Népszava, 1970. január (98. évfolyam, 1–26. sz.)
1970-01-01 / 1. szám
Tizennégy évesek A rendelet értelmében az ország területén állandó jelleggel tartózkodó minden 14. életévét betöltött magyar állampolgár személyi igazolványt kap.” (Újsághír, 1966. november végén) Keresem az állampolgárokat, akik 1970-ben személyi igazolványt kapnak, 14 éves fejjel, ők az elsők, akiknek személyi igazolványában ez áll Az iskolában, ahol a téli szünet napközis ebédjét a tarka viaszosvászon terítő fölé hajolva kanalazzák, sok a kisebb mókus, 6—8 évesek, ám a zsivajból az életkort is nehéz volna kiszűrni. Az a barna fiú viszont, aki komolyan és csendben figyelmezteti a húgocskát, Nellit, hogy egyen, mert kihűl a levese, egy a közeljövő igazolvánnyal is ellátott állampolgárai közül. Gábornak hívják, Mihályi Gábornak és a Köztársaság téri — Kállai Éváról elnevezett — általános iskola VIII/A. osztályosa. Hétgyermekes családból, özvegy mama szárnya alatt. Gabi, mint interjúalany, az igazolvány jelentőségéről mindenekelőtt egy negatív aspektust tár elém: — Mostantól, ha a sarkon ott focizunk, ahol nem lehet, és jön a rendőr, le tud igazolni. Állampolgári gondok. De azért Gábor nem csa-Már a folyosón összeakarlak Karcsival. Rácz Karcsi 1957-beli, viszont azonnal rákapcsol a riport témájára és göndör, kerek fejében megszületik az ötlet, elvégre aki segít alanyokat keresni, az majdnem társszerző. „Szerzek én a bácsinak egy csomó 14 évest". Valóban mindenkit ismer, házfelügyelőket, anyukákat, nagymamákat — így hát a következő találkozásokat már neki köszönhetem, így kerülök Lovay Jancsihoz is, a Bezerédy utcai VIII/A. növendékéhez, akinél már ott táborozik két pajtása. Közülük Siket Feri a Köztársaság tér 6.-ból szintén korosztálytárs. Na, fiúk a térről, beszéljetek a térről. Magatokról. Beszélnek. Mindenféle kertelés nélkül. Jancsi arról, hogy hármas az átlaga, amit jó lenne 3,8-ra felhozni, s mivel ez az eredmény aligha nyújt majd: „születési éve 1956" A tér, ahol találkozom velük, teljesen más összefüggésben szintén emlékeket őriz erről a dátumról, de ez az abban az évben születetteknek csak történelmi lecke. Milyenek? Gyerekek. Milyenek lehetnének? Ja foci — sőt, a jövőre vonatkozóan tűnődő és komoly kisfiú. Mivel az átlaga csak 4,2 s mivel ebben nem szerepel jó matematika és fizika jegy, nincs rá reménye, hogy az áhított építészmérnöki pályán elinduljon. Semmi bajom oktatási rendszerünkkel, de kissé fájdalmasan érint, hogy valaki ne lehessen mérnök 25 éves korában, mert mondjuk 13 éves korában nem értett meg valamit egy matematikaórán. Mindegy, Gábor azért szereti a technikát, imádja a villanyvonatát, kedvenc írója Hemingway, kedvenc zeneszerzője Mozart, kedvenc együttese az Illés, s ha a mérnökség nem sikerül, talán külkeres lesz. Ez ügyben külön angolt tanul. A mamájáról csendesen és szeretettel beszél. Azt hiszem, abban az igazolványban a legfontosabb adat tulajdonképpen az, hogy „anyja neve:.. .** egyetemi távlatokat, mind a ketten (Feri eredménye még gyengébb) autószerelők szeretnének lenni. Vagy víz-gáz szerelők. Az is menő szakma. Pénz van, meló van. Ezek már a jövendő kenyérgondjai: pillanatnyilag cseppet sem érdekesek, Feri apu szárnyai alatt él, aki ugyan kemény kezű, de tud jó haver is lenni, Jancsi pedig a nagymamáé alatt, aki színházi takarítónő, a lányainak már mind szerzett egzisztenciát, s az unoka egyetlen reménye is ő. Nagyon szereti a nagymamát Jancsi, a nagymamát, aki annyi mindenről mesél, arról is, milyen nagy dolog volt nagyapa korában, ha egy lánynak meglátták a bokáját. A fiúk a térről egy későbbi fejlettségi és ruházati fokon élénken derülnek: ha ez a kifejezés fedi azt a decibel menynyiséget, amivel körülkacagják a megállapítást Mert a lányok — tudja a bácsi, hogy van — most azért mások, és az ember nem is lehet, hogy ne járjon egy kicsit valakivel. Különben leég az ember a srácok előtt. (Nem, az ilyen leégést férfiember nem tudja elviselni. Képzeljék el, mi lesz itt még a személyi igazolvánnyal...) A fiúk moziba készülnek különben, a Rákóczi útra. ..A bűntény majdnem sikerült, a program, mert tél van, a tél nagyon hideg — a langyos nappalok és esték évszakaiban viszont a tél az igazi otthon. Itt is érik ám az embert keserű pillanatok. Ajándék nagymamának Például a nagyobb srácok elveszik a labdát. A pingpong ütőt. És, ha a kicsi nem adja, eltörik. Felvillan az emlék, már tudniillik a Pásztor fiúk emléke — az einstand a Múzeum-kertben. Rákérdezek: — Hát most is van einstand? — Van ám! — mondják komolyan. — Nincs mit csinálni. És mégis, a fiúk ők a térről. Ezt egy provokatív kérdés csalja ki Jancsiból. A kis konyhában, ahol nagymama a karácsonyi halat is főzi minden évben, ebben a csöpp, öreg, józsefvárosi lakásban, bedobom a kérdést: — Ha valahol Budán kapnátok szén, nagy lakást, mit szólnál? Jancsi rám néz és szóról-szóra ezt mondja: — Itt hagyni a drága teret? A Gyermekkor terét? A kezdődő kamaszkor első élményeinek terét? Ahol felnő. Ahol először szerez örömet. Helyen nagymama is kanott tőle karácsonyi ajándékot: két konyharuhát, meg harisnyát. Samioe, a személyi igazolványban nincs ilyen rovat: „nagyanyja neve. ...” Az idén megkapták az igazolványt. Nagyon gyerekek még. Az, hogy ilyen okmány van a zsebükben, az úttörő-igazolvány után az első, nyilvántartási szempontból bizonyára sok előnnyel jár, megvan a maga haszna, realitása. Kapcsoljunk hozzá még peret: törődjünk még többet ezekkel az állampolgárokkal. Baktai Ferenc Matek, villanyvonat, Hemingway Fiúk a térről Ünnepi munkásőr gyűlések Január első napjaiban országszerte megkezdődnek a munkásőr egységgyűlések. Az ünnepi öszszejöveteleken összegezik majd az elmúlt kiképzési esztendő főbb tapasztalatait, meghallgatják a további feladatokról szóló útmutatásokat. Értékelik a munkásőr egységek szervezettségét, fegyelmét, harckészültségét, a személyi állomány politikai aktivitását, erkölcsi és eszmei egységét. Az ünnepi egységgyűléseken osztják ki a munkásőrségben kibontakozott szocialista versenymozgalom legjobbjai között a díjakat, átadják a vándorserlegeket, a vándorzászlókat, a kiváló parancsnok és kiváló munkásőr jelvényeket. Az újoncok az ünnepi egységgyűléseken teszik le az esküt és veszik át a fegyvert az öt-, vagy tízéves szolgálat után leszerelőktől, illetve azoktól, akik tartalékállományba kerülnek. (MTI) Szilveszteri ajándék A Baranya megyei Építőipari Vállalat az 1969- re szerződésben vállalt 917 lakás helyett 67-tel többet épített, és ezt adta szilveszteri ajándékul 67 családnak. A NÉPSZAVA TELEFONSZÁMA: 224—819* NÉPSZAVA , 1970. csasár 1 Megszűnt a vízumkényszer a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság között A Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság között a vízumkényszer megszűnése tárgyában Budapesten 1969. október 1-én aláírt egyezmény csütörtökön lép hatályba. Az egyezménynek megfelelően 1970. január 1-től érvényes úti okmány birtokában vízum nélkül utazhatnak a magyar állampolgárok a Finn Köztársaságba, illetve a finn állampolgárok a Magyar Népköztársaság területére. (MTI) Az élelmiszer-ellátásról, az olcsó cikkek biztosításáról nyilatkozik dr. Lénárt Lajos, a MÉM főosztályvezetője Az új esztendő élelmiszerellátása az 1969-es év termelési eredményeitől, az élelmiszeripar feldolgozó tevékenységétől függ. Felkerestük dr. Lénárt Lajost, a MÉM termékforgalmazási főosztályának vezetőjét és az 1970- es esztendő ellátásáról érdeklődtünk. — Az 1965-ös év néhány cikk kivételével, igen eredményes volt az élelmiszergazdaságban. Az új esztendő ellátását egyenletessé, biztonságossá teszi-e ez a körülmény? — Általában biztonságossá. A mezőgazdaság 1969-es bruttó termelési értéke közel 6 százalékkal lesz nagyobb az elmúlt évinél — mondotta bevezetőben Lénárt Lajos. — Ez a növekedés elsősorban a növénytermelésben jelentkezik. Az állattenyésztés bruttó termelési értéke a múlt évivel azonos. A termelés növekedésének üteme a mezőgazdasági nagyüzemekben megközelíti a 9 százalékot, az egyéb gazdaságokban viszont mindössze 3 százalékra tehető. A búza- és a kukoricatermésünk nemzetközi viszonylatban is elismerésre méltó. A takarmánytermés — a fehérje takarmányok kivételével — fedezi az állatállomány szükségletét. A cukorrépa hozama is igen kedvezően alakult, országos átlagban meghaladja a 200 mázsát holdanként. Ennek következtében a cukortermelés mintegy 2 százalékkal növekszik az előző évekhez képest. Bár a burgonya vetésterülete 1969-ben 17 ezer holddal csökkent, a 67 mázsára becsült termésátlagot figyelembe véve, az ellátás biztosított. Ettől függetlenül a jövő évre komoly termeléspolitikai intézkedéseket kell tenni a vetésterület csökkenésének megakadályozására, mert az a termésátlag, amelyet az idén sikerült biztosítani, ma még nem mondható állandónak. A zöldségfélék ez évben jól fizettek, gyümölcsfélékből is jó a termés. Az almaellátás biztosított és az árak kialakításánál a fogyasztók igényeit vettük figyelembe. Kajszibarackból azonban a rekordtermés mellett rossz volt az ellátás, mert olyan apró szemű termett, hogy sok esetben a leszedése sem lett volna gazdaságos. A bortermés, az érési szakasz kedvezőtlen időjárása ellenére, 5,4 millió hektoliterre tehető, ez a mennyiség 600 ezer hektoliterrel nagyobb az előző esztendeinél. — Ezek szerint a növénytermelés teljes egészében biztosítja a hazai szükségleteket? — A hagyma kivételével, igen. A hagyma érése idején az eső következtében szártőrothadás állt be s ez igen nagy mennyiséget vitt el a termésből. Az ellátást behozatallal pótolva biztosítjuk és a kereskedelembe juttatunk nagy mennyiségű szárított hagymát is. Az idei hagymatermés egy része ugyanis másképp nem tárolható. — Hányféle mezőgazdasági terméket vásárolnak fel és milyen ezeknek az aránya? — A fontosabb mezőgazdasági termékek sorába 54 cikket sorolunk. Az állami és szövetkezeti felvásárlás százalékban kifejezve, közel 10 százalékkal haladja meg az 1968-as eredményeket. A volumennövekedés azonban cikkcsoportonként eltérő arányokat takar. Az állatok és állati termékek felvásárlása összességében lényegében az előző évi szinten alakul, a növényi termékek felvásárlása viszont 21 százalékos növekedést mutat. Tavaly a sertéshúsellátással többször volt probléma. Lapunkban mi is írtunk a húsellátás problémáiról és a megoldás módjáról. Kérdésünk: milyen sertéshúsellátás várható 1970-ben. Az állatszámlálások év közi adatai szerint az állomány kisebb mértékű fejlődése megindult. Biztató például, hogy a kocaállomány összességében már növekedett, kedvezőtlen azonban, hogy a tsz-ek közös gazdaságaiban mintegy 7000 darabbal tovább csökkent, pedig elsősorban innen várjuk a magasabb árutermelést. Nagyon fontos szerepet tulajdonítunk a háztáji gazdaságoknak, mert az állami hizlaldáink részére elsősorban innen biztosítjuk a hízóalapot. De mivel 1969- ben közel 250 ezer darabbal kevesebb sertést tudtunk a hizlaldák számára felvásárolni, kénytelenek voltunk import útján is biztosítani a hizlaldák alapanyagellátását A csökkenést — úgy látjuk — sikerül megállítani. A kormány számos intézkedést is tett, így például rendezte a felvásárlási árakat, kiterjesztette a nagyüzemi felárat a háztáji gazdaságokra, és utasítást kaptak az illetékesek a szükséges hús behozatalára. Ezek az intézkedések azt mutatják, hogy az 1969-es ellátás színvonalát mindenképpen tartani tudjuk és reméljük, hogy év végére javulást is elérünk. Egyéb húsféleségekből milyen ellátásra számíthatunk? — Vágómarhát bőven vásárolhattunk fel egész esztendőben. Sőt, az üzemek többet kínáltak fel, mint amennyit a vállalatok fel tudtak vásárolni. Marhahúsból éppúgy, mint baromfiból, halból 1970-ben is bőséges kínálattal számolunk. Ez a kiegyensúlyozott kínálat magával hozza a húskészítmények mennyiségének és összetételének javítását is. Külön felhívtuk a vállalatok figyelmét a kisebb keresetűek számára nélkülözhetetlen, olcsó húskészítmények biztosítására. Az elmúlt esztendőben ugyanis, szerintünk súlyos hiba volt, hogy az üzletekben az olcsó kolbászfélékből, majd szeptembertől néhány hónapon át a szalonnából is hiány volt — A tojásellátásban mit várhatunk 1970-re? — Tojástermelésben és felvásárlásban egyaránt jelentős csökkenést tapasztaltunk tavaly. A tojástermelés — részben a jövedelmezőség, részben az értékesítés nehézségei miatt — a háztáji és egyéb gazdaságoknál viszszaesett. Nehézségek a belföldi ellátásban mégsem mutatkoztak, mert az exportunk csökkent és azt a mennyiséget is a hazai piacra szállítottuk. Az egyenletes ellátás érdekében azonban minden körülmények között intézkedésekre van szükség. — A tej- és m száraz* ti Szja-ellátás problémákkal járt az elmúlt évben. Mi lesz 1970-ben? — A tej- és tejtermékellátással korábban nagyon sok probléma volt — hangzott a válasz. — Ebben 1969-ben igen nagy javulás mutatkozott. Az ipar számos intézkedést tett: gyakrabban szállított, rendszeresítette a visszaáruzást és új termékekkel bővítette az ellátást. Vidéken 80 helységben visszaállította a pasztörizált tej értékesítését és további megállapodásokat kötött a tsz-ekkel a helyi ellátás biztosítására. A sajt árának időleges leszállítása azt bizonyítja, hogy megfelelő áron nagy lehetőségek kínálkoznak a hazai sajtértékesítésben. Véleményem szerint a tej- és tejtermék-ellátásban mutatkozó zavarok a termelőkapacitás, a munkaerő- és szállítóeszközhiány miatt keletkeztek. Száraztésztából a hazai termelés az igényeket nem tudja kielégíteni. Az álami iparnál kicsiny a kapacitás és nincs elég munkaerő. A tanácsi iparnál pedig olyan nagyarányú karbantartási munkák voltak, amelyek viszszavetették a termelést. Az élelmiszeripar ezért a belföldi árualapból ezer tonnával kevesebbet adott, mint 1968-ban. A belkereskedelem 5500 tonna éves importtal egészíti ki a hazai termelést és a termelőszövetkezetek is megkezdték már a száraztészta gyártását. Ez rendkívül jó kezdeményezés, mert a régi szokásokat felhasználják és foglalkoztatják a helybeli nőket, de mivel mindent kézzel készítenek, a fogyasztói ár magas. Ezért minden szektorban a termelés korszerűsítésére van szükség. — Szeretnék még egy kérdést megemlíteni — mondotta Lénárt Lajos. — Az édesipari termékek közül egész évben hiány mutatkozott az olcsó kekszféleségekből és kakaóporból. A múlt évi árleszállítás hatására a kereslet annyira megnövekedett, hogy az ipar kielégíteni nem tudta az igényeket. Lisztes áruból — annak ellenére, hogy az egész évi értékesítés 2300 tonnával volt magasabb, mint tavaly — kevés volt, amit szállítottak, pedig ez a termékcsoport elsősorban a nagy tömegeket érdekli. Jövőre ezért kekszből 3000 tonnával, kakaóporból pedig 550 tonnával szállít többet az ipar. Mindezek azonban felvetik az ipar termelő kapacitásának erőteljes növelését, és korszerűsítését. Főosztályunk figyelemmel kíséri az iparágak termelési és értékesítési tevékenységének alakulását, s különösen a fogyasztók nagy tömegeit érintő, olcsó élelmezési cikkek biztosítását követeljük meg a hozzánk tartozó vállalatoktól, üzemektől— fejezte be nyilatkozatát dr. Lénárt Lajos főosztályvezető, U V. Tovább csökkennek a termékforgalom kötöttségei Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben rendelkezést adott ki a termékforgalmazás 1970. évi rendjéről. Mint az Országos Anyag- és Árhivatalban elmondották, a termékforgalom kötöttségeinek jelentős részét az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta már feloldották. Az elmúlt két év tapasztalatai kedvezőek, ezért a hatósági előírásokat 1970-ben tovább csökkentik. A központi gazdálkodás alá vont cikkek száma már 1969-ben kettőre szűkült, most a kenyérgabona forgalmát is felszabadítják, s 1970-ben már csupán a hús vállalatok közötti elosztását írják elő központilag. A felvásárló szerv belátása szerint értékesítheti a gabonát, azt viszont előírják számára, hogy a felkínált kenyérgabonát köteles átvenni. Jövőre lényegesen kevesebb cikkre írják elő, hogy miből mennyit használhatnak fel a népgazdaságban termelési célokra, e kontingentált termékek száma az 1969. évi 13-ról 4-re csökken. A belkereskedelem számára 10 cikknek a kontingensét írták elő, ez kettővel több mint az 1969. évi, ez azonban a lakosság számára kedvező, mert a kontingentált termékek nagy részénél éppen a felhasználás alsó határát szabják meg. Előírják, hogy cementből, azbeszt cement lefolyó csőből, falazó anyagokból (tégla, panel), tetőfedő anyagokból (cserépből, palából), falburkoló csempéből — vagyis a jelenleg nehezen beszerezhető építőanyagokból — minimálisan milyen mennyiséget köteles forgalomba hozni a kereskedelem. Azt is előírják, hogy személygépkocsiból a kereskedelem maximálisan menynyit adhat át a közületeknek, ami ugyancsak a lakosság érdekeit szolgálja. A koksz és a fenyő fűrészáru kontingentálása viszont a termelővállalatok számára kedvező. 1970-ben a beszerzési és értékesítési monopolhelyzetek is tovább gyengülnek. Az 1969. évi húsz helyett 1970-ben már csak 11 termék kizárólagos beszerzési, illetve értékesítési jogát engedélyezik. (MTIjV. A dunaújvárosi tanács új bölcsődéket adott át rendeltetésének a Kun Béla utcában és a kertvárosban. A pavilonos rendszerű bölcsődében korcsoportok szerint helyezték el a kisgyermekeket. Képünk a Kun Béla utcai bölcsődében (MTI Fotó : Szilágyi Pál felvétele)