Népszava, 1967. június (95. évfolyam, 127–152. szám)
1967-06-01 / 127. szám
2 19£jtfninsl Olvasnivaló — másfél millióért * Élénk könyvvásár 3000 üzemben Nemcsak az utca embere kerül »könyvközelbe« ezekben a napokban — a munkahely is sokféle formában kínálja az ünnepi könyvhét újdonságait. Igaz, nálunk már ennek is szép hagyományai vannak, hiszen a könyv otthonra lelt az üzemek, gyárak, hivatalok ezreiben. Az üzemi terjesztés számára azonban egy szempontból mégis különös fontosságú az irodalom idei ünnepe: a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat — az üzemi terjesztés új gazdája —, ezúttal éli első vizsganapjait, ez az első jelentős erőpróbája, a nem egészen egy évvel ezelőtt alakult vállalat most bizonyíthatja képességeit, felkészültségét, kezdeményezőkészségét. Siker-könyvek, utánrendelés, bírálat Érthető hát az izgalom. Most azonban korántsem erről az izgalomról és vizsgadrukkról kívánunk hírt adni, hanem arról az élénk, eseménydús könyvvásárról, amelynek az ország háromezer üzemében lehetünk tanúi. Több mint ötezer bizományos kínálja a könyveket, az állandó fiókboltok mellett számos gyárban állítottak könyvheti sátrat, írókat, költőket várnak és fogadnak mindenfelé, igazán eleven, színes, eredményes a munkások könyvhete. — Még csak öt nap telt el, s 35 ezer forint értékű könyv talált gazdára — újságolja az Egyesült Izzó boltvezetője. A gyárban tíz helyen nyílt alkalmi vásár, s emellett hatvan bizományos járja az üzemrészeket. — Néhány mű máris a »hiánycikk-listára« , került. Ilyen például a Híd a Kwai-folyón, a magyar novellaválogatás, nagyon népszerű és keresett a Szép versek 1966, valamint Tamási Áron újra kiadott három műve és novellagyűjteménye, s Berkesi András könyvheti kötete. A Vörös Csillag Traktorgyárban szinte ugyanezeket a címeket mondják, kiegészítve Áprily Lajos verseivel, valamint egy figyelmeztető kívánsággal: — A Helikon kiadású Arany-összesből még nagyon sokat tudnánk eladni, sajnos nem kapunk többet. A tartalmi igényességen túl, a szép kiállítású könyvek iránt egyre nagyobb az érdeklődés az üzemi vásárlók körében, s éppen ezért furcsa, hogy a könyvkiadás mennyire méltatlanul bánt József Attilával. Könyvheti összes versei meglehetősen igénytelen köntösben, gyenge papíron kerültek a vásárlók elé, s még a fél ár ellenére is kevesen viszik, utánrendelést kellett feladnunk. A bizományosok 40 helyen rendeznek vásárt az ebédszünetekben. A legnagyobb fővárosi és vidéki üzemek szinte egyöntetűen kiemelik jelentéseikben a szakszervezetek messzemenő támogatását, a könyvterjesztés feltételeinek biztosítását. Vácott, a DCM- ben például ebből az alkalomból nyílt meg az állandó üzemi könyvesbolt, jelentős részben az üzem kezdeményezésére és segítségével. Komlón, Dunaújvárosban, Diósgyőrött, Sajószentpéteren a sok ezer forintos forgalom mögött ugyancsak ott van az üzemek megértése, a könyv jelentőségének megbecsülése. — Ez a szemléletváltozás számunkra nagyon örvendetes — vélik a Művelt Nép vezetői — s azt bizonyítja, hogy nem volt hiábavaló néhány hónappal ezelőtt kiadni a Szaktanács és a Kiadói Főigazgatóság közös irányelveit, amelyek az üzemi könyvterjesztéssel kapcsolatos szakszervezeti feladatokra hívták fel a figyelmet. Gazdag választék A könyv ünnepi hete, persze, még korántsem ért véget. Ha néhány mű fogytán is van már, még sok ezer kötet vár gazdára. Az üzemi terjesztés felkészülését, optimizmusát bizonyítja, hogy egyetlen könyvhétre sem volt ilyen gazdag — s mennyiségben is tekintélyes — a választéka. — A kibocsátott 1 millió kétszázezer kötetből csaknem félmilliót rendeltünk a hálózatunk számára, mert úgy érezzük, hogy az átszervezés nehézségein túljutva, lesz erőnk megbirkózni a -vizsgakönyvhét- feladataival, és minden eddiginél több munkás kezébe adni könyvet. Hogy mennyire nem alaptalan ez a derűlátás, azt az eltelt öt nap igazzolja: szerda estig az or szág üzemeiben másfél millió forint értékű könyvet vásároltak. Különösen fokozza a vásárlókedvet a szerzők személyes jelenléte, a közvetlen találkozás varázsa. Számos példa van rá, hogy egy-egy író 100 —150 kötetet is dedikál, ha ellátogat valamelyik üzembe. Sok egyéb mellett ez is az okosan megrendezett író—olvasó-találkozók mellett szól. Mint ahogy a könyvhét komolyságát, meghittségét, eredményességét segíti elő az az ünnepélyesség, amellyel az idén üzemeink nagy részében megnyitották a vásárt. Az irodalom nemes propagandájának, sokat ígérő, vonzó eseménysorozatát. Kiss Gy. János A könyv rangja, becsülete Négy mű féláron való árusítása a könyvhéten — az említett József Attila-köteten kívül a keresett Szép versek, a Körkép és a szovjet novellaválogatás — új szint kölcsönzött az ünnepi vásárnak, bevált, sikert aratott a következő évekre érdemes hagyománnyá tenni. — Nálunk az üzemek szakszervezeti és gazdasági vezetésének messzemenő támogatását élvezi a könyvhét — ezzel kezdik tájékoztatójukat a Csepel Vas- és Fémművek könyvterjesztői —, az öntöde, a motorkerékpárgyár, az acélmű és a csőgyár saját erejéből külön könyvpavilont állított Sok könyvből máris iWinHJ Jaguár Új magyar film A legtöbb, amit új filmünk érdekében tehetünk, ha szolidan és szelíden bejelentjük, hogy nem sikerült. Semmilyen vonatkozásban nem sikerült. Pontosan az nem történt meg ebben az esetben, amiért egy ilyen regényt érdemes megfilmesíteni (ha ugyan érdemes — és ez nem pusztán a regény értékének függvénye). Heltai Jenő „Jaguár"-ja az első világháborút megelőző napokra — és magára a jeles szerzőre — sokban jellemző képet ad, az akkori világról, légköréről, figuráiról beszél a humor hangvételével. Lehet, hogy van ennek a Heltai-írásnak filmi megfelelője, erről azonban talán csak egy másik megfilmesítés győzhetne meg. Itt ugyanis minden ehhez szükséges komponens hiányzik. A regény humora elveszett. A film az abszurditás szélsőséges hangján történt, stílusban téves indítás után, csendes érdektelenségbe hajlik, s innen azután nem is tágít, egészen a szívből óhajtott „Vége” feliratig. Légkör és humor, cseppnyi eredetiség híján a néző tanácstalan, hogy végső soron is mit kezdjen az eléje táruló történetecskével. Az az alapvető kérdés is felmerül, sajnos, hogy film-e ez így igazán? Mert a film már jó ideje feljutott a mozgó képek szintjéről a művészet kategóriájába — itt viszont jószerivel csupán mozgó képeket látunk, az érdekes, kifejező, változatos, mozgalmas beállítások teljes díjával. Meg kell mondani kerek perec, Dömölky János rendező, Borhy Anna forgatókönyvíró és Biró Miklós operatőr kiérleletlen, megoldatlan munkát bocsátott útjára. A csökkent esztétikai értékek mellett abban sem bízhatunk, hogy a film legalább a könnyed neveltetés vonatkozásában némi vonzást gyakorol majd a közönségre, mert elkészült formájában ilyen vonásokkal sem rendelkezik. Színészeink — közte igencsak jeles színészeink — nehéz küzdelmet folytatnak a menthető megmentéséért, a Heltai-regény hangulatának felidézéséért — ez azonban nem sikerülhet. Ilyenféle statikus ábrázolásmód egyszerűen kizárja, hogy a kor új művészetének nyelvén felidézzünk valamit egy alkotásból, amely eredetileg egy másik művészet formanyelvén jött létre. No de hiszen éppen ezt nevezik megfilmesítésnek. Filmművészetünk igen magas színvonalú alkotásokkal bizonyítja, hogy fejlődésben van, és még sok örömet szerez majd a széles és a szűkebb, csiszolt ízlésű közönségnek. A fiaskóktól nem kell megrettenni. De bevallani szükséges őket. Például ebben az esetben. Ez a fejlődéshez is elengedhetetlen. (rajk) írma, te édes A. Breffort és M. Monrod musicalja annak idején nagy sikert aratott a pesti színházlátogató közönség körében is. Filmváltozata valószínűleg még szélesebb körben teszi ismertté — nem is annyira az író, vagy a zeneszerző, hanem két remek színész, Shirley MacLaine és Jack Lemmon nevét. Merész ötlet csupán két szereplőre építeni egy olyan musicalt, amelyből elhagyják a songokat, megszelídítik a csípős francia pikantériát, s ami ezután még megmaradt az eredetiből, azt két és félórás időtartamra nyújtják szét. De, úgy látszik, Billy Wilder rendező receptje bevált, mert az Irma, te édes amerikai filmváltozata kitűnően sikerült a magával ragadó színészduó jóvoltából. Elsősorban az ő érdemük, hogy a szentimentalizmus és a giccs határán táncoló film nem csúszik át e két, a művészetre oly veszélyes zónába. A prostituált megjavulásának már nemegyszer voltunk tanúi jó és rossz filmeken. Ezúttal azonban olyan lánnyal van dolgunk, aki hivatásának tekinti „szakmáját” s ebből a legmulatságosabb helyzetek adódnak. A nem csupán szép és nem csupán tehetséges smrey MacLaine bátran mer nevetni és nevettetni — Cabiria rokona ő, de nem szánalomra méltó, hanem naivan öntudatos változatban. Partnerével egészen a burleszk határáig megy el, és ez hatásának egyik titka. A színes, gazdag kiállítású film stílusa franciásan amerikai lett. Ez külön mulatságot szerez a nézőnek. Nőstényfarkas Egy bolgár javító-nevelőintézetbe új növendék robban be, a kezelhetetlen, már-már züllött »Nőstényfarkas«, aki iszik, cigarettázik, és azonnal szökni készül. A »bolgár Makarenko« aki sajátos módszerekkel dolgozó pedagógus, megpróbálja erőszakos eszközök nélkül fegyelmezni a lányt. Nagy nehézségek árán, sikerül is elérnie, hogy a lány megjavul , miközben a néző többször is kénytelen végighallgatni érdektelen pedagógiai vitákat. Művészileg túl direktnek érezzük azt a módot ahogyan a züllött leányzóból kissé túl gyorsan is, becsületes, dolgos kislány lesz. Rangel Vlesanov bolgár rendező filmjének mégis van egy összetevője, amelynek köszönhetően azért szívesen nézzük végig a didaktikus történetet: Ilka Zafirova személyében remek színésznőt ismerünk meg. Temperamentumos, fiatal és igen tehetséges. Remélhetőleg látjuk őt még más, sikeresebb filmek főszerepében is. nnnrj mmmmmmmmmmmmmmmm AHITHIHJ1I ft HU mH jl ----------------------------------Elhunyt Dékány András író A Magyar Írók Szövetsége közli, hogy május 30-án elhunyt Dékány András József Attila-díjas író. Az írószövetség az elhunytat saját halottjának tekinti. Temetéséről később történik intézkedés. Ma este mutatkozik be a moszkvai Művész Színház a Nemzeti Színházban Ma este N. Pogogyin A Kreml toronyórája című színművével kezdi budapesti vendégjátékát a moszkvai Művész Színház társulata a Nemzeti Színházban. A világhírű együttes tegnapi sajtófogadásán a Fészek Klubban K- A. Usakov igazgató beszélt a vendégjáték programjáról, a színház nemes hagyományairól és művészi törekvéseiről. Tizenegy évvel ezelőtt kellemes emlékekkel távoztak magyarországi turnéjukról és reméli, ezúttal is sikerrel mutatják be klasszikus és modern repertoárjuk öt darabját. Műsoruk aranyalapjaként említette Gogol Bulgakov Holt lelkek című komédiáját, amelyet ma is Sztanyiszlavszkij rendezői koncepciója szerint játsszák, és harmincöt éve kedvelt darabja a színháznak. Csehov Cseresznyéskertje bizonyos mértékig korszerűsített előadásban, de ugyancsak Sztanyiszlavszkij és Nyemirovics Dancsenko rendezésének szellemében kerül a magyar közönség elé. A darabot 1904-ben tartott premierje óta 1200. szor adták elő. A vendégjáték nyitó darabja, A Kreml toronyórája, 28 éve szerepel a színház repertoárján, sikerrel játsszák Moszkvában, vidéki előadásaikon és külföldi vendégszerepléseiken, így például Amerikában, Angliában és Franciaországban is bemutatták. A szovjet drámairodalmat két érdekes, új színmű képviseli: V. Lavrentyev Tiszteld apádat című, nemzedéki problémákat tárgyaló drámája és L. Sejnyin Súlyos vád című színműve, amely egy megrágalmazott emberről és a bizalomról szól. K. A. Usakov ezután arról beszélt, hogy bár a 69 éves moszkvai Művész Színház nagy gonddal őrzi klasszikus hagyományait, korszerű színház, mint ahogy alapítói szellemében mindig is az volt. A ma este kezdődő, nagy érdeklődéssel várt vendégjáték tíz előadásán vezeték nélküli tolmácskészülékek segítik a színpadon elhangzottak megértését. (v.) A szovjet állami örmény nagycirkusz a Sároslistetben Ki hinné, hogy a nehézkes, lomha mackók szenvedélyes görkorcsolyázók, ügyes motorkerékpárosok, akik remek érzékkel kerülgetik egymás járművét a porondon! Az örmény nagycirkusz bemutatkozása alkalmából derült ki ez a rendkívüli tulajdonságuk — ám akadt még egyéb rendkívüli szám is. Mindenekelőtt az tetszett, hogy a cirkusz magával hozta és hitelesen fel tudta idézni hazája sajátos légkörét: a jellegzetes örmény zene, a népviseletet mintázó kosztümök, a gyönyörű arcú és termetű ar- Itistanők e távoli, napfényes ország kultúrájából nyújtottak ízelítőt. Rigó Oganeszov gyümölcsös kosaraival, szamarával és lovával remekül alakította a vásárra induló kereskedőt, Nazi Sirai pedig temperamentumosan mutatta be, hogyan lehet összekötni a népi táncot a zsong- 1 őrködéssel. De a többi szám is azt példázta, hogy a nemzeti-népi jelleg milyen erőteljesen nyilvánulhat meg a cirkuszművészet nemzetközisége mellett. Hogyan lehet például a kötéltáncba örmény stílust vinni? A bájos Angelika és partnere bemutatta: olyan szédületes táncot ropott a vékony dróton, hogy csak úgy szédült belé a néző. A Gázárján-csoport golyómutatványa és Dudukesánék lendületes ugrószáma szintén hangsúlyozottan magán viselte a nemzeti jelleget. Sesztua az élő korláton, Akopjánék a kupola tetejében, és persze, e boszorkányos ügyességű állatszelídítő, Vlagyimir Tin, s a többiek. Hadd említsük meg külön a bohócot: Vilen Melikdzsanjant. Az eddigi öreg, rezesorrú, totyakos, lisztes képű, csetlő-botló figurák helyett egy kedves, fiatal kópéval van dolgunk, aki artistaszinten tornázik, zsonglőrködik — oly játékos derűvel, oly humorosan, hogy ellenállhatatlan a hatása. (hary) 4 — As Erzsébet belga királynőről elnevezett nemzetközi hegedűverseny 1967. évi díjaiból az első négy közül hármat szovjet hegedűművészek nyertek. A zsűri az első díjat F.lörschhornnak (Szovjetunió), a másodikat Sztojka Milanovának (Bulgária), a harmadikat G. Kremnemere (Szovjetunió) és a negyediket Nogydnak (Szovjetunió) ítélte oda. A nemzetközi zsűriben többek között részt vett Zino Francescati, Szigeti József, Yertude Menuhin és David Ojsztrah. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács Vb művelődési osztálya, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a miskolci Herman Ottó Múzeum a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére pályázatot hirdet. Felvilágosítást ad: Ki- Bán István, a Herman Ottó Múzeumban, szombati napokon. „Poliheat” és téncdallfeszténél július—augusztusban A KISZ kb. a Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Rádió és Televízió »Pol beat«-pályázatára beküldött 418 műből az előzsűrizés után a középdöntőbe 22 pályamű jutott. A döntőt július 1-én tartják a Vígszínházban; ezt a műsort a rádió és tv egyenes adásban közvetíti, a hanglemezgyár pedig felvételeket készít a győztes művekből. A döntő után a meghirdetett pályaművek mellett kiosztják a DÍVSZ és a KISZ kb különdíjait, továbbá a közönség helyszíni szavazatai alapján a közönség díját. Ezt követően, július 23-án a KISZ kb a DIVSZ-szel közösen nemzetközi szemináriumot tart »Polbeat és az ifjúsági mozgalom» címmel. A másik közérdeklődést keltő pályázatra, a »Táncdalfesztivál 1967»re 1376 új táncdal érkezett. Ezekből a táncdal és sanzon bizottság 296-ot fogadott el. A fesztivál szerkesztő bizottsága végül ezekből választotta ki a versenyre kerülő hatvan táncdalt, amelyek három elődöntőn, július 20-án, 27-én és augusztus 3-án vetélkednek a Madách Színházban a nagydíjért, a három I. díjért és három II. díjért, továbbá a különdíjakért. Az augusztus 20-i végső döntőre előreláthatóan az Erkel Színházban kerül sor. A szerzők nevét az elődöntőket követő tv-ismétlések alkalmával (tehát még a döntő előtt) közlik a nyilvánossággal. Mindkét hír bizonyára nagy érdeklődést kelt, hiszen e műfajok fesztiválja országos üggyé vált. Kulturális szerveink úgy adnak fórumot a fiatalok közt rohamosan tért hódító beatzenének, hogy egyben elősegítik annak tartalmas, helyes irányú fejlődését. Az*pol-beat- kifejezés szülőhazája tulajdonképpen Magyarország. Tartalmában magában foglalja a közéletet, az ifjúságot érintő témák modern ritmusú zenei feldolgozásait. A gitárzenét művelő és szerető fiatalok most már kedvelt műfajukban is kifejezhetik közéleti, társadalmi, politikai mondanivalójukat, s ezzel legkedvesebb szórakozásuk mellett az egész generáció nevelésének is szolgálatot tesznek. A KISZ, a minisztérium, a rádió és a tévé közös kezdeményezése nagyon hasznos, és ilyen jelleggel még példa nélkül áll a világon. A megértő segítés, a széles fórumot biztosító lehetőség tartalmaz, jó célt ad a fiatalok eleve egészséges mozgalmának. örvendetes a táncdalfesztivál iránti fokozódó érdeklődés is. (A beérkezett pályaművek száma a tavalyinak mintegy háromszorosa.) Azt ellenben annál nehezebb megérteni, miért tartják fenn a fesztivál titkossága dolgában a se hús, se hal felemásságot, amely már tavaly is elég formátlan volt és sok elkerülhető bírálat forrása. Ha esetleg úgy döntöttek volna, hogy a titkosságból — vagy látszatából — nem tartanak meg semmit, az is megoldás. És a titkosság is. A kettő kombinációja azonban semmire sem jó. A nevek publikálása az elődöntő és a végső döntés között fából vaskarika. Nyilván a fesztivál minden ügyintézője egyetért vele, hogy a díjak sorsát nem a neveknek, hanem a művek minőségének kell eldöntenie. A felemás névtelenség maga is az objektivitás valami efféle hangulatát hívatott reprezentálni. No, de akkor miért felemás? (szg. i. gy.) MŰSOROK Operaház: Simone Boccanegra (C. béri. S. ea. 1). — Erkel Színház: A denevér (Ney-bérl. U. és Fölsk. béri. X. sor. 3. ea. 7). — Nemzeti Színház: A Kreml toronyórája (a moszkvai Művész Színház vendégj. 7). — Katona József Színház: Rendkívüli kiadás (7). — Vígszínház: Egy öreg hölgy a Maximból (7). — Ódry Színpad: Éjszakai telefon (fél 8). — József Attia Színház: I,ulu (7). Madách Színház: Az áruló CT). — Madách Kamara Színház: Rx (7). — Thália Színház: Tóték (7). — Fővárosi Operettszínház: My fair Lady (7). — Állami Bábszínház: A gyáva kis tigris (de. 10). — zeneakadémia Kisterem: MAIL Hangversenyzenekar, vez. Sándor Frigyes, közr. Dénes Vera (»Bachtól—Bartókig», s, fél *). — Vidám Színpad: Nyugalom, a helyzet változatlan! (fél 8). — Kis Színpad: Bolond vasárnap (7). — Kamara Varieté: Sztrip 10 («, fél »). — Ligeti Sátorcirkusz: Szovjet Állami örmény Nagycirkusz (fél 4, 7). KOSSUTH RADIO 4.30: H. Időj. 4.32: Z. 4.45: Falurádió. 3: H. Időj. 5.30: Regg. kr. S: H. Idej. 6.30: H. Időj. 7: Regg. kr. II. 7.30: Új könyvek. 8: H. Idej. Műsorok. 8.22: Népi 7. 3.05: Iddsz. nemzetk. kérd. 3.15: Csókaréti majális. Gyermekrádió. 3.35: Iskolai énekkar. 3.43: Országjárók kalauza. 10: H. Hazai lapsz. Idej. 10.10: Zkri muzsika. 10.51: Móricz Zs.: Pillangó. Kisregény rádióra. 11.57: Műsor. 12: H. Időj. 12.15: Mindenki kedvére! Közben. 13: Pesti színházműsor. 13.45: Törvénykönyv. 14: Magyar nóták. 14.35: Saljapin énekel. 15: H. Idős. 15.10: üzemi postánkból. 15.15: ott a völgyben — Répáshuta. 16.15: Operettrészt. 16.37: Kedd. szerda. csütörtök. XII. 16.56: Műs. 17: H. Nemzetk. lapsz. Idői. 17.15: Daloló nagyvilág. 17.41: Mitől kispolgár? V. 17.58: Mozart: Fiz-dúr quintett. 18.23: Könnyűzenei sejtvényműsor. 13: Esti kr. 13.30: »Sanzonpresszó». 20: A Bajor Rádió szimszkjának és énekkarának Beetsteven-híve, vez. R. Kubelik. Kb. 21.50: Filmdalok. 22: T. Idős. 22.20: Sporthírek. 22.25: Slágerek. 23.20: Régi operamuzsika. 24: H. Időj. 0.10: Sólyom Janka aan- Iövétclerhfi. PETŐFI RADIS 4.26—7.57: Azonos a suth adóval. 6.20: Torna. 10.- 12.15: Zenés műsor üdülőknek. Közb. 10: H. Hazai lapszemle. Időj. 11: Balatoni időjárásjelentés. 12: H. Időj. 12.15: Verdi-operákból. 13.17: Slágerek. 13.47: Vízállás. 14: H. Idej. 14.08: Hegedűmuzsika. 14.25: Falusi percek. 14.30: Operettrészt. 14.52: Pályaválasztás. 15: Csak fiataloknak! 15.45: Bizet: Carmen-fantázia. 16: H. Idöj. 16.05: Könyvhét, 1367. 16.12: Murray Dickie énekel, Fritz Kreisler hegedül. 16.28: Könyvhét, 1367. 16.30: Virágénekek. 16.50: Sportvilághíradó. 17: Operarészlet. 17.15: Elfogyott... Áruellátás a vendéglátóiparban. 17.25: Műsor. 18: Hírek. Idős. 18.10: Magyar nóták. 18.23: Emberpiac. Irod. műs. Karajén István 60. születésnapján. 18.53: Kreisler karmester muzikális klubjában. Színes epizódok századunk zenehistóriájából. 19.52: Mese. 20: Esti kr. IT. 20.30: Operettrészt. 21.01: Agárdi Péter: Társasjáték. Rádiójáték. 21.44: Színes népi 7. 22.25: Hermann István írása. 22.35: Saljapin énekel. 22.56: Galopp. 23: H. Idős. URH M. H. Időj. 18.05: Hírparádé. 19: Dallapiccola: A börtön dalai. 13.25: Haydn— Brahms-es. 20.40: Dzsessz. 21: Operarészt. 21.50: A XX. sz. zenéjéből. 23: H. Időj. televízió 9: Környezetismeret, ált. Isk. TV. 9.31: Kenyér, szerelem, féltékenység. Magy. beszélő olasz fém Ism.14 éven felül). 11.05: Lopott melódiák. Filmösszeán. Ism. 14.30: Környezetism. Ism. 18: Hírek. 18.05: Úttörő-híradó. 18.20: Telesport. 18.45: A világ térképe előtt.. 19: Kapcsoljuk.. Helysz. közv. 10.10: Holnapi gondok. Riportfilm. 19.50: Esti mese. 20: Tv-híradó. 20.20: Kutyaházban. Magy. beszélő angol filmbohózat. 21.40: Szülők, nevelők... 22: Tv-hiradó 2. POZSONYI TV 16.25: Dukla Praha—Sparta Praha labdarúgó-mérk. 18.15: Rejtvény-műsor. 19: Tv-híradó. 19.35: Nemzetk. gyermeknap. 31.45: Kisemér