Népszava, 1964. május (92. évfolyam, 101–126. szám)

1964-05-04 / 102. szám

A dolgozók millióinak hatalmas májusi seregszemléje Világszerte milliók tün­tettek május elsején a bé­ke, a társadalmi haladás eszméje mellett. Varsóban az ünnepség Wladyslaw Gomulka üd­vözlő beszédével kezdő­dött. Az ötórás felvonulá­son közel negyedmillió ember vett részt. Prágá­ban az ünnepi felvonulás központja az idén is a Vencel tér volt. Az egybe­gyűltekhez Antonin No­votny intézett beszédet. A sokszázezres tömeg több mint négy órán keresztül vonult. A demokratikus Berlinben Alfred Neu­mann tartott ünnepi be­szédet A díszszemlét a berliniek végeláthatatlan ünnepi menete követte. Bukarestben a több mint négyórás felvonulást Gheorghe Apostol beszé­de előzte meg. Az ünnep­ségen részt vett Louis Saillant, az SZVSZ főtit­kára is. Szófiában mint­egy kétszázezer ember vett részt a nagyszabású május elsejei felvonulá­son. A jugoszláv fővárosban­ május elseje megünnep­lése a hagyományos kato­nai díszszemlével kezdő­dött. A meghívott kül­földi vendégek között fog­lalt helyet Beckl Sándor­nak, a Szaktanács titká­rának vezetésével a ma­gyar szakszervezeti kül­döttség is. Havannában több mint kétszázezer ember emlé­kezett meg május elsejé­ről. Fidel Castro mondott ünnepi beszédet a tömeg­gyűlésen. Hangoztatta, hogy a Kubai Köztársa­ság elsősorban nemzetkö­zi jogi eszközök, a közvé­lemény és nemzetközi szervezetek segítségét akarja igénybe venni az amerikai felderítő repü­lések megszüntetésére. Ha ezek a próbálkozások si­kertelenül végződnek, ak­kor Kuba a kémrepülése­ket az ország szuvereni­tása elleni fegyveres ag­ressziónak tekinti és meg­teszi a szükséges lépése­ket. Algériában országszerte milliók tettek hitet az új társadalmi rend mellett. Algírban több tízezer fő­nyi tömeg vonult fel az algériai függetlenségi mozgalom dalait és az Internacionálét énekelve. Zanzibárban az ország függetlenné válása óta először ünnepelték meg május elsejét. Az indonéz fővárosban május elseje alkalmából tartott nagy­gyűlésen Sukarno éles tá­madást intézett Malaysia ellen.­ Felvonulások vol­tak Ghánában is. Az Egyesült Arab Köztársa­ság fővárosában megtar­tott tömeggyűlésen Nasz­­szer mondott beszédet. Felszólította Nagy-Britan­­niát, hogy távozzék az arab országokból. Párizsban a belügymi­niszter betiltotta a május elsejei felvonulást, a CGT ezért a Munkásház előtti téren rendezett nagygyűlést, amelyen több ezer főnyi tömeg vett részt. Nagyszabású gyűlések és felvonulások voltak Olaszország-szerte. Impozánsan ünnepelték május 1-ét Bécs dolgozói. Reggel 9-től csaknem délig hömpölygött a Rin­gen vörös zászlók alatt a szocialisták menete. Ez­után a kommunista párt menete vette birtokába a Ringet. A parlamentnél felállított emelvényen a magyar és a csehszlovák szervezett dolgozók kép­viselői is megjelentek. A nyugat-németországi má­jus elsejei ünnepségek az atomfegyverkezés elleni tiltakozás, a nyugatnémet kormánynak a dolgozók érdekeit sértő »­takaré­kossági« intézkedései el­leni tömeges, több tízez­res részvevőjű megmoz­dulások jegyében zajlot­tak le. A nyugat-berlini »ünnepi« nagygyűlés alap­hangját Erhard nyugat­német kancellár beszéde adta meg, aki a legéle­sebb kifejezések és kom­munistaellenes kirohaná­sok sorával uszított az NDK ellen. A skandináv országok­ban is ünnepségeket tar­tottak, de Európa déli ré­szén a munkásoknak har­cot kellett folytatniuk május elseje megünnep­lésének jogáért. A portu­gál fővárosban a rendőr­ség szembeszállt a tünte­tőkkel és több ízben sor­­tüzet adott le rájuk. Madridban és Spanyolor­szág más városaiban tün­tetők gyűléseken köve­telték Franco távozását. A terror és a reakció ár­nyékában telt el a brazil május elseje is. A ható­ságok megtgzezik a dol­gozók ünnepéről való megemlékezést. Összecsa­pásokra került sor a tüntetők és rendőrök kö­zött Japánban is. Fulbi Ankarába f­uta Fu­lbright szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke beje­lentette, hogy Johnson el­nök kérésére Ankarába és Athénbe utazik. A szená­tor, aki eredetileg Hágába és Koppenhágába készült, útitervét módosította, hogy a török és a görög veze­tőkkel a ciprusi problé­mákról tárgyaljon. Kije­lentette, hogy nincs sem- right és Athénbe­zik miféle új amerikai terv a ciprusi válság megoldásá­ra, csak arra kapott meg­bízást az elnöktől, hogy tájékozódjon a ciprusi fejleményekről és az em­lített két ország vezetői­nek nézeteiről. A török kormány kéré­sére a NATO állandó ta­nácsa rendkívüli ülést tar­tott a ciprusi ügyben. A szabados görög 3­0 n­yilath Eginában, Trikkaliban és Görögország más vidé­kein megnyílnak a börtön­ajtók a görög nemzeti el­lenállási mozgalom harco­sai előtt. Május 1-re az amnesztiában részesített 421 politikai fogoly közül már több mint kétszázat bocsátottak szabadon. A közeli hozzátartozók, a rokonok és az EDA párt végrehajtó bizottságának tagjai Pireuszban fogad­ták a szabadon bocsátot­tak új csoportját. A cso­port tagjai közül sokan 19 —20 évet töltöttek bör­tönfalak között. is bocsátott tizikusok koznak Az EDA párt helyiségei­ben egymás után tartják a gyűléseket A nemzeti el­lenállási mozgalom rész­vevői demokratikus el­veikhez híven, kifejezik azt az óhajukat, hogy is­mét csatlakoznak a de­mokratikus mozgalomhoz és folytatják a harcot esz­méik megvalósításáért. A kiszabadult hazafiak forró szavakkal mondanak köszönetet a görög nép­nek és az egész haladó nemzetközi közvélemény­nek azért a harcért, ame­lyet szabadon bocsátásuk érdekében vívtak. Próbaválasztá Szombaton Texasban is megtartották a próbavá­lasztásokat s eddig a 254 szavazókörzet közül 126- ból érkeztek meg az ered­mények. A Demokrata Párt nem tartott elnök­jelölő próba­választást, a szavazók csak azt nyilvánították ki, kit szeretnének ismét az ál­lam kormányzói tisztségé­ben látni. Conally kor­mányzó kétszer annyi sza­vazatot szerzett, mint el­ sok Texasban lenfele, Yarborough hous­toni ügyvéd. A köztársaságpárti lis­tán, mint várható volt, a »hazai pályán induló« Goldwater szenátor sze­rezte meg a legtöbb szava­zatot, szám szerint 48 991- et. A második helyre Ca­bot Lodge került, 5113 vokssal. Rockefeller 2886, Stassen 2658, Nixon 2415, Smith asszony 2342, Scran­ton 330, Romney 97 sza­vazatot kapott. 1964. május 4 Váratlan esemény Laoszban: Boun Oum és Nosavan hívei egyesültek a semlegesekkel Souvanna Phouma lao­szi miniszterelnök az AP és a Reuter hírügynökség szerint sajtóértekezleten közölte, hogy »megszűnt« a Boun Oum herceg és a Phoumi Nosavan tábornok vezette reakciós, úgyneve­zett savannahketi cso­port. Boun Oum herceg és Phoumi Nosavan hívei egyesültek a semlegesek­kel és a két párt vezetője Souvanna Phouma lett. A miniszterelnök azt is közölte, hogy az egyesült jobboldali és semleges fegyveres egységeket azokba az állásokba von­ják vissza, amelyekben Kong Le tábornok csapa­tainak 1960. augusztusi lázadása előtt tartózkod­tak. 1960. augusztusában a semleges Kong Le ejtőer­nyős-különítményei fellá­zadtak a jobboldali kato­nai vezetők ellen és el­foglalták Vientianet, ké­sőbb a város ismét a jobb­oldaliak kezére jutott. Nem jött létre vasárnap Souvanna Phouma laoszi miniszterelnök és Szufa­­nuvong találkozója. Hírügynökségi jelenté­sek szerint Souvanna Phouma azért halasztotta el az utazást, mert az or­szágban beköszöntött a monszun időszaka és a fel­hőszakadásszerű esőzések nehezítik a biztonságos re­pülést. Gromiko szovjet és Butler angol külügymi­niszter, mint a laoszi kér­dés rendezésére összehí­vott 1962-es genfi értekez­let társelnöke, üzenetet in­tézett a három laoszi po­litikai csoportosulás veze­tőihez és a genfi értekez­let munkájában részt vevő kormányokhoz. A két társelnök az üze­netben nyugtalanságát fe­jezi ki amiatt, hogy ápri­lis 19-én Laoszban állam­csínyt kíséreltek meg a koalíciós kormány meg­döntésére. A két külügy­miniszter hangoztatja, a puccsnak az a célja, hogy hatálytalanítsák a békés, a független és semleges Laosz megteremtésére ösz­­szehívott genfi értekezlet határozatait. Elsüllyesztettek egy a dél-vietnam A saigoni kikötőben bombarobbanás súlyosan megrongálta a 15 000 ton­nás »Card« amerikai re­­pülőgépanyahaj­ó-kísérő hajót. A »Card« pénteken érkezett Saigonba, fedél­zetén a dél-vietnami re­zsimnek szánt helikopte­rekkel és katonai teher­autókkal. A »Card« tatján bekö­vetkezett robbanás — amelyet feltevések szerint békaemberek által a hajó­testre erősített bomba idé­zett elő — súlyos károkat okozott és a hajó nem sokkal később lesüllyedt a Saigon folyó torkolatá­nak iszapos medrébe. Csupán a fedélzet és az árbocok látszanak ki a vízből. Mint az AP közli, Nixon volt amerikai alelnök szombaton a Hopkins­­egyetemen 1400 főnyi hall­gatóság előtt beszédet amerikai hadihajóz­ós partizánok mondott. Beszéde jó részé­ben a dél-vietnami hely­zettel foglalkozott s kije­lentette, véleménye sze­rint az Egyesült Államok­nak ki kellene terjesztenie a háborút a Vietnami De­mokratikus Köztársaságra. Nixon hevesen ellenez­te, hogy az Egyesült Álla­mok kivonja csapatait Délkelet-Ázsiából, s elle­nezte Dél-Vietnam semle­gesítését is. De Gaulle francia elnök cselekedeteire célozva, Ni­xon megállapította, hogy a nyugat-európai szövetségi rendszer »varratainál sza­kad szét«. A volt alelnök rámuta­tott, hogy az Egyesült Ál­lamok nemzetközi tekinté­lye mélyponton van, min­denütt megrendült az amerikaiakba vetett biza­lom. MOSZKVA: A világ televízió-né­zői voltak tanúi a szín­pompás moszkvai május 1-nek. A Lenin-mauzó­­leum mellvédjén Hrus­csov és Mikojan Ben Bel­lát fogták közre, Brezs­­nyev pedig a kenyai nép szabadságharcának neves vezére, Oginga Odinga társaságában ment fel az emelvényre.­­ A mauzó­leum körül foglaltak he­lyet a mintegy félszáz országból Moszkvába ér­kezett szakszervezeti és más küldöttségek. Az ünnepségen Mali­­novszkij marsall, honvé­delmi miniszter mondott beszédet. Megállapította: május elsején a szovjet nép kifejezésre juttatja, hogy sziklaszilárdan fel­zárkózik az SZKP és en­nek Hruscsov vezette le­nini Központi Bizottsága mögött. — A Szovjetunió Kom­munista Pártja és lenini Központi Bizottsága in­ternacionalista kötelessé­géhez híven, más testvér­pártokkal együtt tovább­ra is lankadatlanul har­­col a marxizmus—leni­­nizmus tisztaságáért, a szocialista közösség ösz­­szes országai, a világot átfogó kommunista és munkásmozgalom egysé­géért és össze­for­rott­sá­géért — mondotta a töb­­bi között. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió kor­mánya a békés együttélés elve alapján minden ere­jét latba veti a nemzet­közi feszültség enyhíté­séért. Figyelmeztetett azonban: a szovjet fegy­veres erők a többi szo­cialista ország hadsere­geivel vállvetve mindig készen állnak bármilyen agresszor megsemmisíté­sére. A beszéd után megkez­dődött a katonai egysé­gek díszszemléje. A leg­nagyobb hatást a sorozat­­vetők, tüzérségi rakéta­lövedékek, majd az irá­nyítható lövedékek, pán­céltörő, légvédelmi és tá­bori tüzérségi rakéták, hadműveleti és hadászati szárnyas lövedékek, merü­lésben levő tengeralattjá­róról indítható közép-ha­tótávolságú rakéták s a fegyvernem királyai, a hadászati ballisztikus lö­vedékek váltották ki. Tízezer sportoló elvo­nulása után a szovjet köztársaságok népviselet­be öltözött népi táncosai adtak ízelítőt műsoruk­ból. Ezt követően több oszlopban megkezdődött Moszkva dolgozóinak fel­vonulása. Nagyszabású díszszemle és felvonulás Ben Bella kitüntetése Hruscsov beszéde a Kremlben Ben Bella , a Szovjetunió hőse Nyikita Hruscsov és más szovjet vezetők, Ah­med Ben Bella algériai elnök, a kenyai kor­mányküldöttség tagjai Oginga Odinga vezetésé­vel, szovjet közéleti sze­mélyiségek, sok külföldi vendég vett részt a Kremlben azon az ebé­den, amelyet az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Miniszterta­nácsa adott május elseje alkalmából. Brezsnyev, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke ezen az ebéden nyújtotta át Ahmed Ben Bellának a Lenin-rendet és az Arany­­csillag-érdemrendet. A Legfelső Tanács el­nökségének törvényerejű rendelete, amelyet Brezs­nyev felolvasott, hangsú­lyozza, hogy a hős algé­riai nép szabadságáért és nemzeti függetlenségéért vívott harc megszervezé­sében szerzett kiemelke­dő érdemeiért, a gyarma­ti rendszer ellen folyta­tott küzdelem nagy ügyé­hez való méltó hozzájá­rulásáért ítélték meg Ben Bellának a Szovjetunió hőse címet, amely egy­ben elismerése is annak a nagy szerepnek, amelyet Ben Bella betölt a szov­jet—algériai testvéri ba­rátság fejlesztésében. A szovjet kormányfő Algériáról, Kubáról, a békés egymás mellett élésről Az ebéden Nyikita Hruscsov beszédet mon­dott. A szovjet kormányfő a külföldi vendégekhez for­dulva kijelentette: Ma a Vörös téren megyőződ­­hettek arról, hogy a kom­munizmust építő szovjet nép milyen óriási ered­ményeket ért el, mennyi­re egybeforrott pártjával és milyen határozottan halad a lenini úton a kommunizmus győzelme felé. Hruscsov szívélyesen üdvözölte Ben Bellát ab­ból az alkalomból, hogy megkapta a Szovjetunió Hőse címet. A Szovjet­unió és Algéria az alap­vető nemzetközi politikai kérdésekben egy úton ha­lad — jelentette ki Hrus­csov, aki az Algériával való viszonynak szentel­te beszéde jelentős részét. A szovjet kormányfő hangsúlyozta, hogy most olyan helyzet alakult ki, amikor az erők túlsúlya már nem az imperializ­mus, hanem a béke, a de­mokrácia és a szocializ­mus oldalán van. A sza­badságért és függetlensé­gért, a nemzeti és társa­dalmi felszabadulásért, a jobb jövőért harcoló né­pek erős támaszra talál­nak a Szovjetunióban és a szocialista államok kö­zösségében. Hruscsov ugyanakkor kijelentette: Mi senkire se erőszakoljuk rá a fej­lődés saját útját, bár a legjobbnak tartjuk azt. A szónok ismét remé­nyét fejezte ki, hogy az újért folytatott harcban felépül az új világ, amelynek neve­­ a kom­munizmus. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió fá­radhatatlanul küzd a kü­lönböző társadalmi be­rendezkedésű államok kö­zötti békés együttélésért, a tartós békéért. Hruscsov ezután figyel­meztetést intézett egyes államférfiakhoz és politi­kusokhoz, akik hibásan értelmezik a békés együtt­élés elveit. Ezek a szemé­lyiségek azt feltételezik, hogy ezek az elvek csu­pán a nagy országok kö­zötti béke biztosítására korlátozódnak, a kis or­szágokat pedig lehet fe­nyegetni, figyelmen kívül lehet hagyni szuvereni­tásukat, függetlenségüket, és be lehet avatkozni bel­­ügyeikbe.­­ A Szovjetunió soha­sem ért egyet a békés együttélés elveinek ilyen értelmezésével és aktí­van fog harcolni azok ellen az erők ellen, ame­lyek ehhez hasonló ag­resszív politikát folytat­nak — jelentette ki Hruscsov. Ezzel kapcsolatban a szónok rámutatott, a Szovjetunió teljességében támogatja Fidel Castro öt feltételét, amelyeket a ku­bai elnök jelszóként ve­tett fel a kubai nép füg­getlenségének, biztonsá­gának és békéjének sza­vatolására. Hruscsov al­jas rágalomnak nevezte az Egyesült Államokban keringő híreket arról, hogy valamiféle megálla­podás jött volna létre az Egyesült Államok és a Szovjetunió között az amerikai felderítő repülő­gépek Kuba légi terébe való behatolásáról. — Semmiféle hasonló megállapodás nem volt, de nem is lehet. A Szov­jetunió sohasem hajlandó más állammal való meg­állapodásra egy harma­dik — akár kis, akár nagy ország — rovására. Állandóan hangoztattuk és még egyszer kijelent­jük, hogy Kuba fenyege­tése, szuverenitásának to­vábbi megsértése, a kubai légitérbe való behatolás katasztrofális következ­ményekkel járhat, első­sorban azokra nézve, akik a provokáció és agresszió politikáját folytatják Ku­ba ellen. Hruscsov kijelentette: még egyszer figyelmez­tetni kívánjuk azokat, akik a tűzzel játszanak, hogy megértsék: a békés együttélés elveinek meg­szegésével, más országok sértegetésével újabb vi­lágégésbe ránthatják be­le a világot, nagy bajt zúdíthatnak saját álla­muk népére. NÉPSZAVA A KGST közös vagonparkja A KGST közös vagon­parkjának irodája június 1-én kezdi meg tevékeny­ségét. Az iroda székhelye Prága lesz. A KGST-tag­­országok 4000—36 000 va­gont bocsátanak a közös vagonpark rendelkezésére. A vagonokat felhasznál­hatják az országon belül, valamint a KGST-hez nem tartozó országokba irányuló külföldi szállítá­sokra is. ­ Rácz Pál, hazánk je­meni nagykövete átadta megbízólevelét Szalai marsallnak, a Jemeni Arab Köztársaság elnö­kének. A megbízólevél át­adása után Szalai elnök magánkihallgatáson fo­gadta a magyar nagykö­vetet. Ben Bella és Hruscsov a Krímbe utazott Ben Bella algériai köz­­levő beutaltakkal, akik társasági elnök, aki Hrus- szívélyes ünneplésben Jé­csov, Ponomarjov, vála­­szesítették a látogatókat mint algériai állami és­­ ..______ pártvezetők társaságában szombaton Szimferopolba érkezett, vasárnap egy Jalta környéki állami gaz­daságot tekintett meg. Ben Bellát ez alkalom­ból Nyikita Hruscsov, Bo­risz Ponomarjov, az SZKP KB titkára, Pjotr Seleszt, az SZKP KB el­nökségének tagja, az Uk­rán Kommunista Párt KB első titkára, valamint a krími körzet vezetői kí­sérték el. A gazdaság dol­gozói meleg fogadtatásban részesítették Ben Bellát. Az algériai elnök ezután az egyik krimi szanató­riumot kereste fel, ahol évente 12 000 dolgozó üdül. Ben Bella és Hrus­csov hosszasan elbeszél­getett a szanatóriumban 3 Nemzetközi hírek # Az Izvesztyija május elsejei számában közölte dr. Münnich Ferencnek, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának ünnepi május elsejei visszaemlé­kezését. # Isabelle Blume is­mert belga közéleti sze­mélyiség, a nemzetközi Lenin-békedíj kitüntetett­je, a Béke-világtanács irodájának tagja belépett a Belga Kommunista Pártba.­­ A Szíriai Homsban befejeződött az áprilisi hamai lázadás résztvevői­nek pere. A bíróság 21 személyt halálra ítélt.

Next