Népszava, 1968. június (96. évfolyam, 127–152. szám)

1968-06-19 / 142. szám

A Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 96. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1968. JÚNIUS 19. SZERDA Az élet szabta követelmé­nyekhez kell igazítani a bérrend­szert 3. old. Munkásdiákok és egyetemi képzés 3. old. Mit mond a­z? 4. old. A szovjet kormány nyilatkozata a Biztonsági Tanács atomsorompó-vitáján Hétfőn a késő esti órák­ban összeült a Biztonsági Tanács, hogy megvitassa azt a közös határozat-ter­vezetet, amelyet június 12-én a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Ang­lia képviselője terjesztett elő az atomfegyverrel nem rendelkező államok­nak nyújtandó biztosíté­kok kérdéséről. Kuznyecov, a szovjet küldöttség vezetője ismer­tette a szovjet kormány nyilatkozatát. A doku­mentumban a szovjet kor­mány üdvözli azoknak az államoknak a készségét, amelyek hajlandók köte­lezettséget vállalni az atomsorompó-szerződés aláírásával arra, hogy nem vesznek át senkitől atomfegyvert és más nuk­leáris robbantószerkezete­ket, sem pedig az ellenőr­zést az ilyen fegyverek, illetve robbantószerkeze­tek felett. A Szovjetunió megérti ezen államok kö­zül többnek azt az érde­keltségét, hogy egyidejű­leg hozzanak megfelelő intézkedéseket biztonsá­guk garantálása érdeké­ben. Amennyiben nukleá­ris fegyver alkalmazásá­val agressziót követnek el ilyen fegyverrel nem ren­delkező állam ellen, vagy ilyen agresszióval fenye­getik, minőségileg új helyzet áll elő, amelyben a Biztonsági Tanács nuk­leáris fegyverrel rendel­kező állandó tagjainak haladéktalanul intézkedé­seket kell hozniuk az ilyen agresszió visszave­résére vagy az agresszió fenyegetésének elhárítá­sára. Mindez összhang­ban áll az ENSZ alapok­mányával. • A Szovjetunió, mint a Biztonsági Tanács állan­dó tagja, megerősíti kész­ségét, hogy haladéktala­nul akciókat érjen el a tanács részéről annak ér­dekében, hogy támogatást nyújtsanak az atomso­rompó-szerződésben részt vevő és nukleáris fegy­verrel nem rendelkező bármely államnak. Ugyanakkor a Szovjet­unió ismét megerősíti az ENSZ alapokmánya 51. cikkelyében foglalt elide­geníthetetlen jogot, amely egyéni vagy kollektív ön­védelmet biztosít fegyve­res támadás esetére egy ENSZ-tagállam ellen, mindaddig, amíg a Biz­tonsági Tanács nem hoz kellő intézkedéseket a nemzetközi béke és biz­tonság támogatása érde­kében. A Szovjetuniónak ez a nyilatkozata azon alapul, hogy a közgyűlés által el­fogadott határozatot tá­mogatja a Biztonsági Ta­nács többi, nukleáris fegyverrel rendelkező ál­landó tagja is. Kuznyecov ezután kö­zölte, hogy a szovjet kor­mány nyilatkozata a Biz­tonsági Tanácsnak az atomfegyverrel nem ren­delkező államoknak nyúj­tandó garanciákkal kap­csolatos határozatával egyidejűleg lép érvénybe. A Biztonsági Tanács ülésén hasonló nyilatko­zatot tett kormánya ne­vében Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kép­viselője. A Biztonsági Tanács kedden közel egy óra hosszat foglalkozott az atomfegyverek elterjedé­sének megakadályozására vonatkozó szerződés biz­tonsági garanciáinak kér­désével. A Biztonsági Tanács öt (Folytatás az 5. oldalon) ul szovjet—magyar kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalt Nyikolaj Patolicsev és Biró József A szovjet—magyar ke­reskedelmi kapcsolatok­­további fejlődésének táv­latait vitatta meg kedden Nyikolaj Patolicsev és Bi­ró József külkereskedel­mi miniszter. Szovjet vélemény sze­rint a most folyó és 1970- ben befejeződő ötéves tervidőszakban a szovjet— magyar kereskedelem ér­téke eléri az 5,7 milliárd rubelt. Ez másfélszer ak­kora, mint az előző ötéves tervidőszakban (1961— 1966) elért színvonal. Az idén teljesen magyar szállítások fedezik a Szov­jetunió Diesel-vonat és autóbusz behozatalát. Ma­gyar fémvágó esztergagé­pek és emelődaruk, táv­közlési műszaki berende­zések továbbra is a szov­jet behozatal fontos téte­leit alkotják. Magyaror­szág a Német Demokra­tikus Köztársaság után a második helyet foglalja el a szovjet élelmiszer­ipari felszerelések import­jában. A Magyarországnak szó­ló szovjet szállítmányok­ban a nyersanyagok és a nehézipari termékek fog­lalják el a fő helyet. A várakozások szerint az idén növekszik a szovjet traktorok, trolibuszok, fő­útvonali közlekedésre al­kalmas Diesel-mozdonyok, gabonakombájnok Ma­gyarországra irányuló ki­vitele. A szovjet külkereske­delmi szervek azzal is szá­molnak,­ hogy Magyaror­szág az eddiginél is több szovjet elektromos ház­tartási gépet, tranziszto­ros rádiókészüléket, fény­képezőgépet és órát vásá­rol. (MTI) Győzelemmel fejeződött be a sztrájkharc több francia nagyüzemben Lehel Miklós, az MTI tudósítója jelenti: Harminchárom napi sztrák után kedd reggel megkezdődött a munka a 65 ezer embert foglal­koztató Renault autógyár valamennyi üzemében. A hétfőn tartott szavazáson a dolgozók többsége min­denütt jóváhagyta a szak­­szervezetek és a gyár igazgatósága között létre­jött megállapodást és a munka felvétele mellett döntött. Csekély többség­gel (58 százalékt) szavaz­ták meg a munkába állást a tízezer munkást foglal­koztató flinsi üzemben, amelyben két héttel ez­előtt az igazgatóság meg­kísérelte rendőri erőkkel elnyomni a sztrájkot. A francia autóipar töb­bi gyárában, a Simca ki­vételével, ahol egyáltalán nem volt sztrájk, folyta­tódik a harc. A tárgyalá­sok egyelőre zsákutcába jutottak mind a Peugeot­­nál, mind a Citroennél. Ez utóbbi gyárban az igazgatóság ismét megkí­sérelte, hogy fizetési elő­leg folyósítását felhasz­nálva, a szakszervezetek megkerülésével és újabb tárgyalások nélkül a mun­ka felvételéről szavaztas­sa meg a dolgozókat. A sztrájkolók azonban meg­hiúsították a próbálko­zást. Győzelmesen befejező­drt a sztrájk a lyoni Radioacetánál és a Chaus­­son gépgyárban. Hétfőn és kedden két napra sztrájkba léptek viszont az újságárusok. Újra megrekedtek a tárgyalá­(Folytatás az 5. oldalon) Barcson hozzákezdtek a II. világháború alatt fel­robbantott Dráva-h­íd újjáépítéséhez. A 281,5 méter hosszú, 7,5 méter széles, kétoldalt másfél méteres gyalogjáróval ellátott közúti hidat magyar tervek szerint, a Ganz-MÁVAG-gal kooperálva,­­jugoszláv mérnökök és munkások építik. A hidat december­ben adják át a Belgrádi Hidászati Vállalat dolgozói (MTI Fotó : Bajkor József felvétele) Ma élést tart az MSZMP Központi Bizottsága Június 19-re, szerdára összehívták a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését. (MTI) Június 18-án Budapesten megnyílt annak a Mun­kacsoportnak az ülése, amely a kommunista és mun­káspártok nemzetközi tanácskozásának anyagait ké­szíti elő. (MTI) Budapest legfontosabb kérdései a fővárosi tanács ülése előtt 35 000 ember költözött új lakásba — Tervszerű munka a beruházásoknál, lemaradása felújításoknál—32 milliárdos áruforgalom —Napirenden a XI.kerület Népi ellenőrök a munkaidő-csökkentésről Közös vizsgálat a szakszervezettel kedden az Újvároshá­zán Sarlós István elnök­letével ülést tartott a fő­városi tanács. Dr. Gál Ferenc alezre­des, törzsparancsnok a budapesti polgári védelmi helyzetről adott részletes tájékoztatást 1970-ig 800 ezer fővárosi lakost tájé­koztatnak a tömegpusztí­tó fegyverek elleni véde­kezés legalapvetőbb tud­nivalóiról. Az 1967. évi zárszám­adást Kőmives István el­nökhelyettes ismertette. A tanács a rendelkezésére álló összegek nagy részét közművesítésre, lakásépí­tésre, a szociális ellátás javítására fordította. 1967- ben 10 800 lakást adtak át, többet, mint a koráb­bi év­ekben bármikor, 35 ezer ember költözhetett új otthonba. A gázvezetékek hossza 21, a vízcsőhálózaté pedig 27 kilométerrel bővült, 35 csuklós, 52 százszemélyes autóbuszt vásárolt a fővá­ros, 10 csuklós villamost állítottak forgalomba, és 30 trolival bővült a pesti közlekedés. A kórházakat 218 ágy­­gyal fejlesztették, három új szakosított orvosi ren­delőt adtak át, 441 ezer négyzetméterrel növeke­dett a karbantartott park­terület nagysága, öt új óvoda épült, két 16—16 tantermes iskolát adtak át, három könyvtárat nyi­tottak meg, hogy csak né­hány eredményt említ­sünk. Az eredmények mellett a vb-elnökhelyettes fel­hívta a figyelmet: az ál­lagmegóvási és felújítási munkáknál lemaradás van, például a lakóházak tatarozásánál még a ren­delkezésre álló összegeket sem használják fel, első­sorban kapacitáshiány miatt. Növekedett — mintegy 6 százalékkal — a fővá­rosi lakosság reáljövedel­me. Az ármozgás általá­ban a várt, tervezett szin­ten volt. A kereskedelmi forgalom 8 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban: 32 mil­liárd forint értékű árut adtak el. Az iparcikk- és a vegyesiparcikk-üzletek a vártnál sokkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le. Budapest lakóinak szá­ma 1968 elején 1 985 584 volt, 18 ezerrel több, mint egy évvel korábban, ez a népességtöbblet szinte ki­zárólag felvándorlásból adódik. Bozsik József, a XI. ke­rületi tanács elnöke Buda­pest egyik leggyorsabban fejlődő kerületének életé­ről, gondjairól adott tájé­koztatást. Elmondotta: 1950-ben 86 800 lakosa volt a kerületnek, a múlt év végén már több mint 138 ezren éltek itt. Lágymá­nyos, Kelenföld egy-egy új város a városban, s a következő évek még gyor­sabb építési ütemet ígér­nek. A vb-elnök felhívta a­ figyelmet: a kerület modern és régi területei között nagyarányú szín­vonalkülönbség alakult ki, az egyik részen távfűtéses, korszerű otthonokban lak­nak az emberek, ugyanak­kor Sasadon, Kelenvölgy­­ben, tehát a „csatolt ré­szeken mindössze 5—10 százalékos a csatornaellá­tottság. A tanácsülés részletesen megvitatta Bozsik József előterjesztését,­­ igazolva, hogy egy-egy kerület hely­zetét szükséges a tanács­tagok budapesti parla­mentje elé terjeszteni, mert évekre meghatároz­hatják a feladatokat, se­gítenek a koordinációban. A következő napirendi pontban dr. Farkas Ala­­dárné, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának titkára ismertette a vb második fél éves munka­tervét, elmondotta: több közérdekű kérdést tűznek napirendre, így a gyer­mek- és ifjúságvédelem helyzetét, az úthálózat felújítási tervét, a főváro­si közvilágítási progra­mot, a víkendtelepek ki­jelölésének kérdését is. Ismertették a tanácsta­gokkal a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság­­ má­sodik fél évi munkaprog­­ramját. Részletesen fog­lalkoznak majd a 44 órás munkahét bevezetésével kapcsolatos tennivalókkal. Január 1-jén 38 vállalat — 70 000 dolgozó — tért át a csökkentett munka­időre, a második fél év­ben további 290 000 buda­pestit érint majd az in­tézkedés. A népi ellen­őrök nemcsak a rendelke­zések betartását, az elő­feltételek biztosítását mérlegelik, hanem a „ka­pun kívüli” problémákkal is részletesen foglalkoz­nak. A szakszervezetekkel együtt megvizsgálják pél­dául, hogy a közlekedés, a kereskedelem, a kulturális szervek miként alkalmaz­kodnak a megváltozott körülményekhez. Többek között vizsgál­ják az élelmiszerek, ház­tartási és vegyi cikkek előre csomagolását, a fő­városi szállítási vállalatok munkáját, és az üzemi ét­keztetést is. Moldován Tamás A kánikula tovább tart Miskolcon 35 fokot mértek • Locsolási tilalom Ez a június 18-a az év­század egyik kiemelkedő meleg napja. Délután 4 órakor a „leghidegebb vá­rosok” Magyarországon Szentgotthárd, Nagykani­zsa, Siófok, Szombathely 29 fokos hőmérséklettel, de az ország többi részén 30 vagy annál magasabb hő­mérsékletet jeleztek a hő­mérők. A legmagasabb hő­mérsékletet Miskolcról je­lentették, déli 1 órakor 35 fok­ot. A délutáni, illetve esti órákban záporok, zivata­rok keletkeztek. A felet­tünk levő levegő szárazsá­ga azonban olyan nagy, hogy az esőcseppek a szá­raz és forró levegőben esé­sük közben elpárolognak, mielőtt talajt érnének. A meleg idő megváltozá­sára nem mutatnak a lég­köri jelek. Nincs olyan fo­lyamat, amely lényeges változást hozhatna ebben az erősen nyári időben, ami most, öt nappal a jú­nius 21-én reggel 9 óra 13 perckor kezdődő csillagá­szati ggárkezdet előtt kö­szöntött be országunkba. Szerdán még az eddiginél is nagyobb kánikulára szá­míthatunk. A hirtelen beköszöntött forróság már hétfőn is nagy feladat elé állította a Vízműveket. A kora reg­geli órákban ugyan az ipar nem igényelt nagyobb víz­­mennyiséget a szokásos­nál, Budapest ennek elle­nére 800 ezer köbméter vi­zet fogyasztott. Időnként átmeneti vízellátási zava­rok mutatkoztak a X., XI., XVI., XVII. és a XX. ke­rületben. A vízigények növekedé­sére jellemző néhány ösz­­szehasonlító adat. Egy év­vel ezelőtt — hétfőhöz ha­sonlítva — a napi vízfo­gyasztás 504 cm-es Duna­­vízállásnál, alig néhány fokkal enyhébb időjárás mellett 615 ezer köbméter volt. Tegnapelőtt pedig 27 fok középhőmérséklet mel­lett 319 cm-es Duna-vízál­­lásnál 819 ezer köbméter fogyott. A Vízműveknél a szak­emberek elmondották: ké­pesek lennének több vizet is termelni, de nem lehet feltölteni a medencéket, mert a csőhálózat mentén olyan nagymérvű a fo­gyasztás, hogy a szivattyúk nem győzik az iramot. (szentiványi) * Sarlós István, a fővárosi tanács vb-elnöke kedden a következő rendeletet ad­ta ki: ,,­ hosszan tartó, rendkí­vüli hőség megnövelte a fő­város közönségének ivóvíz­igényét. A lakosság zavarta­lan vízellátása érdekében — a vízszolgáltatásról szóló S/ 1957. számú tanácsi rendelet 2. paragrafusában foglaltak­nak megfelelően — elrende­lem az egész főváros terüle­tén a tömlővel való locsolás beszüntetését. Kivétel a Fő­városi Kertészeti Vállalat, amely a főváros zöldterüle­teinek, parkjainak megóvása érdekében 20 órától reggel 8 óráig mentesül a locsolási tilalom alól.” A fővárosi ta­nács vb-elnöke egyben fel­hívta a kerületi tanácsok el­nökeit, hogy a rendelkezés­ben foglaltak végrehajtását ellenőrizzék, s azok megsze­gői ellen az 5­1997. számú ta­nácsi rendelet előírásait al­kalmazzák. Az intézkedés visszavonásig érvényes. (MTI)

Next