Népszava, 1970. január (98. évfolyam, 1–26. sz.)

1970-01-24 / 20. szám

Elutazott a lengyel pártküldöttség A Lengyel Egyesült Munkáspárt küldöttsége, amely az MSZMP Köz­ponti­­ Bizottságának meghívásra tartózkodott hazánkban, pénteken be­fejezte munkáját. Stefan Olszowski, a LEMP KB titkára, valamint Win­­centy Krasko, a LEMP KB tagja, a központi bi­zottság kulturális osztá­lyának vezetője, Czeslaw Wisniewski, a művelődés- és művészetügyi minisz­ter helyettese és Romuald Jezierski, a poznani vaj­dasági pártbizottság tit­kára megbeszéléseket folytatott az MSZMP Központi Bizottságában. Stefan Olszowskit fo­gadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára. Aczél György és Pallai Árpád, a KB titkárai ak­tuális ideológiai kérdé­sekről, a párt kulturális politikájáról, a magyar sajtó, a rádió és a tele­vízió munkájáról tájékoz­tatták a vendégeket. Az elvtársi és baráti légkör­ben lefolyt találkozókon sor került a tapasztalatok kölcsönös kicserélésére és megbeszéléseket folytat­tak a magyar—lengyel kulturális kapcsolatok fej­lesztésének lehetőségeiről. A küldöttség tárgyalt Ilku Pállal, a Politikai Bizottság póttagjával, művelődésügyi miniszter­rel, dr. Orbán Lászlóval, a miniszter első­ helyet­tesével, a Művelődésügyi Minisztérium vezető mun­katársaival és baráti esz­mecserét folytatott írók­kal, művészekkel, a ma­gyar kulturális élet szá­mos képviselőjével. " Stefan Olszowski nagy érdeklődéssel kísért elő­adást tartott az MSZMP Politikai Főiskoláján. A lengyel pártküldött­­ség pénteken este eluta­zott hazánkból. Búcsúz­tatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Aczél György, a Központi Bizottság titkára, Jakab Sándor és Óvári Miklós, a KB osztályvezetői és Perjési László, a KB osz­tályvezető helyettese. Je­len volt Tadeusz Hanu- Szek lengyel nagykövet is. Január 25—31 Művelődési bank műsoraiból A négy művelődési ház — amelyek műsorából vá­logattunk — kiemelke­dően gazdag programmal várja ezen a héten a lá­togatóit. A Pesterzsébeti Vasas Művelődési Központ ka­maratermében január 27-­­ én délután 5 órakor kerül sor a könyvtár és a Mag­vető Könyvkiadó közös irodalmi délutánjára. 29- én 19 órakor Dühöngő if­júság címen előadás­ hang­­zik el az ifjúság jelentke­zéséről, ábrázolásáról a modern irodalomban és a színpadon. Pénteken, 30- án pedig ismeretterjesztő rövidfilmeket vetítenek 14 órakor a Kékteremben. Az érdeklődők a Péterfil­­lérek és a Póráz két vége című magyar kisfilmeket láthatják. idő­ is A Csepel Művek Mun­kásotthonában­­.27-én.. 16.30-kor a Virágvasárnap című film bemutatójára és az ehhez kapcsolódó vitaestre kerül sor az if­júsági klubban. A vitán részt vesz a film rende­zője , Gyöngyössy Imre. 29-én délelőtt 10 órakor Mikszáth Kálmán Galamb a kalickában című novel­lájának színpadi változa­tát adják elő a Fővárosi Művelődési Ház művészei a nyugdíjas klubban. Két érdekes rendezvény is lesz 26-án Csepelen, a Radnóti Miklós Művelő­dési Házban. 16 órakor Szomszédaink irodalmából címen könyvismertetést tartanak, majd ezt köve­tően az érdeklődők meg­tekinthetik az ezzel kap­csolatos könyvkiállítást. Ugyanezen a napon 18 órakor az újságolvasók fóruma keretében Nép­szabadság-estet rendez­nek, Gosztonyi János fő­­szerkesztő részvételével. Kőbányán, a Pataky István Művelődési Ház­ban 29-én 18 órakor klub­­délutánt rendeznek a fia­taloknak. A téma: Mi tör­tént a hónapban? Az iro­dalom, politika, filmmű­vészet friss hírei kerülnek napirendre. M. I. Ének a felszabadulásról A felszabadulás 25. év­fordulóját köszöntő új műsorát­­mutatta be pén­teken a Néphadsereg Központi Klubjában a Magyar Néphadsereg Vö­rös Csillag Érdemrenddel kitüntetett művészegyüt­tese. A műsorban közre­működött a kórus, a szimfonikus zenekar, to­vábbá Berek Katalin színművésznő, Egressi István előadóművész, va­lamint Németh Zsuzsa és Molnár Miklós énekes szólisták, vezényelt Gör­­gei György, az együttes zenekarvezetője. Az „Ének­­a felszaba­dulásról” című produk­ció érdekessége Szokolay Sándor új műve, amelyet a szerző Balassi Bálint egyik verse alapján kom­ponált a magyar­­ történe­lem hőseinek emlékére. (MTI) KÖZÉLET Ne­v­n tábornok, a bur­­mai forradalmi tanács és minisztertanács elnöke táviratban mondott kö­szönetet Losonczi Pálnak és Fock Jenőnek Burma nemzeti ünnepe alkalmá­ból küldött jókívánságai­kért Fock Jenő táviratban üdvözölte Moamer el Kad­hafit a Líbiai Arab Köz­társaság forradalmi taná­csának elnökét miniszter­­elnökké történt megvá­lasztása alkalmából. A kecskeméti városi ta­nácsháza dísztermében pénteken kibővített ülést tartott az MSZMP Bács- Kiskun megyei bizottsága. Az ülésen részt vett és felszólalt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Budapesten január 20 és 23 között tanácskozást tartottak hat szocialista ország ipari szövetkezeti szövetségeinek elnökei. A találkozóról készült emlé­keztetőt pénteken írták alá a megbeszélésen részt vett bolgár, cseh és szlo­vák, lengyel, mongol és román szövetségi elnökök. Az aláírást követő foga­dásom megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, M. K. Barbasin, a Szov­jetunió hús- és tejipari miniszterének első helyet­tese és dr. Sághy Vilmos, a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter első helyettese pénteken, a Ro­­yal-­szállóban aláírta a két minisztérium közötti, 1970. évi műszaki-tudományos együttműködési­­ munka­­tervet. Magyar—mongol nép­frontegyüttműködési meg­állapodást írtak alá. A megállapodás okmányait Mátyás László, a Haza­fias Népfront titkára és Divizin Demcsig, a Mon­gol—Magyar Baráti Tár­saság elnöke hitelesítette aláírásával. N­É­P­SZAVA 2 197°­­84 Mózes — Turandot A bolognai opera két előadása Operai vendégek — egyszerre egész társulat, szólistástól, kórusostól, zenekarostól, karmeste­restül — az operaműfaj hazájából, aligha kíván bizonyítást, hogy őszinte örömmel üdvözöljük őket. És ráadásul immár má­sodízben (három éve nyá­ron a Margitszigeten volt az első emlékezetes talál­kozás). Bologna­­ gyönyö­rű, kedves és rokonszen­ves városával, ahol oly sok szívbéli barátunk él — igazán érdemes ápol­nunk és fejlesztenünk a mélyülő kapcsolatot. Eb­ből igazán csak kölcsönös haszon származhat. Bolognában majd’ négyszáz éve volt az el­ső operaelőadás, a műfaj hajnalán. A mély tradí­ció jelen volt a bolog­naiak mindkét (pontosab­ban kétszer kettő) buda­pesti előadásában, az operaházi Mózesben és az Erkel Színházban tar­tott Turandotfban. Az első mű, Rossini ritkán hallható Mózesé­nek előadása a maga ne­mében zenei ismeretter­jesztésnek is szenzáció nálunk, ahol ez az opera (legjobb tudomásom sze­rint) soha még el sem hangzott. Tapasztalt, vi­láglátott operalátogatók is most hallották először és élvezhették benne a kü­lönös, főleg más oldalá­ról ismert nagy olasz szerző zsenialitását. Elra­gadó kórusrészei és éne­kes együttesei a legragyo­góbb Rossini-művek rangjára emelik — meg­lehet, hogy egyszer a Mó­zes is megéli a reneszán­szát és nem kell meghall­gatásához arra a társu­latra várni, amelyiknek Rossini, szinte még gyer­mekként tagja volt, s­­amelynek azután „házi szerzője” lett. Az előadás „főszereplő­je” a kórus (karigazgató: Fulvio Angius), amely meg is érdemli, hogy el­ső helyen dicsérjük kima­gasló teljesítményét. A szólóénekesek között ked­ves ismerősöket hallgat­tunk újból szívesen — a sok jó „olasz hang” kö­zül Carlo Cava, Anna Novelli, Silvano Carroli, Ferruccio Mazzoli és mindenekelőtt Franco Tagliavini kiemelése in­dokolt. Alfredo Gorzanel­­li karmester a zenekar és a teljes apparátus biztos irányítója volt. Sandro Bolchi merev, darabos, jellegtelen rendezése el­lenben nem tetszett. Nino Sanzognónak, a hangversenypódiumunk­ról már ismert és be­csült karmesternek és művésztársainak ragyogó, emlékezetes Turandot­­előadást köszönhetünk. Az évszázaddal későbbi olasz remekmű minden szépsége jelen volt, ame­lyet Puccini belekompo­nált Itt is indokolt nagy hangsúllyal dicsérni a kórust (a Turandot is „kórusopera” a javából), de Giovanni Poli rende­zése is nagyon eleven, ér­dekes , ha eltér is a megszokott stíluselképze­­léstőL Luciano de Vita színpada naiv mesei kö­zeget teremt a játékhoz. Ennek az előadásnak az énekesi élményei Lidia Nerezzi, Franco Mieli, Renato Ercolani, Augus­­to Vicentini nevéhez fű­ződnek. Külön kell szól­ni a nemzetközi hírnév­nek örvendő címszereplő Marion Lippertról, aki kivételes énekes egyéni­ség. Még inkább a ha­zánkban már ismert Charles Craigről, akiről tudtuk, hogy nemzetközi mértékkel is egészen ki­váló tenor, de hogy vi­lágnagyságok vendégsze-’ replése után hangban a legemlékezetesebb Kala­­fot köszönhetjük neki, az még így is kellemes meg­lepetés. A­­ méltán „félel­metes” szerepet olyan­­ erővel és biztonsággal szólaltatta meg, ami ért­hetően nyűgözte le a hallgatóságot. Szívből és lelkes bu­dapesti közönségük nevé­ben is mondjuk kedves bolognai művészbará­tainknak: a viszontlátás­ra, a viszonthallásra. Rajk András HORIZONT — Vidor Ferike érde­mes művész, Gábor An­dor volt felesége, péntek­re virradó éjszaka szív­trombózisban elhunyt. Temetéséről később in­tézkednek.­­— A Pedagógusok Szak­­szervezete budapesti bi­zottsága elnökségének pénteki ülésén bejelentet­ték, hogy a „Fáklya” Klub a Fővárosi Pedagógusok Művelődési Központja — kétévi kényszerszünet után hamarosan , ismét'1 'mite­ljest' kapacitással működik. A Csengery utcai épület fel­újítására, átépítésére, kor­szerűsítésére több mint négymillió forintot költöt­tek. A Bábszakkörvezetők továbbképzését tartják ja­nuár 25-én délelőtt tíz órakor a Fővárosi Műve­lődési Házban. A részve­vőknek a mese illusztrá­lásáról, a magyar népi bábjátékról és a bábok mozgatásáról tartanak előadásokat, majd bábos matik­ét "r­endeznek Kacor király és a többiek címen. Véget ért az Intermetall tanácsának ülésszaka Január 20 és 22 között Budapesten tartotta XI. ülésszakát az Interme­tall Vaskohászati Együttmű­ködési Szervezet Tanácsa. Az ülésszakon részt vettek a Intermetall-tagországok — Bulgária, Csehszlová­kia, Lengyelország,­­ Ma­gyarország, az NDK és a Szovjetunió — delegációi, ott voltak a KGST titkár­ságának képviselői, vala­mint az Intermetall Iroda vezetői. Megvitatták a munka tovább javításának, a nem­zetközi együttműködés fejlesztésének kérdéseit, s jóváhagyták az Interme­tall alapvető feladatainak idei tervét. Szorosabban együtt akarnak működni a termékek cseréjében, a kölcsönös műszaki tájé­koztatásban, a szakosítás kiterjesztésében, s foko­zottan gondoskodnak kö­zös termelési kapacitások létrehozásáról. A tanács ügyrendjének megfelelően 1970-re a bol­gár delegáció vezetőjét választották meg az In­termetall elnökévé. (MTI) I. sz. AKÖV montasili belépéssel keres kezdő és gyakorlott gépkocsivezetőket, pályaudvari rakodómunkásokat, szállítómunkásokat (darabáru-szállításhoz), autószerelőt, karosszérialakatost, akkumulátorszerelőt, autóvillanyszerelőt, szak- és betanított munkásokat, szervizmunkásokat, raktári kiadókat, segédmunkásokat Felvételre jelentkezés: a vállalatok üzemegysé­geinek munkaügyi csoportjánál az alábbi cí­meken: Rakodó- és szállítómunkásokat: 7. üzemegység V. ker., Bajcsy-Zs. út 74­8. „ XIII. ker., Lehel u. 1/c 4. „ XIII. ker., Országbíró u. 26/b Gépkocsivezetőket, munkásokat: 1. üzemegység XIII. ker„ Forgács u. 19 2. „ XIV. ker., Pillangó u. 13/c 3. 1. III. ker., Zay u. 26 5. „ IX. ker., Pápai I. u. 5—7 6. „ XIII. ker„ Mohács u. 24—26 9. „ XIII. ker„ Hegedűs Gyula u. 45 12. „ Gödöllő, Dózsa Györfey u. 63 valamint a 10. sz. üzemegység IX. ker., Köztelek u. 4 kőműves és szobafestő szakmunkásokat ­ Fennállásának százhuszonötödik évfordulóját ünnepli az Ózdi Kohászati Üzemek Ez év tavaszán nagy­szabású ünnepségsorozat­tal emlékeznek meg Öz­er­on, az Ózdi Kohászati Üzemek fennállásának százhuszonötödik évfor­dulójáról. A XIX. században, a zömmel­ Gömör megyébe települt magyar vasipar vezetőinek tanácskozásán merült fel egy új vasfi­nomító létrehozásának gondolata. 1845. május 15-én alakult meg a „Gö­­möri Vasművelő Egyesü­let”, amely a következő évben megkezdte az ózdi gyár építését. A feltéte­leket a várkonyi, majd később a karai barna­­szénfeltárások teremtet­ték meg. Az ózdi gyár 1847 vé­gén kezdte meg a terme­lést, s a ... szabadságharc kitörése után három ágyú, csaknem ötezer gránát és nagy mennyiségű fegy­vercső készítésével segí­tette a honvédcsapatok felfegyverzését. Kossuth­nak a gyár dolgozóihoz intézett levelét most is őrzik. Kivették részüket a gyár dolgozói a Tanács­­köztársaság harcaiból­ is. A felszabadulást követő­en nagyszabású rekonst­rukcióval fejlesztették az államosított üzemet, amely több mint félszáz országba exportálja már­ termékeit. • , A jubileumi megemlé­kezés során kiállításon mutatják be a gyár fej­lődését és termékeit. Gyártörténeti ismertetőt jelentetnek meg, s em­lékplakettel tüntetik ki a törzsgárda tagjait. (MTI) Magyar—jugoszláv műszaki-tudományos megállapodás Péntek délután az Or­szágos Műszaki­ Fejleszté­si Bizottság székházában ünnepélyes keretek között írta alá dr. Kiss Árpád miniszter, az OMFB el­nöke és dr. Dolje Vogel­­nik professzor, a Jugo­szláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság tudomá­nyos tevékenységét koor­dináló szövetségi tanácsá­nak elnöke a két intéz­mény együttműködésére vonatkozó megállapodást Délután Géza Tikvicki jugoszláv nagykövet a Hungária-étteremben ebédet adott a két dele­gáció tiszteletére. (MTI) EGYETEMISTÁK A FŐVÁROSÉRT Kutatások, vizsgálatok, tervek égési sorával segítik Budapest fejlesztését Műanyag útburkolatok - Vizsgálat a felvonóhelyzetről és a szállodaépítésről - Kórkép az üzemegészségügyről - Hol érdemes kötélpályát építeni - Műszaki felmérés budapesti házakban A főváros oktatási, tár­sadalmi vezetőit évek óta foglalkoztatja, hogyan tudnák bevonni az egye­­­tem­istákat," a- főiskolás©*' kat budapesti problémák megoldásába, különböző tervezési és kutatási mun­kákba. A KISZ és a Ha­zafias Népfront kezdemé­nyezése jelentős eredmé­nyeket hozott: „Az egye­temisták a fővárosért, a főváros az egyetemistádo kért” akcióban a felsőok­tatási intézmények hall­gatóinak százai vesznek részt. . A diplomamunkák ed­dig az elbírálás után ált­í­talában irattárba­­ kerül­tek. A közelmúltban az akció keretében 63 dip­lomamunkát bíráltak el, s ezek közül 11-et jutal­maztak a főváros vezetői, mert új, használható megoldásokat tartalmaz­tak. Az egyetemek,­­főisko­lák hallgatói a fővárosi tanáccsal egyeztetett program alapján egyre több vizsgálatban, felmé­résben, kutatásban vesz­nek részt. A leendő jogá­szok az életjáradék és örökösödési szerződések végrehajtását ellenőrzik, valamint részt vesznek szabálysértési ügyek tár­gyalásában.­­­ A biológusok,­zoológus­­sok és geológusok a bel-­ő vizes­ területekről, az eró­zió által veszélyeztetett területekről készítenek felmérést, és tanulmányt állítanak össze a főváros természetvédelmi egysé­geiről. A városrendezők és építészek a többi kö­zött olyan feladatokat kaptak, hogy adjanak ja­vaslatot, milyen épülete­ket helyeznének el a még szabad vári telkekre, ho­gyan állítanák helyre a sashalmi Gizella-kastélyt, s műemléképületek­­ fel­mérésében vesznek részt. Több egyetem hallgatói­­— 150—200-an — a fizi­kai dolgozó szülők tehet­séges gyermekeinek , to­vábbtanulását segítik: az általános iskolák VII— VIII. és a gimnáziumok III—IV. osztályaiban ma­tematika, fizika, biológia, kémia és nyelvi előkészí­tő szakköröket szervez­nek, vezetnek. Az orvosegyetem hall­gatói felmérik az utóke­zelő , osztályokon fekvő betegek szociális helyze­tét, részt vesznek üzem­­egészségügyi szűrővizsgá­latok lebonyolításában, közegészségügyi ellenőr­zésekben, t? egészségügy b,­ ■› felvilágosító előadásokat ,v. tartanak, gyógyszertára-­o­kat ellenőriznek. Tizen-, négy közlekedési téma szerepel a programban, így az egyetemisták a zsúfoltság okait elemzik,­­javaslatokat adnak a Du­­na-parti utak fejlesztésé­­re és jobb kihasználásá­ra, vizsgálják, hol lenne érdemes Budapesten kö­télpályákat építeni. Té­máik között szerepel a víkendforgalom felméré­se. A Közmű és Mély­építési Főigazgatóság meg-,­bízásából részt vesznek a­z egyetemisták a Rákos­patak szabályozásában,­­ vizsgálják a műanyag út­burkolatok alkalmazásá­nak lehetőségét. Egyik érdekes feladatuk a bels­­lő kerületek lakóépületei­nek műszaki felmérése, amelyek nyomán javasla­tot tesznek a felújításra is. A témák között szere­pel a pesti felvonók vizs­gálata, a szállodaépítkezé­sek helyzetének elemzése is. (m. t.)

Next