Népszava, 1969. december (97. évfolyam, 280–303. szám)

1969-12-02 / 280. szám

Magyarország szellemi kincses házai A szombathelyi Savaria Múzeum Már Mátyás király hí­res történésze, Antonio Bonfini úgy beszél Szom­bathelyről, mint az or­szág legrégibb városáról. És Vas megye székhelyé­nek mai lakói büszkék is városuk több ezer éves történetére. Savaria az egykori Pannónia provin­cia első városi települése volt, amolyan mintaváros, s jelentőségét az is tükrö­zi, hogy császár is meg­tisztelte látogatásával; név szerint Caracalla, aki ugyan nem e látogatásá­val tette híressé nevét, de mindenképpen nevezetes uralkodója volt a római birodalomnak. A hagyományok köte­leznek. S a szombathe­lyiek nemcsak büszkék városuk történelmére, de elmondhatjuk, sokat is tesznek e hagyomány ápo­lásában. Nemcsak az évenként hagyományosan megrendezett történelmi karneválokkal, hanem, bér kevésbé látványos módon, de annál hatéko­nyabban a történelmi em­lékek megmentésével, a város múltjának tudo­mányos feldolgozásával. Hogy ma már az ország legszélesebb közvélemé­nye előtt Savaria nem­csak cipőmárkaként köz­ismert, abban oroszlánré­sze van a város múzeu­mának, amely az egykori római „urbs”-hoz mél­tóan, az ország egyik leg­régibb múzeuma. Mátyás király rendelete Mátyás király egyik or­szágjáró körútján el­vető­dött erre a tájékra is. A Szombathely melletti bo­­zsoki kastélyban éjszaká­zott Arról sem a szájha­gyomány, sem az írásos történelem nem beszél, hogyan érezte magát a vendéglátó falak között, útjának azonban volt egy kultúrtörténetileg figye­lemreméltó eredménye, a művészetpártoló király­nak ugyanis feltűntek a környéken található fara­gott kövek, és elrendelte összegyűjtésüket. Tulajdonképpen e ki­rályi rendelet alapította a szombathelyi múzeumot. Arról nem tudunk, hogy Mátyás király tudta-e, hogy rendeletével Savaria köveit menti meg az enyészettől és a feledés­től, egy évszázaddal ké­sőbb mindenesetre a hí­res bécsi professzor La­­zius már Savariaként em­legeti a szétszórt kövek­ben fennmaradt régi vá­rost A múzeum legrégebbi gyűjteménye tehát a kő­tár volt és hogy ez a gyűjtemény hamar köz­kinccsé is vált, arra bi­zonyíték, hogy már 1777- ben vasár- és ünnepnapo­kon a közönség is megte­kinthette a püspöki palo­tában őrzött római kori emlékeket. Az új otthon a rég múlt történelmi előzmények után, a hu­szadik század elején új, önálló épületbe költözhe­tett a szombathelyi mú­zeum. 1908-ban itt­ avat­ják fel az ország akkor talán legnagyobb és leg­korszerűbb múzeumépü­letét, amely immár vég­leges otthona lesz az egy­re gyarapodó gyűjtemé­nyeknek, mert a kőtáron kívül akkor már termé­szettudományi, néprajzi gyűjteménye is van a múzeumnak. 1938-ban végre megindulhat az első rendszerezett és tudomá­nyos feltárás Paulovics István irányítása alatt, amely nyomán a régi Sa­varia egyre gazdagabb emlékanyaga került nap­világra. Az ásatások ki­­sebb-nagyobb szünettel azóta is tartanak dr. Szentléleky Tihamér, a múzeum jelenlegi igazga­tójának irányításával. A kommunizáló báró A múzeum történeté­ben is pontos mérföldkő volt 1919 történelmi dá­tuma. A direktórium ne­vezte ki báró Miske Kál­mán igazgatót, aki külö­nös báró volt. Életét a tudományos­­kutatómun­kának és a Savaria Mú­zeumnak szentelte. Első intézkedései egyikével kommuzikálta a Vas me­gyei mágnások, földbirto­kosok tulajdonában levő, felbecsülhetetlen értékű képző- és iparművészeti gyűjteményeket.. Jó és lel­kiismeretes muzeológus lévén, mindenről pontos leltárt készíttetett. A Ta­nácsköztársaság bukása után e műkincsek vissza­kerültek régi tulajdono­saikhoz, és Miske Kálmán ellen vizsgálati eljárás in­dult Csak bárói címének köszönhette, hogy meg­menekült az elbocsátástól és a börtöntől, de végül csak névlegesen maradt meg haláláig a múzeum főigazgatója, a tényleges vezetést átengedte helyet­teseinek. A képző- és iparművé­szeti anyag rendszeres gyűjtése sokáig váratott magára, s csak 1962-ben indult meg. A 19-ben fel­leltározott műkincsek kö­zül a háborúban sok el­pusztult sok elkallódott, s ma már csupán mint­egy 15—20 százalékát si­került megtalálni. Igaz, régi falusi padlásokról még most is sok értékes tárgy bukkan elő. Isis Szentély és két mázsa ezüst A Savaria Múzeum tör­ténetének vázlatos átte­kintése­ után azonban tér­jünk vissza a jelenbe. A múzeum szervezetileg is hihetetlen mértékben megnövekedett A megyei múzeumok mammutszer­­vezetét leszámítva, itt a városban, Szombathelyen is több intézmény gazdá­ja lett Az egykori Quiri­­nus-bazilika környékén találjuk a római kori romkertet, amely Paulo­­vics István nevét viseli. Hét évig tartó ásatások után sikerült Szentlélek­’ Tihamérnak 1962-ben be­fejeznie az azóta híressé vált Isis-szentély feltárá­sát, de ezen a területen ma sem szünetel a mun­ka, az elmúlt évben buk­kantak egy’ római út ma­radványai mentén újabb római kori keleti kultusz­emlékekre. És most költö­zik új épületbe a Savaria Múzeum legújabb két nagy gyűjteménye­ A munkásmozgalmi gyűjte­mény Forradalmi Múzeum néven a közeljövőben nyílik meg a város egyik szép barokk palotájában, és páratlan anyagot aján­dékozott Szombathelynek dr. Smidt Lajos igazgató főorvos, aki idestova már negyven esztendeje gyűjti a város helytörténeti em­lékeit A Smidt-gyűjte­­mény gazdagságára jel­lemző, hogy csupán az antik ezüsttárgyak súlya több mint két mázsa. A gyűjtemény új otthonát, a város legkorábbi barokk épületében, amely a kö­zépkori várfalra épült, ott jártunkkor magának az adományozónak az irá­nyításával rendezték be. Az építészetileg is érde­kes, új múzeumépületben, amelyet Zalotay Elemér, a szalagház tervéről közis­mert építész tervei alap­ján alakítottak át, a kö­zönség a pincébe lejutva megcsodálhatja Szombat­hely középkori várfalá­nak és rondellájának egy részletét is. Úgy tervezik, hogy ezt az új múzeumot 1970-ben, a múzeumi hó­napban adják át rendel­tetésének. Rideg Gábor HALÁLNAK HALÁLA. Sánta Ferenc kiváló író, jelentkezése a képernyőn mindenk­épen esemény. Ak­kor is, ha televízióra alkalmazott novellái, leg­alábbis kettő közülük, ol­vasva nagyobb élményt nyújtanak sok írói finom­ságukkal és bravúros szer­kesztésükkel. Az első novella, a Nácik a dramatizálással veszített drámai erejéből. A kérdé­sek, feleletek makacs is­métlődése — amíg a kis­fiú már hajlandó a kecs­két kutyának mondani, hajlandó nem hinni a sa­ját szemének — a képer­nyőn nem annyira borzon­gatóan szuggesztívnek, egy magatartás, egy lelki fo­lyamat riasztó tükrének hatott, inkább különösnek, sok néző számára talán érthetetlennek is. A Veder című kitűnő lélektani portré kettős megelevenítésben került képernyőre: a narrátor el­mondta, egy másik színész eljátszotta. Érdekes ren­dezői koncepció, de aligha tette hangsúlyosabbá a mondanivalót Az sem lett volna rossz megoldás, ha egy jó előadóművész felol­vassa a novellát. A harmadik jelenet, a hálásnak halála című tra­gikus-ironikus játék a leg­sikerültebb adaptáció. Szinetár Miklós rendező ebben remekelt: minden képsornak és mondatnak gazdag gondolati tartalma, jelképi ereje, súlya van. Súlya és lebegően köny­­nyed iróniája, ahogy va­lami emberi megértést, szánakozást tud kelteni a derűsen csevegő halálra­ítéltek komoran ostoba őre iránt. Mensáros Lász­ló és Kállai Ferenc na­gyon jó alakítást nyújtott Elismerést érdemel Ha­lász Mihály operatőr, kü­lönösen a harmadik no­vella ragyogó felvételei­ért. Ritkán láthatunk a kis méretű képernyőn is ilyen jól érvényesülő, le­vegős, szépen komponált képeket. FÁKLYA. A tv magyar irodalmi folyóirata ezúttal kissé szegényesnek tűnt. Nyolcvan percbe nemigen fér több egy portrénál, egy jelenetnél és egy fiatal író bemutatkozásánál, de a ritkán jelentkező „folyó­irat” viszonylag szűkre­­szabott időtartama még gondosabb válogatást, még igényesebb tartalmat kívánna. Tetszett a műsorvezető költő-riporter, Baranyi Ferenc könnyed biztonsá­ga, beszélgetése Simon Istvánnal, a Fáklya e havi vendégével. Pontosabban most Simon István látta vendégül a televíziót Ba­­zsiban, első verseit érlelő szülőfalujában. A versek­kel fűszerezett riport ér­dekes és hangulatos volt. Nagy Lajos elbeszélését, A katonát, a 15 éve el­hunyt íróra emlékezve mutatták be. A novella kiválasztása és televízióra alkalmazása nem mond­ható szerencsésnek, nem reprezentálja méltókép­pen Nagy Lajos életmű­vét. A Fáklya rokonszenves törekvése a fiatal, pálya­kezdő írók bemutatása. Ezúttal Benedikty Béla Ház az erdőben című tv­­drámáját láthattuk. A drámai alaphelyzet, amelybe Benedikty hő­seit, a hat foglyot helyezi, ha nem is egészen új, ér­dekes konfliktusokra ad lehetőséget. A történet szándékosan homályba vesző háttere azonban itt elfedi azokat a motívumo­kat is, amelyek a szerep­lők magatartását indo­kolnák. Ezen pedig Gál Albert rendező és a kitű­nő szereplők igyekezete se változtathatott. SZABÁLYTALAN NYELVMŰVELÉS. Ked­ves Grétsy László! Az anyanyelv világában tett derűs kalandozás szelle­mesen csevegő kalauza­ként mindenkit felszólí­tott, hogy a műsor esetle­ges tanulságaira vonatko­zó „panaszával” forduljon önhöz. A „nyelvművelő show”-ból valóban kiló­gott a tanulság, az isme­retterjesztő szándék „ló­lába'", de bizonyos, hogy senkit sem zavart a jó mulatságban. Várjuk a megígért folytatást, ha ugyan lesz ideje dolgozni rajta. Mert, hogy az első rész után sok néző leve­lére kell majd válaszol­nia, azt látatlanban alá­írom : Vajk Vera NÉPSZAVA ■y 1969. december 2 Országos zom­áncművészeti kiállítás­­Salgótarjánban A salgótarjáni művé­szeti hetek keretében va­sárnap a salgótarjáni Jó­zsef Attila Művelődési Központ üvegcsarnoká­ban megnyílt az I. orszá­gos zománcművészeti ki­állítás. A tárlaton szere­pel a műfaj csaknem va­lamennyi hazai reprezen­tánsa, átfogó képet nyújt­va a zománcművészet magyarországi reneszán­száról. A kiállításon Mittó Sándor, a Magyar Képző­művészek Szövetségének főtitkára mondott meg­nyitót, majd Csik Pál, a salgótarjáni városi tanács elnökhelyettese nyújtotta át — kiemelkedő alkotá­saikért — Fabók Gyulá­nak a megyei tanács, Fá­bián Gyöngyvérnek a vá­rosi tanács, Stefániay Editnek a ZIM salgótar­jáni gyára, E. Bokor Nel­­lynek pedig a salgótarjáni öblösüveggyár díját, vala­mint Salgótarján bronz emlékplakettj­ét. Időközi tanácsi három . Vasárnap Szolnok, Ko­márom és Hajdú-Bihar megyében tartottak időkö­zi tanácstagválasztásokat. Szolnok megyében négy megyei, öt járási és hat városi, valamint 70 közsé­gi tanácstagot választottak az elhalálozás, más lak­helyre költözés, betegség, vagy egyéb okok miatt megüresedett helyekre. Komárom megyében Ta­­tabányán, Tatán, Eszter­­ egválasztások fedében , Dombán megyei, illetve városi tanácstagokat, Do­rogon járási tanácstagot választottak. Hajdú-Bihar megyében a biharkeresztesi, a debre­ceni, a derecskei, a polgá­ri és a püspökladányi já­rásban összesen hat járási tanácstagot választottak. Mindenütt a törvényes előírások megtartásával, rendben lezajlott az idő­közi tanácstagválasztás. Budapest a magyar ú szó együttműködés November 26.—decem­ber 1. között Budapesten tartotta harmadik ülését a magyar—szovjet ás­ványolaj-feldolgozó ipari és petrokémiai műszaki­­gazdasági tudományos együttműködési állandó munkabizottság. Az ülé­sen a szakértők többek között megvitatták a Ma­gyar Népköztársaság Ne­hézipari Minisztériuma és a Szovjetunió Olajfino­mító- és Kőolaj­vegyészet­ipari Minisztériuma kö­zötti, 1971—1975. évekre megjelölt gyártásszakosí­tások és kölcsönös ter­mékszállítások lehetősé­geit, valamint a minisz­tériumok műszaki-tudo­mányos együttműködésé­nek 1970. évi munkater­vét. A barátság és a köl­csönös megértés légköré­ben lefolyt ülésen a ma­gyar delegációt dr. Szekér Gyula, a nehézipari mi­niszter első helyettese, a szovjet delegációt N. Szo- Tokin miniszterhelyettes vezette. (MTI) is tárgyalt svjet petrokémiai­­ munkabizottság A biztosítási köte egyes rendelkezi és kiégi A betegj­ogi biztosítást érin­tő, jelentős mért érvényes jogszabályok kiadásának ide­je, vagyis 1855 óta a társa­dalmi és gazdasági viszo­nyokban jelentős változások­ történtek, ezért vált szüksé­gessé a rendelkezések módo­sítása. Az ITT­. január 1-én életbe lépő törvényerejű ren­delet­­ az ahhoz kapcsolódó kormányrendelet és SZ­OT- szabályzal elsősorban a me­zőgazdasági termel­ő szövetke­zetek tagjait érinti. A tsz-ta­­gok eddig a helyi társada­lombiztosítási ügyviteli szerv­vel kötött önkéntes megálla­podás alapján részesültek tár­­sadalombiztosításban; a tör­vényerejű rendelet most rá­juk is kiterjeszti a kötelező betegségi biztosítást. A biztosítási kötelezettség elbírálásánál megszűnik a havi 350 forint, illetve a napi 10 forintos alsó bérhatár, kezettségről szóló eset módosítás k észítése Csupán a bedolgozóknál m­­­radnak érvényben a bérha­­tárra vonatkozó rendelkezé­sek. Most egységesen szabályoz­nak olyan társadalombiztosí­tási kérdéseket, amelyek el­bírálása eddig neo­ v­olt egy­értelmű. Azokra, akik nem munkaviszony, hanem egyéb — például megbízásos jogvi­szony alapján rendszeresen dolgoznak, január 1-től egy­értelműen kötelező a beteg­ségi biztosítás. Eddig a bizto­sítási kötelezettséget a Munn­kaü­gyi Minisztériummal és a Pén­zügyminisz­tériummal kö­tött megállapodás alapján bí­rálták el. Számuukra a SZOT­­szabályzat azt is megjelöli, hogy a munkavégzést akkor kell rendszeresnek tekinteni, ha ugyanannál a munkaadó­nál a munkakörre megálla­pított havi munkaidőnek leg­alább felét ledolgozzák. Eddig a biztosítás nem ter­jedt ki azokra a bélyeglapos mezőgazdasági munkaválla­lókra, akik a munkaviszomyu­­kon kívül legalább öt hold mezőgazdasági ingatlanon, vagy legalább egy hold gyü­mölcsösben önállóan gazdál­kodnak. Ezt a kizáró rendel­kezést az új kormányrende­let már nem tartalmazza, így 1970. január 1-től rájuk is ki­terjed munkaviszonyuk alap­ján a társadalombiztosítás, függetlenül attól, hogy mek­kora földterületen folytatnak önálló gazdálkodást. Az új kormányrendelet ki­mondja: a munkaadóval egy lakásban lakó és közös ház­tartásban dolgozó gyermeké­re, unokájára, szülőjére, nagyszülőjére — a heti 30 órai munkaidő elérése esetén is — csak ak­kor terjed ki a társadalombiztosítást, ha az illető családtag a szakszerve­zet által láttamozott munka­­éerződés alap­ján végez mun­kát. További feltétel, hogy az illető a munka, felvételekor a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezzék. A m­inkáltató házastársára vagy élettársára nem terjed ki a kötelező biz­tosítás- Végért ért a KGST rádiótechnikai állandó bizottságának ülése Hétfő este a jegyző­könyv aláírásával véget ért a KGST rádiótechni­kai és elektronikai ipari állandó bizottságának XIV. ülése, amelyet no­vember 25 és december 1 között rendeztek Buda­pesten. Az ülésen a Bolgár Népköztársaság, a Cseh­szlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Nép­­köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársa­ság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet szocialista Köztársaságok Szövetségének delegációi vettek részt. A KOST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között Jugoszláviának a tanács szervei munkájá­ban való részvételéről tör­tént megállapodás értel­mében e szocialista or­szág delegációja is részt vett a bizottság ülésén. A bizottság az egyetér­tés, az őszinte együttmű­ködés, a barátság és a kölcsönös megértés jegyé­ben végezte munkáját. (MTI) Erkel Színház: A Bud­apesti MÁV Szimfoniki Lsnk, vez. Paul Capo­longo, közr. Var­sányi László (Nagyzenekari estek 2. fél 8). — Nemzeti Színház: Mózes (7). — Kato­na József Színház: Széchenyi (7). — Vígszínház: Solness építőmester (Ifj. ea. 7). — Pesti Színház: Meddig lehet angyal valaki (X. béri. 1. ea. 7). — Madách Színház: Her­melin (I. béri. 7). — Madách Kamara Színház: Papucshős (7). — Thália Színház: Játék az életrajzzal (Egyet. béri. 1/2. 7). — József Attila Szín­ház: Két úr szolgája (7). — Fővárosi Operettszínház * Csárdád királynő (7). — Bar­tók Gyermekszínház (az Ope­rettszínházban) : Hamupipőke (du. 3). — Állami Bábszín­ház: A gyáva kistigris (de. 19). A kacsalaki rejtély (du. 3). — Zeneakadémia: A Bu­dapesti Filharmóniai Társa­ság Zenekara, vez. Kórodi Adrás, közr. Martzy Johanna (Téli bérlet, F. sorozat, fél 8). Irodalmi Színpad: A Nagy Testamentum (fél 8). — Egyetemi Színpad: Radnóti­­ehd­ékest (71. — Kis Színpad: Titkárnők lázadása (fél 8). — Kamara Varieté: Varrítós nép­esw («, fél Sk KOSSUTH RÁDIÓ 4.80: H. Tdöf. 4.33: Zenei műsor. 5: H. Idöf. 5.30: Reg­geli krónika. 5.44: Falurádió 6: F. Idöf. 4.15: Rádióreklám. 6.39 fi. Időj. 6.40: Rádiórek­lám. 6.45: Móser. És Reggeli krónika. 6. Utána: Körzeti időjárás. 7.30: Új könyvek. 8: H. Idej. Műsorok. 8.20: Az év legjobb tánczenei felvételei. 8.50: Gyermekrádió. 8.31: Csehszlovák művészek opera­­felvételeiből. 10: Hírek. Időj. 10.05: Beethoven-művek. 11: Iskolarádió. 11.35: Régi angol kórusmuzsika. 11.40: Fúvósz. 12: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Melódiakok­tél. 13.48: DJ Georgikon. 14.3­: A tábori kukta. Daljáték gyermekeknek. 15: H. Időj. 15.14: Rádióiskola. 10: Világ­­gazd. hírek. 10.05: Arthur Ru­binstein Liszt-műveket zon­gorázik. 18.28: Őrjárat. Té­mánk: a gyermekruházat. 10.48: Az élő népdal. 10.58: Műsor. 17. H. Idős. 17.03: Európa és a világ — Varsó­ból. Szalay­ Zsolt Írása. 17.20: Az MRT énekkarának és szimfonikus zenekarának új felvételeiből, vez. Erdélyi Miklós és Lehel György. 18: Gazdasági Magazin. 18.38: Könnyűzenei híradó. 18: Esti krónika. 18.23: Szabó család. 19.55: Zenés élt négy tétel­ben. 21: Hírek. 21.03: Kilátó. A Rádió kulturális világhír­­adója. 22: H. Snort. Időjárás. 22.15: Az arab keleti fronton, n. Partizánok és politikusok. Onody György Utijegy­zete Szíriából. 22.23: Zenélő Ma­­ryarország. Vita a zenekri­tikáról. Befejező rész (össze­­foglalás). Kb. 23.10: Verbun­­k­osok, népdalok, néptáncok. K.46: Az enzondói lány. Rész­letek Ottenbach-operettjéből. M. H. Ides. 0.10: Romantikus kórusok. PETŐFI RADIO . 8.20: Torna­ 6.00—8.05: Azo­nos a Kossuth-adó műsorá­val. 8.05: Zenekari muzsika. 8-55: Kfilpol, figyelő. S.10: Népi zene. 12: A zene hul­lámhosszán. Közl. 11: Hírek. 11.43: A vendég, Örley Ist­ván elbeszélése. 13: Bizet operáiból. 13: H. Ides. 13.05: Törvénykönyv. 13.20: Weiner: fisz-moll szonáta (Radnai Gá­bor — hegedű, Miklós György — zongora). 13.45: Időjárás, vízállás. 14: Népdalok, furu­lyaszó. 14.10: Világhírű hege­dűsök műsorából. 14.35: H. Körzeti időjárás. 14.35: Tánc­zenei koktél. 15.20: Mozart: D-dúr divertimento. 15.30: H. 15.33: Az MRT énekkara éne­kek 15.42: Renata Scotto éne­kel. 10.02: Mai dalok. 10.12: Zenekari muzsika. 10.30: H. 18.33: Csúcsforgalom. Közb. 17310: Hírek. 18: H. Ides. 18.10: Beethoven: c-mol szo­náta (Fischer Annie). 18.35: Tudományos körkép. Veszp­rém megye kutatói között. 10: Népi zene. 13.Ti: Esti me­se. 18.32: Új könyvek. 18.35: Zenekari muzsika. Közb. kb. 20.35: Esti kr. II. Kb. 28.55: A hangv. közv. folyt. Kb. 91.35: Táncz. SS: závodszky Zoltán Wagner-felvételeiből. 22.3: Gondolatot Sünnekről. 23.35: Hanglemez. HZ.a: Kön­­nyűz. 23: H. Időj. 23.10:­­ Bartók-vonósnégyet játszik. 24: H. Időj. URH 18: H. Időj. 16.10: Magnó­sok, figyelem! 18.55: Orosz nyelvtant, felnőtteknek. 14.­. lecke. 19.10: Magyar zene­szerzők. 19.57: Barokk mű­vek. 20.28: Dzsessz. 30.41: H. 20.44: Mozart: Szöktetés a szereiből. 3 felv. opera. Közb. 21.34: Láttuk, hallot­tuk... 21.44: Operaközv. folyt. 2S. H. Idős. TELEVÍZIÓ 8.05: Számtan—mértan, ált. isk. 5. 9: Környezetismeret, ált. isk. 3. 9.55: Fizika, ált. is­k. 6. 13.10: Számtan-mértan ism. 14: Környezetism. ism­. 14.5­5: Fizika ism. 17.58: H. 18.05: Disputa. Ipari vitamű­sor. 18.35: Reklám­m­űsor. 18.50: Nemzetközi ifjúsági ka­leidoszkóp. 19.15: Esti mese. 19.25: A holnap . .. Gondola­tok a változó faluról. 19.45: Nótaszó. 20: Tv-híradó. 20.20: A kockázat. ’Magy. beeaz. len­gyel filmsorozat 9. A Köz­társaság nevében!. . . 21.15: Látványosság Mindenü 11. Könn­yűzen­ei filmösszeálltán. Kb. 32: Tv-híradó 2­­9.30: POZSONYI TV Keserű csillag (cseh film). 17.45: Gyermekműsor. 19 és 21.40: Tv-híradó. 19.35: M­ukásvonat (st­sfilm). 20.05: Telekvíz műsor. 20.45: Zenés műsor. 21.10: Cook kapitány nyomában fo£i9C dok .­fam. 4. icar). Műsorok Felszabadulási emlékünnepség Egerben Eger vasárnap ünnepel­te felszabadulásának 25. évfordulóját. Az emlék­ün­nepségen részt vett I. Ko­­nyev tábornok, a Szovjet­unió Hőse, aki huszonöt évvel ezelőtt a várost fel­szabadító katonai egysé­gek parancsnoka volt. Délelőtt a felszabadulá­si emlékműnél — a város több ezer lakosának je­lenlétében — koszorúzási ünnepséget rendeztek. In­nen az ünneplő tömeg a Szabadság térre vonult, ahol felavatták a munkás­mozgalmi emlékművet, Csontos László szobrász­­művész alkotását. Délután a Gárdonyi Gé­za Színházban rendeztek díszünnepséget. (MTI) Kitüntetések Az Elnöki Tanács Bog­nár Géza Kossuth-díjas akadémikusnak, a Táv­közlési Kutató­intézet tu­dományos igazgatójának tudományos és tudomány­­szervezői tevékenysége el­ismeréséül, 60. születés­napja alkalmából, Keszt­helyi Zoltán írónak, írói és műfordítói tevékenysé­ge elismeréséül, 60. szü­letésnapja alkalmából, Bankó Józsefnek, az esz­tergomi Vak Bottyán Tsz elnökének, Döbrentei Ká­rolynál,­ a Famutnyomó­­ipari Vállalat igazgatójá­nak, Farkasdi Zoltán Kossuth-díjasnak, a Me­zőgazdasági Tervező Vál­lalat főmérnökének, Fi­scher Imrének, a Magyar Műszeripari Egyesülés el­nökének, Heimer Jenő­nek, a Műszer- és Iroda­­gépértékesítő Vállalat igazgatójának, Horváth Imrénének, a Semmel­weis Orvostudományi Egyetem marxizmus—le­­ninizmus tanszéke ad­junktusának, dr. Ladányi Józsának, az orvostudo­mányok doktorának, a Debreceni Orvostudomá­nyi Egyetem tanárának, Magos Lászlónak, a Lap­kiadó Vállalat főkönyve­lőjének, dr. Szőke Sán­­dornénak, az Egészségügyi Minisztérium orvos-főelő­adó­jának eredményes munkásságuk elismeré­séül, nyugállományba vo­nulásuk alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetéseket Loson­­czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. Jelen volt Cseterki Lajos, az Em­öki Tanács titkára, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Nagy Jó­­zsefné könnyűipari mi­niszter és dr. Farádi Lász­ló, az egészségügyi mi­niszter első helyettese. (MTI)

Next