Népszava, 1968. július (96. évfolyam, 153–178. szám)
1968-07-02 / 153. szám
A Szaktanács elnökségének ülé (Folytatás az 1. oldalról) azonos időszakához viszonyítva, a vállalatok részéről kezdeményezett munkaviszony-megszüntetések kisebb mértékű csökkenést mutatnak. E csökkenés nagyrészt a vállalatoknál jelentkező munkaerő-hiányra vezethető vissza. A dolgozók részéről kezdeményezett munkaviszony-megszüntetések 50 százalékkal emelkedtek. A jogszabályellenes munkaviszony-megszüntetések 65 százalékos emelkedést mutatnak. Ebben közrehatott, hogy a felmondási idő tartama meghosszabbodott. A tapasztalatok szerint az új munkahelyen elérhető magasabb kereset a dolgozók egyharmadát indította munkahely-változtatásra. Ugyanilyen mértékben hat a munkahelyváltoztatásra az állandó lakhelyhez közelebbi m munkahelyhez kerülés lehetősége. A munkaerő-mozgást kiváltó többi tényező közül a legjelentősebb az új munkahely kedvezőbb munkafeltételei. A legtöbb helyen a vállalatok nem foglalkoznak megfelelően a kilépő dolgozókkal. Egyes vállalatok ahelyett, hogy a már ott dolgozók megtartására törekednének, nagyobb gondot fordítanak a kilépők helyett újak szerzésére. Az új törvénykönyv a munkaidő-beosztás és a túlmunka szabályozását a kollektív szerződésekre bízta. A tapasztalat szerint általában nem vezetett a túlmunkák emelkedésére az a körülmény, hogy a szabályozás vállalati hatáskörbe került. Sőt, nagyon sok területen csökkenés volt tapasztalható az elmúlt év azonos időszakához képest. Az általános, kedvező tapasztalatok mellett is, egyes vállalatoknál a kollektív szerződés nem határozta meg megfelelően a túlmunkavégzés szabályait, más vállalatoknál pedig a kollektív szerződésekben megállapított kereteket túllépték, haladta meg a bázisidőszakot Jelentősen növekedett a tojás- és baromfifelhozatal is, míg a tej és a tejtermékeké három százalékkal csökkent. 1968 első négy hónapjában a burgonya, valamint a zöldség- és gyümölcsfélék együttes bolti és piaci árszínvonala az előző év azonos időszakához képest a következők szerint alakult: Az idénycikkek együttes bolti és piaci árszínvonala a burgonyánál és a zöldségféléknél Budapesten kisebb mértékben emelkedett, mint vidéken, miközben a gyümölcsfélék átlagos árszínvonala is a fővárosban csökkent leginkább. A gyümölcsfélék nagyarányú árszínvonalcsökkenése mind Budapesten, mind vidéken főként az alacsony almaárak következménye. Budapesten az év első négy hónapjában a zöldségfélék bolti árszínvonala — 1967 azonos időszakához viszonyítva — kisebb mértékben (12 százalékkal) emelkedett, mint a szabadpiaci árszínvonal (16 százalékkal). A burgonya bolti árszínvonala két százalékkal csökkent, miközben a szabadpiacon a burgonyaárak 9 százalékkal nőttek. A gyümölcsféléknél viszont a szabadpiaci árak nagyobb mértékben csökkentek, mint a bolti árak. Budapesten az év első öt hónapjában a burgonya, a zöldség és gyümölcs együttes fogyasztói árszínvonala 11 százalékkal alatta volt az előző évinek. Ezen belül a burgonya árszínvonala a tavalyival azonos volt, a zöldségféléké viszont 11 százalékkal meghaladta azt. A szabadpiaci árak vonalán öthavi szinten — a bázisidőszakhoz viszonyítva — burgonyánál és zöldségféléknél már csak 7—7 százalékos árszínvonalemelkedést jeleztek, ami főleg a készletekkel és a májusi felhozatal növekedésének ármérséklő hatásával magyarázható. Gyümölcsféléknél az árszínvonal-csökkenés öt hónapra vetítve — a bázishoz képest — továbbra is nagyarányú, de már valamivel kisebb, mint az előző négy hónapban volt, mivel az alma részaránya csökkent A vidéki fogyasztói árak az év első öt hónapjában burgonyánál 15, a zöldségféléknél pedig 16 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának árait. A gyümölcsárak viszont főként az ismert almaárak következtében 33 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint tavaly. A vidéki fogyasztói árak különösen a szabadföldi áruk megjelenésének időszakában tértek el felfelé a budapesti áraktól. Az elnökség ezután megvitatta és jóváhagyta a Szakszervezetek Országos Tanácsának és az elnökségnek 1968. évi második félévi munkatervét. (TJL) Az anyagi érdekeltség Az új jogszabályok — a kollektív szerződések formájában — lehetőséget adtak a vállalatoknak arra, hogy az anyagi érdekeltségi szabályokat a helyi sajátosságok figyelembevételével alakítsák ki. Az ezzel kapcsolatos főbb tapasztalatok a következők: A vállalatok nem rendelkeztek megalapozott számításokkal arra nézve, hogy várhatóan mekkora nyereségük képződik és abból mekkora részesedési alappal fognak rendelkezni. Ezért a kollektív szerződésekben rögzített szabályok és a vállalati gazdálkodás közötti összhang nem volt biztosítható. A személyi jövedelmekkel való gazdálkodásban megfigyelhető bizonyos óvatosság, de ugyanakkor arra is van példa, hogy kötelezettségeket vállaltak a kollektív szerződésekben olyan kifizetésekre, amelyek fedezetét még nem ismerték- kellően A dolgozók részesedési kategóriák szerinti csoportosítását általában helyesen rögzítették a kollektív szerződésben. Néhány helyen azonban olyan munkaköröket is a HL kategóriába soroltak, amelyekben a dolgozók számottevő közvetlen befolyást gyakorolnak a nyereség alakulására. Ezzel szemben olyan esetek is vannak, amikor indokolatlanul soroltak magasabb kategóriába egy-egy munkakört A szociális és kulturális juttatások rendezése. A kollektív szerződésben meghatározott kulturális és szociális alap feletti rendelkezés a vállalati szakszervezeti szerv hatáskörébe került. A cél az volt, hogy az eddigi juttatások szintje ne csökkenjen. Ezt a vállalatoknál biztosították. A Szaktanács és a munkaügyi miniszter a tapasztalatokról szóló jelentést a Minisztertanács elé terjeszti. Testnevelés és sport Az elnökség ezután megtárgyalta a szakszervezetek testnevelési és sporttevékenységének fejlesztésére vonatkozó feladatokat. A szakszervezetek sajátos funkcióinak érvényesítése, érdekvédelmi és nevelőtevékenységük teljesebb kibontakoztatása szükségessé teszi, hogy az eddiginél hatékonyabban vegyenek részt a testnevelési és sportmozgalomban. A szakszervezetek a testnevelési és sportmozgalom társadalmi fejlesztésének közös célkitűzéseit magukénak vallják, azt erkölcsileg és anyagilag támogatják, megvalósításában részt vesznek. A szakszervezeti mozgalom a testnevelés és sport irányító szervével együtt, működve, részt vállal a közös feladatok elvégzésében, részt vesz az országos és területi sportrendezvényekben, azokban a testnevelési akciókban, amelyek széles körben érintik a vállalatok, üzemek, hivatalok dolgozóit. A szakszervezetek különösen fontosnak tartják a bérből és fizetésből élő dolgozók sajátos tömegsportjának fejlesztését A testnevelés különböző formái közül tevékenységük döntően a természetjárásra, a munkahelyi szpartakiádokra, a vállalaton belüli és üzemek közötti hagyományos, versenyszerű vetélkedőkre és játékokra irányul. A szakszervezeteit a testnevelést és sportot a szocialista jellem, erkölcs kialakítását szolgáló eszköznek tekintik, amely olyan jellemvonásokat fejleszt, mint a bátorság, az akaraterő, az ügyesség, a közösségi érzés, a fegyelmezettség és hazaszeretet. A szakszervezetek hozzájárulnak a sportolók szocialista munkára neveléséhez, támogatják őket abban, hogy szakmát tanuljanak, tovább képezzék magukat és hogy a sportban elért eredményeik, teljesítményeik mellett, munkájuk alapján is elnyerjék a dolgozók megbecsülését A XXI. kongresszusnak megfelelően, az elnökség most irányelveket ad ki a szakszervezetek és sportszervezetek együttműködésének továbbfejlesztésére.. Ellátás és áralakulás Az elnökség tudomásul vette a tájékoztatót a lakosság zöldség—gyümölcs ellátásának helyzetéről és azok árszínvonalának alakulásáról 1968 első négyöt hónapjában. A piaci felhozatal és a lakosság zöldség—gyümölcs ellátásának alakulása, a termelői (piaci) felhozatal az év első négy-öt hónapjában kedvezően alakult. 1968 január-április hónapokban forintértékben országosan 18 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának felhozatalát Ezen belül a budapesti piaci felhozatal 25 százalékkal, a vidéki városoké pedig 19 százalékkal volt több, mint a bázisidőszakban. A községi piacokra irányuló felhozatal viszont egy százalékkal csökkent. Az országos piaci felhozatalon belül az év első négy hónapjában a zöldségek 15, a gyümölcsök 48, a burgonya 16 százalékkal 2 1968. j Uns 8 Losonczi Pál hazaérkezett Berlinből Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, aki az NDK-ban részt vett Walter Ulbricht 75. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségeken, hétfőn hazautazott Berlinből. Búcsúztatására a schönefeldi repülőtéren megjelentek: Friedrich Ebert, Gerhard Grüneberg, Albert Norden, Günter Mittag, Paul Werner, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagjai, valamint Hermann Axen, Georg Edmárd és Günther Kleiber, a Politikai Bizottság póttagjai, továbbá dr. Heinrich Homann és Hans Rietz, az államtanács elnökhelyettesei. Jelen volt Tömpe András, hazánk berlini nagykövete. Losonczi Pál hétfő délben kíséretével együtt hazaérkezett. A Ferihegyi repülőtéren fogadtatására megjelent Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, Vályi Péter pénzügyminiszter, Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese. Ott volt Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete, valamint a nagykövetség több vezető beosztású munkatársa. (MTI) Indiai parlamenti küldöttség érkezett Budapestre A magyar országgyűlés meghívására hétfőn Budapestre érkezett az indiai parlament küldöttsége. A delegáció vezetője dr. N. Sandzsiva Reddi, az indiai parlament alsóházának elnöke. A vendégek fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Vass Istvánné és Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnökei, továbbá a parlament több tisztségviselője és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Ott volt J. C. Kakor, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. — Jószolgálati látogatásra érkeztünk Magyarországra — mondta a repülőtéren adott nyilatkozatában a küldöttség vezetője. — Baráti országnak tekintjük az önök hazáját, s látogatásunkkal is szélesíteni, szorosabbra fűzni kívánjuk az országaink közötti baráti szálakat* Hétfő délután az indiai parlamenti delegáció a Hősök terén megkoszo- NÉPSZAVA szúrta a magyar hősök emlékművét Hétfőn az Országház delegációs termében Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke és dr. N. Sandzsiva Reddi, az indiai parlament alsóházának elnöke vezetésével megkezdődtek a magyar—indiai hivatalos tárgyalások a két ország parlamentjének küldöttsége között. Magyar—szovjet vöröskeresztes együttműködés A Vöröskereszt székházában Gegesi Kiss Pál akadémikus, a Magyar Vöröskereszt elnöke és dr. G. A. Mityerev professzor, a Szovjet Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Szövetségének elnöke egyezményt írt alá a két baráti társaság együttműködéséről. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Jankovits Ferentené Irsai Vera, a Fővárosi Zeneiskola Szervezet központja igazgatója részére nyugállományba vonulása alkalmából a fővárosi zeneoktatás megszervezése és fejlesztése terén kifejtett tevékenysége elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adomványozta. A kitüntetést Lugossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes adta át. (MTI) Több órás, maratoni döntő után, szombat éjjel befejeződött a negyedik Ki mit tud? versenysorozata. A népszerű televíziós vetélkedő formai és tartalmi megújulásáról, a korábbi túltelkendező és indokolatlanul lebecsülő vélemények szerencsés kiegyenlítődéséről, a Ki mit tud? most már valós szellemi és műsorbeli értékrendjéről még a középdöntők előtt beszámoltunk e hasábokon. Az azóta lezajlott versenyek és a döntők néhány további gondolatot vetnek fel. Egy-két észrevételt, elismerő és bíráló megjegyzést, fontolgatásra szánt javaslatot is. Ha egy tv-műsor országos társasjátékká válik — ez is jelentős rang. De a Ki mit tud? nemcsak játék és kellemes szórakozás. Egy kicsit több annál, mert a maga kedves, megnyerő — milliókat megnyerő — módján hozzájárult az ízlésformáláshoz, a kultúra demokratizálódásához. Ezt a kifejezést kell használnunk, ha itt túl komolyan hangzik is. Egyszerűen arról van szó, hogy a Ki mit tud? varázsa, személyes versenyélménye nélkül aligha számíthattak volna heteken keresztül olyan tömeges érdeklődésre klasszikus zeneművek, modern versek, nehéz veretű irodalmi alkotások, kórusok és más igényes produkciók. Jólesik leírni, hogy a közönség ezúttal nem is elsősorban a könnyű szórakoztató versenyszámokat segítette szavazataival előbbre jutni. Tíz- és tízezer néző fogott tollat az operaáriát éneklő kislány, a rézfúvósok, a klasszikusokat játszó harmónikás, az Asztra bábegyüttes, a Spirituálé kvartett, az Albinoni kamarazenekar érdekében. És talán másik tízezer, vagy ötvenezer néző arra is gondolt, hogy a muzsika, az irodalom nemcsak akkor szerezhet élményt, örömet, ha rokonszenves ifjú amatőrök előadásában, versenyszámként kerül képernyőre. A zsűri munkáját többször is méltattuk már; magas színvonalú és rendkívül széles körű ízlésformáló, népművelő tevékenység volt. Az idei Ki mit tud? egyik nagy pozitívuma, hogy milliók hallgattak — méghozzá szívesen — mesteri kis elemzéseket, közérthető esztétikai és művészetpedagógiai leckéket, okos és eligazító kritikákat. A zsűri is hozzájárult, hogy a levelek, szavazatok tanúsága szerint megnőtt az érdeklődés az eddig kevéssé ismert és kedvelt műfajok iránt. A népművészet „betörése” a Ki mit tud? produkcióiba új és örvendetes vonás. Székely népballadával szerepelt Nagy Zsuzsa, a győztes versmondó, népi faragású, stilizált bábokkal, a nagyhegyi tolvaj balladájával állt ki a döntőre az Asztra bábegyüttes, sőt, népzenei ihletésű beat-dalokat is hallottunk. Szerettük ezt a vetélkedőt, és szeretnénk a következőben még több, zavartalanabb örömet találni. Ezért szólni kell arról is, ami a programban, vagy a verseny lebonyolításában rossz, sikertelen volt. A táncdalénekesek gyenge teljesítménye nem lett jobb attól, hogy a televízióban és a rádióújságban is megmagyarázták az okát. Nevezetesen azt, hogy a táncdalfesztiválok, a Halló... műsorai, a rádió stúdiói „felszippantják” a tehetséges fiatalokat Az a véleményünk, hogy a Ki mit tud? ne „szippantsa fel” a kevésbé tehetségeseket. Inkább a versenyzők számát csökkentsék, ne a színvonalat. Kár, hogy a zsűri későn kapott jogot arra, hogy a gyenge produkciókat akkor se engedje tovább, ha az adott kategóriában és versenyszakaszban üres marad is a győztes széke. Későn, mert akkor már két jellegtelen táncdalszám közül a kevésbé rossz jutott tovább. A versenyzők gondosabb csoportosításával jórészt elkerülhető lett volna, hogy össze nem vethető produkciók között kelljen különbséget tenni. Például a beat-együttes és a dzsessz-trió, az operaénekes és a zenekíséret nélkül, egy szál magában . Mitt tudott népdalt éneklő kislány esetében. Ez ellen csak a döntőn lázadt fel a zsűri, elsőnek nyilvánítva az ,,egyéb” kategória mindhárom számát, így győzött tíz kategóriában tizenkét produkció , és a bíráló bizottság igazságérzete. ötvenezer fiatal vett részt a Ki mit tud? különböző szintű versenyein. Közülük a kamerák elé már csak kevesek, a legjobbak kerültek, mégis el kell hogy gondolkoztasson néhány röpke nyilatkozat .Vizsgáznunk is kell az egyetemen — mondta a gödöllői tánccsoport egyik tagja —, nem tudjuk, ott hogyan szerepelünk majd, de most ez a fontos." A rézfúvós zenei szakközépiskolások tanára pedig így beszélt: „Közben érettségiztek is a fiúk, úgy, ahogy, azért sikerült.” Az érettséginek nem „úgy, ahogy” kell sikerülnie, és a szigorlat fontosságát nem előzheti meg semmi. Hát akkor miért vizsgaidőszakban rendezik a Ki mit tud?ot? Sokáig, szívesen emlékezünk majd a nagy társasjáték és verseny kedves, ifjú részvevőkre. A kitűnő versmondókra, Schiff Andris átszellemült zongorázására, a Bóbita bábegyüttes költői és kacagtató műsoraira, Gálvölgyi János virtuóz paródiáira és az Albinoni kamarazenekarra. Egy kicsit hiányoznak majd a Ki mit tud? friss színei, hangjai a televízióból, megértjük Major Tamás zárószavának fáradt-mosolygós kérdését: „És most mit csinálunk a jövő héten?” Vajk Vera Operaház Trisztán és Izolda (Verdi—Wagner-ciklus A. sor. 10. ea. 8 órakor). — Erkel Színház: Marcel Marceau pantomimműsora (fél 8). Fővárosi Operettszínház: My fair Lady (7). — Kis Színpad: Ilyennek hazudtalak. (7). Ügeti Sátorcrkusz: Aeros Nagycirkusz vendégjátéka (fél 4, fél 8). KOSSUTH RADIO 4.30: H. Időj. 4.32. 7. 5: H. Időj. 5.30: Reggeli kr. 5.45 : Falurádió. 8: H. Időlj. 8.30: H. Időj. 6.45: Műsor. 7: Reggeli kr. II. Utána: Körzeti időjárás. 7.30: Új könyvek. 7.40: Hird. 8: H. Időj. Műsorok. 8.16: Népi a. 9: MBT Gyermekkórusa. 9.15: Operarészt. 10: H. Hazai lapsz. Idej. 10.10: zenés műsor üdülőknek. 12: H. Idej. 12.15: Zkri muzsika. 13: Világgazd. hírek. 13.05: Versek. 13.20: Nóták. 13.16: A Budapesti Fúvósötös játszik. 14.06: Ez a kutya nem eladó. Rádiójáték gyermekeknek. 15: H. Nemzetk. lapsz. Időj. 13.K: Pierre Monteux emlékeiből. 16.15: A Galilei Kör. IV. rész. 16.50: Ernst Busch Elsler-dalokat énekel. 16.58: Műsor. 17: H. Idős. 17.05: Világsajtó-szemle. 17.20: Fmszegyüttesek vetélkedője. Szolnok m. 17.50: Operaáriák. 18: Gazd. szemle. 18.29: Könnyűzenei híradó. 19: Esti kr. Mű- MŰSOROK sor. 19.30: Szabó család. 20: Beethoven: V. szimfónia (Koussewitzky). 20.32: H. Idöj. 20.37: Könnyű dalok. 21.20: „Gondolat". 22: H. Sport. Idöj. 22.20: Népi 7. 22.55: Meditáció. 23.05: Operarészt. 24: H. Idej. 0.10: Filmzene. PETŐFI RÁDIÓ 4.2*—8.05: Azonos a Kossuth adóval. 6.20: Torna. 10: Kórusfesztivál. 10.45: Daljáték részi. 11.06: A negyedik csigolya. Rádiójáték. 12-10: Slágerek. 12.40: Falurádió. 13: Liszt-zongoraművek. 13.47: Vízállás. 14: H.rdes. 14.08: Fúvós átiratok. 14-20: Zenés játék részi. 14.32: Orosz romantik - muzsika. 11.49: Két asszony. Nádasdi Péter írása. 15: Táncz. koktél. 15.45: Versek. 15.50: Zkri muzsika. 16: K. Időj. 16.05: Béres János kamaraegyüttese játszik. 16.20: Ifj. krónika. 16.35: Régiie Crespin énekel. 16.50: A város mosodája. Riport. 17: Csúcsforgalom. 19: H. Idej. 16.10: Történetek dúrban és maliban. 18.30: Új elképzelések a Világegyetemről. 18.53: Hgv. a stúdióban. 19.40: Operettdalok (Svéd Sándor). 19.51: Mese. 20: Esti kr. H. 20.30: Utcagyerekek. Dokum. műsor. 21.21: A Suisse Roma rule zkr. hgveténiből, vea: J. Krips. 22.37: Táncdalok. 23: H. Sport. Időj. URH lg: H. Időj. 18.IS: Magnósok, figyelem! 18.55: A XX. sz. vokális zenéjéből. 20.03: Kassák Lajos: Költészetem. 20.02: Závodszky Zoltán Schubert-estje. 21.36: Pernye A. előadása. 22.10: Puccini művészi pályája. 23: H Sport. Időj. TELEVÍZIÓ Mái!: Napforduló. Gyermekműsor Leningrádból. 16.30: IV. nyári úttörőolimpia. Kézilabda- és labdanivómérk., záróünnepély. 18: Zebra. 18.15: Hírek. 18.20: Megy. Hird. 18.25: Nem elméleti gyakorlat! Beszélg. a gazdasági reform mány vállalati tapasztalatáról. 18.55: Esti mese. 18.10: Shakespeare- Ahogy tetszik. Vígjáték a miskolci Nemzeti Színház előadásában, felvételről. Közb. kb. 20.15: Tv-híradó. Kb. 12: Szegedi szabadtéri játékok. 1968. Riportfilm. 22.15: Tv-híradó 2. POZSONYI TV 17.15: Hemingway-emlékműsor. 18.10: Csehszlovákia —Admira labdarúgó-mérkőzés közv.e. 19. Tv-birad A. 20-50: Esztrádműsor. MARCEL MARCEAU — saját szerepében Ahogy beviharzott a szálló halljába, megtelt vele a helység. Mindenkihez volt egy kedves „bonzsúrja” egy mosollyal fűszerezett kézfogása. Most, az ötven színpadon megelevenített karakter közül az ötvenegyedikét, a sajátját alakította Marcel Marceau, a világhírű pantomimművész Egy éve járt hazánkban, az azóta eltelt időről, fellépéseiről beszélgetünk. — Innen Mexikóba utaztam és Vadimmal filmeztem. Aztán a Champs Elysées-n léptem fel egy show-ban, majd Angliában, USA-ban, Nyugat- Németországban, az NDK- ban, a Szovjetunióban szerepeltem. Augusztusban Hollywoodba utazom, önkéntelenül kívánkozott a kérdés, hogy nem fárad-e az állandó utazásban, mozgásban, de erre csak egy mosoly jelent meg arcán: — Fáradni? Én akkor fáradok el, ha nem csinálok semmit. Higgye el, megszoktam az évi háromszáz fellépést Szükségem van az emberekre, a nyüzsgésre, a színpadra. Ezek jelentik számomra az életet. ötvenöt országban járt, ötvenöt nemzet nézőközönségét hódította meg Mindenütt elismeréssel adóztak művészetének, de érdemben említhető követőkre — szavai szerint — csak Csehszlovákiában, Lengyelországban és a Szovjetunióban talált — Most azt tervezem, hogy a közeljövőben pantomimiskólát indítok Franciaországban. Utánpótlás van bőven. Esztergomi László