Népszava, 1964. december (92. évfolyam, 281–305. szám)

1964-12-01 / 281. szám

Jugoszlá­­via benn Ili. A nők új életszabálya Nagyon kellemes és ta­nulságos beszélgetésnek voltunk részesei, mi, ma­gyar újságírók Zágrábban, a horvátországi szakszer­vezetek székházában. Hor­vátországban akkor készül­tek a szakszervezetek a nők konferenciájára és en­nek az­ előkészítéséről be­szélt Maricsics elvtársnő, titkár. — A legnagyobb gon­dunk a szakmunkáskép­zés — mondotta. — A munkaigényes területe­ken, a textiliparban, a nyomdaiparban, a do­hányfeldolgozó és vegy­iparban már általában nők dolgoznak. Nálunk az összes dolgozó 33 százalé­ka nő, de a munkaképe­seknek több mint fele asszony és leány. Ezért érthető, hogy a szakmun­­k­ás­ képzést fontos feladat­nak tartjuk, mert tudjuk, hogy nagyon sok nő sze­retne elhelyezkedni. Csak­hogy az­ idősebbeknek — különösen, hogy Horvát­ország elmaradott agrár­­ország volt — nincs szak­mája, ez nehezíti céljaink­­megvalósítását. A fiatal leányok számára a közép­fokú szakiskolákban tö­megesen biztosítunk he­lyet. De mi azt szeret­nénk, hogy a már dolgozó nőket is magasabb kép­zettséghez juttassuk,­­ ennek a képzésnek a célja, hogy társadalmilag is min­denki előtt elismertessük a nők helyét a termelés­ben. Ne csak betanított munkás legyen a nő, ha­nem szakmunkás, még­hozzá jól képzett szak­munkás. A szakszerveze­tek arra is törekszenek, hogy a vezetésben egyre több nő vegyen részt. Az igények növekszenek Itt, Jugoszláviában, pon­tosabban Horvátországban is életszabállyá vált az elmúlt húsz esztendő alatt, hogy dolgoznak a nők is. Az igények egyre növek­szenek­. És a szakszerve­zeti tájékoztatás szerint számos olyan kezdemé­nyezést népszerűsítenek, támogatnak, amely lehető­vé teszi az asszonyok szá­mára a munka mellett a jól szervezett életet és a pihenést is. Mosodákat lé­tesítenek, sőt már vannak gyárak is, ahol ilyen házi mosoda működik, az as­szonyok beviszik reggel a fehérneműt és tisztán kap­ják vissza. A gyerekek el­helyezése, a napközi ott­honok létesítése a másik nagy gond. — Drágák még a szol­gáltatások nálunk — mondják aggodalommal a szakszervezeti központ­ban. — Kutatjuk a lehe­tőségeit, hogy olcsóbbá, tömegese­b­bé tegyük azo­kat és mindent elköve­tünk, hogy még népsze­rűbbé váljanak a jó kez­deményezések. Családi otthont A beszélgetés hosszú ideig tart, száz és ezer do­log kerül napirendre. Egy­re inkább kirajzolódik, hogy mindezek a kérdé­sek, amelyek a nők társa­dalmi, gazdasági egyenjo­gúsításának gyakorlati megvalósításához szüksé­gesek, azonosak azokkal a kérdésekkel, amelyekről a tavasszal Bukarestben tárgyalt több mint 400 szakszervezeti küldött, hogy előre vigyék a dol­gozó nők helyzetének jár­vítáját szerte a világott. Most azt tapasztaltuk, hogy ez a kérdés élénken foglalkoztatja a jugoszlá­viai szakszervezeti szer­veket is. Ezt mutatja a lehetőségek felkutatása, a fiatal lányok elhelyezése, tanítása, az ipartelepítés, vagy a gyermekotthonok rendszerének szélesítése is. Ez utóbbival kapcsolat­ban elmondták, hogy gondjaik közé tartozik az elhagyott, vagy a nem megfelelő körülmények között élő gyermekek ál­lami gondozása. Számos új kísérletet vezettek be, s ezek közül is kiemelke­dik az a gyakorlat, amely a családi otthont igyek­szik pótolni a gyerekek­nek. Szelcében például él egy házaspár. A gondjaikra bízott elhagyott gyerekek között van egészen ki­csiny és van tizenhat éves is. Mint ahogy a család­ban sem egy­korúak álta­lában a gyerekek. A há­zaspáron kívül egy sza­kács él még velük, aki a gyerekek, illetve most már a nagy család ellátását biztosítja. Erős kötelékek A kerekek óvodába, is­kolába járnak úgy, ahogy a családban is teszik. A nagyobbak, ha pályavál­­asztás előtt állnak, a ké­pességeik szerint a családi tanács javaslata alapján döntenek és indulnak el az életbe. Esténként var csora után, amikor már mindenki elkészült a lec­kéjével, játszott is kedvé­re, megbeszélik a család közös gondjait, tenniva­lóit, költségvetését is. Még a ház tatarozását is (ter­mészetesen amennyire ko­rukhoz képest lehet) közö­sen végzik, mindenki segít valamit a mesterember­nek, hogy a k­eze munkája benn legyen a közös ott­hon, a családi fészek szép­ségében, és kényelmében. Nagyon erősek ezek a családi kötelékek. Repül­tek már ki a családból gyerekek kész szakmun­kásokként. Elhelyezkedtek más városban, sőt van aki már meg is nősült közü­lük, de valamennyien ha­zajárnak, s velük együtt hazamegy a menyasszony, vagy az új feleség is. Új kezdeményezés, nem valósítható még meg min­denütt. De a gondolat, a cél nagyon szép. Családi és társadalmi érzéseket oltanak a gyerekekbe, részt vesznek a munkában és megtanulják, hogy az élet alapja a munka, amely örömet, boldogsá­got nyújt , ehhez ad na­gyon sok segítséget, szere­­tetet a szakszervezet. Lendvai Vera 2 Az ipari varrógépgyártás jövője Az eseményről, már­mint hogy a KGST illeté­kes szekciója még 1962- ben hazánkra szakosítot­ta a speciális ipari varró­gépek és más ruhaipari berendezések egy részé­nek gyártását,­­veset tud a közvélemény, a la­pok mindössze néhány­­soros híradásban foglal­koztak vele. — Sok minden történt azóta. Elkészítettük a reánk szakosított gépek Legjobb partner Erről egyébként írásos bizonylatokat is kaptak, mivel a próbaüzem ered­ményét minden esetben jegyzőkönyvben rögzítik. A CS 311-es, központi gőzellátású elektromecha­nikus vasalógép például — az aláírásokkal hitele­sített jegyzőkönyv tanú­sága szerint — kiválóan működött többi között a szovjet Klara Zetkin Ru­hagyárban. Az összeha­sonlító mérések alapján megállapították, hogy a vasalás minősége jobb a mostani gépekénél. Ter­melékenysége ugyancsak nagyobb. A régebben konstruált szovjet gépe­ken egy óra alatt negy­ven kabátot tudnak kiva­salni, míg az új magyar gyártmányún hetven da­rabot. — A háztartási varró­gépek gyártását — a KGST ajánlásának meg­felelően — fokozatosan, legkésőbb 1966 közepéig abbahagyjuk, s helyettük az ipari varrógépekre té­rünk át — tájékoztat Ba­bai Ferenc főmérnök. — Már a jövő évi tervünk­ben fele-fele lesz az arány... Megtudjuk, hogy a kardkéses szabászgépek­ből nyolcszáz, a pikírozó gépekből nyolcszázhatvan, a láncöltéses gombfelvar­mintapéldányait, s azok legtöbbjét már be is mu­tattuk a különböző nem­zetközi vásáro­kon, illet­ve kiküldtük próbaüzem­re a baráti országok ru­hagyáraiba — tájékoztat a fejleményekről Székely István, a Csepel Kerék­pár- és Varrógépgyár igazgatója. — Az illeté­kes szakemberek gyárt­mányaink legtöbbjéről el­ismeréssel nyilatkoztak... a Szovjetunió­ ró gépekből pedig há­romszáztizenhét darabot csinálnak. A nemzetközi munkamegosztásban a Szovjetunió bizonyult ed­dig a legaktívabb part­nernek. Az említett gé­pek háromnegyed részét a szovjet ruhagyárak ren­delték meg. A reánk sza­kosított többi gép gyártá­sáról és szállításáról ed­dig még nem történt konkrét megállapodás, er­re valószínűleg a jövő év­ben kerül sor. A legna­gyobb érdeklődés a már említett központi és egye­di gőzellátásé, vasalógé­pek­ iránt van. Az előze­tes információk szerint 1966—70 között a Szov­jetunióban több mint száz új nagy ruhagyá­rat építenek, s eze­ket nagy részben magyar gyártmányú vasalógépek­kel kívánják felszerelni. A Csepel Kerékpár- és Varrógépgyár szakembe­rei gyárlátogatásunk idő­pontjában éppen a Szov­jetunióban tárgyaltak a részletekről. Annyi azon­ban máris bizonyos, hogy a szovjet üzemek igénye — mennyiségben és vá­lasztékban — pillanat­nyilag nagyobb, mint amit a csepeli gyár je­lenlegi lehetőségeivel reá­lisan számolva, vállalni tudó­kat a további tanfolya­mok szervezésével bizto­san megoldjuk. Dolgo­zóink zöme nem idegen­kedik a tanulástól, hi­szen ha szakmunkássá képezik át magukat, egyénileg is jól járnak — mondják a gyár vezetői. — A KGST megbízásá­ból reánk háruló felada­tok teljesítése azonban nem csupán ezen múlik. A meglevő géppark bizo­nyos kiegészítése is szük­séges. Hogy milyen mérték­ben? Erre ma még meg­lehetősen nehéz válaszol­ni Számításokat végez­tek ugyan, de nem biz­tos, hogy azok a későb­biekben is megállják majd a helyüket. Bizony­talanságot okoz ugyanis, hogy a részvevő orszá­gok mindegyike által el­fogadott KGST-ajánlás gyakorlati végrehajtásá­ban akad néhány zök­kenő. A végrehajtás zökkenői — A háztartási és az ipari varrógépek gyár­tásának létszámigénye nagyjából megegyező, az utóbbi azonban nagyobb hozzáértést és a jelenle­ginél jóval több szak­munkát igényel — mond­ja Székely István igazga­tó. — A speciális ruha­ipari gépek egyike-mási­­ka szinte egyedi gyártási precíziós műszer ... A szakmunkásgondok megoldásában kívülről nem várhatnak segítséget. Jól képzett forgácsolók­ból, műszerekből másutt is nagy a hiány. A meg­levő dolgozók átképzésé­vel akarnak segíteni ma­gukon. Két tanfolyamot, mintegy hatvan fővel, már lebonyolítottak. Eze­ken elsősorban a csoport­­vezetők és a meósok fel­­készültségét egészítették ki, de helyet kapott a tanfolyamon 17 olyan be­tanított munkás is, akik korábban a háztartási varrógépek szerelésével foglalkoztak. — Létszámproblémám­­ Minél előbb , annál jobb A KGST illetékes szek­ciójának ülésén nemré­giben összegezték, hogy a szakosított gyártású gé­pekre milyen igényt je­lentettek be az egyes or­szágok. Az adatokból ki­derült, hogy az elektro­mechanikus vasalógépek­re a Szovjetunión kívül másnak pillanatnyilag nincs még konkrétan be­jelentett igénye. A kard­késes szabász­, a hurok­­öltéses gombfelvarró, a pikírozó és a gomblyuka­­zó gépek igénylistájáról ugyancsak hiányzik hol az egyik, hol a másik or­szág. Remény van rá, hogy­­ előbb-utóbb elhárulnak az akadályok a szocialis­ta országok közös és jól felfogott érdeke hiányta­lan érvényesülésének út­­jából De jó volna, ha a konk­rét megegyezés időpont­ját minél előbbre hoznák, mert a nagy sorozatú gyártásra csakis a fele­lősséggel bejelentett igé­nyek birtokában lehet alaposan felkészülni. Lét­számmal, a géppark szük­ség szerinti bővítésével és az esetleges egyéni konst­rukciós kívánságok, vál­toztatások végrehajtásával egyaránt. Mocsári Károly Emlékünneplés Karancslejtősön Húsz évvel ezelőtt, az il­legális kommunista párt felszólítására széles körű ellenállási mozgalom bon­takozott ki a nógrádi bá­nyákban. A bányászok egymás után tagadták meg a bevonulási parancsot. A legnagyobb megmozdulás­ra a karancslejtősi bányá­ban került sor, ahová no­vember végén 280 bányász és a hozzájuk csatlakozott harminc fegyveres katona szállt le. A 20. évforduló alkalmá­ból pedig emlékünnepsé­get rendeztek vasárnap a bányatelepen. Az ünnep­ségen — amelyen ott vol­tak az egykori ellenállás résztvevői is — Jakab Sán­dor, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a megyei pártbizottság első titkára emlékezett meg a karancslejtősi bány­ászok hősi harcáról. (MTI) Tbc-sek segélye VAGY JÓZSEF bajai olva­sónk azt kérdi, miért nem kapja a tbc-seknek járó táp­­pénzkiegés­zítést, amikor tbc-s megbetegedéssel ápolják la­kásán. A tbc-seknek járó rend­szeres anyagi segély, ame­lyet táppénzkiegészítés formájában juttatnak a beteg dolgozónak, az egyéb feltételek fennállá­sa esetén is csak a kórhá­zi, szanatóriumi kezelés időtartamára jár. Tehát az otthoni ápolásban töltött táppénzes állomány ide­jére nem adható. Családi pótlék folyósítása PÉCSI KÁROLY budapesti olvasónk aziránt érdeklődik, ha október 14-én megszűnt a munkaviszonya és csak no­vemberben helyezkedett el újra, október hóra kaphat-e családi pótlékot. A családi pótlék az egyéb feltételek fennállá­sa esetén is csak arra a hónapra jár, amelyben a dolgozó legalább 18 napot munkában töltött. E szem­pontból például a táppén­zes állomány is munkában töltött időnek számít, így a kérdezett esetben, mivel októberben legalább 15 napot nem töltött munká­ban, nem jár a családi pótlék. Jogszabály-magyarázat A termelőszövetkezeti csoportok, valamint a sző­lő- és gyümölcstermelő szakszövetkezetek, szőlő és gyümölcstermelő szak­csoportok és hegyközsége­k tagjainak betegségi ellátá­sáról szóló rendelkezések idén szeptember 1-én lép­tek hatályba. Ezek alap­ján most ismertetjük, mi­lyen a MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐCSOPORTOK TAGJAINAK BETEGELLÁTÁSA. A rendelkezések szerint a felsorolt mezőgazdasági termelőcsoportok közös munkában rendszeresen részt vevő tagjaik beteg­ségi ellátására megállapo­dást köthetnek az illeté­kes társadalombiztosítási igazgatósággal (kirendelt­­séggel). A megállapodás alapján a tagok és család­tagjaik orvosi gyógykeze­ a fi­ zésre, gyógyszerre, gyó­gyászati segédeszközre és kórházi ápolásra jogosul­tak. Megilleti őket továb­bá anyasági segély is a mezőgazdasági termelő­szövetkezeti tagokra vo­natkozó rendelkezések szerinti feltételekkel és mértékben. Műfog, mű­fogsor, fogkorona, foghíd, valamint a szolgáltatások igénybevételével kapcso­latosan felmerült szállítás és útiköltség címén térítés nem jár. A mezőgazdasági terme­lőcsoportok tagjai közül közös munkában rendsze­resen részt vevőnek azt le­het tekinteni, aki a ter­melőcsoporttal oly értel­mű írásbeli megállapodást létesített, hogy a biztosítás évében a közös termelő­­munkában szükség szerint részt vesz és legalább 120 (nő tag 80) munkegységet teljesít, vagy legalább 90 (nő tag 60) munkanapot dolgozik. A megállapodást kötött termelőcsoport minden betegellátásra jogosult tagja után havonként 30 forint betegellátási díjat fizet a társadalombiztosí­tási igazgatóságnak (ki­rendeltségnek). Egyéni önkéntes beteg­ségi ellátásra is lehet megállapodást kötni an­nak a tagnak, aki a mező­­gazdasági termelőcsoport közös munkájában rend­szeresen nem vesz részt, továbbá annak a tagnak, aki a közös munkában rendszeresen részt vesz ugyan, de a termelőcso­port nem kötött megálla­podást a társadalombizto­sítási igazgatósággal (ki­­rendeltséggel). Önkéntes betegellátás alapján orvosi gyógykeze­lés, gyógyszer, gyógyásza­ti segédeszköz, kórházi ápolás és anyasági segély jár. Az önkéntes betegségi ellátás alapján járó szol­gáltatásokat a tag és igényjogosult családtagja a megállapodás megköté­sét követő hónap első napjától veheti igénybe. Az önkéntes betegellátás­ra jogosult tag, illetve a tag felesége (élettársa) fé­­része szülés esetén anya­sági segély abban az eset­ben jár, ha a szülést meg­előző két éven belül leg­alább 270 napon át beteg­­ellátásra jogosult vagy biztosított volt. Műfog, műfogsor, fogkorona, fog­­híd, valamint a szolgálta­tások igénybevételével összefüggő szállítás és úti­költség címén megtérítés nem adható. Az önkéntes betegségi ellátásért a tag havi 60 fo­rint betegellátási díjat fi­zet. Csoportos biztosításban részt vevő tagok és csa­ládtagjaik betegellátásra jogosultságukat a mező­­gazdasági termelőcsoport által kiállított beteglap­pal, egyénileg biztosítot­tak és családtagjaik pedig a társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) által kiállított biztosítási igazolvánnyal igazolják. NÉPSZAVA T­obi István táviratban üdvözölte Gustavo Diaz Ordazt, a Mexikói Egye­sült Államok új elnökét hivatalba lépése alkalmá­ból.* Dobi István táviratban "fejezte ki jókívánságait Darád Dackónak, a Kö­zép-Afrikai Köztársaság elnökének, az ország nem­zeti ünnepe alkalmából. * Mód Péter, a külügymi­niszter első helyettese hét­főn bemutatkozó látogatá­son fogadta Ghulam Ya­­hya Tarzit, az Afgán Ki­rályság első magyarorszá­gi rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét, aki a közeljövőben adja át meg­bízólevelét.* Dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter veze­tésével visszaérkezett Bu­dapestre az a magyar épí­tésügyi küldöttség, amely Berlinben részt vett a KGST építésügyi állandó bizottságának ülésszakán. * Marcelo Fernandez Font, a Kubai Köztársaság külkereskedelmi miniszte­re, aki vasárnap érkezett Budapestre, hétfőn a két ország közötti kereskedel­met érintő kérdésekről hivatalos megbeszélést folytatott Bíró József kül­kereskedelmi miniszterrel. A közélet eseményei Lugossy Jenő művelő­désügyi miniszterhelyettes — aki a Szovjetunióban a közoktatás egyes kérdéseit tanulmányozta — vasár­nap hazaérkezett. Vasárnap délután A­. Molnár János művelődés­­ügyi miniszterhelyettes ve­zetésével magyar kulturá­lis küldöttség érkezett Prágába, a magyar—cseh­szlovák kulturális bizott­ság ülésére. Ülést tartott a KGST statisztikai állandó bizottsága A KGST statisztikai ál­landó bizottsága Moszkvá­ban befejezte ötödik ülés­szakát, a tagországok kép­viselőin kívül Jugoszlávia és Kuba megfigyelői is részt vettek. A bizottság megvizsgál­ta a végzett munka ered­ményeit, tárgyalt a tagor­szágok együttműködésé­nek további fejlesztéséről a statisztikai szolgálat módszereinek egységesíté­se terén, az új technika alkalmazásáról a gazda­ságban, valamint nép­számlálási és más statisz­tikai adatok elektronikus gépekkel történő feldolgo­zásáról és egyéb közös ér­dekű kérdésekről. (MTI) Tanácskozás a szocialista országok agrár­kutatásainak összehangolásáról Hétfőn megnyílt a Ma­gyar Tudományos Akadé­mián a szocialista orszá­gok mező- és erdőgazda­sági tudományos kutató­munkáját koordináló hato­dik konferencia. Az első ilyen tanácskozást tíz év­vel ezelőtt tartották Prá­gában, s most első ízben rendezik hazánkban. Az ezt követő két évben a fő koordinátori feladatokat Magyarország látja el. A tanácskozáson az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Cseh­szlovák Szocialista Köz­társaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság, a Lengyel Népköztár­saság, a Magyar Népköz­­társaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjetunió küldöttsége, valamint a Vietnami De­mokratikus Köztársaság megfigyelője — mintegy 40 tudós és tudományos kutató — vesz részt. (MTI) ,-cdkalmu ! ÁRUK HÁZA ! alkalmi téli ajánlata! Kordbársony divatszínekben 36,— I't-tól Flanell-barhend nagy választékban 23,— Kabátszövetek nagy választékban 120,— „ Nylonharisnya, varrás nélküli 28,— „ Női köntös több színben 1to,— „ Férfi tréningruha 190,— „ Férfi meleg alsóing 21,— „ Férfi ing, selyempuplinból 120,— „ ALKALMI ÁRUK HÁZA BUDAPEST MINDEN PONTJÁN! 1964. december 1

Next