Népszava, 1968. október (96. évfolyam, 230–256. szám)
1968-10-19 / 246. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA •_____________________A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA_______________ • 96. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM_______________________ÁRA 80 FILLÉR______________________1968. OKTÓBER 10, SZOMBAT Befejeződött az országgyűlés ülésszaka Elfogadták az új vasúti törvényt és a népi ellenőrzésről szóló javaslatot Pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a kormány elnöke, valamint Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a PB póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülésen részt vett az országgyűlés vendégeként Budapesten tartózkodó uruguayi parlamenti küldöttség Luis Rinon Perrez képviselőházi elnök vezetésével. Az ülést Vass Istvánna alelnök nyitotta meg. Bejelentette, hogy napirend szerint folytatódik a vita a beterjesztett új vasúttörvény-tervezet és közlekedéspolitikai koncepció fölött. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter emelkedett szólásra, értését fejezte ki a forgalom közúti jellegének erősítésével, mivel Hevesben eddig is csak 37 települést érintett vasútvonal. Javasolta, fordítsanak nagyobb figyelmet a szárnyvonalak közlekedésének korszerűsítésére is. A közlekedéspolitikai koncepciót és a törvényjavaslatot elfogadta. SZENES OTTÓ (Szolnok) a vasutak önálló egészségügyi szolgálata jelentőségét méltatta, helyeselve a törvényjavaslat erre vonatkozó, az eddigi vívmányokat megerősítő fejezetét. Az előterjesztéseket elfogadta. IMRI GYULA (Borsod) a közutak jó állapotának jelentőségét húzta alá: jó úton kevesebb üzemanyag fogy, az abroncsok, alkatrészek kevésbé használódnak és magukra az utakra is kevesebb fenntartási költség jut Jelentősebb összeget javasol az állami költségvetésből a közúti problémák megoldására. A törvénytervezetet elfogadta, a koncepcióval egyetértődése okozza. Fontos, hogy amikor arról döntünk, mennyi gépkocsit hozunk be, mindjárt számoljunk azzal is, hogy ez mennyi többletköltséget jelent az útépítésben, vagy milyen járulékos beruházásokat tesz szükségessé. A vonalmegszüntetések során felszabaduló vasutasokról szólva kiemelte, hogy a felszabaduló munkaerő elhelyezéséről gondoskodnak, problémáikat messzemenően igyekeznek megoldani. Bejelentette, hogy a vitában elhangzott észrevételeket hasznosítják, a minisztérium hatáskörét meghaladó kérdéseket a kormány elé terjesztik. Kérte a koncepció jóváhagyását, a vasutakról szóló új törvényjavaslat elfogadását. Nemeslaki Tivadar, a törvényjavaslat előadója bejelentette, hogy öt módosító indítvány érkezett, ezeket írásban szétosztották a képviselők között. Az illetékes országgyűlési bizottságok a módosító javaslatokat a javaslattevő képviselők és a miniszter jelenlétében megtárgyalta. A két bizottság a miniszteri zárszó indoklásával egyetértve terjeszti javaslatait az országgyűlés elé.A módosításokat ezután Kállai Gyula elnök külön-külön ismertette, azokat az országgyűlés elfogadta, majd újabb szavazással általánosságban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben is elfogadta a vasutakról szóló törvényjavaslatot. Határozatban mondta ki, hogy a közlekedéspolitikai koncepciót és a felszólalásokra adott miniszteri választ jóváhagyólag tudomásul veszi. Ezután napirend szerint a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Dr. Dobrónaki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke emelkedett szólásra. Ezervnél többet foglalkozzunk a lakosság életkörülményeit közvetlenül befolyásoló gazdasági, szociális, kulturális célok megvalósulásával. Így például a 15 éves lakásfejlesztési terv végrehajtásának ellenőrzésekor megállapítottuk, hogy a lakásépítések zömmel a községekben történnek, ezért a városok kedvezőtlen lakásellátottsága lassúbb ütemben javul a távlati tervben előirányzottnál. Sokhelyütt kihasználatlan még a házgyárak kapacitása, s nem javult lényegesen az építkezéssel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárás és az anyagellátás sem. — Vizsgáljuk a javítószolgáltató hálózat helyzetét, mert a hozzánk érkezett jelzések szerint az árutermelés nagyobb jövedelmezősége a javítószolgáltató tevékenység bővítését gátolja. Ez a lakosság ellátása szempontjából megengedhetetlen. Nemrégen vizsgáltuk a lakosság sütőipari áruval való ellátását, s vizsgálati témánk volt a cipők minősége. — A szociális, kulturális, egészségügyi ágazatokat vizsgálva például olyan tapasztalatra jutottunk, hogy a támogatást, a szociális juttatásokat sok esetben nem a legrászorultabbak kapják. Kormányzatunk jelentős anyagi támogatást nyújt a dolgozók pihenési, üdülési lehetőségeinek biztosítására. Felmérésünk szerint azonban az utóbbi tíz évben a dolgozó anyák 60 százaléka egyszer sem vette igénybe a kedvezményes üdülést. Az ezekben a témákban végzett vizsgálataink tapasztalatai azt mutatják, hogy célszerű felülvizsgálni a béren kívüli juttatások körét. A lakosságtól a bizottságainkhoz évente csaknem tízezer bejelentés, panasz érkezik. Ezek a jelzések arról is információt nyújtanak, hogy a lakosság miként vélekedik egyes állami intézkedésekről, a közélet tisztaságáról, az állami szervek és a lakosság kapcsolatáról. A gazda felelősségérzetével írják meg észrevételeiket, javaslataikat, amelyeknek túlnyomó része a közös ügy féltéséből fakad. A lakosságtól érkezett közérdekű bejelenti, hívta fel a népi ellenőrzés figyelmét például arra, hogy az illetékes szervek közömbössége miatt jelentős összegű állami bevételtől esünk el. Ismeretes, hogy az utóbbi időben megnőtt az ingatlanok iránti kereslet, amit egyesek úgy használnak ki, hogy földjeiket parcellázzák és magas áron értékesítik. Az így szerzett, nemegyszer milliós jövedelem után azonban adót nem fizetnek. Pedig a 1961. Pm. számú rendelet szerint a mezőgazdasági ingatlanok parcellázása útján elért jövedelemtöbblet progresszív jövedelemadózás alá esik. Ez a rendelkezés azonban elsikkadt a bürokrácia útvesztőjében. Dr. Horgos Gyula: A közúti járműgyártás fejlesztése központi program A miniszter bevezetőben hangsúlyozta, hogy a közlekedéspolitikai koncepciók megvalósítása nagymértékben múlik a hazai gépipar felkészültségén és fejlődésén. A közlekedési struktúra világszerte tapasztalható fejlődésének irányát elemezve már évekkel ezelőtt elhatároztuk — mondta —, hogy a közúti közlekedési eszközök gyártását a többi gépipari ágazatnál gyorsabban fejlesztjük. Kidolgoztuk a fejlesztési programot, amelyet a kormány az idén központi programmá nyilvánított. Ez megteremti a feltételeit annak, hogy a közúti szállítás tervei a személygépkocsikat kivéve, zömében hazai gyártású szállítóeszközök felhasználásával valósuljanak meg. Részletesen taglalta a közúti járműgyártás központi fejlesztési programját. Ennek megvalósítására az álló- és forgóeszközökkel együtt összesen 11,8 milliárd forintot fordítunk. Megvásároltuk a Renault—MAN—Ferrostaal konzorciumtól a 192—230 lóerős Diesel-otorok gyártási jogát, ezzel nagyteljesítményű Diesel-motorokat gyárthatunk. A járműprogramon belül is kiemelkedik az autóbuszgyártás fejlesztése. 1965-ben még 2700 autóbusz készült hazánkban, ez 1970-re 7000-re emelkedik, 1975-re pedig már 10 000—12 000 autóbusz gyártását tervezzük. A program végrehajtásával a magyar autóbuszgyártás a világ élvonalába kerül. — Közúti járműfejlesztési programunkat többoldalúan segíti a szocialista országok közötti nemzetközi munkamegosztás. Megállapodásokat, illetve szerződéseket kötöttünk mindenekelőtt a Szovjetunióval, továbbá Lengyelországgal, az NDK-val és Jugoszlávia egyes üzemeivel különböző korszerű alkatrészek és részegységek közös fejlesztésére, kölcsönös szállítására. Az együttműködés eddigi eredményei biztatóak, erőfeszítéseket teszünk a nemzetközi kooperáció további kiszélesítésére is. A közlekedéspolitikai koncepció számol a személygépkocsi-állomány jelentős növekedésével is. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kohó- és gépipar nem kíván személygépkocsik gyártására berendezkedni. A számítások ugyanis azt mutatják, hogy a személygépkocsi-gyártás akkor gazdaságos, ha évente legalább 150 000—160 000 készül belőle, ez a mennyiség azonban többszöröse a várható igényeknek. Gazdaságosabb, ha részt veszünk a Szovjetunió személygépkocsi-gyártásában kooperációs szállításokkal. A két ország között létrejött megállapodás alapján a szovjet gépkocsigyártás fejlesztéséhez különféle alkatrészek szállításával csatlakozunk. Ezeket az alkatrészeket évi 300 000- res példányszámban állíthatjuk elő, ami gazdaságos. Az alkatrészekért a Szovjetuniótól évenként 12—14 000 személygépkocsit kapunk majd, amit a Fiat licensz alapján gyártanak. Arra törekszünk, hogy ehhez hasonló megállapodások más államokkal is létrejöjjenek. A miniszter ezután a szállítás gépesítéséről szólt. A törvényjavaslatot elfogadta és elfogadásra ajánlotta. KOVÁCS ANTAL (Vas) a személyi és tárgyi feltételek hiányáról beszélt, amelyek nélkül a vasúti forgalom közútra terelése nem valósulhat meg. A feltételek megteremtéséhez idő, céltudatos szervezőmunka kell. A törvénytervezetet és a közlekedéspolitikai koncepciót elfogadta. FODOR ISTVÁNNÁ (Heves): Megyéje vonatkozásában a lakosság egyes Dr. Csai Szünet után dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter válaszolt, a vitában elhangzott felszólalásokra, megköszönve a képviselők segítő szándékát, felelősségérzetét. Kifejtette a kormány álláspontját a módosító javaslatokkal kapcsolatban is. Utalt arra, hogy — érthető módon — egyes vasútvonalak tervezett megszüntetése váltja ki a legtöbb aggodalmat. Az adott területeken az eddiginél jobb, korszerűbb közlekedést akarunk teremteni — mondotta, s kiemelte, hogy az illetékes helyi szervekkel a legtüzetesebben megvizsgálják a tervezett intézke ddi György dések lehetőségeit. A képviselők észrevételei alapján a minisztérium felülvizsgálja a dombóvár— lepsényi és a lakitelek— kunszentmártoni vonal megszüntetésének ügyét. A miniszter foglalkozott azokkal az aggályokkal is, hogy vajon egyegy vasútvonal vagy állomás megszüntetésével összefüggésben kellő időben biztosítják-e a helyi közlekedés lebonyolításához szükséges előfeltételeket. A képviselők segítségét kérte, egyrészt, hogy lépjenek fel a megszüntetés ellen, ha az előfeltételek valóban nem biztosítottak, másrészt, hogy ne legyenek szószólói túlzott, teljesíthetetlen igényeknek. válássá A közúthálózat jelenlegi túlterheltségével kapcsolatos észrevételekre válaszolva elmondta: az a közlekedési alap, amelyet a mintegy 2000 kilométernyi vasútvonal, illetve az állomások megszüntetéséből eredő megtakarítások képeznek, természetesen nem elegendő az egész úthálózat korszerűsítési költségeinek fedezésére. Kizárólag olyan területek közlekedési problémáinak megoldására használják majd fel, ahol vasútvonalat vagy állomást szüntetnek meg. Az úthálózat telítettségét — mondotta a továbbiakban — a városokban és a közutakon is főleg a személygépkocsi-park rendkívül gyors növelte Dr. Dobrónaki Gyula beszéde Bevezetőben emlékeztetett rá, hogy tizenegy évvel ezelőtt az 1957. évi 7. törvénnyel hívta életre az országgyűlés a népi ellenőrzést. Az országgyűlés a népi ellenőrzés intézményével sajátos szervet hozott létre. A feladatok jellegét, az államszervezetben betöltött helyét, felépítésének rendjét és hatáskörét tekintve, e szervet az állami szervek vonásai jellemzik, ugyanakkor — a társadalmi erők szervezett részvétele folytán — egyre erőteljesebben kidomborodik társadalmi, népi jellege. Az eltelt csaknem 11 év alatt a népi ellenőrzésnek e kettős, állami és társadalmi jellege tovább erősödött. Ezt a vonását megerősítették azok a módosító jogszabályok is, amelyek nyomán hatásköre és tömegkapcsolatai egyaránt erősödtek. Az új törvényjavaslat mindezeket az állami és társadalmi jelleg erősítésére vonatkozó intézkedéseket átveszi, sőt egyes vonatkozásokban tovább is fejleszti. — A jövőben — folytatta — a népi ellenőrzési bizottságokat az országgyűlési képviselőkkel, illetve a tanácstagokkal azonos időtartamra, tehát általában négy évre választják. Az új szabályozás a korábbinál jobban megfelel a szocialista demokratizmus követelményeinek, jobban hangsúlyozza, hogy a népi A továbbiakban arról szólt, hogy a törvényjavaslat a korábbi hatásköri szabályokat csak a gazdaságirányítás új rendjéből adódó követelményeknek megfelelően műellenőrző bizottságok választott tagjai és tisztségviselői közvetlenül felelősek az őket megválasztó tanácsoknak. A törvényjavaslat továbbfejleszti a választó államhatalmi szervek és a népi ellenőrzési bizottságok kapcsolatát, előírja hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a népi ellenőrzés munkájáról az országgyűlésnek, az Elnöki Tanácsnak és a Minisztertanácsnak, a területi népi ellenőrzési bizottságok pedig a választó tanácsoknak kötelesek beszámolni. . . A törvényjavaslat a népi ellenőrzés rendszerének legfontosabb alapelveként tartja fenn azt a rendelkezést, hogy a vizsgálatokat a dolgozók széles társadalmi támogatásával, népi ellenőrökkel végzi. dúsítja. Vázolta a népi ellenőrzés eddigi tevékenységét, s hangoztatta: " A szervezet társadalmi jellegéből fakad az a törekvésünk, hogy minden eddigi ellenőrző — bejelentések és panaszok vizsgálata — a konkrét ügyeken túl — arra is választ ad, hogy az állami szervek hogyan intézik a dolgozók ügyeit. Évekkel ezelőtt még sok hibát találtunk, az utóbbi időben végzett vizsgálatok azonban már az államigazgatási munka erős javulásáról adnak számot, — összegezve az eddig elmondottakat: úgy gondolom, hogy a népi ellenőrzés intézménye a 11 évvel ezelőtt meghatározott alapelveknek megfelelően (Folytatás a 2. oldalról) Vizsgálatok a lakosság érdekében és részvételével A népi ellenőrzés a szocialista demokratizmus terméke (Gonda György felvétele) Mexikóból jelentik Thuróczy és Kucsera a középdöntőben Az olimpiára való kiutazás napjaiban a legtöbb bíráló kritika az evezősök „házatáját” érte. Általában céltalannak látták a kritikusok az evezősök mexikói kiutaztatását. Nos, azóta már hetek teltek el s szombaton, helyi idő szerint a magyar kormányos nélküli négyes a döntőben küzd a legjobb hat csapattal. Ilyen vérmes reményeket senki sem táplált, s azok, akik a bírálatot ejtették, most csodálkozhatnak evezőseink eddigi szép teljesítményén. Kormányos nélküli négyesünk tagjai szorgalmasan edzettek az elmúlt napokban, s azt ígérik, hogy nem is, hanem több pontot hoznak a magyar csapatnak, s ezzel hálálják meg a szakvezetés bizalmát. Ökölvívónk közül ketten léptek péntekre virradóra szorítóba. Badari a thaiföldi Duandával mérkőzött s igen szoros küzdelemben értékes, pontozásos győzelmet aratott. Ezzel ő már a legjobb nyolc között van. Nem sikerült a továbbjutás Galának, aki a nála sokkal erőteljesebb szovjet Belouszovval került szembe, s már az első menet közepén el kellett búcsúznia az olimpiai küzdelmektől — ellenfele döntő fölénye miatt. Az úszók küzdelmei pénteken a 100 m-es férfi gyorsúszással folytatódtak. A magyar spineket ketten képviselték. Kacsera és Csatlós a 1. futamban állt rajthoz. Kettőjük közül az előbbi szerepelt jobban, s 55.1 mp-es idővel futamában a 3. helyen végzett, továbbjutott. Csatlós kiesett. Az előfutamok során a legjobb időt az ausztráliai Wendel érte el, 53.6 mp-et úszott. Siker kísérte úszónőink szereplését is. A 100 m-es gyorsúszás selejtezői során Turóczy Judit futamgyőztesként 1:02.1 perces idővel, hetedikként, a legjobb 16 közé került. Nem sikerült viszont a továbbjutás Kovács Editnek, aki 1:03.7, é s Patóhnak, aki 1:03.8 perces időt ért el. A pénteki atlétikai versenyek közül számunkra az 1500 m-es síkfutás selejtezője volt a legfontosabb. Ebben a számban indult Honti, akitől többen is meglepetést vártak. Ehelyett egy szerény 3:54.9 perces időt nyújtott s ezzel nem jutott tovább. A tízpróbában is megindultak a küzdelmek, de ebben a számban magyar versenyző nem indult. Egymásnak adták sí újságírók a kilincset Kiss Antal olimpiai szállásán. Egy csapásra az érdeklődés középpontjába kerültaz 50 km-es gyaloglási ezüstérmese. A Tatabányai Bányász 32 éves gyaloglója példátlan sportbravúrt ért el, a világ legjobb 44 versenyzője közül 42-őt utasított maga mögé, pedig a vert mezőnyben európai és tengeren túli világnagyságok szerepeltek. Kiss Antal a 20 km-es gyaloglásban csak 14. lett és ekkor határozta el, hogy — ha másért nem, dacból — az 50 km-en nagyobb eredményt ér el, pedig ez a táv nem is tartozik fő számai közé. (Folytatás a 6. oldalon)