Népszava, 1969. szeptember (97. évfolyam, 203–227. szám)

1969-09-12 / 212. szám

­ilág proletárjai, egyesüljetek NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 97. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1969. SZEPTEMBER 12. PÉNTEK AZ M­TI Hazaérkezett Hanoiból a magyar küldöttség A magyar párt- és kormányküldöttség, amely részt vett Ho Si Minh el­nök temetésén, úton hazafelé, csütörtökön Moszkvába érkezett. A szovjet fővárosban Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a delegá­ció vezetője és Erdélyi Károly, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tag­ja, külügyminiszter-he­lyettes, a küldöttség tag­ja, találkozott Dmitrij Poljanszkijjal, az SZKP Politikai Bizottságának tagjával, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettesével! A találkozó során szí­vélyes, baráti beszélgetés­re került sor. Csütörtökön a késő dél­utáni órákban hazaérke­zett a Fehér Lajos vezette magyar párt- és kormány­­küldöttség. (MTI) Sikeres volt az első félév A népgazdaság fejlődéséről, a munkaügyi helyzetről és az őszi mezőgazdasági feladatokról tárgyalt a Minisztertanács Magyarország is elismerte a Líbiai Arab Köztársaságot A kormány Tájékozta­tási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. Jó­váhagyólag tudomásul vette Tímár Mátyásnak, a kormány elnökhelyette­sének tájékoztatóját­­a magyar párt- és kor­mányküldöttség részvéte­léről a Románia felsza­badulásának 25. évfordu­lója alkalmából rendezett ünnepségeken, valamint beszámolóját a jugoszláv szövetségi végrehajtó ta­nács elnökhelyettesével augusztus 27. és 31. kö­zött folytatott tárgyalá­sairól. A kormány határozatot hozott Magyarország részvételéről a Nemzet­közi Atomenergia Ügy- I nökség közgyűlésének­­ szeptember 23-án kezdő­­­­dő bécsi, 13. ülésszakán; a magyar küldöttség ve­zetésével dr. Straub F. Bruno egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia alelnökét bíz­ta meg. A külügyminiszter elő­terjesztésére a kormány úgy határozott, hogy a Magyar Népköztársaság elismeri a Líbiai Arab Köztársaságot. Az Országos Tervhiva­tal elnöke jelentést tett a népgazdaság első félévi fejlődéséről. A beszámo­ló megállapítja: 1969 első félévében sikeresen való­sultak meg a népgazda­sági terv fő célkitűzései, egyre határozottabban bontakozik ki a gazda­ságirányítás reformja. Az­­ idei népgazdasági terv — a korábbi évek­hez viszonyítva mérsé­keltebb növekedési ütem mellett — elsősorban a hatékonyság növelését, az egyensúly javítását tűzte ki célul. 1969 első félévében az ipar 3 százalékkal ter­melt többet, mint egy év­vel ezelőtt. A vállalatok jobban figyelembe vet­ték a vevők igényeit, ezért a termelésnél na­gyobb mértékben emel­kedett az értékesítés. Jók a mezőgazdasági terméseredmények. Min­den fontosabb növényfé­­leségből több termett, mint a megelőző évek­ben és mint amennyit terveztek. Az év első hat hónap­jában a lakosság pénzbe­vételei, nagyobbrészt a dolgozók létszámnöveke­dése folytán, 10 százalék­kal emelkedtek, hasonló mértékben nőtt a kiske­reskedelmi forgalom is. Javult a beruházási te­vékenység is, bár az építkezések terén a szükséglet és a kapaci­tás közötti feszültség to­vábbra is fennáll. A kül­kereskedelmi áruforga­lom a tervezettnél ked­vezőbben alakult. A Minisztertanács a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Felhívta az érintett minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy az év hátralevő részében a terv sikeres teljesítésének érdekében a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Határozatot hozott arra­ is, hogy a hazai ter­melés fokozása mellett az áruellátás folyamatos­sága és választékának bő­vítése érdekében növelni kell a közszükségleti és fogyasztási cikkek im­portját. A népgazdaság első félévi fejlődéséről szóló jelentéshez kapcsolódva, a munkaügyi miniszter a munkaügyi helyzetről számolt be. Az előter­jesztés megállapítja: 1969 első hat hónapjában vál­tozatlanul jelentős volt a munkaerő-kereslet. A vizsgálatok arra utalnak, hogy a vállala­tok ez évben a bérfej­lesztést elsősorban a munkaerő megtartására, a létszámhiány betölté­sére, illetve a kereseti arányok javítására for­dítják. A Minisztertanács a jelentést elfogadta. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a nyári mezőgazdasági munkák végrehajtásáról és az őszi mezőgazdasági és felvásárlási munkák­ra való felkészülésről tett jelentést. A mező­­gazdasági nagyüzemek jól szervezetten készültek fel a nyári munkákra. A gabona 93 százalékát géppel aratták (az elő­ző évben 91 százalékát), ezen belül a kombájnnal betakarított gabona ará­nya több mint 90 száza­lék (az előző évben 88 százalék) volt. A mező­­gazdasági dolgozók lelki­­ismeretes munkával a viszonylag nagyobb ará­nyú megdőlés ellenére jó eredményeket értek el. Az őszi mezőgazdasági munkák elvégzéséhez szükséges erő- és mun­kagépekből, valamint al­katrészekből — műtrá­­gyaszórók és silókom­bájnok kivételével — a forgalmazó vállalatok teljes egészében ki tud­ják elégíteni a mezőgaz­dasági üzemek várható igényeit. Vetőmagvakból is elegendő készlet áll rendelkezésre. A Minisztertanács a jelentést megvitatta és elfogadta, majd egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Egyiptomi megtorló támadások a Sinai félszigeten Vadászgépek fedezete mellett egyiptomi bom­bázók csütörtök délelőtt két hullámban támadták a Sinai-félszigeten kiépí­tett izraeli állásokat — közölte egy egyiptomi ka­tonai szóvivő. A gépek mélyen beha­toltak a félsziget középső és déli része fölé. A tá­madás során légvédelmi ■ütegeket, egy radarállo­­mást, valamint tüzérségi és gyalogsági állásokat semmisítettek meg. A kialakult légi harc­ban egy izraeli vadász­gépet lelőttek. A szóvivő közölte: az egyiptomi légierő célja az volt, hogy „megtorol­ja az egyiptomi őrállások ellen intézett ismételt iz­raeli agressziókat”. Később bejelentették, hogy az egyiptomi táma­dást követően izraeli gé­pek átrepülték a Szuezi-öblöt és megkíséreltek támadást intézni az öböl­től északra kiépített egyiptomi állások ellen. Az egyiptomi vadászgé­pek azonban visszatérés­re kényszerítették őket. Egy izraeli katonai szóvivő a csütörtök dél­előtti egyiptomi táma­dásról adott beszámoló­jában azt állította, hogy a légiharcban, valamint az izraeli légvédelmi üte­gek beavatkozásának eredményeként összesen hét egyiptomi repülőgé­pet lőttek le, egy nyolca­dik pedig eltűnt. Az iz­raeli szóvivő veszteség­listáján mindössze három sebesült izraeli katona szerepelt. Kora délután az egyip­tomi légierő egy harma­dik, a korábbinál na­­gyobbszabású támadást intézett a Sinai-félszige­(Folytatás az 5. oldalon) Sztrájkmozgalmak Nyugat-Európában 1300 OOO olasz vasmunkás munkabeszüntetése Megbénult a francia vasúti forgalom Az olasz belpolitikában ,,forró ősz” várható. Az olasz kormány gazdaság­­politikájával szembeni elégedetlenség ugyanis egyre nagyobb méreteket ölt. Ezt bizonyítja az a tény, hogy szerdán éjfél­kor megkezdődött 1 300 000 vasmunkás 24 órás általános sztrájkja, miután megszakadtak a tárgyalások a szakszerve­zetek és a munkáltatók képviselői között a dolgo­zók kollektív szerződései­nek megújításáról. A szakszervezetek a bérek 20 százalékos felemelését és a 40 órás munkahét bevezetését követelték az eddigi 44 órával szem­ben, a gyáriparosok szö­vetsége azonban közölte, hogy nem tesz eleget, a munkások béremelési kö­veteléseinek, mivel az fo­kozná az inflációt. A vasmunkások 24 órás sztrájkja azonban csak az első láncszem az olasz dolgozók küszöbönálló nagyszabású sztrájksoro­zatában. Pénteken és szombaton ugyanis 48 órás sztrájkot kezd 880 000 építőipari munkás, a jövő héten szerdán és csütörtökön pedig újabb építőmunk­ás-cso­portok lépnek sztrájkba. Az olasz építőanyag-ipa­ri munkások közül 55 000- en szüntetik be a munkát szeptember 19-én és 20- án. Ezenkívül több mint 200 000 vegyi ■ és gyógy­szeripari munkás kíván élni a munkabeszüntetés fegyverével, amennyiben rövidesen nem indulnak meg a tárgyalások az új kollektív szerződési meg­kötése ügyében. A vasmunkássztrájk­­ról érkezett első jelenté­sek szerint a Fiat-művek­ben 98, az Alfa Romeo és a Siemens-művekben pe­dig több mint 90 száza­dban tette­k ele­get a dolgozók a három nagy szakszervezeti szövetség sztrájkfelhívásának. • Franciaországban úgy­szólván az egész vasúti forgalmat megbénította a mozdonyvezetők és a vas­úti gördülő személyzet szerdán este kirobbant sztrájkja. Raymond Mon­den közlekedésügyi mi­niszter szerda délelőtti találkozója a szakszerve­zetekkel nem hozott konk­rét eredményt, mindössze abban egyeztek meg, hogy a miniszter utasította a vasút igazgatóságát a szerdán hajnalban meg­szakadt tárgyalások újra­­felvételére. A CCT-hez tartozó vas­utas-szakszervezet a köz­lekedési miniszterrel foly­tatott megbeszélés után nyilatkozatban közölte, hogy a tárgyaláson sem­milyen biztató jelet nem tapasztaltak, ezért a vas­­utasok folytatják megha­tározatlan ideig tartó sztrájkjukat. A legújabb jelentések szerint a sztrájk kezd átterjedni a többi forgalmi dolgozóra is. Francia kormány- és gazdasági körökben ko­molyan tartanak attól, hogy a munkabeszüntetés a vasútról más területek­re is átterjed. A szerdán este kirob­bant vasutassztrájkkal kapcsolatosan a csütörtö­ki francia lapok rámutat­nak arra, hogy a sztráj­kolók ezúttal sem vették figyelembe azt az 1963- ban elfogadott törvényt, amely a közszolgáltató vállalatok dolgozói szá­mára előírja minden sztrájk öt nappal előbbi bejelentését. A munkások és a szakszervezetek által már elfogadásakor is éle­sen ellenzett törvényt a tavaly májusi események óta sehol sem tartották be. A francia kormánykö­röket rendkívüli módon nyugtalanítja a váratla­nul kirobbant, de volta­képpen már május óta esedék­es sztrájk. A vas­utasok ugyanis csak az elnökválasztás miatt, a szakszervezetek javasla­tára halasztották el akkor OLDAL Magyar városok: Keszthely • . A „KERIPAR"-nak alibije van . A Szahara tengere................... • Teljes heti rádió- és tv-műsor. • • • • á Koszigin-Csou En-laj találkozó Pekingben Alekszej Koszigin szov­jet miniszterelnök és Csen­ En-laj, a Kínai Nép­­köztársaság államtaná­csának elnöke csütörtö­kön Pekingben megbeszé­lést tartott. A Moszkvában kiadott hivatalos közlemény sze­rint a találkozót kölcsö­nös megállapodás alap­ján tartották meg, s arra akkor került sor, amikor Koszigin a VDK-ból ha­zatérőben volt Moszkva felé. A felek őszintén feltár­ták álláspontjukat és mindkét fél számára hasznos megbeszélést tar­tottak. Szovjet részről a talál­kozón jelen volt Konsz­­tantyin Katusin, az SZKP Központi Bizottságának titkára és Mihail Jasznov, a Legfelső Tanács Elnök­ségének elnökhelyettese. Kínai részről jelen volt Li Hszien-nien és Hszie Fu-csi, mindketten az ál­lamtanács elnökhelyette­sei.­ Tegnap visszaérkezett Moszkvába a Koszigin ve­zette szovjet párt- és kor­mányküldöttség. (TASZSZ) ­—------------------------------------— Megkezdte tanácskozásait a II. ifjúmunkás-parlament Csütörtökön a csepeli munkásotthonban meg­kezdte tanácskozását a II. országos ifjúmunkás par­lament 300 küldötte. Az elnökségben helyet fog­lalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Jakab Sándor és Tóth Mátyás, az MSZMP Köz- Méhes I­paj és beszéde ponti Bizottságának ősz­rosi és hét megyei ifjú­munkás parlamentben mondták el véleményüket maguk az érdekeltek, a fiatal munkások.­­ Ezek az előparla­­mentek számtalan javas­lattal, indítvánnyal, meg­­szívlelésre méltó véle­ménnyel gazdagították a szervezeti életet. A ta­pasztalatok birtokában viszont már az is meg­állapítható, hogy a neve­lés és ezen belül a világ­nézeti, a hazafias és in­ternacionalista, osztály­­harcos nevelés kérdései még mindig nem kaptak olyan hangsúlyt a tanács­kozásokon, mint amilyen megilleti azokat. Fel kell figy­elni arra is — emel­­te ki Ribánszki Róbert —, hogy a szervezeti élet problémáiról, fejlesztésé­nek feladatairól is keve­sebb szó esett, mint egyéb témákról. A KISZ kb titkára vé­gezetül hangsúlyozta: ne csak a nyílt szavak, ha­nem a megoldásra törek­vő közös állásfoglalások, javaslatok fóruma is le­gyen ez a tanácskozás. A parlament kialakította indítványok, vélemények, észrevételek számottevően elősegíthetik az ifjúmun­kások problémáinak, gondjainál, megoldását. A vitaindító referátu­mot követően az ifjúmun­kás parlament küldöttei négy szekcióban foly­tat­­ták tanácskozásukat. Az első szekció ülésén — amelyen részt vett és fel­szólalt Biszku Béla is — a kezdő m­unkavállaló fia­talok sajátos helyzetét­ elemezték, a másodikban az ifjúsági termelési moz­galmak, versenyek szere­pét vitatták meg. A har­madik szekció témája: ,,A munkáslányok és fia­talasszonyok helye, szere­pe társadalmunkban, az üzem, a munkahely, a család és a KISZ-szerve­­zetek életében.” A ne­gyedik szekcióban az üze­mi KISZ-szervezetek fel­adatairól hangzottak el hozzászólások. A tanácskozás első nap­jának végeztével az ifjú­munkás parlament kül­döttei megkoszorúzták a Csepel Vas- és Fémmű­vek bejáratánál álló Le­­nin-szobrot, majd megte­kintették a csőgyárat, a fémművet és­ az acélmű­vet. A látogatás befejez­­tével a munkásotthon színháztemrében fiatal művészek kedveskedtek ajándékműsorral a mun­kásifjúság képviselőinek. Az ifjúmunkás parla­ment pénteken folytatja munkáját. (MTI) követeléseik benyújtását a­ legnagyobb. Ribánszki Róbert vitaindító­ja Méhes Lajos szavai után Ribánszki Róbert, a KISZ KB titkára tartott vitaindító referátumot. Elöljáróban elmondotta, hogy a KISZ VII. kong­resszusa óta az ifjúsági szövetség központi bizott­sága két alkalommal is foglalkozott a munkásif­­júság termelési tevékeny­ségével, a fiatal munkás­nők, munkások élet- és munkakörülményeivel, a körükben végzett moz­galmi munka kérdéseivel, feladataival., Határozatok születtek, amelyek rámu­tattak, hogy a munkás­ifjúság hazánk fiataljai­nak létszámát illetően a politikai sze­repét, súlyát tekintve legalapvetőbb rétege, a munkásosztály szerves része, utánpótlása.­­ E dokumentumok foglalkoztak­ a szakmun­kásképzés terén tapasz­talható gondokkal, vizs­gálták a munkássá válás foly­amatát, felhívták a figyelmet a pályaválasz­tás és a munkásélet prob­lémáinak társadalmi meg­ítélésének viszonyára, összefüggéseire. A KISZ központi bizottságának határozatait az elmúlt hónapokban sorra meg­tárgyalták a különböző szintű KISZ-szervek és bizottságok, s mintegy 800 üzemi, 2­1 kerületi, U­ra­Tóth Imrének, a KISZ KB osztályvezetőjének megnyitó szavai után Méhes Lajos, a KISZ köz­ponti bizottságának első titkára mondott beszédet. Köszöntötte a magyar munkásif­júság sok száz­ezres táborának küldöt­teit, majd a többi között hangsúlyozta: " Ma már egyre in­kább elfogadják a társa­dalmi-gazdasági élet kü­lönböző szféráiban a­ Kommunista Ifjúsági Szö­vetségnek azt a jogát és kötelességét, hogy a fia­talok érdekeinek védel­mezője legyen. E tevé­kenység elismert fórumai lettek a munkás-, a tsz­­fiatalok, a közép- és szakmunkástanulók helyi, illetve országos parla­mentjei, az egyetemi és főiskolai hallgatók kül­dötteinek konferenciái. — Két ellenvetés szo­kott elhangzani a KISZ ilyen irányú tevékenysé­gével kapcsolatban. Az égjük attól félti szövet­ségünket, hogy ha az if­júságnak nagy­on konkrét érdekeiért folytatott har­cát magáénak tekinti, ak­kor csökken a fiatalok kommunista nevelésében betöltött szerepe. Ez a szembeállítás hibás. For­dítva viszont igaz: ha az ifjúsági szövetség nem is­tály vezetői, dr. Beckl Sándor, a Szaktanács tit­kára, Szépvölgyi Zoltán, a budapesti pártbizottság titkára, valamint Molnár Ernő, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottsá­gának első titkára. Az elnökség tagja volt Abdul Rahman Vezirov, a Kom­­szomol központi bizottsá­gának titkára, meri és nem ad hangot az ifjúság érdekeinek, tö­rekvéseinek, ha nem har­col az itt is jelentkező ellentmondások leküzdé­séért, akkor ez a kom­munista nevelés haté­konyságát veszélyezteti.­­ A másik ellenvetés szerint a különböző ifjú­sági rétegek parlamentjei veszélyeztetik az ifjúsági szövetség egységét. Meg­­gy­őződésünk itt is­ éppen ellenkező: az egyes ifjú­sági rétegekkel való meg­különböztetett foglalko­zás nem gyengíti, hanem erősíti szövetségünk egy­ségét. — Gyakran hallani olyan véleményt, hogy mennyivel könnyebb ma egy fiatal embernek el­kezdenie az életét, mert a lehetőségeket szinte tál­cán kínálja a társadalom. E véleményben termé­szetesen sok az igazság ugyanakkor azonban igaz az is, hogy ma sem köny­­nyei feladat felkészülni a munk­áséletre, átjutni a kollektívába való beil­leszkedés első buktatóin. Éppen ezért választotta a II. országos ifjúsági par­lament tanácskozása köz­ponti témájául a fiatalok munkába állásának, mun­kahelyi beilleszkedésének segítését.

Next