Népszava, 1970. március (98. évfolyam, 51–75. sz.)

1970-03-01 / 51. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! neken NÉPSZAVAI A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 98. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM ÁRA 1,20 FORINT 1970. MÁRCIUS 1. VASÁRNAP Szolidárisak vagyunk az arab népek harcával — Khartúmban foglal­koztunk a közel-keleti problémákkal, a fejlődő világ szakszervezeti moz­galmával és a tőkésorszá­­gok szakszervezeti gond­jaival. Szót ejtettünk a szocialista országok szak­­szervezeteinek tevékeny­ségéről is. — Ami a fejlődő orszá­gokat illeti, a Szakszer­vezeti Világszövetség első perctől kezdve kifejtette, hogy szolidáris az arab népekkel igazságos har­cukban, az első perctől kezdve elítélte az izraeli agressziót. — Khartúmban szó volt arról, hogy ki kell dol­goznunk — a jövőt ille­tően — az együttműködés távlatát, hogy elvi ala­pon, osztályalapon nyu­godjék a Szakszervezeti Világszövetség és az arab szakszervezetek együtt­működése. Vitatkoztunk és kialakítottuk a közös tennivalókat. — Az újonnan felsza­badult országokban a szakszervezeti mozgalom az egyetlen, a széles ala­pokon nyugvó osztály­­■ttervezet. Nélküle és el­lene semmi nem történ­het. Egyébként a szudáni események is ezt bizo­nyítják. Egymás kezét fogva, egymást segítve akarjuk gondjainkat, fel­adatainkat megoldani. — Külön fejezet az európai szakszervezeti mozgalom helyzete, pers­pektívája és harcai. A tö­megek igénye állandóan növekszik a nyugat-euró­pai szakszervezeti moz­galommal szemben. Szem­léltető példája ennek, amit az olasz és a francia szakszervezetek tesznek az együttműködést ille­tően éppen azért, hogy a tömegek igényeit jobban ki tudják elégíteni. Mert igaz, még tart Nyugat- Európában az úgyneve­zett gazdasági konjunktú­ra — már a csúcson túl van —, de még tart. Jók a kereseti lehetőségek, de a munkásokat nagyon sok vonatkozásban megadóz­tatják, hiába keresnek so­kat. Ilyen rövid munka­idő Nyugat-Európában még soha nem volt, de ilyen sokat a nyugat­európai munkások soha nem dolgoztak, mint most. Két-három munkahelyre kell eljárniuk, hogy meg­keressék azt az összeget, amire szükségük van, hogy az életszínvonalat tartani tudják és vala­melyest emeljék. Erősödnek az egységtörekvések a nyugat-európai szakszervezetekben . Tehát nő a tömegek igénye a szakszervezeti munkával szemben, és ez a nyugat-európai szak­­szervezeteket arra kész­teti, hog­ keressék, az egység, az akció lehetősé­geit a tömegigények jobb kielégítése érdekében. Ma már egy kicsit másként beszélnek a nyugatnémet kollegáink is, mint né­ B OLDAL A jó közérzet formálásának eszköze 3 3 Oroszlános címer a sapkán Új koncepció az üzlethálózat fejlesztésére ....................... • •••to Munkaverseny — gazdasági verseny 7 i szkszervezet világiigalú időszerű kérdéseiről, az SZDSZ tahiti­káiik ülni nyilatkozott Gáspár Sándor a tv-ben Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a SZOT főtitkára, Khartumból való haza­érkezése alkalmából nyilatkozott a Magyar Televízió­ban a Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Iro­dájának ülésszakán végzett munkáról, valamint a nemzetközi szakszervezeti mozgalom néhány időszerű kérdéséről. Vértessy Sándornak, a tv riporterének kérdéseire válaszolva, a SZOT főtit­kára elmondotta, hogy a szudáni szakszervezetek szövetsége, amely megala­­kulása óta, tehát több mint 20 éve tagja a Szak­­szervezeti Világszövetség­nek, Afrika és az arab vi­lág egyik legerősebb, leg­­tekintélyesebb és leghala­dóbb szakszervezete, ők kérték, hogy tartsa a világ­­szövetség az elnökségi ülé­sét Khartúmban. Tudva­levő, hogy múlt év máju­sában milyen forradalmi átalakulás kezdődött Szu­dánban. A nemzetközi munkásosztály az ülés megtartásával is kifejezte szolidaritását a szudáni forradalmi átalakulással Gáspár Sándor ezután arról beszélt, hogy a vilá­gon összesen mintegy 225 millió bérből és fizetésből élő szervezett dolgozó van. Ebből 145 millió tartozik a Szakszervezeti Világszö­vetséghez; 40 millió az úgynevezett Szabad Szak­szervez­­­tek Nemzetközi Szövetségéhez. A többi megoszlik a keresztény szakszervezetek, a nem­zetközi szövetségek és az autonóm szervek között. Eszem önmagában mu­tatja, hogy a világszövet­ség milyen szervezett erőt képvisel, de korántsem fe­jezi ki azt a politikai be­folyását, amit a Szakszer­vezeti Világszövetség je­lent világméretekben. És az is közismert dolog, hogy a Szakszervezeti Világszö­vetség baráti viszonyban van sok autonóm szak­szervezettel is, például a japán SOHYO-val, az Arab Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségével, az összafrikai Szakszer­vezeti Szövetséggel, és lé­nyegében minden akciót együtt bonyolít velük. Te­hát el leh­et mondani, hogy a Szakszervezeti Vi­­lágszövetség ma a nem­zetközi munkásmozgalom­nak, a nemzetközi szak­­szervezeti mozgalomnak meghatározó tényezője. A végrehajtó iroda ülésszakának napirendjét érintve Gáspár Sándor ki­jelentette: Társadalmi, mozgalmi szervről van szó, és a helyzet arra kö­telezi a Szakszervezeti Vi­lágszövetség vezető szer­veit, hogy állandóan ja­vítsák és tökéletesítsék a gyakorlati tevékenységü­ket. Ezen az ülésen is er­ről volt szó. Javítottuk, tőkéjétdesítettük munka­­módszereinket. — Nemrégen zajlott le Budapesten a VII. szak­­szervezeti világkongresszus amelyen kidolgoztuk a stratégiát, a taktikát, de a gyorsan változó világban ennek állandó tökéletesí­tésére, javítására van szük­ség, hiszen ismert dolog, hogy az igények állan­dóan nőnek, és a köve­tendő taktikának, straté­giának a növekvő igé­nyekhez kell igazodnia, hány évvel ezelőtt, ami­kor ellenzékben voltak. — Nyugat-Németország­­ban most a szociáldemok­raták vezetik a kormányt. Ismert, hogy a nyugatné­met szakszervezet kapcso­lata milyen a kormány­­nyal és ez meghatározza a nyugatnémet szakszer­vezetek magatartását is.­­ Ki kell elégíteni a nyugat-európai szakszer­vezetek tömegigényét olyan értelemben is, hogy a tagság tudni akarja: a nyugat-európai munká­sok hogyan dolgoznak, a szocialista országok szak­­szervezetei hogyan dol­goznak, milyen lehetősé­gük van a vezetésbe való bevonásra, hogyan alakul az életszínvonal, tehát minden tényező abba az irányba ösztökéli a nyu­gati szakszervezeti veze­tőket, hogy keressék az egységes akciót. Az olasz szakszervezetek például az utóbbi hetekben, hó­napokban nagyon kemény harcot vívtak egységesen, a különböző irányzatú szakszervezeti mozgalom egységesen lépett fel és ennek az az eredménye, hogy most napirenden van a szervezeti egysége­­sítésük is. Befejezésül Gáspár Sán­dor a SZOT hétfőre ösz­­szehívott elnökségi ülésé­ről szólva kiemelte, hogy annak napirendjén szere­pel az új ötéves terv irányelveinek megvitatá­sa is. Az Afrikai Egységszervezet külügyminiszteri tanácskozása Az Afrikai Egységszer­­vezet Addisz-Abeba-i kül­ügyminiszteri tanácskozá­sán szombaton Diallo Telli, a szervezet főtitká­ra megtartotta beszámo­lóját az afrikai helyzetről A főtitkári beszámoló hangoztatja, hogy a kon­tinens országainak az eddiginél hatékonyabb akciókat kell végrehajta­niuk nemzeti, regionális és kontinentális szinten a gyarmati és faji elnyo­más alatt sínylődő dél­afrikai területek felsza­badítása érdekében. Részletesen foglalkozott a főtitkár a közel-keleti helyzettel. Rámutatott, hogy a független Afrika nem nézheti közömbö­sen ezt a válságot, s fel­szólította a tagországo­kat, hogy demonstrálják aktív szolidaritásukat az Egyesült Arab Köztársa­sággal Diallo Teli, bírálta a NATO-hatalmakat, ame­lyek erősödő gazda­sági, pénzügyi és katonai támogatásban részesítik Dél-Afrikát, Rhodesiát és Portugáliát, s ezzel gyarmati politikájuk folytatására buzdítják őket. (UPI) Szerdára összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusának második bekezdése alapján az országgyűlést 1910. március 4-én, szerda dél­előtt 11 órára összehívta. (MTI) Péter János külügyminiszter hazaérkezett Belgiumból Péter János külügymi­niszter, aki Pierre Harmel belga külügyminiszter meghívására hivatalos lá­togatást tett Belgiumban, szombat este visszaérke­zett Budapestre. Vele együtt hazatértek a Kül­ügyminisztériumnak, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének és a Külke­reskedelmi Minisztérium­nak azok a vezető beosz­tású munkatársai, akik külügyminiszterünket kül­földi útjára elkísérték. Fogadásukra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Puja Frigy­es, a külügy­miniszter első helyettese. Szilágyi Béla külügymi­niszter-helyettes és a Kül­ügyminisztérium több ve­zető munkatársa. Jelen volt a Belga Királyság budapesti nagykövetségé­nek képviselője. A megérkezés után a külügyminiszter­ röviden így foglalta össze belgiu­mi útjának tapasztalatait: — Belga kollégám, Pierre Harmel úr meghí­vására utaztunk Belgium­ba, aki három évvel ez­előtt vendégünk volt, te­hát jóval az európai biz­tonsági értekezlet össze­hívását javasló budapesti felhívás közzététele előtt járt nálunk. Már akkori tárgyalásaink során is foglalkoztunk az európai biztonság kérdésével, s mostani megbeszéléseink egyik fő témája is ez volt A másik pedig — ezzel szoros összefüggésben — országaink kapcsolatainak továbbfejlesztése. — Tanácskozásaink té­makörét, s légkörét ter­mészetesen nagymérték­ben az határozta meg, hogy a Magyar Népköz­­társaság a Varsói Szerző­dés tagállama, Belgium pedig a NATO-hoz tarto­zik, így lényegében kü­lönböző alapállásból kiin­dulva közelítettük meg a kérdéseket, s kerestük azokat a közös pontokat, amelyekben felelősséget tudunk vállalni bizonyos fokú együttműködésért az európai biztonság megte­remtése érdekében. — Eszmecseréink na­gyon őszinte, nyílt szel­lemben folytak, s vég­eredményben azzal a meg­győződéssel jöttem el Bel­giumból, hogy érlelődnek a feltételek az európai biztonsági konferencia összehívására. E cél eléré­se azonban még rengeteg tennivalót követel, igen sokat kell még tennünk e feladat érdekében. Kor­­mányunk — a Varsói Szerződés tagállamaival együtt — következetesen, fáradhatatlanul fog tevé­kenykedni a továbbiak­ban is azért, hogy Európa és a világ békéje szem­pontjából oly nagy jelen­tőségű nemzetközi konfe­rencia mielőbb létrejöj­jön. (MTI) Közlemény a KG­ST végrehajtó bizottságának 45. üléséről Moszkvában február 24—27-én megtartották a KGST végrehajtó bizott­ságának 45. ülésszakát. Az ülésszakon a tagor­szágok minisztertanácsai­­nak elnökhelyettesei vet­tek részt, magyar részről: Apró Antal, a magyar forradalmi mun­k­ás-pa­raszt kormány elnökhe­lyettese. .. Az ülésen P. Jár­­sze-. Péter, a Lengyel Népköz­társaság képviselője, a lengyel Minisztertanács elnökhelyettese elnökölt. A KGST soron levő ülésszakának előkészíté­sével kapcsolatban a végrehajtó bizottság­­ megvitatta a­ KGST 24. ülésszaka beszámolójának előkészítését a KGST 23. (különleges) ülésszakán hozott határozatok meg­valósítása érdekében vég­zett munka menetéről. A KGST végrehajtó bizottságának ülésein folytatták azoknak a kér­déseknek a megvitatá­sát, amelyek összefügge­nek a KGST-tagállamok közötti együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése komplex távlati programtervezeté­nek előkészítésével. Meg­vitatták egyebek között a végrehajtó bizottság el­nöke és a tanács titkára által előkészített javasla­tokat e program minta­vázlatáról, struktúrájá­ról és előzetes tartalmá­ról, valamint esetleges jogi megfogalmazásáról. A végrehajtó bizottság határozatot hozott a jel­zett anyagok további ki­dolgozásának rendjéről és határidejéről azzal, hogy azt a végrehajtó bizottság 46. ülésszaka elé terjesz­­sze. M. Bajbakov, az első munkacsoport elnöke, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnökhelyettese, a Szovjetunió állami tervbizottságának elnöke a végrehajtó bizottság elé terjesztette a munka­­csoport által elkészített anyagokat a KGST-tag­államok minisztériumai, hivatalai, gazdasági szer­vezetei, tudományos ku­tatóintézetei és tervező irodái közötti közvetlen kapcsolatok megteremté­sének elveiről, rendjéről, szervezeti, gazdasági és jogi előfeltételeiről a fe­lek szerződéses viszonya anyagi érdekeltségének növelése és felelőssége alapján. Ez a munkacsoport ja­vaslatokat terjesztett elő az érdekelt országok ál­tal létesítendő nemzetkö­­zi szervezetek lehetséges szervezeti formáira és funkcióira vonatkozólag is. A végrehajtó bizott­ság jóváhagyta az e kér­désekről szóló beszámo­lót és elhatározta, hogy azt a tanács 24. ülésszaka elé terjeszti. A végrehajtó bizott­ság megvitatott néhány valutáris­ pénzügyi és kül­kereskedelmi kérdést, amelyet Biró József, a külkereskedelmi kérdé­sekkel foglalkozó munka­­csoport elnöke, a Magyar Népköztársaság külke­reskedelmi minisztere, Walter Halbritter minisz­ter, e munkacsoport al­csoportjának elnöke, a Német Demokratikus Köztársaság árhivatalá­nak vezetője, V. Garbu­zov, a KGST pénzügyi és valutáris állandó bizott­ságának elnöke, a Szov­jetunió pénzügyminiszte­re, J. Trendota, a pénz­ügyi és valutáris munka­­csoport elnöke, a Lengyel Népköztársaság pénzügy­­minisztere terjesztett elő. Egyebek között megvitat­ták a Nemzetközi Beru­házási Bank megalakítá­sáról szóló egyezménynek és alapokmányának elő­zetes terveit. A végrehajtó bizottság ülésszakán megvitatták továbbá a szocialista világ­­rendszer gazdasági prob­lémáival foglalkozó nem­zetközi intézet tervét. A barátság és a köl­csönös megértés légköré­ben ülésezett a végrehaj­tó bizottság. (MTI) Több mint 24 ezer felsőoktatási dolgozó kap március 1-től béremelést Dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes nyilatkozata Mint ismeretes, a kor­mány határozatot hozott a felsőoktatási intézmények oktatóinak, valamint tech­nikai és egyéb dolgozói­nak béremeléséről. Az er­ről szóló végrehajtási uta­sítás most jelent meg a Művelődésügyi Közlöny­ben. A kormányhatározat értelmében március 1-i hatállyal az oktatók átla­gosan 17 százalékos, a kü­lönböző, más kategóriák­ban dolgozók pedig átla­gosan 9 százalékos bér­emelésben részesülnek. A bérrendezés mintegy 10 500 oktatót és 13 800 műszaki, gazdasági, admi­nisztratív és kisegítő dol­gozót érint, s az összeg évente mintegy 110 millió forintot tesz ki, ide szá­­mítva az oktatásban részt vevő külső szakemberek fölemelt óra- és vizsgadí­jait is. A bérrendezéssel kap­csolatban dr. Polinszky Károly művelődésügyi mi­niszterhelyettes a követ­kező nyilatkozatot adta: " A bérrendezés előké­szít­ése során végzett szé­les körű vizsgálatok azt mutatták, hogy a felsőok­tatási intézmények okta­tóinak és dolgozóinál­ bér­színvonala lényegesen el­maradt a népgazdaság egyéb területein foglal­koztatott, hasonló képzett­ségű, felkészültségű és be­osztású dolgozók bérszín­vonalától Ez a helyzet az utóbbi időben már nem­csak bérpolitikai problé­mákat okozott, hanem gá­tolta az intenzívebb ok­­tató-nevelő munkát és a tudományos feladatok vég­rehajtását is a felsőokta­tási intézményekben.­­ Az alacsony bérszín­vonal a többi között ne­hezítette például az okta­tói utánpótlást. Most már elsősorban az intézménye­ken múlik, hogyan élnek az adott lehetőségekkel, s hogy a béremelés elősegí­ti az intézményekben a ki­tűzött feladatok hatéko­nyabb végrehajtását, az eddigi bérfeszültségek csökkenését.­­ A bérrendezés haté­konyságának alapja: a differenciált, az egyes ok­tatók és dolgozók egyéni­munkájának elbírálásán, értékelésén alapuló bér­emelés. Ez rendkívül kö­rültekintő és felelősségtel­jes munkát igényel a fel­sőoktatási intézmények vezetőitől, akikre végső soron a döntés hárul. Ép­pen ezért nyilvánvaló, hogy e feladatot megnyug­tatóan csakis a társadal­mi szervezetek bevonásá­val, a legszélesebb demok­ratizmus alapján lehet jól megoldani.­­ A megjelent végre­hajtási utasításon túlme­nően — amely a bérren­dezés jogi szabályait rész­letesen tartalmazza — szükséges, hogy az intéz­ményeket közvetlenül irá­nyító minisztériumok és országos főhatóságok kü­lön irányelveket is kiad­janak, mivel a szakterü­letek különbözőek, tehát a konkrét végrehajtás is el­térő megoldást igényel.­­ A kormányhatározat a béremeléssel egyidejű­leg a felsőoktatási intéz­ményekre is kiterjeszti az egyébként általános, úgy­nevezett alsó-felső határos bérrendszert. Ez megszün­teti a felsőoktatási intéz­ményekben az eddigi me­rev, elsősorban a szolgá­lati időn alapuló bére­zést, és ezáltal jobban szolgálja majd a mennyi­ségi és minőségi munka értékelését és elismerését. Ugyanakkor az új bér­rendszer biztosítja azt is, hogy a felsőoktatási intéz­mények dolgozóinak bére háromévenként — az uta­sításban munkakörönként meghatározott összeggel, 80—150 forintig — auto­­m­atikusan emelkedjék. Az évenként biztosított bér­­fejlesztés is további lehe­tőséget tartogat. — A felsőoktatási intéz­mények a külső előadók részére intézményenként és a foglalkozások jellegé­nek megfelelően az óra­díjakat 25—80 forint kö­zött állapíthatják meg, ezen belül az összeg nagy­ságát a rektor határozza meg, az előadás színvona­lának figyelembevételével. (MTI) I 1 !■----- K Kozmosz 324. Kozmosz 324. jelzéssel mesterséges holdat bocsá­tottak pályájára a Szov­jetunióban. A Kozmosz 324. a fedélzetén elhelye­zett műszerekkel és tudo­mányos berendezésekkel, s a korábban bejelentett program szerint folytatja a világűr kutatását.

Next