsak életüket rö­vidíti meg, hanem az öregedő szervezet teljesí­tőképességét is csökkenti. Bár kisebb mértékben, mint a zsírok, a szénhid­rátok is jelentősen terhe­lik az idős szervezet anyagcseréjét. Itt csak annyit említünk meg, hogy öregkorban vissza­fejlődnek a szervezet in­zulintermelő sejtjei, kö­vetkezésképpen az idős emberek szervezetében mindig lappangó inzulin­hiány jelentkezik. Ilyen módon a glukóz, amely­nek elbontása rendkívül bonyolult, kevésbé hasz­nosítódik, mint az azon­nal elégethető és asszimi­lálható szőlőcukor. Kö­vetkezésképp a fruktóz­­tartalmú szénhidrátok, a méz és az édes gyümöl­csök fogyasztása idős kor­ban különösen ajánlatos. Ne fogyasszunk azonban túlságosan sok cukrot, édes süteményt, tortákat. Minthogy az idős em­bernek kevesebb táplá­lékra van szüksége, ha­marabb is léphet fel ás­ványi só- és vitamin­­hiány szervezetében. A tej kitűnően alkalmas ar­ra, hogy az idős szerve­zet ásványi sószükségle­tét fedezze. Persze, óva­kodjunk a konyhasó túl­zott fogyasztásától, az idős szervezet számára nem gyógyír a füstölt hús vagy a sózott hering. Az öregkori vitaminhiány el­kerülésére — ennek kö­vetkezményei :farkasvak­ság, kiütések, foghúsvér­­zés, fáradékonyság stb. lehetnek — fogyasszunk bőségesen gyümölcsöket, salátát, főzelékféléket, összefoglalva tehát a legújabb kutatások ered­ményeit, a legfontosabb szabály: mértékletesség az evésben és az ivásban. Ne fogyasszunk se túlságo­san meleg, se túlságosan hideg ételeket, s gondosan és alaposan rágjuk meg az ételt. Ne vonjuk el mással, például újságol­vasással a figyelmünket étkezés közben. Biztosít­suk a szervezet megfelelő fehérjeellátását, de tar­tózkodjunk a túlzott zsír- és szénhidrátfogyasztástól. Tartózkodjunk az úgyne­vezett élvezeti mérgektől is, a bor és a sör ugyan kevésbé veszélyes, mint az erős dohányzás, s vé­gül ne feledkezzünk meg a kellő testmozgásról sem, a séta, a nem megerőltető torna is hozzátartozik a mind több embernek ki­jutó hosszú élet titkához. 12 Mozgójárda A legutóbbi hannoveri textilgépipari világkiállí­táson­­ kísérletképpen olyan 150 méter hosszúsá­gú mozgójárdát helyeztek üzembe, amely egy óra alatt 12 ezer vásárlátoga­tót juttatott gyorsan és fáradság nélkül az egyik kiállítási csarnoktól a má­sikig. Minthogy a kísér­let a várakozáson felüli beváltotta a hozzá fűzött reményeket, azt tervezik, hogy a hannoveri vásá­rokon ezt az új­­közle­kedési eszközt­ általáno­san bevezetik. Dr. Szalay Béla: FIZIKA (Műszaki Könyvkiadó, 767 oldal,­ára kötve 57,5 Ft) A technika rohamléptű fejlődése, a fokozódó gépesítés, automatizálás egyre erőteljesebben veti fel az alaptudományok, elsősorban a matematikai és fizikai ismeretek széles körű elterjedésének szük­ségességét. Ez indította arra a Műszaki Könyv­kiadót, hogy a nagy sikerű matematikai kézikönyv után most a fizikát is sokféle igénynek és követel­ménynek megfelelően feldolgozó, kitűnő kéziköny­vet adjon a haladással lépést tartani kívánó szak­emberek kezébe. Az értékes kötet a klasszikus sor­rendet követi az anyag feldolgozásában, vagyis a mechanikával foglalkozó fejezet a legterjedelme­sebb, s ezt követik a hőtan, a hangtan, az elektro­mosságtan, a fénytan és az atomfizika ismereteit tárgyaló részek. Az elméleti és gyakorlati ismeretek után kidolgozott példákat és feladatokat is közöl a könyv a bemutatott összefüggések szemléltetésére és a mértékegységek gyakorlására. A Tresher tragédiája nyomában Az amerikai atomhaj­tású Tresher tengeralatt­járó elsüllyedésének szín­helyén az amerikai hajó­zási szervek még mindig nem fejezték be a kutatá­sokat A tervek szerint tavasszal újabb mélyten­geri ku­tat­óhaj­óról pró­bálnak majd fényképfel­vételeket készíteni a sze­rencsétlenül járt tenger­alattjáró roncsáról. Az ed­digi vizsgálatokkal — a legkorszerűbb műszerek bevetésével — már sike­rült pontosan behatárolni a roncs helyét, s a ten­gerfenéknek erről a pont­járól számos fényképfel­vételt is készítettek a Trieste mélytengeri kuta­tóhajóról. Modellkísérle­tek révén azt is megálla­pították, hogy az áram­vonalas Tresher óriási, mintegy 150 csomós se­bességre felgyorsulva érte el az óceán fenekét, s így feltehetően eltemető­­dött az iszapban. „Fűtött“ takaró Ny­ugat- Németors­zágb­an olyan újfajta takarókat hoztak forgalomba, ame­lyek hideg szobában is biztosítják a kellemes pi­henést: »beépített­« ellen­­álláshuzaljaik útján ugyanis »fűthetők«. Az összesen 34 méter hosszú­ságú ellenálláshuzal ny­lons­zö­vetből kialakított, vízálló csatornákban, egy­mástól teljesen elszigetel­ve helyezkedik el, így az újfajta takarók moshatók is. Anyaguk egyébként 60 százalék műszál, 40 szá­zalék gyapjú. A fűtőrend­­szer hat tartományban, fokozat nélküli átmenet­ben szabályozza a hőmér­sékletet, így a hőteljesít­mény mindig egyenletes. A szigetelés megsérülése, vagy a fűtőszál szakadása következtében fellépő rö­vidzárlat esetében a fűtő­rendszer egy század má­sodpercen belül kikap­csol. Gépkocsi-akkumulá­torra kapcsolva is mű­ködtethető, s jó szolgála­tot tehet a kórházakban, szanatóriumokban a sza­badban fekvő kúrázók szá­mára is. Több célú fűtőberendezés Ny­uga­t- N­émetors­zágban a minap olyan ötletes me­legítő- és szárítóberende­zést hoztak forgalomba, amelynek­ érdekessége, hogy különböző, könnyen felszerelhető kiegészítő alkatrészek segítségével a helyiség fűtésén kívül edények és fehérnemű szárítására, valamint tá­nyérok előmelegítésére is felhasználható. Beállítha­tó termosztát gondosko­dik az egyenletes fűtésről, valamint a berendezés ki- és bekapcsolásáról. A tudomány műhelytitkaiból LOVATLAN INDIÁNOK A hollywoodi filmek­­jó­voltából- szerte a világon olyan kép terjedt el az észak-amerikai indiánokról, hogy vakmerő lovasokként száguldoztak a végtelen pré­riken, s lovon üldözték táp­lálékuk fő forrását, a hatal­mas bölénycsordákat. A leg­újabb archeológiai és ember­tani kutatások kétséget kizá­róan bizonyítják, hogy a cheyenne, kiowa, comanche, arapacho és apache indiánok ősei a történelem előtti időkben, vagyis a spanyol hódítókat megelőző időkben gyalog vadásztak, s kutyák­kal szállították szegényes fel­szerelésüket, borsátraikat és a sátorkarókat az egyik tá­borhelyről a másikra. Meg­művelték a földeket és cse­répedényeket is készítettek, de csak olyan tárgyakat, amelyeket gyorsan szállíthat­tak a bölény csordák nyomá­ban. Ezekben az időkben a mai Kansas, Nebraska és Co­lorado államok területe hal­latlanul gazdag volt vadban, 750 vad is jutott egy-egy va­dászra. Nyáron tehát megle­hetősen könnyen éltek az in­diánok, télen azonban gyak­ran éheztek, s a kis tápértékű szárított táplálékon voltak kénytelenek tengetni életü­ket. Kiválásos analízissel egyéb­ként az arzénnel dolgozó munkások hajának vizsgála­ta révén a szervezet arzén­tartalma folyamatosan ellen­őrizhető, s az esetleges mér­gezés már a kezdeti stá­diumban felismerhető. Min­den jel arra vall, hogy­ az aktiválásos analízis más ér­zékeny módszerekkel kém- HEGYM­ÁSZÓ A MAGASHEGY Az orvosi szakirodalom szá­mos olyan rejtélyes halálese­tet tart, számon, amelynek áldozatai jobbára fiatal, ed­zett turisták, hegymászók. Ezek a hegymászók a tenger­szint magasságából hirtelen nagy magasságba emelkedve, s megerőltető munkát végez­ve gyorsan lezajló tüdőgyul­ladás tüneteivel haltak meg. Svájci orvosok most pontos vizsgálatokkal megállapítot­ták, hogy e rejtélyes halál­esetek oka nem tüdőgyulla­dás, hanem magashegyi tü­dővizenyő, amely gyakran a magashegyi környezethez hozzászokott szervezetet is megtámadja. A magashegyi binalva számos, ma még rej­télyes folyamat alapos meg­ismeréséhez segítheti hozzá az orvostudományt és a bio­kémiát. K ELLENSÉGE­­I TÜDŐVIZENYŐ tüdővizenyő nem tévesztendő össze az úgynevezett hegyi betegséggel. A tüdővizenyő csak órás lap­pan­gás után jelentkezik. Tünetei: fá­radtság, álmatlanság, étvágy­talanság, fejfájás és légzési zavarok. A nehéz légzés nyu­galmi állapotban is jelentke­zik, s gyakran véres köhö­géssel párosul. Súlyosabb esetben a beteg elveszíti esz­méletét, kóma lép fel, s a beteg meghal. A tüdővizenyő oka: egyéni érzékenységgel párosult oxigénhiány. Ebből adódik a kezelés módja is: oxigénnel való mesterséges ellátás, s a beteg mielőbbi leszállítása a hegyről. NEUTRONAKTIVALAS az orvostudományban A neutronokkal vagy nehéz hidrogénmagokkal való ak­tiválás az elemek kimutatá­sának rendkívül érzékeny módszere. Lényege: az ele­meket neutronokkal vagy nehéz hidrogénmagokkal be­sugározzák, majd megfelelő műszerekkel megmérik in­dukált sugárzásukat. A ki­bocsátott sugárzás felezési idejéből, fajtájából és ener­giájából pontosan meghatá­rozható a sugárzó elem, sőt ezen a módon az elemek rendkívül parányi mennyisé­ge is kimutatható. Az akti­válásos analízisnek a jelek szerint óriási a jelentősége az orvostudomány különböző ágaiban is. Egyebek között felhasználják az emberi szer­vezetben rendkívül kis meny­­nyiségben levő úgynevezett nyomelemek kutatására; e nyomelemek szerepe ma még kevéssé ismert. E nyomele­meknek gyakran több funk­ciójuk van, a vasnak például nemcsak a vérfesték »gyár­tásában« van fontos szere­pe, hanem egyes enzimreak­ciókban és a sejtek légzésé­ben is. Aktiválásos analízis­sel egyébként számos nyom­elem jelenlétét mutatták ki a vérben és a szövetekben. Meghökkentő felfedezés pél­dául, hogy a rákos sejtekben megváltozik a nyomelemek összetétele. Kísérleti állatok rákos daganataiban kimutat­ták, hogy a sejtek réz- és ko­balttartalma nő, cink tartalma viszont csökken. Más rossz­indulatú betegségek, például a fehérvérűség esetében is változásokat mutattak ki a vérplazma és a vérsejtek nyomelem-összetételében. .Ak­ Csőszállítás a tekercsben A Szovjetunió két nagyüzemében újfajta, »te­kercselt« acélcsövek sorozatgyártását kezdték meg Az újfajta csöveket acélszalagból állítják elő oly módon, hogy az acélszalagok két szélét összehegesz­­tik. A lapos csövek feltekercselve, az eddigieknél jóval kisebb helyen és egyszerűbben szállíthatók. A felhasználás színhelyén tíz légköri belső nyomás hatására a lapos csövek körkeresztmetszetet vesznek fel. További előny, hogy az újfajta csövek falvastag­sága mindössze 2 mm, mégis ugyanakkora nyomás­sal terhelhetők, mint az eddigi 6 mm falvastagságú Csövek, így gyártásukkal nagy mennyiségű acél ta­karítható meg. (BUDAPEST VI. KERÜLET NAGYMEZŐ U. 25. SZÁM) 1964. évi új gyártmányainak egyike az igen nagy húzóerejű mágneses talpakkal ellátott fúrógép állvány, mely nagymér­tékben segíti a kézifúrógépek használatát méretpontosság és fizikai erőt illetően. Felvilágosítással szolgál: SANOCZKY FERENC (Tel.: 316—303). Forgalomba hozza SZERSZÁM­­ÉS KISGÉPÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT, VI., ker. Dalszínház utca 1. Apfel áramkör, gépátu­s, műszerlapok fotózott és maratott kivitelben exportminőségben Számozott leltárcimkék stb. XI. HÁZTARTÁSI TÖMEGCIKKGYÁRTÓ KTSZ Budapest XI. Bartók Bála út 119. Telefon: 468-778 NÉPSZAVA WH»»*!»»»»«'» TECHNIKA- TUDOMÁNY-TECHNIKA-TUDOMÁNY-TECHNIKA-TUDOMÁNY-TECHNIKA-TUDOMÁNY-TECHNIKA- TUDOMÁNY- TECHNIKA-TUDOMÁNY- TI Nagy fényerejű gépkocsilámpák gyártását kezdték meg gépkocsi- reflek­torokban való felhasználásra. A wattra­mszálas izzólámpák fényerejét végső soron az izzószál hőmérséklete kor­látozza; ha ez az izzási hőmérséklet túlságosan magas, az izzószál anya­ga gyorsan elpárolog, el­feketedik a búra, s elsza­kad az izzószál. Ha tehát az izzószál hőfokát na­gyobbra méretezik, nö­vekszik ugyan a fényki­bocsátás, a lámpa élet­tartama azonban csökken. A Philips-gyár kvarco jód lámpái is gáztöltésű, wolframszálas izzók, de két tekintetben alapve­tően különböznek a h­r­gyományos lámpáktól Búrájukba ugyanis kis mennyiségű jódot is jut­tatnak, s izzószálukat egészen a magas hőmér­sékletért­ is elviselő kvarc­üveg-búra közvetlen kö­zelében helyezik el. Az ilyen lámpák izzószálá­nak hőfoka a 3100 C fo­kot is elérheti, fénykibo­csátásuk tehát a kétsze­rese lehet a hagyományos izzókénak Üzem közben az újfajta izzóban érde­kes folyamat megy vég­be. Az izzószál wolfram­­gőze a 600 C fokot elérő hőmérsékletű kvarcüveg­bura felületén wolfram­­jodidot alkot a jódgőzzal. A wolframjodid viszont az izzószállal érintkezve, elbomlik, a wolfram le­­rakódik az izzószál felü­letén, a jódmolekulák pe­dig felszabadulnak. A wolfra­mnak ez a cirkulá­ciója gyakorlatilag kor­látlan ideig tart. Az új­fajta nagy fényerejű ref­lektor-izzót egyelőre 12 W feszültségre, 55 W-os telje­sítményben gyártják A hollandiai Philips­­gyárban az eddigieknél jóval nagyobb fényerejű és tartósabb izzólámpák 1964. január 13

Next