Népszava, 1964. október (92. évfolyam, 230–256. szám)

1964-10-01 / 230. szám

Színes van, barna kevés... Az edények színjátéka »A Zománcipari Művek 1963. évi zománcedény belkereskedelmi kiszállí­tási terve 4100 tonna, 164 millió forint, ezzel szem­ben a teljesítés 4028, 166 millió forint értékű volt. Tehát mennyiségben le­maradt, értékben viszont 2 millió forinttal túltelje­sített. Ennek oka az, hogy eltolódott a zománcedé­nyek választéka az ol­csóbb bar­naedényekről a nagyobb egységárat kép­viselő pasztell és korall edények felé ...« — olvas­suk a KNEB egyik jelen­tésében. Az igazság, a tények ereje megcáfolhatatlan­nak látszik, itt nincs más lehetőség a vállalat szá­mára, mint a »beismerés« — gondolja az ember. Az­tán — téved. A KNEB ál­tal megállapított tényeket­­senki sem tagadja. Csak­­hát az okok, a körülmé­nyek, a népgazdasági ösz­­szef­üggések... Lem­ez­kapacitásh­iány A vásárló szempontjá­ból világos a tétel: vagy kap ízlésének, pénzbeli le­hetőségeinek megfelelő edényt, vagy nem. A má­sik »dimenzió«, az ipari, annál összetettebb. Mily kényelmes lenne gondolkodás nélkül tudo­másul venni az objektív okokat. Nevezetesen azt, hogy a vállalat túlnyo­móan ún­portle­mezekkel dolgozik, s az idén volt olyan időszak, amikor egy teljes negyedévig nem szállítottak a félnehéz edényekhez szükséges 0,6- os lemezből. — Ha mindig megkap­tuk volna az anyagot, ak­kor nem fájna a fejünk — mondják —, de mindig olyan anyaggal vagyunk kénytelenek dolgozni, ami­lyen rendelkezésünkre áll. A Zománcipari Művek­­egész tevékenységét pert,'­­ sze nem lehet kizárólagos­­an a zománcedény-gyár­­tás problémáiból megítél­ni. Hiszen, ha éves össz­termelését nézzük, akkor ebben a zománcedény vi­szonylag kis hányadot képvisel. Az objektív okok (lemezellátás, kapacitás­­, hiány) is szorítják őket. A kapacitáshiánynál a korábbi döntéseik idézték elő a jelenlegi helyzetet. Arra való hivatkozással ugyanis, hogy megkezdik a műanyag és a jénai edény gyártását, felsőbb utasításra az egyik gyár­egységben megszüntették a zománcedény gyártását. Az így keletkezett hiányt ugyan pótolták, kapacitás­szintjük elérte a korábbit, de az exportot is számol­va­­ nem látják lehetsé­gesnek, hogy minden te­kintetben eleget tegyenek a belföldi választék-igé­nyeknek.­­ A kereskedelem da­rabban és forintban kapja az árut, annak választékát csak bizonyos arányok­ban tudjuk biztosítani — említik. Bár ezt nem mon­dották, mégis úgy tűnik, a vállalat a neki legked­vezőbb módon igyekszik megoldani termelési fel­adatait. Az 1964. I. fél­éves mérlegük szerint összes termékeiket tekint­ve, átlagosan 80 százalé­kos tervszerűséget értek el a választékban, a zo­máncedénynél az arány ennél rosszabb volt: — 75 százalékot tett ki. A drágább önköltsége olcsóbb Külön érdekessége — és egyben mutatója is mun­kájuknak, helyzetüknek — hogy az első féléves vállalati nyereségnek mintegy kétharmada a második negyedévben rea­lizálódott, ami a félév előtti nagy hajrára utal. Ebbe az »áramkörbe« tar­tozik az is, hogy a máso­dik negyedévben az ol­csóbb barnaedényből a kereskedelem rendelésé­nek mintegy 93 százalékát gyártották le. A harmadik negyedév első két hónap­jában viszont (augusztus 31-ig), a belkereskedelem adatai szerint az­ időará­nyos szállításnak 54 száza­lékát teljesítették az elő­írt 67 százalék helyett , ami­­éppenhogy belül van a rendeletileg lehetséges 15 százalékos »tűrési« ha­táron. A választékkal azonban ebben a szériá­ban is baj volt. Bármely oldalról köze­lítjük is meg a témát, a vállalat végső fokon a drágább fogyasztói árat képviselő színes (pasztell, korall) edények gyártásá­ban érdekelt. Volt idő­szak,­amikor a zománc­iparban főleg barnaedé­nyeket gyártottak, úgy kellett rábeszélni őket, hogy rátérjenek a pasztell­el a fehér színre. Megfi­zették a tanulópénzt, sőt eljutottak odáig, hogy a nettó termelői árhoz vi­szonyítva, jobb önköltség­gel gyártják a színes, mint a barnaedényt. A vásárlók növekvő igényessége is bi­zonyos fokig erre az útra vitte őket, mert például a bányászvidékeken jófor­mán csak a színes edé­nyeket keresik. Az élet­­színvonal általános emel­kedése tükröződik ebben is. Azonban más helye­ken — például Szabolcs­ban — még mindig na­gyon keresett a barna szí­nű. A vállalatnál és másutt is megkérdeztük: vélemé­nyük szerint mi az a he­lyes arány a barna és a színes edények gyártása között, ami megfelel a valóságos vásárlói igé­nyeknek? A válasz úgy hangzott: változó, erről nincs megközelítően pon­tos képünk. A vállalatnál közölték, hogy a kereske­delem a harmadik ne­gyedévre 25—27 százalék­ban rendelt barna edényt. A vásárló szempontjá­ból csupán »esztétikai« je­lentőségű, hogy barna, vagy színes edényt vásá­rol-e, mert a kettő minő­sége között nincs különb­ség. A fogyasztói árak közti eltérés viszont az edény nagyságától füg­gően, 3—8 forint között mozog átlagban. Ha figye­lembe vesszük, hogy edényt a háziasszonyok hosszabb idejű használat­ra vásárolnak , akkor nem beszélhetünk »drá­mai« helyzetről. A zo­máncedény hétköznapi tö­megcikk. Az átfogó jelle­gű közgazdasági meggon­dolások mellett sem elha­nyagolható szempont, hogy a mindennapi élet­hez szükséges árucikkek megfelelő választékban legyenek megtalálhatók. Kalocsai Tibor 2 Moszkvai séta Moszkvának, a hatal­mas világvárosnak egyet­­len apja is olyan ese­­ménydús és izgalmas, hogy bőven talál benne témát a rendező. Georgij Danyelija érdekes néző­pontból szemléli és szem­lélteti Moszkva minden­napjainak életét: három kamaszfiú hol szétváló, hol összetalálkozó útjá­nak során az ő szemszö­gükből látjuk és ismerjük meg ennek a hatalmas városnak új és új arcát. A három fiatalemberrel tulajdonképpen nagyon kevés történik, már ami a szokásos »story«-t illeti. Barangolnak, kószálnak, áruházba térnek be, hang­­versenyterembe kukkan­tanak, egyikük lakásán időznek, keresnek egy szép kislányt, ellátogat­nak egy ismert íróhoz, majd egyikük esküvőjére sietnek, aztán a vidéki fiú elbúcsúzik társaitól, hazautazik. Mindehhez a cselekményhez Moszkva szolgáltatja a hátteret, a járókelők pedig az epi­zódszereplők. S hogy még­ K­lipp is élvezettel szemléljük a a filmet, annak az az oka, hogy alkotóinak si­került eltalálni a köny­­nyed játékosság és a fi­nom líra szerencsés keve­rékét. S tegyük hozzá: a film kevéssé cselekmé­nyes részein átsegíti a né­zőt a város szépsége, lát­ványossága. A jó techni­kával és helyenként köl­tői ihletéssel készült ké­peket Vagyim Juszov ké­szítette. A generális A némafilmek korának világhírű sztárja, Buster Keaton egyik legérdeke­sebb burleszkje alá zenét alkalmazott, amely sze­rinte tökéletesen pótolja a szöveget. S valóban: a mulatságos történet során úgy érezzük, itt nincs szükség szavakra, a ne­ves színész minden moz­dulata, gesztusa, arcjáté­ka önmagáért beszél. A »faarcú« komikus ezúttal egy kisembert, mozdony­vezetőt alakít, aki az Észak—Dél háborúban ré­gimódi gőzmozdonyával véletlenül behatol az el­lenfél területére, véletle­nül kihallgatja a hadita­nácskozást, kiszabadítja menyasszonyát és még idejében vissza is jut, hogy figyelmeztesse övéit a támadásra. Ez a sok vé­letlen a burleszk törvé­nyei szerint rengeteg aka­dályt gördít a hős útjába, aki persze mindet legyő­zi, s két ballábas csetlés­­botlásai után — még sa­ját kardján is keresztül­bukik — elnyeri jutal­mát, a szépséges lányt és a tiszti egyenruhát. A már filmtörténeti ér­dekességei burleszket — amelynek természetesen legjobb, legizgalmasabb része a hajsza — maga Buster Keaton rendez­te Clyde Bruckmannal együtt. A műfaj és a hí­res sztár rajongói ezút­tal nem csalódnak. A ge­nerális a burleszkfilmek egyik legjobb­ja­. -generáli- Sikoly A film annyi időt fog­lal magában, amennyi eltelik Ivana szülőotthon­ba szállítása és a gyer­mek megszületése között — mégis többet nyújt en­nél: a fájdalmas vajúdás pillanatnyi pihenőiben a fiatalasszony visszaemlé­kezik életére, szerelmük kialakulására. A férj ez­alatt lakásról lakásra jár, szereli az elromlott tele­vízió-készülékeket, mi­közben bepillantást nye­rünk különböző otthonok­ba, megismerkedünk kü­lönféle típusú emberek­kel. Ezen a két szálon ve­zeti Jaromir Jires rende­ző az új csehszlovák film történetét, s ügyes vágá­sokkal, idősíkok felcseré­lésével és a filmkészítés számos más eszközével művészivé formálja film­jét. Ehhez természetesen a két fiatal és tehetséges színész — Josef Abraham és Eva Limanová — is je­lentősen hozzájárult. Hu­mánus mondanivalója, lí­­raisága ellenére mégsem teljesen egyenletes alko­tás a Sikoly. Hiányoljuk belőle a valódi konflik­tust, amely nélkül kissé cselekménytelen ,­ bár nem eseménytelen — a film. Megkapó, kedves je­lenet, amikor a főhős ide­gességében már nem tud mit kezdeni magával, és a családi fényképalbum­ban lapozgat. A régimódi fotográfiák felsorakozta­tásával elvonul előttünk a család néhány előző nemzedéke, a szülők, nagyszülők életének leg­jellemzőbb eseményei: esküvő, gyermek, fény­kép a frontról, a két vi­lágháborúból, és végül a film két főszereplőjének első albumképe. A film hatását nagy­mértékben növeli a férfi­főszereplő színvonalas, jó alakítása, akinek tehetsé­ges játéka feledteti a for­gatókönyv gyengéit is. Különös ismertetőjel Schönherz Zoltán emlé­kére készült a Különös is­mertetőjel című magyar film, amelyet most ismét műsorára tűzött a MO­­KÉP. Ami nemes pátosz, magas eszmeiség jelle­mezte ezt a filmet, ma is hatásos maradt. A főhős tiszta erkölcsisége, tragi­kus történetének esemé­nyei ma is megkapják a nézőt. Kissé talán elné­­zőeknek kell lennünk a majdnem tíz évvel ez­előtti teátrálisabb alakí­tások és rendezés iránt, s a kissé leegyszerűsített forgatókönyvet is »törté­nelmi« távlatból kell te­kintenünk — mindezek ellenére is erőteljesen hat ránk a film művészi-em­beri igazsága. Bessenyei Ferenc a főszerepben árnyaltabb alakítást nyújt a többiekénél. Különösen fiataljainknak kell meg­tekinteni ezt az igen hasz­nos, szép filmet. Háry Márta ’SFmTsrsTrsrmTm^srm^^rsrsrmm IABÁHÍMJH Pf A tti MIMII Pénteken tanácsülést tart a Szaktanács A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa pénteken az ÉDOSZ székházában tanácsülést tart A tanácsülésen Gál László, a Szaktanács tit­kára, a dolgozók egészsé­gének és testi épségének fokozottabb védelmével kapcsolatos szakszervezeti feladatokról, Beckl Sán­dor, a Szaktanács titkára az 1964. évi tervfelada­tok teljesítésének helyzetéről és a szakszervezetek to­vábbi feladatairól, Fabók Zoltán, a Szaktanács tit­kárságának tagja pedig a szakszervezeti alapszer­vek újraválasztásával kapcsolatos feladatokról tart referátumot. (MTI) Dobi István üdvözlő táviratai Ciprus és Nigéria nemzeti ünnepe alkalmából Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, táviratban fejezte ki jókívánságait Makariosz érseknek, a Ciprusi Köztársaság elnö­kének, Ciprus nemzeti ünnepe alkalmából. Ebből az alkalomból Péter János külügymi­niszter is táviratban fe­jezte ki jókívánságait S. Kiprianunak, a Ciprusi Köztársaság külügymi­niszterének. Dobi István táviratban köszöntötte dr. Nnamdi Azikivet, a Nigériai Szö­vetségi Köztársaság elnö­két, a Nigériai Szövetségi Köztársaság nemzeti ün­nepe, Nigéria függetlenné válásának negyedik és a köztársaság kikiáltásának első évfordulója alkalmá­ból. (MTI) A KÖZÉLET ESEMÉNYEI Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága által Berlinben rendezett nem­zetközi tudományos érte­kezletről hazaérkezett az MSZMP küldöttsége, Ne­mes Dezső, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bizottság titkára, a kül­döttség vezetője és Gedő András, a Béke és Szocia­lizmus szerkesztőbizottsá­gának tagja, a filozófiai tudományok kandidátusa. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Ko­rom Mihály, a Központi Bizottság titkára és Puja Frigyes, a Központi Bi­zottság osztályvezetője. Ott volt Wilhelm Meiss­ner, az NDK budapesti nagykövete.­­ A Béke és Szocializmus című folyóirat szerkesztő­­bizottsága és a Német A­ Földművelésügyi Minisztérium és a MEDOSZ balesetvédelmi felhívása Az elmúlt évek tapas­­­szakilag kifogástalan álla­­tadatai szerint az őszi pózban levő erő- és min­­mezőgazdasági munkák kagépek használhatók. A időszakában — elsősor- fék- és világító berende­­ban a betakarításnál és a rések, valamint a boz­­szállításnál ■— különösen iánymű üzembiztonságát sok a baleset. A Földmű­ minden munkakezdés velésügyi Minisztérium, előtt ellenőrizni kell. A valamint a Mezőgazdaság rakomány tetején soha,­gi és Erdészeti Dolgozók semmilyen körülmények Szakszervezete éppen között sem szabad ise­­ezért a balesetvédelmi mélyeket szállítani. (MTI) rendszabályok fokozott___________________ megtartására, illetve meg­­tartatására hívta fel va­lamennyi mezőgazdasági üzem dolgozóit és veze­tőit. A felhívás rámutat, hogy mindenkinek el kell sajátítania a munkaterü­letére vonatkozó munk­a­­védelmi ismereteket. Kü­lönösen vonatkozik ez azokra a segítő családta­gokra és egyéb időszaki munkásokra, akik nem rendelkeznek a megfelelő gyakorlattal. A betakarító gépekkel dolgozók figyelmét külön fel kell hívni arra, hogy elakadás, eltömődés ese­tén csak akkor kezdhetik meg a javítást, ha a meg­hajtást kiiktatták, s a mozgó alkatrészek nyu­galmi helyzetbe kerültek. Szállításhoz csak mű- Baráti találkozó a vietnami nagykövetségen Hoang Bao Son, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete szerdán bará­ti beszélgetésre hívta meg a sajtó munkatár­sait. A találkozón részt vettek a Külügyminiszté­rium képviselői is. A nagykövet ismertette az amerikaiak Vietnam ellen irányuló agresszív politi­káját. Köszönetet mon­dott a magyar sajtónak, hogy állást foglalt Viet­nam mellett. A tájékoztató után a nagykövet válaszolt az új­ságírók kérdéseire. (MTI) NÉPSZAVA *­­ A Budapesti Nőtanács szerdán fogadást adott a hazánkban tartózkodó be­lorusz küldöttség nőtagjai részére. A belorusz vendé­gek hosszan elbeszélgettek a Budapesti Nőtanács ve­zetőivel és munkatársai­val.* Erdei Lászlóné, a Ma­gyar Nők Országos Taná­csának elnöke szerdán bú­­csúfogadást adott a ha­zánkban tartózkodó Dida Mihalcea, a Román Nő­szövetség titkára és Gale­­ri Puscas, a Román Nő­­szövetség munkatársa ré­szére. A román vendégek két hetet töltöttek hazánk­­ban. Magyar államférfiak üdvözlő táviratai a Kínai Népköztársaság vezetőihez Mao Ce-tung elvtársnak, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökének, Liu Sao-csi elvtársi­nak, a Kínai Népköztársaság elnökének, Csu, Te elv­társnak, a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyű­lése állandó bizottsága elnökének, Csou En-laj elv­társnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnö­kének, PEKING A Kínai Népköztársaság megalakulásának 15. év­fordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya és népe nevét kin jókíván­ságainkat küldjük Önöknek, a nagy kínai népnek. 15 évvel ezelőtt a kínai nép forradalmi harcának eredményeként létrejött a Kínai Népköztársaság. Ezzel megnyílt a felemelkedéséhez és felvirágzásához, a szo­cializmus felépítéséhez vezető út a kínai nép előtt. A magyar népet őszinte örömmel tölt el minden ered­mény, amelyet a testvéri kínai nép ezen az úton előre­haladva elért. Népeinket és országainkat összefűzi a szocializmus felépítésének közös ügye, az imperializmus ellen, a béke megvédéséért folytatott harc közös érdeke, őszintén óhajtjuk, hogy országaink kapcsolatai és né­peink barátsága a marxizmus-leninizmus elvei alap­ján, a proletár internacionalizmus szellemében fej­lődjék. Nagy nemzeti ünnepük alkalmából további sike­reket kívánunk a testvéri kínai népnek. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke Péter János külügyminiszter is táviratban fejezte ki jókívánságait Csen Jinek, a Kínai Népköztársaság külügyminiszterének az évforduló alkalmából. A Ma­gyar Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége és a KISZ központi bizottsága ugyancsak üdvözlő táv­iratot küldött az évforduló alkalmából. (MTI) IS éves a népi Kína A mai Kína újkori tör­­ténelmének egyik ki­emelkedő dátuma 1949. október 1. Ezen a napon kezdődött meg ugyanis a Kínai Népköztársaság tör­ténete, s ennek a napnak a 15. évfordulóját ünnepli ma Kína népe. A Kínai Népköztársaság kikiáltásá­val olyan ország indult el a szocializmus építésének útján, amelynek lakossága a Föld egész lakosságának csaknem egynegyede. Ezért ez a nap nemcsak Kína hanem a világ fejlődése szempontjából is jelentős■ A tizenöt esztendő során a kínai nép nagy és eredményes lendülettel építette országát a szocia­lista országok testvéri se­gítségével. Örömmel töl­tött el minden haladó em­bert, hogy a kínai nép al­kotókészségének kibonta­kozása nyomán milyen nagy fejlődés tapasztalha­tó az előző időkhöz viszo­nyítva. Reméljük, hogy Kína népe — tovább ha­­ladva hazája békés építé­sének útján — újabb sike­rekkel gazdagítja országát a jövőben is. Sajnálattal kell megálla­­­­pítanunk, hogy a Kí­nai Kommunista Párt ve­zetői — letérve a marxiz­mus—leninizmus útjáról — szembekerültek a nem­zetközi munkásmozgalom­mal, sőt, annak megbon­tására törekszenek. Ez a tény azonban nem változ­tatja meg a nagy kínai nép iránt érzett őszinte barát­ságunkat, rokonszenvün­­ket, s a kínai néppel együtt örülünk az elért eredményeknek, amelye­ket nagyra becsülünk. Mi a magunk részéről min­dent megteszünk, hogy né­peink barátsága továbbra is erősödjön. Ülést tartott a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsa amelyen megjelent és fel­szólalt Gál László, a Szaktanács titkára is. A tanácsülés a megye mun­kásvédelmi helyzetével és a helyi társadalombiztosí­tási szervek munkájával foglalkozott. Megállapították, hogy a megye területén csökkent az egy főre eső balesetek és a halálos balesetek szá­ma is. A megye munkás­­védelmi munkáját, ered­ményeit, a balesetek csök­kenését — állapította meg a tanácsülés — első­sorban a régi üzemek re­konstrukciója, az elavult, nehéz munkát jelentő ter­melő berendezések kor­szerűsítése, az anyagmoz­gatás gépesítése és a mo­dern technológiák alkal­mazása segítette a leg­jobban. Jelentős eredmé­nyeket hozott és ígér a jövőre is a megye terü­letén létrejött munkásvé­delmi bizottságok és mun­kásvédelmi őrök hálózata. Mindezeken túl a tanács­ülés leszögezte, hogy a balesetek számát még je­lenleg is fokozzák a jól ismert indokok , a vé­dőfelszerelések mellőzése, a munkásvédelmi szabá­lyok hanyag kezelése, fi­gyelmen kívül hagyása és a rendetlenség. A Szakszervezetek Veszprém megyei Taná­csa szerdán ülést tartott. 1964. október 1

Next