Népszava, 1969. november (97. évfolyam, 255–279. szám)

1969-11-01 / 255. szám

A 1916-os Vígszínháza ősbemutatón, minden bi­zonnyal­ merőben más­ként játszották — Szomo­rú, Hermelin című víg­já­tékát —, mint most, több mint ötven év múltán. Akkor bizonyára sokkal ,,komolyabban” vették a leírt szöveget. De vajon ma nem ful­ladnának-e ásítozó una­lomba a darab korabeli köz- és színházi állapotok­ra tett finom utalásai és nem lennének-e érdekte­lenek a főhős — Pálfi Ti­bor sikeres drámaíró — portréján fellelhető, szán­dékoltan önarcképi voná­sok? Feltétlenül azok len­nének. Egyetlen módon le­het ezt a darabot a mai­­színpad számára megmen­teni (ha „feltétlenül” szükséges, ha már egyszer, egy kicsit a Szomory cen­tenáriumra való tekintet­­tel, a színház erre vállal­kozott), úgy, ahogy a Ma­dách Színházi előadás ren­dezője, Ádám Ottó tette. Merészebben meghajlítva a Szomory görbetükör ívét, az irónia, a szelíd analícia lankás tájairól a groteszk komédia felsza­­badultabb, levegősebb sík­ságaira terelve a játékot. Ezt a célt szolgálta a millió, Köpeczi Bócz Ist­ván nagyszerű díszlete is, amely szecessziósabb volt a szecessziónál, és ön­magát"­ tette idézőjelbe, anélkül, hogy stílustalanul „kritikus” lett volna, va­lamint­ Mihalkovszky Er­zsébet a színekkel kelle­mesen eljátszadozó, ka­­rakterizáló ruhái. És mindezeken túl, a rendező elképzelését maradéktala­­nul megvalósító színészek, akik a homo ludens tiszta örömével vetették bele magukat a fergeteges tem­pójú játékba. Elsősorban a főszereplő, Gábor Miklóst kell közü­lük is kiemelni, aki egy­szerre volt prímhegedűs és karmester. És milyen csodálatos hangszeren ját­szott. Egy nagy egyéniség technikailag tökéletesen kapunkért, fölényes szak­mai tudást bizonyító c-film * VÁSÁRLÁSÁNÁL szíveskedjék elkérni az új ábrás HASZNÁLATI UTASÍTÁST IS az RICO KÖTSZERMŰVEK HERMELIN hangszeren. A technika, szakmai biztonság azon a fokon válik művészi kife­jező erővé, amelyen mint­egy megszünteti önmagát. Gábor játéka felszabadult improvizálásként hatott, holott minden gesztusa pontosan megkoreografált, minden hangsúlya egyér­telműen intonált volt Rajta kívül ezt a játék­stílust talán Tolnay Klári érezte ilyen fokon. Nem kívánt túllépni szerep ad­ta lehetőségein (ebben a darabban minden szerep csak a főhős centrális helyzetét hangsúlyozza), mégis főszereppé tágította kereteit, mélyről fakadó, lírával teli komikai eré­nyeivel. Régen láttam ilyen jó­nak és egyszerűnek Dem­ján Editet is. Alakítása nivellált tudatosan épít­kező volt, a harmadik fel­vonás kivételével. Ez a felvonás egyéb­ként egészében véve kissé fáradtabb volt az előző kettőnél. Úgy tűnt, itt a legerősebb az irodal­mi anyag ellenállása az előadás stílusával szem­ben. A megtorpanás még Gábor Miklósnál is érez­hető volt Mintha három felvonáson nem lehetne „büntetlenül” végigvinni azt a groteszk komédiá­­zást, amely az előző két felvonást előrelendítette. Úgy hiszem mind Gábor­nak, mind a rendezőnek a rossz és a kisebb rossz, az érdektelenség és az „elfá­radás” között kellett vá­lasztania — és nagyon he­lyesen ez utóbbi mellett döntöttek. Végezetül még néhány, feltétlenül szót érdemlő színészi alakításról szeret­nék megemlékezni. Min­denekelőtt Márkus László dr. Plundrich Károlyáról, a szomszédról, ez a szerep Márkus jóvoltából megint csak túlnőtt a szokvány epizód alakításon. Almási Évát elsősorban kitűnő karakterizáló készsége di­cséri, és külön is figyel­met érdemel egy nagyon fiatal színésznő, Schütz Ila, szobalánya, de feltét­len elismeréssel kell szól­ni Löte Attila, Nagy An­na, Kőműves Sándor és Gombos Katalin munká­járól is. Rideg Gábor BUDAPESTI PREMIER - 360 ÉV KÉSÉSSEL Lőerő von Matad­e, a világhírű jugoszláv kar­mester Monteverdi ná­lunk soha be nem mu­tatott monumentális al­kotását (Vespro della Beata Vergine) tanította be a Rádió Szimfonikus Zenekarának és énekka­rának (karigazgató Sapr­izón Ferenc). Ez leginkább az ének­kar vonatkozásában sike­rült. A zenekar is élveze­tesen oldotta meg a nagy feladat sok szép részét —­­de valahogy a feladatból a muzsikálásig már nem­igen sikerült eljutni. A szólisták közül leginkább Bor­tag Zsuzsa valósítot­ta meg az ódon mű sajá­tos stílusát. Minden közreműködő dolgát nehezítette a mind kínzóbb (ilyen esetekben legkínzóbb) tény, hogy az új orgona bizonyos me­teorológiai körülmények esetében sajnos hamis. A tökéletlenségek mellett is elmondható: a mű bemu­tatása hazánkban jelen­tős kultúrhistóriai ese­mény, s az est jelenté­keny hányadában zenei élmény is volt. (rajk) Openünk»: Choomian­a. Koncenm­űsor. Gajnve-szvi: (Bérletszünet, 1). — Urte!. Szinti­: Don Csien (5. téri. 1. e a. 7). — Nemzeti Színház: A félkegyelmű (7). — Katona József Színház: Huncut kí­sértet (7). — Vígszínház: Sól­­dns építőmester (1­. béri. 1. ex. 7). — Pesti Színház: Meddig lehet angyal valaki (Bemutató béri. 1. ea. 7). — Madách Színház: Black Co­medy (7).­ — Madách Kama­ra Színház: A bolond lány (7). Thália Színház: Akiért a harang szól (7). Ki lesz a bálanya? Ibtúdáselőadás. 8). József Attila Színház: A fu­tópályán (Premier béri. ea. 7). — Fővárosi Operettszín­ház:­ Csárdáskirálynő (du. fél 3); Knock out! (7). — Iro­dalmi Színpad: Szép magyar komédia (Matiné 2. sor. 1. ea. du. fél 4). Múlt nyáron: Bellaer Apolló (az október 25-i Jegyek érvényesek! este fél 8-kor). — Kis Szín­pad: A jövő század zenéje (du. 4).­­Irak és elvtársak (fél 8). — Mikroszkóp Szín­pad: Tessék továbbmenni! (fél 9). — Kamara Varieté: vonitós négyes (1, fél 9)­ — Kossuth Klub: Remekművek — titkos rokonságok c. soro­zatban: A tudatos, szándé­kos rokoni­tás, az „újram­on­­dás”. Dn. 4 órakor. Előadó: Szász István. KOSSUTH RADIO 4.36: H. Időj. 4.33: Zenei műsor. 1: H. Időj. 5.32: Reg­geli krónika. 5.44: Falurádió. 4: H. Időj. 6.15: Rádiórek­lám. 6.36: H. Időj. 6.40: Rá­dióreklám. 6.43: Műsor. 7: Reggeli krónika H. Utána: Körzeti időjárás. 7.30: Új könyvek. 7.45: Orvosi taná­csok. 7.30: Múzeumok és ki­állítások program­ja. W: H. Időj. Műsorok. 3.20: Lányok, asszonyok. 8.40: Könnyűzene. S. Britten: Noé bárkája. Ope­ra. W: H. Időj. 10.05: Wil­helm Backhaus és D. Fi­scher-Dieskau Brahms-felvé­­te­leiből. 10.53: Katonaének. Szabó György rádió játéka. 12: Dél krónika. 12.20: Meló­diákoktól. 13.49: A magyar­­országi forradalmak króniká­ja. Könyvismertetés. 13.59: Kórusok magyar költők ver­seire. 14.15: Rádióreklám. 14.25: Új Zenei Újság. 15.­­ 15.05: Hétvégi külpol.­figyelő. 15.26: Komjáthy György tánc­­zeneműsora. 18.05: Az én könyvtáram. Beszélgetés Kó­nya Lajossal. 16.30: Szombat délután... Közli. 17: H. Időj. 17.55: Bruno Walter vezényel. 1810: Műsor. 19: Esti króni­ka. 19.25: Sporthíradó. 19.35: Népzene. 20.95: Verdi-áriák. .16.36: Hírek. 30.29: Esti pihe­nő muzsikával. 21.30: Kaba­rékeverék. 22: H. Időj. 22.15: Tánczene. 24: H. Időj. 9.19: Melódiákoktól. Közb. 0.55: H. Időjárás@ PETŐFI RADIO 11.no: Torna. 8.30-6.OS: Azo­nos a Kossuth adó műsorá­val. 8.05: Mendelssohn-mű­vek­. 8.45: Kfilpol, figyelő. 9: Népi zene. 9.45: Válasz a balgatónak. le: A zene hul­lámhosszán. Közb. 11: Hírek. 12: Barokk muzsika. 13: H. Ides. 13.05: ..Emeletes” Pe­­thő. Dezséry László műsora. 13.31: Magyar fúvósa. 13.45: Időjárás, vízállás. 14: Egy hír a mikroszkóp alatt. 14.15 : Népi zene. 14.55: Orvosi ta­nácsok. 35: Napóleon fog­lya. Dokum.-játék Kisfaludy Sándorról. 15­50: Kórusok Verdi-operákból. 18: H. Moj. 10.95: A hét műsorából. Nép­zenei Magazin. 16.45: Jascha Heifetz hegedűi, Brooks Smith zongorázik. Beetho­ven : A-dúr (Kreutzer) -szo­náta. 17.17: Lemezíőmúzeum. Richard Tauber énekel. 17.38: Artúr Rubinstein zongorázik. 18: H. Idős. 18.10: Kíváncsiak klubja. 19: Nemzetközi ifjú­sági dzsesszfesztivál Nagy­körösön. Részletek a gála­estből. 19.30: Régi emlékek, új leletek. Riport. 1959: Esti mese. 20: Esti krónika II. 34.21: Új könyvek. 24.34: A MÁV Szimfonfiuisók és a Budapesti Kórus hangverse­nye a Zeneakadémián, vk. Forrai Miklós. Liszt: Krisz­­tus — oratórium. Közb. ke. -AL38: Versek. 37: H. Időj. 23.14: Hanglemezgyűjtők húsz perce. 23.30: OperettréSE- tetek. 24: H. Időj. URH M: H. Időj. 14.44: Iti&OBS- művészek az improvizálásról. 17.05: Ötórai tea. 14: H. Időj. 14.14: Könnyűzene. 19: Csaj- Lia­vszkij-művek. 20.32: Hírek. rrtík. 3.33: Planeta. 00 Massenet. Fábián László elő­adása. 21.11: Kamarazene. 23.32: ItaMSse. »: K. idős. ’ TELEVÍZIÓ 9: fonneszpódium. Közre­működik: a Fábián-trió. Sám. 5.15: Szülőföldem, Makó. Be­mutatja: Erdei Ferenc, hon. lott: A kockázat. Megy. besz. lengyel rtbitsorozat. 4. Utolsó lehetőség, tem. 11: Legkedvesebb szerepek*. Orosz Júlia műsora, ism. 11.43: A Déli-sarkvidéken jártunk... 2. A trópusoktól a jéghegyekig. Mm. 15.35: Reklámm­űsor. 15.45: Semmel­weis. Magyar­órra. Előtte: Újhelyi Szilárd beszélget He­gedős Zoltán kritikussal. 17.40: Sci-fi... 14.10: Rek­­lám­­űisor. 14.26: Hírek. 14.23: Felfedező úton a képzőmű­vészet birodalmában. 14.44: A TV jelenti. 19.25: Cicavízió. 19.53: A Mexikói Televízió. Kisfikú. 24: Tv-híradó. 24. 44: Köztünk maradjon !... Tahi László öt­ perce. 2422­: A no­­vellairontatóm gyöngyszemei tv-filmen.­­ Keresd az as­szonyt. 2. A stewardess. 21.20: Vezényel: Berbert von Karajan. Verdi: Requiem. 22.43: Tv-híradó 2. rozSONTI . 11.55: Bánik Ostrava—Slo­van Bratislava L o. labda­­rúgó-merk. 1k45: Lány az ember nyakán (cseh min). 19 és 21.30: tv-híradó 19.30: Film a londoni alkukertről 29.15: Bános emberek soro­zat 4. Páratlan dp­. 52: Tö­kéletes bűntény (francia bűn­ügyi film). Műsorok ÉRTESÍTJÜK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT, hogy a REAKTIVA CSOKTSZ által gyártott „ETN­IA“ gázgyú­jtót,a k­i közvélemény-kutatás alapjait ÚJ MINŐSÉGI KIVITELBE* hozzuk, forgalomba A műszakilag tökéletesített „ETNA“ gáz­gyújtók a fogyasztói követelményeket a­ legmesszebbmenőkig kielégítik Forgalomba hozzák: KONYHAFELSZERELÉSI SZAK­ÜZLETEINK Alkalmazható: vezetékes, propán,buta-­­és földgázkészülékekhez Ára: 39 forint VIDÉKRE UTÁNVÉTTEL SZÁLLÍTJUK! FŐVÁROSI VAS- ÉS EDÉNYBOLT VÁLLALAT ■4 belgrádi tv műsora hazánkról A belgrádi televízió csütörtök esti ,,Látóhatár” című riportműsorában több mint félórás beszá­molót közölt a magyar gazdasági reformról. Az összeállításban többek kö­zött interjút közöltek Nyers Rezsővel, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjával, a KB titkárával, a magyar gaz­dasági élet számos veze­tőjével, riportokat készí­tettek munkásokkal, be­mutattak több gyárat, filmfelvételeket közöltek a magyar főváros hét­köznapjairól. A riport­­műsort Riszto Bajalszki, a Borba szerkesztője ké­szítette. (MTI) — A Pécsi Filharmoni­kusok a napokban a ju­goszláviai Eszéken hang­versenyeztek és itt érte őket a hír, hogy súlyos földrengés pusztított a vendéglátó országban. A pécsi művészek felléptidíj nélkül újabb koncertet adnak a földrengés sújtot­ta Banja Luka város ká­rosultjainak megsegítésé­re. — A Fővárosi Tanács­nak a Budapesti Művésze­ti Hetek keretében bemu­tatott magyar drámák legjobb produkciójára ki­írt 30 000 forintos fődíját az Irodalmi Színpad tár­sulata nyerte, Illyés Gyu­la: Az éden elvesztése és Déry Tibor: Szembenézni című oratóriumának elő­adásával. — Kőszeg történelmi belvárosát filmesek „száll­ták meg”. Itt forgatják Szász Péter és Julian Szemjonov Kapaszkodj a fellegekbe című magyar— szovjet koprodukciós szí­nes filmjét. A világgazdaság egy hete A 4-4. hét ugyancsak gazdag volt események­ben, amelyek több vo­natkozásban is érdeke­sek számunkra. Egy­részt újabb kiemelkedő tőkekoncentrációnak le­hettünk tanúi, az acél­iparban, másrészt átte­kintést nyerhettünk a szocialista országok gazdaságának első fél­évi fejlődéséről. A NEMZETKÖZI TŐ­KÉS ACÉLIPAR vi­lágában igen nagy vissz­hangot keltett a Fuji és a Yawata japán acélkon­­szernek egyesülésének hí­re. Mint a Kyodo és a Reuter jelenti, az Egye­sült Államokban fenye­gető veszélyként értékelik a fúziót, az amerikai acél­ipar számára. Feltétele­zik, hogy a nagy arányú tőke- és termelőeszköz­­koncentráció hatására né­hány nagyobb amerikai acélgyár is egyesül. Ag­gasztónak tartják az egye­sülést a japán acélexport további expanziója miatt is, amely elsősorban az USA acélpiacát fenyege­ti. Épp ezért nem vélet­len, hogy a kongresszus­ban ismét harcot kíván­nak kezdeni az acélim­port korlátozása érdeké­ben. Ugyancsak aggodalom­mal fogadták belga acél­ipari körök is az egyesü­lés hírét, mert az súlyos fenyegetést jelent a las­san modernizálódó belga acélipar számára. Figye­lembe kell venni ugyan­is, hogy abban az eset­ben, ha véget ér vagy csökken a jelenlegi acél­ipari fellendülés, az európai acélipar számára is erős versenytárs lesz a japán export. Ezzel szemben meglehetős örö­möt is okozott az acél­ipari tőkés körökben a japán egyesülés. Egyrészt azért, mert az új nagy­üzem árstabilizáló ténye­zőként is szerepelhet majd a világpiacon, más­ rései, mert számítanak arra, hogy erőteljes lö­kést ad az európai acél­gyárak egyesülési törek­véseinek. A japán acélipari fúzió csak egyike az állandóan napirenden levő vállalati egyesüléseknek, a világ­méretű koncentrációs fo­lyamatnak. Ennek jellem­zésére igen érdekes ada­tokat nyújt a Schweize­rische Bankgesellschaft kiadványának egyik ta­nulmánya. Eszerint nap­jaink legnagyobb világ­­vállalata, az amerikai General Motors Corp., amelynek forgalma 1968- ban elérte a 97,9 milliárd­­svájci frankot. Ez olyan érték, amely Svájc egész bruttó nemzeti termékét csaknem 25 milliárd frankkal meghaladja. A többiek sem lényegesen kisebbek. Az első négy­­helyezett egyenként, több mint 50 milliárd frankos eladási forgalmat ért el 1968-ban és a világ száz legnagyobb iparvállalata közül 42 eladásai halad­ták meg a 10 milliárd frankot. Az érdekesség kedvéért idézzük a tíz legnagyobb ipari világvállalat forgal­mát millió svájci frank­ban: 1. General Motors (USA) 97,892, 2. Standard Oil (USA) 66,569, 3. Ford Motor (USA) 60,551, 4. Royal Dutch Shell (Hol­landia, Anglia) 57,337, 5. General Electric (USA) 36,059, 6. Chrysler (USA) 32,028, 7. Unilever (Ang­lia, Hollandia) 29,798, 8. IBM (USA) 29,636, 9. Mobil Oil (USA) 26,763, 10. Texaro (USA) 23,489. FIGYELEMRE MÉLTÓ a Konjunktúra és Piackutató Intézet jelen­tése az európai szocialista országok gazdasági fejlő­déséről. A jelentés a helyzet alakulásának sok­oldalú és alapos elemzése során kiemeli a szocia­lista országok gazdasági növekedésének irányába ható fő tényezőket és azo­kat a hatásokat, amelyek »ezt:«, növekedés^,,lasssított. így beszámol, arról,, hogy a gazdasági fejlődés gyorsítását segítette a beruházási javak iránti élénk kereslet, főleg Cseh­szlovákiában, Jugoszlá­viában, az NDK-ban és Lengyelországban. A meg­növekedett fogyasztói igények és «. szolgáltatl ágazatok expanziója ha­sonló hatást gyakorolt a fejlődésre a Szovjetunió­­ban, Magyarországon, Jugoszláviában és Cseh­szlovákiában. Ugyanígy a gyorsuláshoz járult hozzá a dinamikusan növekvő kivitel Bulgáriában, Len­gyelországban és Magyar­­­országon. A növekedési ütem csökkentését viszont által­­­lában két tényező okozta- Az egyik a különösen: Bulgáriában és Lengyel­­országban bekövetkezett kedvezőtlen mezőgazdasá­ ,­gi termés, a másik az ipa­,­ri termelés legtöbb szo­cialista országban terv­szerűen előirányzott ütem csökkentése volt. Magának az ipari ter­­­ melésnek a növekedési foka az NDK-ban, a Szovjetunióban nagyrészt a termelékenység javuló- , savak következménye, bár általában az így el­ért eredmények nem vol­tak kielégítőek. Másutt, mint például Romániá­ban, Bulgáriában és Len­gyelországban a terme­-­­ lés bővítését »íj munka­­erő munkába állítása se­gítette. A jelentés összefogla­lóan a következő táblá­zatban adja az európai szocialista országok ipari­­termelésének alakulását. ■ cp 10 -a 73 s · 4-1 *1 0 ^4* 4-4 « " §2 Oi­­V «M Bulgária 11,7 10.4 Csehszlovákia 5,2 3.7 Jugoszlávia 9.9 11.7 NDK 8.5 9.8 Lengyelország 7.5 1.8 Magyarország 6.0 8.5 Románia 13.8 10.0 Szovjetunió 3.6 6,9 .1 Jo, JJiZr-'Ann F.1. A műszaki könyveket is a munkahelyemen vásárolom! Gazdag vál­asztók,, részletfizetési kedvezmény „ előjegyzési lehetőség a MŰVELT NÉP MUNKAHELYI könyvterjesztőinél MŰSZAKI KÖNYVNAPOK 1969. Oktober 1á­stvtmber 4 *Énekes vendégek novemberben A világnevekkel indult énekes-vendégjárás no­vemberben folytatódik a dalszínházakban. Évek óta vártuk vissza Virginia Zeanit, a nagy olasz szopránt, aki 2-án a Pil­langókisasszony címszere­pét énekli. Angeles Gulin spanyol énekesnő karrier­je tavaly nálunk indult. November 15-én a Nabuc­­cóban Abigél szerepét, énekli. 19-én az Aida cím­szerepét. Rena­to Cioni olasz tenor is emlékezetes margitszigeti siker után másodszor lép fel nálunk. vm. évi szállításra elfogadunk megrendelést VILLAMOS FUTÓ­MACSKÁRA a vállalatunk által gyártott MINDEN TÍPUSRA és SPECIÁLIS KIVITELRE BUDAPESTI MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁR, Budapest út., Szentendrei út 207—20» Felvilágosítást ad a «#7—915 ás a 657—87# H1 telefonon Marton Györgyné

Next