Népszava, 1968. október (96. évfolyam, 230–256. szám)

1968-10-19 / 246. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA •_____________________A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA_______________ • 96. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM_______________________ÁRA 80 FILLÉR______________________1968. OKTÓBER 10, SZOMBAT Befejeződött az országgyűlés ülésszaka Elfogadták az új vasúti törvényt és a népi ellenőrzésről szóló javaslatot Pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácsko­zását az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Fock Jenő, a kormány elnöke, valamint Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sán­dor, Kállai Gyula, Komó­csin Zoltán, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, továb­bá a PB póttagjai, a Köz­ponti Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülésen részt vett az országgyűlés vendégeként Budapesten tartózkodó uruguayi parlamenti kül­döttség Luis Rinon Perrez képviselőházi elnök veze­tésével. Az ülést Vass Istvánna alelnök nyitotta meg. Be­jelentette, hogy napirend szerint folytatódik a vita a beterjesztett új vasút­­törvény-tervezet és közle­kedéspolitikai koncepció fölött. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari minisz­ter emelkedett szólásra, értését fejezte ki a forga­lom közúti jellegének erő­sítésével, mivel Hevesben eddig is csak 37 települést érintett vasútvonal. Java­solta, fordítsanak nagyobb figyelmet a szárnyvona­lak közlekedésének kor­szerűsítésére is. A közle­kedéspolitikai koncepciót és a törvényjavaslatot el­fogadta. SZENES OTTÓ (Szolnok) a vasutak ön­álló egészségügyi szolgá­lata jelentőségét méltatta, helyeselve a törvényjavas­lat erre vonatkozó, az ed­digi vívmányokat megerő­sítő fejezetét. Az előter­jesztéseket elfogadta. IMRI GYULA (Borsod) a közutak jó ál­lapotának jelentőségét húzta alá: jó úton keve­sebb üzemanyag fogy, az abroncsok, alkatrészek ke­vésbé használódnak és magukra az utakra is ke­vesebb fenntartási költség jut Jelentősebb összeget javasol az állami költség­­vetésből a közúti problé­mák megoldására. A törvénytervezetet el­fogadta, a koncepcióval egyetértő­dése okozza. Fontos, hogy amikor arról dön­tünk, mennyi gépkocsit hozunk be, mindjárt szá­moljunk azzal is, hogy ez mennyi többletköltséget jelent az útépítésben, vagy milyen járulékos be­ruházásokat tesz szüksé­gessé.­­ A vonalmegszüntetések során felszabaduló vasu­tasokról szólva kiemelte, hogy a felszabaduló mun­kaerő elhelyezéséről gon­doskodnak, problémáikat messzemenően igyekeznek megoldani. Bejelentette, hogy a vitában elhang­zott észrevételeket hasz­nosítják, a minisztérium hatáskörét meghaladó kérdéseket a kormány elé terjesztik. Kérte a koncepció jóváhagyását, a vasutakról szóló új tör­vényjavaslat elfogadását. Nemeslaki Tivadar, a törvényjavaslat előadója bejelentette, hogy öt mó­dosító indítvány érkezett, ezeket írásban szétosztot­ták a képviselők között. Az illetékes országgyűlési bizottságok a módosító ja­vaslatokat a javaslattevő képviselők és a miniszter jelenlétében megtárgyal­ta. A két bizottság a mi­niszteri zárszó indoklásá­val egyetértve terjeszti ja­vaslatait az országgyűlés elé.A módosításokat ezután Kállai Gyula elnök kü­­lön-külön ismertette, azo­kat az­ országgyűlés­ elfo­gadta, majd újabb szava­zással általánosságban és a már megszavazott mó­dosításokkal részleteiben is elfogadta a vasutakról szóló törvényjavaslatot. Határozatban mondta ki, hogy a közlekedéspoliti­kai koncepciót és a fel­szólalásokra adott mi­niszteri választ jóváha­gyólag tudomásul veszi. Ezután napirend szerint a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslat tárgyalá­sa következett. Dr. Dobrónaki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke emelkedett szólás­ra. Ezervnél többet foglalkoz­zunk a lakosság életkö­­­rülmé­nyeit közvetlenül befolyásoló gazdasági, szociális, kulturális célok megvalósulásával. Így pél­dául a 15 éves lakásfej­­lesztési terv végrehajtá­sának ellenőrzésekor megállapítottuk, hogy a lakásépítések zömmel a községekben­­ történnek, ezért a városok kedve­zőtlen lakásellátottsága lassúbb ütemben javul a távlati tervben előirány­zottnál. Sokhelyütt ki­használatlan még a ház­gyárak kapacitása, s nem javult lényegesen az épít­kezéssel kapcsolatos ható­sági engedélyezési eljárás és az anyagellátás sem. — Vizsgáljuk a javító­szolgáltató hálózat hely­zetét, mert a hozzánk ér­kezett jelzések szerint az árutermelés nagyobb jö­vedelmezősége a javító­szolgáltató tevékenység bővítését gátolja. Ez a la­kosság ellátása szem­pontjából megengedhetet­len. Nemrégen vizsgáltuk a lakosság sütőipari áru­val való ellátását, s vizs­gálati témánk volt a ci­pők minősége. — A szociális, kulturá­lis, egészségügyi ágazato­kat vizsgálva például olyan tapasztalatra jutot­tunk, hogy a támogatást, a szociális juttatásokat sok esetben nem a legrá­szorultabbak kapják. Kormányzatunk jelentős anyagi támogatást nyújt a dolgozók pihenési, üdü­lési lehetőségeinek bizto­sítására. Felmérésünk sze­rint azonban az utóbbi tíz évben a dolgozó anyák 60 százaléka egyszer sem vette igénybe a k­edvez­­­ményes üdülést. Az ezek­ben a témákban végzett vizsgálataink tapasztala­tai azt mutatják, hogy célszerű felülvizsgálni a béren kívüli juttatások körét.­­ A lakosságtól a bi­zottságainkhoz évente csaknem tízezer bejelen­tés, panasz érkezik. Ezek a jelzések arról is infor­mációt nyújtanak, hogy a lakosság miként véleke­dik egyes állami intézke­désekről, a közélet tiszta­ságáról, az állami szer­vek és a lakosság kapcso­latáról. A gazda felelős­ségérzetével írják meg észrevételeiket, javasla­taikat, amelyeknek túl­nyomó része a közös ügy féltéséből fakad.­­ A lakosságtól érke­zett közérdekű bejelenti, hívta fel a népi ellenőrzés figyelmét például arra, hogy az illetékes szervek közömbössége miatt je­lentős összegű állami be­vételtől esünk el. Ismere­tes, hogy az utóbbi időben megnőtt az ingatlanok iránti kereslet, amit egye­sek úgy használnak ki, hogy földjeiket parcelláz­zák és magas áron érté­kesítik. Az így szerzett,­ nemegyszer milliós jöve­delem után azonban adót nem fizetnek. Pedig a 1961. Pm. számú rendelet szerint a mezőgazdasági ingatlanok parcellázása útján elért jövedelem­­többlet progresszív jöve­delemadózás alá esik. Ez a rendelkezés azonban el­sikkadt a bürokrácia út­vesztőjében. Dr. Horgos Gyula: A közúti járműgyártás fejlesztése központi program A miniszter bevezető­ben hangsúlyozta, hogy a közlekedéspolitikai kon­cepciók megvalósítása nagymértékben múlik a hazai gépipar felkészült­ségén és fejlődésén.­­ A közlekedési struk­túra világszerte tapasztal­ható fejlődésének irányát elemezve már évekkel ez­előtt elhatároztuk — mondta —, hogy a közúti közlekedési eszközök gyártását a többi gépipari ágazatnál gyorsabban fej­lesztjük. Kidolgoztuk a fejlesztési­­ programot, amelyet a kormány az idén központi programmá nyilvánított. Ez megte­remti a feltételeit annak, hogy a közúti szállítás tervei a személygépkocsi­kat kivéve, zömében hazai gyártású szállítóeszközök felhasználásával valósul­janak meg. Részletesen taglalta a közúti járműgyártás köz­ponti fejlesztési program­ját. Ennek megvalósításá­ra az álló- és forgóeszkö­zökkel együtt összesen 11,8 milliárd forintot for­dítunk. Megvásároltuk a Renault—MAN—Ferro­­staal konzorciumtól a 192—230 lóerős Diesel­­-­otorok gyártási jogát, ezzel nagyteljesítményű Diesel-motorokat gyártha­tunk. A járműprogramon belül is kiemelkedik az autóbuszgyártás fejleszté­se. 1965-ben még 2700 autóbusz készült hazánk­ban, ez 1970-re 7000-re emelkedik, 1975-re pedig már 10 000—12 000 autó­busz gyártását tervezzük. A program végrehajtásá­val a magyar autóbusz­­gyártás a világ élvonalába kerül. — Közúti járműfejlesz­­tési programunkat több­oldalúan segíti a szocialis­ta országok közötti nem­zetközi munkamegosztás. Megállapodásokat, illetve szerződéseket kötöttünk mindenekelőtt a Szovjet­unióval, továbbá Lengyel­­országgal, az NDK-val és Jugoszlávia egyes üzemei­vel különböző korszerű al­katrészek és részegységek közös fejlesztésére, köl­csönös szállítására­. Az együttműködés eddigi eredményei biztatóak, erő­feszítéseket teszünk a nemzetközi kooperáció to­vábbi kiszélesítésére is. A közlekedéspolitikai koncepció számol a sze­mélygépkocsi-állomány jelentős növekedésével is. Ezzel kapcsolatban hang­súlyozta, hogy a kohó- és gépipar nem kíván sze­mélygépkocsik gyártására berendezkedni. A számí­tások ugyanis azt mutat­ják, hogy a személygépko­csi-gyártás akkor gazda­ságos, ha évente legalább 150 000—160 000 készül be­lőle, ez a mennyiség azon­ban többszöröse a várható igényeknek. Gazdaságo­sabb, ha részt veszünk a Szovjetunió személygép­­kocsi-gyártásában koope­rációs szállításokkal. A két ország között létrejött megállapodás alapján a szovjet gépkocsigyártás fejlesztéséhez különféle alkatrészek szállításával csatlakozunk. Ezeket az alkatrészeket évi 300 000- res példányszámban állít­hatjuk elő, ami gazdasá­gos. Az alkatrészekért a Szovjetuniótól évenként 12—14 000 személygépko­csit kapunk majd, amit a Fiat licensz alapján gyár­tanak. Arra törekszünk, hogy ehhez hasonló meg­állapodások más államok­kal is létrejöjjenek. A miniszter ezután a szállítás gépesítéséről szólt. A törvényjavaslatot elfogadta és elfogadásra ajánlotta. KOVÁCS ANTAL (Vas) a személyi és tárgyi feltételek hiányáról be­szélt, amelyek nélkül a vasúti forgalom közútra terelése nem valósulhat meg. A feltételek megte­remtéséhez idő, céltudatos szervezőmunka kell. A törvénytervezetet és a közlekedéspolitikai kon­cepciót elfogadta. FODOR ISTVÁNNÁ (Heves): Megyéje vonatko­zásában a lakosság egyes­ Dr. Csai Szünet után dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter vála­szolt, a vitában elhangzott felszólalásokra,­ megkö­szönve a képviselők segítő szándékát, felelősségérze­tét. Kifejtette a kormány álláspontját a módosító javaslatokkal kapcsolat­ban is. Utalt arra, hogy — érthető módon — egyes vasútvonalak tervezett megszüntetése váltja ki a legtöbb aggodalmat. Az adott területeken az eddi­ginél jobb, korszerűbb közlekedést akarunk te­remteni — mondotta, s kiemelte, hogy az illeté­kes helyi szervekkel a legtüzetesebben megvizs­gálják a tervezett intézke­­ d­di György dések lehetőségeit. A kép­viselők észrevételei alap­ján a minisztérium felül­vizsgálja a dombóvár— lepsényi és a lakitelek— kunszentmártoni vonal megszüntetésének ügyét. A miniszter foglalko­zott azokkal az aggályok­kal is, hogy vajon egy­­egy vasútvonal vagy állo­más megszüntetésével összefüggésben kellő idő­ben biztosítják-e a helyi közlekedés lebonyolításá­hoz szükséges előfeltétele­ket. A képviselők segít­ségét kérte, egyrészt, hogy lépjenek fel a megszün­tetés ellen, ha az előfel­tételek valóban nem biz­tosítottak, másrészt, hogy ne legyenek szószólói túl­zott, teljesíthetetlen igé­nyeknek. válássá A közúthálózat jelenle­gi túlterheltségével kap­csolatos észrevételekre vá­laszolva elmondta: az a közlekedési alap, amelyet a mintegy 2000 kilomé­ternyi vasútvonal, illetve az állomások megszünte­téséből eredő megtakarí­tások képeznek, természe­tesen nem elegendő az egész úthálózat korszerű­sítési költségeinek fede­zésére. Kizárólag olyan területek közlekedési problémáinak megoldásá­ra használják majd fel, ahol vasútvonalat vagy állomást szüntetnek meg. Az úthálózat telítettsé­gét — mondotta a továb­biakban — a városokban és a közutakon is főleg a személygépkocsi-park rendkívül gyors növelte­ Dr. Dobrónaki Gyula beszéde Bevezetőben emlékezte­tett rá, hogy tizenegy év­vel ezelőtt az 1957. évi 7. törvénnyel hívta életre az országgyűlés a népi ellen­őrzést.­­ Az országgyűlés a népi ellenőrzés intézmé­nyével sajátos szervet ho­zott létre. A feladatok jellegét, az államszerve­zetben betöltött helyét, felépítésének rendjét és hatáskörét tekintve, e szervet az állami szervek vonásai jellemzik, ugyan­akkor — a társadalmi erők szervezett részvétele folytán — egyre erőtelje­sebben kidomborodik tár­sadalmi, népi jellege. Az eltelt csaknem 11 év alatt a népi ellenőrzésnek e kettős, állami és társadal­mi jellege tovább erősö­dött. Ezt a vonását meg­erősítették azok a módo­sító jogszabályok is, amelyek nyomán hatás­köre és tömegkapcsolatai egyaránt erősödtek. Az új törvényjavaslat mindeze­ket az állami és társa­dalmi jelleg erősítésére vonatkozó intézkedéseket átveszi, sőt egyes vonat­kozásokban tovább is fej­leszti. — A jövőben — foly­tatta — a népi ellenőrzé­si bizottságokat az ország­­gyűlési képviselőkkel, il­letve a tanácstagokkal azonos időtartamra, tehát általában négy évre vá­lasztják. Az új szabályo­zás a korábbinál jobban megfelel a szocialista de­mokratizmus követelmé­nyeinek, jobban hang­súlyozza, hogy a népi A továbbiakban arról szólt, hogy a törvényja­vaslat a korábbi hatáskö­ri szabályokat csak a gaz­daságirányítás új rend­jéből adódó követelmé­nyeknek megfelelően mű­ellenőrző bizottságok vá­lasztott tagjai és tisztség­­viselői közvetlenül felelő­sek az őket megválasztó tanácsoknak.­­ A törvényjavaslat továbbfejleszti a választó államhatalmi szervek és a népi ellenőrzési bizottsá­gok kapcsolatát, előírja hogy a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnö­ke a népi ellenőrzés mun­kájáról az országgyűlés­nek, az Elnöki Tanács­nak és a Minisztertanács­nak, a területi népi el­lenőrzési bizottságok pe­dig a választó tanácsok­nak kötelesek beszámolni. . . A törvényjavaslat a népi ellenőrzés rendszeré­nek legfontosabb alapel­veként tartja fenn azt a rendelkezést, hogy a vizs­gálatokat a dolgozók szé­les társadalmi támogatá­sával, népi ellenőrökkel végzi. dúsítja. Vázolta a népi ellenőrzés eddigi tevé­kenységét, s hangoztatta: " A szervezet társa­dalmi jellegéből fakad az a törekvésünk, hogy min­den eddigi ellenőrző —­­ bejelentések és pa­naszok vizsgálata — a konkrét ügyeken túl — arra is választ ad, hogy az állami szervek hogyan intézik a dolgozók ügyeit. Évekkel ezelőtt még sok hibát találtunk, az utóbbi időben végzett vizsgála­tok azonban már az ál­lamigazgatási munka erős javulásáról adnak számot, — összegezve az eddig elmondottakat: úgy gon­dolom, hogy a népi ellen­őrzés intézménye a 11 év­vel ezelőtt meghatározott alapelveknek megfelelően (Folytatás a 2. oldalról) Vizsgálatok a lakosság érdekében és részvételével A népi ellenőrzés a szocialista demokratizmus terméke (Gonda György felvétele) Mexikóból jelentik Thuróczy és Kucsera a középdöntőben Az olimpiára való ki­utazás napjaiban a leg­több bíráló kritika az evezősök „házatáját” ér­te. Általában céltalannak látták a kritikusok az evezősök mexikói kiutaz­tatását. Nos, azóta már hetek teltek el s szomba­ton, helyi idő szerint a magyar kormányos nél­küli négyes a döntőben küzd a legjobb hat csa­pattal. Ilyen vérmes re­ményeket senki sem táp­lált, s azok, akik a bírá­latot ejtették, most cso­dálkozhatnak evezőseink eddigi szép teljesítmé­nyén. Kormányos nélküli négyesünk tagjai szorgal­masan edzettek az elmúlt napokban, s azt ígérik, hogy nem is­­, hanem több pontot hoznak a ma­gyar csapatnak, s ezzel hálálják meg a szakveze­tés bizalmát. Ökölvívónk közül ket­ten léptek péntekre virra­dóra szorítóba. Badari a thaiföldi Duand­ával mér­kőzött s igen szoros küz­delemben értékes, ponto­zásos győzelmet aratott. Ezzel ő már a legjobb nyolc között van. Nem si­került a továbbjutás Galának, aki a nála sok­kal erőteljesebb szovjet Belouszovval került szem­be, s már az első menet közepén el kellett búcsúz­nia az olimpiai küzdel­mektől — ellenfele döntő fölénye miatt. Az úszók küzdelmei pénteken a 100 m-es férfi gyorsúszással folytatód­tak. A magyar spineket ketten képviselték. Ka­csera és Csatlós a 1. fu­tamban állt rajthoz. Ket­tőjük közül az előbbi szerepelt jobban, s 55.1 mp-es idővel futamában a 3. helyen végzett, to­vábbjutott. Csatlós ki­esett. Az előfutamok so­rán a legjobb időt az ausztráliai Wendel érte el, 53.6 mp-et úszott. Siker kísérte úszónőink szereplését is. A 100 m-es gyorsúszás selejtezői so­rán Turóczy Judit futam­győztesként 1:02.1 perces idővel, hetedikként, a leg­jobb 16 közé került. Nem sikerült viszont a tovább­jutás Kovács Editnek, aki 1:03.7, é s Patóhnak, aki 1:03.8 perces időt ért el. A pénteki atlétikai ver­senyek közül számunkra az 1500 m-es síkfutás se­lejtezője volt a legfonto­sabb. Ebben a számban indult Honti, akitől töb­ben is meglepetést vártak. Ehelyett egy szerény 3:54.9 perces időt nyújtott s ezzel nem jutott tovább. A tízpróbában is megin­dultak a küzdelmek, de ebben a számban magyar versenyző nem indult. Egymásnak adták sí újságírók a kilincset Kiss Antal olimpiai szállásán. Egy csapásra az érdeklő­dés középpontjába került­­az 50 km-es gyaloglási ezüstérmese. A Tatabá­­nyai Bányász 32 éves gyaloglója példátlan sport­­bravúrt ért el, a világ legjobb 44 versenyzője közül 42-őt utasított ma­ga mögé, pedig a vert mezőnyben európai és tengeren túli világnagysá­gok szerepeltek. Kiss Antal a 20 km-es gyaloglásban csak 14. lett és ekkor határozta el, hogy — ha másért nem, dacból — az 50 km-en nagyobb eredményt ér el, pedig ez a táv nem is tartozik fő számai közé. (Folytatás a 6. oldalon)

Next