Népszava, 1964. augusztus (92. évfolyam, 179–203. szám)

1964-08-11 / 187. szám

Török agresszió Ciprus ellen (Folytatás az 1. oldalról) Ion a három kormány el­nökét »józanságra és nyu­galomra« szólítja fel, s nem tesz különbséget az agresszor és áldozata kö­zött. Johnson üzenetével kap­csolatban figyelemre mél­Hruscsov szovjet kor­mányfő a török fegyve­res erőknek Ciprus ellen intézett támadásával kap­csolatban augusztus 9-én üzenetet küldött Inönü török miniszterelnöknek, Makariosz érsek, ciprusi elnöknek és U Thant ENSZ-főtitkárnak. Az Inönühöz intézett üzenet többek között eze­ket mondja: — A szovjet kormány felszólítja a Török Köz­társaság kormányát, szün­tesse be a katonai akció­kat a Ciprusi Köztársa­ság ellen. Fegyverek al­kalmazása nem megfelelő eszköz a nemzetiségek kö­zötti kapcsolatok bonyo­lult kérdéseinek megoldá­sára. Az a kísérlet, hogy fegyverek erejével kény­szerítsenek ki olyan meg­oldást, amely nem felel meg a nép érdekeinek, csak még jobban kiélez­heti a helyzetet, kiszéle­sítheti a konfliktust, fo­kozhatja a háború veszé­lyét. Erre a szovjet kor­mány már felhívta a tö­rök kormány figyelmét. Az üzenet végén Hrus­csov felhívja I­enti mi­niszterelnököt, vessen vé­get a Ciprus elleni fegy­veres támadásnak, és ki­fejezi azt a reményét, hogy I­enti államférfiúi tapasztalatai alapján át­látja, milyen felelősséget vállal magára Törökor­szág a Ciprus elleni ka­tonai támadással. Makariosz érsekhez in­tézett üzenetében Hrus­csov válaszol a ciprusi kormányfőnek a török lé­gitámadást bejelentő táv­iratára. A továbbiakban a szovjet kormányfő hang­súlyozza, hogy a ciprusi kérdést a Biztonsági Ta­nácsban már korábban hozott határozatok és Cip­rus szuverenitásának tisz­teletben tartása alapján kell megoldani. Ki kell vonni a szigetországból az összes külföldi csapatokat, ami elősegíti a nyugalom helyreállítását, lehetővé kell tenni, hogy a ciprusi görögök és törökök béké­sen dolgozhassanak hazá­juk , a Ciprusi Köztár­saság javára. Hruscsov közli, hogy felhívással fordult m­enn török miniszterelnökhöz és U Thant, ENSZ-főtit­­kárhoz is, majd befejezé­sül hangsúlyozza: — Felhasználom az al­kalmat, elnök úr, hogy újból leszögezzem: a Szovjetunió népeinek és kormányának rokonszen­­ve a hazája függetlensé­gét, szuverenitását és te­rületi épségét védelmező ciprusi nép mellett van. Az U Thanthoz intézett üzenete elején Hruscsov közli, hogy a szovjet kor­mány felhívással fordult a török kormányhoz a Ciprus elleni hadművele­tek megszüntetése érdeké­ben, majd így folytatja: " Az Egyesült Nemze­tek Szervezetének min­dent meg kell tennie, hogy Cipruson megszűnjék a vérontás, s meg kell aka­dályoznia, hogy az esemé­nyek a békére nézve ve­szedelmes irányban fej­lődjenek.­­ A szovjet kormány kifejezi azt a reményét, hogy ön, főtitkár úr, az ENSZ alapokmányában lefektetett elveknek meg­felelően, minden lehetőt megtesz a Biztonsági Ta­nács határozatainak mi­előbbi megvalósítása ér­dekében. Ezek a határo­zatok megjelölték a cip­rusi kérdés békés rende­zésének módozatait. Cip­rus szigetére vissza kell térnie a békének, a cip­rusiaknak és kormányuk­ra az a jelentés, amely szerint az Egyesült Álla­mok az utóbbi néhány nap folyamán több mint hetven F—104 típusú su­gárhajtású vadászgépet adott át a török kormány­nak. A Reuter jelentése sze­­ kuscsov üxenei tkariosshos é nak lehetővé kell tenni, hogy mindennemű külföl­di beavatkozás nélkül, a szigeten élő görög és tö­rök közösség érdekeinek figyelembe vételével ma­guk oldják meg problé­máikat. Jugoszláv kormány­­nyilatkozat Belgrádban közzé tet­ték a jugoszláv kormány­nak a ciprusi események­kel kapcsolatos nyilatko­zatát. A Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Kör- A Biztonsági Ti foglalkozott a­z A Biztonsági Tanács az elmúlt 48 óra során két­szer is tanácskozott a ciprusi válságról. Szom­batról vasárnapra virradó éjszaka a tanács ülése ügyrendi vitával kezdő­dött, majd a török kül­dött felszólalására került sor. Felszólalásában a Törökország által el­követett agresszió iga­zolására törekedett, a ciprusi területek bom­bázását cinikusan »kor­látozott rendőri akciónak« nevezte. Rosszidesz ciprusi meg­bízott felszólalásában hangsúlyozta, hogy Török­ország taktikai célból for­dult a Biztonsági Tanács­hoz. Kérésének elhangzá­sa és a Biztonsági Tanács összeülése között eltelt időszak alatt török repü­lőgépek ciprusi települé­sek ellen intéztek táma­dásokat. Rámutatott arra, hogy a török fegyveres erők Ciprus polgári lakos­ságát pusztítják, Törökor­szág lábbal tiporja az ENSZ alapokmányát és a dzsungel törvényeit alkal­mazza. Görögország küldötte kijelentette, hogy a cip­rusi problémát békés úton kell megoldani. Morozov szovjet delegá­tus követelte, hogy a BT törekedjék a török had­műveletek haladéktalan m­ára két ülésen­iprusi helyzettel mint vasárnap este Ná­polyból ismeretlen irány­ba kifutott az Egyesült Államok 6. flottájának egy hajóraja. A tudósítók kérdésére az amerikai ha­ditengerészet szóvivője ez­zel kapcsolatban kitérő választ adott. tei­s­z Thanthoz megszüntetésére, biztosít­sa Ciprus szuverenitásá­nak tiszteletben tartását. A béke megsértése, vala­mely ország szuverenitá­sának csorbítása — még ha kis országról is van szó —, a mai körülmé­nyek között komoly kö­vetkezményekkel fenye­get, veszedelmes lánc­reakciót idézhet elő. Ez­zel Törökországnak is szá­molnia kell — hangsú­lyozta Morozov. Seydoux francia képvi­selő felszólalása után Nielsen elnök kétórás szü­netet rendelt el. Az ülés újbóli megnyitása után javasolta, hogy egy fő­titkári jelentés elkészíté­séig napolják el az ülést. A ciprusi küldött ezt el­lenezte, majd ismét a tö­rök küldött szólalt fel, aki kijelentette, hogy a BT tagjai nyugodtan al­hatnak, mert a kormá­nyától kapott tájékozta­tás szerint a Ciprus felé haladó török hadihajók nem készülnek támadás­ra. A Biztonsági Tanács vasárnap ismét rendkí­vüli ülést tartott, amelyen Elefántcsontpart képvise­lője javasolta: a Bizton­sági Tanács elnöke szólít­sa fel a török kormányt a bombázás megszüntetésé­re, a ciprusi kormányt pe­dig a tűzszünet elrendelő­társaság kormánya és a jugoszláv nép — hang­zik a közlemény — mély nyugtalansággal szemléli a beláthatat­lan következmények­kel fenyegető ciprusi eseményeket. Az agresz­­sziót, mint a ciprusi prob­lémák megoldásának esz­közét, semmivel sem le­het igazolni. A jugoszláv kormány ismét hangsú­lyozza azt az álláspont­ját, hogy valamennyi or­szágnak tiszteletben kell tartania Ciprus független­ségét és a nyitott kérdé­seket békés tárgyalások útján kell megoldani. - sere«. A BT elnöke a fel­­­szólítást haladéktalanul­­ továbbította.­­ A török delegátus rövid­­ felszólalása után ismét a­­ görög küldött beszélt.­­ »Szombaton a török dele­­­­gátus arról biztosított bennünket, hogy a Biz­tonsági Tanács tagjai nyugodtan alhatnak — mondotta —, közben pe­­­­dig bombák hullottak a­­ békés ciprusiakra.« Ha­­ Törökország kormánya nem szívleli meg a BT­­ elnökének felhívását és­­ vasárnap estig nem szün­teti meg a bombázást és a tüzelést, akkor Görög- ■ ország légierejével és más fegyvernemekkel segítsé­get nyújt Ciprusnak.­ ­ A BT határozata 7 Stevenson amerikai kül­­­­dött határozati javaslatot " terjesztett elő, amely meg­­"­bízza a BT elnökét, hívja " fel az érdekelt országokat " a tűz beszüntetésére, az " ENSZ-erők parancsnokai­­­­val való együttműködés­re, valamint szólítson fel minden államot, hogy tartózkodjanak az olyan lépésektől, amelyek to­vább ronthatják a kiala­­­kult helyzetet. Az amerikai delegátus­­ egy szóval sem ítélte el­­ NATO-szövetségese, Tö­­­­rökország, agresszív cse­­­­lekményeit. Ez érthető is,­­ hiszen maga az Egyesült " Államok alig néhány nap­­­­pal ezelőtt maga is ha­­­­sonló agressziót követett " el a Vietnami Demokra­­­­tikus Köztársaság ellen. Az angol, a ciprusi, a­­ török és a csehszlovák delegátus felszólalása után­­ több küldött bírálta a ha­­t­­ározati javaslatot, ezért­­ Stevenson kénytelen volt­­ beleegyezni néhány módo­­­­sításba, valamint abba,­­ hogy a javaslatot egészít­­­sék ki a BT elnökének , Törökországhoz és Ciprus­­­hoz intézett felhívásával.­­ Ezután rövid szünetet tar­­­­tottak, majd a ciprusi kül­­­­dött követelésére a hatá­­­rozatban megismételték a­­ BT ciprusra vonatkozó,­­ március 4-i határozatában­­ foglaltakat (ez a határ­­­o­zat biztosítékokat tartal­mazott Ciprus területi sérthetetlenségének vé­­­delmére).­­ A módosított javaslatot­­ a BT kilenc szavazattal­­ elfogadta. A Szovjetunió­­ és Csehszlovákia küldötte­i tartózkodott a szavazás­­­tól, mert a határozat nem­­ ítéli el kellő eréllyel az­­ agresszort. 1964. augusztus 11 Az SZKP javaslata December 15-én üljön össze a kommunista pártok nemzetközi értekezletét előkészítő bizottság A Pravda cikke az értekezlet 1965 közepére történő összehívásáról »A nemzetközi értekez­let: út a kommunista moz­galom egysége felé« — ez­zel a címmel közli a Pravda hétfői vezércikkét. A ci­kk hangsúlyozza, hogy 1960 óta igen sok fontos változás történt a világhelyze­tben, s mindez megköveteli a kollektív tanulmányozást és vitát, az újabb értékeléseket és következtetéseket. A kínai vezetők — el­lentétben a pártok abszo­lút többségének vélemé­nyével — kijelentették, hogy a mai viszonyok kö­zött senkinek sincs joga összehívni a nemzetközi értekezletet, s »megenged­hetetlen, hogy egy párt vagy a pártok egy cso­portja« hívja össze a ta­­­­nácskozást. Amikor emlé­­­­keztették a kínai vezető­­■ I­két arra, hogy az 1957. évi ,1 értekezlet a Szovjetunió Kommunista Pártjára bíz­ta a tanácskozások össze­hívását a testvérpártokkal való konzultáció mellett, a kínai vezetők azt állítot­ták, hogy a konzultáció követelménye az egyön­tetű egyetértést jelenti. Ez az álláspont — írja a Pravda — azt jelenti, hogy egyetlen párt önké­nyesen meghiúsíthatja a nemzetközi fórum össze­hívását még akkor is, ha a többi párt állást foglal a tanácskozás mellett. Ez az igény azt mutatja, hogy egy párt rá akarja erősza­kolni saját akaratát az egész nemzetközi kommu­nista mozgalomra. Az értekezlet összehívá­sa elleni második »érv« az, hogy »a KKP és az SZKP még nem alakított ki egységes véleményt konzultáció útján«. Vitathatatlan, hogy az SZKP és a KKP kölcsönös megértése lényegesen elő­segítené a nemzetközi ér­tekezlet sikeres lebonyolí­tását — írja a Pravda. A KKP vezetői azonban semmilyen érdeklődést sem mutattak az SZKP- val történő konzultációk iránt, hanem kifejezetten fokozták rágalomhadjára­tukat az SZKP és a többi marxista-leninista párt ellen. A kínai vezetők ezen­kívül, amikor a problé­mák megoldására két párt megegyezésének útját ja­vasolják, a nemzetközi ér­tekezletet formális, pará­dés találkozóvá akarják tenni, amelynek egyetlen feladata az lenne, hogy a többi párt aláírja az elő­regyártott döntéseket. Ez a szemlélet gyökeresen el­lentmond a pártok közötti viszony lenini elveinek. A tanácskozás ellenfe­leinek következő »érve« az, hogy az előkészítés nem elégséges, s nem folyt konzultáció a testvérpár­tokkal. Az igazság az, hogy 1962 óta már két esz­tendeje folyik a konzultá­ció, valóságos népszavazás zajlott le a pártok között, s ma már teljesen világos­sá vált az összes pártok álláspontja. A Pravda a továbbiak­ban megállapítja, hogy az 1960. évi moszkvai érte­kezlethez hasonlóan most is szerkesztő bizottságot kell alakítani az új talál­kozó kollektív előkészíté­sére. A bizottság összeté­tele körül azok provokál­hatnak vitát, akik meg akarják hiúsítani a ta­nácskozást. A tesvérpár­­tok véleménye szerint a kiút igen egyszerű: ugyan­az a huszonhat párt alkos­sa a szerkesztőbizottságot, amely 1960 októberében és novemberében sikerrel teljesítette feladatát. Ebben a bizottságban a forradalmi mozgalom minden főbb térsége — a szocialista országok, a fej­lett tőkés országok, a fej­lődő új államok, a nem­zeti függetlenségükért harcoló országok — képvi­selve vannak. Az SZKP a napokban azt javasolta, hogy a 26 párt küldje el képviselőit a szerkesztő bizottságba, amely december 15-én Moszkvában fogjon hozzá munkájához, ha a testvér­pártok ezt elfogadhatónak tartják. A bizottságnak most hosszabb időre lesz szük­sége. Ezért a testvérpártok azt javasolják, hogy kö­rülbelül 1965 közepén ül­jön össze a nemzetközi ta­nácskozás. A Pravda a továbbiak­ban rámutat, hogy ha va­lamelyik párt nem küldi el képviselőit a megadott időpontban, ez nem lehet akadálya a bizottság mun­kájának. Az 1960. évi értekezle­ten sikerült őszinte, elv­társi hangon megvitatni a problémákat, s a 81 párt által ott kidolgozott nyilatkozat igen hasznos és gyümölcsöző volt. Az új tanácskozás természetesen sokkal nehezebb helyzet­ben gyűl majd össze, de még ebben az esetben is minden alap megvan arra, hogy a kommunista pár­tok kötelezettséget vállal­janak: számot vetnek egy­más véleményével, lelkiis­meretesen együttműköd­nek azokon a területeken, amelyeken az álláspontok és az érdekek közösek, s a továbbiakban tartózkod­nak minden olyan lépés­től, amely kárt okozhat a kommunista pártoknak, súlyosbíthatja nehézségei­ket és csak az osztályel­lenségnek szerezhet örö­met. NÉPSZAVA Szovjet kormánynyilatkozat az AÁSZ Kuba-ellenes határozatáról Az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) júliusi értekezletén Kuba ellen elfogadott határozatával kapcsolatban — amelyet átadtak a Biztonsági Ta­nácsnak — a szovjet kor­mány nyilatkozatot tett. A nyilatkozatban a szovjet kormány megálla­pítja, hogy az Egyesült Államok törekvése jutott kifejezésre az értekezlet dokumentumaiban, még­pedig az, hogy saját érde­kében a független kubai állam, az ENSZ tagorszá­ga ellen irányuló agresszív politika aktivizálására használja fel az ENSZ re­gionális szervezetének me­chanizmusát. A szovjet kormány nyi­latkozata tényeket sora­koztat fel annak bizonyí­tására, hogy az Egyesült Államok hosszú idő óta ellenséges magatartást ta­núsít Kubával szemben, majd elemzi az AÁSZ ér­tekezletén elfogadott ha­tározatokat. A nyilatkozat sorra veszi azokat a téte­leket, amelyek sértik az ENSZ alapokmányainak meghatározott cikkelyeit. A nyilatkozat megálla­pítja, hogy az említett határozatokat az ENSZ alapokmányának idevágó rendelkezései szerint nem igazolhatja semmiféle uta­lás a kölcsönös védelem­ről szóló Amerika-közi szerződésre, vagy bármely más hasonló egyezményre. A szovjet kormány ki­jelenti, hogy az AÁSZ külügyminiszteri értekez­letén elfogadott, s augusz­tus 1-én a Biztonsági Ta­nácsnak átadott határozat sérti az ENSZ alapokmá­nyának legfontosabb el­veit, s ezért érvénytelen. A szovjet kormány szük­ségesnek tartja hangsú­lyozni, hogy az AÁSZ jog­talan határozatáért, amely az ENSZ egyik tagországa ellen irányul, s amely ve­szélyezteti az általános békét és biztonságot, tel­jes mértékben az Egyesült Államoknak és azoknak a kormányoknak kell visel­niük a felelősséget, ame­lyek a határozatra szavaz­tak. Hruscsov országjáró körúton Hruscsov szovjet mi­niszterelnök országjáró körútja során vasárnap a Volga menti Kazanyba , a Tatár Autonóm Köztár­saság fővárosába érkezett. Hruscsovot útjára elkísér­te Jefremov, az SZKP Központi Bizottsága el­nökségének póttagja és Poljakov, a Központi Bi­zottság titkára. A repülőtéren az auto­nóm köztársaság vezetői fogadták Hruscsovot, aki ezután megtekintette a város nevezetességeit. Hruscsov hétfőn a ta­tárföldi olajlelőhelyek központjába, Bugulmába érkezett. A repülőtérről, ahol az érkezőket a vi­dék dolgozóinak képvise­lői fogadták, Hruscsov és kísérete egyenest az olaj­kutakhoz ment. A szovjet miniszterelnök tanulmá­nyozta a munkafolyama­tokat és beszélgetett a szakemberekkel. Országjáró körútja so­rán Hruscsov hétfőn az Urál déli részén elterülő Baskír Autonóm Köztár­saságba érkezett. Togliatti Moszkvában Az SZKP Központi Bi­zottságának meghívására feleségével Moszkvába ér­kezett Palmiro Togliatti, az Olasz KP főtitkára. Az üdülésre érkező Togliattit a seremetyevói repülőté­ren Brezsnyev, az SZKP KB elnökségének tagja, a KB titkára, Ponomarjov, a KB titkára és a KB több felelős munkatársa fogadta. o Segni olasz köztársa­sági elnök egészségi álla­pota némileg javult. ­ A VDK nem tartja illetékesnek a BT-t az amerikai agresszió megvizsgálására ban, hogy főrabbi hajó­­kat, repülőgépeket, fegy­vereket és katonaságot vezényeljen a délkelet­ázsiai térségbe. A VDK külügyminisz­tériuma vasárnap közle­ményt hozott nyilvános­ságra. Ebben emlékeztet rá, hogy az amerikai kor­mány súlyosan megsértet­te az 1954-es genfi egyez­ményeket, amikor agresz­­szív háborút kezdett Dél- Vietnamban, agresszív és szabotázs cselekményeket hajtott végre a VDK el­len, beavatkozott Laosz belügyeibe, fenyegette Kambodzsa semlegessé­gét. A külügyminisztérium nyilatkozata hangoztatja, azzal, hogy az Egyesült Államok az ENSZ Biz­tonsági Tanácsában meg­rágalmazta a Vietnami Demokratikus Köztársasá­got, bebizonyította, hogy ki akar bújni a felelős­ség alól, s elárulta azt a szándékát is, hogy az Egyesült Nemzetek Szer­vezetét akarja felhasznál­ni a vietnami beavatko­zásra. A VDK külügyminisz­tériumának nyilatkozata hangsúlyozza, hogy a probléma megvizsgálására nem az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hanem az 1954- es genfi konferencia társ­elnökei, valamint részt­vevői illetékesek. A Vietnami Tájékozta­tó Iroda vasárnap beje­lentette, hogy két ameri­kai repülőgép ismételten megsértette az ország lé­giterét. Norodom Szihanuk her­ceg, kambodzsai államfő, vasárnap üzenetet inté­zett Ho Si Minh-hez, a VDK elnökéhez. Együtt­érzéséről biztosította a demokratikus Vietnamot, az amerikai imperializ­mus erőinek áldozatát, s kormánya nevében élesen megbélyegezte az ameri­kai akciót, amely az ENSZ alapokmányának és a gen­fi egyezményeknek súlyos megsértését jelenti. Az Észak-Vietnam­i terü­lete ellen intézett ameri­kai bombatámadás nyo­­m­án kirobbant nemzetkö­zi válságban semmiféle jelentősebb fordulat nem következett be. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az Egyesült Államok vezető köreiben azt szeretnék, ha a feszültség, amelyet pro­vokációikkal előidéztek, mielőbb elsimulna. Cyrus R. Vance amerikai helyet­tes hadügyminiszter kije­lentette, hogy az Egyesült Államok torpedórombolói a Vietnami-öbölben »né­hány napon belül befeje­zik őrjárataikat«. A he­lyettes hadügyminiszter hozzáfűzte, hogy később küldenek ugyan újabb őr­járatokat az Észak-Viet­­nam és Kína közötti vi­zekre, de — mondotta — »nagyon remélem, hogy a katonai válságnak már vége van«. Mindez természetesen nem akadályozza meg az Egyesült Államokat ab-

Next