Népszava, 1969. október (97. évfolyam, 228–254. szám)

1969-10-18 / 243. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA •________A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA__________• 97. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM ÁRA 1 FORINT 1969. OKTÓBER 18. SZOMBAT Gáspár Sándor: A magyar szervezett dolgozók eredményes munkát kívánnak a kongresszusnak a világ dolgozói javára Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak, Ked­ves Barátaink! A magyar szervezett munkások nevében, a ma­gyar szakszervezetek ne­vében üdvözlöm a VII. szakszervezeti világkong­resszus küldötteit, a kong­resszuson jelenlevő meg­hívott vendégeinket, és a kongresszus minden részt­vevőjét. A magyar szak­szervezetek, a magyar dolgozók nagy megtisz­teltetésnek tartják, hogy a nemzetközi szakszerve­zeti mozgalom legfőbb szerve, a VII. világkong­resszus Budapesten ül össze. Igyekeztünk a kongresz­­szus eredményes munká­jához minden feltételt biztosítani. Az Építőmun­­kások Szakszervezetének ez a kongresszusi terme sok összejövetelnek volt már tanúja. A ma meg­nyíló VII. szakszervezeti világkongresszus azonban ezek között is rendkívüli jelentőségű, hiszen a világ szervezett dologóinak kép­viselői gyűltek itt össze. Őket illeti a hárommillió szervezett magyar dolgozó szívből fakadó, testvéri üdvözlete és forró kíván­sága : érezzék mindany­­nyian jól magukat ha­zánkban ! Érezzék úgy magukat, mintha otthon lennének, hiszen országunk a dolgo­zóké. Mi itt Magyarorszá­gon a szocializmust épít­jük. Tudjuk és érezzük, hogy ez nemcsak a mi ügyünk, nemcsak a ma­gyar dolgozóké. Felelős­séggel tartozunk érte a világ dolgozóinak is, akik figyelemmel követik dol­gozó népünk munkáját, tevékenységét. Ezért kér­jük­­ Önöket, nézzenek kö­rül a kongresszusi épüle­ten kívül is, tiszteljék meg érdeklődésükkel a szocia­lizmust építő magyar né­pet. Kedves Elvtársaink, Ba­rátaink ! A magyar dolgozók in­ternacionalista érzései mélyek és megalapozot­tak. A szakszervezeti moz­galomnak hazánkban év­százados múltja van, s ebben a proletárszolidari­tás felbecsülhetetlen sze­repet töltött be. A ma­gyar dolgozók küzdelmes osztályharc folyamán ta­nulták meg értékelni munkástestvéreik harci szolidaritását. A világ dol­gozóinak együvétartozása számunkra szent ügy. Ez ad alapot arra, hogy úgy üdvözöljem Önöket, mint osztálytestvéreink képviselőit a világ min­den részéből. Üdvözöljük a testvéri szocialista or­szágok szakszervezeteinek képviselőit, akikkel együtt fáradozunk a szocialista végrendszer erőinek gya­rapításáért. Üdvözöljük a tőkés világ szakszerveze­teinek küldötteit, akik az osztályharc első soraiban küzdenek. Üdvözlet Ázsia, Afrika és Latin-Amerika szakszervezeti harcosai­nak, s köztük is külön a hús vietnami testvéreink­nek, s mindazoknak, akik közvetlen harcban állnak az imperializmussal. Üd­vözlet a kongresszus min­den résztvevőjének, aki eljött, hogy részt vegyen munkánkban,­­hogy előre­vigye a világ dolgozóinak közös ügyét. A dolgozók érdekeinek képviselete köt össze m­indan­nyiunkat. S a szer­vezet, amely a VII. szak­­szervezeti világkongresz­­szust összehívta, a Szak­­szervezeti Világszövetség, közös szervezetünk. Azért hoztuk létre 25 évvel ez­előtt, hogy benne teste­süljön meg a dolgozók ha­talmas ereje, egységük és elszántságuk a békéért, a jobb életért vívott harc­ban. Negyedszázados fenn­állásának eredményei és nehézségei bebizonyítot­ták, szükség volt és van ilyen szervezetre. Világ­szövetségünk hű maradt eredeti célkitűzéseihez, olyan szervezet, amely számára a legfontosabb a világ dolgozóinak érdeke. Mindannyiunk felelősség­teljes feladata még alkal­masabbá tenni Szakszer­vezeti Világszövetségün­ket arra, hogy a legjob­ban megfelelhessen ko­runk követelményeinek, a béke, a társadalmi hala­dás, a dolgozók ügyéért vívott közös küzdelem nagy feladatainak. Tisztelt Kongresszus! Ezekben a napokban a világ nagy figyelemmel fordul Budapest felé , vagy éppen nagy igyeke­zettel próbálja elterelni a figyelmet kongresszusunk­ról. Várakozással tekinte­nek munkánkra minde­nekelőtt a világ szervezett dolgozóinak milliói. Azt várják nagy múltú világ­szervezetünktől, kongresz­­szusunktól, hogy döntései­vel újabb segítséget adjon kemény és áldozatokat követelő harcukhoz. Szük­ség van a világos dönté­sekre és állásfoglalásra, mert a jövőt építő dolgo­zó tömegek soha nem áll­tak olyan intenzív és fo­lyamatos politikai és ideo­lógiai hatás alatt, mint ma. Napjainkban sok je­lenség nehezíti az eligazo­dást. A reakció — mert legtöbbször már nem ké­pes a nyílt leszámolásra — igyekszik elködösíteni a megoldáshoz vezető uta­kat, megpróbálja a maga szolgálatára csábítani a dolgozók szervezeteit. Amikor kongresszusunk a világ dolgozóit erőinek felismerésére serkenti és az imperializmus elleni egyesítésre hívja fel, ez­zel hozzájárul a világim­perializmus, a fő ellenség teljes legyőzéséért folyó harchoz. Mozgósít az el­len a hatalom ellen, amelynek még ma is sok országban ki van szolgál­tatva a dolgozó ember és amely borzalmas szenve­dést és megpróbáltatást (Folytatás a 2. oldalon) 1­ 0­ világrész szervezett dolgozóinak küldöttei a budapesti tanácsteremben Ünnepélyesen megnyílt a VIL szakszervezeti világkongresszus Jóváhagyták a napirendet Elhangzott a beszámoló az 1. napirendi pontról P­éntek reggel, néhány perccel kilenc óra után az Építők Szakszervezetének Székházában ünnepi üléssel megkezdte munkáját a VII. szakszervezeti világkongresszus. A nemzetközi szakszervezeti mozga­lom kiemelkedő eseményére több min­t száz országból, öt világrészből érkeztek a világ szervezett dolgozóinak küldöttei. Ibrahim Zakaria, a Szakszervezeti Világszövetség titkára tett javaslatot az SZVSZ nevében a VII. szak­szervezeti világkongresszus elnökségére. Az egyhan­gúlag elfogadott indítvány értelmében az elnökségben foglalt helyet a házigazda tisztét betöltő magyar szak­­szervezetek képviseletében Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Louis Saillant, az SZVSZ főtitkára, Pierre Gensous, az SZVSZ helyettes főtitkári, Alekszandr Seljepin, az SZVSZ alelnöke, a Szovjet Szakszerveze­tek Központi Tanácsának elnöke, Benoit Frachon, az SZVSZ alelnöke, a francia CGT elnöke, L. A. Dange, az SZVSZ alelnöke, az Összindiai Szakszervezeti Kongresszus főtitkára, Ignacy Loga-Sowinski, az SZVSZ alelnöke, a Lengyel Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, Enrique Pastorino, az SZVSZ al­elnöke, az Uruguayi Bőripari Dolgozók Szakszerveze­tének elnöke, Herbert Warnke, az SZVSZ alelnöke, a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség (NDK) elnö­ke, Shafie Ahmed el Sheikh, az SZVSZ alelnöke, a Szudáni Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének főtit­kára, Karel Polacek, az SZVSZ alelnöke, a Csehszlo­vák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Tanácsának elnöke, Lazaro Pena, az SZVSZ alelnöke, a Kubai CTC vezetője, Benedicto Cerqueira, az SZVSZ alelnöke, a brazil szakszervezetek vezetője, Agostino Novella, az Olasz Általános Szakszervezeti Szövetség főtitkára, Hoang Quoc Viet, a Vietnami Szakszerveze­tek Szövetségének elnöke, Tran Hoai Nam, az Állan­dó Bizottság tagja, a Dél-Vietnam Felszabadításáért Harcoló Szakszervezetek Szövetsége küldöttségének vezetője, Florian Dana­lache, a Román Szakszerveze­tek Általános Szövetségének elnöke, Cruz Villegas, a Venezuelai Dolgozók Egységközpontjának elnöke, Andreas Ziartides, az Összciprusi Munkásszövetség főtitkára, Roza Koritarova, a Bolgár Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, Ghazi Nassif, a Szíriai Dolgozók Szakszervezeti Általános Szövetségének el­nöke, Romain Villon Guezo, a Dahomeyi Dolgozók Általános Szövetségének főtitkára, Jeun Th­ang Th­eul, a Koreai Szakszervezetek Általános Szövetsé­gének elnöke, Jean-Baptiste Missamou, a Kongói Szak­­szervezeti Szövetség főtitkára (Kongó Brazzaville), Aipry József magyar mezőgazdasági munkás. Meghívott vendégként részt vett a megnyitó ün­nepségen és a díszelnökségben foglalt helyet Fock Je­nő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke — akit a küldöttek lelkes tapsa köszöntött — Sarlós István, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának elnöke és Bertil Bolin, a Nemzetközi Munka­ügyi Hivatal főigazgató-helyettese. A kongresszusi tribünön foglaltak helyet a meg­hívott, illetve megfigyelői minőségben részt vevő szak­­szervezeti küldöttségek vezetői is. A magyar himnusz ünnepélyes hangjai után Gás­pár Sándor, a magyar Szakszervezetek Országos Taná­csa főtitkára mondott megnyitó beszédet. MA: 4 oldal KULTÚRA - TÁRSADALOMTUDOMÁNY - IRODALOM - MŰVÉSZET A kongresszus elnöksége ­ A tudotannyos kutatási program sikeres teljesítése után Leszállt a Szojuz 7. A Szojuz 8. űrpilótái folytatják az új autonóm navigációs módszerek kidolgozását Pénteken, magyar idő szerint 10 óra 26 perc­kor, az előírt kísérleti program teljesítése után a Szojuz 7. űrhajó, fedél­zetén Anatolij Filipcsen­­kóval, Vlagyiszav Vol­­kovval és Viktor Gorbat­­kóval, földőt ért a Szov­jetunió előre megadott térségében, Karagandától 155 kilométerre észak­nyugatra. A leszállás helyén az űrhajósokat melegen üd­vözölték a fogadócsoport képviselői, a szovjet sport szervezetek vezetői, barátok és újságírók! Az űrhajósok közölték az üd­vözlésükre érkezettekkel, hogy kitűnően érzik ma­gukat. A leszállás helyén végzett első orvosi vizs­gálat azt mutatta, hogy az űrhajósok jól viselték el az űrrepülés körülmé­nyeit és élettani funk­cióik átállását a visszaté­réskor a földi viszonyok­hoz. A leszállás végrehajtá­sához a megfelelő időben betájolták az űrhajót és bekapcsolták a fékező hajtóművet. Miután ez a hajtómű teljesítette funk­cióját, elválasztottál­ egy­mástól az űrhajó szekto­rait és a leszálló egység, belsejében az űrhajó le­génységével, földi pályá­ra tért. Az aerodinamikus fékezés és az irányított leereszkedés után az at­moszférában működésbe lépett az ejtőernyőrend­­szer. A sím­a leszállásra szolgáló hajtóműveik zök­kenőmentes földet érést biztosítottak. A Szojuz 7. útja ezzel sikeresen be­fejeződött. A legénység végrehaj­totta az előírt széles kö­rű tudományos-műszaki és orvosi-biológiai kuta­tási programot. A Szojuz 8. jelzésű szovjet űrihajó magyar idő szerint pénteken 13 árát fejezte a 66. for­­dulót a Föld körül. A koordinációs számí­tóközpont adatai szerint az űrhajó pályájának adatai a következők: a FOM felületétől számított legnagyobb eltávolodás 256 kilométer­, legkisebb eltávolodás 190 kilomé­ter, a pálya síkjának az Egyenlítő síkjává­ bezárt hajlásszöge 31,7 fok. Ke­ringési idő: 88,85 perc. A 67. forduló kezdetén létesített televíziós kap­csolat során az űrhajó­sok közölték, hogy foly­tatják az új autonóm na­p figyelem középpont­jába került a küldetését teljesítő Szojuz 6. földet érése. A péntek reggeli moszkvai lapok részletes beszámolókat közölnek a leszállásról. Megtudjuk, hogy a leereszkedés kör­zetében, Karagandától 180 kilométernyire észa­k­­ny­ugatra két napig vad sztyeppés hóvihar tom­bolt, a vidéket köd borí­totta, ami rendkívül meg­nehezítette a látási viszo­­­nyokat. Mint a­­tudósí­tók megjegyzik, egy ki­csit mindenki aggodal­maskodott, hogy mi fog történni. A leszállást biz­tosító személyzet és a helikopteres kutatócsoport tagjai azonban abszolút nyugodtak voltak: tud­ták, hogy a Szojuz 6. pofáján a kijelölt helyen fog földet érni, így is vigációs módszerek ki­dolgozását abból a cél­ból, hogy önállóan álla­pítsák meg a pályaele­mek jellemző adatait. Af­rika fölött nagy kiterje­désű ciklont figyeltek meg. Az űrhajósok? forró jó­kívánságaikat kiz­v? a Szojuz 7. utasa,­­ a földre történt sikeres visszatérésük alkalmát­ól. Az állandóan érkező fenometrikus információk, valamint Vlagyimir Sa­tujet- és Alekszejj-liszt­jei- jelentései "Ajrac­io­n­ kk­! hogy a­ Szojuz ’ 8. be­rendezései és műszerei ki­fogástalanul működnek. Az űrhaj­ósok fiziológiai állapotát jellemző adatok a normális keretek között mozognak, történt. A przsevalszki­j kolhoz területén, a hó bo­rította szűzföldeken tér­tek vissza a Szojuz 6. utasai, ,,Anteus 1.” és „Anteus 2” az édes anya­földre. A kép idilli volt: a kozmoszt megjárt űr­hajótól néhány tucat mé­terre a kolhoz traktorosa dolgozott békésen. Alek­szandr Artamonov trak­torvezető volt az első, aki bepillantott az űrhajó ablakán.­ A kozmonauták neki adták először tud­­tul — kézj­elekkel és in­tegetéssel —, hogy mini­den rendiben van. De ek­kor már leereszkedett a kutatócsoport helikoptere, amely még a levegőiben észrevette a lebegő Szo­juz 6-ot. Hamarosan a kolhozfalu apraja-nagyja (Folytatás az 5. oldalon) „Kékes színben úszik bolygónk"­ ­.conov űrhajós és Szokolov rajzoló ilyenne­l látja a jövő űrállomásának ösz­­szeszerelését. A Krasznaja Zvezda pénteki száma közölte a rajzot (MTI — Külföldi Képszolgálat)

Next