Népszava, 1965. július (93. évfolyam, 153–179. szám)

1965-07-10 / 161. szám

Végig apad a Duna (Folytatás az 1. oldalról, Imre KISZ építőtábor fia­taljai tovább folytatják i a védekezéshez használt anyagok mentését. Eddig 180 000 homokzsákot emeltek ki. Pénteken 19 235 ember dolgozott a Duna menti gátakon. Fokozatosan csökkentik a védekezés­ben részt vevő gépek, jár­művek számát. Újabb buzgár-feltöréseket már a déli szakaszokról sem je­lentettek. A KPM Autóközlekedé­si Vezérigazgatósága elké­szítette »árvízi mérlegét«. Április 22-től adtak teher­autókat a védekezéshez, május elejéig általában 300—350-et naponta, jú­nius 1-én 400-at, június 10-én már 830-at, a leg­többet június 16-án. 2012-t Jelenleg még 950 TEFU tehergépkocsi telje­sít szolgálatot a védekezé­si munkáknál. Az árvíz­­védelemnél felszabaduló járműveket a zöldség- gyümölcsszállításnál fog­ják igénybe venni. A Győr-Sopron megyei tanács pénteki ülésén dr. Katona Lajos vb-elnök is­mertette az árvédelem helyzetét és beszámolt az eddig felmért károkról. A kapuvári járásban ösz­­szesen 1520 családot kel­lett otthonából elköltöz­tetni. A megyében 70 000 holdnyi terület — ebből 56 000 hold szántó — ke­rült víz alá, a mezőgaz­dasági kár értéke az elő­zetes becslések szerint 200 millió forint. A tanács az érintett termelőszövetke­zeteknek gyors segítséget nyújt. Így például 39 va­gon vetőmagot bocsátot­­­tak a gazdaságok rendel­­­kezésére. A megyei tanács hatá­­­­rozatban mondott köszö­netet a vízügyi igazgató­ság, a közlekedés dolgo­zóinak, a honvédség és a szovjet hadsereg védeke­zésben részt vett alakula­tainak. Elismerő köszöne­tét fejezte ki a tanács­ülés a megye lakosságá­nak is, amely példás fe­gyelemmel nagy segítsé­get nyújtott a fenyegető katasztrófa elhárításához. Jugoszláviában, annak ellenére, hogy a Duna szintje helyenként négy méterrel haladta meg a városok, települések szint­jét, a legfontosabb helye­ken sikerült a védelmet biztosítani. Néhány nap­pal ezelőtt még például Apatin pusztulása elke­rülhetetlennek látszott. .. Valamennyi rendelkezés­re álló erőt mozgósítot­tak, s az éjjel-nappali munka eredményeképpen most már biztosítottnak látszik Újvidék védelme is. A jugoszláv vízügyi szakemberek elismeréssel nyilatkoznak a magyar árvédelmi osztagok tevé­kenységéről. A magyar munkások szádfalakat épí­tettek pátrialemezekből. Több helyen sikerült a gátszakadásokat is meg­előzni. Branko Momino­­vics, a vízügyi igazgató ki­jelentette, hogy a magyar árvédelmi osztagok segít­ségével hatalmas terüle­teket védhettek meg az ár pusztításától. A dolgozók szoci tanácskozott a tex­központi Pénteken a Textilipari Dolgozók Szakszervezeté­nek központi vezetősége a dolgozók szocialista nevelésének legfontosabb tennivalóiról tanácskozott. Az ülésen megjelent és felszólalt Karakas László, a Szaktanács titkára. A központi vezetőség elismerően nyugtázta, hogy a textilipari dolgo­zók nagy többsége aktí­van részt vesz a szocia­lista munkaversenyben, lelkiismeretes, fegyelme­zett munkával teljesíti kö­telezettségét. Megállapí­totta azonban, hogy még mindig akadnak fegyel­mezetlen és hanyag embe­rek, akik a közösség rová­sára próbálnak előnyök­höz jutni. Beható vita után arra a következtetésre jutott a központi vezetőség, hogy az üzemi demokrácia foj­­ alista neveléséről files-szakszervezet vezetősége lesztése érdekében bátorí­tani kell a kritikai szel­lemet, elvtársiasabbá ten­ni a vezetők és a munká­sok kapcsolatát. »Az egy­személyi felelős vezetés akkor erős, ha nem csu­pán utasításra, parancsra épül, hanem az intézkedé­sek találkoznak a dolgo­zók megértésével, rokon­­szenvével.« »A dolgozók szocialista nevelése érdekében na­gyobb anyagi és társadal­mi elismerésben kell ré­szesíteni a legjobbakat, a törzsgárda tagjait« — mondotta ki elvként a központi vezetőség. Második napirendi pontként az alapszerveze­tek újjáválasztásáról és a tagság javaslatairól ké­szült összefoglaló jelen­tést vitatta meg a köz­ponti vezetőség. A KÖZÉLET Magaszlavin Zsamszjan, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete a mongol népi forradalom 44. évfordulója alkalmá­ból, péntek este fogadást adott a városligeti Gundel Étteremben. A fogadáson megjelent Apró Antal, Ne­mes Dezső, Somogyi Mik­­­lós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Ilku Pál, a Politikai Bizottság póttagja, Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, Péter János, dr. Szabó Zoltán, a kormány több tagja, a po­litikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más ve­zető személyisége, a buda­pesti diplomáciai képvise­letek számos­­vezetője és tagja. A Hazafias Népfront Veszprém városi elnöksé­ge pénteken békenagygyű­ ESEMÉNYEZ­ ­ést rendezett a város sza­badtéri színpadán. A nagygyűlésen Pap János, a megyei pártbizottság el­ső titkára mondott­­beszé­det. A nagygyűlést, ame­lyen felszólalt Radi Botev, a bolgár nagykövetség kulturális attaséja, művé­szi műsor zárta. Olasz vasutas szakszer­vezeti küldöttség érkezett Vas megyébe. Három na­pig tanulmányozzák a MÁV munkahelyein a szakszervezeti tevékeny­séget, a dolgozók életét. Felkeresik a szombathelyi MÁV-igazgatóságot, a va­sútállomást és a járműja­vítót. Hoang Bao Son, a Viet­nami Demokratikus Köz­társaság magyarországi nagykövete csütörtökön végleg elutazott Magyar­­országról. Dr. Pel hazánk új hat Az Elnöki Tanács Gogo­­lyák Gusztáv rendkívüli és meghatalmazott nagy­követet, a Magyar Nép­­köztársaság hanoi nagy­­követségének vezetésére kapott megbízatása alól ír Imre i­1 nagykövete felmentette. Az Elnöki Tanács dr. Pehr Imrét rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetté kine­vezte és megbízta hazánk hanoi nagykövetségének vezetésével. Elhunyt Wc Dunaújváros Súlyos betegség után július 8-án, életének 59. évében elhunyt Weiner Tibor, a műszaki tudo­mányok kandidátusa, Du­naújváros főépítésze, a magyar városépítészet egyik jeles egyénisége. Nevéhez fűződik első szocialista városunk, Du­naújváros tervezése. A város alapkövének leraká­sától kezdve, személyesen irányította az építést. Du­naújvárosnak hosszabb ideig vb-elnökhelyettese is volt. Egyik alapítója a­ iner Tibor, a főépítésze Magyar Építőművészek Szövetségének. A tervezé­si és a városépítési mun­kában elért kimagasló si­kereiért Munka Érdem­rend kitüntetést, továbbá Ybl Miklós-díjat kapott. Az Építésügyi Miniszté­rium, a Magyar Építő­művészek Szövetsége, Du­naújváros pártbizottsága és a városi tanács végrehajtó bizottsága Weiner Tibort saját ha­lottjának tekinti. Temeté­séről később történik in­tézkedés. (MTI) Az árvíz­károsultak javára... A szolnoki 7-es számú Ak­t­óközlekedés­i Váll­ala­t több mint kétezer dolgozója 16 000 óra társadalmi munká­val segíti a károk helyreál­lítását, részt vesznek a meg­rongált utak újjáépítésében, a m­elő­gazdasági betakarí­tási munkákban. A jog­oít­vánnyal rendelkező tisztvise­lők vasárnaponként gépko­csivezetést vállaltnak. Az ár­­vízvédelemttől visszatérő gép­kocsik fentti árára karban­tartó brigádot alakítottak. A bonyhádi Járási Építő­­iipari Kfosz dolgozói 175 000 fo­rint értékű munkát ajánlot­tak fel. A szegedi üzemek, vállalatok dolgozói á­tjában egynapi keresetüket, fizetik be a 10 200-as számlára. Nyerges András: Fanyar tükör Két éve megjelent első kötete, az Emberi hitben már szinte »teljes fegy­verzetben« mutatta be az új magyar lírikusnemze­dék egyik legfiatalabbját. Jelentkezését az óvatos kritika is többnek látta egyszerű ígéretnél, pedig ez a költő korát tekintve, mindenképpen előlegezett bizalomnak számított A mostani versgyűjtemény — ha az előzőnél tartal­­milag-formailag kissé egy­­síkúbb is — igazolja ezt a bizalmat. Kialakultnak, érettnek látjuk e kötet­ben Nyerges költészeté­nek egyik legfőbb ihletű­jét, azt, ami helyenkénti heveskedését is rokon­szenvessé teszi: a társa­dalmi felelősségérzetet Gyakran emlegetik e köl­tészet jellemzőjeként in­tellektuális voltát, a tu­datosságot, a gondolatok fegyelmét — találóan. Nyergesnél azonban mind­ehhez — szerencsére — az indulatok magas hőfo­ka párosul, amely líráját szinte állandó vörös iz­zásban tartja. Mindemel­lett a második kötet után is úgy érezzük: a költő ezután születő verseivel zárkózik majd fel a leg­első vonalba — s ezt te­hetsége alapján várhat­juk is tőle. (Magvető) G. Sz. L. Dormándi László: A hórihorgas és a köpcös A Franciaországba ki­származott magyar író novelláskötetének egyes írásait nemcsak a két hős azonos személye, vagy a történetek egymásba kapcsolódása fűzi össze­forrott egésszé, hanem: az egységes világszemlé­let, a kispolgári megkö­töttségek tagadása, a tár­­sadalmonkívüliség vágya. Két, országutakat talpaló csavargóról szólnak ezek a novellák. Az egyik, a hórihorgas, nyers, hús­vér ember, a déli ebéden és az éjszakai szálláson túl egyéb igénye nincs: a másik, a köpcös, valami csavargóba ojtott anar­chista költő figurája, aki a valóságot álomnak ha­­zudja, és igazat mond, amikor füllenteni akar. A köpcös alakjában az író némiképpen a magá­nyosan lázadó intellek­tuelt formálja meg, aki azonban — és ezért ra­gad meg az országutak porában, ezért nem viszi többre a fanyar derű filo­zófiájánál — a nyomor és a valódi hazugságok szö­vevénye ellen nem azok­kal harcol vállvetve, akik végül is sorstársai. A megejtően kedves kalan­dok, az írások varázsos hangulata, az értő mű­gonddal csiszolt, szép ma­gyar nyelv — mindezek jelentős művészi értékei a kötetnek. (Szépirodal­mi.) B. Gy F. Günter Görlich: Élet és halál évei Téma: a háború. Ponto­sabban a második világ­háború előzményeit, s magát a háborút — ször­nyűségeivel együtt — mu­tatja be a szerző egy ber­lini munkáscsalád szem­szögén keresztül. Ezekben a vészterhes esztendőkben a család tagjainak is dön­tenie kell. A fasisztákkal tartanak, vagy vállalják az üldöztetést, a megpró­báltatást. A család két férfitagja — Willi és Ar­thur — más más utat vá­laszt. Kettejük között bomlik fel a konfliktus, mely jól példázza az egész világon napirendre kerülő »■élet vagy halál«, »huma­nizmus vagy embertelen- ' ség« párharcát. Mindemellett Günter , Görlich könyve meglehe­­e­tősen sematikus alkotás­ . Gondolkodása már felde­rített (sőt többszörösen­­ felderített) területeken ka­­­­landozik. Pontosabban:­­ semmit sem tesz hozzá a­­ Stryjkowski. Hangok a sötétben Francia, olasz, német és a harmadik lengyel ki­adás után jutott el hoz­zánk az immár világhírű regény. Egy galíciai kis­város zsidó negyedének fojtott levegőjű világába vezet el a szerző, ahol a huszadik század elején is babonák közti.., mitatlan­­ságban, évezredes tévhi­tekben, szigorú vallási kö­töttségek között élnek az emberek. Ennek a zárt világnak a felbomlása csak éppen megkezdődik, még csak halvány jeleit látjuk, de máris az újnak, haladónak az oldalára áll az olvasó. A gyermekek, a fiatalok indítják el a régi­vel való­ szembeszegülést — még nem a forradal­mat, csak az ellenállást. A régit védi hallatlan ma­kacssággal, engesztelhe­tetlenül a remek karakte­risztikus vonásokkal meg­rajzolt öreg pap, akinek élete a Tóra magyarázásá­­val és tanításával telt el, de öregségére már tanít­ványai is elhagyják. Ter­­mészetesen a régi és új tarcában bonyolultabbak az emberek viszonyai, sem egyértelműen haladó mindenki, aki az új párj­ára­­ áll, s az öreg papot Szádek Hedájat. Hadzsi Aga Egyetlen személy, Had­zsi Aga néhány napja kö­rül bonyolódik fordulato­san szőtt párbeszédekkel a drámai sodrású cselek­mény: Szádek Hedájat, a legkiemelkedőbb modern perzsa író világszerte nagy sikert aratott, társadalom­­kritikai szatirikus kisre­gényében. Az európai mű­veltségű, a haladó eszmé­kért bátran síkraszálló, tragikus véget ért író Iránnak a második világ­háború korabeli közálla­potát tárja fel. Keserű szájízzel és valósághűség­gel a címadó regényhős alakjában személyesíti meg az önzésében eszeve­szettül lealjasodott, hazug­ságfelhőben úszó, kizsák­mányoló kereskedő- és birtokos osztályt. Maró jellemzését a fiát oktató Hadzsi szájába adja: »Ar­cátlanul szemtelen és ta­nulatlan légy. Hit, erkölcs és az effajta szavak az üz­lethez tartoznak. Tettetni kell azokat, mert az egy­szerű nép szemében igen fontosak.« A kitűnő re­gény Apor Éva fordításá­ban és utószavával, Po­hárnok Mihály borítólap­jával és linómetszeteivel jelent meg. (Európa) H. G. Munkatársunk jelenti a moszkvai filmfesztiválról: Hetes sajtóvisszhangot kapott a Húsz óra A Moszkva Szállóban adott csütörtök éjszakai fogadásunkon jóleső ér­zéssel tapasztalhattuk, hogy filmünk, a Húsz óra, őszinte sikert aratott. A fogadáson a nemzetközi filmélet számos jeles sze­mélyiségével találkozhat­tunk, ott volt a többi kö­zött Szamojlova, régi ked­ves barátunk, akit egy ki­csit »magyar« színésznő­nek is érzünk, Radzs Ka­pur, az ismert hindu ren­dező és színész, és sokan mások. Hasonló benyomást kel­tett a péntek délelőtti saj­tóértekezlet, amelyet a magyar delegáció tartott. Mintegy hetven szovjet és külföldi újságíró jelent meg az értekezleten, ahol Fábry Zoltán, Páger An­tal, Horváth Teri és Papp Sándor filmfőigazgatónk válaszolt az újságírók nagy érdeklődést tanúsító kérdéseire. Kedvező a film sajtó­fogadtatása is. A Pravda általában igen melegen ír a film bemutatásával kapcsolatban Fábry Zol­tán rendezői művészeté­ről. Hasonlóképpen a fesztivál eddigi legna­gyobb figyelmet érdemlő alkotásai közt említi a magyar filmet a Trud és a többi szovjet újság. Végül utolsónak emlí­tem az első benyomást, amely a film jó hatására mutat, nevezetesen a szovjet közönség feszült érdeklődését, amellyel fil­münket követte. A vetítés után nagy tapssal köszön­tötték a különpáholyban ülő alkotókat, elsősorban Fábry Zoltánt, Horváth Terit, Páger Antalt. Nagy embergyűrű vette körül őket a fogadáson is, fag­gatták a rendezőt a törté­net eredetijéről, az íróról, a feldolgozás módjáról. Nagyon jó véleményeket mondottak alkotásunkról a világ különböző orszá­gaiból jött újságírók is. A fesztivál folytatása­ként pénteken egy japán filmet láttunk: Kéz a kéz­ben. A történet egy isko­la életéről szól, központ­jában egy fiúcskáról, aki szegény gyermek és ezért nem akarják a többiek be­fogadni. Ő megpróbál mindenképpen társakat találni, de egy gazdag gyermek mindenáron út­ját állja. A végén aztán kiderül, hogy ez a gazdag fiú tulajdonképpen apja pénzét lopja, s ebből te­­ m--------------------------------------­ remt magának tekintélyt. A film naiv, a »cinéma Vérité« módszerrel ké­szült, meglehetősen érdek­telen, vontatott. Ezenkívül láttunk egy bolgár filmet is, a Házassági engedély címűt. Folklorisztikus ösz­­szeállításnak voltunk ta­núi, amely azonban nem igazi játékfilm. Szombathelyi Ervin Kivételes az őszi budap At idén ősszel, szeptem­ber 20-tól október 30-ig hetedízben rendezik meg a budapesti zenei heteket. Az eseménysorozat mind­inkább csatlakozik a vi­lág visszatérő nevezetes zenei rendezvényeihez. A rendező szervek ugyanak­kor figyelemmel vannak arra, hogy a fesztivál ne váljék el a hangverseny­évad egyéb eseményeitől. Az idei zenei heteknek külön hangsúlyt ad Bar­tók halálának huszadik évfordulója. A világ rá­diós és televíziós társasá­gai kivételes érdeklődést tanúsítanak a szeptember 25-i Bartók-koncert iránt, amely a rádióadók soka­sága mellett a jelsztár se­gítségével mondhatni, vi­lágszerte élvezhető lesz. Bartók életműve tölti ki több más nagyzenekari és kamarakoncert műsorát is. A zenekari koncerte­ken az Állami Hangver­senyzenekart Ferencsik János vezényli, Gabos Gá­bor, illetve Gertler Endre működik közre. Egyébként is a kortárs­­zene áll az eseménysoro­zat tengelyében. A kon­certek kamara-jellegű ré­sze a Zeneakadémia ez al­kalomra újból megnyíló kistermében hangzik majd el Kimagasló karmester és szólóművész egyéniségek, valamint együttesek ér­keznek Budapestre, a töb­bi között Ernest Ansel­­met, aki a szeptember 20-i nemzetközi p esti zenei ese­ megnyitó koncertet ve­zényli. Hazalátogat sok év után Doráti Antal is, aki Fischer Annie zenekari hangversenyét vezényli. A szólóművészek kö­zül Erica Morini hege­dű-, Nyikita Magalof és Amadeus Webersinke zongoraművészek a legis­mertebbek. A hesseni rá­dió zenekara, a Szlovák Filharmónia ének- és ze­nekara mellett igen érde­kesnek ígérkezik a Hel­sinki Szimfonikusok ven­dégszereplése, akik a Si­­belius-centennárium tisz­teletére elsősorban nagy mesterük műveit szólal­tatják meg. Hazánk legki­válóbb művészei és együt­tesei is természetesen köz­reműködnek, s három új magyar mű (Durkó Zsolt, Petrovics Emil, Tardos Béla művei) bemutatására is sor kerül. A zenei hetekre hazánk­ba érkezik Bécs, Bay­reuth, Róma, Bern feszti­vál-, illetve rádióigazgató­ja és sok más külföldi szakember és érdeklődő. Csaknem egyidőben zaj­lanak majd zenei verse­nyeink. Azt mondhatjuk, világrekordot értünk el a fúvós (klarinét, fagott, fu­vola és quintett), valamint az énekversenyre jelent­kezettek száma tekinteté­ben, mert ez túlszárnyal minden eddigi nemzetközi zenei versenyt. (22 ország­ból 244 versenyző indul.) A fúvós versenyekre száz­­kilencvenöten, az ének­ érdeklődés menyek iránt versenyekre negyvenöten jelentkeztek, köztük Chi­léből, Kanadából, Svájc­ból, Uruguayból és Japán­ból is, ahonnan korábban nálunk versenyző nem szerepelt. Természetesen sokan jönnek a Szovjet­unióból, s a szomszéd szocialista országokból, de szép számmal az Egyesült Államokból is. A magyar zenei versenyek híre na­gyon jó a világban, az it­teni nyertesek szinte kivé­tel nélkül beérkezett mű­vészekké, némelyikük vil­­ágnagysággá érett. A fúvós versenyeken a középdöntőtől felfelé ma­gyar mű játszása kötelező (az új magyar zene világ­viszonylatban gazdag fú­vós művekben), a dal- és áriaversenyen ugyancsak kötelező Kodály-, illetve Erkel-mű. Az énekver­seny nagy újsága: a »lapról olvasás« akadályát a versenyzőknek egy új, az alkalomra komponált — előre természetesen nem ismertethető — Ko­dály-dallammal kell majd legyőzniük. A versenyek nemzetközi zsűrijében a szakágak is­mert nevű nagyságai vesz­nek részt. A fúvósverse­nyek a Zeneakadémián szeptember 11-étől 26-áig, az énekversenyek 20-ától 28-áig zajlanak majd, az utóbbi ária­ vonatkozású döntője kosztümösen az Erkel Színházban, 28-án. A versenyekre olcsó bér­letet adnak ki. (r) már kialakult háborús irodalomhoz, csupán re­gisztrálja az eredménye­ket. Erénye talán az, hogy nemcsak bemutatja a há­borús, fasiszta típusokat, hanem ezeknek a típusok­nak kialakulását, a jel­lemvonások fejlődés­tör­ténetét is ábrázolja. A re­gényt Lányi Sarolta for­dította. (Kossuth) G. L sem ítéljük el maradi­­ságáért. Éppen meg nem alkuvása, elveihez való ragaszkodása miatt tisz­teljük. Az ismert lengyel író remekművet alkotott: fojtott, nyomasztó légköre, sötét figurái, különös eg­zotikuma miatt még so­káig emlékezünk erre az érdekes könyvre. (Európa) H. M. A Pécsi Balett a Margitszigeten Az újjáépített margit­szigeti szabadtéri színpa­don ma és holnap este a lengyel—svéd—norvég turnéról a közelmúltban hazaérkezett Pécsi Balett mutatja be repertoárjá­nak néhány legsikerültebb darabját. Az est műsorán a Couperin-muzsikára fantáziáit Etűdök, a Ros­­sini-zenére mozdulatba »rajzolt« karikatúra (»Nyitány«) és a Beetho­ven »Prometheus—ára al­kotott táncköltemény sze­repel.

Next