Népszava, 1969. október (97. évfolyam, 228–254. szám)
1969-10-10 / 236. szám
Televíziót minden iskolának 2500 ablak a világra Távirat Szolnokról: „Iskolatelevízió, Budapest. A csataszögi általános iskolának egy Olympia tv-készüléket vásároltunk szombati és vasárnapi keresetünkből. Nagyalföldi Kutató és Feltáró Vállalat Münnich szocialista brigádja.” Telefon a Közgazdasági Egyetemről: „Tanulókörünk szívesen csatlakozik a tv-akcióhoz. Külön munkát vállalunk, és mi is veszünk egy készüléket valamelyik tanyai iskolának.” Levél a Somogy megyei Teleki községből: „Annyira örültünk, amikor kis iskolánkban először kapcsoltuk be az ajándék tv-készüléket. Nem közhely: nekünk ez Száz és ezer Mocsolyáshoz hasonló kis település van országszerte, tíz- és tízezer gyerek, felnőtt és eldugott falvakban, tanyákon, kívül a kultúra áramkörén. Értük indult el — Hajdú- Bihar megye kezdeményezésére — és vált széles körű társadalmi megmozdulássá a Televíziót minden iskolának! akció. A mozgalmat a szakszervezetek azonnal felkarolták és mindenütt segítették az iskolákat igen sok készülékkel. Bödpuszta, Kány, Nyírlugos-Cserhágó, Gátér- Sallai major, és még vagy félezer tanya, falucska iskolás gyerekei máris „beiratkozhattak” az ország legnagyobb, legkorszerűbb tanintézetébe, a tv-iskolába. Nem lehet pontosan tudni, hogy négy-hatszáz vagy talán még több ajándék tv-készülék került a vidéki tantermekbe néhány hét az élettel való kapcsolatot jelenti...” Levél Mocsolyásról — ez nem ajándékozó vagy köszönő levél az Iskolatelevízió postájából. Ez egy filmlevél címe, egy néhány éve készült emlékezetes tv-riporté, amely bemutatta, mit jelent a falunak a kéttenyérnyi képernyő világra nyíló ablaka. Mocsolyás „isten, háta mögötti” kis falu, ahol a gyerekek sohasem láttak vonatot, folyót, hajót, és a felnőttek se igen tekintettek túl portájuk kerítésén. A televízió vitte el a mocsolyási iskolaszobába a várost és a tengert, az őserdőt és a világűrt, az irodalmat és a művészetet, a látni- és tudnivalók csodálatos sokaságát. alatt. Az Iskolatelevízió munkatársai — az akció gazdái — boldogan és kimerülten köztik, hogy szinte képtelenek követni az újabb eredményeket, mert az ajándékozások lebonyolításával a legtöbb megyei tanács is foglalkozik. Annyi bizonyos, hogy augusztusban még 2500 iskolából hiányzott a televízió. És hogy mennyire hiányzott, az igazán csak akkor derül ki, ha már mindenütt ott lesz, és a játékos tanulás, az érdekesség, a megértés örömét nyújtja. A borzas Peti bábu, aki a szóklinikán gyógyíttatja beteg nyelvtandolgozatát, ezentúl az egy-két tanerős tanyai, falusi kisiskolákban is bemutatkozik. A képernyőn megelevenedik a történelem, István király tanácskozik Asztrik apáttal, Könyves Kálmán törvényt hoz és követeket fogad. Mesemúzeum kínálja az ötödiket S az iskola televíziója nemcsak a gyerekeké. Szórakozást, tájékoztatást művelődési lehetőséget nyújthat az egész falunak, tanyaközpontnak, így ez a szép kezdeményezés a szélesebb körű népművelést is szolgálja. Annál inkább, mert a kisiskolák lelkes patronálói sok helyen nem elégedtek meg azzal, hogy egy vagy két tv-készüléket ajándékoznak. A nyíregyházi Vörös Csillag Tsz például rádiót is vett a cserhágói iskola összevont alsó tagozatának. A MÁV Debreceni Járműjavító brigádjai két nagyképernyős készüléket, két diavetítőt és 70 diafilmet ajánlottak fel. Mások lemezjátszót, magy tv-akció főhadiszállásán, az Iskolatelevízió szerkesztőségében szünet nélkül cseng a telefon, halomra gyűlnek az ajándékozó és köszönő levelek, a táviratok, az átadásokra invitáló meghívók. Újabb felajánlással csenget az Iskolai Tanszerellátó Vállalat: a náluk vásárolt ajándék készülékeket ingyen szállítja az iskoláknak. A simontornyai energiatelep közli, hogy antennát is ad. A Mélyépítő Vállalat egy tanyai iskola címét kéri. A listán egy kis kavarodás: kiderül, hogy a tiszaszentimrei külterületi iskola két helyről is kap televíziót. Nagyon jól jön ez az önkéntes segítség, amelyet a Pedagógusok Szakszervezetének Fáklyaklubja és a Femetofont küldenek, vagy az iskolaépületet tatarozzák, csinosítják. Villanyt és televíziót minden iskolának! — toldotta meg az akció jelszavát a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat. Csongrád megyében 80, országosan több száz tanyai iskolának nincs villanyvilágítása. A vállalat szegedi üzletigazgatósága a mátyáshalmi, a békéscsabai igazgatóság a békésludadi tanyai iskolát villamosítja soron kívül, társadalmi munkában. Antennát is állítanak és kérik: más megyében is kövessék a példát. Sok helyen más megoldást találtak: áramfejlesztő aggregátort szerelnek fel.sőoktatási Jegyzetellátó Vállalat nyújt a bonyolult adminisztrációhoz Háromperces adásokban számol be a tv az akció eredményeiről. Felajánlották, átvették, enynyi készülék, annyi iskola... három egyhangú perc két műsor között, nem érdekes, ki figyel oda. Mégis érdemes odafigyelni, mert egy okos és szép célért, szinte minden szervezés és propaganda nélkül társadalmi megmozdulás született. Szabad szombatok, feláldozott pihenő órák keresetéből, külön munkák béréből, prémiumforintokból ezer meg ezer tvkészülék kerül a kis falvakba, tanyákra. Ezer meg ezer ablak nyílik a világra. Vajk Vera ITV Peti Bödpusztán seknek a népmesékin mondja el, hogy nemcsak eset, s a számtanórán egy tízes számrendszer létefurcsa Mars-lakó gyerekeik. Petróleumlámpa és a kultúra áramköre Ami nem fér három percbe Egy kitüntetetről Gergely István kiváló népművelő Amikor Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes átnyújtotta az 1939-es „Kiváló Népművelő" kitüntetéseket, egy szakszervezeti könyvtáros, Gergely István is ott állt a sorban. 1961-ben került a szakszervezetek Vas megyei központi könyvtárába, amelynek azóta is vezetője. Nem könyvtárosnak készült. Az Idegen Nyelvek Főiskoláján német szakon végzett tizenhárom éve, majd tolmács lett és műfordítással foglalkozott. A Vas megyei könyvtárba hívták 1960- ban, onnan került egy év múlva a szakszervezetibe. Megszerette a könyvtári munkát, s ma már úgy vélekedik, el sem tudná képzelni a napjait az íróasztalát körülvevő tömött könyvespolcok nélkül. Az elmúlt években az elengedhetetlen gyakorlat mellett megszerezte a szakképesítést is az Országos Széchényi Könyvtár kétéves tanfolyamán, amelyen azok kapnak felsőfokú könyvtárosi képzést, akik a főiskolát nem ezen a szakon végezték, de ilyen munkakörben dolgoznak. Vas megyében 146 szakszervezeti könyvtár van, köztük három körzeti, huszonhét önálló. A többi letéti, ezek ellátása Gergely Istvánnak és munkatársainak a feladata. Milyen eredménnyel végzi a munkáját? Nem kell erről szépen megfogalmazott mondatokkal szólni. Az a tény, hogy kitüntették, mindent elmond. Megemlítjük inkább hobbyját, a könyvtárak berendezését Csak hobbynak nevezhetjük, mert nem ez a szakképzettsége, de hogy mesterfokon csinálja, arról beszélnek azok a könyvtárak, amelyek berendezése az ő tervei szerint készült így a kőszegi Bútorszövetgyáré, a szombathelyi LATEX-é és a pamutiparé, vagy a Sárvári Állami Gazdaságé Csényeújmajorban. Ez nem népművelés? Ahogy ő csinálja — az. Mert nemcsak kiszámítja, mennyi polc, asztal, szék kell, hanem úgy alakítja ki a berendezést, hogy az mint környezet esztétikus legyen, ugyanakkor a legjobban megfeleljen egy közművelődési könyvtárba. Általában mindenhol talál megoldást arra is, hogy külön folyóiratolvasót alakítson ki. Kiváló népművelő munkájához még más is tartozik, amiről nem beszél, mert természetesnek veszi. Az első perctől, amióta a könyvtárba került, tagja a Szakszervezetek Megyei Tanácsa kultúrbizottságának és szb-titkár a székházban működő alapszervezetnél. Nyelvtudására rendszeresen igényt tart a TIT megyei csoportja, s tagjai közé választotta a Népfront városi bizottsága. A Megyei Könyvtárközi Bizottság elnökválasztó értekezletén ugyancsak őrá szavaztak. Ez a szerv koordinál a lényegesebb könyvtári hálózatok között. Elismeréssel beszélnek Vas megyében a szakszervezeti könyvtárakról a legilletékesebbek, a munkások, az olvasók is, akiknek érdekében végzi többek között Gergely István a munkáját. Ha pedig egy szervezet, vagy intézmény tevékenysége elismerést vált ki, az mindig a vezetőjének dicsérete is. Gergely István valóban olyan népművelő, akire ráillik a kitüntetés jelzője: kiváló. (mátyás) A XVII. vásárhelyi őszi tárlat Az Alföld és a magyar képzőművészet kapcsolatáról mindig a görög Anteusz legendája jut eszembe, aki valahányszor a földet érintette, új erőre támadt Képzőművészetünkben kevés olyan alkotó van, akit sohasem inspirált ez a kimeríthetetlen erőforrás, a magyar Alföld. Van, aki csak futó érintéséből merített erőt és máshol, néha a messzi idegenbe szakadva teljesítette ki művészetét, mások újra és újra visszatérnek, mint szomjukat oltó forráshoz. És olyanok is bőven akadnak, akik egy életre vállalják az alföldi honosságot. Ez pedig olykor nem is egyszerű és nem is veszélytelen tett. Sokszor éppen a művészek számára oly lényeges, oly inspiráló erejű elismerést kell nélkülözniük azoknak, akik művészetükkel e táj és a tájhoz kötődő életforma mellett kötelezték el magukat. Bár a kritikai megítélés e szertelensége már oldódik, igazán még ma sem értékeli rangjához méltóan képzőművészeti kritikánk az alföldi és ezen belül a még látszólag felkapott hódmezővásárhelyi képzőművészetet sem. A vásárhelyi művészet akkor is rosszul járt, amikor a hivatalos művészetpolitika a fényképnaturalizmus kizárólagosságát és jogosságát hirdette, és ehhez éppen néhány alföldi képzőművészre hivatkozott, olyanokra, akik még a XX. század közepén sem tudtak szabadulni Munkácsy Mihály bűvköréből. Hódmezővásárhely képzőművészetét ekkor túlságosan dekoratívnak, a valóságtól elrugaszkodott „stilizációnak” tartották. Újabban pedig kevésbé hivatalosan ugyan, de hatásában nagyon jelentősen a kritikai közvélemény egy része a maradiság, a konzervativizmus bélyegét sütötte e művészet homlokára. És az már természetszerűleg azzal jár együtt, hogy az Alföld művészetét ezek a kritikai hangok egyértelműen és summásan provinciásnak ítélik. A provincializmusról csak annyit, hogy minden nagy művészet „provinciákban” születik, és nagy művészet az alföldi képzőművészet is, mert a művészet eszközével egy szűkebb közösség életéről általánosan és egyetemesen érvényes emberi igazságokat képes elmondani Legjobbjai sohasem ragadtak bele az Alföld sártengerébe. Ugyanúgy tudták befogadni más tájakon születő művészetek eredményeit is, mint a dúsan termő talaj az éltető tavaszi esővizet. Hódmezővásárhely szüntelen megújulásának ez az egyik titka, képes magába befogadni a „nagyvilágot”, a másik titok pedig 1954 óta nagyon is nyílt titok. Ekkor kezdte meg hivatalosan működését itt a Képzőművészeti Főiskola nyári művésztelepe, és azóta is szinte minden végzős főiskolásról — alkosson bár a későbbiek folyamán az ország bármelyik táján — elmondhatjuk, hogy itt, Hódmezővásárhelyen kezdte tulajdonképpeni művészi, kiállítói pályafutását Ezért telhet a hódmezővásárhelyi művészet erejéből immár a tizenhetedik rangos, országosan is jelentős kiállításra. A vasárnap megnyitott hódmezővásárhelyi őszi tárlat is arról tanúskodik, hogy ez a művészet még zaklatott, atomfelhőktől terhes és az emberiség szédítő eredményeiben gazdag korunkban is lényegeset tud mondani az emberről, az itt élők mindennapi gondjairól, életéről. Sohasem volt szerencsés a magyar művészet különböző irányzatait szembeállítani egymással, egymás ellen kijátszani. A hódmezővásárhelyi művészek rangja és elismerése nem azt jelenti, hogy e művészetet ismerjük el kizárólagosnak, de mindenképpen jelenti azt, hogy egyenrangú művészi törekvés a többivel. A 17. hódmezővásárhelyi őszi tárlaton szinte kivétel nélkül mindegyik művész számot adott munkásságáról, aki valamilyen kapcsolatba került az alföldi tájjal. Ez a számadás rangos képzőművészeti bemutatót eredményezett, s a gazdag anyag Rozványi Márta rendezésében méltó „tálalásban” került a képzőművészetet szerető és értő vásárhelyi közönség elé. Annak ellenére színvonalas ez a tálalás, hogy a Tornyai Múzeum bizony helyiséggondokkal küzd, nincs reprezentatív kiállítóterme. Az idei kiállítás megnyitója részben felszabadulásunk közelgő 25. évfordulója kapcsán, részben a most első ízben meghirdetett Alföld ma pályázat miatt külön is figyelemre méltó esemény volt Az évek óta kiosztásra kerülő Tornyai-plakettet ezúttal egy olyan művész nyerte el, akit az Alföld nehéz, földszagú világa különös, szinte víziószerű álomlátásokra ihletett. Somos Miklós képein a valóság és a költészet elemei harmonikus, együttes jelenlétükkel hatnak. A kiállítás-megnyitók alkalmával az úgyszintén hagyomány, hogy a Tornyai-plaketten kívül munkajutalmakat is kiosztanak a legeredményesebb alkotóknak. A három munkajutalmat ezúttal Kurucz D. István, Ligeti Erika és Rékassy Csaba kapta. Kurucz D. egész munkássága az alföldi tájhoz kötődik. Kevés olyan művész van, aki ilyen egyszerűséggel és ilyen meghitten ábrázolta a magyar táj szépségeit, az alföldi ember lassan mozduló, mégis változó életét Ligeti Erikát a kiállításon bemutatott plakettjeiért és szobraiért részesítették munkajutalomban, ő egyike a fiatal magyar szobrásznemzedék legtehetségesebb tagjainak. Rékassy Csabát különös, a részletekre figyelő és koncentráló realizmus jellemzi. Ezeket a részleteket azonban úgy tudja összeválogatni képein, hogy azok tudatos renddé szerveződnek és messze túlmutatnak a látott, felszínes valóságon. Az Alföld ma képzőművészeti pályázat első díját Szalay Ferencnek ítélte oda a zsűri Elnökség című képéért. Talán ő az egyik legérzékenyebb, legegyénibben reagáló krónikása az Alföld mai, alakuló életének. Képeinek „hőse” a vásárhelyi parasztember, akinek belső karakterét hihetetlen kifejező erővel tudja ábrázolni Szalay. A második díj Németh József Legeltetés holdfénynél című képét jutalmazta. Ha jogos lenne és ha vád lenne, amit korábban a hódmezővásárhelyi művészet dekorativitásáról, stilizáltságáról mondottak, úgy ez talán legjobban Németh József képeit illetné. ő valóban stilizál, de ezt ugyanolyan lelki alapállásból teszi, amilyenből a népi szőttesek, népi korsók dekoratív, stilizált motívumai születtek. Hézső Ferenc a pályázat harmadik díjának nyertese. 1 Némethnél rusztikusabban, a szinte mértani idomokká összefogott formákkal, színekben elevenebbül oldja meg a kép dekorativitása iránt támasztott igényét Rideg Gábor Operaház: Manon Lescaut (Környey béri. 1. ea. 7). — Erkel Színház: Rigoletto (Szemere bér. 1. és Főisk. béri. XI. sor. 1. ea. 7). — Nemzeti Színház: Athéni Timon (bemutató: A. béri. 1. ea. 7). — Katona József Színház: Mozaikok (7). — Vígszínház : Solness építőmester (E. béri. 1. ea. 7). — Pesti Színház: Szekrénybe zárt szerelem (7). — Madách Színház : A Waterlooi csata (7). — Madách Kamara Színház: Rakéta (bemutató, 7). — Thália Színház: Kalevala (7). — József Attila Színház: Két úr szolgája (7). — Fővárosi Operettszínház: West Side Story (7). — Bartók Gyermekszínház (az Operettszínházbn): A kőszívű ember fiai (du. 3). Állami Bábszínház: A gyáva kistigris (de. 10); Gulliver Uliputban (du. 3). — Zeneakadémia: Gerard Souzar dalestje (Mesterbérlet 2. fél 8). — Kis Színpad: Titkárnők lázadása (fél 8). — Mikroszkóp Színpad: Tessék továbbmenni! (fél 9). — Kamara Varieté: Vonító« négyes (6, fél »). KOSSUTH RADIO 4.30: H. Időj. 4.33: Zenés műsor. 5: H. Időj. 5.30: Reggeli krónika. 5.44: Falurádió. b: H. Időj. 6.15: Rádióreklám. 6.30: H. Időj. 6.40: Rádióreklám. 6.45: Műsor. 7: Regg. kr. II. Utána: Körzeti időjárás. 7.30: Ifj könyvek 7.45: Mit főzzünk? 8: Hírek. Időj. Műsorok. 8.20: Népi 7. 9: Egy holnapi hivatás: a génsebész. 9.10: Két szimfónia. 10: H. Időj. 10.05: Kamarazene. 10.50: Lottóeredmények. 11: Iskolarádió. 11.35: Édes anyanyelvünk. 11.40: Zenés játék részleti. 12: Déli krónika. Lottóeredmények. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Táncz, koktél. 13.15: Népi 7. 13.45: A műhelyben beszélik... IV. rész. 14: Tudod-e? Rejtvényműsor gyermekeknek. 14.25: Iskolarádió. A pápaság és a császárság küzdelmei. Történelem a középisk. II. osztályának. 14.45: Egy ember eltűnt. Filmesztétika. 15: H. Idős. 15.10: Az NDK kultúrájának hete. Kurz: Trombitaverseny. 15-25: Pat Boone énekel, Ron Goodwin zenekara játszik. 15.41: Negyedszázad távolából. Akcióegységben. 15.46: Az élő népdal. 16: Világgazda hírek 16.05: Húsz esztendő... Balázs Árpád dokumentumjátéka 16.58: Műsor. 17: Hírek. Idős. 17.05: Ettpol, figyelő. 17.20: A Philharmonia Zenekar Liszt-felvételeiből. 17.38: Mikrofórum. 18.13: Magnósok, figyelem! 18.58: Műsor. 19: Esti krónika. 19.25: Sporthíradó. 19.35: Tom Stoppard: Albert hídja. Rádiójáték. 20.40: Nótacsokor. 21.07: H. 21.10: Láttuk, hallottuk. 21.30: Dzsessz. 21.39: Beszélgessünk zenéről! 22: H. Időj. 22.20: Esztrádzene. 22.55: Meditáció. 23.05: Theo Adam Wagner operáiból énekel. 24: Hírek. Időj. 0.10: Dubarry. Részletek Millöcker operettjéből. PETŐFI RADIO 6.20: Torna. 6.30—8.05: Azonos a Kossuth adóval. Közl. 7.15: Az izraelita felekezet negyedórája. 8.05: Olasz muzsika. 8.50: Idősz. nemzetközi kérd. 9: Mese. 9.05: Az MRT Gyermekkórusa énekel. 9-15: Mesél a múlt... Látogatás a Nemzeti Múzeum restaurátor műhelyében. 9.30: Gyermek-*1 zene Weiner Leó műveiből. 9.40: Óvodások műsora. 10: A zene hullámhosszán. Közb. 10.59: Lottóeredmények. II: Hírek. 11.45: Versek. 12: Operarészletek. 13: H. Idős. 13.05: Lemezek közt válogatva... (A szerdai műsor ism.). 13.45: Időjárás, vízállás. 14: Rivaldafényben I. Közb. 14.30: EL Körzeti időjárás. 14.50: Zenei üzenetek. 15.30: Hírek. 15.33: Rivaldafényben II. Közben 16.30: Hírek. 17: Ötórai tea. Közb. 17.30: Hírek. 18: Hírek. Időj. 18.10: Mozart: B-dúr szimfónia. 18.30: Gazdasági Magazin. 19: Német népdalok és táncok. 19.29: Esti mese. 19.35: Gerard Souzay dalestjének közv. a Zeneakadémiáról. Közv. kb. 20.25: Esti kr. II. Kb. 20.45: Hangv. közv. folyt. Kb. 21.35: Új könyvek. Kb. 21.38: Operettmuzsika. 22.20: Páncélos csata — a bonni Bundestagban. Gellért Endre írása. 22.35: Zenekari muzsika. 23: H. Időj. 23.10: Könnyűzene. 24: H. Időj. URH 18: H. Időj. 18.10: Táncz. koktél. 18.55: URH zenei kalauz. 19.26: Francia operákból. 20.15: Montreux-i dzseszfesztivál. V. 20.50: H. 20.53: Hangfelvételek felsőfokon. 22.05: Bach: Klavierübungen. IV. rész. A. Webersinke zongorázik. 23. H. Idős. TELEVÍZIÓ 8.05: Matematika, ált. isk. 8. 8.30: Angol nyelv, középisk. HIV IV. 9.05: Földrajz, ált. isk. 6. 9.55: Magyar irodalom, ált. isk. 5. 11.05: Fizika, ált. isk. 8. 13.10: Matematika ism. 14.05: Földrajz ism. 14.55: Magyar irod. ism. 15.50: Fizika ism. 17.10: Pedagógus-továbbképzés. Hogyan tanítok televízióval? 17.58: H. 18.05: Légy ember, Barankin. Magy. besz. szovjet kisf. Ism. 18.25: Reklámműsor. 18.30: Öveges professzor műsora. Mikroszkóp vizespoharakból. 18.50: Esti mese. 18.55: Bratislava Lyra *60. 19.15: Vendégasztal. A szakember helye és szerepe a mezőgazdasági nagyüzemekben. 20: Tv-híradó. 20.20: Fekete, fehér — igen, nem? n. eledöitő. A IX. és XX. kerület vetélkedője. Kb. 22: Tv-híradó 2. kiadás. POZSONYI TV 17.10: A jubiláló Partizánoké. Riportfilm. 17.30: A tercedás. 19: Tv-híradó. 19.50: Dalok. 20.50: Dók.-film. 21.55: Regény a nagybőgőről. umacEZEiaa .— Háromszáz éve halt meg Rembrandt. Ebből az alkalomból rendezett emlékkiállítást a Szépművészeti Múzeum, amely szombaton nyílik. — Október és november hónapokban folytatódnak a bécsi Collegium Hungáriáimban a Magyarország kultúráját ismertető tudományos-műszaki, irodalmi és zenei előadások, bemutatók. — „Társadalmi változások a 25 éves népi Lengyelországban” címmel dr. Wladyslaw Markiewicz professzor, a Lengyel Szociológiai Társaság elnöke hétfő este előadást tart a Lengyel Kultúrában. líbl^FTI BEMUTATÓ ELŐADÁS MA ESTE 7 ÓRAKOR IttBltITFTI NEMZETI mmiATT mTtT/MtT NEMZETI színíz Shakespeare: ATHÉNI TIMON szfmíz Rendezte: MAJOR TAMÁS