Népszava, 1964. augusztus (92. évfolyam, 179–203. szám)
1964-08-11 / 187. szám
Török agresszió Ciprus ellen (Folytatás az 1. oldalról) Ion a három kormány elnökét »józanságra és nyugalomra« szólítja fel, s nem tesz különbséget az agresszor és áldozata között. Johnson üzenetével kapcsolatban figyelemre mélHruscsov szovjet kormányfő a török fegyveres erőknek Ciprus ellen intézett támadásával kapcsolatban augusztus 9-én üzenetet küldött Inönü török miniszterelnöknek, Makariosz érsek, ciprusi elnöknek és U Thant ENSZ-főtitkárnak. Az Inönühöz intézett üzenet többek között ezeket mondja: — A szovjet kormány felszólítja a Török Köztársaság kormányát, szüntesse be a katonai akciókat a Ciprusi Köztársaság ellen. Fegyverek alkalmazása nem megfelelő eszköz a nemzetiségek közötti kapcsolatok bonyolult kérdéseinek megoldására. Az a kísérlet, hogy fegyverek erejével kényszerítsenek ki olyan megoldást, amely nem felel meg a nép érdekeinek, csak még jobban kiélezheti a helyzetet, kiszélesítheti a konfliktust, fokozhatja a háború veszélyét. Erre a szovjet kormány már felhívta a török kormány figyelmét. Az üzenet végén Hruscsov felhívja Ienti miniszterelnököt, vessen véget a Ciprus elleni fegyveres támadásnak, és kifejezi azt a reményét, hogy Ienti államférfiúi tapasztalatai alapján átlátja, milyen felelősséget vállal magára Törökország a Ciprus elleni katonai támadással. Makariosz érsekhez intézett üzenetében Hruscsov válaszol a ciprusi kormányfőnek a török légitámadást bejelentő táviratára. A továbbiakban a szovjet kormányfő hangsúlyozza, hogy a ciprusi kérdést a Biztonsági Tanácsban már korábban hozott határozatok és Ciprus szuverenitásának tiszteletben tartása alapján kell megoldani. Ki kell vonni a szigetországból az összes külföldi csapatokat, ami elősegíti a nyugalom helyreállítását, lehetővé kell tenni, hogy a ciprusi görögök és törökök békésen dolgozhassanak hazájuk , a Ciprusi Köztársaság javára. Hruscsov közli, hogy felhívással fordult menn török miniszterelnökhöz és U Thant, ENSZ-főtitkárhoz is, majd befejezésül hangsúlyozza: — Felhasználom az alkalmat, elnök úr, hogy újból leszögezzem: a Szovjetunió népeinek és kormányának rokonszenve a hazája függetlenségét, szuverenitását és területi épségét védelmező ciprusi nép mellett van. Az U Thanthoz intézett üzenete elején Hruscsov közli, hogy a szovjet kormány felhívással fordult a török kormányhoz a Ciprus elleni hadműveletek megszüntetése érdekében, majd így folytatja: " Az Egyesült Nemzetek Szervezetének mindent meg kell tennie, hogy Cipruson megszűnjék a vérontás, s meg kell akadályoznia, hogy az események a békére nézve veszedelmes irányban fejlődjenek. A szovjet kormány kifejezi azt a reményét, hogy ön, főtitkár úr, az ENSZ alapokmányában lefektetett elveknek megfelelően, minden lehetőt megtesz a Biztonsági Tanács határozatainak mielőbbi megvalósítása érdekében. Ezek a határozatok megjelölték a ciprusi kérdés békés rendezésének módozatait. Ciprus szigetére vissza kell térnie a békének, a ciprusiaknak és kormányukra az a jelentés, amely szerint az Egyesült Államok az utóbbi néhány nap folyamán több mint hetven F—104 típusú sugárhajtású vadászgépet adott át a török kormánynak. A Reuter jelentése sze kuscsov üxenei tkariosshos é nak lehetővé kell tenni, hogy mindennemű külföldi beavatkozás nélkül, a szigeten élő görög és török közösség érdekeinek figyelembe vételével maguk oldják meg problémáikat. Jugoszláv kormánynyilatkozat Belgrádban közzé tették a jugoszláv kormánynak a ciprusi eseményekkel kapcsolatos nyilatkozatát. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Kör- A Biztonsági Ti foglalkozott az A Biztonsági Tanács az elmúlt 48 óra során kétszer is tanácskozott a ciprusi válságról. Szombatról vasárnapra virradó éjszaka a tanács ülése ügyrendi vitával kezdődött, majd a török küldött felszólalására került sor. Felszólalásában a Törökország által elkövetett agresszió igazolására törekedett, a ciprusi területek bombázását cinikusan »korlátozott rendőri akciónak« nevezte. Rosszidesz ciprusi megbízott felszólalásában hangsúlyozta, hogy Törökország taktikai célból fordult a Biztonsági Tanácshoz. Kérésének elhangzása és a Biztonsági Tanács összeülése között eltelt időszak alatt török repülőgépek ciprusi települések ellen intéztek támadásokat. Rámutatott arra, hogy a török fegyveres erők Ciprus polgári lakosságát pusztítják, Törökország lábbal tiporja az ENSZ alapokmányát és a dzsungel törvényeit alkalmazza. Görögország küldötte kijelentette, hogy a ciprusi problémát békés úton kell megoldani. Morozov szovjet delegátus követelte, hogy a BT törekedjék a török hadműveletek haladéktalan mára két üléseniprusi helyzettel mint vasárnap este Nápolyból ismeretlen irányba kifutott az Egyesült Államok 6. flottájának egy hajóraja. A tudósítók kérdésére az amerikai haditengerészet szóvivője ezzel kapcsolatban kitérő választ adott. teisz Thanthoz megszüntetésére, biztosítsa Ciprus szuverenitásának tiszteletben tartását. A béke megsértése, valamely ország szuverenitásának csorbítása — még ha kis országról is van szó —, a mai körülmények között komoly következményekkel fenyeget, veszedelmes láncreakciót idézhet elő. Ezzel Törökországnak is számolnia kell — hangsúlyozta Morozov. Seydoux francia képviselő felszólalása után Nielsen elnök kétórás szünetet rendelt el. Az ülés újbóli megnyitása után javasolta, hogy egy főtitkári jelentés elkészítéséig napolják el az ülést. A ciprusi küldött ezt ellenezte, majd ismét a török küldött szólalt fel, aki kijelentette, hogy a BT tagjai nyugodtan alhatnak, mert a kormányától kapott tájékoztatás szerint a Ciprus felé haladó török hadihajók nem készülnek támadásra. A Biztonsági Tanács vasárnap ismét rendkívüli ülést tartott, amelyen Elefántcsontpart képviselője javasolta: a Biztonsági Tanács elnöke szólítsa fel a török kormányt a bombázás megszüntetésére, a ciprusi kormányt pedig a tűzszünet elrendelőtársaság kormánya és a jugoszláv nép — hangzik a közlemény — mély nyugtalansággal szemléli a beláthatatlan következményekkel fenyegető ciprusi eseményeket. Az agreszsziót, mint a ciprusi problémák megoldásának eszközét, semmivel sem lehet igazolni. A jugoszláv kormány ismét hangsúlyozza azt az álláspontját, hogy valamennyi országnak tiszteletben kell tartania Ciprus függetlenségét és a nyitott kérdéseket békés tárgyalások útján kell megoldani. - sere«. A BT elnöke a felszólítást haladéktalanul továbbította. A török delegátus rövid felszólalása után ismét a görög küldött beszélt. »Szombaton a török delegátus arról biztosított bennünket, hogy a Biztonsági Tanács tagjai nyugodtan alhatnak — mondotta —, közben pedig bombák hullottak a békés ciprusiakra.« Ha Törökország kormánya nem szívleli meg a BT elnökének felhívását és vasárnap estig nem szünteti meg a bombázást és a tüzelést, akkor Görög- ■ ország légierejével és más fegyvernemekkel segítséget nyújt Ciprusnak. A BT határozata 7 Stevenson amerikai küldött határozati javaslatot " terjesztett elő, amely meg"bízza a BT elnökét, hívja " fel az érdekelt országokat " a tűz beszüntetésére, az " ENSZ-erők parancsnokaival való együttműködésre, valamint szólítson fel minden államot, hogy tartózkodjanak az olyan lépésektől, amelyek tovább ronthatják a kialakult helyzetet. Az amerikai delegátus egy szóval sem ítélte el NATO-szövetségese, Törökország, agresszív cselekményeit. Ez érthető is, hiszen maga az Egyesült " Államok alig néhány nappal ezelőtt maga is hasonló agressziót követett " el a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Az angol, a ciprusi, a török és a csehszlovák delegátus felszólalása után több küldött bírálta a határozati javaslatot, ezért Stevenson kénytelen volt beleegyezni néhány módosításba, valamint abba, hogy a javaslatot egészítsék ki a BT elnökének , Törökországhoz és Ciprushoz intézett felhívásával. Ezután rövid szünetet tartottak, majd a ciprusi küldött követelésére a határozatban megismételték a BT ciprusra vonatkozó, március 4-i határozatában foglaltakat (ez a határozat biztosítékokat tartalmazott Ciprus területi sérthetetlenségének védelmére). A módosított javaslatot a BT kilenc szavazattal elfogadta. A Szovjetunió és Csehszlovákia küldöttei tartózkodott a szavazástól, mert a határozat nem ítéli el kellő eréllyel az agresszort. 1964. augusztus 11 Az SZKP javaslata December 15-én üljön össze a kommunista pártok nemzetközi értekezletét előkészítő bizottság A Pravda cikke az értekezlet 1965 közepére történő összehívásáról »A nemzetközi értekezlet: út a kommunista mozgalom egysége felé« — ezzel a címmel közli a Pravda hétfői vezércikkét. A cikk hangsúlyozza, hogy 1960 óta igen sok fontos változás történt a világhelyzetben, s mindez megköveteli a kollektív tanulmányozást és vitát, az újabb értékeléseket és következtetéseket. A kínai vezetők — ellentétben a pártok abszolút többségének véleményével — kijelentették, hogy a mai viszonyok között senkinek sincs joga összehívni a nemzetközi értekezletet, s »megengedhetetlen, hogy egy párt vagy a pártok egy csoportja« hívja össze a tanácskozást. Amikor emlékeztették a kínai vezető■ Ikét arra, hogy az 1957. évi ,1 értekezlet a Szovjetunió Kommunista Pártjára bízta a tanácskozások összehívását a testvérpártokkal való konzultáció mellett, a kínai vezetők azt állították, hogy a konzultáció követelménye az egyöntetű egyetértést jelenti. Ez az álláspont — írja a Pravda — azt jelenti, hogy egyetlen párt önkényesen meghiúsíthatja a nemzetközi fórum összehívását még akkor is, ha a többi párt állást foglal a tanácskozás mellett. Ez az igény azt mutatja, hogy egy párt rá akarja erőszakolni saját akaratát az egész nemzetközi kommunista mozgalomra. Az értekezlet összehívása elleni második »érv« az, hogy »a KKP és az SZKP még nem alakított ki egységes véleményt konzultáció útján«. Vitathatatlan, hogy az SZKP és a KKP kölcsönös megértése lényegesen elősegítené a nemzetközi értekezlet sikeres lebonyolítását — írja a Pravda. A KKP vezetői azonban semmilyen érdeklődést sem mutattak az SZKP- val történő konzultációk iránt, hanem kifejezetten fokozták rágalomhadjáratukat az SZKP és a többi marxista-leninista párt ellen. A kínai vezetők ezenkívül, amikor a problémák megoldására két párt megegyezésének útját javasolják, a nemzetközi értekezletet formális, parádés találkozóvá akarják tenni, amelynek egyetlen feladata az lenne, hogy a többi párt aláírja az előregyártott döntéseket. Ez a szemlélet gyökeresen ellentmond a pártok közötti viszony lenini elveinek. A tanácskozás ellenfeleinek következő »érve« az, hogy az előkészítés nem elégséges, s nem folyt konzultáció a testvérpártokkal. Az igazság az, hogy 1962 óta már két esztendeje folyik a konzultáció, valóságos népszavazás zajlott le a pártok között, s ma már teljesen világossá vált az összes pártok álláspontja. A Pravda a továbbiakban megállapítja, hogy az 1960. évi moszkvai értekezlethez hasonlóan most is szerkesztő bizottságot kell alakítani az új találkozó kollektív előkészítésére. A bizottság összetétele körül azok provokálhatnak vitát, akik meg akarják hiúsítani a tanácskozást. A tesvérpártok véleménye szerint a kiút igen egyszerű: ugyanaz a huszonhat párt alkossa a szerkesztőbizottságot, amely 1960 októberében és novemberében sikerrel teljesítette feladatát. Ebben a bizottságban a forradalmi mozgalom minden főbb térsége — a szocialista országok, a fejlett tőkés országok, a fejlődő új államok, a nemzeti függetlenségükért harcoló országok — képviselve vannak. Az SZKP a napokban azt javasolta, hogy a 26 párt küldje el képviselőit a szerkesztő bizottságba, amely december 15-én Moszkvában fogjon hozzá munkájához, ha a testvérpártok ezt elfogadhatónak tartják. A bizottságnak most hosszabb időre lesz szüksége. Ezért a testvérpártok azt javasolják, hogy körülbelül 1965 közepén üljön össze a nemzetközi tanácskozás. A Pravda a továbbiakban rámutat, hogy ha valamelyik párt nem küldi el képviselőit a megadott időpontban, ez nem lehet akadálya a bizottság munkájának. Az 1960. évi értekezleten sikerült őszinte, elvtársi hangon megvitatni a problémákat, s a 81 párt által ott kidolgozott nyilatkozat igen hasznos és gyümölcsöző volt. Az új tanácskozás természetesen sokkal nehezebb helyzetben gyűl majd össze, de még ebben az esetben is minden alap megvan arra, hogy a kommunista pártok kötelezettséget vállaljanak: számot vetnek egymás véleményével, lelkiismeretesen együttműködnek azokon a területeken, amelyeken az álláspontok és az érdekek közösek, s a továbbiakban tartózkodnak minden olyan lépéstől, amely kárt okozhat a kommunista pártoknak, súlyosbíthatja nehézségeiket és csak az osztályellenségnek szerezhet örömet. NÉPSZAVA Szovjet kormánynyilatkozat az AÁSZ Kuba-ellenes határozatáról Az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) júliusi értekezletén Kuba ellen elfogadott határozatával kapcsolatban — amelyet átadtak a Biztonsági Tanácsnak — a szovjet kormány nyilatkozatot tett. A nyilatkozatban a szovjet kormány megállapítja, hogy az Egyesült Államok törekvése jutott kifejezésre az értekezlet dokumentumaiban, mégpedig az, hogy saját érdekében a független kubai állam, az ENSZ tagországa ellen irányuló agresszív politika aktivizálására használja fel az ENSZ regionális szervezetének mechanizmusát. A szovjet kormány nyilatkozata tényeket sorakoztat fel annak bizonyítására, hogy az Egyesült Államok hosszú idő óta ellenséges magatartást tanúsít Kubával szemben, majd elemzi az AÁSZ értekezletén elfogadott határozatokat. A nyilatkozat sorra veszi azokat a tételeket, amelyek sértik az ENSZ alapokmányainak meghatározott cikkelyeit. A nyilatkozat megállapítja, hogy az említett határozatokat az ENSZ alapokmányának idevágó rendelkezései szerint nem igazolhatja semmiféle utalás a kölcsönös védelemről szóló Amerika-közi szerződésre, vagy bármely más hasonló egyezményre. A szovjet kormány kijelenti, hogy az AÁSZ külügyminiszteri értekezletén elfogadott, s augusztus 1-én a Biztonsági Tanácsnak átadott határozat sérti az ENSZ alapokmányának legfontosabb elveit, s ezért érvénytelen. A szovjet kormány szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy az AÁSZ jogtalan határozatáért, amely az ENSZ egyik tagországa ellen irányul, s amely veszélyezteti az általános békét és biztonságot, teljes mértékben az Egyesült Államoknak és azoknak a kormányoknak kell viselniük a felelősséget, amelyek a határozatra szavaztak. Hruscsov országjáró körúton Hruscsov szovjet miniszterelnök országjáró körútja során vasárnap a Volga menti Kazanyba , a Tatár Autonóm Köztársaság fővárosába érkezett. Hruscsovot útjára elkísérte Jefremov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének póttagja és Poljakov, a Központi Bizottság titkára. A repülőtéren az autonóm köztársaság vezetői fogadták Hruscsovot, aki ezután megtekintette a város nevezetességeit. Hruscsov hétfőn a tatárföldi olajlelőhelyek központjába, Bugulmába érkezett. A repülőtérről, ahol az érkezőket a vidék dolgozóinak képviselői fogadták, Hruscsov és kísérete egyenest az olajkutakhoz ment. A szovjet miniszterelnök tanulmányozta a munkafolyamatokat és beszélgetett a szakemberekkel. Országjáró körútja során Hruscsov hétfőn az Urál déli részén elterülő Baskír Autonóm Köztársaságba érkezett. Togliatti Moszkvában Az SZKP Központi Bizottságának meghívására feleségével Moszkvába érkezett Palmiro Togliatti, az Olasz KP főtitkára. Az üdülésre érkező Togliattit a seremetyevói repülőtéren Brezsnyev, az SZKP KB elnökségének tagja, a KB titkára, Ponomarjov, a KB titkára és a KB több felelős munkatársa fogadta. o Segni olasz köztársasági elnök egészségi állapota némileg javult. A VDK nem tartja illetékesnek a BT-t az amerikai agresszió megvizsgálására ban, hogy főrabbi hajókat, repülőgépeket, fegyvereket és katonaságot vezényeljen a délkeletázsiai térségbe. A VDK külügyminisztériuma vasárnap közleményt hozott nyilvánosságra. Ebben emlékeztet rá, hogy az amerikai kormány súlyosan megsértette az 1954-es genfi egyezményeket, amikor agreszszív háborút kezdett Dél- Vietnamban, agresszív és szabotázs cselekményeket hajtott végre a VDK ellen, beavatkozott Laosz belügyeibe, fenyegette Kambodzsa semlegességét. A külügyminisztérium nyilatkozata hangoztatja, azzal, hogy az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsában megrágalmazta a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, bebizonyította, hogy ki akar bújni a felelősség alól, s elárulta azt a szándékát is, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét akarja felhasználni a vietnami beavatkozásra. A VDK külügyminisztériumának nyilatkozata hangsúlyozza, hogy a probléma megvizsgálására nem az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hanem az 1954- es genfi konferencia társelnökei, valamint résztvevői illetékesek. A Vietnami Tájékoztató Iroda vasárnap bejelentette, hogy két amerikai repülőgép ismételten megsértette az ország légiterét. Norodom Szihanuk herceg, kambodzsai államfő, vasárnap üzenetet intézett Ho Si Minh-hez, a VDK elnökéhez. Együttérzéséről biztosította a demokratikus Vietnamot, az amerikai imperializmus erőinek áldozatát, s kormánya nevében élesen megbélyegezte az amerikai akciót, amely az ENSZ alapokmányának és a genfi egyezményeknek súlyos megsértését jelenti. Az Észak-Vietnami területe ellen intézett amerikai bombatámadás nyomán kirobbant nemzetközi válságban semmiféle jelentősebb fordulat nem következett be. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az Egyesült Államok vezető köreiben azt szeretnék, ha a feszültség, amelyet provokációikkal előidéztek, mielőbb elsimulna. Cyrus R. Vance amerikai helyettes hadügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok torpedórombolói a Vietnami-öbölben »néhány napon belül befejezik őrjárataikat«. A helyettes hadügyminiszter hozzáfűzte, hogy később küldenek ugyan újabb őrjáratokat az Észak-Vietnam és Kína közötti vizekre, de — mondotta — »nagyon remélem, hogy a katonai válságnak már vége van«. Mindez természetesen nem akadályozza meg az Egyesült Államokat ab-